Tolnai Napló, 1955. december (12. évfolyam, 281-307. szám)
1955-12-08 / 287. szám
TOLNAI r ol^c .tg'ogQ--' -o^yo Világ proletárjai egyesüljetek DÍSZTÁVIRAT A BONYHÁDI CIPŐGYÁR DECEMBER 5-ÉN, reggel 9 ÓRAKOR, TIZENHAT NAPPAL A VÄLLALT HATÁRIDŐ ELŐTT — ÉRTÉKBEN — BEFEJEZTE ÉVES TERVÉT. ÜDVÖZÖLJÜK EZ ALKALOMBÓL A GYÄR DOLGOZÓIT ÉS TOVÁBBI SIKEREKET KÍVÁNUNK MUNKÁJUKHOZ. V ___________________________J A Z El 1 PÄRTBIZOTT5AGANAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM. 281. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR. Us U i'ORi OK, 1955 DECEMBER 8. Á taggyűlés a pártszervezet legfelső fóruma A taggyűlés a párt-alapszer- vezet legfelsőbb szerve. A taggyűlés jogosult a vezetőségi tagok megválasztására, leváltására, új tagok és tagjelöltek felvételére és önállóan dönthet különböző helyi jellegű, az egész pártszervezetre vonatkozó kérdésekben — természetesen a felettes pártszervek határozatai alapján. A taggyűlés a pártdemokrácia egyik leg alapvetőbb kifejezője: itt jut érvényre a tagság kollektív akarata, véleménynyilvánítási joga és itt hozza meg a tagság a felettes szervek határozatai alapján az olyan helyi határozatokat, amelyek kötelezőek az alapszervezet minden egyes tagja számára és amely szerint a vezetőségnek irányítania kell a pártszervezet munkáját két taggyűlés között. A taggyűlés az alapszervezetnek az a szerve, ahol leginkább érvényesülhet a demokratiz mus. Éppen ezért nincs alkalmasabb hely a taggyűlésnél a véleménynyilvánításra, javaslatok előterjesztésére, vagy akár annak a kifejezésére, hogy valamelyik párttag Valamivel nem ért egyet. Minden vitás kérdésben, minden véleményeltérés esetén csak a taggyűlésnek van joga a döntésre a többség akarata alapján. A vita után, amikor szavazásra kerül a sor, a többség véleménynyilvánítása emelkedik törvénnyé, amely attól kezdve kötelező minden egyes párttagra az alapszervezeten belül. Helytelen lenne azonban, ha egy taggyűlés keretein belül a demokratizmust leszűkítenénk a párttagok jogaira, főként a döntés jogára. A szervezeti szabályzat szerint minden párttagnak egy sor kötelessége van és éppen ezért nem csak kollektív határozathozatalra- irányításra van szükség, hanem mindenekelőtt kollektív munkára, arra, hogy minden egyes párttag erejéhez, tudásához mérten kivegye ré szét a pártszervezet előtt álló feladatok végrehajtásából. A taggyűlésnek ezért a kollektív munka megszervezőjének, el indítójának is kell lennie. A széleskörű párttagság nem egyszerűen jóváhagyó, határozathozó testület, hanem mindenekelőtt a pártmunka végrehajtásának katonái. A pártdemokrácia betartása csak úgy lehet eredményes és teljes, ha az egész párttagság kollektíván bekapcsolódik a különféle vitás kérdések feletti döntésbe, a határozatok meghozatalába és természetesen a határozatok végrehajtásába. A felsőbb szervek utasításai és a helyi kezdeményezések alapján hozott határozatok végrehajtását nyilván nem lehet kiadni albérletbe, hanem azoknak kell megvalósításukról gondoskodni, akik azt a határozatot hozták. A gyakorlat több helyen sajnos az- hogy a tagság szerepe kizárólag a határozatok meghozatalára korlátozódik. Ennek több oka van. Mindenekelőtt az, hogy a vezetőség beszámolója rendszerint csak általánosságban foglalkozik a feladatokkal és nem utal arra, hogy kinek mi a teendője, a határozati javaslatok pedig rendszerint csak a titkárnak szabnak meg feladatot, de a tagokról csak ennyit mond: „Minden párttagnak kötelessége ... érezzen mindenki felelősséget érte...“ Mondani sem kell, senki nem érez „felelősséget“, mert az általános meghatározás nyomán min denki a másikra vár. Nyilván sokkal helyesebb konkrétan meghatározni a felelősöket, pontosan megszabni a munkát és akkor van alap a számonkérésre is. Az ilyen rossz beszámolók és határozati javaslatok mögött többnyire szintén a pártdemokrácia megsértése áll: a beszámoló nem a vezetőségé- hanem csak a titkáré. Általában jól oldják meg ezt a feladatot a paksi alapszervezetnél, ahol a beszámolót az egész vezetőség megvitatja és csak utána terjeszti a titkár a taggyűlés elé. A taggyűlés természetesen csak a kiindulási alapot adja meg a kollektív munkához: a határozatot. A tagság által megválasztott vezetőség hivatott arra, hogy a két taggyűlés közti időszakban megszervezze, ellenőrizze annak a végrehajtását és a párttagságot megtanítsák a helyes munkamódszerekre. Ügyelni kell arra, hogy a határozatok ne kerüljenek örök nyugalomra egy-egy dossztébír. Nem múlhat taggyűlés anélkül, hogy ha csak röviden is, nem értékelik az előzőleg hozott határozatok végrehajtását. A rendszeresi és széleskörű kollektív munka egyik fő biztosítéka az, amikor a taggyűlés minden esetben számonkéri a pártmunkával megbízott elvtársaktól feladatuk végrehajtását. Nagy hiba, hogy sok helyen csak az alapszabályzatban meghatározott rendszeres egyhavi időközökben és általában a felettes szervek istru- álásai alapján hívnak össze taggyűlést. Kétségtelen, hogy nincs szükség a végnélküli taggyűlésezésre és rendkívüli összehívása rendszerint csak akkor indokolt, amikor a felettes szervek javasolják, de gyakran adódnak állami gazdaságainkban, üzemeinkben, gépállomásainkon, tsz-einkben és a községekben olyan problémák, amikor szükségessé válik a kommunisták tanácskozása. Ilyen esetekben „felsőbb“ instruálás nélkül nemcsak lehet, hanem szükséges is a taggyűlés összehívása. A Bonyhádi Cipőgyárban új eljárással, új gyártmányok készítésére térnek át. Ez olyan feladat, ami nyilván szükségessé teszi a kommunisták tanácskozását még akkor is, ha nem érkezett el az ideje az esedékes havi taggyűlésnek. A taggyűlés tehát az a fórum, amely alapja, kiindulópontja a pártszervezetek előtt álló feladatok végrehajtásának a demokratikus-centralizmus alapján. Kellő hatása azonban csak akkor leheti meg, ha a vezetőség beszámolója a szólamok helyett konkrétan meghatározza a tennivalókat, megindokolja, hogy miért szükséges azok végrehajtása és módszerbeni tanácsokat ad. Ez alapot szolgáltat a széleskörű vitához, ami nélkül nem lehet eredményes egy taggyűlés sem és így megteremthető az alapja a kollektív határozathozatal után a kollektív munkának. Vau niég vefnivalá a daimandí határban A dalmandi Szabadság Termelőszövetkezet tagjai már teljesítették gabonavetési tervüket. Ugyanez nem mondható el azonban a község egyéni gazdái ról. Mindössze 320 hold a kötelező kenyérgabona vetésterve a községnek, amelyet még nem teljesítettek. Több egyéni gazdát lehet felsorolni, akik még egyetlen egy négyszögöl búzát sem vetettel?: az ősz folyamán. Kostyán Ferenc például egy hold és 1200 négyszögöl, Horváth János 1100 négyszögöl, Kapinya József 2 hold, Lippert József egy hold és 100 négyszögöl búzavetéssel van vissza. Ebben az évben elkészül Őcsény-hegy villamosítása A Tolnamegyei Villany- és Épületszerelő Vállalat (MEGYE VILL) dolgozói is csatlakoztak a 20 budapesti üzem felhívásához. A vállalat dolgozói azóta hó- napról-hónapra nemcsak teljesítették ,de túl is teljesítették tervüket, s ennek eredményeként október 31-vel befejezték az éves tervet. Négy gépállomáson, öt tsz-ben, öt állami gazdaságban, egy sor üzemben és vállalatnál végeztek nagyobb villamosítási munkálatokat. Október 31-e óta éves tervük túlteljesítésén dolgoznak, s ígéretet tettek, hogy az év végéig 25 százalékkal emelik termeié, kenységüket. Még ebben az évben elkészítik a Szekszárdi Balassa János Kórház biztonság védelmi berendezését. 30 000 Ft értékű munkát végeznek a Kaj- mádi Állami Gazdaság ifigé- miai üzemegységében, ahol gazdasági épületeket és lakóházakat villamosítanak. A tervek szerint még ebben az évben befejezik az őcsényi szőlőhegy villamosítását, ahol 5 kilométeren építenek villamos, hálózatot. Ezzel a munkával 600 öcsény-hegyi dolgozó régi vágya teljesül. Megérte a fáradtságot Szorgalmasan dolgoztak eb. ben az évben a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet tagjai. A munka eredményét most zárszámadáskor valamennyi tag látja. Teleki elvtársnő másodmagával dolgozik a Búzakalász TSZ- ben. Teljesített munkaegységeikre mintegy 30 mázsa búzát, 15 mázsa árpát, 8 mázsa zabot, 1500 forint prémiumot kaptak. Ehhez hozzá lehet még számítani körülbelül 12 mázsa búzát, zabot, árpát, kukoricát, amit ezután fognak kapni. Igaz, sokat dolgoztak, de meg érte a fáradságot, mert jutott bőven zománctűzhely, rádió, ruha, cipők és egyéb ruhaneműk vásárlására. r Uj ssárítóssín épül Uj szárítószint építenek — előregyártott vasbeton elemekből a palánki téglagyárban. A szárítószin építői — a téglagyár dolgozói mindent elkövetnek, hogy még a rossz idő beállta előtt tető alá. hozzák a szárítószint. A fényképfelvétel még pár nappal ezelőtt készült, amikor az előregyártott elemeket állították fel és szerelték össze Rózsavölgyi István, Csötönyi György, Tóth Lajos, Herczeg István és Frast János. Azóta már elkészültek munkájukkal, az ácsok felszerelték a tetőloceket és ma befejezik a cserepe- zést is. így teljesen elkészül az új szárítószin, a jövő évben már itt szárítják a nyerstéglák egy részét, ezzel csökkentik az esőkárokat. Szorgalmasan dolgoznak a kocsolai Vörös Csillag TSZ tagjai A kocsolai Vörös Csillag Termelőszövetkezet tagjai több, mint 900 holdon gazdálkodnak. Igyekeztek, hogy az ősz folyamán összetorlódott és egymást követő munkákat mielőbb elvégezzék. Napokkal ezelőtt befejezték már összesen 270 holdon a kenyérgabona vetését. Kiszedték a répát, s letörték 110 holdon a kukoricát. Jelenleg a kukoricahordással és a szár vágásával vannak elfoglalva. Naponta több, mint 70 tag dolgozik szorgalmasan a határban, hogy letakarítsák a földeket. A letakarított területeken traktorok végzik az őszi mély. szántást. Eddig mintegy 200 hol dón fejezték be a szántást és a traktorosok most arra törekednek, hogy a még visszalévő körülbelül 160 hold szántását a legsürgősebben befejezzék. Emelkedő forgalom a boltokban Az őszi munkák befejeztévél megkezdődtek a lakodalmak, a disznóölések, amelyek fokozzák a boltok, üzletek forgalmát. A Szekszárdi 24. számú Vas. árú szaküzletben az ajándékba vásárolt edényeken kívül igen keresett cikk a zsírsütő üst, melyből a szerdai piacnapon 15 darabot adtak el. Hasonló az érdeklődés a zsirosbödönök iránt is. A kereskedelem a fokozott igények kielégítésére december 5-től 15-ig Aluminiun-Hetet rendezett. A vásárlók válogathatnak a különböző nagyságú szebbnél-szebb aluminiumedé- nyek közül. Igen keresett a Hafém gyorsdaráló és a robotgép, melynek használatával a háziasszonyok időt, pénzt és fáradtságot takarítanak meg, ez mellet mindkét gép a háztartás dísze is. hírem a dombóvári üzemek életébil Terven felül November 26-án táviraton jelentették szerkesztőségünknek, hogy a Dombóvári Fémtömegcikkgyártó Vállalat befejezte éves tervét. A vállalat termelésének üteme tovább fokozódik, eddig nettó értékben több mint 60 000 forint értékű árut termelt. Már év közben is sok olyan cikket gyártottak, amelyek nem szerepeltek évi tervükben. így például terven felül 1720 darab lábráesot, 1702 darab szeméttartályt, 668 darab horganyzott mosó- teknőt és 30 darab 200 literes vizeshordót gyártottak. Ezenkívül a tervezett háztartási eszközökből összesen 4269 darabbal termeltek többet évi tervüknél. Most arra várnak a Dombóvári Fémtömegcikkgyártő Vállalat vezetői és dolgozói, hegy a Pestre küldött újtípusú, kézi meghajtású 2 kilós mosógépet elfogadják az illetékes kereskedelmi szervek. Felkészülten várják a megrendelést, mely után azonnal megkezdik az újfajta mosógép sorozatgyártását. 1 győztes brigád Október 15-én fejezte be a Dombóvári Faipari KTSZ 1955. évi tervét. Az éves terv határidő előtti befejezésében nagy szerepe volt a Palota brigádok versenyének. Nevüket onnan kapták, hogy ők készítik az országszerte híres úgynevezett palota hálószoba bútorokat. Három ilyen brigád van a Dombóvári Faipari KTSZ-ben, most a második brigád nyerte meg a november havi versenyt 177 százalékos normateljesítménnyel. Szeretnék megtartani decemberben is a megtisztelő első helyet. Vállalták, hogy terven felül 12 hálószobabútort készítenek el december 31-ig. — Elhatározták, hogy ezt a vállalásukat december 24-ig teljesítik, így december 31-ig még két hálószobabútort tudnak gyártani vállalásukon felül. — Megéri túlteljesíteni a tervet — mondja Varga Dániel brigádvezeiő, mert a mfilt hónapban is szépen kerestünk, 1650 forint volt átlagosan a fizetésünk. A brigád tagjai, Marx József, Kelemen Károly és Kocka István még munkaidő után is bentmaradtak egy-egy órára, hogy túlteljesíthessék vállalásukat. Az új üzemi bizottság tervei Nemrég választották újjá a Dombóvári Kendergyár üzemi bizottságát. Az új ÜB tagjai: Kelemen Mihályné elnök, Racs- mány János gazdasági felelős, Monostori Gyula bérfelelős, Pápai István kultúr- és sportfelelős, Bősze János munka- védelmi felelős. Az új üzemi bizottság első fontos feladatának tartja a szakszervezeti tagtoborzást, mivel a gyár munkásainak csak 73 százaléka szakszervezeti tag: a sztahanovisták munkamódszer átadásának megszervezését; a kultúr- és sportmunka fellendítését. A választási értekezleten kapott bírálatok alapján megjavítják kapcsolatukat a gazdasági vezetőkkel, kezükbe veszik a munkaverseny megszervezésének ügyét, gondoskodnak annak nyilvánosságáról, népszerűsíteni és jutalmazni fogják a versenyben jő eredményt elérő dolgozókat. Ezenkívül fokozott mértékben foglalkozik az új ÜB. az újítási mozgalommal: megvizsgálja az eddig beadott újítási javaslatok sorsát és tevékenyen résztvesz az újítási feladattervek elkészítésében.
