Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)

1955-12-07 / 286. szám

4 NAPLÓ 1955. DECEMBER 7. Á „szegény" kulákok S8 so m Teljesíteni kellene nekik is a beadást, dehát miből? Ahol nincs, onnan nem lehet adni. — Ez az elv uralkodott Dunaföld- váron, ahol a kukoricabeadási hátralék háromnegyed részével a kulákok voltak adósak. Pus­kás András sem „tudta” teljesí­teni beadását, alig 20 mázsa kukoricát adott be 14 holdról, de ezenkívül még számtalan egyéb tartozása is van. Persze, az ember ilyen eset­ben kissé hitetlenkedve csóvál­ja a fejét, mert nehéz azt elhin­ni, hogy egy 33 holdas kulák és a templom egere között rc- konvonások fedezhetők fel anyagiak tekintetében. A lát­szat itt is csal és a végén min­dig kiderül, hogy a kuláknak jobban tele a „kamrája, padlá­sa’’, mint ahogyan sejthetnénk. Puskáséknak is meg voltak a maguk gondosan elrejtett „tar­talékai”, de a járási és helyi be­gyűjtési szervek megbízottai le­leplezték mesterkedéseit. Pus­kásék nem valami „szívesen” vették a begyűjtési megbízottak látogatását, akik körülnéztek a szőlőhegyen lévő pincében is. — Mit találtak? Földbeásva két hektó új és négy hektó óbori;, amit a többi 16 hektóval együtt lefoglaltak. Ennyivel persze korántsem ér véget a csalafintaság. Hol van a kukorica? Megvan az is, szer­te a faluban. Puskásék tudnillik éveken át gondosan titkolták, hogy feles bérlőik vannak. Du- bicz Pál dunaíöldvári lakos pél­dául már 3 éve használja Pus­kásék 5 hold földjét. A többi fe­lesbérlő földerítése — mert még van egy-kettő — most fo­lyik. Az ilyen mesterkedéseket per sze Puskásék hasonszőrű „kol­légái” is előszeretettel alkal­mazzák. Czobor Ferenc, Ver- mek-sor 15. szám alatti kulák tavaly sertést és kukoricát rej­tegetett, most sem tagadta meg önmagát. Most is van neki egy vagon búzába átszámított hát­raléka, na, meg egy és más a füle mögött. A begyűjtési szer­vek azonban a helyi tanács se­gítségével végére jártak ennek a dolognak is. Rájöttek arra, hogy Czoboréknak egy, körül­belül 130 kilós sertése és 16 hízott libája a szomszédságban van elrejtve. Az ilyen szolgálatkész szom­szédságnak természetesen szin­tén oka van. Czoborék fogatos segítséget szoktak adni az arra rászorult szomszédoknak és a viszonszolgálathoz, úgy látszik, az ilyen „disznó és liba” szíves­ségek is hozzátartoznak. Dunaföldváron most lendüle­tesen folyik a hátralékok be­gyűjtése. Az itt említett két eset arra mutat, rájöttek már, hol is keü valójában keresni az elma­radás okát. Mindkét esetben ez eljárás megindult. Az iffiság zenei életének helyzete Eseménynaptár Ma 37 eszten­deje. 1918 de­cember 7-én je lent meg a Kommunisták Magyarországi Pártjának hi­vatalos lapja a Vörös Újság. A KMP hivatalos lapja nagy se­gítő és nagy szervező erő volt abban a harcban, amelyet a kom­munisták vívtak 1918—19-ben. Ismertette a leül- és belföldi ese­ményeket, valamint a Tanácsköz­társaság által hozott rendelete­ket, «•ovidén: segítette a Tanács- köztársaság megvalósulását. HÍREK A munkás-paraszt szövet­ség jegyében a Sárközi Állami Gazdaság újonnan megválasztott üzemi bizottságát szép műsorral köszöntötte a gazdaság gyönyö­rű kultúrotthonában a várdombi kultúrotthon tánccsoportja. Az ifjúság zenei élete nagy­részt zeneiskolákon kívül, az általános iskolákban és a kö­zépiskolákban zajlik le. Lelkes, hivatásszerető énektanárok egyengetik a fiatalság zenei út­ját. Sok helyen működik úttörő zenekar. Vannak zenei szakkö­rök, rádió hallgató szakkö­rök. Sok kultúrházban működik zenei szakkör, ahol vonós és főleg fúvósképzés folyik. Ez igen örvendetes jelenség. Meg kell azonban jegyeznem, hogy az állami zeneiskolák és általá­nos iskolák, illetve középisko­lák között az együttműködés hiányos (vannak e téren kivéte­lek is) és sokszor folyik igen káros hatalmi verseny az ifjú­ságért. Ennek meg kell szűnnie. Tudomásul kell venniök az is­kolák vezetőinek, hogy hazánk­ban zenei forradalom van, — amely még nem ért véget. És ha véget fog érni, egész más arculata lesz az ifjúság zenei életének. Sok helyen az a hely­zet, hogy a növendék szívesen venne, de nem vehet zenei órát, mert az iskola féltékenyen őrzi őt és számos szakkörbe vonja be, amellyel idejét teljesen le­köti és így számára a zenetárul, lást nagymértékben megnehe­zíti. Jó lenne, ha az iskolák ze­nei kiképzését legalább egy is­kolai szakkörrel felérőnek te­kintenék és a zenét tanuló nö­vendékeket annyira mentesíte­nék a szakkörök munkájából, hogy zenei tanulmányaikat hát­rány nélkül elvégezhessék. — Ajánlatos lenne a zenét tanult növendékekből az iskola kereté, ben esetleg egy zenei szakkört alakítani. Ezeknek az ifjaknak volna feladatuk, hogy zenei is­mereteiket átadják az iskola zenét nem tanult növendékei­nek is. Ilyen módon el fogunk érni a helyes útra, amelyen jár­nunk kell, hogy szép céljain­kat: a zenélő ifjúságot meg­teremtsük M. M. Jancsi és Juliska Jelen esetben nem a mesebeli Jancsiról és Juliskáról kívánok írni. Jancsi, teljes néven Mé­száros János és a Népbolt 89. sz. villamossági szaküzletének ta­nulója, Juliska pedig, Tóth Ju. liánná, az 50-es csemegebolt ta­nulója. Juliska szőke, élénk­szemű, élénkmozgású, kisterme­tű, 15 éves leányka. Az a fajta, akire pontosan ráillik a mon­dás: kicsi a bors, de erős. Jancsi ugyancsak 15 éves, barna gye­rek. Ami kettőjükben azonos: a jövő kereskedelmi szakemberei. Mindkettő vágya, hogy jól kép­zett kereskedő legyen. Erre min den reményük meg is van. Hi­szen igen sok hasonszőrű tár. Születtek: Szentjobi Éva Edit, Sárközi Rózsa Mária, Auth Gás­pár, Kovács György, Kovács Ist­ván, Tóth Magdolna, Falusi Sán­dor László, Kolompár Ibolya, Klein József, Kovács Ferenc, Eisenberg Hajnalka Beatrix, Bo- vári János, Szabiár Károly, Gla­ser Mária Magdolna, Mészáros Irén Erzsébet, Varga Zsuzsanna, Tomosits László, Csötönyi Judit, Tollár Tibor, Papp Anna Zsu­zsanna, Mészáros Erzsébet. Házasságot kötöttek: Boros Ist ván lakatos és Szántó Erzsébet fonónő. Takács Lajos B. M. dol­gozó és Soós Sarolta, Rózsa Sán­dor B. M. dolgozó és Kiss Ilona gyermekgondozó, Pók Ferenc se­gédmunkás és Kiss Mária, Barcsi József MÁV raktáros és Szugfild Mária szakácsnő, Pegler Ferenc földműves és Fehér Terézia, Tatai István földműves és Pegler Terézia, Aradi János kereskedő­segéd és Salczer Anna kereskedő segéd, Vajda János B. M. dolgo zó és Lendvai Rozália B. M. dol­gozó, Pálinkás László esztergá­lyos és Vesztergombi Terézia, Németh Ferenc földműves és Steiner Erzsébet. Slancki Ferenc kőműves és Spirk Mária óvodai dajka, Kiss János pénzügyőr és Dohoczki Rozália számlázó, Ber­sukkal együtt komoly elméleti és szakképzésben van részük. — A legfontosabb, — mondja Mészáros Jancsi, — hogy az áruismerettel tisztában le­gyünk. Megtanuljuk az áru he­lyes tárolását, kezelését. Ehhez pedig az szükséges, ismerjük az áru eredetét, előállítási módját. — Ez azonban nem minden — vág közbe Tóth Julika. — Leg­alább ilyen fontos a vevőkkel való bánásmód is. Minden fi­gyelmünket a vevőkre kell irá­nyítanunk, munkaközben sohse legyünk mogorvák és a vevők szeszélyeit is türelemmel kell bírnunk. — Hát ez igaz — veszi át új­csényi László könyvelő és Gede Éva gyors és gépíró, Kovács Já­nos Géza tényleges katona és Árvái Gizella, Böki Sándor kút­szerelő és Győré Ilona könyvelő, Sárközi Sándor hivatásos honvéd tiszt és Göczilli Anna. Apróhirdetések — AZ ÁLLAMI Kordélyos Vál­lalat siófoki műhelye azonnali be­lépésre keres egy bognár szak­iparost. Kereset 1000 forinton fe­lül, darabbérben. Legényszállást, üzemi étkeztetést és havi egyszeri hazautazást biztosítunk. Jelent­kezni lehet Siófok. Sztálin út 60. alatt munkanapokon. — ÉPÍTKEZŐK figyelmébe! Az előregyártott vasbeton gerendák a nehezen beszerezhető faanya­goknál olcsóbbak, tartósabbak. a Tüzép telepeken nagy választék­ban állnak rendelkezésre. MOZI Garay Filmszínház. December 6-tól 7-ig, keddtől szerdáig: Puc­cini. Színes olasz film. a nagy ze­neszerző életéről. Előadások kezdete: vasár- és ünnepnap fé! 4. fél 6 és 3 órakor. Hétköznap: fél 6 és 8 órakor. ból a szót Jancsi —, engem is eleget figyelmeztet erre boltve­zetőm, Németh Pista bácsi. — Elég, ha a vevő idege's — szokta mondani —• minek neked is ide­geskedni. Pedig néha volna rá ok. Különösen akkor, ha olyan árut kell átvenni, ami kívánni­valót hagy maga után a minő­ség tekintetében. Csak egyet említek. Legutóbb olyan csillá­rokat kaptunk a Nagykereske­delmi Vállalattól, amelyeknek foglalatába nem fért bele az izzó. — Hát igen — jegyzi meg Ju­liska — a minőségi átvétel igen fontos a mi szakmánkban is, — mert arra kell törekedni, hogy a dolgozók mindenből a legjob­bat kapják. öröm nézni, ahogy ez a két fiatal csillogó szemmel beszél a szakmájáról. Alig várja mind­kettő, hogy önálló munkakör­ben dolgozhassék. Különösen Juliska szeretne már visszake­rülni a faluba, mint ahogy ő mondja, azért, hogy a faluba is kivihesse a kultúrát, a szocia­lista kereskedelmet. ARATÓ FRIGYES. Olvasd, terjeszd a Tolnai Napiéi ! TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a szerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ Kiadja a Tolnai Napló Lapkiadó V. Szerkesztőség telefonszáma: 20-10 Kiadóhivatal telefonszáma: 20-11. A szerkesztőség és kiadóhivatal elme: Szekszárd, Széchenyi u. 18. Terjeszti: a Megyei Postahivatal Hirlaposztálya és a hírlap kézbesítő postahivatalok. Előfizetés postahivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési dl]: 11 Ft. Szekszárdi Nyomda Szekszárd, Széchenyi u. 46. Telefon: 21-21. Nyomdáért felel: Odepka Rezső anyakönyvi hírek November 7-től december 2-ig. — A földművesszövetkezetek a Szovjetunióban kialakult gya , korlat alapján a bizományi érté­kesítés megszervezésével segíte­nek a termelőszövetkezeteknek értékesítési problémáik megoldá sában. A termelőszövetkezetek a helyi föidművesszövetkezettel bizományi megállapodást kötnek árujuk ér­tékesítésére, előre meghatározva az eladandó árumennyiségét. A földművesszövetkezetek a kapcso lat szélesítésére olyan szakbolto­kat létesítenek amelyek főfelada­ta a bizományi értékesítés. Kísér­letképen már hosszabb ideje mű kedik néhány ilyen bizományi bolt. A bizományi értékesítés módszereit, feltételeit most szé les körben ismertetik Ez év vé­gére körülbelül 30 földműves- szövetkezeti bizományi bolt köny nyit! a termelőszövetkezetek árui nak értékesítését. — Dalárda alakult Pincébe lyen idősebb férfiakból és asszo­nyokból. — Tamásiban balettiskola mű ködik a kultúrotthonban. Az is kólának mintegy 26—28 növen­déke van. A fiatalok tanítását ’száktanámö végzi. A balettisko­lán kívül megkezdte működését a fotószakkör is, mintegy 18—20 részvevővel. — Kölcsönös kuliúrműsorral szórakoztatják egymást a vár dombiak és az alsónyéklek. Leg utóbb az alsónyéki kultúregyüt tes sajátgyüjtésű és feldolgozású népi szokásaikat, meséiket, ba’la- dáikat, dalaikat és táncaikat ad ták elő nagy sikerrel Alsónyéken A két falu ifjúsága újabb talál­kozóra készül. Műsorukkal janu­árban újra meglátogatják egy­mást. — A pári DISZ fiatalok Gár donyi Géza ,,A bor” című szín­művét tanulják. A bemutatóra még e hónapban sor kerül. — A tamási járási népműve lesi osztály természettudományi előadásokat szervez a járás egész területén. A téli hónapokban mezőgazdasági, egészségügyi, po litikai előadásokat hallgathatnak meg a falu dolgozói, ezenkívül az atom-technika jelenlegi álla­potáról is tájékoztatják őket. I dőj ár úti Várható időjárás szerdán estig felhőátvonulások, több helyen ki­sebb eső. Időnként élénkebb délnyugatl-nyugati, később észak nyugati szél. Az éjszakai lehűlés gyengül, a nappali hőmérséklet alig változik. Várható legalacsonyabb hő­mérséklet 0—plusz 3, legmaga­sabb nappali hőmérséklet szer­dán 4—7 fok között. A fűtés alapjául szolgáló vár­ható középhőmérséklet 0 — plusz 4 fok között. SPORT Megjegyzések a vesztes mérkőzésről Mint tegnap megjelent szá­munkban már közöltük, a Nagy- mányoki Bányász labdarúgó csapata 3:2 arányú vereséget szenvedett a Szikra Gázművek csapatától. Tegnapi számunk­ban a mérkőzés leírását közöl­tük, ezúttal azonban olyan részeket kívánunk közölni, mely nem szerepel a mérkőzés leírásában. A csapat a déli órákban ér­kezett meg Sztálinvárosba és fél 1 órakor érkeztek a pályára. A játékosok kivétel nélkül jó han­gulatban voltak és bizakodva te­kintettek a mérkőzés elé. Mind­nyájan tudták, hogy nagy ellen­felük lesz, mert a Gázművek csapata hosszú éveken át az NB Il-ben játszott és csak ez évet játszotta alacsonyabb osz­tályban. A mérkőzés előtti szokásos választásnál, amikor a játékve­zető feldobta a pénzt, az egyik néző megjegyezte: „ezen dől el a mérkőzés sorsa.” A nézőnek igaza lett. A választás a buda­pesti csapatot illette és ők ter­mészetesen úgy választottak, hogy a szél segítségével játsszák az í. félidőt. Mindjárt kezdés Után Nagymányok támadni akart széllel szemben, de ezek a támadások gyengék voltak ahhoz, hogy az ellenfél kapuját veszélyeztessék. Annál veszélye­sebbek voitak azok a támadá­sok, amelyeket a budapestiek vezettek. A 3. percben egy rossz kapuskirúgás után már gólveszély volt Ásvány kapujá­nál és két perc múlva megszü­letett az első gól. Ez még nem baj, próbáltuk egymást vigasz­talni, ezt még ki lehet egyenlí­teni. A védelem — talán az egész csapat — idegesen ját­szott és képtelen volt lefogni a kitünően játszó budapesti csa­társort. Az első gólt két perc múlva követte a második. A 7. percben már 2:0 a Gázművek javára. Ez már síma mérkőzés lesz, különösen ezt gondoltuk a harmadik gól után. amely a 15. percben esett. Tizenöt perc alatt három gól. Ha ez így megy, akkor Nagymá­nyok hat gól alatt nem ússza meg, mondták a három góltól felbuzdult, vérmes pesti szur­kolók. De szerencsére nem így lett. A nagymányoki csapat — bár már későn — magára talált. Már le tudták fogni a budapes­tiek rohamait és kiegyensúlyo­zottabbá vált a játék. * A szünetben felcsillant még a remény. Nincs veszve min­den, 3:0-ról még lehet egyenlí­teni. És ezzel a tudattal mentek a Bányász játékosok a pályára. A II. félidő első perceitől olyan Iramot diktáltak, amely egé­szen rendkívüli. Egyik támadást a másik után vezették és voltak percek, mikor valósággal a ka­pujukhoz szegelték a pestieket. Weber I. megszerezte az első gólt. Az 5—600 szurkoló, akik a megye különböző részeiből el­kísérték a bajnokcsapatot, nagy hajrázásbá kezdtek. A nagymá- nyokiak a buzdításra még erő­sebben támadtak és túlzás nél­kül mondható, hogy a II. félidő­ben emberfeletti munkát vég­zett a csapat valamennyi játé­kosa. A 19. percben a szoron­gatott budapesti védelem csak alapvonalon túlra tud szerelni. A sarokrúgást Fazekes tv elte be és a labda a kapuba szállt, ahonnan Wéber II. még beljebb segítette. 3:2. Itt jnég lehet az eredmé­nyen változtatni, ha sikerült két gólt rúgni, talán sikerül a har­madikat is. És elkezdődött a gi­gászi küzdelem. Támadások tá­madás után. Minden hiába, a csapatot elhagyta a szerencse. Egy percen belül kétszer a ka­pufát találják el, majd ugyan­akkor a gólvonalról vágják ki a védők a labdát. Még 13 perc van hátra, kiabálták be a szur­kolók. A mázai, simontornyai. dunaföidvári, vagy szekszárdi szurkoló együtt izgult a ttagy- mányokiakkal.. Együtt kiabálták, „hajrá Bányász!” Azonban mindez nem volt elég, gólt kel­lett volna rúgni, ami viszont nem sikerült. A budapestiek vé­dekezésre álltak be, elkezdték az időhúzást és vágták a labdát, amerre látták. Fazekasnak volt még jó helyzete, amikor a védö- játékos mögül indult ki 2—3 méterrel, de a játékvezető les címén leállította. És lehet, hogy ezen a játékvezetői „tévedé­sen” múlott, hogy a Nagymá- r.yoki Bányásznak nem sikerült bejutni az" NB. Il-be. A megyebajnoki mérnökézé- sek során az elmúlt három évben volt alkalmam vesztes csapatot látni. Láttam csapato­kat, amikor a mérkőzés elvesz­tése után egymásban keresték a hibát. A nagymányoki játéko­soknál nem így volt. Az ember­feletti küzdelem után lehorgasz- tott fejjel, szomorúan mentek az öltözőbe, ahol valósággal úgy estek le a padra. Percekig moz­dulatlanul, némán ültek. Nem egymásban keresték a hibát, nem veszekedtek, hanem szomo­rúan ültek és, néztek maguk elé. Először Fazekas törte meg a csendet: „Mindent megtettünk, ami tőlünk telhető volt. nem mondhatja senki, hogy nem akartunk.” — Nem válaszoltak a játékosok Fazekas szavaira, hanem elkezdtek vetkőzni." Egyik, másik játékosnak köny- nyes volt a szeme. De nemcsak a játékosok között voltak köny- nyes szeműek, hanem a nézők között is. Ezúttal nem sikerült — vol­tunk kénytelenek megállapítani a mérkőzés után. Nem azért, mintha a Nagymányoki Bá^ nyász csapata nem ütné meg azt a szintet, amellyel maga­sabb osztályban megállná a he­lyét. Ezúttal a szerencsén mú­lott, amely az utolsó mérkőzés utolsó perceiben elhagyta a csa­patot. Vereséget szenvedett me­gyénk bajnok csapata és csak egy gólon múlott, hogy a buda­pesti csapat helyett a Nagymá­nyoki Bányász kerüljön az NB. II-be. A Nagymányoki Bányász csapat büszke lehet elért ered­ményeire és dicséretet érdemel az a lelkes, odaadó játék, amely lyel az osztályozó mérkőzéseket végigküzdötték. Bebizonyította, hogy megyénk labdarúgásának színvonala nem marad el a töb­bi megye mögött. Jövőre kezd­jük elölről, annak reményében, hogy jövőre majd a bajnokcsa­patnak több szerencséje lesz. Ny. I. Levelezőink írják KUTASI BÉLA ÍRJA BONYHÁD- RŐL: Több mint két hónapja meg­óvta a Bonyhádi Vasas — a Domb óvári Bástya után — a Szekszárdi Dózsa ellen elvesztett mérkőzését, mert azon az örökre eltiltott Póta is szerepelt. Az óvásunkat követő héten a Tolnai Napló azt írta, hogy az óvást az OTSB-hez küld­ték fel véleményezésre. A Bony­hádi Vasas türelme elfogyott és ezért felkerestük az OTSB-t, ahol a következő választ kaptuk. A Tolna megyei TSB-től semmi­féle Ilyen, vagy ehhez hasonló felterjesztést nem kaptak. Honti sporttárs az OTSB fegyelmi bi­zottságának elnöke megígérte, hegy hivatalosan bekéri a Póta- féle összes okmányokat a Tolna megyei TSB-tól. A Bonyhádi Vasas—Bajai Épí­tők labdarúgó mérkőzésen történ­tekről, valamint a Béke szállói ve­rekedésről Kutasi Béla azt írja, hogy az igaz, hogy a sportpályán teljesen eldurvult a játék és sportszerűtlen magatartás volt. A Béke Szállóban történtekért a játékosok nem lehetnek felelő­sek. mert egyrészt a verekedést a bajaiak provokálták ki, más­részt az említett helyen játékosok nem is tartózkodtak a verekedés időpontjában. KUTI ISTVÁN ÍRJA DOMBÓVÁR­RÓL: Hetek óta várom, hogy a Tolnai Napló sportrovatában meg­jelenjen a dombóvári járás úttörő labdarúgó bajnokságának befeje­zése. Bíztam abban, hogy Farkas István testnevelő tanár ezúttal is tudatja önökkel, hogyan zárult a bajnokság befejezése. A jelek szerint Farkas tanár spwrttárs, mivel nem a csapata nyerte meg a bajnokságot, nem küld tudósí­tást. Erre való tekintettel meg­írom én a dombóvári járás labda­rúgóinak küzdelmét. November 13-űn Nakon játszot­tak a dombóvári fiúiskola úttörői, ahol l:0-ra győztek Nak csapata ellen. November 16-án került sor a Dombóvár—Üjdombóvár lab­darúgóinak nehéz küzdelmére. A megyebajnokságet nyert fiúiskola csapata könnyen vette az újdomb- ővári ellenfelet és ennek az lett az eredménye, hogy a 3:0-ás ve­zetést a II. félidő 21. percéig ki­egyenlítették az újdombóváriak, 3:3 lett az eredmény, amely meg­maradt a mérkőzés végeredmé­nyének is. Az újdombóvári paj­tásokat fűtötte az a tudat, hogy még a járási bajnokságot is meg­nyerhetik és megelőzhetik a régi vetélytársat, a megyei baj­nokságot nyert fiú iskola csapatát. Erősen készültek a Nak elleni mérkőzésre. Az újdombóvári csapat Tóth — Tamás, Kuti, Simon—Tarr. Mar­ton—Ughy, Balogh. Kádi, Ha­raszti. Fodor összeállításban, fu­tott ki a pályára. Azonnal az új­dombóváriak voltak a kezdemé­nyezők és a félidő végéig 5 gól­lal terhelték a nakiak kapuját. A mérkőzést 14:0-ra megérdemelten nyerték az újdombóvári pajtá­sok. A nakiak felett aratott győze­lem után a tabellán az első he­lyet az Üjdombóvár csapata fog­lalta el három ponttal 17:3-e.s gól­aránnyal, a második Dombóvár 3 ponttal 4:l-es gólaránnyal és har­madik Nak 0 ponttal, Ö:17-es gól- aránnyal. Nagykőrös! Bástya—Szekszárdi Bástya 64:48 (27:23) Szekszárd, 100 néző. Vezették: Bogyó és Verbőczy. Női osztályozó mérkőzés az Or­szágos Kosárlabda Bajnokságba jutásért. Szekszárdi Bástya: Tóth I., Tóth II. — Dajka—Rajcsányi, Simon. Csere: Barbacsíné és Prantner, valamint Varga. Az első félidőben egyenlő erők küzdelmét láttuk, de mindkét csa­pat igen idegesen, csapkodóan játszott. A szekszárdi közönség nagy meglepetésre a vendégcsa­patot biztatta és ez különö­sen idegessé tette a Bástya lányo­kat. A II. félidőben a Szekszárdi Bástya áttért zónáról az ember­fogásra. Ettől kezdve még jobban esett a játék színvonala. Renge­teg személyi akadt és ezeket a vendégcsapat sorra értékesítette. Biztos dobásaik révén a vendég­csapat rászolgált a győzelemre. Legjobb dobók: Komáromi 24. Virágos 17, illetve Rajcsányi 16 Simon 15. Jók voltak: Kentá­romi, illetve Tóth Klára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom