Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-12 / 37. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! c Tolni Egyetomi Könyvtál PÉCS r A MAI SZÁMBAN: Befejezte munkáját az országgyűlés ülésszaka (2. o.) — Hogyan szívlelte meg a taggyűléseken kapóit bírálatot a Paksi .TB. (3. o.) — Eszmeiség és esztétika (4. o.) — A se- lejtbérezés a prémiumrendszer következetes alkalmazása megjavította a minőséget a Dombóvári Vajüzemben (7. o.) V ____________________________J J BL LNAMECYEI PÄRTBIZOTT5ACA'NAK LAPJA XIII. ÉVFOLYAM, 37. SZÁM. ÁRA: 5« FILLÉR. VASÁRNAP. 1956. FEBRUÁR 12. Költségvetésünk a szocialista fejlődés tükre r I L i V A szocialista állam költség- vetése a pénzügyi tervek között, vezető helyet foglal el. Felépítésében, arányaiban a szocializmus gazdasági alaptörvénye képezi alapját. Fő hivatása a központosított pénzalapnak olyanirányú elosztása, hogy ez az elosztás biztosítsa a legfejlettebb technika alapján álló termelésnek a növekedését és ezen keresztül az élet- színvonal állandó emelkedését. Költségvetésünk, amelyet február 10-én fogadott el az országgyűlés, ennek az alapvető feladatnak a megvalósítását biztosítja. Felépítésében, arányaiban azokra a politikai irányelvekre támaszkodik, amelyeket Pártunk Központi Vezetőségének a múlt év márciusi, júniusi és novemberi határozatai szabtak meg. Az imperialista államok költ ségvetése napjainkban gyökeresen különbözik a szocialista állam költségvetésétől. Az imperialista államok költségvetésének elsősorban az a célja, hogy segítse az agresszív háborús törekvéseket. Ezért kiadásainak nagyrészét a hadiiparban és a hadsereg fenntartására irányítja. Másrészt, míg a mi költségvetésünk bevételinek döntő • részét (1955-ben 57.5 százalékát) az állami vállalatok nyereség és forgalmiadé befizetései képezik, addig az imperialista államok költségvetése elsősorban a lakos ság adóiból és közvetve, vagy közvetlenül a munkásosztály kizsákmányolásából . származik. Idei költségvetésünk azért lelkesítő mindannyionk számára, mert tükrözi azt a sokoldalú és nagyarányú fejlődést, amelyet második ötéves tervünk első éve szab meg népgazdaságunknak. Tükrözi mindenekelőtt iparunk, elsősorban nehéziparunk termelésének nö vekedését. Kilenc milliárd forintot fordítunk idén az ipar fejlesztésére. Ebből 5.3 milliárd forint szolgál beruházási célokat. A beruházásokra való előirányzat helyes felhasználása lehetővé teszi pártunk Központi Vezetőségének novemberi határozatai alapján a műszaki színvonal emelését. Szocialista iparunkra nagy feladatok várnak idén, nemcsak a termelési tervek minden részletében való teljesítésében, hanem a termékek önköltségének a csökkentésében, a nyereségbefizetési tervek ma radéktalan teljesítésében. Hiszen, mint már erre utaltunk, a költségvetés bevételei nagyrészt az állami vállalatokból, elsősorban a szocialista iparból származnak. A mi megyénkben, ahol az ipari üzemek önköltségcsökkentésének fő útja az anyaggal való takarékoskodás, kemény harcot kell folytatni az anyagnormák betartásáért. Vonatkozik ez elsősorban a Tolnai Textilgyárra, a Simon- tornyai Bőrgyárra és a Tolnai Selyemgyárra, ahol az anyagok nagy része importból kerül ki. Ezekben az üzemekben a dolgozók széles tömegeit kell bevonni a szocialista munkaversenybe — de nem úgy, mint eddig,, hogy a termelés mennyisége legyen a verseny fő célkitűzése — hanem új módon. A munkaversenyt olyan irányba kell terelni, hogy a dolgozók az anyagtakarékosságért, a hulladék csökkentéséért harcoljanak elsősorban a verseny folyamán. A beruházások emelkedése következtében nagy feladatok várnak építőiparunkra. Az építőipar felemelt tervében az ipari és mezőgazdasági be ruházások mellett országos szinten kétszeresére emelkedik a lakásépítés. Az építőiparnak a növekvő feladatok teljesítése mellett 3.6 százalékra kell csökkenteni az önköltséget. Ebből következik az is, hogy a Tolna megyei Építőipari Vállalatnak gyökeresen meg kell változtatnia eddigi munkáját Egész népgazdaságunk egyik fő kérdése a mezőgazdaság fej. lesztése. Az idei költségvetés 5 milliárd forintot fordít a mezőgazdaság fejlesztésére, ebből csaknem 2 milliárd forintot be ruházá sokra. Mezőgazdasági szerveinknek szakembereinknek és a mező- gazdaság részére dolgozó iparágaknak fő feladatuknak kell tekinteniök a termésátlagok növelését. Termésátlagaink nemzetközi viszonylatban még ma is nagyon alacsonyak. Költségvetésünk — nemcsak az, amit közvetlenül irányít a mezőgazdaság fejelsztésére, hanem az is, amit a mezőgazdasághoz kapcsolódó iparágak fejlesztésére fordít — nagy segítséget nyújt a terrrlésátlagok növelésében. Különösen fontos számunkra a mezőgazdaságon belül a termelőszövetkezetek fejlődése. Költségvetésünk is különös gon dot fordít erre. A mezőgazdaság fejlesztésére előirányzott kereteken belül a legjelentősebb segítséget mezőgazdasági termelőszövetkezeteinknek nyújt a költségvetés. Sokszáz millió forint rövid, közép és hosszúlejáratú hitelek biztosítják termelőszövetkezeteink pénzellátását. A hosszúlejáratú hitelek 28, a középlejáratú hitelek pedig 33 százalékkal haladják meg az 1955. évi hiteleket. Az ipar és a mezőgazdaság fejlesztése megköveteli közlekedésünk fejlődését is. Ha növekszik a termelés, megnövekednek a közlekedés szállítási feladatai is. Ezt szem előtt tartva, költségvetésünk több mint 1 milliárd forintot fordít a szállítóeszközök teljesítőképességének növelésére. A szocialista gazdasági rendben a termelés növelése, az önköltség csökkentése nem öncél, hanem mindez a dolgozó nép anyagi és kulturális szükségleteinek mindjobb kielégítését szolgálja. Ezt tükrözi költségvetésünk , akkor, ami kor sokszáz millió forintot irányoz elő a kiskereskedelmi bolthálózat növelésére, új árucikkek termelésére és forga- lombahozására, a vendéglátóipari üzemek fejlesztésére, a szállodák befogadóképességének bővítésére. Több mint 70 százalékkal haladja meg a lakásépítkezésekre fordított idei költségvetési előirányzat a múlt évit. Sokszáz új iskola, tanterem építésére, községek villamosítására, ovódák, bölcső dék, kultúrotthonok, könyvtárak, mozki létesitésére fordít hatalmas összegeket idei költségvetésünk. Tovább bővül az egészségügyi hálózat, tovább növekszik a kórházi ágyak száma. Nem lehet felsorolni 1 azt a sok-sok intézményt, amelyre kiterjed költségvetésünk idei előirányzata és amely népünk- kultúráját, egészségügyi és szociális helyzetének megjavítását szolgálja. így kerül visz- sza a dolgozókhoz akár közvet len, a munkabéreken keresztül, vagy akár közvetve a kulturális, szociális és egyéb létesítményeken keresztül az a termelési eredmény, amelyért dől gozó népünk napról napra harcol az üzemekben, a földeken, vagy másutt. MEGYÉNK ÉLETÉBŐL HARC A HIDEG ELLEN Megvédik az üvegházak növényeit Termeläszivetkezet alakúit Dúzson Egyesült két kajdacsi tsz nagy hidegben fűtéssel sem tudják biztosítani. A nagy kkerjedésű üvegházakat isíállótrágyával rakták körül, a tetejét pedig ponyvával, zsákokkal és nádpallóval fedték be. Ugyanakkor a fényhiány pótlására új kísérletei is vezettek be: éjszakánként az egyik üvegházban 15 napfény- erejű villanyégő pótolja a fényt. A hathatós védekezések segítségével az űvegházak értékes növényállományát eddig sikerült megvédeni és fagykár sehol nem történt. Télen is talál munkát a faddi Búzakalász Tsz tagsága A faddi Búzakalász Termelő- szövetkezet tagsága télen is talál munkát — írja levelében Kovács Sándor. — Befejeztük négy holdon erdőmunkánkat, amelyből a tagság tüzelőellátása lesz biztosítva. Végeztünk 110 jegenyefa kitermelésével is, amelyből á mozihelyiségünket rendezzük majd be ülőhelyekkel. Mert saját mozink is van most már. Mivel először a ..Rákóczi hadnagya” című filmet mutattuk be, mozink , a . Rákóczi’’ nevet kapta. Egy-egy előadásra 120—150 fő is összejön, nem kell 5 kilométert gyalogolni Faddra, hogy megnézzünk egy-egy filmet. Most, a hideg idő beálltával a nádvágást végezzük, majd a jéghordáshoz látunk hozzá, meg töltjük a jégvermet, hogy a nyá rcn legyen hova tenni a köny- nyen romló bolti árut — no, meg aztán, hogy a nyári nagy melegben hideg sör, friss ital kerüljön a tagoknak, ha kint I dolgoznak a határban. Már 170 holdon gazdálkodnak az Dj Korszak Tsz tagjai Januárban alakult meg a tamási járásban az új év első termelőszövetkezete, a régölyi Uj Korszak Tsz. Az alakulás óta eltelt pár hét alatt állandóan növekedett azoknak az egyéni gazdáknak a száma, — akik úgy határoztak, hogy az Uj Korszak Termelőszövetkezetben folytatják tovább a gazdálkodást. Az elmúlt héten újabban három dolgozó paraszt, összesen 36 hold földdel lépett a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Az Uj Korszak Tsz-be kérte felvételét Lakos Ferenc 10, Riba János 18 és ifjú Hegedűs Antal 8 holdas dolgozó parasztok. — Ezenkívül a tsz-be kérték felvételüket Nyúl Albert, Szent- györgyi Gyula, Matéz Mátyás, Schmidt József és ifjú H. Szabó Antal traktorosok is. Jelenleg a termelőszövetkezetben összegen 26 család, 42 taggal, 170 holdon gazdálkodik. » 1 Gyünk és Kölesd versenye Gyönk község dolgozó parasztjai április 4-e tiszteletére Kölesd dolgozó parasztságát hívták ki párosversenyre a mezőgazdasági munkák, valamint a begyűjtési tervek teljesítéséért. Az első hónap értékelésénél megállapítottuk, hogy sertésbeadási tervüket a 19 mázsával szemben 21 mázsára, sovány baromfiból pedig a 175 kilogramm helyett 725 kilogramm ra teljesítettük. Tojásból 59 kilogramm helyett 145 kilogrammot, tejből pedig 49 hektolitert gyűjtöttünk be, de vannak eredményeink fiz adófizetés terén is. Ezeket az eredményeket a tanács tagjai segítségével értük el. Ezek mellett a feladatok mellett segítettük a tsz fejlődését is. Ebben az évben a Vörös Csillag Tsz 9 taggal és 55 hold földdel, a Fetófi Tszcs pedig 4 taggal és 25 hold földdel gyarapodott. DELI GYÖRGY VB elnök, Gyönk. Ölszáziplc gazda már teljesítette vállalását Megyénk területén 1416 főre emelkedett azoknak az egyéni gazdáknak a száma, akik begyűjtés terén vállalást tettek április 4-e, hazánk felszabadulásának 11. évfordulója tiszteletére. Csak az elmúlt héten 592 gazda tett vállalás . Az eddigi versenyvállalásokból 508 gazda már eleget is tett a beadás terén vállalt kötelezettségének. Különösen szép eredmények születtek a szekszárdi járásban ,ahol egy hét alatt 170 egyéni gazda tett vállalást. Harc község párosversenyre hívta Szedres és Medina községeket, vállalva, hogy első negyedévi beadási kötelezettségüket március 20-ig, sertésből 100, vágómarhából 105, tojásból 110, baromfiból pedig 150 százalékra teljesítik. Az Iregszemcsei Kísérleti Gazdaságban az elmúlt év nyarán 2.5 millió forintos költséggel összesen 1500 négyzetméter alapterületű üvegházak épültek. A gazdaság ezekben helyezte el azokat a korai zöldség és főzelékféléket, amelyekből már dc- cerrlber hónap folyamán tudott paprikát szállítani. Áz üvegházakban jelenleg számos korai zöldségféleség niellett 10.000 szál paradicsom is van, amelynek jelentős része már virágzik s úgy számítják, hogy április Most a tél folyamán egyre több szó eset a közös gazdálkodásról Duzson. Végül a párt- szervezet valóban hozzálátott a tsz-szervezéshez. Először a kom munisták léptek be, s utánuk számos dolgozó paraszt. Tegnap előtt este aztán összejöttek azzal a szándékkal, hogy megalakítják a termelőszövetkezetet. Az alakuló közgyűlésen jó- néhány kívülálló «dolgozó paraszt is jelen volt. Többen ott írták alá a belépési nyilatkozaNyugalmas napok, pipa, — meg cigaretta füsttel, sok beszélgetéssel, kevés munkával és még kevesebb keresettel, — ez jellemzi sok helyen a tgli időszakot, de nem így van ez a bonyhádi Szabad Föld Tsz-ben. A téli napok itt is csöndesebben telnek, de jövedelem azért van. A termelőszövetkezet szerződést kötött a bonyhádi vállalatokkal jégkitermelésre. — A vágás, hordás és berakás 32.000 forintot hoz — nem számítva azt a kis pálinkát; amivel a hiAz elmúlt hét egyik napján megváltozott Kajdacs község termelőszövetkezeteinek élete. A November 7 Tsz-nél már reggel fél 9 órakor megkezdődött a közgyűlés, amelyen arról tárgyalt a tagság, hogy egyesüljön a József Attila Tsz-szel vagy sem. A tagság alaposan megtárgyalta a gazdálkodás, további lehetőségeit, mit jelent egy olyan termelőszövetkezettel egyesülni, amelyik megfelelő gazdasági épületekkel, más adottságokkal rendelkezik. — Hiába, nagy dolog az egyesülés még akkor is, ha mind a két tsz egy községben van. Uj emberekkel kell megismerked ni munkában, új vezetőségről kell gondoskodni és más'apró- cseprő dolgokról, amelyek az egyesülés, során felmerülnek. elején megkezdhetik a koraj pa radicsom szállítását. A szokatlanul hideg téli időjárás azonban veszélyezteti az üvegházak növényeit, amelyek a gazdaság számítása szerint — több mint 600 000 forint jövedelmet hozhatnak a tél végén és a tavasz folyamán. Az iregszemcsei gazdaság dolgozói a hideg idő beköszöntével azonnal megkezdték a fagy elleni védekezést. Napok óta 25 ember és 10 fogat dolgozik az üvegházak védelmén, amelyeknek 15 fokos hőmérsékletét a tot, mint Pál Gergely és Nyisz- tor Ferenc. A nyilatkozat aláírásakor azt mondották: „Nem akarunk elmaradni mi sem a többi gazdák mögött.” A termelőszövetkezet Kossuth néven alakult 30 családdal, elnökké Máté Lajos dolgozó parasztot, vezetőségbe Pál Gergely, Nyisztor Ferenc, Tóth Domonkos és Schváb Antal dol- gobó parasztokat választotta meg a közgyűlés. HORVÁTH LAJOS. deget igyekeznek ellensúlyozni a tsz-tagok. A Vállalatok sem járnak rosszul, mert egyetlen dolguk, hogy átvegyék a jól megrakott jégvermek kulcsait. A 32.000 forint arra szolgálna, hogy a megszorult tagokat kisegítsék, ilyenek azonban nem jelentkeznek. A jégmunkában és szervezésében tevékenyen. résztvesz — Gaál Balázs, ami annál is di- cséretreméltóbb, mert nemrégen tagja a termelőszövetkezetnek. Bizony nem volt könnyű a döntés a November 7 és a József Attila Tsz-eknél sem. A járási mezőgazdasági osztály küldötte, a községi párttitkár és a községi tanácselnök megmagyarázták a tagrágnak, milyen előnyöket jelent az egyesülés, megmagyarázták mennyivel könnyebb lesz a 600 holdon gazdálkodni, mint a 250, vagy a 300 holdon, sokkal jobban érvényesülhet a nagyüzemi gazdálkodás fölénye. Az egyesülés esetén vizi- szárnyastelepet létesíthetnek, több sertést hizlalhatnak, — ezen keresztül természetesen emelkedik a tagság jövedelme is. A tagság végül amellett döntött, hogy egyesüljön a két tsz. Mennyire helyes volt az egyesülés ,azt hamarosan tapasztalhatták. A kívülállók is felfigyeltek a két tsz egyesülésére s mivel látták, hogy így valóban nagyobb lehetőségek vannak a nagyüzemi gazdálkodásra, a jövedelem fokozására, az egyesülést követő napon négy család kérte felvételéi. A paksi járásban most már ez a harmadik eset, hogy két tsz egyesült. Az előző tapasztalatok azt mutatták, hogy az i gyesülés gazdasági és politikai megerősödést jelentett. A járási mezőgazdasági osztálynak és a pártbizottságoknak most minden segíséget meg kell adni ezeknek a termelő- szövetkezeteknek a többi meg erősödéshez és megszilárduláshoz ... JUHÁSZ JÓZSEF 32.000 forint jövedelem jégkitermelésből
