Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-19 / 43. szám

Folytatja tanácskozásait az SZKP XX. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) dalmi haladásért vívott harc­ban. Gheorghiu-Dej elvtárs a to­vábbiakban megállapította, hogy Románia dolgozói a népi demokratikus rend fennállásá­nak éveiben döntő sikert vívtak a szocia­lizmus gazdasági alapjainak építése terén. A múlt év decemberében a Ro. mán Munkáspárt kongresszusa feladatul tűzte ki a szocialista ipar szakadatlan továbbfejlesz­tését, s ennek alapján a mező- gazdaság szocialista átalakítá­sának biztosítását. A Román Munkáspárt a nép felbecsülhetetlen kincse­ként óvja a román nép és a szovjet nép, valamint a román nép és a szocialista tábor va­lamennyi népe közti megbont­hatatlan, örök barátságot! A párt fejleszti és fáradhatatla­nul erősíti ezt a nagy barátsá­got. A proletár-internacionaliz­mus, s a béke, a demokrácia és a szocializmus táborának további erősítésében való ak­tív részvétel szellemében ne­veli a dolgozókat. Gheorghiu-Dej elvtárs szív­ből teljes sikert kívánt az SZKP XX. kongresszusának munkájához s köszöntötte a Szovjetunió Kommunista Párt­ját, a béke, a demokrácia és a szocializmus hatalmas tábo­rát, a román és a szovjet nép érők barátságát és testvéri együttműködését. Az SZKP XX. kongresszusá­nak péntek esti ülésén J. E. Kalnberzin elnökölt. Az SZKP Központi Bizottsá­gának beszámolójával és a Központi Revíziós Bizottság jelentésével foglalkozó vitában felszólaló I. R. Razzakov (kir- giziai pártszervezet) megje­gyezte, hogy N. Sz. Hruscsov előadói beszéde annak az óriá­si építőmunkának eredményeit foglalja össze, amelyet pártunk a politikai, a gazdasági és a kulturális életben végzett, ezen túlmenően megjelöli az ország további fejlődésének távlatait. Razzakov hangsúlyozta, hogy a párt Központi Bizottsága példát mutat a fáradságot nem ismerő tömegszervező munkára, egyszersmind a szervezés színvonalának emelését köve­teli minden pártszervezettől. A hatodik ötéves terv irány­elveinek tervezete — mondotta a felszólaló — valamennyi szö­vetséges köztársaság gazdasági életében gyorsabbütemű fejlő­dést irányoz elő. A párt Köz­ponti Bizottsága és a szovjet kormány lenini figyelmességét és gondosságot tanúsít a köz­társaságok igényei és szükség­letei iránt. Egy olyan köztár­saságok közötti szerv létre­hozása, mint amilyen a Hrus­csov elvtárs beszámolójában említett gazdasági bizottság a Nemzetiségi Tanács keretében, kétségkívül komoly pozitív szerepet fog betölteni. V. Cservenkov felszólalása A kongresszus küldöttei me­leg fogadtatásban részesítették a szónoki emelvényen ezután megjelenő V. Cservenkovot, aki a Bolgár Kommunista Pórt és az egész bolgár nép nevében forró, testvéri üdvözletét tol­mácsolta a XX. kongresszus­nak, a szovjet kommunisták­nak’ és az egész hős szovjet népnek. — A bolgár nép az egész vi­lág dolgozóival együtt örül azoknak a sikereknek, amelye. két a Szovjetunió az utóbbi években mind bel-, mind kül­politikai téren elért — mon­dotta V. Cservenkov. — Pár­tunk tanult, tanul és tanulni fog a világ leghatalmasabb es legbölcsebb pártjától, ame­lyet Vlagyimir Iljics Lenin, a világ munkásosztályának és népének nagy tanítója alapított. A Bolgár Kommunista Párt Közoonti Bizottsága — foly­tatta Cservenkov elvtárs — megbízott benünket, a kong­resszuson jelenlevő képviselőit hogy innen a szónoki emel­vényről juttassuk kifejezésre pártunk és népünk Végtelen együttérzését a Szovjetunió Kommunista Pártjával és né­peivel, mélységes elismerését és szeretetét a kommunizmus felé rendíthetetlenül épített útért, a nagyszerű példáért, az önzetlen segítségért és mind azért, amit a békéért és az emberi haladásért tettek és tesznek. Fogadják, drága elvtársak és barátaink, a bolgár nép leg­őszintébb háláját azért az újabb bőkezű segítségért, amelyben nemrég részesítette a szovjet kormány. A szovjet kormány a barátság és a szo­ros gazdasági együttműködés elvei által vezéreltetve, trakt - rok, kombájnok, aratógépek és más mezőgazdasági gépek vá­sárlására, továbbá nitrogén- műtrágya- és szuperfoszfát- gyárak felépítéséhez szükséges berendezések, tervező munkák és műszaki segítség költségei­nek fedezésére a lehető leg­kedvezményesebb feltételekkel 370 millió rubel összegű hosz- szúlejáratú hitelt nyújtott a Bolgár Népköztársaságnak. Ez a segítség lehetővé teszi nekünk, hogy meggyorsítsuk a mezőgazda­ság gépesítését, magasabb fokra emeljük a mezőgazda­ság fejlődését, s jelentősen növeljük a mező- j gazdasági növények termésho­zamát és az állattenyésztés ho­zamát. Mi, bolgár kommunisták, akiket lelkesedéssel tölt el a kongresszus munkájának le­nini szelleme, azok az értékelé­sek. és következtetések, ame­lyeket a kongresszus a Szov­jetunió és az egész szocialista tábor nemzetközi és belső helyzetének elemzéséből vont le, minden erőnkkel arra tö­rekszünk, hogy alkotó módon felhasználva a' Szovjetunió Kommunista Pártjának sok­rétű és gazdag tapasztalatait, követve a marxizmus—leni- nizmus mindenekfelett dia­dalmaskodó tanítását, fárad­hatatlanul javítsuk munkán­kat, emeljük a szocialista épí­tés vezetésének színvonalát. Ezután Rákosi Mátyás mon­dott üdvözlő beszédet a Ma­gyar Dolgozók Pártja és a j magyar nép nevében. A te- ' remben jelenlévők hosszan­tartó tapssal fogadták. (Rákosi elvtárs beszédének teljes szö­vegét lapunk szombati Számá- j ban közöltük.) Ezután G. M. Malenkov elv­társ mondott beszédet. A követ kező felszólaló, N. G. Ignatov elvtárs (gorkiji pártszervezet) volt. A. I. Mikojan elvtárs felszólalása a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusán Moszkva (TASZSZ) Teljesen egyetértek a párt Központi Bi­zottságának beszámolójával. — Kezdte beszédét A. I. Mikojan rivtárs. A beszámoló a marxista elmé­let alapvető kérdéseit veti fel a mai helyzetnek megfelelően. A belőlük levont következte­tések nemcsak elméleti jelle­gűek, hanem programjellegü- vé is válnak, hatalmas gya­korlati jelentőségre tesznek szert a kommunizmusnak a fejlődés következő szakaszai­ban folytatandó helyes poli­tikája szempontjából. (Taps.) A Központi ^Bizottság, a tár­sadalmi fejlődés törvényeinek Is­meretében olyan következteté­sekkel fegyverei fel a munkás- osztályt, amelyek most már nem­csak a Marx és Lenin élete és tevékenysége korszakának té­nyeit és eseményeit általánosít­ják és magyarázzák meg, hanem a tőkés, valamint a szocialista országokban később bekövetke­zett eseményeket is. Engedjék meg, hogy az alábbiakban fog­lalkozzam az említett kérdések egyikével-másikával. Minthogy rendkívül fontosak és idősze­rűek. A Központi Bizottságnak és Elnökségének munkáját az el­múlt 3 esztendőben mindenek­előtt az jellemezte, hogy pártunkban hosszú szünet után megteremtődött a kol­lektív vcze'és. (Taps.) Pártunknak most olyan szilár­dan összekovácsolódott vezető­kollektívája van. amelynek ere­je nemcsak abban rejlik, hogy sok esztendő forradalmi harcá­ban, munkában egybeforrott elv­társakból áll — bár természete­den ez is igen fontos — hanem főként abban, hogy ez a kollektíva a pártépílés és a pártvezetés lenini eszméit le­nini elveit követve, rövid idő alatt teljes egészükben elérté a pártélet lenini szabályainak helyreállítását. (Taps.) A kollektív vezetés elve, elemi fontosságú a proletár-párt, a lenini típusú párt számára. Ez régi igazság, de .mégis hangsú lyozni kell, mert körülbelül 20 éven át nálunk tulajdonképpen nem érvényesült kollektív veze­tés, virágzott a személyi kultusz, arhelyet már Marx, majd Lenin is elítélt. Az elmúlt 3 esztendő alatt helyreállott a Kommunista Párt kollektiv vezetése, ez az a fő forrás, amely a legutóbbi évek­ben új erőt adott pártunknak. Mikojan elvtárs méltatta a Központi Bizottság erőfeszíté­seit az ipar, mindenekelőtt a nehézipar gyors fejlesztésére, majd így folytatta: A főprob­léma a mezőgazdaság elmara dásának megszüntetése, az ipar' és a mezőgazdaság fejlődési aránytalanságának kiküszöbö lése volt. Ezt a feladatot egész sereg intézkedéssel oldottuk meg. Ilyen intézkedés a kolhoz­parasztok anyagi érdekeltségé­nek fokozása, a szűz- és parlag­földek meghódítása. Két év alatt 33 millió hek­tár új földet tettünk termővé. Álmodhattunk volna-e bármi­kor is hasonlóról? És mi történik ugyanakkor az amerikai mezőgazdaságban? Az Egyesült Államok kormá­nya az idén januárban az el­nöki üzenetben olyan progra mot terjesztett a kongresszus elé, hogy a vetésterületet 10 millió hektárral csökkentsék. A földek feltörése helyett ők a megművelt földeket változ tátják parlaggá, szűzföldekké. A. I. Mikojan a ma légin kább szűkében lévő közszükség leti cikkek termelése növelésé nek tervezett eyors ütemét az­zal magyarázta, hogy a Párt Központi Bizottságát aggasztja, hogy több helyen fennakadás észlelhető a kereskedelemben és egyes árukért sorbanállnak. A szocialista társadalomban a keresletnek meg kell előznie az árukínálatot. Az állandóan növekvő kereslet lendíti előre az árutermelést. A kereslet és a kínálat he­lyes viszonyát a hiánycikkek termelésének rohamos növelé­sével és úgy érjük el — han­goztatta —, ha a jövőben olyan árcsökkentési politikát folyta­tunk, hogy az árak leszállítása csakis az árutömeg gyarapodá­sának és a lakosság fizetőképes kereslete növekedésének ará­nyában történjék. Hangsúlyozta, hogy új erő­feszítéseket kell tenni a keres­kedelem és a közétkeztetés mi­előbbi megfelelő színvonalra emeléséért. Közoonti Bizottságunk tevé­kenységének fontos irányzata volt az is — mondotta —, hogy kérlelhetetlenül harcolt a bürokratikus centralizálás el­len és megerősítette jogaiban a lenini demokratikus cent­ralizmust. A többi között jelentékeny számú, azelőtt a központnak alárendelt iparvállalatot bocsá­tottak a helyi szervek rendelke zésére, megerősítették a helyi tanácsok és a vállalatok jogait. Csökkentettük és egyszerűsítet tűk az államapparátust, harcol­tunk a kommunista gőg és az elbizakodottság, a hencegés, az oly sok kárt okozó díszes je­lentések ellen és azért, hogy a bírálat és az önbírálat egyál­talán ne legyen tekintettel a személyekre. Egyéb nagy jelentőségű in­tézkedések között meg kell em­líteni, hogy az állami tervbi­zottságot kettéosztottuk. Az egyik a távlati, a másik a folyó szervezéssel foglalkozik. A Központi Bizottság beszá­molója és a hatodik ötéves terv irányelveinek tervezete — han goztatta Mikojan — olyan nagy és részletes programot terjeszt a kongresszus elé, amely a kommunizmushoz ve­zető gyors haladást szolgálja. Szó van a legfontosabb szo­ciális intézkedések rendezéséről is. Ilyenek: a munkanap megrö­vidítése, az alacsony fizetésű munkás és alkalmazott — kate­góriák bérének emelése, segíté­sük a gyermeknevelésben és az idős szülök eltartását szolgáló erőfeszítéseik megkönnyítése ál­lami aggházak szervezésével, megfelelő nyugdíj juttatásával, az oktatás ingyenessége, széles körű bölcsőde- és óvodahálózat, iskolai intemátusok szervezése, az iskolai reggeliztetés és a szé­leskörű közétkeztetési hálózat bevezetése. Végül idetartoznak a lakáskérdés gyorsított megol­dását szolgáló intézkedések és az egészségügy, valamint a nép oktatás megjavítása. — Az alacsonyfizetésű mun­kások és alkalmazottak béré­nek emelése gazdaságunk né­hány aránytalanságának meg­szüntetését jelenti — mondot­ta. — Megszűnik az a túlzott különbség, amely az alacsony- fizetésű munkás és alkalmazott kategóriák munkabére és a magasfizetésű kategóriák mun­kabére között tapasztalható. Abban az időszakban, amikor mi parasztországban iparosítot­tunk, ez a különbség természe­tes volt, mert éppen ez ösztö­nözte a kiválóan képzett mun­kások kádereinek gyors fel­növését. És az országnak igen nagy szüksége volt a kiválóan képzett munkásokra. Most, amikor kiválóan kép­zett, magas kulturális színvo­nalon álló munkásosztályunk van, amely évről évre gyarap szik a 7 és 10 osztályos iskolák végzettekkel, a különbségnek meg kell ugyan maradnia, de csökkenni fog. Ez fejlődésünk új színvonalából következik és lépést jelent előre a kommu­nizmushoz vezető úton. Mindezek a kommunizmus csírái. így nyílik meg az út a kommunista életforma felé. Grülünk neki és lelkesít ben­nünket. Tudják meg ezt azok a dicsekvő amerikaiak is, akik hencegnek mostani gazdagsá­gukkal, „amerikai életformá­jukkal.“ Lépjenek velünk versenyre ezen a téren és győződjenek meg róla, hol tesznek többet a nép javára, kinek az élet­formája bizonyul jobbnak. A fegyverkezési hajsza helyett versengjenek így. Nekünk, szovjet emberek nek, de az amerikai népnek is inkább szíve szerint való az ilyen verseny! (Taps.) Néhány külpolitikai kérdés A szovjet külpolitika, külö­nösen az elmúlt esztendőben, szembeszökő sikereket aratott. A párt vezető kollektívája itt is új, friss áramlatot hozott, magasrendűen elvszerű, tevé­keny és rugalmas, nyugodthan- gú, szitkozódás nélküli külpo­litikát folytatott, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséről szóló megingathatatlan lenini tételekből indult ki, minthogy az a fő célja, hogy megszün­tesse a háborús veszélyt, hogy biztosítsa az egész világ . békéjét. A szovjet kormány határo­zottan megindult azon az úton, hogy megszüntesse kül­politikai munkánk fogyaték kosságait. Ez a legszembeszö- kőbben a Szovjetunió és Jugo­szlávia kapcsolatainak megol­dásában látható. Olyan lépés­re, amilyeneket a Központi Bi­zottság a XIX. és a XX. kong­resszus között a jugoszláv kér­désben tett, természetesen csak igazi leninisták képesek. Több más intézkedés is - kínai és finnországi katonai támaszpontjaink megszünteté­se, a népi demokratikus or­szágokban működő vegyes vál­lalatok megszüntetése, az Ausztriával kötött békeszerző­dés stb. — szintén politikánk bátorságát, elvszerűségét, más országok szuverén jogainak tiszteletbentartását, politikánk aktivitását és egyúttal ered­ményességét bizonyítja. Mikojan ezután rámutatott arra, hogy megszüntették a szovjet társadalmi és állami szervezetek elszigeteltségét a külvilágtól, kiszélesítették a szovjet és külföldi államfér­fiak, pártvezetők és társadal­mi szervezetek kapcsolatait. Mikojan rámutatott, hogy bizonyos amerikai agresszív körök negatív ténykedése el­lenére sikerült széleskörű kap­csolatokat létesíteni a külföldi országokkal mind államig tár­sadalmi vonalon, mind pedig a művészetben, az idegenfor­galomban, a sportban és más területeken. Egyes országokkal, a demo­kratikus országokkal kapcso­lataink igen jól fejlődnek és nagy távlatokat nyitnak a további fejlődésre. Néhány más országgal, például az Egyesült Államokkal az ügy vontatottan halad az amerikai külügyminisztérium nyílt el­lenállása miatt és az amerikai nép, valamint több amerikai társadalmi szervezet hő kíván­sága ellenére, — mondotta. Megsemmisítő csapást mér­tünk az olyan ostoba kohol­mányokra, mintha félnénk érintkezni a külföldiekkel. A továbbiakban rámutatott arra, hogy a burzsoá demokrá­cia a formális egyenlőség mel­lett szentesíti és védelmezi az ember kizsákmányolását az ember által. Csak a munkásosztálynak, a mai társadalom vezetőerejének csak a kommunista pártnak, a proletár ideológia hordozójá­nak vannak és lehetnek hala­dó eszméi — mondotta. A marxizmus—leninizmus esz­méinél nincsenek haladóbb eszmék. (Taps.) Elmúlt már az az idő — folytatta Mikojan —, amikor a szocializmus szovjet országa elszigeteltségben élt. Ma már egyetlen jelentősebb nemzet­közi kérdés sem oldható meg csupán a nyugati nagyhatalmak akaratával, figyelmen kívül hagyva a Szovjetunió, Kína és a szocializmus többi országá­nak véleményét. Befejeződött az SZKP XX. kongresszusának szombat délelőtti ülése Moszkva (TASZSZ). — P.z SZKP XX. kongresszusa feb­ruár 18-i délelőtti ülésen foly­tatta az SZKP Központi Bi­zottsága és a Központi Reví­ziós Bizottság beszámolójának vitáját. A vitában felszólalt I. G. Kebin (észt pártszervezet), V. M. Molotov, Sz. D. Ignatyev (baskir pártszervezet), G. K. Zsukov (moszkvai pártszerve­zet), N. M. Kuzmin (moszkvai pártszervezet), Z. T. Szergyuk (moldvai pártszervezet) és Sz. A. Tovmaszjan (örmény párt- szervezet). A kongresszuson üdvözlő be­szédet mondott az Albán Mun­kapárt nevében E. Hodzsa, a Koreai Munkapárt nevében Csoj Jen Gén. Ezzel a február 18-i délelőtti ülés végétért. Felhívás a Nemzetközi Nőnap megünneplésére Közeleg március 8-a, a világ asszonyainak, leányainak har­cos békeünnepe. Ezen a napon az egész haladó emberiség mély megbecsüléssel emlékezik meg a földkerekség minden táján a tartós béke biztosításáért, a gyei mekek jövőjéért, a nők jogaiért küzdő asszonyokról. Azokról, akik az elnyomáson, a két világ­háború nélkülözésein, megpró­báltatásain, tengernyi gyászán okulva megértették, hogy egy új, boldogabb világ kiharcolásá­ban részt kell venni a nők szé­les tömegeinek is. Az a maroknyi harcos öntu­datos asszonycsapat, amely Kla­ra Zetkinnel az élén 1910-ben elhatározta .hogy minden évben megünnepli a Nemzetközi Nő­napot — ma már a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség két­százmilliós hatalmas, szervezett táborává nőtt. Harca összefonó­dik az emberiség haladásáért, a békéért folyó általános nagy küz delemmel. . Ezekben a napokban a béke­szerető emberek az egész vilá­gon azokra az asszonyokra gon­dolnak, akik a kapitalista orszá­gokban — nem félve az üldö­zéstől — a férfiakkal egy sorban küzdenek kizsákmányolóik nép­elnyomó, háborús politikája el­len, azokra, akik a gyarmatokon férjükkel, fiaikkal együtt harcol nak hazájuk függetlenségéért. Igaz megbecsüléssel fordulnak a szovjet nők felé, akik a legtöbb áldozattal adóztak a békéért és ma is elől járnak a harcban azért hogy a gyermekekre, a csald dókra az egész világon új élet hajnala virradjon. Megemlékez­nek a nagy Kína hős asszonyai­ról és leányairól, a felszabadult nőkről a népi demokratikus or­szágokban, akik — mint a mieink is — élni tudtak a sza­badságukkal és odaadó munká­jukkal erősítik hazájukat a béke érődéit. Március 8-án a mi népünk tisztelete és szeretete is meg­nyilvánul az öntudatos, dolgos, harcos asszonyok, édesanyák, fe leségek, leányok iránt. Büszke­séggel tekintünk eddigi ered­ményeinkre és arra, hogy a Nem zetközi Demokratikus Nőszövet­ség soraiban hozzájárultak a né­pek békeharcának nagy sikerei hez. Ez a harc tovább folyik. Az imperialisták háboTis terveit csak a Szovjetunió vezette béke­tábor szívós, következetes harca akadályozhatja meg. A magyar nők ezután is min­denütt ott lesznek, ahol a béke nagy ügyéért cselekedni kell. Egész népünk bizalma, szeretete erősíti őket felelősségteljes hiva­tásuk betöltésében a családban, a munka frontján, a társadalmi tevékenységben. Március 8-ára, a világ asszo­nyainak békeünnepére készülje­nek méltóan a magyar nők is városban és falun, üzemben és termelőszövetkezetben és na­gyobb erővel munkálkodjanak hazánk gazdasági erejének nö velésén, második ötéves tervünk feladatainak végrehajtásán. Az édesanyák magasztos feladatuk­hoz méltóan teljesítsék családi és szülői kötelességeiket, hogy gyermekeiket dolgos, művelt, ha zájukat mélységesen szerető emberekké neveljék. A magyar nők támogassák még hatéko­nyabban pártunknak a magyar nép felemelkedéséért és a bé­kéért folyó harcát. A Nemzetközi Nőnap megün­neplésére készülve felhívjuk az MNDSZ szervezeteket, a Haza­fias Népfront Bizottságait, a szakszervezeteket és DISZ szer- v vezeteket, hogy márc ius 8 át. a Nemzetközi Nőnapot közös erő­vel tegyék a nők társadalmi megbecsülésének feledhetetlen ünnepévé. Éljen március S-a, a tartós békéért, a népek harátságáé-t, a nők egyenjogúságáért, a gyer­mekek, a családi otthonok bol dogságáért vívott harc ünnepe! Magyar Nők Demokratikus Szövetsége Hazafias Népfront; Országos Tanácsa Szakszervezetek Országos Ta­nácsa Dolgozó Ifjúság Szövetsége

Next

/
Oldalképek
Tartalom