Tolnai Napló, 1956. április (13. évfolyam, 79-102. szám)

1956-04-06 / 82. szám

1956 ÁPRILIS 6. TOLNAI NAPLÓ 3 Több segítséget várnak a németkéri Béke Tsz tagjai A már évekkel ezelőtt meg- ' alakult termelőszövetkezetek tagjai napról napra erősödnek, taglétszámban és földterületben egyaránt. Mellettük szép szám­mal vannak új termelőszövet­kezetek is, amelyek tagjainak az idei lesz az első gazdasági évük. Ezeknek a termelőszövet­kezeteknek a tagjai kevesebb ta pasztalattal, de annál nagyobb lelkesedéssel végzik a munká­jukat, hogy bebizonyítsák a még kívülálló egyéni gazdák­nak, hogy mire képes a nagy­üzemi gazdálkodás. A lelkese­déssel, a mindenáron való aka­rással azonban csak akkor le­het jó eredményre jutni, ha a nagyüzemi gazdálkodás terén még gyermekcipőben járó tsz- eket segítik is. A németkéri Béke Termelő- szövetkezet múlt év március 8-án alakult. A tagok 130 hold földön kezdték meg a közös gazdálkodást. Az eltelt egy év alatt a terület 500 holdra gya­rapodott. A megnövekedett terület na­gyobb gondot jelent és több támogatást, segítséget igé­nyel, amelyet a paksi járási pártbizottság és a járási ta­Kagy érdeklődés mellett nyitották meg szerdán dél­előtt a szekszárdi Balogh Ádáum Múzeumban a megye üzemeinek műszaki kiállítá­sát. A megnyitó beszédet Szab­iár Béla elvtárs gépészmér­nök, a TTIT műszaki szakosz­tályának elnöke tartotta. „Elsőízben jöttek össze me­gyénk ipari üzemei, — mon­dotta, — hogy ismeretterjesz­tő kiállításon mutassák be gyártmányaikat, részben tech nológiájukat, fejlettségüket. Mindnyájunk előtt ismeretes pártunk Központi Vezetősé­gének múlt év novemberi határozata a műszaki színvo­nal emeléséről. Ennek szelle­mében kezdeményezte pár­tunk megyei Végrehajtóbizott sága e kiállítás életrehívását s támogatta minden erejével a szervezés munkáját.” A továbbiakban Szabiár elvtárs hazánk és ezen belül megyénk iparának múltbeli és felszabadulás utáni fejlődé. séről beszélt. — „Megyénk a felszabadulás előtt iparilag nács munkatársai nem igen akarnak megadni. Az a nemtörődömség, amellyel a paksi járás felettes szervei a Béke Tsz-t kezeli, egyáltalán nem hat serkentőleg a tagokra. Erről a „segítőmunkáról“ be­szélgettünk a napokban a Béke Tsz tagjaival. Szabó György elvtárs, a - termelőszövetkezet párttitkára a következőket mondotta: — Szorgalmasan, becsülete­sen dolgozunk valamennyien, amelyet bizonyít az is, hogy be­fejeztük 15 holdon a borsó, 2 holdon a mák vetését. Ezután pedig folytatjuk a zab, árpa, burgonya vetését. Nem múlik el olyan nap, hogy ne kérnék felvételüket a még kívülállók közül. Az a számításunk, hogy év végére meg fog kétszereződ­ni területünk. Ahhoz azonban, hogy már az első évben jó eredményt tud­junk elérni, nagyon nagy szükségünk lenne, hogy több segítséget kapjunk. Sajnos az eddigiek alapján az a tapasztalat, hogy a járási párt- bizottságon é<! a járási tanácson is meghallgatják panaszunkat, amely nem új keletű már, de igen elmaradott volt. Az egy Bonyhádi Cipőgyárat kivéve, egészségtelen épületekben, — fejletlen módszerekkel, elavult gépekkel dolgoztak. Helye­sebben: A tőkés piac hullám­zó jellegének megfelelően, hol dolgoztak, hol nem.” Ezután főbb vonalakban ismertette az üzemek felszabadulás utáni fejlődését, milyen új szociális és kulturális létesítmények­kel, berendezésekkel, épüle­tekkel gyarapodtak az üze­mek, hogyan emelkedett a termelésük, nőtt a termelt áruk választéka. „... elsősor­ban a közvélemény formálá­sát, technikai ismereteinek bő vitásét kívánja e kiállítás, a maga első próbálkozásában szolgálni. A rendezőbizottság megbízásából ezennel megnyi tóm” — mondotta Szabiár elvtárs. A vendégek nagy érdeklő­déssel nézték végig az egyes üzemek kiállítását. Az első nap, április 4-én, mintegy öt­százan tekintették meg a ki­állítást. annak elintézése érdekében vajmi keveset tesznek. — Tudjuk jól, hogy elsősor­ban állatállományunkat kell fejleszteni. De ismételt kéré­sünkre nem intézik el, hogy hol kapjuk meg a tanyahelyiséget. Termelőszövetkezetünknek nin csenek gazdasági épületei, az idei termést nem tudjuk hova betakarítani. A jelenlegi állat- állományunk is a tagoknál van. Ez a lehetetlen helyzet termé­szetesen nem vezethet jóra. — Meghallgatta már kéré­sünket a járási pártbizottság, nem is panaszkodhatunk, he­tenként kétszer is ellátogatnak hozzánk, csak éppen azt nem intézik el, ami nekünk oly fon­tos lenne. Építenünk kellene, de nem tudjuk hová, mert a járási tanács szakemberei nem vet­tek annyi fáradságot maguk­nak hogy kijelölték volna a területet. • Ha most áprilisban nem épí­tünk, akkor később nem érünk rá. Jól tudják, hogy a Sertéste­nyésztő egyik üzemegysége a mi határunkon van. Ha ezeket a gazdasági épületeket mi meg Eiseizben tüntettek bi dolgozókat „Szakma kiváló dolgizója“ jelvénnyel a MEGYEVILL-nél Felszabadulásunk évforduló­jának előestéjén, kedden rövid ünnepséget tartottak a Tolna megyei Villany- és Épületsze­relő Vállalat dolgozói. A válla­latnál most tüntettek ki első ízben „Szakma kiváló dolgozó­ja“ jelvénnyel és oklevéllel dol­gozókat. Orbán György villanyszerelő és a brigádjába tartozó #r- bán Imre, Nagy Károly és Ho­rony János — tizenkét hónapig egyfolytában teljesítették a fel­tételeket és most ennek jutal­mául a „Szakma kiváló dolgo­zója“ kitüntetést és a velejáró félhavi fizetést kapták meg. A brigád tagjai nemcsak nor­májukat teljesítették túl állan­dóan, hanem minőségi kifogás sem merült fel munkáink ellen évek óta. Az ünnepségen újabb felajánlást tettek. Vállalták, hogy a Dunaföldvári Malom villanyszerelési munkáit — me­lyet az ünnep után kezdenek el, a tervezett június 30-i határidő helyett két hónappal előbb, áp­rilis 30-ára fejezik be. tudnánk kapni, akkor ideigle­nesen megoldódnának a problé­mák. Az üzemegység vezetői­nek nincs is kifogásuk az ellen, hogy átadják az épületeket, csak végre hosszú huza-vona után a járási tanácsnak el kellene ezt hivatalosan in­tézni. A napokban is Barna elvtárs, a járási pártbizottság egyik munkatársa, kereste fel ter­melőszövetkezetünket, hogy az elnök elvtárssal beszéljen. El­nökünket nem találta meg, aki kint járt a határban, és így visszament Paksra anélkül, hogy a tagokkal beszélt volna arról, hogyan lehetne végre elintézni kérésünket. Szabó György elv társ a tsz valamennyi tagjának nevében beszélt, amikor bírálta a járási pártbizottság, a járási tanács munkatársait, akik akkor törőd tek legjobban a termelőszövet­kezettel, amikor megalakult. Azután pedig magukra hagy­ták, hadd kínlódjanak. Meg­szívlelendő ez mindenki számá­ra, mert nemcsak az a fontos, hogy elindítsanak egy kis közös séget, hanem segíteni is keil azokat eredményeik elérésében. Rendelethen szabályozták a naposcsibe árát Az Országos Tervhivatal el­nöke utasítást adott ki a napos csibe gépi keltetéséhez szüksé­ges tenyésztőj ás, valamint a gépi keltetésű naposcsibe és egyéb napos baromfi árának megállapításáról. A beadási kötelezettség tel­jesítésébe beszámítható keltető­tojás termelői ára a következő: április hónapban 70, május hó­napban 60, június hónapban 70, július és augusztus hónapokban pedig 90 fillér darabonként. A keltetés telephelyén törté­nő értékesítés esetén a géppel keltetett naposcsibe ára dara­bonként: május 20-ig 3 forint, május 20-tól június 15-ig 2.50 forint, június 15-től az év vé­géig 2 forint. A törzskönyve­zett állományból származó és legkésőbb május 31-ig értéke­sített naposcsibe ára a fenti áraknál I. osztályú szü­lők esetén 70 százalékkal, II. osztályú szülők esetén 50 szá­zalékkal magasabb. Géppel keltetett egyéb naposbaromfit (kacsa, liba, pulyka) a helyileg kialakult, szabadpiaci árnál 5— 10 százalékkal alacsonyabb áron kell értékesíteni. Megnyílt a megyei műszaki kiállítás Uj út kezdetén tavasz beköszöntésével, döcögve, sok nehézséggel küszködve bár de megindult a munka a pálfai Uj Élet Termelő- szövetkezetben. Ez • az első ta­vasz, amikor közös erővel, ed­dig csak távolról ismert mód­szerekkel, egyetértésben kell dolgozni a tsz-tagoknak. A termelőszövetkezet jelen­legi központjában állandó a jövés-menés. A jószágot etetik, fogatok mennek ki munkára, s az istálló végében most készítik a melegágyakat dohánynak. — özv. Porteleki Istvánná, egy szőke fiatalasszony itt a munka csapat vezetője, akinek mindig, így most is, van mondani­valója: — Elnök kartárs! Sietni kell a berendezkedéssel, mert én így rosszul járok. Hol ez, hol az küld ide embereket, de előfor­dul olyan is, hogy senkisem. — Meglesz, csak türelem, nyug tatja Mányoki elvtárs az elnök — most azért van így, mert a brigádvezetőket ugyan kijelöl­tük, de a tagság még nincs jól elosztva munkacsapatokra. Két nap múlva közgyűlés, ott min- -den elintéződik. Az istálló előtt egy alacsony, vöröses ember fordul az elnök­höz. —■ Te, Lajos, nem kellene ezen a darabon keresztbe is, hosszában is végigmenni a fo­gassal, — mutat a Sió mellett fekvő területre. — Dehogynem, csinálja csak úgy Rompos bácsi a kertészet­hez jó simára munkált föld kell. J^engeteg munkát ad az első közösben töltött ta­vasz. Kertészet, fogasolás, sok jószág, s már a vetés is megy. Egy több darabból egybeszán­tott földön most vetnek 5 hol­don árpát, s míg Kunyik János a vetőgéppel megy, Böröcz Já­nos a fogassal takarja utána a magot. Innen alig egy kilomé­terre meg traktor szántja a tsz földjét, a tiszta levegőben idáig hallatszik a puffogása. Mikor odaérünk, meglepődöm, hiszen a pincehelyi gépállomás trakto­rosában, Csajági Józsefben, is­merőst fedezek fel az is pálfai. — Mióta dolgozol idehaza? — Március 25-e óta itt szán­tok már. Uj a csoport, sok a munka, de végzünk vele. Ezen a héten már három traktor fog szántani, vetni. — Csaj ági — szól oda hoz­zánk az elnök — ereszd egy ki­csit mélyebben az ekét, mert a lapban nem viszi jól, így ha­mar megárt majd a nap a ku­koricának ... A traktor tovább dübörög, mi pedig elindulunk a hajdani kendergyár, a szövetkezet jö­vendő központja felé. JJa új is a csoport, megy itt a munka, csak na­gyobb támogatást kapnának — állapítom meg magamban. A járástól gyakrabban kijöhetné­nek, s akkor kevesebb lenne a botlás, nem fordulna elő olyan eset, mint a múltkor: A közgyűlés egyrésze amellett volt, hogy mindenki egyhelyen vegye ki a háztájit, de a végén mégsem úgy döntöttek. Minden ki ott tartja meg a háztáji te­rületet, ahol akarja — szögezte le a többségben lévő csoport. Ennek az lett az eredménye, hogy az amúgy is szétszórt föld­terület még jobban elaprózódott s így saját munkájukat nehezí­tették meg a tsz tagjai. — Itt a kendergyár — zök­kent ki gondolataimból Má­nyoki elvtárs, — ez lesz a köz­pontunk. Itt mellette 6 holdon dohány lesz, ez az épület lakás... Még rendezetlen, elhanyagolt minden, de a tervek alapján máris el tudom képzelni. A nagy üres, törtablakú épület szép istálló lesz a közepén kis­vasút vezet, egyik vége a siló­gödrökhöz, másik a trágyatelep hez. Az istálló mellett tej ház, ügyeletes szoba, lakás az állat- gondozóknak. ^ddig azonban van tenni­való. Meg kell szilárdí­tani a munkafegyelmet, eggyé, szervezett egésszé tenni az Uj Élet Tsz-t — és min­denekelőtt jól elvégezni a ta­vaszi munkákat. Csak így érhe­tő el, hogy a tervek jövedelme­ző valósággá váljanak. Ez pedig nem máson, mint a tagságon, annak becsületes, szorgalmas munkáján múlik. B.L. fiz üzemi bizottság munkájának eredményei a Bonyhádi Cipőgyárban Általánosan ismert tény, hogy a Bonyhádi Cipőgyár hosz szú idő óta jól állja meg a he­lyét a termelés frontján. Az elmúlt negyedévben elért él­üzem cím kitüntetés, valamint két esetben elnyert Megyei Pártbizottság vándorzászlaja ékes bizonyítékai annak, hogy a dolgozók lelkesen vesznek részt a versenymozgalomban. eredményesen harcolnak a ter­vek teljesítéséért. Az elért eredmények mögött nézzük meg az egyik legilleté­kesebb szerv, a szakszervezet munkáját. Ifj. Antal Gergely elvtárs, az üzemi bizottság elnöke, még egészen fiatal, alig 30 éves, a következőket mondja el kéré­sünkre. Csak az elmúlt év nyarán vet tem át az üzemi bizottság veze­tését. Tudtam azt, hogy koráb­ban itt igen jó szervezéssel dolgozott a szakszervezet, azon­ban néhány hónapos kiesés után bizony voltak elmaradá­sok is különböző reszortokban. Való igaz az, hogy igen sok tá­mogatást kaptam Szabó Imre elvtárstól, aki igen nagy gyakor lattal rendelkezett, hosszú évek ig volt az ÜB. elnöke és szép eredményekkel dicsekedhet, azonban nagyrészben saját szór galmamra kellett támaszkod­nom, hogy alapos ismerője le­gyek ennek a fontos munkate­rületnek. Első feladatomnak te­kintettem a szakszervezeti háló zat aktivizálását és részbeni új­jászervezését. Ma már elmond­hatom azt, hogy lelkes elvtár­sakkal, jó aktívákkal rendelke­zem ahhoz, hogy feladatainkat elláthassuk. Meg kell még elsősorban azt is említenem, hogy beosztásom átvételének időpontjában a tag- díjfizetés csupán 49 százalékos volt üzemi viszonylatban, ma már jó felvilágosító és nevelő munkán keresztül elértük azt, hogy szakszervezeti tagjaink 85 százaléka havonta rendszeresen megfizeti a tagsági díját. Év végéig vállalást tettünk, hogy 98 százalékos eredményt fo­gunk elérni. Vállalatunknál ezidő szerint a dolgozók 95 százaléka szak- szervezeti tag. Itt figyelembe kell venni azt is, hogy az újon­nan belépő dolgozók beszerve­zése miatt vagyunk bizonyos le­maradásban. Az üb. aktívák valamennyien rendszeresen elkészített feladat terv alapján dolgoznak, mely összhangban van az üb. egész munkájával. A Bőripari Dolgozók Szak- szervezete javaslatára vállala­tunknál is beindítjuk április 1- től „az üzem kiváló szakszer­vezeti bizalmija“ című mozgal­mat. Itt meg kell említenünk azt is, hogy felsőbb kezdemé­nyezés nélkül mi már indítot­tunk egy versenyt és azt ne­gyedéves szinten értékeltük és jutalmaztuk is, ami odaveze­tett, hogy bizalmiaink általá­ban jól dolgoznak. Rendszere­sen közreműködnek a verseny szervezésében, a havi verseny­vállalások megkötésénél a mű­vezető elvtársakkal közösen te­vékenykednek, valamint gon­doskodnak arról is, hogy a ha­vonta megtartásra kerülő ter­melési értekezleteken a dolgo­zók minél nagyobb számban ve­gyenek részt. Bizalmiaink részt vesznek még a kitüntetésre ja­vasoltak elbírálásában is. Antal Imre elvtárs, a terme­lési bizottság elnöke, már hosz- szabb idő óta látja el funkció­ját. Ügyes és jó szervező. He­lyesen irányítja és szervezi a bizalmiakat, gondoskodik arról, hogy a verseny nyilvánossága valamennyi területen napra­kész állapotban legyen, gon­doskodik a legjobb dolgozók népszerűsítéséről is. Bizalmiak közül az elmúlt ne gyedévben a legjob eredményt Potápi Katalin érte el az alja­üzemben. Rendszeresen vezeti a bizalmi naplóját, szervezi a dolgozókat a gyűlésen való részvételre és mindezek mellett igyekszik odahatni, hogy terü­letén valamennyi dolgozó szer­vezett munkás legyen. Az el­múlt időben is 15 tagot szerve­zett be a szakszervezetbe. Antal Gergely elvtárs a to­vábbiakban még megemlíti, hogy a TT. tanács munkája is igen jó fejlődést mutat. Elmond ja, hogy a TT is rendszeres munkaterv alapján dolgozik, havonta megtartják közös érte­kezletüket. A betegellenőrzés minden esetben 48 órán belül megtörténik. Segélyezés igény­lése esetén minden esetben kör r.yezettanulmányt tartanak, hogy valóban olyanok kapja­nak segélyt, akik arra a legjob ban rászorulnak. Ebben a ne­gyedévben 5905 forintot fizet­tek ki segély címén. Itt meg kell említeni Landherr Mária TT-elnök munkáját, aki nem­csak a termelésben jár élen, mint a „Szakma Kiváló Dolgo­zója“ kétszeres kitüntetésével, hanem a TT. munkájában is. Megemlíti még Antal elvtárs az ÜB. munkájával kapcsolat­ban, hogy úgy a munkavédelmi, kulturális és az újítási reszort is jól működik, aminek eredmé­nyei már egyébként is jól is­mertek szakvonalon. Büszkén mondja még cl, hogy a kultúrotthon látogatott­ságának növelése céljából né­hány nappal ezelőtt vásároltak egy szekrényes magnetofon ké­szülékkel ellátott 8 lámpás rá­diót, mely 16 000 forintba ke­rült. Az új „csoda“ készülék a dolgozók legnagyobb megelége­dését váltotta ki és nagyon megszerették azt. — Távolabbi tervek? — kér­dezem a továbbiakban. Sok feladat áll előttünk a második ötéves terv első évé­ben. Fejleszteni akarjuk és fog­juk szakszervezeti mozgalmun­kat. Olyanná akarjuk tenni, hogy valóban a legerősebb se­gédcsapatává váljék pártunk­nak, célkitűzéseinek megvalósí­tásában. A II. negyedévben nem kis feladat előtt állunk. A megye dolgozói, és iparunkon belül más gyárak dolgozói is jól tudják, hogy új cipőtípus gyártását kezdtük meg április 1-én. Megindul a legszebb és legerősebb cipőtípus gyártása a gcyser cipő. Ennek a beindulá­sánál mindent el kell követ­nünk, hogy a minőségi verseny még szélesebb körben terjed­jen, mert csak ez biztosítja a gyors fejlődést az új gyártmány sikeres és jó minőségű előállí­tását. Antal Gergely ÜB. elnök elv­társ, fiatal korának illő ambí­cióval dolgozik az üzemi szak- szervezet megerősítéséért, va­lamennyi reábízott feladat ma­radéktalan megvalósításáért. Horváth József Bonyhádi Cipőgyár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom