Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-07 / 83. szám

195« ÁPRILIS 7. TOLNAI NAPLÓ S PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS *-------------------------------------------------------Ti--------% Ä kakasdi Gábor Áron Tsz kommunistái cs tavaszi munkák sikeréért a böicskei gépállomásnak lehetősége van arra, hogy májusra befejezze a tavaszi vetési munkákat Április 4-én a bölcskei gép­A tavaszi munkákban, külö­nösen most, a gyorsaság, a mi­nőségi munka állandó javítása mellett a legfontosabb teen­dőnk. Igyekeznünk kell nem­csak azért, mert a késői kita­vaszodás ezt paracsolóan meg­követeli, hanem azért is, mert az idei évben a termésátlago­kat a tavalyi eredményekhez képest 3 százalékkal kell emel­nünk. EZT TARTOTTAK SZEM ELŐTT a kakasdi Gábor Áron Termelő szövetkezet tagjai is. De nem­csak szem előtt tartották, ha­nem ennek jegyében igyekez­tek dolgozni minden erejükkel. Az eredmény nem is maradt el. Öt hold zab vetésükkel már rendben vannak, s hozzákezd­tek a 6 hold cukorrépa, a 2 hold takarmányrépa és a 10 hold napraforgó elvetéséhez is, mi­után a talajt megfelelően elő­készítették. Nagyon jól tudták, hogy a 3 százalékos termésátlag növelé­séhez megfelelő talajerő-után­pótlást is kell biztos ítaniok. En­nek eredményeképpen az idén mintegy 25 holdra elegendő trágyát hordtak ki a földekre, amelyből 18 holdra valót széj­jel is teregettek, s részben alá- is szántották. A március végéig elhúzódó téli időjárás nagymértékben akadályozta, hogy a téglagyá­rak megkezdjék a termelőmun­kát. A Szekszárd—palánki gyá­rat pedig az árvíz öntötte el, a régi munkáslakások mellett elpusztította a korábban legyár tott többtízezer nyerstéglát is. A gyárakban sok kárt okoztak a márciusi fagyos éjszakák is. Most, hogy jóra fordult az idő, nagy lendülettel indult a gyárakban a munka azért, hogy ne csak az első negyedévi tervlemaradást pótolják a gyá­rak, hanem terven felül is mi­nél több téglát tudjanak adni az árvíz okozta károk pótlásá­ra, a rombadöntött lakóházak újjáépítésére. A téglagyári dolgozók erőfe­szítéseinek sikerét mutatják a Úgy számítják, hogy a nyári trágyázással együtt ez évben mintegy 60 hold földnek adják vissza termőerejét, a tavalyi, mindössze 18 holddal szemben, s közben míg e munkák foly­nak, befejezéshez közeledik a 20 holdas gyümölcsös telepíté­se, amelyből néhány év múlva jó jövedelemre számíthatnak a termelőszövetkezet tagjai. Természetesen az eddig fel­sorolt JÓ EREDMÉNYEK NEM SZÜLETTEK MAGUKTÓL­Szívós gyakorlati és felvilágosí­tó, szervező munka eredménye ez. És ebben nagy szerepe volt gn nak a néhány kommunistának, akik a termelőszövetkezetben dolgoznak, valamint annak, hogy a termelőszövetkezet ve­zetősége a kommunistákkal kö­zösen igyekezett a legfontosabb feladatokat megbeszélni, majd végrehajtani. Már a tavaszi munkákra való előkészület ide­jén igyekeztek a munkaszerve­zeteket úgy kiépíteni, hogy a néhány kommunistából arányo san mindenüvé jusson. A nö­vénytermesztő brigádon belül például az egyik munkacsapat­ban ott van Sebestyén Antal elvtárs, aki példamutató mun­kájával, felvilágosító szavával igyekszik még nagyobb lendüie negyedév első napjainak ered­ményei. A Tolnamegyei Tégla­gyári Egyesülés üzemei április 5-ig, három munkanap alatt ötvenezer darab nyerstéglával teljesítették túl az Egyesülés esedékes tervét annak ellenére, hogy a palánki gyár egyáltalán nem dolgozott, a Dombóvár II. üzem pedig a még mindig ma­gasan álló talajvíz miatt 28 ezerrel kevesebbet gyártott a tervezettnél. Két műszakban folyik a nyersgyártás a mázai gyárban, ahol a tervezett 105 000 darab­bal szemben 190 000 darab nyerstéglát gyártottak három nap alatt. Legjobb az ered­mény a paksi gyárban, ahol annak ellenére, hogy nem áll­tak át két műszakra, a 96 000-es tervvel szemben 162 400 darab nyerstégla került ki a présből. tét adni a csapat munkájának. A másiknál Bíró Lajos elvtárs­ról lehet ugyanezt elmondani. A fogatosoknál Stenger János elvtársnak is nagy érdeme az, hogy a trágyahordás, a takar­mányozás, a vetés munkáinál a fogatosok tevékenysége mindig összhangban van a feladatok el végzésével. UJ KEZDEMÉNYEZÉS IS INDULT a kommunisták javaslatára a termelőszövetkezetben. Eddig ugyanis nem volt kertészete a „ermelőszövetkezetnek és most 10 holdat terveztek. Itt nagy szerepe volt a kommunisták­nak, akik megmagyarázták, hogy mennyivel jövedelmezőbb, ha több munkát is jelent a ker­tészet, a tsz tagok számára. El­mondották; ha e 10 holdon más szántóföldi növényt ter­melnének, az elmúlt évi tapasz­talatok alapján, 40—50 000 fo­rintos jövedelemre számíthat­nának, míg a szántóföldi kerté szét megvalósításával ez a jö­vedelem majdnem meghárom­szorozódhat. Ennek nyomán lendületesen meg is indult a munka s egy 90 négyzetméteres meleg­ágyba vetett saláta és káposzta magvak már ki is keltek. De arpa es zab vetése a gyönfci járás termelőszövetkezeteiben LázSs munka folyik a gyönki járásban- Vetik a cukorrépát, a napraforgót, a takarmányré­pát, szórják a műtrágyát, foga- solnak, hengerelnek és így to­vább- Itt-ott még lehet látni ta­vaszi árpát és zabot vető trak­torost és fogatos vetőgépet. De már csak imitt-amott. Mert en­nek a két fontos takarmánynö­vénynek a vetése befejezéshez közeledik- A járás 31 termelő- szövetkezetében összesen 419 holdat kell bevetni zabbal. Amint a járási tanács mezőgaz dasági osztályvezetője, Perecsi elvtárs mondotta, ebből csütör­tök estig 368 holdon tették földbe a magot. Tavaszi árpá­val pedig mindössze 30 holdat kellett csak bevetni az említett időpontban. Ebből az állapot­ból ítélve mondotta Perecsi elvtárs azt is, hogy vasárnapra a járás összes termelőszöve ke­zeiében földbe teszik a tavaszi árpa és a zab vetőmagját. el van vetve a paradicsom, a paprikamag is. Ezt a munkát a kertészeti munkacsapat végezte igen szorgalmasan. E munka­csapatba nem jutott párttag, de a kommunisták a DISZ ta­gokat bízták meg, hogy legye­nek motorjai a munkának. A DISZ fiatalok, mint Daradics Erzsi, Pokor Zsuzsa, Kovács Annus és a többiek, meg is felelnek a bizalomnak. A KOMMUNISTÁK felvilágosító MUNKÁJÁNAK tudható be az is, hogy a tsz ta­gok ma már a háztáji gazdál­kodásból származó trágyameny nyiséget is a közös földre hord­ják ki. Azelőtt ugyanis ezt a tagok 100—150 forintért el­adták. Személy szerint beszél­tek a vezetők és a kommunis­ták a termelőszövetkezet tagjai val, és megmagyarázták ne­kik, hogy milyen kárt okoz­nak saját maguknak e könnyel­műséggel. Elmondták például, hogy ha csak egy hold földre való trágyát adnak el, s nem a közös földre viszik ki, meny­nyivel károsodnak meg. Ha el­adják 100—150 forintot kap­nak érte- De ha közös földre viszik ki, akkor 2—3, sőt több mázsa terménnyel is több te­rem azon a földön- Ez pénzre át számítva, ha búzát veszünk ala pul, szabadáron többszöröse az előző összegnek, hiszen úgy 600—800 forint jövedelemre szá míthatnak. A tsz tagok meg is értették, s így mintegy 17—13 holddal több földjüket tudják letrágyázni. Ebben része volt természetesen a vezetőknek, mint Kovács András elnök, Perecz Gyula brigádvezető és Bíró Lajos elvtárs példamuta­tásának is, akiknek a házától már megkezdték a kihordást. Mindez természetesen csak egy kis része a kakasdi kommu nisták és a pártonkívüli tsz ta­gok együttes komoly erőfeszí­tésének, . amellyel a Központi Vezetőség határozatának, sa­ját érdeküknek eleget akarnak tenni. De ez is mutatja, hogy megvan bennük az akarat, most csak arra van szükség, hogy továbbra is ilyen követke­zetesen harcoljanak érte, hi­szen az egész évi munka sike­rének fő feltétele, hogy a tava­szi munkától kezdve egészen az év befejezéséig megfelelően vé­gezzék el a soronkövetkező munkákat. állomásnak minden traktora kint dolgozott a határban, — szántottak, vetettek a körzet­ben lévő termelőszövetkezetek földjén. Későn jött a tavasz, sürgetnek a tavaszi munkák, a jó idő minden percét ki kell használni — ez serkentette a traktorosokat, no, meg más el­gondolás is, amelyet Bakos Já­nos bácsi öntött szavakba, ami­kor röpgyűlésen beszéltek ar­ról, hogy ugyanúgy, mint az el­múlt vasárnap, április 4-én is dolgoznak. — Vállalom azt, hogy a felszabadulás ünnepén 200 százalékot teljesítek. Az aznapi keresetemet pedig az ár vízkárosultak megsegítésére ajánlom fel. — Azt már emlí­teni sem kell, hogy ezt az el- dolást valamennyi traktoros lelkesen helyeselte. , A gépállomás munkájára — rendkívül nagy hatással van a traktorosok igyekezete, az, hogy ünnepnapokon is dolgoznak, mert bizony sok akadály gör­dült munkájuk elé. Az árvíz a gépállomás körzetének jó ré- szét_ Bölcske és Madocsa köz­ségek határát elöntötte, s je­lenleg Bölcskén közel 1000, — Madocsán 3000 hold áll még víz alatt. Több helyen átvágták már a gátakat, hogy visszafoly­hasson a víz, azonkívül szivaty- tyúk is dolgoznak, a gépállo­más három erőgépét szivattyú­hajtásra állították be. — Úgy keli most igyekez­nünk, hogy még áprilisban el­végezhessük a tavaszi munká­kat — mondják a gépállomá­siak. — Minden traktoros nyújtott műszakban dolgozik. A bölcskei Felszabadulás Tsz- nél például az árpa vetése fo­lyik. A dunaföldvári Alkot­mánynál fogasolás, simítózás, műtrágyaszórás, és elkeli vetni 30 hold zabot, 7 hold cukorré­pát, ezenkívül még 35 hold ku­koricát sorosan, 65 holdat pedig négyzetesen. A dunakömlődi Szabadság Tsz-nek 50 hold, a bölcskei Vörös Október Tsz- nek 70 hold, a madocsai Igaz­ság Tsz-nek 40 hold területen kell négyzetesen vetni a kuko­ricát. Összesen 240 holdon kell a gépállomásnak terv szerint négyzetesen vetni a kukoricát, de számítanak arra, hogy az legalább 280 holdra szaporodik. Van tehát tennivaló. A veté­sek elvégzéséhez két drótvezér­léses vetőgép áll rendelkezésre, egyik új gép, a másikat régebbi típusból alakítják át. A termelőszövetkezetek nagy érdeklődéssel várják az új gé­peket, hogyan váltják be hoz­zájuk fűzött reményüket, ho­gyan teszik könnyebbé a tag­ság munkáját. Éppen ezért a gépállomáson először bemutat­ják a tsz-ek elnökeinek, brigád vezetőinek, hogyan működik a gép, hogyan kell kezelni. Mi­vel csak jól begyakorolt sze­mélyzet dolgozhat eredménye­sen ezzel a géppel, a gépállomás állít ki munkacsapatot. — Az egyik gépet például Lubik Jó­zsef vontatja majd Lanz-Bull- dog traktorával. Régi traktoros már, nyílegyenesen el tudja ve. zetni gépét a táblán. A tsz-ek- nél a vetéseket a talaj állapota szerinti sorrendben fogják vé­gezni. — Madocsára kerül sor majd utoljára. — Számítgatják a gépállomásiak, — ha sikerül néhány napon belül levezetni a földeken még meglévő vizet, akkor májusra e tudják vé­gezni a tavaszi vetési munká­kat. Mire többi tsz-eknél vég­zünk, addigra Madocsán is le­het dolgozni, mert az amellett, hogy elöntötte az árvíz, kötöt- tebb, hidegebb talaj. így vi­szont nem torlódnak össze a munkák, be lehet tartani a meg­felelő sorrendet. A gépállomás ahhoz, hogy a hozzátartozó termelőszövetke­zetek vetései még ebben a hó­napban földbe kerüljenek, a gépi munkán kívül egyéb segít­séget is megad. A dunaföldvári Alkotmánynak például 2 vető­gépét kijavították, hogy fogat­erővel is vethessenek. Dolgoz­nak a gépállomás 30 soros vető. gépei, de mivel az idő sürget, a tsz-ek fogatos vetőgépei is. A termelőszövetkezetek mellett nem feledkeznek meg az egyéni gazdákról sem. Nekik minden nap 3 vetőgépet kölcsönöznek, sőt, kidolgozták azt is, milyen sorrendben kerülnek azok egy- egy gazdához. A bölcskei gépállomásnak — megvan minden lehetősége, — habár az árvíz ugyancsak meg­nehezítette a munkáját, — hogy még ebben a hónapban elvégezze a tavaszi munkákat. Tavaszi tervének teljesítésével 69.2 százalékra áll a gépállo­más. Igaz, ennek a teljesít­ménynek nagyobb hányadát nem a talajmunkák teszik. A traktorosok szorgalmára igye­kezetére alapozva, jóval túltel­jesíti tervét. Oláh István, aki a dunaföldvári Alkotmány Tsz földjén dolgozik 163 százalékra, Madocsán Duszik József és Pintér Gyula 153, illetve 145 százalékra teljesítették eddig tavaszi tervüket. Kánai András brigádjának pedig alig hiány­zik még egy-két normálhold tavaszi tervéből, ök és a többi traktorosok megteremtik a fel­tételt ahhoz, hogy a gépállomás körzetében minden tavaszi vető mag a földbe kerüljön május elejére. •• Ötvenezer nyerstégla terven felül a negyedév első három munkanapján a Téglagyári Egyesülésnél Befejezéshez közeledik a tavaszi A Fővárosi Tanács Tolna megye árvízsújtotta tanulóifjúságáért Élüzem lett a szekszárdi fö B d m ű vessző vet kezet Az idei jeges árvíz komoly anyagi áldozatokat követeit dolgozó népünktől, ezen belül Tolna megye lakosságától is. A bajbajutottakkal együttérzett az egész ország. A hivatalos gyűjtés révén milliók gyűlnek a bajbajutottak megsegítésére, de ezen kívül egyéni akcióknak egész sorozatát találjuk. A mi­nap együtt voltam a megyék küldötteivel, akik mind azt kér dezték, hogy mennyiben állhat­nak rendelkezésünkre. Hasz­nált tanteremfelszerelést, ru­hát, pénzt helyeztek kilátásba. Már beszámoltunk a zalaeger­szegi általános iskola tanulói­nak a tolnai ált. iskola részére küldött 1280 forintos adománya ról. De nemcsak a tanulók, de a tantestületek is megmozdul­nak. Szinte naponként érkezik pénzadomány az árvízkárt szén vedett nevelők részére. De a legnagyobb segítséget eddig megyénk a Fővárostól kapta és fogja kapni. A napok­ban a Fővárosi Tanács Okta­tási Osztályának kiküldötte, Gimesi elvtárs felkereste Rácz Lajost, a Megyei Tanács Okta­tási Osztályának vezetőjét és a két osztály között megállapodás jött létre arra vonatkozólag, hogy 1. a Fővárosi Tanács Oktatási Osztálya 600 tolna megyei ár­vízkárosult tanulót felruház. • 2. A Fővárosi Tanács tárgyi segítséget nyújt a kártszenve- dett iskolák részére (iskolai fel­szerelés, szemléltető képek, tan szerek stb.) 3. A nyár folyamán a Fővá­rosi Tanács részéről 600 buda­pesti középiskolai tanuló fog résztvenni Bogyiszló, Tolna és Fadd újjáépítésében négy tur­nusban- A tanulók élelmezésé­vel kapcsolatos költségeket a Fővárosi Tanács fogja viselni­A Megyei Tanács Oktatási Osztálya ezúton is hálás köszö­netét fejezi ki Budapest Fővá­rosi Tanácsa segítségéért és örömének ad kifejezést afelett, hogy ez akció kapcsán — amint azt a Fővárosi Tanács Oktatási Osztálya is megálla­pítja — kapcsolat létesül és minden bizonnyal el is mélyül a budapesti és szekszárdi járás­beli tanulóifjúság között. A megsegítésbe belekapcso­lódott az Iskolai Felszerelése­ket Értékesítő Vállalat is, amely vállalást tett aravonatko zólag, hogy az árvízsújtotta is­kolák közül 20-at teljesen ellát iskolai szemléltető eszközökkel, felszereléssel. Ebben az akció­ban is Tolna megye iskolái kö­zül előreláthatólag 5 iskola vesz majd részt. Helytelen lenne elhallgatni azt is, hogy a megsegítés moz­galma magából a megyéből in­dult ki. Még a legnagyobb volt a küzdelem az ár ellen, amikor már I regszemcséről teherautók jelentek meg, amelyek 100 bogyiszlói gyermeket szállítot­tak Iregszemcsére, akik közül a lakosság igen sokat teljesen felruházott. De a teherautók sem érkeztek üresen. Regszem­cse lakossága 2 teherautó élel­miszert küldött a bajbajutot­taknak. Később más községek is bekapcsolódtak a segítés mozgalmába és nem egy eset­ben csalódottan vették tudomá­sul a felvilágosítást, amely úgy szólt, „Sajnos már nem tu­dunk árvízsújtotta gyermeket adni.“ Tucsni László A szekszárdi földművesszö­vetkezet az 1955 IV. negyedévi tervteljesítése során teljesítette mindazokat a feltételeket, me­lyek a szocialista munkaver­seny során rendszeresített „Él­üzem“ cím elnyeréséhez szüksé gesek. Különösen kimagasló eredményt' ért el a földműves­szövetkezet közétkeztetési üzemága, mert tervét 150 száza lókra teljesítette és a felvásár­lási üzemág, amely 129 száza­lékra teljesítette tervét. A kiskereskedelmi üzemágon belül a vásározó részleg tervét 140 százalékra teljesítette. A költséggazdálkodás terén is jó eredményt ért el a földmű­vesszövetkezet, mert a növekvő forgalomhoz viszonyítva a költ­ségeket csökkenteni tudták. A múlt év IV. negyedévében nem volt olyan üzemága a föld­művesszövetkezetnek, amely veszteségesen működött volna. A IV. negyedévben lebonyolí­tott több mint 11 millió forga­lom mellett több mint 500 ezer forint volt a földművesszövet­kezet tiszta jövedelme, amely a földművesszövetkezet egész­évi működésében mutatkozó tiszta feleslegnek több mint 50 százalékát teszi ki. A földművesszövetkezet ve­zetősége a tisztafelesleg nagy­részét különböző beruházások­ra fordítja, amely a szekszárdi dolgozó parasztságnak és vá­sárlóközönségének jobb áruel­látását biztosítja. Többek kö­zött felvásárlási raktár építése, boltok korszerűsítése, borászati szaküzltet létesítése, csemege- óolt létesítése, továbbá tervbe ían véve a gazdakörök átvétele _»s a helységek rendbehozása. Az élüzemavatás ünnepélyes termelési értekezleten történt, melyen az „Élüzem“ cím el­nyerésével járó 5000 forint pénzjutalomból és a földműves­szövetkezet jutalmazási alap­ból megjutalmazták azokat a dolgozókat, akik jó munkájuk­kal elősegítették, hogy a föld­művesszövetkezet a munkaver­senyfeltételeket teljesíteni tud­ta. A pénzjutalommal együtt négy dolgozó, Bakó Ferenc, a szekszárdi áruház vas-osztályá­nak vezetője Ferenc József a vas osztály eladója, Nemes Sándor- né a fűszer osztály eladója és Anzló József a vásározó részleg vezetője a „Kiváló földműves­szövetkezeti munkáért“ című jelvényt és oklevelet kapták- Angyal Lászlóné a cipőosztály vezetője és Frei Teréz cipőosz­tály eladója az „Élenjáró föld­művesszövetkezeti dolgozó“ ok­levelet kapták, mert az egyéni munkaverseny feltételeket a IV- negyedévben túlteljesítet­ték- A szövetkezet dolgozói ígé­retet tettek, hogy az „Élüzem“ cím elnyeréséhez szükséges fel­tételeket minden negyedévben teljesíteni fogják. P. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom