Tolnai Napló, 1956. február (13. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-12 / 37. szám
2 TOLNAI NAPLÓ 1956. FEBRUÁR 1«. Befejezte munkáját az országgyűlés ülésszaka Az országgyűlés pénteken folytatta az 1956. évi költség- vetés és a költsvetési törvény tárgyalását. Nagy József né könnyűipari miniszter arról beszélt, hogy számos gyártmányunk termelése jelentősen növekszik. Nogy gondot íardítunk a dolgozó nők és az anyák jogos igényeinek kielégítésére is. Növelni fogjuk a konfekció méretek számát, s kibővíti választékát a cipőipar is. Felhívta a figyelmet a szigorú anyagtaka- rékosság fontosságára, majd megemlékezett arról, hogy jobban ki kell használni azokat a hatalmas lehetőségeket, amelyeket a Szovjetunióval és a többi népi demokratikus országgal való együttműködés biztosít számunkra. Pcngrácz Kálmán Budapest Főváros Tanácsa végrehajtó biHz országgyűlés Az országgyűlés ülésszaka szombaton délelőtt folytatta munkáját. Az ülésen folytatták az 1956. évi állami költségvetési törvény vitáját. Az országgyűlésen'megjelentek a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal, Ács Lajos, Dobi István, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs Andrá , Hidas. István, Mekis József, Eata István, Piros László, Egri Gyula, Vég Béla elvtársak. Jelen volt a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának és a KíinisztertanácsnaK számos tagja. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több tagja. Az ülést Rónai Sándor elnök nyitotta meg. A vitában elsőnek Bajtal Károly országgyűlési képviselő szólalt fel, a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium költségvetésével kapcsolatban. Elmondotta, az idei költség, vetés biztosítja a további fejlődést a közlekedés minden ágában. Az államvasutak idei fel- dataira jellemző, hogy árutonnában határozott szállítási tervfeladata mintegy 3.5—4 százalékos emelkedést mutat a tavalyihoz. A külkereskedelmi szállítások emelkedése mintegy 5—5.5%-ot tesz ki. Tovább emelkedik átmenő forgalmunk is. A növekvő feladatok maradéktalan végrehajtásának az a feltétele, hogy a vasút továbbfejlessze a vasútüzemi munka technológiáját, a szállító felek mind nagyobb fegyelmezettséggel tegyenek eleget a tervszerű szállítás köve. telményeinek s a vasút dolgozói a szovjet módszerek széleskörű alkalmazásával használják ki még teljesebben a belső erőforrásokat. Beszélt még a vasútnál fennálló hiányosságokról, majd a vasúti beruházásokat ismertette. Beszédét így fejezte be: A Közlekedés- és Postáügyi Minisztérium területén olyan megtakarítást érhetünk el, — amely lehetővé teszi, hogy az 1956. évi tervezett forgóalap juttatásból ötmillió forintot a népgazdaság egyéb fontos kiadásainak fedezésére fordítsunk. — A költsévetést tehát azzal a módosítással fogadom el és javaslom, hogy a tisztelt ország gyűlés így fogadja el, hogy a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium 1956-ra tervezett forgóalap juttatását 5 millió forinttal csökkentse. (Taps.) Tisza Jósáét képviselő a Földművelésügyi Minisztérium, valamint az Állami Gazdaságok Minisztériuma költségvetéséről szólt: — Kormányunk az 1956. évi állami költségvetésében komoly összeget, a költségvetés ossz. kiadásának 10.2 százalékát forzottságának elnöke hangoztatta, hogy az idén csaknem kétszer- annyi lakás épül Budapesten, mint 1955-ben. Pártunk és kormányunk százmillió forinttal emelte az idei lakásépítő programot. Ugyancsak százmillió forinttal .fordítanak többet a vidéki lakásépítkezésekre is. Párdi Imre képviselő a szocialista kereskedelemről szólva, rámutatott arra. hegy az idén állami és szövetkezeti kereskedelmünknek 4,7 százalékkal több árualap áll majd rendelkezésére, mint tavaly. Horváth Endre képviselő íel- nzólalásában az Állami Ellenőrzés Minisztériumának költségvetésével foglalkozott, hangoztatva, hogy az állami ellenőrzésnek nagy feladatai vannak a fegyelmezetlenség, a hibák feltárásában. szombati ülése dítja közvetlenül a mezőgazdaság fejlesztésére és pénzellátására — mondotta — ezen túlmenően az olyan beruházásokkal is, mint a tiszalöki vízlép- .cső, a keleti főcsatorna, vagy mint a fokozottabb műtrágya- gyártás ,további többszázmillió forintos beruházással akarja — biztosítani kormányunk a pártnak azt a határozatát, amely szerint a mezőgazdasági termelés területén is meg kell szüntetni az elmaradást és állandóan fokozni kell a hozamokat mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben. Tisza József elsőnek az álla., mi gazdaságok munkáját említette. ;— Állami gazdaságaink munkájában az utóbbi évek során komoly javulás tapasztalható, s megvannak az előfeltételek ahhoz, hogy a hozzájuk fűzött várakozásnak meg is feleljenek — mondotta. — 1955-ben 8 többéves szívós munka követ- ketzében gazdálkodásukban komoly lépést tettek előre. — Múltévi terméseredményeikkel felülmúlják gazdálkodásuk bármelyik esztendejének eredményeit. — Javult a helyzet az állattenyésztés területén is, nemcsak a számszerűségben, hanem a hozamokat illetően is. A gépesítéssel kapcsolatban ezeket mondotta: — Igaz, hogy állami gazdaságainkban 1955-ben már sikerült fokozottabb mértékben alkalmazni a gépi munkát, semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a magas termelési költségek egyik oka, hogy a rendelkezésünkre álló gépek kihasználása alacsony mind a növénytermelésben, mind az állattenyésztésben. Éppen ezért sok ‘még a kézi munka is. — A párt és a kormány elvárja azt az Állami Gazdaságok Minisztériumától, a gazdaságok vezetőitől és valamennyi dolgo zójától. hogy a költségvetésben előirányzott összeget a takarékosság legmesszebbmenő figye lembevételével, a jó gazda gondosságával úgy használja fel, hogy minden fillér többszörösét adja vissza terményekben és tér mékekben a népgazdaság számára. A Földművelésügyi Minisztérium költségvetéséről szólva rámutatott: az előirányzott összeg azt a célt szolgálja, hogy a mi misztérium biztosítsa az 1955 évehez viszonyítva a mezőgazdasági termelés további három százalékos növekedését, s emellett a mezőgazdaság szocialista átszervezésében is jelentős lépést tegyünk előre. — A költségvetésben előirány zott összeg helyes felhasználó sának elsősorban termelöszövet kezeti parasztságunk további erősödését, boldogulását, termelőszövetkezeteink segítését, erősítését, szilárdítását, továbbfejlesztését kell céloznia, hogy 1956-ban még több termelő- szövetkezetünk váljék példamutatóvá, vonzóvá. — A termelőszövetkezetekről való gondoskodás mellett államunk komoly segítséget nyújt az egyénileg dolgozó parasztságnak is. Ezt célozza a gépállomások útján nyújtandó fokozottabb segítség, a nemesített vetőmaggal, műtrágyával, növényvédő szerekkel való jobb ellátás, a szerződéses termeltetés, a szerződéses állattenyésztés, apaállatokkal való ellátás, ingyenes állatorvosi kezelés és egyebek. — Az állam segíti az egyénileg dolgozó parasztságunkat, de egyben el is várja, hogy egyéni parasztságunk addig is, amíg el nem határozza magát a szövetkezeti gazdálkodásra, a gondos, jó gazda módján művelje földjét minél több állatot tenyésszen és kötelezettségeinek teljesítésével viszonozza államunk segítségét. A múlt év növénytermelési és állattenyésztési eredményeinek ismertetése után hangsúlyozta: — A Földművelésügyi Minisztérium és a mezőgazdasági szervek 1955-ben komoly erőfeszítéseket tettek, hogy a termelő- szövetkezetek gazdálkodása megjavuljon, példamutatóvá váljon, hogy a párt márciusi határozatának megfelelően a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése nagyobb arányban meginduljon. Ezek az erőfeszítések, valamint a szövetkezetekben tömörült , dolgozó parasztság jobb, szorgalmasabb munkája, termelési eredményei segítették elő, hogy 1955-ben jelentősen — több mint hatvanezer családdal és 380.000 katasztráiis holddal — nőtt a teremlőszövetkezetek tagsága és területe. — Az eredmények mellett van néhány olyan terület, amely hrra figyelmezteti hogy nincs minden rendben. Különösen meg mutatkozott ez az őszi hónapokban. Egyes termelőszövetkezeteinkben lazult a munkafegyelem amit az is bizonyít, hogy a termelőszövetkezetek őszi terményeik betakarításával elmaradtak s nem végezték el időben az őszi szántás-vetési munkálatokat sem. — Az elkövetkezendő időben mezőgazdasági szerveink igen szívós és lelkiismeretes munkájára van szükség ahhoz, hogy a meglévő régj és új termelőszövetkezeteinket minél előbb megszilárdíthassuk és számszerűleg is tovább fejlesszük, hogy végre hajtsuk a párt és a kormány azon határozatát, amely kimondja, hogy a mezőgazdaság szociális átszervezése nem járhat termés- kieséssel, hanem a termelésnek ebben az időszakában is növekednie kell. — A munkában több segítséget kell nyujtaniok gépállomásainknak is. Vitathatatlan, hogy gépállomásaink munkájában komoly javulás van, de tevékenységük ma még nem mutatja eléggé a termelőszövetkezetek gazdasági, politikai megszilárdításáért való felelősséget. Tisza József javasolta .hogy az országgyűlés a legelőknek a takarmányellátás szempontjából igen fontos megjavítása céljából a költségvetési támogatás keretét tízmillió forinttal emelje fel. — Annak tudatában, hogy az Allamj Gazdaságok Minisztériuma és a Földművelésüögyi Minisztérium, valamint a mezőgazdasági szérvek dolgozói átérzik a rájuk háruló feladat nagyságát a költségvetést elfogadom. (Taps.) Kaszapovics András baranya- megyei, Horváth Nándor vesz- prémmegyei termelőszövetkezeti elnök felszólalása után Varga Sándor képviselő a begyűjtés kérdéséhez szólt hozzá. A tavalyi begyűjtési eredmények — mondotta — jó-alapot adnak az idei begyűjtési feladatok sikeres végrehajtásához. Hiba — folytatta — hogy a helyi szervek nem lépnek fel kellő eréllyel a hátralékos kulákokkal és spekulánsokkal szemben. Hangsúlyozta, hogy a Begyűjtési Minisztériumnak a begyűjtési költségek csökkentése terén különösen nagy a feladata. Sztankovics Mátyás és Sebes István képviselők után Olt Károly .pénzügyminiszter a költség- vetési vita során elhangzott módosító javaslatokkal foglalkozott. II pénzügyminiszter felszólalása A javaslatok és indítványok kiegészítik és alátámasztják azokat a célkitűzéseket, amelyek a Minisztertanácsot a költségvetés összeállítása során vezették. Ezért elfogadásukat javasolom a tisztelt országgyűlésnek — moní dotta. Az 1956. évi állami költség- vetés kiadásai eszerint a gazdasági ágazatnál 15 millió forinttal csökkennek, a kulturális ágazatnál 15 millió forinttal, a szociális ágazatnál 16 millió forinttal, az igazgatási ágazatnál 8 millió forinttal emelkednek. A kiadások együttes emelkedése tehát összesen 24 millió forint. Ugyanakkor a költségvetés bevételei a vállaltok által fizetendő adó és nyereségbefizetésj előirányzatoknál 25 millió forinttal emelkednek. A köPségvetés bevételi többlete ennek következtében egymillió forinttal emelkedik. A költségvetés fő összegei a következőképpen alakulnak: Bevételek: 43 milliárd 357 540 000 forint. Kiadások: 42 milliárd 171 114 000 forin*. A bevételi többlet egymilliárd 186 426 000 forint. A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az 1956. évi állami költségvetést a javasolt módosításokkal fogadja el. (Taps.) Ezután az elnök rövid szünetet rendelt el. A szünetben az országgyűlés gazdasági és pénzügyi bizottsága tartott ülést. Szünet után Rónai Sándor bejelentette, hogy ismét nagyszámú távirat érkezett az országgyűléshez, amelyben az üzemek, a termelőszövetkezetek; hivatalok dolgozói, a városok és a falvak lakói üdvöz- lik az országgyűlést, bejelentik, hogy teljes mértékben egyetértenek Népköztársaságunk kormányának külpolitikájával s egyben tiltakoznak az impe- ralisták országuk szuverenitását sértő beavatkozási kísérletei ellen. Ezután Antos István a gazdasági és pénzügyi bizottság elnöke, a költségvetés előadója szólalt fel. Bejelentette, hogy a bizottság megtárgyalta a költségvetéshez beterjesztett módosító javaslatokat s azokat elfogadásra javasolja. Antos István bejelentette, hogy a módosított költségvetés bevételeinek összege 43 milliárd 357,540.000 forint, a kiadások összege 42 milliárd 171,114.000 forint, így a költségvetés feleslege egy egymilliárd 186,426.000 forint. Az országgyűlés az 1956. évi állami költségvetést, valamint a költségvetési törvényt a javasolt módosításokkal együtt egyhangúlag elfogadta. Ezzel az ülésszak befejezte munkáját. Az ülést Rónai Sándor zárta be. Vorosilov elvtárs választávirata a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének üdvözletére Szívből jövő forró köszönetét mondok a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 75. születésnapom alkalmából küldött bartáti üdvözletéért és jókívánságaiért. Moszkva, Kreml, 1956. február 10. K. Vorosilov A Kínai Kommunista Párt küldöttsége a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. Kongresszusára Peking (Uj Kína). A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására küldöttséget indított az SZKP küszöbönálló XX. Kongresszusára. A küldöttség vezetője Csu Te. a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságának és a Központi Bizottság titkárságának tagja. Részt vesznek a küldöttségben Teng Hsziao-Ping a Politikai Bizottság tagja, Tan Csen-lin és Vang Csia-Hszian a Központi Bizottság tagjai, valamint Liu Hsziao a Központi Bizottság póttagja. Csu Te és Liu Hsziao rpár Moszkvában tartózkodik, Teng Hsziao-Ping, Tan Csen-lin és Van Csia-Hszian csütörtökön délelőtt indult el repülőgépen. V. M. Molotov válasza a francia Oktatási Szövetség főtitkárának Moszkva (TÁSZSZ). A francia Oktatási Szövetség, amelynek 220.000 elemi iskolai tanító és középiskolai tanár a tagja, felhívást intézett a nagyhatalmakhoz és az ENSZ-hez az általános leszerelésről és a magenergia kizárói békés fel- használásról. — A. La- vergne, a szövetség főtitkára levél kíséretében küldte el a felhívást V. M. Molotovnak, a Szovjetunió külügyminiszterének. V. M. Molotov szovjet külügy miniszter február 8-án levélben válaszolt A. Lavergne-nek. A válaszlevél a következőképpen hangzik: Főtitkár Ur! Köszönetét mondok Önnek azért a közlésért, hogy a francia Osrzágos Oktatási Szövetség felhívással fordult a nagyhatalmakhoz és az ENSZ-hez az általános leszerelés, valamint a nukleáris energia kizárólag bé-V kés felhasználásának kérdésé-1 ben. ’ Én magam, ugyanúgy, mint valamennyi szovjet dolgozó, teljes mértékben osztozom az Ön kartársainak a felhívásban kifejezésre jutó érzelmeit. Az Önök kezdeményezése kétségtelenül lelkes támogatásra talál minden békeszerető embernél. Sok sikert kívánok! Tisztelettel: V. Molotov. A Belkereskedelmi Minisztérium közleménye A dolgozók kívánságát figyelembe véve, tovább szélesítik a részlethitel akciót. Budapesten és a nagyobb vidéki városokban február 14-től a bérből és fizetésből élő dolgozók, a kisipari szövetkezeti tagok részletre vásárolhatják meg a 'következő árucikkeket: Csőbútorok (rekamiék és garnitúra), styl-bútor garnitúra, padlókefélőgép, VK márkájú porszívó, zeneszekrény, rádió 1800 forinttól, teljes magnetofon berendezés, Momikon fényképezőgép, magyar gyártmányú foto-nagyítógép, kétpárevezős és vitorlás csónakok és Sirály csónakmotor. A részlethitelakcióban résztvevők a kijelölt üzletekben vásárlási könyvet kapnak, amelyet a munkaadó állít ki. A vásárlási könyv tulajdonosa olyani árucikk vásárlására köthet szer zödést, amelynek havi részletösszege nem haladja meg munkabérének 33 százalékát. A szerződés megkötésekor a vételárnak legalább 25 százalékát készpénzben kell kifizetni. A fennmaradó rész az összeg nagyságától függően 6—18 havi részletben fizethető. A részlet- fizetésnél felszámítják a kamatot és az egyéb szokásos költségeket. A részletfizetési vásárlás feltételeiről a részlethitelakcióra Kijelölt üzletekben adnak tájékoztatást. Budapesten 26, vidéken 1094 kijelölt áruház, szaküzlet áll a részlethitelakcióban résztvevők rendelkezésére. Egyre több kulturális intézmény a Szovjetunióban A Szovjetunióban egyre emelkedik a kulturális intézmények száma. Moszkvában nemrégiben nyitották meg a V. M. Molotov energetikai főiskola kultúrházát. Az új háromemeletes épületben tágas nézőtér, könyvtár, több szakköri szoba és egyéb helyiségek találhatók. A képen: A kultúrház társalgójában. (Foto V. Akimov.)
