Tolnai Napló, 1956. március (13. évfolyam, 52-78. szám)
1956-03-23 / 71. szám
Világ proletárjai egyesüljetek. XIII. ÉVFOLYAM, 71. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR PÉNTEK, 1956 MÁRCIUS 23. A Minisztertanács március 21-i ülésén megtárgyalta az árvízvédelem helyzetét és a helyreállítással kapcsolatos fel adatokat. Megállapította a Minisztertanács, hogy a dunai árvíz elleni küzdelemben és az elöntött területeken végzett mentésben kiemelkedő hősies munkát végeztek a néphadsereg katonái, s velük együtt becsülettel helytálltak a belügyi szervek, a közlekedési és építőipari dolgozók, valamint a vízügyi szervek fizikai és műszaki dolgozói. Mellettük a helyi tanácsok és a helyi lakosság derekasan és eredményesen dolgozott az árvíz elleni védekezésben. Helytállásuk következtében s annak eredményeképp, hogy a központi szervek hatalmas anyagi és technikai erőt mozgósítottak a veszélyeztetett területek védelmére, az árvíz kártételét sikerült anyagilag szűkebb területre korlátozni. A Duna egymillió holdnyi árteréből s minden eddigit meghaladó szintű árvíz összesen 130 000 kataszteri holdat öntött el és sikerült megvédeni a súlyosan fenyegető árvíz ellen a Szigetköz területét éppúgy, mint a különösen veszélyeztetett dunavecseri szakaszt. A Minisztertanács — figyelembe véve, hogy a Duna szint je^ az utóbbi napokban nagymértékben csökkent és a kiöntött árvíz számos helyen már visszafelé folyik — legsürgősebb feladatként a kiöntött ár víz levezetését, az áttört gátak helyreállítását és megerősítését, valamint a helyreállítási munkálatok megkezdését egyidejűleg a belvizek fokozott ütemű levezetését jelölte meg. zctésének munkáját, mint ahogyan az árvíz elleni védekezésben dolgoztak. Az árvízvédelmi töltéseket a lehető leggyorsabban helyre kell állítani, nehogy az ártéri területek, védtelenek legyenek az esetleges zöld árral szemben. Kimondta a Minisztertanács, hogy az árvíz sújtotta területeken a károkat legkésőbb 1956 végére helyre kell állítani és ennek érdekében fontos határo zatokat hozott a mezőgazdasági termelés megindítására, az árvíz okozta épületkárok helyre- állítása és az árvízkárosultak részére a biztosítandó kedvezmények tekintetében. A Minisztertanács a tavaszi szántás-vetés sürgős elkezdése érdekében utasította az illetékes mezőgazdasági szerveket, hogy a tavaszi szántáshoz szükséges gépeket, üzemanyagokat haladéktalanul szállítsák ki és a gépállomások az árvízkárosult -lakosság részére nagyobb károsodás esetén ingyen, kisebb károsodás esetén pedig egyéves kamatmentes hitelre végezzék a tavaszi munkálatokat. Ezért a gépi munkák elvégzésére a Minisztertanács 25 millió forint hitelt bocsátott a földművelésügyi Miniszter ren delkezésére. A gabonavetések íejtrágyázására pedig 50 vagon műtrágyát utalt ki, amit a kárt szenvedett termelőszövetkezetek térítés nélkül, az egyéni termelők pedig egyéves kamatmentes hitelre kapnak. A vetőmagszükséglet-ellátásra a központi készletből 710 vagon vetőmag kiadását engedélyezte a Minisztertanács, amiből a tér melőszövetkezetek térítés nélkül, az egyéni termelők pedig kamatmentes kölcsönként részesülnek. Egyidejűleg utasította a földművelésügyi minisz tért, hogy az árvíz sújtotta lakosság állatállománya részére 350 vagon szálas és 120 vagon abraktakarmányt adjon segítségül.. A takarmányt az árvíz miatt takarmánnyal nem rendé1 kező termelőszövetkezetek és egyénileg gazdálkodók ingyen kapják. Az árvíz által megrongált vagy rombadöntött épületek helyreállítására, illetve újjáépítésére ingyenes műszaki segítség nyújtását, hosszúlejáratú hitelt és pénzsegély ( folyósítását határozta el a < Minisztertanács. Az árvízkárosultak az építő- I anyagok költségei mellett az ( építkezésen dolgozó szakmun- * kások munkadíjára is hosszú- ' lejáratú hitelt vehetnek igény- j be. Az egyes személyeknek : nyújtandó kölcsön mértékét,! az ingyenes segély és a hosz-^ S/úlejáratú bankhitel arányát ( — a károsultak anyagi helyze- ( tének és a rendelkezésre álló ( saját építőanyagának figyelem < bevételével — műszaki felmé-I rés alapján a helyi tanácsok’ végrehajtó bizottsága határoz-; za meg. Kimondotta a Minisztertanács, hogy az újjáépített házakat áltálában téglából keli | építeni, az alapozáshoz főként | követ kell használni. A szükség < esetén vályogból történő épít- < kezéseknél is feltétlenül kellő * magasságú kő- vagy tégla Iá-’ bazatot kell építeni.. Az árvíz sújtotta lakossági adó- és beadási kötelezettsé-1 geivel, valamint biztosítási díj I tartozásaival kapcsolatban elhatározta a Minisztertanács.( hogy (Folytatás a 2. oldalon.) A Minisztertanács különösen nyomatékosan utasította az összes állami szerveket, s egyidejűleg felhívja az érintett lakosságot és a társadalmi szerveket, hogy a Duna apadása és az árvíz visszavonulása ellenére teljes mértékben maradjanak készenlétben és ugyanolyan erővel folytassák a károk helyreállítását, s a vizek leveAz ácvízvédelembeis résztvett katonák $ búcsúztatása Szekszái*don A két héten át tartó megfeszített küzdelem a Duna jeges árja ellen végétért. Az elöntött községekből, területekről visz- szahúzódik az ár, újból megindul az élet. Néphadseregünk katonái, akik önfeláldozó helytállással vették fel a gátakon az ár ellen a harcot, visszatérnek állomáshelyeikre, s tovább küzdenek, most már a kiképzési feladatok' megvalósításáért. Tegnap délelőtt Szekszárdon katonai dísszemlén búcsúztak el a lakosságtól azok a harcosok, akik Szekszárd, Sióagárd, Bogyiszló és a Sárköz megvédésében vállaltak magukra hősies munkát. A Megyei Tanács előtt sorakoztak fel a csapatok, lövészek, műszakiak, tüzérek, híradósok. 12 órakor díszjel harsant, Matics ezredes elvtárs tartott szemlét a felsorakozott egységek felett. Győré József elvtárs, a Megyei Párt-Végrehajtóbizottság első titkára a következő szavak kai búcsúztatta a felsorakozott honvédeket: — Az árvíz elleni védekezésben, a megpróbáltatásokkal tele napokban honvédeink kimagasló példáját adták a hazaszeretetnek, a dolgozó nép iránti hűségnek. Ez a néhány nap világosan megmutatta, — hogy a fiatalok számára jó nevelő iskola a mi Néphadseregünk. Pártunk megyebizottsága ,az egész megye lakossága nevében meleg elvtársi köszönetét mondok minden harcosnak az árvízvédelem során kifejtett áldozatkész munkájáért. Ezután Matics ezredes elvtárs szólt a katonákhoz: — Bölcske, Madocsa, Gerjen, a Sárköz megvédését Tolna megye lakossága soha nem fogja elfelejteni, a ti hősiesepi- végzett, önfeláldozó munkád tokra mindig szeretettel em, lékszik vissza. Most, miután elbúcsúztatok Szekszárd lakosságától, úgy küzdjetek minél magasabb kiképzési eredményekért, olyan igyekezettel készüljetek fel a haza, a nép megvédésére, ahogyan az árvíz ellen vettétek fel a küzdelmet. Tegyetek ígéretet pártunknak, népünknek hogy továbbra is megvéditek az országot. A felsorakozott alakulatok ezután díszmenetben vonultak el. Nem voltak felöltözve díszruhába, úgy vonultak el katonáink, ahogyan az árvíz ellen harcoltak. A sorok sem voltak olyan nyílegyenesek, mint színpompás katonai parádékon, a szekszárdiak mégis büszke öröm a mel nézték a feszes vigyázz-J menetben elvonuló alakulato- $ kát, mert győztes katonák dísz- £ menete volt ez, akik sikeres * harcot vívtak a pusztító erejű árvíz ellen, 'emberéleteket, vagyont mentettek meg. Madocsa, Ger.jen, Bogyiszló, Sióagárd lakossága sokáig emlegetni fogja katonáink hősiességét. Az egyik műszaki alakulat katonái éppen egy tanya lakóinak kimentésére készülnek. Hirtelen tört rájuk az áradat, elvágta a menekülés útját, gyorsan kellett cselekedni. Vízre csobbannak a pontonok, gyorsan összeszerelik őket (az első képen) és néhány perc múlva már erőteljes csapásokkal eveznek a tanya felé (második kép), hogy megmentsék a bennszorultakat. : Szebb házunk lesz, mini volt... A Minisztertanács fontos határozatai { Még az idén helyreáifítják az árvíz okozta károkat j Rátára is eljutott a híre annak, hogy államunk segítséget ad az árvíz által elpusztított lakóházak újjáépítéséhez, még az idén helyreállítják az árvíz okozta károkat. „Téglából építjük fel új házainkat, szebb és jobb házunk lesz, mint amit elpusztított az árvíz.“ — Erről beszélgetnek bizakodva a hátai utcán az árvízkárosultak. AZ AR VIZKAROSULTAKERT Egyszerre két fronton A szekszárdi Béke Termelőszövetkezetben hetekkel ezelőtt megindult a tavaszi munka előkészítése, annak ellenére, hogy egyszerre két helyen kellett dolgozniok. Az árvízveszély idején állandóan két fogatuk, a teherautó és körülbelül 30 tagú brigádjuk hordta és döngölte a földet, segített a gátak megerősítésében. Ugyanakkor a kovácsok már az utolsó simításokat végezték a gazdasági felszerelés kijavításánál, a tsz tagjainak másik csoportja pedig, míg társaik a gátakat védték, körülbelül 10 vagon istállótrágyát hordott ki a földekre, egy 50—60 holdas területet pedig műtrágyával szórtak be. Itt különösen a DISZ-brigád tűnt ki lelkes . munkájával. Tamási az árvízkárosultakért A községben az árvízkárosultak megsegítésére nagyarányú gyűjtés folyik, s a tanácsházára egyre-másra érkeznek be a különböző felajánlások. Tóth Jánosné 30 kiló burgonyával és 30 tojással Kudari János egy mázsa burgonyával, ifj. Majszter József 50 kiló kukoricával segítette az árvíztől kárt szenvedett területek lakosságát. A Vörös Szikra Termelőszövetkezel tagsága ugyancsak gyűjtésf rendezett. A tsz tagjai saját keresetükből nagymeny- nyiségű élelmiszert gyűjtöttek össze. Már eddig 895 kiló búza, 1015 kiló kukorica, 338 kiló liszt, 583 kiló burgonya, 259 kiló bab, 12 kiló sonka, lencse, zsír és egyéb élelmiszer gyűlt össze. Különösen dicséretet érdemel Hajdics István, aki 200 forintot, 50 kiló búzát, 20 kiló burgonyát adott és; Tulner Lajos, aki 25 kiló liszttel, 25 kiló kukoricaliszttel, 56 kiló burgonyával és egy egész sonkával járult hozzá a árvízkárosultak élelmezésének segítéséhez. Jóka György, aki ugyancsak a Vörös Szikra Tsz tagja, 80 kiló búzát és 2 kiló szalonnát ajánlott fel. Az élelmiszerek gyűjtése mellett a község és a termelő- szövetkezet dolgozói közel 12.000 forintot ajánlottak fel. A gyűjtés még folyik. Levelezőnk írja Dalmandról Két hónappal ezelőtt Dalmandon megalakult a „Csiky Gergely” felnőtt színjátszó csoport. Az együttes úgy határozott, hogy bevételeiből színpadfüggönyt vásárol. Másfél hete már elmúlt, amikor az együttes ismét együtt volt és tervezgették Csiky Gergely Buborékok című vígjátékának előadását. Akkor kezdődött az árvíz. Azóta mindig figyelemmel kísérték az eseményeket, s a közelmúltban Takács Lajos javaslatára elhatározták, hogy a bevételeket, ami a darab bemutatóján bejön, azonnal elküldik az árvíztől sújtott lakosság megsegítésére. Nyolc nap alatt 5 előadást szeretnének tartani. Az együttes tagjai remélik — mint Dani János és Lengyel József né levelezőnk írja, — hogy az ő forintjaik is hozzájárulnak és segítik azt a munkát, amely nyomán majd a hajléktalanná váltak elfoglalhatják rendbehozott otthonaikat. A Vendéglátó Vállalat Március 19-én a Tolna megyei Vendéglátó Vállalat dolgozói, a pártszervezet kezdeményezésére, röpgyülést tartottak. Elhatározták, hogy ők is az árvízkárosultak megsegítésére sietnek. Elsőnek a párttitkár, Szabó Pál elvtárs ajánlotta fel egyhavi fizetésének tíz százalékát az árvízkárosultak megsegítésére. Utána a többi dolgozók szólaltak fel és kettő kivételével, valamennyien havi fizetésük 10 százalékát ajánlották fel. A Béke és Szabadság Szálló dolgozói is havi fizetésük 10 százalékát ajánlották fel és ezzel fejezték ki együttérzésüket az árvízsujtotta lakosság iránt: A cukrászüzem dolgozói egynapi műszakot ajánlottak fel az árvízsujtotta lakosság javára. A cukrászüzem vezetője pedig egyhavi fizetésének 10 százalékát. A vállalatnál dolgozó DISZ- és MNDSZ-tagok elhatározták, hogy az anyagi hozzájáruláson felül még azzal is segítik az árvízokozta károk helyreállítását, hogy részt vesznek a gátakon maradt zsákok összegyűjtésében és a várostisztításban.
