Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)
1956-04-07 / 83. szám
ÍQ i'* EgVa^ota pfcCS AZ HOP TOLNAMEGYEI PÁR TBIZOTTSÁG ÁH A K XIII. ÉVFOLYAM, 83. SZÄM. ARA: 50 FILLÉR SZOMBAT, 1956 ÁPRILIS 1. Május 1-ig befelezik a kukorica vetését Németh Béla elvtárs, a Tolna megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának agronómusa szemlét tartott a Biritói Állami Gazdaságban. A látottakról a következőket mondotta: A határt járva megállapítottam, hogy az idei vetések nagyon jól előkészített talajba kerültek, ami azt igazolja, hogy a Biritói Állami Gazdaság szakemberei a legalkalmasabb órát választották ki a talajelőkészítésre és a vetésre. A gazdaság az eddigiek folyamán jó munkát végzett, amit bizonyít az is, hogy befejezték az ősziek fejtrágyázását, hengerezését és 200 hold borsó, 180 hold zabosbükköny, 72 hold zab és 100 hold rostlen vetését. A Biritói Állami Gazdaságban valamennyi dolgozó valóban arra törekszik, hogy a munkákat időben és jól végezzék el. Tóth Pál elvtárs, a gazdaság főagronómusának véleménye szerint május 1-ig befejezik a kukorica vetését is. Ezen a héten megkezdték, és mintegy 50 holdon befejezték a cukorrépa és 20 holdon a burgonya vetését. ) n felszabadulási műszak 5 eredménye Msóleperden Az Április 4-i felszabadulásik’ műszakon összesen 230 holdon; vetettek borsót, zabot, árpát. Ezenkívül befejezték 500 hol- ! don a búza fejtrágyázását és < 6 900 hold őszi mélyszántás simí- < tózását, hengerezését. Április 4-én kezdték meg a \ f gazdaságban és fejezték be 50 * i holdon a cukorrépa vetését. > Ezen a napon a gazdaság vala- , ^ mennyi traktorosa, fogatosa ( dolgozott. Fövényi József a < csurgópusztai üzemegység traktorosa tárcsázott ezen a napon t és 150 százalékos napiteljesítményt ért el. %jr* ■■ ' Hajnes János traktoros, a Kajmádi Állami Gazdaság dolgozója tavasziak alá tárcsáz. Befejezték a tavaszi árpa vetését Üveges Jánosné elvtársnő ,az Állattenyésztési Kutató. Intézet Középhidvégi Kísérleti Gazdaságának párttitkára közölte szerkesztőségünkkel, hogy gazdaságukban is szép eredményeket értek el eddig a tavasziak vetésénél. Befejezték 210 holdon. a tavaszi árpa, 125 holdon a borsó és 92 holdon a zab vetését. Április 4-ét is munkával ünnepelték a gazdaság dolgozói, ezen a napon mintegy 125 holdon került földbe a mag. Ezenkívül a gazdaságban befejezték 700 hold őszi kalászos fejtrágyázását. Jelenleg a talajt készítik cukorrépa alá. A Gépáílomási Igazgatóság jelenti: A tavaszi tervteljesítésiben a varsáit! gépállomás vezet A Gépállomási Igazgatóság legutóbbi értékelésében arról számolt be, hogy az elmúlt 10 nap alatt, bár az időjárás a talajt alkalmassá tette a tavaszi munkákra, a legtöbb gépállomás mégsem végzett kellő mennyiségben talajmunkát. — Ezzel magyarázható az a tény is, hogy egyes gépállomások (Bölcske. Várdomb) eddigi jó tervteljesítésük ellenére is a megyei rangsorban hátrább kerültek, mert munkájuk nem volt tervszerű. Ezzel szemben jó a tervszerűség a varsádi gép állomáson, — ahol nagy gondot fordítanak a talajmunkára. Javult a dalmandi és a nagydorogi gépállomások eredménye is. A nagydorogi gépállomás eddigi eredményével a második, Dalmand pedig harmadik helyre került, míg a vezető helyet Varsád tartja. Az értékelés beszámol arról is, hogy nem kielégítő a gépállomásokon a nyári gépjavítás üteme. Ütemszerűen egyedül a pincehelyi gépállomás végzett gépjavítást. A nyári gépjavítás terén legutolsó két helyen a teveli és a szedresi gépállomások állanak, akik 71, illetve 63.8 százalékra teljesítették a nyári gépjavítás ütemtervét. Paksi Vörös Sugár Tss Elvégezték a gabonák fejtrégyázását Jól szervezték meg a munkát a paksi Vörös Sugár Termelőszövetkezetben is. Április 4-én a tsz határában 2 traktor szántott, 3 vetőgéppel pedig befejezték 8 holdon az árpa, 20 holdon a borsó vetését, ezenkívül elvégezték 23 holdon a baltacím felülvetését is. A paksi Vörös Sugár Termelőszövetkezet tagjai a vetésen és a talajelőkészítésen kívül napokkal ezelőtt megkezdték és 230 holdon befejezték a kenyérgabona fejtrágyázását, s a szőlő nyitását. Szorgalmasan dolgoztak ezen a napon a kisvejkei Boldog Szabadság Termelőszövetkezet tagjai, összesen 12 fogatos kezdte meg a tervezett 25 hold zab és 20 hold borsó vetését. Amikor ezzel végeznek, hozzálátnak a cukorrépa vetéséhez. Megkezdődött a vetés a sióagárdi határban Az árvíz és a belvíz következtében mintegy 1900 hold szántó és rét került a sióagárdi határban víz alá. A község dolgozói szorgalmas munkával a vizek többségét leengedték már így mintegy 400 hold réten van csak víz. A víznyomásos területeken a nagy nedvesség miatt imég nem tudták megkezdeni a gazdák a tavaszi munkákat. A sióagárdi gazdák földjeinek jelentős része, körülbelül háromezer hold a Sárvízen túl terül el. Ezen a területrészen nem pusztított az árvíz, de még sem tudják megközelíteni, mert a Sárvíz feletti hidat a víz elvitte. A honvédség segítségével a napokban befejezték egy ideiglenes híd építését, így április 4-én ezen a területen is hozzáláthattak a gazdák a tavaszi munkákhoz. Ocskovics János 16 holdas egyéni gazda ezen a napon 2000 ölön fejezte be a zab vetését, ugyancsak zabot vetett Bognár István 9 holdas egyéni gazda, tanácstag is. Dunaszentgyörgyi Szabadság Tsz Vetik cs takarmányrépát Amikor az idő kedvezőre fordult és a talaj szikkadtsága megengedte, hogy megkezdődjenek a tavaszi munkák, akkor a dunaszentgyörgyi Szabadság Termelőszövetkezet tagjai nem késtek egy percet sem. Hozzáláttak a tavaszi munkákhoz. A termelőszövetkezet tagjainak szorgalmas munkáját dicséri, hogy befejezték 3 hold borsó, 10 hold zabosbükköny, 20 hold zab, 10 hold baltacim, 4 hold lucerna és 20 hold napraforgó vetését. A vetésen kívül a tsz tagjai elvégezték az őszi kenyérgabonák ápolását is. Háromszáz holdon befejezték a fejtrágyázást, 110 holdon pedig a hengerezést. Végeztek eddig 50 holdon szántást is. Pillanatnyilag a talaj előkészítés folyik a takarmányrépa alá, amelynek vetését a mai nappal kezdték meg. Szorgalmasan dolgoznak a gyönki határban Dell György elvtárs, Gyönk község VB elnöke szerkesztőségünkhöz küldött levelében beszámolt arról, hogy felszabadulásunk ünnepét Gyönkön is munkával ünnepelték. Ezen a napon a község egyéni gazdái 80 holdat vetettek el. 50 holdat pedig vetésre készítettek elő. Az egyéni gazdák mellett szorgalmasan dolgoznak a Vörös Csillag és Petőfi Termelőszövetkezetek tagjai is. A Vörös Csillag Tsz tagjai eddig befejezték már 40 holdon a borsó, 10 holdon a lucerna, 15 holdon a lencse vetését, a Petőfi Termelőszövetkezet tagjai pedig 5 hold borsó és 10 hold árpa vetésénél tartanak. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai elhatározták, hogy a jövő héten megkezdik a kukorica vetését is. Nem tudom, hogy miért félnek az emberek az újtól, a jobbtól, — kezdte a beszélgetést Botog László elvtárs lápa- fői tanácselnök. Sajnálják talán azt a sok munkát, amely idő előtt nyomorékká tette őket? Itt van például Bedő János bácsi, 8 holdas gazda, aki erejét, sok éves gazdasági tapasztalatát jól tudná a tsz-ben hasznosítani, de a belépésről hallani sem akar — mondván, — mi lesz az ő 8 hold földjével. Persze mi nem hagytuk magukra a Bedő Jánosokat és megmagyaráztuk nekik azt, hogy saját jólétüket teremtik meg azzal, ha termelőszövetkezetbe lépnek. Bedő János is hajlott a jó szóra, de hosszabb története van ennek. János bácsi udvarán többen összejöttek a szomszédok közül, én is odatartottam, ugyanis azt jelentette, hogy megdöglött a birkája. — Hát ezen már nem lehet segíteni... megdöglött. Egy darabig erről, később a tavaszi munkákról beszélgettünk. Választott János bácsi — Későn tavaszodik, összetorlódik nagyon a munka — mondottam. — Majd elvégezzük valahogy — válaszolták a gazdák. — Igaz, igaz, de nem mindegy ám, hogy mikor és hogyan. A termelőszövetkezetben könnyebb a munka, többen van nak, egy-egy munkát gyorsabban el tudnak végezni. Meg ott az agronómus is, aki sokat segít és nem megvetendő a gépállomás segítsége sem. A gazdák, és közöttük János bácsi végighallgatták mondó- kámat, persze nem hagytak iga zat nekem. Azzal érveltek, hiába jönnek ide szakemberek, ha ők, akik ismerik a földet, nem tudnak belőle többet kihozni, akkor a szakemberek sem. — Akkor hogy lehet az, hogy a dombóvári Rákóczi Tsz, de még a szomszédos állami gazdaság is többet termel egy holdon. Beszélgettünk, vitatkoztunk és közben előjött a szó arról is, hogy aki április 30-ig belép, annak eltörlik egész évi jövedelmi adóját. De ha azután lép be, akkor is eltörlik, csak a termést kell közösen betakarítani. János bácsi fejét rázta. Nem cserélem én el ezt az életemet. Hát a jót senkire sem lehet ráerőszakolni — gondoltam. — Majd belátják, hogy mi a helyes. Nem egyszer, többször beszélgettem János bácsival. Látszott rajta, hogy gondolkodik, de véglegesen még nem határozta el magát. Történt egy szer, hogy felkeresett a tanácsházán járlatot akart készíttetni. — Mit akar eladni János bá’? — A lovat, mert nehezebb munkára már nem használhatom. A tavasz pedig nagyon sürget. — Aztán ha eladja, ez se lesz, akkor hogyan dolgozza* * 1 meg a 8 hold földet. — Hát, majd ... — Nem jól okoskodik János bácsi. Ne adja el azt a lovat, beszélje meg a családdal, aztán lépjen be, könnyebb lesz magának ott. Március 10-e körül volt ez. És pár nappal később János bácsi aláírta a belépési nyilatkozatot. i Azért mondtam ezt el, hogy nincs lehetetlen, türelmes munkával a legmakacsabb embert is meg lehet győzni. A lápafői Március 9 Tsz-nek tavaly 11 tagja volt ma p>edig 45 tagja van. Ez a hatalmas fejlődés azt bizonyítja, hogy mind jobban megbarátkoznak Lápafőn is a termelőszövetkezettel és a gazdák örömmel vállalják az új életet. Oi m Á párterfekezlefek elé Ma kezdődnek meg megyénkben a járási pártértekezletek- Fontos esemény ez pártunk életében, mert egyik mutatója a szervezeti szabályzat következetes betartásának. A párt a demokratikus centralizmus alapján épül fel és ez szükségessé teszi azt is, hogy kétévenként újjáválasszák a párt alapszervi vezetőségeit és szerveit; a tagság felülvizsgálja a vezető ségek és pártbizottságok munkáját és ennek alapján döntsön az új irányító szervek összetételéről. A pártéi'tekezletek jelentőségét mutatja, hogy itt két év munkáját teszik mérlegre, a küldöttek elbírálják; a pártbizottság hogyan oldotta meg a feladatait az elmúlt két év alatt melyek voltak a jó módszerek és melyek azok, amelyekkel sza kítani kell- Az elmúlt két év munkájának puszta elemzése azonban egymagában véve nem sokat ér, ha ugyanakkor nem szabják meg a feladatokat, nem határozzák meg azokat a teendőket, amelyek megoldásával emelni lehet üzemben, mezőgazdaságban egyaránt a termelékenységet, a dolgozók jólétét. Ezek a tanácskozások azért váltak szükségessé a szervezeti szabályzat értelmében, hogy segítsék a hiányosságok ki javítását és felkészítsék a pártapparátust még nagyobb feladatok megoldására — ez pedig csak A úgy érhető el, ha előremutató lesz minden tanácskozás. A XX. kongresszus után külö nősen sok szó esik a pártélet lenini elveinek betartásáról. Ezekről beszélni azonban ne n elég — cselekedni kell. A pártértekezleteknek az az alapvető feladatuk, hogy előrehaladást eredményezzenek ezeknek az elveknek a következetes megvalósítása terén,- mert a pártélet javításának ez az alapja. Csak az a pártértekezlet töltheti be hivatását, amelyiket a pártszerű bírálat szelleme hat át. Csak a hibák kérlelhetetlen ostorozása eredményezheti azok megszüntetését és megelőzését. Természetesen nem mindenáron való és általános, tehát formai bírálatra van szükség, mert ez legfeljebb megnyugvásra, önelégültségre vezet, hanem a megtörtént helytelen intézkedések, rossz módszerek bátor, harcos feltárására, amelyhez kapcsolódik a hiba kijavításának módjára tett javaslat és a meggyőző érvelés. Az ilyen bírálat elősegíti a párt erősödését, mint ahogyan a fiatal fák fejlődését is elősegíti, ha lenyesik róla a vadhajtásokat, a rosszul nőtt ágakat. Nem tűrhető meg a jogos bíráló szellem kialakulásának a bármilyen módon való akadályozása sem. Természetesen nem arról van szó, hogy minden felvetéssel — legyen az jogos, vagy jogtalan — bólogató- jánosokként egyet kell érteni, de aki nem veszi figyelembe a párttagság véleményét, aki nem a hiba kijavításával válaszol a jogos bírálatra, az akarva-aka- ratlanul, tagadja a pártépítés lenini elveit, amelyeket a gyakorlat igazol. A párttagságban felmérhetetlen erő rejlik. Ez bizonyosodott be az alapjzerví vezetőségválasztó taggyűléseken is. Ahol építettek az egyszerű párttagok javaslat lira, véleményeire, ott a választás után jó módszerek alakultak ki és a kommunisták többsége tevékenykedik a vezetőség irányításával a feladatok végrehaj tásán. Ahhoz tehát, hogy i.z új pártbizottság élvezze a tagság bizalmát, támogató készségét, feltétlenül a tagság meghallgatása, kezdeményezésének kikérése szükséges Ahol a XX. kongresszus szelleme hatja át a tanácskozást, ott feltétlenül nagy javulás áll be az elkövetkezendő hetek, hó napok, évek pártmunkájában. Ehhez azonban mindenekelőtt az szükséges, hogy a kongresz- szuson elhangzott tanulságos dolgokat ne általánosságban vés sék fel, hanem saját területükre alkalmazva- Magában az nem segítené elő a kollektív vezetés megjavítását, ha elemeznék, hogy Hruscsov elvtárs hogyan foglalkozott ezzel a kérdéssel, de ha megvizsgálják, hogy saját területükön milyen problémák voltak e téren, rávilágítanak azok gyökereire és megmutatják azok kijavításának útját, akkor feltétlenül lehet számítani eredményre. A saját gyakorlatuknak megfelelően kell foglalkozni a személyi kultusz problémáival is, mert csak így lehet a mindennapi élet során alkotó módon felhasználni a kongresszus sokoldalú tapasztalatait. Külön kell foglalkozni a küldöttek felelősségével. A küldötteket párttaggyűléseken választották meg, tehát bizalmat szavazott számukra a párttagság zöme. Erre a bizalomra úgy tudnak méltóan válaszolni, ha hűen képviselik választóik véleményét, továbbmenve, úgy tevékenykednek, hogy munkájukban kifejezésre jusson a falu becsületes pártonkívüli dől gozóinak a véleménye, és arra törekszenek, hogy a legjobb elv társak kerüljenek be az újonnan megválasztott pártbizottságba. Felmerül a kérdés, ki méltó arra, hogy tagja legyen a párt- bizottságnak? Röviden: az, aki munkájával már bebizonyította a párthoz, a dolgozó néphez való hűségét, aki tanúságot tett arról, hogy nagy feladatok megoldására képes, ehhez megvan minden elméleti és gyakorlati felkészültsége. Nem „tiszteletbeli“ pártbizottsági tagokra van szükség, hanem olyan mun kás, paraszt és értelmiségi kommunistákra, olyan fiatal és női párttagokra, akik áldozatkész munkájára minden körülmények között lehet számítani. A pártbizottsági tagok többsége — ha közülük némelyik követett is el hibát — jól megállta helyét és jó munkájuk legszebb elismerése nyilván az lesz, ha ismét beválasztják őket a pártbizottságba, ha ismét bizalmat szavaznak nekik. Ez feltétlenül azt eredményezi majd munkájukban, hogy ezentúl nagyobb ambícióval, akaraterővel dolgoznak. Több pártbizottsági tag hibát követett el ilyen, vagy olyan tekintetben, az ilyen elvtárs esetében azt kell megvizsgálni, hogy képes-e hibái kijavítására, ha igen, akkor feltétlenül helyes, ha hibáinak feltárása után, ismét bizalmat szavaznak neki, mert az munkája megjavítására fogja serkenteni és tevékenységével erősödik az új pártbizottság.