Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)
1956-04-11 / 86. szám
195« ÁPRILIS 11 TOLNAI NAPLÓ S PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS » Pártértekezlet Szekszárd városban Szekszárd város küldöttei is megtartották tanácskozásukat, amelynek az volt a célja, hogy megvitassa a pártbizottság és a revíziós bizottság tevékenységét, meghatározza a tennivalókat és megválassza az új párt és revíziós bizottság tagjait, valamint a küldötteket a megyei pártértekezletre. A pártbizottság beszámolóját Szendi Pál elvtárs, első titkár mondotta el. A legfontosabb nemzetközi események ismertetése után méltatta a XX. kongresszus jelentőségét és elemezte, hogy milyen nagy jelentőségű a kongresszusi tapasztalatok felhasználása a helyi viszonyoknak megfelelően. Részletesen ismertette a pártbizottság elmúlt két évi munkáját. Megállapította, hogy ezidő alatt különösen a márciusi határozat óta, komoly fejlődés tapasztalható a pártbizottság és ennek következtében az alapszervezeíek munkájában. Részletesen megvizsgálta, hogy azok a hiányosságok, amelyekre a XX. kongresszus felhívta a figyelmet, milyen formában mutatkoztak meg a pártbizottság munkájában. Különösen rámutatott a kollektív vezetés problémáira. Megállapította, hogy hiányosságok voltak a kollektív munka területén, bírálta azokat a pártbizottsági tagokat, akik nem dolgoztak aktívan a pártbizottság előtti feladatok végrehajtásán. A beszámoló a konkrét tények, példák alapján elemezte a pártbizottság munkáját és szabta meg a feladatokat. A revíziós bizottság munkájáról Sziráczki István elvtárs a bizottság elnöke számolt be. A pártbizottság és a revíziós bizottság beszámolója után megkezdődött a vita Szekszárd város pártéletéről, a feladatokról. a küldött elvtársak sorra felálltak és elmondották párt- szervezetük-véleményét a külön féle problémákról és megvitatták a beszámoló egyes részeit. A küldöttek szinte kivétel nélkül elismerték azt a fejlődést, amely a pártbizottság munkájában tapasztalható. Dr. Erdélyi János elvtárs például így jellemezte a pártbizottság munkáját: — Elsősorban a pártbizottság munkamódszereiben látok nagy fejlődést, és ez azt mutatja, hogy az elmúlt két év alatt a hibák ellenére is jó úton haladt a pártmunka. A hozzászólók az eredmények mellett főleg a problémákkal foglalkoztak, igyekeztek felhívni a figyelmet azokra a hiányosságokra, amelyek gátolták a még nagyobb eredmények elérését. Ez mindenekelőtt arra mutatott, hogy a pártértekezletet mélységesen áthatotta a XX. kongresszus szelleme: a hibák elleni kérlelhetetlen harc, a legjobb módszerek kialakítására való törekvés. Véghelyi Miklósné, a Vasipari Vállalat küldötte, megbírálta a Megyei Tanács ipari osztályának rossz munkamódszerét. Amint mondotta: — Mi igen sok támogatást várnánk az ipari osztálytól, azt szeretnénk, ha a gyakorlatban adnának segítséget, tanácsot. El is jönnek néha hozzánk „segíteni“, dé ez abból áll, hogy egy „brigádba“ összeverődve megbeszélik a vasárnapi labdarúgó eredményeket és esetleg ledorongolják a vezetőket, s mennek tovább ... Hell Árpádné elvtársnő, a bel városi alapszervezet küldötte arról beszélt, hogy milyen módszerekkel dolgoznak a- pártépítési munka megjavítása érdeké ben és hogyan segítették a DISZ-élet megjavulását. Kiss Antal elvtárs, a Béke Tsz küldötte a termelőszövetkezet idei terveiről számolt be. Elmondotta, hogy a tervek teljesítésével mintegy 60 forintot tudnak szétosztani egy-egy munkaegységre és ezt úgy igyekeznek biztosítani, hogy kialakították a munkaszervezeteket, | minden egyes munkacsapatban megszervezték a pártcsoportot. Ezenkívül azt elemezte, hogy milyen hatással van a tsz fejlesztésére az, hogy a városban bizonyos „osztálybéke“ han gúlát lett úrrá, nem igyekeznek szétválasztani a középparasztot a kulákságtól. Bolyás Józsefné elvtársnő az MNDSZ asszonyok munkájáról beszélt. — Sok nehézséget kell leküzdenünk — mondotta —, mert több helyen még mindig nem akarják elismerni, hogy milyen nagy szerepük van a nőknek a termelésben. Fokozni fogjuk a nevelő munkánkat, hogy a nők munkájára bátrabban építsenek, mert az asszonyok már nem egy esetben bebizonyították, hogy lehet számi tani helytálló munkájukra. Bírálta a pártbizottságot, hogy nem egyszer, ha esetleg valamilyen dologban téves nézetet val lőtt, az érvelés, meggyőzés helyett ledorongolták. Felszólalt a pártértekezleten Győré József elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára is. — A XX. kongresszus felmérhetetlen jelentőségű tapasztalatokat nyújtott, és ezeket nekünk is fel kell használnunk — mondotta. — A munka megjavítását főleg abban látom, hogy meg kell javítani az üzemekben, elsősorban a nagyobb jelentőségű üzemekben a munkákat. Fel kell tárni azokat a problémákat, amelyek a termelékenységet gátolják és meg kell tenni kijavításukhoz a szükséges intézkedéseket. Különösen azzal kell törődnünk, hogy a kommunisták hogyan állják meg a helyüket. A város mezőgazdasága kétségtelenül nagyot fejlődött, de látni kell azokat az egészségtelen tüneteket, amelyek károsan befolyásolják az előrehaladást. A középparasztsággal nem foglalkozott a városi pártbizottság megfelelően és a tsz-tagok is elhanyagolták körükben a felvilágosító munkát. Nem engedhe tők meg a durva módszerek, a türelmetlenség a parasztság kö rében végzett munka során, mert ezzel nem barátokat, hanem ellenséget szerzünk. Városunkban igen sok értelmiségi van, és munkájuk nagymérték ben elősegítheti céljaink elérését. Ehhez pedig az kell, hogy különösen a pedagógusokkal, az eddiginél sokkal rendszeresebben foglalkozzunk és neveljük őket.— Ezenkívül beszélt még Győré elvtárs a DISZ munkájáról és a revíziós bizottság tevékenységéről. Kovács Lajos elvtárs, a Víz és Csatornázási Vállalat küldőt te mondta: — Nem egyszer kértünk segítséget munkánk megjavításához, bíráltuk is az illetékes felsőbb szerveket, de ez bedugott fülekre talált. Nem egyszer megtörtént, hogy a Megyei Tanács VKG osztálya megfélemlítéssel válaszolt a bírálatunkra, ez pedig nem tűrhető, mert gátolja munkánkat és a pártnak ki kell harcolni minden szerv nél ennek a tűrhetetlen állapotnak a megszüntetését. Farkas Istvánná elvtársnő bírálta a pártbizottságot, mert összehívtak mintegy 120 küldöttet megbeszélésre, de a vitavezető nem készült fel, így mindenki csalódottan ment el az értekezletről. — A párttagság lebecsülése nem engedhető meg, mert csak rontja az aktivitásukat. Bírálat illeti a pártbizottságot, mert a nagyobb problémák megoldásához nem fogott hozzá, inkább igyekezett azokat „elnapolni.“ Ezenkívül felszólalt még számos elvtárs. A hozzászólásokra szinte kivétel nélkül az volt jellemző, hogy egy egész sor problémára mutattak rá. Ez azonban a V. B. munkájának egy súlyos fogyatékosságára is rámutatott, arra, hogy nem jártak eleget a párttagság körében, idejük zömét irodában töltötték. Hiba volt, hogy több hozzászóló, noha komoly problémára hívta fel a figyelmet, nem beszélt arról, hogy saját pártszervezetük hogyan, milyen módszerekkel küzd a feladatok végrehajtásáért. A vita után a pártdemokrácia követelményeinek megfelelően, megválasztották a párt- bizottság, a revíziós bizottság tagjait és a küldötteket a megyei pártértekezletre. Nem ilyen segítségre van szükség i 1 az elmúlt hónap során a teveli gépállomásra elküldtük 11 Sí egy fogatunkat egy gatterfűrészhez és egy fűkaszáló- < | géphez való alkatrésszel, kérve a gépállomás pártszervezetét * és igazgatóját, amennyiben lehetséges, a két alkatrészt soron- ^ kívül javítsák meg, mert főleg a gatterfűrésznél mindennapi , I kiesés komoly veszteséget jelent. 4I A gépállomás vezetői ígéretet tettek arra, hogy kérésünket ú teljesítik. Ezzel nem is volt baj. Azzal inkább, hogy aki javí- f tóttá ,nem sokat törődött azzal, hogy megfelelően elvégezze a javítást Másnap hazahoztuk az alkatrészeket, felszereltük, jakkor láttuk, hogy nincs jól elkészítve. A következő napon ’, visszavittük a gépállomásra, legyenek szívesek újból kijaví- (i tani a hibás alkatrészt. (I Csodák-csodája, azonban az esztergapadnak eltűnt az i egyik kelléke, ami miatt nem lehetett elvégezni a javítást. — f Emberünket azzal bocsátották el, hogy menjen vissza három l* nap múlva, akkorra majd csak előkerül valahogyan az a 1 ( bizonyos esztergapad-alkatrészí s elvégzik a kért munkát. Em- 1 bérünk kétkedve fogadta ezt a kijelentést, látva, hogy az illető elvtárs nem akarja elvégezni a javítást. Mit volt mit tenni, haza kellett jönnie üres kézzel. % Mivel a tavaszi munkák ideje itt van, nem könnyű kivonni egy fogatot a munkákból, azért mégis elküldtünk egy fogatot a munkákból, azért mégis elküldtühk egy fogatot a meghatározott időben, hozza haza a két alkatrészt, akár kijavították, akár nem_ legfeljebb elvisszük máshova megjavíttatni. Éppen a.z utóbbi történt meg. Félnapi ígérgetés után Horváth Károly elvtárs kereken megmondja, őt nem érdekli a mi munkánk — „ha akarom, megcsinálom, ha akarom, nem”. A zombai Béke Tsz ezúton mond „köszönetét” Horváth elv ! társnak ezen, hivatásához nem méltó magatartásáért. Meg- 1 kérdezzük azér* azt is, miért lett erre a munkahelyre állítva, 1 ha mm érzi kötelességének a termelőszövetkezet segítését. LÁNG LAJOS ■ tsz-elnök. 1» Végül, hogy mindez teljes legyen. A két alkatrészt a ter- ) melőszöve'kezet elvitte a Juhéi Állami Gazdaságba, ahol azo- 1 Icát szívesen és készséggel kijavították. Úgy látszik a teveli 1 gépállomás egyes dolgozói még mindig nem veszik figyelembe ' hogy „a gépállomás nem egyszerűen szántó-vető vállalat” s ha t akarják, segítenek a termelőszövetkezetnek, ha akarják nem. Uj gyártási eljárások t a Tolnai Selyemfonóban Az 1956. évi műszaki intézkedési terv megvalósítása során több új technológiai eljárást ^kísérleteznek ki, illetve vezetőnek be .a Tolnai Selyenfonóő gyárban. Főkép a fonodában ^folynak e kísérletek, itt van Jmég a legtöbb tartaléka a mű- északi fejlesztésnek itt van a ^legtöbb lehetőség arra, hogy ^gazdaságosabban, jobb minő- őségben dolgozzák fel a selyem- Jgubókat, takarékoskodjanak a " nyersanyaggal. A műszaki színvonal emelése itt hat ki legjobban az egész üzem eredményeire. Az egyik fonógépsornál felemelt fonóasztalok mellett, két medencéből dolgoznak a fonók. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy az új módszer be- * válik, lehet, hogy nem is lesz | (Szükség olyan nagymértékű és ((költséges átalakításokra, amit fa 20 fonófejes egységek bevezetése igényelt volna és ugyan, ((olyan eredményt lehet elérni. <*Az új módszert — Szabad Imre ](gyárvezető elgondolása alapján vezették be és alkalmazzák. Eredményesen folynak a kí- jsérletek a kövesedés megszüntetésére is. Az eddigi módszerénél gyakran fordult elő, hogy a »motollára kerülő fonal a bor- ódáknál megkövesedik, össze- kragad, azt a levétel után ki kell áztatni és szétcsipkedni. Most kísérletképpen — Kovács János technikus javaslatára — az I-es gépcsoport Duna felőli 14 fonóegységénél az eddig használtnál olcsóbb, de mégis jobban bevált „Imprimor’-olaj- jal kenik be az olajozórudat, a motollaszekrénybe pedig meleg levegőt fúvatnak állandóan be. Ez megakadályozza a kövese- dést, így ki lehet küszöbölni a a kiáztatást és szétcsipkedést. Október 31-ig az egész fonodában bevezetik ezt az eljárást. A III-as gépcsoport egyik fonóegységénél érdekes kísérlet folyik. Straubinger Mihály TMK brigádvezető úgy alakította át a fonógépet, hogy azzal közvetlen csévére lehessen fonni. A fonál a fonófejről először a szekrénybe megy, azonban ott nem fut fel a motollára. hanem a motolla helyére fűtőtestet szereltek be a fonal megszárad. A szekrényből kijövő fonal ezután kerül közvet. lenül a csévére. Négy munka- folyamatot lehet ezzel az eljárással kiküszöbölni, a selyemtisztítást, az áztatást-csipke- dést, a besodrást és a gombolyí- tást. Amennyiben a kísérlet beválik — és a gyár szakemberei szerint erre minden lehetőség megvan — évi 800.000 Ft megtakarítást eredményez. A jó együttműködés a siker biztos alapja fiz öcsényi mezőgazdasági állandó bizottság munkájáról A mezőgazdaság terméshozamának 3 százalékos emeléséről szóló párt- és kormány- határozat egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztjainkra is vonatkozik. A nagyobb kenyér- és takarmánygabona átlagtermés nemcsak egyéni, hanem elsősorban országos érdek is, mert a népgazdaság számára sem egyforma, hogy egy hold többet, vagy kevesebbet terem-e. A dolgozó parasztság megértette és magáévá tette a párt- és kormány■ határozatát, és a szántóterületek trágyázásával_ az őszi gabonák fejirágyázásával és valamennyi mezőgazdasági munka időbeni elvégzésével válaszolnak, Ezeket az eredményeket segítik győzelemre vinni a tanácsok munkáját segítő mezőgazdasági állandó bizottságok is. E mezőgazda- sági állandó bizottságoknak tagjai egy-egy község legjobban dolgozó egyéni gazdái, termelőszövetkezeti tagjai, — akik személyes példamutatásuk mellett feladatuknak tekintik paraszt társaik segítését A tanács és az állandó bizottság együttműködése minden esetben jó eredményekre vezet, melyet igazol az őcsé- nyi példa is. Március 30-án Öcsényben a szokásos mezőgazdasági állandó bizottsági ülést tartották a bizottság tagjai és aktívái. Ezen az ülésen a tavaszi munkák megkezdéséről és mielőbbi elvégzéséről volt szó. Olvassuk csak át mit örökített meg erről a jegyzőkönyv. „A községben több gazdának van gyümölcsöse, — mondotta Molnár Albert 6 holdas dolgozó paraszt, bizottsági tag. — Jó lenne ezekkel a gazdákkal beszélni arról, hogy a nagyobb termés érdekében végezzék el a szántás-vetés megkezdése előtt a gyümölcsfák ápolását, permetezését. — A szántást-vetést és az ősziek ápolását szinte egyszerre kell elvégezni — mondotta Schulteisz János 16 holdas középparaszt> a bizottság egyik aktívája. — Ezért javasolom, hogy a gépállomás erőgépeit jobban kell kihasználni, mint tavaly. Úgy gondolom, hogy először azoknál a gazdáknál szántson a traktor, akik már befizették a szántási díjat, utána pedig, akiknek nincs fogatuk.” A jegyzőkönyvben számtalan jó javaslatról lehet olvasni, amelyek arra engednek következtetni, hogy a mező- gazdasági állandó bizottság valamennyi tagja és aktívája szívügyének tekinti a mező- gazdasági munkák időbeni elvégzését, a magas termés biztosítását. A továbbiakban pedig győződjünk meg arról, hogy ezek a javaslatok milyen formában láttak napvilágot. Erről Farkas László elvtárs, VB elnökhelyettes nyilatkozik. — A mezőgazdasági állandó bizottság tagjai és aktívái nagyon sokat segítenek annak érdekében, hogy községünkben még szebb eredmények születhessenek. A rendszeresen megtartott bizottsági üléseken a VB egy tagja állandóan résztvesz. Az üléseken, elhangzott javaslatokat a végrehajtóbizottság megtárgyalja, az eredményt hangoshíradón keresztül és dobszóval tudtára adja a község gazdáinak. Molnár Albert javaslatára felvettük a kapcsolatot a fácánkerti Növényvédő Állomással, ahonnan gyümölcsfa permetezőgépeket kaptunk, amelyeket több gazda igénybe is vett. Megszívlelendő volt Schulteisz gazda javaslata is. A gépállomás brigádvezetője azóta az elmon dottak alapján irányítja a munkát. Követésre méltó az öcsényi mezőgazdasági állandó bizottság munkája, amelynek tagjai munkájukkal, javaslataikkal hozzájárulnak a mező- gazdaság fejlesztéséről szóló határozat megvalósításához. Gyors és pontos beszállítással segítik a zökkenőmentes üzemmenetet a 25-ös AKÖV gépkocsivezetői Már lassan hét hónapja lesz, hogy a Dombóvári Vajüzemhez a tej beszállítását és a tejtermékek kiszállítását a 25. sz. Autóközlekedési Vállalat végzi. Ez idő alatt üzemünk üzemmenetében lényeges változás történt, mivel a 25-ös AKÖV ve zetősége kifogástalan, jó gépkocsikat és nem utolsósorban lelkiismeretes, szakmájukhoz értő gépkocsivezetőket küld hozzánk dolgozni. Rácz Ferenc, Jéhn János Cosztonyi Imre és Hidasi János gépkocsivezetők nem ismer nek fáradságot, ha kell, éjjelüket, nappalukat feláldozzák, hogy a beszállításnál az üzem menetében kiesés ne forduljon elő. Megmutatkozik a gépkocsivezetők lelkiismeretes munkája abban is, hogy amikor a beszállítás megengedi, minden idejüket a gépkocsi karbantartására fordítják, hogy a következő napi beszállítást se akadályozza üzemzavar. Jó munkájuk megmutatkozik a komlói tej kiszállításánál is. Eddig még nem fordult elő, hogy e bánj'ászváros lakóinak tejellátásában fennakadás történt volna. Litter József levelező Dombóvári Vajüzem. Ilj gyártmány a paksi ás a mázai téglagyárban Uj téglafajta gyártását kezdték meg a Tolnamegyei Téglagyári Egyesülés üzemeiben. Az űj gyártmány: A tizenkilenc lyukú ikersejt-tégla. Az új gyártmánynak sok előnye van mind a gyártásnál,' mind a felhasználásnál az építkezéseken. Mérete kétszerese a közönséges, kisméretű tégláénak, így a nyersgyártásnál nagyobb tömegűt tudnak előállítani belőle, csak a szájnyílást kell kicserélni a présgépen. Ez különösen nagyjelentőségű most, amikor nemcsak az ez- évre tervbevett építkezések, hanem az árvízkárok helyreállítása is nagymennyiségű téglát igényel. Mivel a tégla üreges, így a gyor sabban szárad, a kemencében gyorsabban megy az égetése is, kevesebb tüzelőanyagfogyasztással. Súlya mintegy 25 százalékkal kisebb, mint két kisméretű falazótégláé, tehát többet lehet belőle szállítani is egy-egy vagonban, gépkocsin, uszályon. Az előnyök megmutatkoznak nagyrészt a felhasználásnál is. Ezenkívül gyorsabban lehet vele falazni, jobban köt, jobb hő- és hangszigetelő is. Felülete rovátkolt, ezért jobban köti meg a vakolatot. Ebben az -évben két üzem, a paksi és a mázai téglagyár tálát e téglafajta gyártására. Pakson — ahol a múlt héten gyújtották be a kemencéket — már ki is hordták az első hétezer darab 19 lyukú kettős méretű téglát.
