Tolnai Napló, 1956. január (13. évfolyam, 1-26. szám)

1956-01-14 / 12. szám

4 TOLNAI NAPLÓ 1956. JANUÁR 14. — UTTÖHŐHIRADÓ ----­f l mázai iskolások életéből A mázai Úttörők is öröm­mel várták a téli szünetet. — Nem ültek tétlenül a pajtások sem a tanítás ideje alatt, sem a szünetben. Még az év elején szép szüreti mulatságot ren­deztek. Közben egész évben szorgalmasan gyűjtötték a hulladékot. A novemberi hó­napban 2225 kiló vasat és 128 kg színesfémet gyűjtöttek, de már ennél szebb eredményt is értek el egy-egy hónapban. E munkában különösen Szabó János, Patton Ferenc, Péter Attila értek el jó eredménye­ket, míg a lánypajtások kö­zül Lahó Ágnes, Jánosi Mária Kovács Katalin, Gazdag Sári, Bencze Erzsébet tanulót di­cséri jó eredménye. A legutolsó álarcos bált de­cember 29-én rendezték meg az úttörő pajtások. Ezen a bá­lon Simon Rozika Dériné ru­hájában, Harka Mária csikós­Vidáman telt a szünidő Szép, verőfényes nap volt december 20-a, de a téli szün­idő kihirdetése még szebbé, fényesebbé tette azt. Mi csa­patgárdisták voltunk talán a legboldogabbak, hiszen min­den szünideji nap tartogatott valamit a számunkra. Most, a vakáció végén tudjuk csak igazán értékelni azokat az összejöveteleket, amiket tar­tottunk. A csapatgárda-tanfolyamok nemcsak kedvesek voltak, ha­nem tanulságosak is; megvi­tattuk az úttörők munkáját és beszéltünk az úttörőmozga­lom céljának helyes úton való haladásáról. A leglelkesítőbb' az akadály- verseny volt. Igaz, hogy a ver­seny előtt nagyon izgultunk, de minél kisebb volt a távol­ság a visszavezető úton, annál mulatságosabb lett a titokza­tosnak látszó tanítójeliegű játék. A szilveszteri bál volt talán a koronája a szünidőnek. Mi, csapatgárdisták meghívtuk a pajtásokat, s a teremben nem csak a dallam szárnyalt, ha­nem vele együtt vendégeink vidám, gondtalan kacagása is ... Amint ránézek az előt­tem fekvő könyveimre, kicsit elkedvetlenít, hogy vége a boldog szünidőnek, de bent valami azt súgja: „Nem baj, a tudás mindennél többet ér, s ha tényleg olyan vidám volt e vakáció, emléke sokáig él majd benned.” ELEK MAGbOLNA Dunaföldvár, I. sz. leányiskola. ruhában, Tanner István ma­gyar legénynek, Szép Ilonka tö rök effendinek öltözve jelentek meg. Sztán Anna és a többiek mind-mind megértették, hogy a községben dolgozni szép és jó. A téli szünetben fát ültet­tek a községi tanácsháza elé, sudárjegenyét és juhart. — Ugyanakkor jutott jegenye a Micsurin-kert északi oldalára és a futballpálya mellé is. Most csehszlovák pajtások­kal leveleznek az úttörők. — Nagy tervük van. A nyár ele­jén Aggtelekre, vagy Cseh­szlovákiába akarnak kirán- dülni. Ennek megvalósítása érdekében már most gyűjtik forintjaikat s egy színdarabot is bemutatnak, amelynek be­vételét szintén erre a célra fordítják. DEÁK JÁNOS VB elnök. Teaest az őcsényi úttörőknél Lassan a sötétség fátyla ne­hezedik a községre, az iskola ablakain villanyfény szűrődik ki. Szeretettel vár mindig min denkit, ajtaja nyitva áll gyer­meknek és felnőttnek egya­ránt. Jönnek is az úttörők és a kísérő szülők. Minden nyom az iskola bejáratához vezet. Gyermekzajtól, nevetgélés- től hangosak a tantermek. — Erre a napra készültek már régóta a VI. osztály úttörői. Osztályfőnökük irányításával műsorral egybekötött teaestét rendeztek, hogy a tanulás mel lett szórakozva töltsék el a téli szünidőt. Az estre az iskola minden tanulóját meghívták. A teremben kipirult arcú pajtások táncolnak. Szünetet tart a zenekar, Balog Judit, az osztály krónikása lép a do­bogóra és előadja a pajtások vidám nevetése közben, ügye­sen összeállított osztálykróni­káját. Utána őcsényi dalok, táncok következnek, amelye­ket a pajtások gyűjtöttek. Kedves kép fogad a harma­dik tanteremben. Fehérköté- nyes, kipirult arcú úttörő­lánykák készítik a citromos teát és vendégelik meg kisebb és nagyobb társaikat, szülei­ket és nevelőiket. Szíves ven­dégfogadásuknak nem lehet ellentmondani, mindeki szíve­sen fogyasztja el az általuk főzött teát. HALÁSZ JÁNOS igazgató. Uj bővített kiadásban jelent meg Rákosi Mátyás elvtárs A szocialista Magyarországért című könyve A Szocialista Magyarország­ért első, 1953 márciusában meg jelent kiadása Rákosi Mátyás elvtársnak az 1952 decemberéig elhangzott beszédeit és meg­jelent cikkeit foglta magában. A most megjelent új kiadás Rákosi elvtársnak 1951 'április és 1955 szeptembere között el­mondott beszédeit és az ebben az időszakban megjelent cik­keket tartalmazza. Márciusban lesz az 1956. évi magyar—szovjet barátság hónapja Megalakult a különböző álla­mi és társadalmi szervek képvi­selőiből az 1956. évi magyar— szovjet barátság hónapjának országos operatív bizottsága. A bizottság megtárgyalta a hónap feladatait és megállapodott ab­ban, hogy az idei barátsági hó­napot március 4-től április hó 4-ig rendezik meg. Februárban megrendezik a tbc elleni küzdelem hetét A tuberkulózis népbetegség leküzdésében a felszabadulás óta igen jelentős eredményeket értünk el: a tbc halálozás 1938- hoz képest egyenegyedére csök­kent. A február 12—19 között első ízben megrendezendő tbc elleni küzdelem hetében ország szerte sok ezer helyen tartanak majd előadást a tbc elleni küz­delemről, védekezésről. Ezzel kapcsolatos rövidfilmeket is vetítenek majd. Tízéves a földművesszövetkezefi mozgalom A földművesszövetkezeti ta- gök, vezetők és dolgozók január 30-án és 31-én országos tanács­kozáson ünnepük a földműves­szövetkezeti mozgalom megin­dulásának tizedik évfordulóját. A megyékben és a járásokban ünnepi termelési értekezleteket tartanak, a földművesszövetke­zetekben pedig a. februári köz­gyűlésken emlékeznek meg az évfordulóról. PÁRTHIREK Értesítjük a Filozófia I. év­folyam propagandistáit és azo­kat a hallgatókat, akik a me­gyei . konferenciára járnak, hogy részükre a konferenciát január 16-án, hétfőn délelőtt 9 órakor tartjuk a Pártoktatás Házában. Kérjük az elvtársak pontos megjelenését. Perecsi Ferencné konferencia vezető Eseménynaptár Ma egy esz tendeje an­nak, hogy 1955. január 14-én Belg- rádban alá­írták a ma­gyar—ju­goszláv áru­csereforgalmi és fizetési egyez ményt. Ennek az egyezmény­nek az aláírása közeledést je­lent a Magyar Népköztársa­ság és a Jugoszláv Népköz- társaság között. A szovjet ál­lamférfiak fáradhatatlan mun­kája nyomán azóta még job­ban helyreállt a jó viszony a Szovjetunió, a népi demokrá­ciák, illetve Jugoszlávia kö­zött. Nyolcvan esztendeje szüle­tett Lado Kechoveli, a Kauká- zuson-túli Bolsevik szervezet egyik alapítója. HÍREK — Magnetofonra felvett mű­sorokkal járja végig a mun­kásszállásokat a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat kultúrfelelőse. Ezzel segítik elő a munkások zenei és művésze­ti fejlődését. — Ajándékműsort adnak ja­nuár 21-én a Bonyhádi Járási Kultúrház színjátszói a mő- csényi kultúrházban, a község dolgozóinak. — Külföldi ruházati cikkek kerülnek forgalmba január­ban. Többféle méteráru — például ágyneműurvag, kordbársony, düftin — érke­zik az üzletekbe. Csehszlvá- kiából velúr kalapokat, plüss ágyterítőket, az NDK-ból pe­dig selyem fehérnemű-szállít­mányt kapunk. — Megkezdték az elektro­mosságot vizsgáló univerzális műszernek, ' az úgynevezett Univo-nak sorozat gyártását az Elektromos Készülékek és Mérőműszerek Gyárának dol­gozói. Az újtípusú készülék­kel áramerősséget, feszültsé­get és ellenállást lehet mérni. — Tea-estet rendeznek ja­nuár 22-én a dunaszentgyör- gyi Szabadság Termelőszövet­kezet DISZ-fiataljai, a tsz dol­gozói számára Már most készülnek azokkal a rövid je­lenetekkel, amelyekkel az es­tet ünnepélyessé akarják ten­ni. — Január 11-én akadályver­senyt tartottak a dunaföl'lvári úttörő pajtások. — A VII-es pajtások most tervezik a „Ba­ba-uzsonna“ megrendezését, melyre a IV.-es kispajtáso­kat hívják vendégül. A téli szünetben a dunaföldvári út­törők kézimunkáztak, farag­tak, sokat játszottak és tanul­tak. i SPORT Erősödnek a magyar sport nemzetközi kapcsolatai Évről évre erősödnek a magyar sport, a magyar spor tolók nemzetközi kapcsola­tai. A legkiválóbb verseny­zők, az utánpótlás tagjai rendszeresen részt vesznek a nagy külföldi sportesemé­nyeken, országok közötti, nemzetközi találkozókon s ugyanakkor hazánkban is sűrűn megfordulnak a leg­különbözőbb országok leg­jobb sportolói. Az elmúlt év­ben a magyar sportolók 12 hónap alatt 25 országban vendégszerepeitek. Albánia, Anglia, Ausztrália, Auszt­ria, Belgium, Bulgária, Cseh­szlovákia, Dánia, Egyiptom, Franciaország, Finnország, Görögország, Hollandia, In­dia, Jugoszlávia, Lengyelor­szág, a Német Demokratikus Köztársaság, Német Szövet­ségi Köztársaság, Norvégia, Olaszország, Románia, Svájc, Svédország, a Szovjetunió és Törökország látta vendégül versenyzőinket. Hazánkban 1955-ben szinte nem volt egyetlen olyan hónap sem, hogy ne fordultak volna meg külföldi sportemberek. Az év folyamán 28 ország spor­tolói, csapatai szerepelték Magyarországon. Itt jártak a szovjet, csehszlovák, bolgár, lengyel,’ román, jugoszláv, osztrák, belga, chilei, dán, egyiptomi, finn, francia an­gol, görög, holland, kínai, luxemburgi, nyugatnémet, NDK., olasz, svájci, svéd, tö­rök, skót, norvég, tuniszi és saarvidéki versenyzők és együttesek. Idén is igen gazdag lesz a magyar sportolók nemzet­közi műsora. A tervek sze­rint sportolóink 28 sportág­ban összesen 241 nemzetközi sporteseményen vesznek részt. Ezek között szerepel a téli és nyári olimpia nyolc világbajnokság, 6 Európa- bajnokság, két nagyszabású hazai nemzetközi verseny (április 4-én és augusztus 20-án), 72 országok közötti találkozó és 151 egyéb nem­zetközi (csapat és egyéni meghívásos) viadal. Jelentős változás a labdarúgás néhány szabályának alkalmazásában A svájci Magglin#enben meg tartott FIFA játékvezetőképző tan folyam néhány szabályalkalmazási kérdésben végleges álláspontot alakított ki. Ezek a múltbeli gya­korlathoz képest bizonyos módo­sítást jelentenek a játékvezetés­ben. Az alábbiakban adjuk közre a legfontosabbak rövid magyará­zatát. A MELLEL TÖRTÉNŐ ELLÖKÉS SZABÁLYTALAN A játékszabályok lehetőséget nyújtanak arra, hogy a játékos — testi erejét sportszerű formá­ban alkalmazva — bizonyos ese­tekben, meghstározott módon el­lökje ellenfelét. Ez a játszási mód — amit remplinek neveznek — világszerte elterjedt és a korszerű labdarúgásban igen nagy jelentő­ségre tett szert, mert általa kemé­nyebbé, férfiasabbá vált a játék. Mivel a mérkőzés 90 perce alatt az ellenfelek egymáselleni közvet­len harca szinte megszakítás nél­kül folyik és eközben a legválto­zatosabb összecsapások történnek a test-test elleni küzdelemben, á játékvezetőknek leggyakrabban is métlődő feladata az összecsapd sok, ellökések megfigyelése és el­bírálása. Nagyon fontos tehát, hogy ép­pen ezen a téren, amelyen olyan sok a vita és hibalehetőség, he­lyes és egységes felfogáson alapú ló gyakorlat alakuljon ki. A szabály röviden utal arra, hogy az a szabályos rempli, ami­kor a játékos vállal löki ellenfele vállát! Ezzel szemben az elmúlt évtizedek során Magyarországon és még egy pár más országban is, éppen a nemzeti labdarúgás sa­játos fejlődésének hatásaként a FIFA említett szabályától bizonyos fokig eltérő elmélet és gyakorlat alakult ki. Arra tanítottuk a játék vezetőket, de az edzőket, a játéko sokat is, hogy nemcsak a váll-váll elleni, hanem a mell-mell elleni eí. lökés, elsodrás, eltaszítás is szabá­lyos. A FIFA véglegesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy a mellel történő mindenfajta ellö- kést, elsodrást, eltaszítást szabály talannak kell tekinteni, mert az ellenfél mellét érő lökés, külö­nösen, ha az keményebb, s hányát esés veszélyét rejti magában, ami súlyos sérülésre vezetheti gerinc­sérülés, agyrázkódás, stb.) A határozat, de a nemzetközi viszonylatban kialakult gyakorlat alapján is le kell szögezni tehát, hogy kizárólag a váll-váll elleni j ellökéseket lehet szabályosnak mi­nősíteni. Ezt is csak olyan ese­tekben, amikor a játékosok a labda megszerzéséért, megtartá­sáért küzdenek azonos helyzetben (mindketten a földön, vagy mind­ketten a levegőbe emelkedve), ha a labda megjátszható közelségben — körülbelül 2 méternél nem messzebb — van és ha maga az ellökés nem durva, nem veszélyes (nem belerohanásszerű, nem bele- ugrásszerű). ÉRDEKES JELENSÉG, hogy nagyon sokszor éppen akkor kifogásolják a játékvezetői dön­téseket ezen a téren, amikor a lö­kés vállal történik. Ennek az az oka, hogy a kemény, de sport­szerű lökés következtében gyak­ran elesik a játékos, különösen olyankor, amikor az ellökés moz­gásban lévő játékos ellen irányul. Az ellökés szabályos, vagy sza­bálytalan voltát pedig sohasem az határozza meg, hogy mi lesz az ellökött játékos sorsa — iábon marad-e vagy elesik — hanem c, egyedül az, hogy maga az ellökés T módja szabályos-e, vagy semí A cselekményeket nem a követkéz menyek, hanem a végrehajtás mi-' kéntje alapján kell mérlegelni- Persze a játékvezetői, tévedések is a ..hogyan” és a ..következ­mény” összekeveréséből erednek! NAGYON FONTOS annak tisztázása, hogy az ellökés szempontjából mit kell vállnak tekinteni. Erre a kérdésre az aláb biak adnak választ. A vállhoz • tartozik a testhez szorított kar, valamint a lapockarész. Mondanunk sem kell talán» hogy mivel a lökések nagyrészt a lendületes mozgás közben történ­nek, s a küzdő játékosoknak nincs módjuk arra, hogy mérnökök módjána milliméter pontossággal cselekedjenek, a játékvezetőknek nem szabad szőrszálhasogató mó­don kutatni a szabálytalanság után. Végeredményben az a döntő, hogy a játékos szabályos eszközö­ket akar alkalmazni a küzdelem- r ben ellenfelével szemben és ha a kivitelezésben éppen a gyors hely zetváltozások miatt egy kis félre- csúszás észlelhető, ez még semmi­esetre sem változtatja szabályta­lanra a szabályost. (Folytatjuk.) Egy pikoló világos Magyar film Kopott, öreg bérház a Szon- dy utcában. Itt lakik s innen vonul be katonai szolgálatra Kincse Marci. A lépcsőházban váratlanul összetalálko­zik egy házbeli kislánnyal, Cséri Júliával. A két fiatal már régóta tetszik egymás­nak, s most a búcsúzáskor először csókolják meg egy­mást. A távoliét, a katonáskodás ideje, megszépíti Marciban ezt az emléket s mikor hóna­pok múltán szabadságra megy Budapestre, Julihoz megy, szerelmesen és szerel­met várva. Marci másnap izgalommal készül a megbeszélt délutáni találkozóra. Juli is, aki már tudja, mit jelent számára a fiú. Az üzemben nem Gizus- nak, hanem a Marci társasá­gához tartozó DISZ-es lány­nak, Varga Emminek beszél szerelméről. Ugyanakkor Marci egy véletlen találko­zás kapcsán megtudja, hogy a lánynak viszonya volt kö­zös pajtásukkal, Zombori Kál mánnal. A Rigó-ban ülnek a lány­nyal, ott, ahol az annyi estet töltött. Táncolnak. Tánc köz­ben Marci már-már megfe­ledkezve mindenről, érzi a lány odaadó szerelmét — bol­dog vele. És akkor felteszi a kérdést: miért nem beszélt neki Zombori Kálmánról? A válasz megint csak őszinte és ez rosszabb, megbocsáthatat- lanabb mindennél, mint ami­re a fiú számított. Most Juli nem tagad: igaz, viszonyé volt, de nem szerelemből, ha­nem „csak úgy... Mert“ butá­nak nézik az olyan lányt, aki az ilyesmiből nagy ügyet csinál...“ Marciban összedől minden, ez rosszabb, mintha a lány csak megcsalta volna. Olyanná lett, mint barátai, cinikus, céltalan életű és zül­lött jampecek. A keserves estét követő éj­szakán Juli felismeri eddigi életét s meglátja miért vesz­tette el a boldogságot, ön­gyilkos akar lenni, de az utol só pillanatban, a végső re­ménységgel kirohan a pálya­udvarra, ahonnan Marci vo­nata indul. S a fiú, aki előző este semmi áron nem adta meg új címét, most nem tudja legyőzni élő szerelmét — a mozgó vonat ablakából kiált­ja Julikénak: „Cegléd, Posta­fiók 139.“ Könnyesen, csap- zottan, boldog-szerelmesen integet Julika a vonat után. Varga Emmi mellett, akihez a Marcitól tanult új élet és emberség igenlése fűzi. A szekszárdi Garay fim- színház január 12—16-ig tűz­te műsorára. — A DEFA „Friedrich Schiller“ című új dokumen­tum filmje a nagy költő halá­lának 150. évfordulójára ké­szült kiváló megemlékezés. A film rendkívül hitelesen, ér­dekesen idézi fel a kort, rá­világít a költő munkásságának jelentőségére. — Az Atlenburg-kerületi Nobitz Homok és Kavicsbá­nyákat két gőzkamra révén műszakilag kibővítették az NDK-ban. A 70 fokos nedves gőzben kezelt kövek néhány óra után már annyira szilár­dak, hogy szállításra alkalma­sak. Eddig a kiégetett köve­ket 21 napig kellett fagybiz- tosan tárolni a szállítás előtt. — A téli szünetben ren­dezték meg a Juhé-pusztai pajtások a fenyőfa-ünnepélyt. Ezen áz ünnepélyen az úttörők előadták a „Búcsúzik az ó-év“ című jelenetet, többen ének és szavalat szómmal léptek fel. Az ünnepség után értékes ajándékot kaptak az iskolá­sok. AppóhirdetéseSt — A TOLNA MEGYEI Mezőgaz­dasági Gépjavító Vállalat (Szek- szárd, Keselyüsi-út) felvesz vil­lany- és autogénhegesztőt. (Máso­dik állásnak is.) Felvesz továbbá takarítónőt, aki előzőleg szállodá­ban vagy kórházban dolgozott. — ÉPÍTŐIPARI képesítéssel — rendelkező szaknormást azonnali belépéssel felveszünk. Cím a ki­adóban. — AGYTOLL és kész párna­dunyha kapható. Vidékre postán szállítok. Puruczkiné, Pécs, Nagy. flórián-u. 16. — JÖ ÁLLAPOTBAN lévő 2 db használt kerékpárt vennék 7—12 éves gyermeknek. Focö Tivadarné Paks, Biritópusztai Állami Gazda­ság. MOZI Garay Filmszínház január Í2— 16-ig. csütörtöktől hétfőig. Eqy pikoló világos. Egy pesti szerelem története. Magyar film. Előadások kezdete: vasár- és nennao fél 4. fél 6 és 8. hét­nnnrv fái ß oo Q órdléfir I d őj árán Várható időjárás ‘ szombat estig: változó felhőzet, néhány helyen eső. Több helyen reg­geli köd, mérsékelt szél. Az enyhe idő tovább tart. Vár­ható legalacsonyabb hőmér­séklet: mínusz 2—plusz I. Legmagasabb nappali hő­mérséklet szombaton: általá­ban 3—6 fok között, egyes he­lyeken 6 fok felett. A fűtés alapjául szolgáló várható középhőmérséklet: nulla—plusz 4 fok között. TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó V. Szerkesztőség telefonszáma: 20-10 Kiadóhivatal telefonszáma: 20-11. A szerkesztőség és kiadóhivatal címe: Szekszárd, Széchenyi u. 18. Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hírlaposztálya és a hírlap kézbesítő postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési díj: 11 Ft. Szekszárdi Nyomda Szekszárd. Széchenyi u. 46. Telefon: 21-21. Nyomdáért felel: Odepka Rezső . I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom