Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-19 / 43. szám

Vilás; proletárjai egyesüljetek! TO í •. U Ci3 H ggyetonii Könyvtár PÉCS r A MAI SZAMBÁN: A. J. Mikoian «Ívtárs felszóla'ása a Szovjet.mii Kommu­nista Pártjának XX. kongresszusá t (2. o.) — Egy pártbi­zottsági titkár munkája a bírálat után (3. o.) — .Magasszín­vonalú, pártos irodalmat megyénkben (4. o.)'^- Látogatás a várdombi gépállomáson (5. o.) Horváth Feri egy napja (6. o.) — Az újítómozgalom problémái megyénkben (7. o.) ^ ___________________________J ' V4 MDP TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTT5AOA'NAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 43. SZÁM. ARA: 59 FILLCR. VASÁRNAP. 1956 i.'B'ORUÁR 18. c / * ► Folytatja tanácskozásait az SZKP XX. kongresszusa Az SZKP XX. kongresszu­sának péntek délelőtti ülé­sén, amelyen V. P. Mzsava- nadze elnökölt, folytatták az SZKP Központi Bizottsága be­számolójának és a Központi Revíziós Bizottság jelentésé­nek megvitatását. A péntek délelőtti ülésen az első felszólaló V. M. Szusz- Jqv (krasznodari pártszervezet) volt. Megjegyezte, hogy a XIX. kongresszus óta eltelt időszak­ban a Szovjetunió népei a kommunista párt vezetésével még jobban megszilárdították a szovjet állam hatalmát, nö­velték nemzetközi tekintélyét, újabb lépést tettek a kommu­nista társadalom építésének útján. A párt szervező munká­jának kimagasló eredménye az ötödik ötéves terv sikeres, ha­táridő előtti teljesítése, V. M. Szuszlov beszédének jelentős részében a mezőgazda­ság fejlesztésének kérdéseivel foglalkozott. A mezőgazdasági termelés növelése szempontjá­ból — mondotta — nagy jelen­tőségű volt az SZKP Központi Bizottságának és a Szovjet­unió Minisztertanácsának a mezőgazdasági tervezés új rendjéről hozott határozata. E határozat lehetővé tette a ren­delkezésre álló lehetőségek és tartalékok jobb kihasználását, amire egyébként jó példát nyújthat a Kubán-vidék is. A múlt évben a krasznodari ha­tárterület szemestermény ter­mése több mint húsz százalékkal szárnyalta túl az előző évi színvonalat. Ezt a tengeri vetésterületé­nek lényeges növelésével és rméshozamának fokozásával sikerült elérni. Lényegesen növekedett a cu­korrépa, a kender, a zöldség­félék. a szőlő a hús, a gyapjú és más mezőgazdasági termé­kek termelése. Növekedett a kolhozok oszthatatlan alapja és a kolhozparasztok jövedel­me. A határterületen ma már majdnem mindegyik kolhoz milliomos. Szuszlov ezután rátért a Ku­bán-vidék mezőgazdasága fej­lesztésének távlataira. Közölte, hogy a hústermelést már ebben az évben az 1955-ös mennyiség kél szeresére lehet növelni: 1957-ben a hústermelés három­szorosára, a tejtermelés két- szeresérej a tojástermelés négyszeresére emelkedik. Ily- módon két év alatt teljesítik a hatodik ötéves terv előirány­zatát. Maurice Thorez felszólalása Ezután Maurice Thorez emelkedett szólásra. A kong­resszus küldöttei meleg ünnep­lésben részesítették. Thorez a Francia Kommunista Párt és a francia dolgozók forró, baráti üdvözletét tolmácsolta az SZKP XX. kongresszusának. A dolgozó tömegek, a haladó emberek világszerte lelkesedéssel fogad'ák a Szov­jetunió hatodik ötéves terve irányelveinek tervezetét — mondotta Thorez. — Látják, hogy a szovjet nép kommunis­ta pártja vezetésével építi az u'at a ragyogó jövő, a min­denki számára bőséget és bol­dogságot biztosító társadalom felé. A Szovjetunió lelkesítő példája azt bizonyítja, hogy az ország termelőerőinek terv­szerű, szakadatlan fejlesztése és a dolgozók helyzetének gyö­keres megváltozása, a dolgozók anyagi és kulturális szükség­leteinek kielégítése azzal függ össze, hogy a hatalom a mun­kásosztály kezébe került. Thorez elvtárs a Szovjetunió aktív békeharcáról beszélve ki­jelentette: a francia nép még soha ilyen mély elismeréssel és rokonszenvvel nem viseltetett a Szovjetunió iránt, soha ilyen szilárdan nem bí­zott még a háború elhárításá­nak a lehetőségében, mint most, tekintettel arra, hogy egyre növekszik a szo­-i;-+o tábor és még • más olyan államok ereje, amelyek a békéért harcolnak. Thorez elvtárs rámutatott: a francia kommunisták a békéért és országuk jobb jövőjéért ví­vott harcukban fáradhatatla­nul arra ' törekszik, hogy megteremtsék a munkásosztály akcióegységét a szocialisták ég a kommunisták akcióegységét. A Francia Kommunista Párt éppen a munkásosztály akció­egységéért folytatott harcában növelte tömegbefolyását s ért el nagy sikereket a január 2-i parlamenti választásokon Ezek a választások megmutat­ták — mondotta Thorez elv­társ, — hogy a francia nép a Szovjetunió irányában békepolitika foly­tatását óhajtja, hogy többé nem engedi magát belerántani' az atlanti tömb agresszív poli­tikájába. A Francia Kommunista Fár- — jelentette ki befejezésül Thorfez elvtárs — a Szovjet­unió dicső kommunista pártjá­nak gazdag tapasztalatai lelke­sítik. A Szovjetunió Kommu­nista Pártjának példájára a francia kommunistáknak min­dig gondjuk lesz népük bol­dogulására, harcolni fognak hogy biztosítsák a francia nép­nek a nagy forradalmi hagyo­mányainak megfelelő jövőt. Palmiro Togliatti felszólalása Ezután P. Togliatti elvtárs kapott szót. A küldöttek hosz- szas tapssal fogadták, amikor megjelent az emelvényen. Togliatti elvtárs az Olasz Kommunista Párt, az olasz munkásosztály és az olasz nép egész demokratikus és haladó része nevében forró testvéri iki’-öz'eié: tolmácsolta az SZKP XX. kongresszusának. Megállapította, hogy Olaszor­szágban, akár csak az egész világon, most nemcsak a kommunisták, ha­nem a nem-komjnunisia dolgo zók milliói és milliói is a kon­gresszus felé fordítják tekin­tetüket. — Az önök tettei reménységgel és hitfel. töltik el szívünket — jelentette ki Togliatti elvtárs. — Tudják, hogy az önök hatá­rozatai révén nagy pártjuk új­ból jelentős mértékben hozzá fog járulni a dolgozóknak a kapitalizmus kizsákmányolása és elnyomása alóli győzelmes felszabadításához, a demokrá­cia és a béke ügyének győzel­méhez. Mi mindig arra törekedtünk — jelentette ki Togliatti elv­társ —, hogy hívek legyünk a marxizmus—leninizmus taní­tásához, szoros kapcsolatban álljunk a néppel s a gyárak­ban, a szántóföldeken, a hiva­talokban és az iskolákban dolgozó lakosság minden réte­dével. Ez tette lehetővé, hogy csaknem húsz esztendei illega­litás és két esztendei partizán­harc után erős pártot hozzunk létre, amelynek mély gyöke­rei vannak a munkásság és a parasztság körében s a nép­ben. Pártunknak, az ifjúsági szer­vezeteket beleértve, két és fél millió tagja van. Ebből félmillió nő. Togliatti elvtárs megjegyez­te, hogy az olasz munkásosz­tály nagy eredményeket ért el egysége megteremtésében. Ez az egység elsősorban a kom­munista párt és a szocialista párt testvéri együttműködésé­ben nyilvánul meg. Togliatti elvtárs befejezésül a következőket mondotta: — Itt a kongresszuson újból bizonyosságot szereztünk ügyünknek a szocializmus ügyének győz­hetetlenségéről. Tovább adjuk ezt a bizonyos­ságot munkásainknak, paraszt­jainknak, a kultúra művelői­nek, minden egyszerű ember­nek, aki egy jobb világban akar élni. Harcra vezetjük őket ezért a jobb világért és erősít- ' azoknak a dolgozóknak a sorait, akik a szocializmus zászlaja alatt tömörülnek. A litván nép együtt a Szovjetunió népeivel kiemelkedő sikereket ért el A. J. Sznecskusz elvtárs (lit­ván pártszervezet) arról be­szélt, hogy az SZKP Központi Bizottságának előadói beszédé­ben foglalt mélyenjáró gondo­latok bejárják most Szovjet- Litvánia minden városát és falvát. A litván nép a nagy orosz néppel és a Szovjetunió valamennyi népével szorosan jí. működ ve kiemelkedő sikereket ért el népgazdasága és kultúrája fejlesztésében. Sznecskusz elvtárs beszámolt a litván ipar eredményeiről, a mezőgazdaság helyzetéről, a hatodik ötéves terv teljesítésé­nek nagy lehetőségeiről. — A beszámolási időszakban — mondotta a szónok — az SZKP Központi Bizottságának határozatai átfogóan tükrözték az ideológiai kérdéseket a dol­gozók kommunista nevelésének és kádereink marxista—leni­nista megerősítésének kérdé­seit. Litvánja pártszervezetei nagy munkát végeznek a dol­gozók kommunista nevelésében. De ez nem jelenti azt, hogy csökkenteni lehet az ideológiai munkát. Sznecskusz elvtárs ezután az SZKP nemzetiségi politikája nagy elveinek diadaláról be­szélt. A litván nép a nagy Szovjetunió kötelékében meg­szerezte teljes állami függetlenségéi. A szónok megemlékezett Eisenhower és Eden rágal­mazó washingtoni nyilatko­zatáról, s rámutatott arra, hogy ezeket az államférfiakat nem hagyja nyugodni a kapitaliz­mus igája alól felszabadult né­pek független léte. — A litván nép — jelentette ki Sznecskusz — nem felej­tette el. és soha nem felejti el, hogy annakidején éppen a nyu­gati imperialisták voltak azok, akik hallani sem akartak a lit­nén a litván állam füg­getlenségéről. Az imoerialisták 1919-ben vérbefojtották Litvá­niában a szovjethatalmat, ké- ■>v' oedig az imperialisták fegyverezték fel a hitleristákat akik fe1 perzselték és sok e^er litván holttestével borították Litvánia városait és falvait. A következő felszólaló J. F. Tvi.tcv (ivanovói pártszerve­rei). — Alig több, mint három esztendő múlt el a XIX. nárt- kongresszus óta — mondotta —. de ez alatt a rövid történel­mi időszak alatt újból és újból rendkívül világosan megmu­tatkozott a kommunista párt és Központi Bizottságának nagy lelkesítő és szervező ereje. A párt Központi Bizottsága, biz­ton haladva a nagy Lenin mu­tatta úton, biztosította az or­szág, az egész gazdasági élet és a kulturális építés bölcs, jövő­belátó vezetését, biztosította a szovjetállam nemzetközi tekintélyének to- % Víbhi emelkedését. Tyitov ezután részletesen is­mertette az ivanovói terület pártszervezeteinek iparveze­tési munkáját, különösen á textiliparban, amely a terület vezető iparága. Az ivanovói te­rület — mutatott rá — az or­szág egész pamut- és műrost- szövet-termelésének mintegy 30 százalékát adja. A területi pártszervezet ezért abban látta fő feladatát, hogy a szövetek gyártását ugyan­azon a gyártási területen, a munkatermelékenység növe­lése és a berendezés kurszerü- sítése alapján növelje, továbbá jelentősen bővítse a választé­kot, emelje a minőséget és csökkentse az önköltséget. A felszólaló a terület ipari munkájának hiányosságait érintve, megállapította, hogy sok pártszervezet nem foglal­kozott elmélyülten a termelés gazdasági kérdéseivel nem biztosította a megfelelő szer­vező és politikai munkát, gyen­gén mozgósította a kollektívá­kat a termelési tartalékok jobb felhasználásáért folyta­tott harcra. — A párt XIX. kongresszusa után — mondotta N. N. Orga- nov elvtárs (Krasznojarszk- ‘erületi pártszervezet) — a kommunista építés, valameny- nyi területén óriási sikere­ket értünk el. Organov elvtars- a krasznö- jarszki határterület példáján mutatta be a kommunista cpí tés sikereit. A határterületen újrateremtették a színesfémko­hászatot, a vegyipart, fejlődik a gépgyártás, a fém- és a fa­ipar. Az új ötéves tervben a gazdasági és a kulturális fejlő­dés. még megkapóbb távlatai nyílnak meg. Megkezdődött a lenyűgöző nagyságú kraszno- jarszki vízierőmü, valamint az alumínium-kombinát építésé­nek előkészítése, olajlepároló- tizem és számos más nagy gyár épül. Az ország keleti ré­szén a harmadik kohászati bá­zis megteremtése — amelyből N. Sz. Hruscsov előadói beszé­dében szólt — példáját mutat­ja annak, hogyan kell bölcsen megoldani a hazánk gazdasági és védelmi hatalmának; továb­bi gyarapításával kapcsolatos fontos kérdéseket. A szovjet nép egyhangúlag helyesli a pártnak ezeket a merész terveit és nem kíméli erőit, amikor azok megvaló­sításáról van szó. Azok a feladatok, amelyeket a párt a keleti vidékek gazda ságának továbbfejlesztése cél­jából kitűzött, megköveteli, hogy a minisztériumok egész sora sokkal nagyobb gonddal foglalkozzék e vidékek szük­ségleteivel. Az atomenergia a kommunizmus építésének szolgálatában A. N. Nyeszmejanov (moszk­vai pártszervezet) felszólalásá­ban a tudomány feladatait is­mertette. A párt és a kormány — mondotta — sokat tett a tudo­mány fejlesztése és anyagi bá­zisának erősítése érdekében. A legkorszerűbb technikai felsze­reléssel ellátva, számos új kutatóintézet léte­sült, közöttük olyan egyedül­állóak, mint a magfizikai problémákkal foglalkozó in­tézet, a Tudományos Akadé­mia elektronfizikai laborató­riuma és mások. Kialakultak a tudományos ká­derek, főképpen a jól képzett ifjúságból. A szovjet tudomány nagy­szerű eredményei az atomerő tanulmányozásában és békés felhasználásában elért sikerek. Az atomenergia-termelés már a hatodik ötéves tervben — még csupán kísérleti kihaszná­lása ellenére — több mint kétszer akkora lesz, mint a cári Oroszország összes villanytelepei együtt­véve. Előttünk áll még az a fel­adat, hogy megismerjük a termonukleáris reakciók sza­bályozását, ennek eredménye­képpen a hidrogénbombában és a hozzá hasonló más bőm bákban lefolyó reakciókat re­mélhetőleg békés célok szol­gálatába állíthatjuk majd. Si­keresen halad az izotópok al­kalmazásának tanulmányozá­sa a népgazdaság • különböző ágazataiban. A félvezetők hő- elektromos tulajdonságai te­rén végzett legutóbbi kutatá­sok feljogosítanak arra a re­ményre, hogy nincs messze az az idő, amikor a sivatagok hő­jét és fényét közvetlenül vil- íanvprifirgiává lehet majd át­alakítói. Fontos kezdeményezés volt a Tudományos Akadémiáé, amely gyorsan működő elek­tronikus számológépeket ké­szített s megszerkesztette a Ieggvorsabban működő ilyen típusú gépet. A Tudományos Akadémia számológépe több tízezer embert helyette­sít és olyan feladatokat old meg, amelyeket azelőtt nem lehetett kiszámítani. Már megtörténtek az első lépé­sek elektronikus fordítógépek létrehozására. A. I. Sztrujev elvtárs (Molo­tov területi pártszervezet) fel­szólalásában hangsúlyozta, hogy az SZKP Központi Bi­zottságának beszámolója a szovjetország nemzetközi és belső helyzetének mélyreható marxi—lenini elemzése alap­ján elméletileg megalapozza a párt és a kormány által a leg közelebbi évekre megszabott nagy népgazdasági feladato­kat. Az SZKP Központi Bi­zottsága változatlanul követi a lenini utat. Sztrujev elvtárs elégedetten állapította meg, hogy a Központi Bizottság szé­leskörűen bevonja teljes ülé­seinek munkájába a helyi párt-, szovjet, és gazdasági vezetőket. Sztrujev elvtárs a továb­biakban kijelentette, hogy a molotovi területnek lehetősé­ge van egyes fontos termékek termelésének gyorsabb ütemű fejlesztésére, mint ahogy azt a XX. pártkongresszus hato­dik ötéves tervre vonatkozó irányelveinek tervezete előír, ja. Elmondotta kifogásait a többi között a színesfém-kohá­szati, a kohászati és a vegyiipan gyárépitési, a vegyipari minisz­tériummal szemben, amelyek nem segítik eléggé a területet a legfontosabb iparágak fej­lesztésében. G. A. Gyenyiszov elvtárs (szaratovi pártszervezet), meg­állapította, hogy a párt belső élete utóbbi időben különöse* aktív és tartalmas lett. Gyenyiszov felszólalásának jelentős részében a terület iparával foglalkozott, amely­nek termelése az elmúlt öt év alatt 1950-hez képest majdnem megkétszereződött. Megjegyezte, hogy a terület ipa rának fejlődését komoly mér­tékben hátráltatja a villamos- energiahlány. Ezzel kapcso­latban hangsúlyozta, hogy meg kell gyorsítani Szaratov ban a második hőerőmű épí­tését és a kujbisevi vízierő­műtől ki kell építeni Szara- tovig a magasfeszültségű ve­zetéket. A. A. Szurkov (moszkvai pártszervezet) felszólalásában a szovjet irodalom fejlődésé­nek kérdéseit tárgyalta. Irodalmunk és művészetünk — mondotta Szurkov — le­gyen tökéletes nemcsak tar talmi gazdagságában, hanem művészi erejében is. A szovjet íróknak még szo­rosabb kapcsolatba kell hoz­mok a'kotó munkásságukat a néppel, jó kell ismerniök életét. A párt és központi bizottsága segítségével kiküszöböljük a munkánkban meglévő fogya­tékosságokat és irodalmunkat méltóvá tesszük a kommuniz­mus építőihez. Gheerghiu-Dej felszólalása Ezután Gheorghiu-Dej üd vözölte a kongresszust a Ro­mán Munkáspárt, a román munkásosztály és az egész ro­mán nép nevében. Elmondotta, hogy az SZKP Központi Bi­zottságának beszámolójában foglalt mélyenszántó elméleti tételek és gyakorlati következ­tetések, amelyek megvilágítják a háborúk meghiúsításának lehetőségeit korszakunkban, a különböző társadalmi rendsze­rű államok békés egymás mel­lett élésének lehetőségeit, to­vábbá a kapitalizmusból a szo­cializmusba való átmenetnek a formáit a különböző országokra vonatkozóan — mindezek rend. | kívül nagy jelentőségűek a : béke megőrzéséért, a társa­(Folytatás a 2. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom