Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1955-11-26 / 277. szám

2 NAPLÓ 1955. NOVEMBER 86. Megkezdődött az országos szarvasmarhatenyésztési tanácskozás Az ország legjobb állatte­nyésztői .tudósok, kutatók, szak emberek és az állattenyésztés gyakorlati dolgozói pénteken reggel ültek össze az Ország­ház kongresszusi termében, — hogy a Földművelésügyi Mi­nisztérium, az Állami Gazda­ságok Minisztériuma és a Ma­gyar Tudományos Akadémia által összehívott kétnapos or­szágos tanácskozáson megtár­gyalják a szarvasmarhatenyész­tés legfontosabb időszerű kér­déseit. Megjelent a tanácskozáson Ács Lajos, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Központi Vezetőség tit­kára, Dobi István a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának el­nöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, Egri Gyula, a Magyar Djáia^k Pártja Köz- pnnt^jÉ^^^Pfmck titkára. — Ott -^^Wfi^lcsi János föld­művelésügyi miniszter, Pogá­csás György az állami gazda­ságok minisztere, Szobek And­rás begyűjtési miniszter, Alto- máre Iván élelmiszeripari mi­niszter, Boros Gergely a MEDOSZ országos elnöke. Pogácsás György beszéde Pogácsás György, az állami gazdaságok minisztere megnyi­tó beszédében többi között hang súlyozta: — Az 1956. évi népgazdasági terv a mezőgazdasági termelés növelését, az 1955. évi kedvező évhez viszonyítva, három száza­lékban irányozza elő. A nemzeti jövedelem növekedése 6.2 szá­zalékos lesz. A nemzeti jövede­lem ilyen arányú növekedése azt jelenti, hogy a lakosság személyes fogyasz tására többet kell termelnünk, mint az 1955. évben. Többéves tapasztalat bizonyítja, hogy a lakosság személyes fo­gyasztása elsősorban élelmi­szerekben és ezen belül állati termékekben, húsban, tejben, vajban jelentkezik. Ezért a me­zőgazdasági termelés 3 százaié kos növekedésén belül sokkal nagyobb mértékben kel! fejlesztenünk a szarvas- marhatenyészíést és növelni a tej és a hús árutermelését. — Az állami gazdaságokban el kell érni tehenenként az évi 3000 literes átlagos tejhoza­mot, a termelőszövetkezetekben pedig legalább az átlagos 2000 liter tejhozamot. Ez az emelke­dés azt jelenti, hogy az állami gazdaságok 1955-ben katasztrá- lis holdanként 105.9 liter tejet bocsátottak népünk ellátására, 1956-ban pedig 136.1 litert fog­nak, vagyis a tejtermelést 23.5 százalékkal növeljük az 1955. évihez képest. Hasonlók a fel­adatok a termelőszövetkezetek­ben. Természetesen a termelő- szövetkezetekben elsősorban a közös állományt kell növelni. A miniszter felhívta a tanács kozás figyelmét a szarvasmar­hatenyésztés legfontosabb kér­déseire, így a növendékállat ne­velésre, a tejtermelés fokozá­sára, a hústermelés problémái­ra, a gazdaságos takarmányo­zásra, az állattenyésztési sza­bályok megtartására, az élen­járó módszerek és technika bá­tor alkalmazására. Az összes állattenyésztési ágak között a szarvasmarhate­nyésztésben vannak a hizlalás további fokozásának legna­gyobb tartalékai. A szarvas- marhahízlalás olcsó tömegta­karmányokkal is lehetséges, az ipari és élelmezési célra ter­mesztett növények gyakran kárbevesző melléktermékei ér­tékes hússá alakíthatók' át és ezzel az állattartók jelentős jö­vedelemre tehetnek szert. Az önköltség kérdése — Egész szarvasmarhate­nyésztésünkben — a tejterme­lésnél és a hizlalásnál, a felne­velésnél, vagy építkezésnél nem hanyagolható el a gazdaságos­ság, az önköltség kérdése. A tejtermelés és a hizlalás költ­sége több helyen, még magas állami gazdaságokban 1956-ban az idei évhez képes* 5.9 száza­lékkal kell csökkenteni a tej­termelés önköltségét. A költségek csökkentését jelen­tősen elősegíti a gépek haszná­lata. — Jó munkaszervezet nél­kül .szarvasmarhatenyésztésben nem lehet jó eredményeket el­érni sem a termelés, sem az ön­költségcsökkentés terén, — mondotta, majd így folytatta: — A virágzó szarvasmarha- tenyésztés döntő feltétele a szilárd takar­mányalap. Ezért hangsúlyozta a párt Köz­ponti Vezetősége, hogy a nö­vénytermelésben a kenyérga­bona kérdés megoldása mellett legfontosabb a takarmányter­melés növelése. A szarvasmarhatenyésztési ter­vek teljesítésének megszervezé­sénél a termelőszövetkezetek ve­zetői a helyi tanácsok és a gép­állomások megkülönböztetett fi­gyelmet fordítsanak az újonnan alakult termelőszövetkezetekre. El kell érni, hogy egyetlen sző vetkezetnél se következzék bé az ezidőszerint elég gyakori át­meneti visszaesés. Közös erővel a lehelő leggyor­sabban biztosítsák a termelés fejlesztésének feltételeit, Eltemették Szalvai Mihály altábornagy elvtársat Magyari András beszámolója Ezután Magyari András, a földművelésügyi miniszter első helyettese mondott beszámolót. — Most a mezőgazdaság min­den dolgozójának teljes figye­lemmel kell a szarvasmarha­tenyésztés felé fordulnia. Egész mezőgazdaságunk fejlődése a legszorosabban összefügg a szarvasmarhatenyésztés fellen­dítésével. — A Magyar Dolgozók Párt­jának Központi Vezetősége ás a Minisztertanács ez évben egész sor intézkedést tett a szarvas­marhatenyésztés tűrhetetlen el­maradottságának megszünteté­sére. Intézkedés történt az el­hanyagolt, nagy takarmánytar­talékokat rejtő legelők meg­javítására, — mondotta többi között, majd így folytatta: — Országosan javult az apa­állatellátás és az apaállatok gondozása. Ma már általában elegendő, jóminőségű apaállat van és a megfelelő szaporulat elérésének sehol sem lehet aka­dálya az apaállathiány. —, A mesterséges technika nagy vív­mánya az állattenyésztésben, ma már jelentősen hozzájárul a tenyésztői munka megjavításá­hoz a meddőség leküzdéséhez és így a szaporulat növeléséhez. Ebben az évben 900 gyengébb minőségű bika tartása vált fe­leslegessé a mesterséges termé­kenyítés útján. Az így megta­karított takarmánnyal — egyéb költségekről nem is beszélve, — legalább egy tucat, egyen- kint 100 db-os tehenészet lát­ható el és mintegy évi 5 millió liter tej nyerhető. Jelentős intézkedések tör­téntek az elmúlt félév folyamán a szarvasmarhahízlalás fokozá­sa érdekében. Ez évben pl. 125 ezer db bikaborjú hizlalására kötött az állam szerződést, ami kétszerese az 1954. évi szerző­déskötéseknek. Növekedőben van az egy te­hénre eső tej hozam és ennek megfelelően nő az árutej meny- nyisége. Javulóban van a tenyésztői munka is. 110 000 tehén áll törzskönyvi ellenőrzés alatt — több, mint bármikor Magyaror­szágon — és lassan bár, de ja­vulóban van a törzskönyvezett állatok minősége is. A szocialista szektor szarvas­marhatenyésztése erősödik és árutermelése is mind jelentő­sebb. Ma már a tsz-ek 98 százaléka bán van közös szarvasmarhate­nyésztés. Megállapítható, hogy a már két-három éve működő tsz-ekben általában magasab­bak az állattenyésztési hoza­mok, mint a környékbeli egyé­nileg gazdálkodó dolgozó pa­rasztoknál és az idei évben elő­ször a termelőszövetkezetek tejter­melési eredményei is országo­san meghaladják az egyéniek eredményeit Ezek mellett az eredmények mellett azonban szarvasmarha­tenyésztésünkben még rendkí­vül komoly hiányosságok van­nak! Erre nyomatékosan figyel­meztetett bennünket a Központi Vezetőség júniusi határozata is. Még mindig kevés az egy te­hénre eső tejtermelés, az álla­tok alacsony súlyban, sokszor leromlott állapotban kerülnek levágásra s ezért gyenge a hús minősége is. Mi a szarvasmarhatenyésztés általános fellendítésének fő kér­dése? A tehénállomány növelé­se és a tej hozam erőteljes fo­kozása, — mondotta Magyari András, majd így folytatta: — A Központi Vezetőség márciusi határozata nyomán a tsz-ek közös szarvasmarhate- nyésztése fejlődésnek indult. — Rövid félév alatt 22 százalék­kal nőtt a közös tehénállomány. A tehénállományt úgy kell nö­velnünk, — mépedig erőtelje­sen, — hogy ezzel együtt fel­tétlenül növekedjék az ál­lomány minősége és a tehe- nenkinti tejhozam i?. az állat és takarmánybevitelt, megfelelő épületeket. A feladatok Magyari András a feladatokat illetően többek között ezeket mondotta: A takarmányellátás megjaví­tása érdekében be kell takarítani a még szántóföldön lévő takar mányokat, takarmányrépát, ku­koricát, kukoricaszárat. Gondo­san meg kell vizsgálni a betaka­rított takarmányt és a mutatko­zó hibákat sürgősen meg kell szüntetni. Teljes befejezéséig, nagy erővel kell folytatni a siló­zást. Biztosítani kell az állat- állomány egészséges, kényelmes téli elhelyezését. A munka termelékenységének öveiére érdekében jobban és eredményesebben kell felhasználni a technikát rendelkezésre álló gépeket, jó termelési tapaszta­latokat és eljárásokat. Különösen .figyelmet kell fordí­tani a mesterséges termékeny! tésre, az itatásos borjúnevelésre, a takarmányok etetés előtti elő­készítésére és az egyedi takar mányozásra. A tsz-ek, áHami gazdaságok és az egyénileg gazdálkodó parasz­tok — saját jövedelmük foko­zása érdekében is — használják fel az idei év gazdag takarmány­termését ,a különböző mellék- termékeket és hulladékokat szarvasmarhahizlalásra. Dolgozó népünk ellátása érdekében maradéktalanul és jó minőség­ben teljesítsék tej és húsbe­adási kötelezettségüket. A tsz-ek és egyénileg gazdál­kodó parasztok beadási kötele­zettségükön felül szabad felvá­sárlási áron adjanak át minél több tejet és hízottmarhát az állam részére. Kössenek hizlalási szerződéseket bikaborjúkra, gyenge minőségű üszőkre és se- lejttehenekre. A tél folyamán gondosan fel kell készülni a jövő évi takar­mánytermelésre, különösen a ku­korica és a pillangósok termelé­sére. A legeltetési bizottságok pe ■dig tegyenek intézkedéseket a legelők megjavítására, hogy a legelőgazdálkodásban a jövő év­ben fordulatot érjünk el. Magyari András beszámolója után megkezdődtek a felszóla­lások. Csütörtökön délután mély részvét mellett, katonai gyász­pompával temették el a Kere- pesi-temetőben Szalvai Mihály altábornagyot, országgyűlési képviselőt, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának és a Magyar önkéntes Honvé­delmi Szövetség .országos vá­lasztmányának tagját. A végső tiszteletadáson je­len volt a párt és a kormány íobb vezetője, Ács Lajos, Dobi István, Kovács István, Mekis József, Rákosi Mátyás, Szalai Béla, Bata István, Piros Lász­ló, Egri Gyula elvtársak, va­lamint Rónai Sándor elvtárs, az országgyűlés elnöke, a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsá­nak számos tagja, a tábornoki kar tagjai. A sírnál a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa és a Magyar néphadsereg nevében Bata Ist­ván vezérezredes, honvédelmi miniszter, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának póttagja mondott beszédet. Ssovjef-Ukrcsjncs szovjet népek baráti családjában A népek közötti barátság éltető ereje, s a Kommunista Párt lenini—sztálini nemzetisé i politikájának diadala különös sen szembe tűnő Szovjet-Ukrajna példáján, amely a hatalmas Szovjetunió szerves és elidegeníthetetlen alkotó részét képezi, Ukrajna, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt elmaradt és elnyomott félgyarmat volt, a szovjet hatalom évei alatt virágzó ipari és mezőgazdasági szovjet köztársasággá fejlődött. Az ukrán nép a hatalmas Szovjetunió kebelén belül igazi szabadságot és függetlenséget kapott, ősi földjeit újra. egyesítette az egységes Szovjet Ukrán Államban, a Szovjet­unió összes népeivel együtt sikeresen valósítja meg a kommu­nista építést és aktív harcot folytat a béke és nemzetközi biz­tonság megerősítéséért. Ukrajna ipara N. Á. Bulganyin és N. Sz. Hruscsov bombayi látogatásai Bombay (TASZSZ) H. Mehtab, Bombay állam kormányzója no­vember 23-án este fogadást adott N. A. Bulganyin és N. Sz. Hrus­csov tiszteletére. Bulganyin és Hruscsov novem bér 24-én délelőtt részt vett a bombayi gyermekünnepélyen, majd megtekintett egy textilgyá rat és ellátogatott a várostól har­minc kilométerre fekvő tehené­szeti gazdaságba. A gyermekünnepélyt az egyik bombayi stadionban rendezték. Amikor megjelentek a stadion tribünjén, a bombayi elemi isko Iák százezer növendéke fogadta őket nagy éljenzéssel. A stadion emelvényéről N. Sz. Hruscsov beszédet intézett a gyermekekhez.. — A szovjet nép szeretetre és barátságra neveli gyermekeit minden nép iránt. Indiai gyer­mekek — mondotta ezután Hrús csov — tiétek a jöyő. Tanulja­tok még jobban, készüljetek arra hogy méltó utódai legyetek ki váló születiteknek. Készüljetek arra, hogy meg kell szilárdítano­tok a szüléitek által kivívott füg­getlenséget és fejlesztenetek kell hazátok nemzetgazdaságát, hogy magas életszínvonalat biztosítsa tok a nép számára. \ A stadionban összegyűlt gyer­mekek lelkesen megtapsolták N. Sz. Hruscsov szavait. Ezután a szovjet vendégek és a kíséretükben lévő személyisé­gek látogatást tettek a ..TATA” kapitalista konszern, az egyik legnagyobb indiai részvénytár­saság egyik bombayi textilgyá­rában. A vendégeket Horni Modi, a TATA konszern egyik igazgatója üdvözölte és tájékoz­tatta. A szovjet vendégek délelőtti programját az aari állami tehe­nészetben tett látogatás fejezte be. A gazdaságban D. S. Khurodi. a bombayi törvényhatósági ta nács tejgazdasági biztosa adta meg a szükséges felvilágosításo­kat. A vendégeket M. Deszáj, Bombay állam főminisztere és az állam kormányának más tagjai kísérték. A nap második felében Bulga­nyin és Hruscsov felkereste a ..TATA” tudományos kutatóinté­zetét, ahol Horni Bhabha profesz szór, a nagy indiai tudós, az In­tézet igazgatója fogadta őket. A Szovjetunió népei között fennálló törhetelen barátság a Nagy Honvédő Háború éveiben kiállta a kegyetlen megpróbál­tatásokat és még jobban meg­erősödött a háborúutáni évek­ben, a népgazdaság helyreál­lításáért és továbbfejlesztésé­ért vívott harcban. Szovjet Ukrajna a Szovjetunió egyre növekvő hatalmára, a nagy orosz nép és a Szovjetunió va­lamennyi nemzetiségeinek test­véri segítségére támaszkodva, hamarosan kiemelkedett a ro­mokból s jelentős sikereket ért el a szocialista gazdaság s kul­túra fejlesztése terén. A Donyec-medence és a Dnyeper-mellék új technikai alapon helyreállított kohászati üzemei most több fémet ter­melnek, mint a háború előtt. A köztársaság gépipara a há­ború utáni években újabb ter­melési kapacitásokkal, új mű­szaki berendezésekkel gazdago­dott s évről évre több gépet, szerszámgépet és szerkezetet gyárt. Az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársaság gépgyár­tása 1940-hez képest átlagban több mint kétszeresére emelke­dett, részleteiben pedig a kö­vetkezőképpen: a traktorgyár­tás két és félszeresére, a trak­toros ekék gyártása több mint kétszeresére, a traktoros ve­tőgépek gyártása pedig majd­nem hétszeresére emelkedett, stb. Megkezdték hatalmas Die­sel mozdonyok, szénkombáj­nok, lépegető exkavátorok és sok más bonyolult gép gyártá­sát amelyet iparuk azelőtt nem gyártott. A bányászok hősies erőfeszí­téseinek, valamint a pártnak és a kormánynak a szénipar fej­lesztésére irányuló állandó gon­doskodása eredményeként a Donyec-medence ismét a Szov­jetunió legnagyobb és legjob­ban gépesített szénmedencéje lett és jóval több szenet ad a hazának, mint 1940-ben. Az ötödik ötéves terv mi­előbbi megvalósításáért folyó széleskörű szocialista munka­verseny alapján az ipari dől Jugoszláv atomszakemberek küldöttsége érkezett Moszkvába Moszkva, (TASZSZ). Novem­ber 22-én jugoszláv atomszak­emberekből álló küldöttség érkezett Moszkvába, hogy tár­gyalásokat kezdjen az atomerő békés felhasználása érdekében folytatott együttműködésről. A küldöttség vezetője, Franc Kosz, a jugoszláv külügyi ál­lamtitkárság osztályfőnöke. A vnukovoi repülőtéren a küldöttség fogadására megje­lentek A. N. Lavristyev pro­fesszor, a gazdasági kapcsola­tok főigazgatóságának helyet­tes vezetője és a főigazgatóság más felelős munkatársai. gozók sikeresen teljesítik az ezévi tervet. A „Csisztjakovantracit“ tröszt Lutugin, „Vörös Csillag“ 17-es számú és többi bányáinak kollektívái ciklus grafikon sze­rint dolgozva ez év negyedik negyedének kezdetére elérték azt a termelési kapacitást, amelyet terv szerint az ötödik ötéves terv végére kellett vol­na elérniök. E bányák élenjá­ró kombájnkezelői, réselőgép- kezelői, s villanymozdonyke- zelői a legmagasabb szénter­melést érték el a Donyec-me- dencében. N. GoncSarov, K, Redkin és N. Vaszilcev kom­bájn-brigádjai havi 19 200 ton­na szenet termeltek a ,,Don- bassz“ kombájnnal. A Sztálinról elnevezett szneyzsnyanszki, 18 as számú bánya bányászai a Donyec-me- dencében elsőnek teljesítették a széntermelési tervet oly mó­don, hogy több mint egy millió rubel értékű állami eszközt ta­karítottak meg. A „Zaparozssztal“ üzem is­mert Lenin-díjas acélovasztá- rai, Sz. Jakimenkó és Sz. Mar- tinov huszonnégy óra alatt öt gyorsolvasztást végeznek. A dr.yepropetrovszki Petrovszkij gyár legjobb acélolvasztára, V. Mihlik csupán az 1953-as év harmadik negyedében 910 ton­na acélt termelt terven felül. A Krasznij-lucsi gépgyár több mint 150 munkása határidő előtt teljesítette az ötéves terv­ben kitűzött feladatokat s már az 1956-ik évi feladatukon dol­goznak. A gyár élmunkásai — Karjukin elvtárs esztergályos, Poljakov elvtárs marós, Blinov elvtárs öntvénytisztító, vala­mint mások 8—10-szeresen tel­jesítették évi normájukat. K. Sziljakov elvtársnak, a harkovi turbogenerátor gyár Sztálin- díjas, karusszelpadon dolgozó esztergályosának brigádja már az 1965. év számlájára dolgo­zik . A Kommunista Párt által nevelt szovjet emberek mun­kagyőzelmeiben ragyogóan ki­fejezésre jut törekvésük hogy minél többet és jobbat alkossanak népük jóléte, vala­mint szeretett szocialista hazá­juk hatalmának megerősítése érdekében. A nehézipar fejlesztése terér elért sikerek alapján jelentős mértékben fejlődött a közszük ségleti cikkeket gyártó ipar is A Szovjetunió Minisztertaná csa és az SZKP Központi Bi zottsága által az utóbbi időbei hozott nagyjelentőségű határo zatok, melyek célja a közszük ségleti cikkek termelésének fo kozása és minőségének megja vitása a köztársaság ipari dől gozóit újabb győzelmekre lel kesítették.

Next

/
Oldalképek
Tartalom