Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-07 / 83. szám

2 TOLNAI NAPLÖ 1956 ÁPRILIS 7­N. $z. Hruscsov és M„ Á. Bulganyin elvtársak távirata Rákosi Mátyás és Hegedűs András elvtársakhoz N. Sz. Hruscsov és N. A. Bulganyin elvtársak az alábbi táviratot intézték Rákosi Mátyás és Hegedűs András elvtár­sakhoz: RÁKOSI MÁTYÁS elvtársnak, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége első titkárának, HEGEDŰS ANDRÁS elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizott­sága és a Szovjetunió Minisztertanácsa forró jókívánságait küldi Önöknek és az Önök személyében a Magyar Dolgozók Pártjának, a Magyar Népköztársaság kormányának és az egész magyar népnek az ország felszabadulásának 11. évfor­dulója alkalmából. A Magyarország felszabadulása óta eltelt évek alatt, a népi demokratikus rendszer megteremtése alapján a tehet­séges és munkaszerető magyar nép dicsőséges utat tett meg és történelmi győzelmeket vívott ki gazdasága és nemzeti kultúrája fejlesztésében. A Magyar Népköztársaság fejlett iparral és gépesített mezőgazdasággal rendelkező szocialista ország lett. A Magyar Népköztársaság méltó helyet foglal el a szo­cialista országok megbonthatatlan közösségében, amely az emberiségnek több mint egyharmadát öleli fel. Ma Magyar- ország tagja az Egyesült Nemzetek Szervezetének és a többi békeszerető országokkal karöltve harcol a világ békéjének ügyéért. Ezeket a történelmi sikereket a magyar nép harcos él­csapatának, a Magyar Dolgozók Pártjának vezetésével érte el. Ez a párt következetesen megvalósítja a marxista—lenin­ista politikát, amely messzemenően kifejezésre juttatja a dolgozók érdekeit. A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége, élén Rákosi Mátyás elvtárssal, a forradalmi mozgalom ki­próbált veteránjával, egész sor életbevágóan fontos intézke­dést tett a népi demokratikus rendszer megszilárdítására, Magyarország nagyszabású szocialista építési programjának megvalósítására. A Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége, a Magyar Népköztársaság kormánya, és személyesen Rákosi Mátyás és Hegedűs András elvtársak mindent elkövettek és elkövetnek ma is, a magyar és a szovjet nép barátságának és testvéri együttműködésének megszilárdítására. Az SZKP Központi Bizottsága és a Szovjetunió Minisztertaná csa újabb sikereket kíván a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet nép nevében a Magyar Dolgozók Pártjának és a testvéri magyar népnek a szocialista Magyarország további felvirágzásáért, a világbéke megszilárdításának nagy ügyéért folytatott harcban. Éljen a szovjet és a magyar nép örök, megbonthatatlan barátsága! N. HRUSCSOV az SZKP Központi Bizottságának első titkára N. BULGANYIN a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke IS szovjet energetikus- küldöttség londoni sajtóértekezlete Malenkov nyilatkozata külföldi hírek Szófia (Tanjug). Mosa Pija- denak, a Jugoszláv Szövetségi Nemzetgyűlés elnökének veze­tésével csütörtökön délután megérkezett Szófiába a Jugosz­láv Szövetségi Nemzetgyűlés küldöttsége. A jugoszláv parlamenti kül­döttséget a szófiai pályaudvar előtt hatalmas tömeg fogadta. • Róma (TASZSZ). Az Ansa hírügynökség jelenti, hogy né­hány nappal ezelőtt újból ki­tört az Etna. Április 4-én este már nagy távolságból lehetett látni a vulkán tűzokádó csú­csát. * London (TASZSZ). Az ENSZ leszerelési Albizottsága Nutting angol küldött elnökletével áp­rilis 5-én ülést tartott. Az albi­zottság legközelebbi ülését áp­rilis 9-re tűzték ki. * Honkong (MTI). Az AFP je­lentése szerint a hanoi rádió közölte, hogy A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese pén­teken Hanoiból hivatalos láto­gatásra Pekingbe utazott. A Christian Science Monitor az izlandi parlament határozatáról Newyork (TASZSZ). A Chris tian Science Monitor tudósítója rámutat, hogy az izlandi parla­mentnek az ott állomásozó ame rikai csapatok kivonásáról szó­ló határozata az erősödő NATO ellenes mozgalom újabb meg­nyilvánulása. A tudósító szerint az izlandi parlament „fejezte ki a legkonkrétabban azt a vé­leményt, amely egyre gyakrab­ban hangzik el a NATO tagál­lamaiban.“ „Az a vélemény, hogy a NATO jelenlegi formájában el­avult és, hogy Genf után nem katonai szövetségre van főleg szükség, hanem a nyugati orszá gok jobb gazdasági és politikai kapcsolataira — írja a tudósító — nemrég kifejezte a francia külügyminiszter és az olasz köz társasági elnök is. Többé nem kétséges, hogy erősödik a NATO elleni mozgalom, és hogy Izland csak az első ország, amelynek parlamentje egy lé­péssel tovább ment a felhábo­rodás tisztán elméleti kifejezé­sénél.“ „Izland — folytatja a tudó­sító — kételkedik egy olyan szövetségben, amely nemcsak kultúrájával, hanem kereske­delmi rendszerével sem törő­dik ... A kezdődő NATO-elle- nes mozgalmat, akárhol nyilvá­nul is meg, azt az elégedetlenség okozza, amelyet a NATO kul­turális, politikai és gazdasági hatása kelt... Az Interparlamentáris Unió bizottságainál! április 4-i és 5-i ülései Dubrovnik (TASZSZ). Az Interparlamentáris Unió ülés­szaka keretében ápr. 4-én együt tes ülést tartott az unió politikai és jogi bizottsága. Az ülésen az Interparlamentáris Unió egye­temességéről célkitűzéseiről és feladatairól tárgyaltak. A vi­tában Hollandia, Franciaország Anglia, Lengyelország, Jugo­szlávia és más országok képvi­selői szólaltak fel. Csaknem valamennyi szónok az unió egyetemességének elve mellett foglalt állást, vagyis síkraszállt amellett, hogy széle­sebb körben vonják be az Unió­ba a különböző társadalmi és gazdasági rendszerű országok parlamenti csoportjait. Április 5-én délelőtt a poli­tikai és jogi bizottság együttes ülésén folytatták a vitát az In­terparlamentáris Unió egyete­mességéről. Felszólaltak többek között a Szovjetunió, Svájc, Dánia, Norvégia, Hollandia és Svédország parlamenti cso­portjainak képviselői. K. A. Gubin szovjet küldött kiemelte, hogy a béke megszi­lárdításáért, a népek közötti kölcsönös megértésért, az álla­mok békés egymás mellett élé­séért folyó küzdelemben nagy szerep hárul az Interparlamen­táris Unióra. K. A. Gubin hangsúlyozta, hogy a parlamenti küldöttsé­gek kicserélése nagyjelentőségű tényező. Rámutatott, hogy a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak februári felhívása — amely a parlamentek közötti kapcso­latok megteremtése mellett szállt síkra — sok országban a legjobbindulatú visszhangra talált. A gazdasági bizottság április 4-i esti és április 5-i délelőtti ülésén az ázsiai és afrikai or­szágok gazdasági fejlesztésének kérdéseivel foglalkozott. Meg­vitatta India és Burma, vala­mint Belgium képviselőjének memorandumát. A. J. Petrusen, a Szovjetunió képviselője hangsúlyozta: A Szovjetunió és a szocialista tá­bor többi országa külpolitiká­jában teljes mértékben támo­gatja az ázsiai és afrikai orszá­goknak azt a törekvését, hogy gazdasági függetlenségüket ki­vívják és segítségét, valamint A Béke-Világtanács április 5-i esti ülése Stockholm (TASZSZ). — A Béke-Világtanács április 5-i esti ülésén elsőnek dr. Sidney Hilton (Anglia) szólalt fel, aki kijelentette, hogy a világ tudó­sainak le kell leplezniük az atomháború „apostolait’’. Arnold asszony (NSZK) fel­szólalásában a leszereléssel és Németország egyesítésével, J. Fremlin angol atomfizikus a leszerelés és az atomfegyver el­tiltása nemzetközi ellenőrzésé­nek kiépítésével foglalkozott. Ezután A. Kornejcsuk (Szovjet­unió) emelkedett szólásra. A szovjet nép — mondotta — mindig követelte és álhatato- san fogja követelni az atom­fegyver, a hidrogénfegyver és a többi tömegpusztító fegyver eltiltását és e tilalom hatékony ellenőrzését a szovjet emberek követelték és követelni fogják a fegyverkezési hajsza beszün- tését, amely szerint ő (Nehru) hagyományos fegyverzet jelen­tős csökkentését, egészen a tel­jes leszerelésig. Kornejcsuk részletesen ismer tette a szovjet leszerelési ja­vaslatokat. — Bízunk abban , — jelen­tette ki Kornejcsuk, — hogy az érdekelt államok megegyeznek majd az ellenőrzés olyan sok­oldalú fajtáiban, amelyek ki- elégítőek az egyezmény minden tagjára nézve. Azt is szüksé­gesnek tartjuk, hogy a nemzet­közi fegyverkereskedelmet is vonják egy olyan egyezmény ellenőrzése alá, amilyet az ENSZ keretében köthetnének az illetékes államok. Az esti ülésen felszólaltak még India és a Kínai Népköz- társaság képviselői. együttműködését nem fűzi rab­igába döntő gazdasági vagy po­litikai feltételekhez. A szociális kérdésekkel fog­lalkozó bizottság az államok társadalombiztosítási felelőssé­gének kérdését tárgyalta meg. Április 5-én este a politikai és a jogi bizottság megkezdte az Interparlamentáris Unió alapszabályai esetleges módosí­tásainak megvitatását. Munká­hoz látott a kultúrkapcsolatok bizottsága is. Az egyiptomi ügyvivő búcsúlátogatása a külügyminiszternél Hussein Cherif, az Egyiptomi Köztársaság távozó budapesti ügyvivője április 5-én, csütör­tökön búcsúlátogatást tett Bol- doczki János külügyminisz­ternél. Csehszlovák mezőgazdasági kílldöitség érkezeit Magyarországra Karéi Kupka csehszlovák földművelésügyi miniszterhe­lyettes vezetésével háromtagú csehszlovák mezőgazdasági kül­döttség érkezett Magyarország­ra ötnapos látogatásra. A kül­döttség tagjai: Drahomir Maha- csek gépkísérleti igazgató és Frantisek Bristela kutatóinté­zeti agronómus. A küldöttség a mezőgazdasággal, elsősorban a kukoricabetakarítás gépesíté­sével kapcsolatos kérdéseket tanulmányozza. London (TASZSZ). G. M. Ma­lenkov, a szovjet energetikus küldöttség április 5-i londoni sajtóértekezletén nyilatkozatot tett, s ebben megállapította: — Angliai tartózkodásunk első napja óta a vendégszeretet légköre vesz körül bennünket. Nem titkoljuk, hogy kellemes számunkra ez a szovjet embe­rek iránti rokonszenv, amelyet nem a maguk személyének, ha­nem szeretett hazánknak, a Szovjetuniónak tulajdonítunk. Malenkov kijelentette- — kül­döttségünk angliai utazása és az angol energetikusok küszö­bönálló szovjetunióbeli látoga­tása lehetővé teszi az energe­tika, e fontos népgazdasági ág, legjobb vívmányainak kölcsö­nös felhasználását. Vélemé­nyünk szerint az angol energe­tikusokkal létesített személyes kapcsolatok nagy lépést jelente nek a két ország technikai tapasz talatcseréjének fejlődésében. — Az angol energiagazdálko­dás, akárcsak a Szovjetunió, az Egyesült Államok és más ipari­lag fejlett országok energiagaz­dasága — folytatta Malenkov — nagy villamoserőművek épí­tésének útjára lépett s az erő­művekben hatalmas és műszaki lag tökéletes kazán és turbina gépcsoportokat, transzformáto­rokat létesített. Az angol villa­moserőművek fejlődésének ez a műszaki irányzata kétség­telenül haladó. Malenkov a küldöttségnek az épülő carderhalli atomvillany- telepen tett látogatásáról meg­állapította: az atomenergia békés célú felhasználásának nemes célja bennünk, a szovjet nép képviselőiben kétségtelenül helyeslést kelt. Üdvözöljük az atomenergia villamosenergiává való átalakításának feladatát megoldó brit tudósok és mérnö­kök erőfeszítéseit. Malenkov elmondotta, hogy a szovjet energetikus-küldött­ség járt sok angol városban, meglátogatott üzemeket, több tanintézményt, megtekintett ré­gi kastélyokat, múzeumokat. Ál tálában mindenütt megkérdez­ték tőlünk — mondotta —, hogy mi tette ránk a legna­gyobb hatást Angliában. Min­dig azt válaszoltuk és most is azt mondjuk önöknek, hogy emlékezetünkbe vésődött a szovjet emberek, a Szovjetunió iránt érzett rendkívül barát­ságos érzés, az, hogy mindenki, akivel csak találkoztunk — egyszerű emberek, üzleti körök képviselői, társadalmi és politi­kai személyiségek — törődött azzal, hogy a két nép barátsága még jobban megszilárduljon. — Számos beszélgetésben fel­hívták a figyelmüket arra, hogy országaink mindkét világ­háborúban együtt harcoltak. Ez a körülmény még több okot ad arra, hogy békében, közös erőfeszítéseket tegyünk a há­ború elhárítására, a béke és a nemzetközi biztonság megszilár dítására. — Önök tudják, hogy mi, szovjet emberek szilárdan és elszántan a béke hívei és a há­ború ellenségei vagyunk és úgy véljük, hogy a háború nem végzetszerűen elkerülhetetlen. A szovjet népnek szilárd elha­tározása, hogy továbbra is küzd jön az államoknak társadalmi rendszerük különbözőségétől független békés egymás mellett éléséért. — Hívei vagyunk az angol néphez való közeledésnek, az országaink között jó és baráti kapcsolatok további fejlesztésé­nek — mondotta Malenkov. A sajtóértekezleten G. M. Ma lenkov és a küldöttség tagjai válaszoltak az angol és a kül­földi tudósítók sok kérdésére. Nelmi állásfoglalása Algéria áérdésákn Uj Delhi (MTI). Nehru meg­cáfolta Guy Mollet francia mi­niszterelnöknek azt a kijelen­tését, amely szerint ő (Nehru) pártolja a francia kormány Algéria tekintetében követett politikáját — jelenti a Press Trust of India. Nehru Allahabadban április 5-én mondott beszédében fog­lalkozott a francia miniszter- elnöknek az U. S. News and World Report számára adott in­terjújával és kijelentette, hogy Pineau francia külügyminiszter néhány nappal ezelőtt Indiában járt és különféle világproblé­mákat vitatott meg vele. A francia külügyminiszter — folytatta Nehru — elmondotta nekem, hogy Franciaország megadta a függetlenséget Tu­nisznak és kész ugyanezt meg­tenni Algériában is. A prob­léma azonban az, hogy a leg­utóbbi száz év folyamán igen sok francia telepedett le Algé­riában és a francia kormány nem hagyhatja, hogy ezeket a tengerbe kergessék. Nehru erre közölte Pienau- val, hogy megérti nehézségeit és véleménye szerint találni kell olyan kivihető megoldást, amely figyelembe veszi a fran­cia telepesek érdekeit. Nehru hozzátette: Bármilyen jogaik legyenek is a francia te­lepeseknek Algériában. Algériát fel kell szabadítani. VII. A többiek megszólalni sem mertek. De még Nurmit felse­gíteni sem. Azt is Endri tette meg, s közben beszélt hozzá. — Valóban erős vagy. Alig kaptam levegőt, amikor meg­szorítottál. A nagy darab fiú, majdhogy elsírta magát. Még most sem értette egészen mi történt, csak homályosan gondolt vala­mi olyasmit, hogy ő ugyan töb­bet nem jön erre, a Ludovika felé elsűlyed szégyenében, el­költözik valahová más város­részbe. De mindezt nagyon bi­zonytalanul gondolta, s most még ahhoz sem volt benne elég erő, hogy felkeljen a pádról, ahová Endri letette. A többiek úgy vették körül az agyonfara­gott padot, mintha nagy beteg ágya körül virrasztanának. Ha azt mondják nekik, hogy vasár­nap a Haller-téri nagytemp­lomban Nurmi tartja a szent­beszédet, hamarább elhiszik, mint azt, amit csak néhány perce a saját szemükkel láttak. Hámori Ottó : ENDRI Szürkült. Élés szél vágott a fák közé. Endri fölállt. — Na, gyerünk fiúk, itt már hűvös van. Menjünk a Tűzoltó- Utcába. Befűtünk egy kicsit, játszunk valamit, aztán meg­beszéljük a vasárnapot... Mentek volna, csak lesték még mindig, hogy Nurmi mit csinál. Az meg, végre lassan ocsúdva, nehézkesen feltápász- kodott és elindult Ságvári után. Mikor mellé ért, visszaszólt: — Nem hallottátok? Mentek elől, a többi utánuk. Nagysokára megszólal Nurmi, de nem néz Ságvárira, csak le­szegett fejjel maga elé, megszó­lal, s azt kérdi halkan: — Hogy csináltad? Endri mosolyog magában. — Ahogy megtanultam fran­ciául. — Ne viccelj — dörmögi a másik. — Nem is ... nagyon akar­tam. Az is nehezen ment, még­is sikerült. Ez sem volt köny- nyű. Komolyan, ilyen erős em­berrel még nem igen találkoz­tam. Csak az a baj... — Mi? — Az, hogy rosszra használod ezt a nagy erőt. Megvered a más szegényember gyerekét, nem nagy hőstett. Verekedni, hencegni nem nagy dolog. Feje is van az embernek. Nurmi úgy hallgatott, mint az iskolásgyerek ,akit megszid a tanító. Átsuhant ugyan rajta a gondolat, hogy legyőzte, jól van, de mit prédikál, hanem ez csak pillanatig tartott, s azon túl már egyre csak töp­rengett, hogy kéne megmutatni a másiknak, hogy ő nemcsak verekedni tud. Endri a gondalataiban olva­sott. — Eljössz hozzánk egyszer- kétszer, majd beszélünk még erről. Nem vagy te buta gye­rek, hisz látom... — Megér­keztek. Nurmi az üzlethelyiség előtt megtorpant. — Te, én most nem megyek be. Majd máskor ... Ha ma­gamtól ... — De biztos? — Biztos. — Kezet rá. Nurmi meg akarta szorítani Ságvári kezét, de meggondolta magát, hirtelen felnevetett és hátbavágta. Ez volt a legna­gyobb elismerés. — Nem hagyom, hogy össze­törd a praclim. De ha mon­dom, eljövök. Azzal eltűnt. S tán két hónap múlva, egy éjszakai meszelésen már ő vitte a meszesvödröt Ság­vári után. Amikor egy percre megálltak p'henfti, odasúgta: — Te Endri... tudod mi van? ... Franciául tanulok. S elkezdtek nevetni olyan hangosan hogy néhány lépés­ről Borzas rájuk szólt: — Csend te, meghallja a zsaru. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom