Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-14 / 12. szám

1956. JANUÁR 14. TOLNAI NAPLÓ 3 II fiatalok élete a gyulaji Uj Barázda Tsz-ben Egy este a szekszárdi képzőművész körben Uj tsz-'elnök Crábócon 2^elenák János, a Budapesti Kőolajipari Gépgyár ter­melés irányítója 36 éves, komolybeszédű ember. A bonyhádi járás MDP bizottságán találkoztam vele. ö is azok közé a városi munkások közé tartozik, akik a Központi Vezetőség felhívására önként jelentkeztek falusi munkára. Zelenák elvtárs arra a kérdésre, hogy melyik termelőszövet­kezetbe kerül, így válaszolt: — Grábócra megyek. Sokat hallottam már erről a köz­ségről. Itt a bizottságon már sokat-meséltek az elvtársak erről a faluról. Jó magam most jöttem Aparról, ahol az iskola után jól esett a tanultakat megtapasztalni a gyakorlatban is. Erede- :ileg alföldi ember vagyok, Kecskemét környékéről való. De hosszú évek óta dolgozom már gyárban, ahol elejével vas­esztergályos voltam, az utóbbi időben pedig termelésirányító vagy ahogy nálunk mondják, diszpécser, — Hogyan szánta rá magát Zelenák elviárs, hogy a fő­városból, a gyárból a mezőgazdaságba jöjjön dolgozni? — Mielőtt Budapestre kerültem, mint már említettem, magam is a mezőgazdaságban dolgoztam és Pesten a gyárban sikerült egy kis szervezési gyakorlatot szereznem. A felesé­gem sem szokta meg Budapestet, mindig vidékre vágyott, bár a megfelelő életkörülményeink biztosítva voltak. Négy gyer­mekünk van, a legkisebb a Géza 3 éves, az Andris 7, a János 8, az István meg 11 éves. így a család is közös akaraton volt, amikor erre a munkára jelentkeztem. És természetesen első­sorban a legjobb tudásom szerint segíteni szeretnék, hogy ebben a faluban is minél előbb boldog, szocialista életet te­remtsünk. — Milyen tervekkel lép a tagság elé Zelenák elvtárs? — A terveim meglehetősen nagyok, hiszen új területre, új környezetbe kerülök, mint pártmunkás. Már 2 hónapos elő­készítő tanfolyamon is állandóan arról beszélgettünk a falura jelentkezett elv.ársakkal, honnan tudnánk még jobban meg­erősíteni a munkások és parasztok szövetségét. Az is izgató kérdés, hogyan fogad majd a falu. Természetesen elsősorban rajtunk múlik, hogy úgy nézzenek ránk, mint aki nem kölöncnek, hanem segítő, igaz barátnak és elvtársnak érkezik a szövetkezetbe. Azt is sokszor kérdeztem már magamtól, hogyan segíthetek majd a legtöbbet... Nehéz lesz. Itt a járási bizottságon az elvtársak már ismertették részletesen a község helyzetét, lakói összetételét. Itt fő az állattenyésztés. Még az Alföldön hallottam hírét a bonyhádi piros-tarka tehénnek. — Remélem, hogy a grábóci Alkotmány Termelőszövetkezet is előbb vagy utóbb híres lesz minta-tehenészetéről. A cél az, hogy rendbe jöjjön minden, még pedig a tsz tagsággal együtt olyan kollektíva alakul itt, hogy mindenki számára öröm legyen a munka. Tudom nagyon nehéz lesz s én csak azt vá­rom, ha annyira megszeretnek majd Grábócon is, mint a gyárban (ahonnét nem akartak elengedni), akkor jó lesz. — Milyen érzés új munkaterületre térni? — Nem mondom, kicsit izgul az ember. (Lapzártakor érkezett telefonjelentésünk arról ad hírt, hogy a grábóci Alkotmány Termelőszövetkezet tagsága csü­törtökön este egyhangúlag a szövetkezet elnökének választotta Zelpnák János elvtársa:.) Sz. R. Kisvejkén már 100 százalékos a békekölcsön befizetése Gyulajon, ebben a nagy fa­luban, már régóta nem műkö­dött a DISZ-szervezet. Hogy milyen munkát végzett, azt nem nagyon tudnám elmonda­ni, mert még alig telt el öt hó- ' nap, hogy ide kerültem. — De most nem is azzal akarok foglal­kozni, hanem az Uj Barázda Tsz . fiatal DISZ szervezetével, mely már többízben bebizonyította, hogy életképes, erős szervezetté ^ fejlődhet, ha minden egyes tag­ja magáénak tekinti és ' azon dolgozik, hogy az tényleg olyan legyen, hogy csak jót mondja­nak róla. Mikor megalakult, alig vol­tunk tizenhatan. A kezdet na­gyon nehéz volt. Nem volt sem­mi. amivel el tudtunk volna in­dulni, amire támaszkodni lehe­tett volna. De hamarosan meg­oldódott a probléma. Táncmu­latságokat rendeztünk, hogy a bevételen valamit vegyünk. Se­gítségünkre sietett a termelő- szövetkezet és a járási DISZ- bizottság. Kaptunk egy rádiót a tsz-től, futballt a DlSZ-bizott- ságtól, összegyűjtött kis pén­zünkön vettünk egy gramofont, így aztán már könnyebb lett minden. Volt amivel a fiatalok szabad idejüket szórakozva el- tölthették. Ezek rövid idő alatt szép eredmények voltak, de még nagyobbak is lehettek vol­na, ha minden tag becsülettel kiállt volna a szervezet mellett és kulturális megmozdulásain­kon aktívan segített volna. Nyáron, mikor még sok volt a munka, mi is nagyon el vol­tunk foglalva valamennyien. De most télen már könnyebb lesz nekünk is. Hogy jobban és hasz nosabban teljenek el a téli es- í fék, szakköröket indítunk meg. ( A lányok számára megindul a kézimunka szakkör- A fiúkkal megindítjuk az önkéntes Sza­badságharcos kört. De van en­nél még egy nagyobb és szebb i tervünk is: Fotó szakkört sze­retnénk megindítani. Ez persze nehéz, mert nincs még semmi- i féle felszerelésünk, most akar­juk beszerezni a szükséges esz­közöket. Ez nehéz lesz, de meg­próbáljuk. Ennek az lenne a célja, hogy a tsz, valamint a falu fejlődését képekben is megörökítse, valamint a nép­viseletet, a népi szokásokat sze­retnénk albumba gyűjteni. — Tervünk megvalósítása érdeké­ben segít a tsz párt- és MNDSZ szervezete, valamint a járási DISZ-bizottság. így szeretnénk elérni, hogy néhány hónap múlva már ne huszonötén, hanem legalább is 35—40-en legyünk fiatalok, — hogy a munka mellett a falu kultúráját is fejleszteni tudjuk. Felelevenítjük a falu népi szo­kásait, fellendítjük a falu kul­túráját. Nekünk fiataloknak a munka mellett erre is kell gon­dolni, mert ez a mi feladatunk. Ha mindenki úgy kiveszi részét ebből a munkából, mint Balogh Imre, aki egész nyáron szorgal­masan dolgozott a tsz-ben, Ba­logh Mária és Cs. Szabó Mária, akkor szervezetünk nő és erő­södik. JAGER JÁNOS Uj Barázda Tsz, Gyulaj. A Hazafias Népfrontbizott­ság és a községi tanács vég­rehajtóbizottsága közösen gazdatalálkozót rendezett az elmúlt napokban a községi ta nács nagytermében. A gazda­találkozó célja, a tapasztalat- csere és a soronkövetkező munkák megbeszélése volt. Több mint százan jöttek ősz sze dolgozó parasztok, család­jukkal együtt: Az estét Grósz József, a községi tanács vég­rehajtóbizottságának elnökhe­lyettese nyitotta meg, majd Girst Ádám, a községi tanács VB tagja köszöntötte a meg­jelent vendégeket. A járási kultúrház művé­szeti előadója, Juhász Gyula, „A munka“ című versét sza­valta. Utána kezdődött á ta­pasztalatcsere: Feil József az őszi mélyszántásról beszélt, saját tapasztalatait összekö­tötte az ezüstkalászos gazdák tanfolyamán hallottakkal és tanultakkal. Kern Ferenc a tavaszi munkák fontosságáról Barátságos, meleg szobában vagyunk. A szekszárdi Városi Kultúrházban, a képzőmű­vész-kör foglalkozásán. A hall gatók székeken, rajzbakokon ülnek. Rembrandt „Anató­miai lecke“ c. képéről van éppen szó. Művészettörténeti j-negbeszéléB Volyik, a tagok figyelnek és buzgón jegyez­nek. A képen keresztül meg­elevenedik a művész igazi arca, a valóságkeresés és lé- lekábrázolás utolérhetetlen mestere és vele kapcsolatban kora, a hollandi barokk. A megbeszélés befejezése után felül a modell kis do­bogójára: egy kis leányka. Igyekszik komolyra igazítani száját, még küzd a mosoly­gással, de végül is elkomolyo­dik. -Ezalatt a tagok rajzpa­pírt feszítenek tábláikra, sze­net vagy krétát vesznek a ke­zükbe, majd körülülik raj- zolóbakjaikkal, állványaikkal a modellt. Megkezdődik az el­mélyült, komoly munka. Az egyik rajzoló mindjárt háttérrel kezdi a fejet, a má­sik vonalasán lát, a harmadik tónussal sommáz. Szinte el­röppen egy óra és a táblákon már többé-kevésbé felismer­hetően megjelenik az arc ka­raktere. A vezető tanár álta­lánosságban szól a munkához, egyik-másikhoz leül, de in­és főként azok időbeni elvég­zéséből beszélt, rrtajd Koch József, az állattenyésztésről és ezzel kapcsolatban a ta­karmánytermesztésről mon­dott el adatokat, melyek meg­győzően hatottak és nagy he­lyeslésre találtak Az előadás- sorozatot a fácánkerti növény védő állomás agronómusa zárta be, aki a helyes növény- védelemről beszélt, kiemelte ennek fontosságát és felhívta a figyelmet a burgonyabogár valamint az amerikai szövő­lepke kártevéseire. A Hazafias Népfrontbizott­ság elnöke és Ranga József, a községi tanács VB-titkára megígérte, hogy nem ez volt az utolsó ilyen találkozó, ha­nem ezt az elsőt követni fogja a többi is, s így a mindenkori aktuális munkák megbeszé­lésével segítik elő, beszélik meg a termelési feladatokat a gazdák egymás között. Kantomé kább szóval igyekszik „láttatni“ A cél: a valóság teljes átélése, megfigyelése. A foglalkozás végén átla­pozzuk egyik-másik szakköri tag mappáját. Évek termése fekszik már azokban, hiszen a munkacsoport már 1952 óta működik. ,A sok, sok rajz, pasztell, akvarell színpompás változatossága lenyűgöz, de egyben elgondolkoztat. Szinte együtt állapítjuk meg a „mű­vésszel“ a fejlődést, amely a látott munkákból világosan ki tűnik. Akad egy-egy tehetsé­gesebb is a tagok között, aki szinte önmagának a motorja. Állandóan kérdez, kutat. Technikát változtat; ceruzá­ról szénre, majd pasztellre, akvarellre tér át, máskor tol­lal dolgozik. Mindent meg akar ismerni. Legtöbben valamikor úgy jöttek ide, hogy képeslevele­zőlapot vagy fényképet má­soltak otthoni környezetük ál­tal csodált „hallatlan“ kéz­ügyességgel és ma már a va­lóság közvetlen szemlélete alapján önállóan alkotnak. A munkacsoport összetétele is érdekes. Találunk itt tégla­gyári munkást, építőipari dol­gozót, asztalost, tisztviselőt, háziasszonyt és gimnáziumi tanulót. A legnagyobb egyet­értésben dolgoznak, mért idehozta és összetartja őket a művészet szeretete. A körvezető nyilatkozik a jövő terveiről: „Ebben a lel­kes munkába be akarjuk kap­csolni az úttörőket is. Külön tanfolyamot szervezünk az általános iskola felső két osz­tályának tehetséges leány és fiútanulói számára. Az általá­nos iskola eredményeit itt művészi síkon kívánjuk to­vábbfejleszteni.“ A munkacsoport a terv sze­rint negyedévenkint nyilvá­nos kiállításon mutatja be munkáját. A művészi teljesít­ményeken túlmenően a kör elsőrendű célja, hogy tagjait a művészet szeretetére nevel­je, a dolgozók ízlését helyes irányba fejlessze, s mindenki számára, aki kellő ízléssel és készséggel rendelkezik, lehe­tőséget teremtsen képzőművé­szeti munkák létrehozására. A kör ennek a célnak végered­ményben meg is felel. Az együttes lelkes és eredményes munkája pártunk és kor­mányzatunk kultúrpolitikájá­nak egyik beszédes bizonyí­téka. L. P. A jegyzésben élen jártak elsősorban a Boldog Szabadság, Termelőszövetkezet kommu­nistái és tagjai ,akiknek követ­ték példáját az egyéni dolgozó parasztok. A békekölcsön jegy­zés után a pártszervezet, a köz­ségi tanács felvilágosító mun­kával segítette elő, hogy a jegyzett összeget mindenki fi­zesse be. A békekölcsön jegyzés össze­gének 50 százalékát a község visszakapja, amit a faluban járdaépítésre fordítanak. — Ugyanakkor, ha az előírt há­rom pontot teljesítik, 50.000 fo­rint beruházási jutalmat is kaphatnak. A község dolgozói a jó felvilágosító, politikai mun­ka nyomán megértették, hogy befizetett forintjaikkal elsősor­ban saját érdeküket szolgálják, valamint a második ötéves terv megvalósítását segítik elő. Ennek hatására 1956. január 9-én a békekölcsön jegyzés befi­zetését a község lakossága 100 százalékra teljesítette. BUDAI LÁSZLÓ. Gazdatalálkozó Pakson végrehajtásának tapasztalatai a gyönki járásban daluan mutassák meg a párt munkáját, azon a területen, ahol dolgozik. A pártmunkát ne az élettől elszakítva, hanem azzal összekötve a gazdasági, termeié si eredmények tükrében mutas­sák be. Felhívtuk a figyelmet a bírálat, önbírálat széleskörű al­kalmazására, külön felhívtuk arra a figyelmet, hogy bíráló szemmel értékeljék a felsőbb szervek munkáját. Járásunk területén január 10- ig 17 alapszervezet választotta újjá vezetőségét. Az eddigi ve­zetőségválasztások elérték célju­kat. A párttagok részvétele a ve- zétőségválasztó taggyűléseken 80 —100 százalék között mozog. Csaknem teljes a létszám azok ban a pártszervezetekben, ahol a párttagság zöme közvetlen ter­melő munkával foglalkozik, pl. termelőszövetkezetekben, üze mekben gyengébb a megjelenés ott. ahol a tagság összetétele nem kedvező (kisiparos, háztar­tásbeli, nyugdíjas, alkalmazott), pl. a gyönk) és a simontornyai alapszervezetben. A BESZÁMOLÓK általában kollektív munka' eredményei, a helyzetnek megfelelően értékelik a végzett munkát. Arról tanús­kodnak ezek a beszámolók, hogy milyen nagy erő rejlik alapszer vezgteinkben, a viszonylag nem nagy létszámú pártszervezetek milyen eredményesen tudják elő­segíteni a fejlődést, a dolgozók jólétének ügyét. Ezt az erőt mu­tatta meg a gyönki alapszerve­zet taggyűlése la. öröm volt a párttagok arcán, mikor hallgat­ták, hogy a község dolgozó pa rasztjai 5 termelő kivételével eleget tettek beszolgáltatási kö telezettségüknek, sehol sem kel­lett kényszert alkalmazni, Túltel jesítették a vetéstervet, eredmé­nyek vannak a tsz. fejlesztésé­ben, rohamosan emelkedik a nép jólét, 8 millió forint forgalom egy év alatt a földművesszövet­kezetben, új étterem, vendéglő, cukrászda, új kultúrház, új szö­vetkezeti boltok, új kút, bölcső­de, 1 km új villanyhálózat, be­tonjárda, s mind ez az ő vezeté sükkel. Ezt az erőt mutatta meg a pálfai községi pártvezetőségvá- lasztó taggyűlés is, pedig az egész községben mindössze 24 kommunista van. Uj tsz. alakítá­sa, annak ellenére, hogy az osz­tályellenség fenyegető írásától a tettleges bántalmazásig mnident elkövetett, hogy ne törjön meg a jég, még hírmondója sem legyen Pálfán a szövetkezeti mozgalom­nak. Uj iskola, új mozi, a község villamosítása, a békekölcsön jegy zés sikere (1954-ben 5 ezer fo­rint, 1955-ben 36 ezer forint volt a jegyzett összeg). A vetés­terv teljesítése, a begyűjtési ered menyek és a jövő perspektívái: a bekötő út kiépítése az egészség ügyi gyermekotthonig, a fasisz­ták által lerombolt hidak újjá­építése, a párt és a tömegszerve­zetek további erősítése, mind ez büszkeséggel töltötte el a tag­gyűlésen résztvevő elvtársainkat. A vezetőségválasztások nagy segítséget adnak a kollektív ve­zetés érvényesítéséhez, a bírálat, önbírálat elmélyüléséhez is. A tolnanémedi pártbizottság ja­nuár 5-én ült össze, hogy meg­vitassa a községi pártértekezlet elé terjesztendő beszámolót. A beszámolót egyedül Lugos elvtárs a pártbizottság titkára készítette el. A pártbizottság tagjai, Raffai Sebestyén, Horváth, Czeller elv­társak olyan alaposan és értéke sen megbírálták a beszámolót, hogy annak alapján a pártérte- kezlet elé lehet terjeszteni, így a beszámoló- sokkal értékesebb és jobb lesz, mint az eredeti és nem utolsósorban a párt- bizottság többségének véle­ményét tükrözi. A bírálat és önbírálat szellemében zajlott le a tolnanémedi kendergyári, ka laznói „Petőfi” Tsz, pálfai alap­szervezet, Gyönk „Vörös Csillag” Tsz vezetőségválasztó taggyűlése Is. FIGYELEMREMÉLTÓ ered­mény, hogy az eddigi taggyűlé­sek beszámolóiban és a vitában központi helyet foglal el az ifjú­sággal való foglalkozás. A beszá mólók és a vita nyomán kezd ki­alakulni a kép, hogy járásunk te rületén, hogyan emelkedett 1955-ben a DISZ taglétszáma 960-ról 2200 fölé, és bizakodás­sal tekinthetünk az ifjúsági munka további töretlen fejlődé­se elé. A tapasztalatok azt igazolják, hogy párttagságunk kellően értékeli azoknak az elvtársaknak a munkáját, akik eddig lelkes jó munkát végeztek. A megválasz­tott 17 alapszervi titkár elvtárs közül 15 régi és 2 új. A megvá­lasztott 72 vezetőségi tag közül 43 régi és 29 új (12 elvtárs mun­kahelyet változtatott, 3 beteg, 14 hanyagul * dolgozott, ezért nem választották meg)'. A meg­választott elvtársak mindenütt örömmel fogadták a párttagság bizalmát és újult erővel fognak hozzá a feladatok végrehajtá­sához. Annak ellenére, hogy összesé­gében pozitívan értékelhetők a vezetőségválasztó taggyűléseink, néhány hiányosságot sem szabad figyelmen kívül hagyni. Taggyű­léseink nem értékelik bíráló szemmel a járási pártbizottság, vagy egyes tagjainak munkáját. Ami elhangzik, az csupán annyi, hogy kevés segítséget adnak, több segítséget kérnek. Minden­esetre ez helytálló, de maga az a tény, hogy kevés bíráló meg­jegyzés hangzik el, már ez is megszívlelendő bírálat a járási pártbizottság felé. Továbbá: nem mondható, hogy kevés szó esik a pártmunkáról a beszámo­lókban, néhány helyen pl. Gyün­kön a pártmunka eredményeként tárgyalják a gazdasági eredmé­nyeket, de ez nem általános. Töb bet kell foglalkozni a pártmunka egyes részeivel az agitáció, pro­paganda munka és a pártépítés más részeivel, szoros egységben a gazdasági eredményekkel. HIÁNYOSSÁGA a taggyűlé­seknek. hogy kevés a személyre szóló bírálat. A vezetőségi -agok megválasztásánál előfordul, hogy titkos szavazás során megvonják a bizalmat a hanyagul dolgozó elvtársaktól, de jelölésnél nem mondják el, hogy milyen hibái vannak egy-egy vezetőségi tag­nak, pedig ez lenne a legjobb nevelő módszer. Végül komoly hiányosság, hogy a taggyűlés elé terjesztett határozati javaslatok elég általánosak, kevés konkrét feladatokat tartalmaznak, nem mutatnak a közvetlen feladatok­ra és a taggyűléseken kevés ja­vaslat hangzik el a határozati ja­vaslatok kibővítésére, megjaví­tására. Megállapíthatjuk összefoglaló­ul, hogy beszámoló és vezetőség újjáválasztó taggyűléseink ösz- szeségükben pozitívan értékelhe­tők, új energiát váltottak ki elv. társainkból, a pártélet megélén­kült. A megválasztott pártvezető­ségekkel az élen, pártszerveze­teink képesek lesznek új, nagy sikerek elérésére, képesek lesz­nek a szocializmus építését, a mezőgazdaság szocialista átszer­vezésének nagy ügyét győzelem re vinni. Gyuricza István a Gyönki Járási Pártbizottság másodtitkára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom