Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-11 / 86. szám

2 TOLNAI NAPLÓ 1956 ÁPRILIS 11. Bezárult a Béke Világtanács rendkívüli ülésszaka A TASZSZ különtudósító- jától: A Béke Világtanács rendkí­vüli ülésszakának záróülése április 9-én helyi idő szerint 23 órakor nyílt meg Emilio Garcia Iturraspe (Argentina) elnökleté tével. A záróülésen különböző dokumentum-tervezeteket vi­tattak meg és fogadtak el. Az ülés elején Vincent Duncan- Jonesnak, a Béke Vllágtanács titkárának javaslatára elfo­gadták a Béke Világtanács új tagjainak névsorát. Az ülésszak résztvevői ezután egyhangúlag elfogadták a követ kező dokumentumokat: távirat az ENSZ leszerelési albizottsá­gához, felhívás a világ közvé­leményéhez, a Béke Világtanács rendkívüli ülésszakának nyi­latkozata az összes békeszerető erőkkel folytatandó együttmű­ködésről, gazdasági, szociális és kulturális kérdésekkel foglal­kozó nyilatkozat, nyilatkozat az atomerő kérdéseiről, javaslatok az egyes országok békemozgal­mainak. Ezenkívül elfogadták a rendkívüli ülésszak görög és angol résztvevőinek együttes felhívását, amely támogatja Ciprus lakosságának azt a kö­vetelését, hogy adjanak neki önrendelkezési jogot. A Béke Világtanács felhívta a világ fér fiait és asszonyait, támogassák ezt a követelést és segítsék elő a nemzetközi feszültség eny­hülését. Iturraspe záróbeszédében rá­mutatott arra, hogy az utóbbi időben erősödött az együttmű­ködés szelleme a békeszeret6 népek között és álláspontjaik közelebb kerültek egymáshoz. Meg kell találni az utakat — mondotta — ennek az együtt­működésnek a továbbfejlesz­tésére. Kijelentettük, hogy el akarjuk kerülni a háború és a fegyverkezési hajsza borzal­mait. Meggyőződésünk, hogy más békeszerető erőkkel szoro­san együttműködve elérjük cé­lunkat. Leszögeztük, hogy új szakasz kezdődött mozgalmunk ban. Ez a szakasz a békének és a népek jólétének megteremté­sére vezet. külföldi hírek Berlin (MTI). A berlini és a párizsi' lakosság valamennyi rétegének képviselői május 5- én és 6-án békeértekezletet tar­tanak a német főváros demok­ratikus övezetében. Az értekezleten a leszerelés kérdéséről és ennek keretében Németország békés újraegyesí­téséről fognak tanácskozni. 0 Kokszom! Központi Bizottságának ötödik ülése A Béke Világtanács rendkí­vüli ülésszaka ezzel befejező­dött. Á Daily Worker a kilenc ország szocialista pártvezetőinek határozatáról London (MTI). Kilenc ország — Ausztria, Belgium, Francia- ország, Hollandia, Izrael, Kanada, Olaszország és Norvé­gia — szocialista párt vezetői­nek vasárnap Londonban véget ért értekezletén elfogadták a szocialista Intemacionálé fő­tanácsának javaslatát és a kom munista pártokkal való együtt­működés gondolata ellen fog­laltak állást. A Daily Worker, Nagy-Bri- tannia Kommunista Pártjának lapja, vezércikkben foglalkozik a szocialista pártvezetők hatá­rozatával és a többi között a következőket írja: A munkásosztály akcióegysé­gének elutasítása csökkenti a munkásosztály azon lehetősé­gét, hogy a béke és a szocialista haladás irányában befolyást gyakoroljon az események me­netére. Ennélfogva a kommunis ták nem tekinthetik végleges­nek a szocialista Intemacionálé főtanácsának döntését, amely visszautasítja az együttműkö­dést a kommunistákkal. A kommunisták, most nem a végső elvek dolgában létesíten­dő megegyezés alapján javasol­nak egységet •— folytatja a lap — akcióegységet javasolnak a béke fenntartására, leszerelés előmozdítására és arra, hogy bizonyos mérvű gazdasági és szociális haladást biztosítsanak és megmutassák az ilyen irá­nyú előrehaladást akadályozó reakciós kormányokat. Angliá­ban és más nyugateurópai or­szágokban a kormányok az in­fláció leküzdésének ürügye alatt a munkásosztály életszín­vonalát támadják. Azt remélik, megbéníthatják a munkásmoz­galmat, megakadályozhatják a munkásokat abban, hogy meg­védjék magukat a hatalmas mo nopóliumok által támogatott kormányok árdrágító politikája ellen. Gépesített kenyérgyár A Szovjetunió sok városában gépesített kenyérgyárakat he­lyeznek üzembe. Bakuban nem­régen helyezték üzembe a 7. számú gépesített kenyérgyárat. A munkáspárt tagjai beleún- tak a tilalmakba, amelyeknek az a céljuk, hogy megakadályoz­zák őket a kommunistákkal való együttműködésben a közös célokért — mutat rá a lap. Eze­ket a tilalmakat meg kell szün­tetni az egész munkásmozgalom egységének és harcos szellemé­nek erősítése érdekében. Min­den kísérletnek, amelynek célja a munkásosztály megosztottsá­gának fenntartása — az angol nép legfontosabb érdekeinek elárulása. Az akcióegység makacs eluta­sítása a szocialista Internacio- nálé által meggonc -aolatlan és káros döntés, amelyet meg kell változtatni, hogy a nép a béke és a jólét felé haladhasson — hangoztatja befejezésül a Daily Worker. Berlin (MTI). Béke Világta­nács stockholmi rendkívüli ülés szakán résztvett indiai küldött­ség a német béketanács meg­hívására ellátogat a Német De­mokratikus Köztársaságba. Az indiai küldöttek szerdán érkez­nek Berlinbe. * A jugoszláv parlamenti kül­döttség hétfőn reggel elindult bulgáriai kőrútjára. A küldött­ség tagjai megtekintették a Plovdiv környékén lévő perus- ticai termelőszövetkezetet és a kricsini eelluloze-gyárat. A jugoszláv képviselők hét­főn délután megtekintették Plovdiv nevezetességeit, este pedig résztvettek azon a vacso­rán, amelyet a városi népi ta­nács rendezett tiszteletükre. A jugoszláv képviselők ked­den folytatták látogatásaikat. Ottawa (MTI). A Reuter hír- ügynökség közli, hogy Louis Saint Laurent kanadai minisz­terelnök a parlamentben hét­főn beszámolt White Sulphur Springsben Eisenhower elnök­kel és Cortinez mexikói elnök­kel közelmúltban folytatott tár­gyalásairól. Saint Laurent beszámolójá­ban a többi között kijelentet­te, „a megbeszéléseken meg­egyeztek abban, hogy csak tár­gyalások útján létrejött politi­kai egyezmény teremthet békét a Közép-Keleten Izrael és arab szomszédai között. Moszkva (TASZSZ). A Kom­szomoi Központi Bizottsága áp­rilis 5-én és 6-án ülést tartott. Az ülés megvitatta a Komszo- mol-szervezeteknek az SZKP XX. kongresszusa határozatai­val kapcsolatos feladatait. A beszámolót A. Seljepin, a Kom­szomoi Központi Bizottságának titkára tartotta. Az ülés résztvevői egyhangú­lag, nagy lelkesedéssel helye­selték a Szovjetunió Kommu­nista Pártja XX. kongresszusá­nak határozatait és elfogadták azokat az ifjúsági szövetség szí lárd iránymutatóiul. A Komszomoi Központi Bi­zottságának ülése felhívta a Komszomol-szervezeteket, bizto sítsák, hogy az ifjúság széles körben megismerje a kongresz- szus anyagait, vessék harcba az ifjú hazafiak erőit a kitűzött történelmi jelentőségű felada­tok teljesítéséért. Az ülés rámutatott arra, hogy a kongresszus nagy figyelmet fordított a felnövekedő nemze­dékre. Ez arra kötelezi a Kom­szomol-szervezeteket, hogy még aktívabban bevonják a Komszo mol-tagokat és a fiatalokat a gazdasági és kulturális építés­be, megjavítsák a fiatalok köré ben végzett egész nevelő mun­kát. Az ülés több halaszthatat­lan feladatot tűzött a Komszo­moi-szervezetek elé. A legfont,-j sabb, hogy irányítsák az ifjú munkások és mérnökök, mű­szaki dolgozók kezdeményezé­sét és aktivitását annak érde­kében, hogy minden üzem és építkezés sikeresen teljesítse a hatodik ötéves tervet és elsősor ban az 1956-os terv feladatait. A Komszomol-szervezeteknek ifjúsági tömegmozgalmat kell inditaniok a további műszaki haladásért, a munka termelé­Guy Mollet távirata N. A. Bulganyinfeoz Moszkva (TASZSZ). Nagyméi' tóságú Bulganyin marsall úr­nak, a Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége Minisz­tertanácsa Elnökének. Elnök *Űr, köszönöm azt az üdvözletét, amelyet Nagyméltóságod ápri­lis 5-én intézett hozzám a fran­cia—tuniszi jegyzőkönyv aláí­rása alkalmából. A francia kormány megelé- légedéssel veszi tudomásul a szovjet kormány érdeklődését azon egyezmény iránt, amely lehetővé teszi, hogy Francia- ország és Tunisz a szoros köl­csönös függés feltételei mellett bizalom telj es és baráti viszonyt teremtsen és amely bebizonyít­ja a szabad és békés együttmű­ködésre irányuló törekvésünket. Kéren önt, Elnök Ur, fogadja rendkívül mély megbecsülésem kifejezését. tauy Mollet LeningráiHia érkezett a magyar kulturális küldöttség Leningrad (TASZSZ). A ma­gyar kulturális küldöttség, — amely a VOKSZ vendégeként tartózkodik a Szovjetunióban, megkezdte körútját a Szovjet­unióban. A küldöttség Etrdey- Gruz Tibor oktatásügyi minisz­ter vezetésévei hétfőn Lenin- grádba érkezett. kenységének növeléséért. A Központi Bizottság ülése kimondotta, hogy a Komszomoi védnökséget vállal a bratszki vízierőmű és az atomerőművek építése felett. Az ülés felhívta a falusi if­júságot, hogy kitartóan töre­kedjék az összes mezőgazdasági növények terméseredményei­nek növelésére, vegyen részt aktívabban a szűz- és parlagföi dek további termővé tételében, a kukorica-termelésben, a ha­todik ötéves terv állati termék- termelési tervfeladatainak egy­két év alatti teljesítéséért in­dult hazafias mozgalomban. Az ülés kötelezte a Komszo­moi Központi Bizottságának irodáját, az egyes köztársasá­gok komszomoljainak központi bizottságát, a Komszomoi határ területi, városi és kerületi bi­zottságait, valamint a Komszo­moi alapszervezeteket, hogy határozottan javítsák meg a szocialista verseny szervezését a fiatalok körében. Az ifjúságot a marxizmus— leninizmus nagy eszméjének, a szocialista haza önzetlen szolgá laténak, a kommunista párt iránti odaadásnak szellemében kell nevelni. Az összes vezető Komszomol-szervnek határo­zottan meg kell javítania ideoló giai, propaganda és tömegagi- tációs munkáját. Az ülés egy­hangúlag jóváhagyta az SZKP Központi Bizottságának a sze­mélyi kultusznak és következ­ményeinek megszüntetését szol­gáló vonalát. Az ülés megvitatta a Komszo mol-szervezetéknek jövőre Moszkvában megtartandó VI. VIT előkészületeivel kapcsola­tos munkáját és felhívást inté­zett a kérdésben a Szovjet­unió ifjaihoz és lányaihoz. >< Ismert amerikai publicista levele a Pravda szerkesztőséghez az SZKP XX. kongresszusáról Moszkva (TASZSZ). — A Pravda szerkesztősége levelet kapott Stetson Kennedy ismert amerikai publicistától, aki szá­mos könyvet és cikket írt a rab szolgaságról és az Egyesült Ál­lamok déli részében dúló fajül­döző terrorról. A levél többek között így szól: — Mint független amerikai megfigyelő, aki 20 éven át te­vékenyen résztvett a haladó mozgalomban és akinek nem­rég az a megtiszteltetés jutott, hogy sok mindent láthatott a Szovjetunióban, Kínában és a többi szocialista országban, sze­retnék hozzátenni néhány sze­rény szót ahhoz a magasfokú elismeréshez, amely már sok személyiség részéről elhangzott X. 1942-től illegalitásban élt. — Akkor tavasszal sok kommu­nista vezetőt letartóztatott a rendőrség s a párt utasította Endrit. hogy vonuljon illegali­tásba. Elköltözött régi lakásából, el változtatta külsejét, még az ar­cát is megoperáltatta. A rend­őrség akkor már kereste. — A nyomozók zsebében ott lapult 1 fényképe, s mindegyikük uta- űtást kapott, hogy „ezt pedig előkerítsétek, mert nagyon igyes, nagyon veszélyes em­ber’’. S veszélyes is volt valóban. Naponta tíz-tizenöt illegális ta- álkozót bonyolított le, titkos inkátokat szervezett s szította a harcot mindenütt, ahol csak megfordult. Hámori Ottó : ENDRI A képen: A kisült kenyér automatikusan jut a kemencé­ből a szállítószalagra. A nyomozók keresték, s vala­hogy, nem tudni már milyen nyomon, eljutottak egy idős munkásasszony, Kovács Berta- lanné lakására, ahol ezidőtájt Ságvári élt. Mikor megzörget­ték a kenyhaajtót, Endri éppen az öreg csikótűzhely sarkánál ült, s vacsorázott. — Nyissák ki — harsogott az ajtó előtt valaki. Az idős asz- szony, meg Ságvári összenézett. — Bújj el — súgta oda Ko­vács néni. — Késő — mondta Endri és intett, hogy gyorsan nyisson ajtót. Ö maga nyugodtan evett tovább, csak a szemüvegét vet­te le. Kivágódott az ajtó. Berob­bant rajta két detektív. — Ságvári Endrét keressük — támadtak az öregasszonyra. Az egyik előhalászta az össze- fogdosott, törött, kopott képet. — Ismeri? A néni reszkető kézzel vette át a képet. Ahogy ránézett, megnyugodott. Régi felvétel volt. — Nem ismerem. A detektívek a még mindig zavartalanul vacsorázó Endri- re mordultak. — Maga kicsoda? — Az unokaöcsém — sietett a válasszal Kovács néni. De er­re már Ságvári is felállt, kö­zelebb lépett és katonásan be­mutatkozott: Dr. Berta . j ., parancsolnak az urak? Néz rá az egyik erősen. — Szemüveg már nincs rajta, a rossz világításban a nyoma sem látszik, arca az operáció után nem igen hasonlít, hanem ha hunyorog — mert erősen rövidlátó, — tán gyanút fognak. De Endri. bármilyen nehéz, tudja magát fegyelmez­ni. S nyiltan, mereven néz a detektív szeme közé. Az meg odaböki elé a képet. — Ismeri? — Mutassa csak — viszi a lámpa alá, forgatja. — Nem, nem ismerem. — S meg sem rezdül a hangja. A detektív bosszúsan elteszi a képet. A másik közben a szo­bába nyit be, ott néz körül. — Semmi. Kérik Endri papírjait. Rend­ben van, nem lehet az ellen semmit mondani. Mennek ki­felé a detektívek szitkozódva, Ságvári utánuk szól: — Várjanak kérem, sötét a lépcsőház, meggyujtjuk a vil­lanyt. S egy perc múlva már a konyhában vannak újra s Endri vidáman megöleli Ko­vács nénit. — Tessék már egy kicsit megmelegíteni ezt az ételt. Ki­hűlt egészen. Hanem azért másnap elköl­tözött. Egy budai villában vál­lalt mindenfajta házimunkával összekötött nevelői állást. — Franciára, németre tanította a tizenkétéves kislányt, meg zon­gorázni. De még ebben az iga­zán alkalmatlan környezetben sem tudta megállni, hogy vala­miképpen ne nevelje tanítvá­nyát a maga meggyőződése szerint. (Folytatjuk.) i Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának fontos munkájáról. Az a körülmény, hogy a párt megvalósítja a marxizmus— leninizmus olyan alapelveit, — mint a kollektív vezetés, a bí­rálat és az önbírálat, a realiz­mus, a gyakorlati együttműkö­dés minden haladó elemmel és ami a legfőbb (ha ugyan a fent említett tények között lehet sorrendet felállítani), annak el­ismerése — miként N. Sz Hruscsov az SZKP Központi Bizottságának titkára megfo­galmazta — hogy a különböző nemzetek kétségtelenül eljut­nak a szocializmushoz külön­böző utakon, bizonyos esetek­ben ,lehetséges, békés úton: a legjobb biztosíték arra, hogy a szocializmus ügye kiáll min­den vihart. Amikor a szovjet kezdemé­nyezés eredményeként ezek a soha el nem múló alapelvek mind szélesebb körben tényle­gesen megvalósulnak, a világ reakciós erői elvesztik fő fegy- vérükét, amelyet évtizedekig használtak, hogy megakadá­lyozzák a szocializmus terje­dését. Egyszersmindenkorra meg­dőltek az amerikai igazságszol­gáltatás „megrendezett bírósá­gi tárgyalásai” és azok a kon­gresszusi „határozatok”, ame­lyekkel törvényesíteni igyekez­tek a „boszorkányüldözést” (így nevezik az Egyesült Államok­ban a kommunisták és a demo­kratikus gondolkodású embe­rek elleni hajszát és a rendőri üldözést. —A szerk.) és a hideg háborút, azt állítva, hogy a kommunizmus fegyveres erővel akarja kiterjeszteni befolyását az egész világra. A XX. pártkongresszus ha­tározatai világítótoronyként mutatják az utat az emberi­ségnek a kizsákmányolástól és háborútól mentes, tervszerű társadalom felé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom