Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1955-11-26 / 277. szám

1955. NOVEMBER 26 NAPI Ó 3 PÁRT ÉS PARTÉPÍTÉS « Egy pillanatra sem lehet elhanyagolni a tsz-agitációt — Tapasztalatok Kocsolán — Különösen a Központi Vezető­ség márciusi határozata qta, szé leskörf agitációs munkát végez­tek megyénkben is a párt és állami szervek, hogy minél több dolgozó paraszt ismerje fel a szövetkezeti gazdálkodás előnyeit A felvilágosító szó nyomán né­hány hónap alatt megyénkben többezer taggal növekedett a tér melőszövetkezeti tagok létszáma A tsz agitác.’óval kapcsolatos munkának azonban volt és sajnos még jelenleg is van egy komoly hiányossága. Több helyen a pártszervezetek azzal a „jelszóval” hátrálnak meg e nehéz feladat elől, hogy ,,náluk a meglévő termelőszö vetkezet nem mutat példát, nem ér el kielégítő eredmé­nyeket és így hiába is pró­bálnánk agitálni. Majd jövőre” Az igaz, hogy a legjobb agitá­ciós érv a meglévő tsz-nek a példamutatása', de vajon lemond hatunk-e olyan községben a riol- gozóparasztok felvilágosításáról okos szóval való meggyőzéséről, ahol a tsz még nem tudott felfej­lődni az élvonalbeli termelőszö­vetkezetek. mellé? Nyilván, hogy nem, annál is inkább, mert min­den községben megtalálhatók a reális alapok a tsz-agitációra. Nézzük meg ezt egy község, Ko- csola példáján keresztül. A helyi Vörös Csillag Termelő­szövetkezetben komoly problé mák voltak az elmúlt évek során a vezetés körül és hiába voltak meg a nagy fejlődési lehetőségek azokat nem tudták kellően ki­használni, mert nem volt jó a munkafegyelem. A vezetésben az idén sok változás állott be. visszakerült a tsz-be a régi elnök Tóth elvtárs. A hibákat azonban nem tudták kijavítani: az idén például nagyon elburjánzott a tű! zott háztáji gazdálkodás. A 77 családból mintegy negyvennek 3—4 holdas háztáji gazdasága volt. Aránytalanul nagy volt azoknak a száma is, akik az állattenyésztésben, ezenkívül mint kocsisok és egyéb „függet­lenített'’ tagok dolgoztak és alig maradt ember aki a növényter­melésben dolgozott volna. Mon dani sem kell, hogy ez milyen rossz hatással volt a termésered­ményekre, majd pedig a zárszá­madás eredményére. A Vörös Csillag tagjainak előreláthatólag nem lesz olyan jövedelmük, mint a megye nagyon sok másik ter­melőszövetkezetében. Ebben a tsz-ben a tagok nagyobb részé­nek a jövedelme eléri ugyan, de nem szárnyalja túl egy-egy jól gazdálkodó középparaszt jöve­delmét. A községi pártszervezet titkára Schiff el elvtárs ezek után helye­sen nem azt javasolta a kommu­nistáknak, hogy „várjunk a tsz agitációval", hanem ezt: „Napról napra dolgozzunk a meglévő tsz megerősítésén, de ezzel párhuzamosan egy per­cig se feledkezzünk meg a tS2 agitációról”. Ezt tükrözi munkájuk is. Rend­szeresen elbeszélgetnek egyén’ leg is, csoportosan is dolgozó parasztokkal. Azok természete­sen mindjárt olyan kérdést sző geznek a község vezetőihez mint Banal János 12 holdas gazda: „Majd ha azt látom ,hogy a tsz ben biztosabb megélhetése lesz a 7 tagú családomnak, mint a 12 holdon, minden szó nélkül be­lépek.” Üres ígérgetésekkel, szóla­mokkal semmire se mennének, mert Banai János is és a többi gazdák is, okosan gondolkodó emberek és jól megfontolják minden lépésüket. Ehelyett a község vezetői, kom­munistái leülnek a dolgozó pa­rasztokkal és megbeszélik velük Is a tsz gazdaságának eredmé­nyeit, problémáit, nem titkolják el előlük a hibákat sem, de azo kát nem szárazon felsorolják, ha nem rávilágítanak azok gyökerei­re és megmutatják, hogy milyen korlátlan lehetőségeik vannak a kisparcellákkal szemben. Az ilyen beszélgetések ered­ménye természetesen nem le hét más, mint az, hogy bébi zonyosodik még a helyi, vi­szonylag nem kimagasló ered ményt elérő termelőszövetke­zet példáján kérészül Is: A tsz gazdálkodás összehasonlíthatat lanul jobb, mint az egyéni és ahol hiba van, nem a termelő szövetkezetben kell keresni az okot, hanem az egyes tagok­ban és vezetőkben. A község gazdáival való be­szélgetés során lemérhető ennek az agltáeiónak az eredménye is. Dombai István, a község egyik legtekintélyesebb középparasztja például ma már így számol: „Nekem körülbelül akkora a jö védelmem, mint a tsz-tagjainak. de én figyeltem egész nyáron a munkájukat, és közel sem dol­goztak annyit, mint én. Kora haj naltól késő estig, esőben, sár­ban mindig dolgoztam, sokszor még vasárnapom sem volt. Ha a tsz-ben egy-egy tag annyit dol­gozik, mint én, akkor nekik ta Ián mégegyszer akkora jövedel­mük is lett volna, mint nekem, mert az 6 területükön gazdasá gosan ki tudják használni a gé­pek erejét, és az összefogás min dig meghozza a maga gyümöl­csét. De sajnos, a tsz tagok in­kább a háztájiban dolgoztak és ezért késtek meg a vétessél és betakarítással is.” A falu dolgozó parasztjai látják azonban azt Is, hogy a tsz-ben a hibák, a széthúzás ellenére is szépen megtalálta a számítását az, aki becsülete­sen dolgozott. mert arra ügyeltek, hogy a kö­zös jövedelemből csak a végzett munka arányában részesedjenek Kiss János például egy évvel ez előtt lépett a tsz-be és lényegé­ben csak a tavasszal kezdett dol­gozni a közösben, de feleségével több, mint 400 munkaegységet gyűjtöttek össze. Kiss János mint egyéni gazda nem tudott megfe lelően boldogulni, de a szövetke­zetben munkája után gondtalan élete lett már az első évben. Meg becsüli a közöst. A tsz tagok h.ztr mondják róla: „Jobban félti a csoport vagyonát, mint a ma­gáét. Nem tudja elnézni még azt sem. hogy egy cső kukorica kár­ba vesszen.” Mind ennek nyomán a köz­ség dolgozó parasztjai közül az idén is többen kérték felvé­telüket a Vörös Csillag TSZ-be. Dombai István és sokan mások pedig azt mondják: „Döntés előtt állunk, többen azt akarják, hogy külön tsz-t alakítsunk és majd felvesszük a versenyt a meglévő szövetkezettel, de van olyan is, aki a Vörös Csillagba való belé­pés mellett foglal állást. Még nem dőlt el. hogy melyiket vá­lasztjuk ...” Mindez tükörképe annak, hogy a községi pártszervezet és a ta­nács jól foglalkozik a termelőszö­vetkezeti mozgalom fejlesztésé­nek problémájával. Boda Több állami gazdaság csatlakozott a tejtermelés! versenyhez A Földművelésügyi Minisz­térium és az Állami Gazdasá­gok Minisztériuma a dolgozó nép életszínvonala növelése érdekében versenyt indított a tejtermelés fokozására, az állami, kísérleti és tangazdaságok, me­zőgazdasági termelőszövetke­zetek és egyénileg dolgozó pa­rasztok részére. A második országos tejter­melési versenyhez megyénkben több állami gazdaság, egy torzsái! attenyésztő gazdaság és kísérleti gazdaság csatlakozott. A KAJMÁDI ÁLLAMI GAZDASÁG dolgozói, A Tolnamegyei Álla­mi' Gazdaságok Igazgatósága segítségével, állattenyésztési ankétot szervezett, ahol a gaz­daság tehenészbrigád dolgozói csatlakoztak a második orszá­gos tejtermelési versenyhez és felajánlást tettek a tejter­melés emelése érdekében. „A tehenész-brigád felajánl­ja, hogy 1955. IV. negyedév­ben december 1 re befejezi éves tejtermelési tervét, amely 556 000 liter. Vállalják, hogy 354 000 liter tejbeadási tervüket december 1-ig 120 százalékra tel jesítik. A jelenlegi 7,8 literes istállóátlagot december 1-re 8,8 literre kívánják emelni. Az elmondottakat úgy kí­vánják elérni, hogy az eddig alkalmazott zoótechnikai el­járásokat továbbra is betart­ják.“ A FORNÁDI ÁLLAMI GAZDASÁG-dolgozói is csatlakoztak a tej- tc-rmelési versenyhez. A gazda­ság három üzemegységének te­henészbrigádja vállalta, hogy november 30-ig a gazdaság is­tállóátlagát 9,5 literre emelik. A tejtermelést úgy kívánják emelni, hogy az igazgatóság gazdaságain belül az 1956. évre beindított 3 500 literes tejter­melési mozgalom győztesei le­gyenek. A versenymozgalommal kap­csolatban az istállórend és a munkafegyelem megszilárdítá­sa a további cél, valamint a takarmányoknak a szakszerű és veszteségmentes felhaszná­lása, továbbá fokozzák az ál­latok ápoltságát és javítani fogják azok .kondícióját. AZ ALSÖLEPERDI ÁLLAMI GAZDASÁG is csatlakozott a tejtermelési versenyhez és „Az ország leg­jobb tejtermelő tehene“ elne­vezéséért a versenybe két da­rab tehénnel neveztek: 1. A 810. Lencsi, 6 éves ma­gyar-tarka fajtájú tehén. Gon­dozója, Kálmán Dezső . 2. A 837. Rugós, 8 éves ma­Ahhoz, hogy tagságunk jö­vedelme, életszínvonala emel- kedjen, belterjes gazdálko­dásra van szükség. Víz van termelőszövetkezetünk két ta­vában, így megtörtént a terve­zés 8 hold öntözéses kertészet és 42 hold szántóföldi öntözés létesítésére. Eredetileg baráz­dás öntözést terveztünk a kertészetben. A későbbiek fo­lyamán, amikor a területet be­jártuk, a budapesti öntözési és Talajjavítási Vállalat Tolnai Kirendeltségének vezetője azt mondotta, hogy az öntözésnek nincs akadálya, csak az öntö­zés módján kell változtatni, így valósult meg nálunk a per­metező öntözés. Április 14-én megkezdjük a talaj előkészítését, 18-án már palántáztunk. Az első öntözés­gyar-tárka fajtájú tehén. Gon­dozója, Gál István. Mindket­tő tehenet szakszerűen előké­szítették a következő laktációs termelésre. A KANACSI ÁLLAMI GAZDASÁG dolgozói is elfogadták a ver­senyfelhívást. Ugyanakkor vál­lalták, hogy a jelenlegi takar­mányadagok betartása mellett kizárólag technikai megoldá­sokkal a jelenlegi istállóátlagot november végére 1 liter tejjel emelik. AZ ÁLLATTENYÉSZTÉSI KUTATÓINTÉZET Középhidvégi Kísérleti Gazda­sága 120 darabos tehénállo­mánnyal vesz részt a tejterme­lési versenyben. A középhidvégi üzemegy­ség 50 darab tehénnel vesz nél tapasztaltuk, hogy a per­metező öntözés lényegesen ke­vesebb munkát igényel a ba­rázdásnál, és egy-egy öntözés­nél lényegesen kevesebb vi­zet használtunk fel. A nö­vényzet mégis gyorsan, gyö­nyörűen fejlődött, így az áp­rilis 18—24-e között palántáit kalaráb és korai káposzta sze­dését, már június első napjai­ban megkezdhettük. A perme­tező öntözés másik nagy előnye hogy kisebb a rovar kártétele. Annak ellenére, hogy későn kezdték a kertészetben a mun­kát és a talajt csak részben trágyázhattuk, mégis szép ered ménveket értünk el. A Dittmár és a júniusi korai káposztából 204,25 mázsa, az erfurti törpe karfiolból 160 mázsa, a tétényi részt. A tehenészek a követ­kezők: idős Simon Elemér, ifj. Simon Elemér, Tóth Fe­renc, Fodor János. Az alsóhidvégi üzemegység 70 darab tehénnel vesz részt. Tehenészek a következők: Hor­váth István, Kapocs György, Stemler Imre, Lukács Albert, Vimhel József, Magyar József. A JUHÉPUSZTAI ÁLLAMI GAZDASÁG tehenészei a tejtermelési ver­senyhez csatlakozva vállalták, hogy 3500 liter helyett 4000 li­ter tejhozamot érnek el egy tehénnél. Vállalták továbbá, hogy a 80 százalékos borjúsza­porulati tervet 83 százalékra teljesítik. A tehenészek verse­nyében Pencz József Munka­érdemrenddel kitüntetett tehe­nész és Nász György csatlako­zik a 5000 literes mozgalomhoz. paprikából 140 mázsa a hajdú­hadházi kései káposztából 400 mázsa termett holdanként. A szántóföldi öntözés is jó eredményt hozott. Rozsból pél­dául 20,15 mázsa termett egy holdon, sőt egy 2 holdas táb­la 26 mázsás átlagtermést adott. Termelőszövetkezetünk tag­jai látva -az eredményeket úgy határoztak, hogy a következő gazdasági évben 20 hold kerté­szetet és 30 hold ipari- és takar­mánynövény öntözést fog lét­rehozni. Reméljük,« hogy mun­kánk eredményeként jó ter­mésátlagot fogunk a jövőben is elérni Ezek biztosítására már most megkezdjük az előkészítő munkát. Faluközi József Simontornyai Alkotmány TSZ elnöke. Miért választotta a simontornyai Alkotmány TSZ a betoncsöves permetező öntözést ? Megválasztották az új üzemi bizottságot a Tolnai Selyemfonógyárban Az elmúlt héten választották meg a Tolnai Selyemfonógyár bán a dolgozók az új üzemi bi­zottságot. Az új üzemi bizottság tagjainak többsége a régi üzem! bizottság tagjaiból került ki, azonban többen most kerültek ebbe a tisztségbe, akik a terme lésben és a társadalmi munkában példamutatóan állták meg helyű két és rászolgáltak a dolgozók bizalmára. Uj tagja az üzemi bizottságnak Szászi Béla elvtárs, aki nemrég kapta meg a „Köny- nyűipar Kiváló Műszaki Dolgo zója” kitüntetést, Bajza Anna, aki eddig is kultúrmúnkával fog lalkozott, az üzemi bizottság kul túrfelelőse lett. Venczel Jánosné sztahanovista fonó szintén úi tagja az üzemi bizottságnak, mint bérfelelős fog dolgozni. A választás után azonnal meg­tartották az alakuló ülést, ahol elosztották a reszortokat, majd megbeszélték a legfontosabb tennivalókat. Most a társadalom- biztosítási tanács és a munkás­ellátási bizottság választását ké­szítik elő, ugyancsak most folyik a különböző reszortbizottságok megalakítása, a különböző re­szortok munkaterveinek kidolgo zása. Hírek a Hajósi Vajüzembő! TELJESÍTETTÉK ÉVI TERVÜKET A Majosi Vajüzem dolgozói is csatlakoztak a 20 budapesti üzem felhívásához. Vállalták, hogy éves tervüket december 20-ra befejezik. November 23- án, 27 nappal a határidő előtt teljesítették vállalásukat. Az üzem jó munkáját nagyban elősegítette a rendszeres anyag- ellátás: begyűjtési tervüket ed­dig átlagosan közel 113 szá­zalékra teljesítették. A dolgo­zók lelkes munkalendülettel küzdöttek a beérkezett tej és tejszín maradéktalan feldolgo­zásáért. Eddig nem volt olyan hónap, amelyben 100 százalé­kon alul teljesítették volna 'át­lagosan a normát. ŰJABB LÉTESÍTMÉNYEK beruházások és felújítások se­gítik majd elő a második 5 éves tervben az üzem megnö- vekedett feladatainak megva­lósítását. Az 1956 os évben új pasztőrgépet, automata vaj­adagoló és csomagológépet, új köpülőí kapnak, korszerűsítik a laboratóriumot és irodát, kultűrotthont, raktárai építe­nek. A nyár folyamán beton nal öntik le az üzem udvarát, ahol jelenleg nagy sár akadá­lyozza a gépkocsik és gyalogo sok zavartalan forgalmát. SZAKMAI TOVÁBBKÉPZÉS Növekvő feladataink megkí­vánják a dolgozók szakmai tu­dásának fejlesztését. Télen szakmai tanfolyamot indítanak melynek keretében 24 előadást hallgatnak meg a résztvevők a tejkezelésről, a vaj és sajt­gyártás technológiájáról és a tejüzemben használatos gépek ről. FÜRDÉS UTÁNI „SÉTA“ Nemrég készült el az üzem új öltözője és fürdője. A fürdő tervezése azonban hibás volt, emiatt még ma is a régi, szűk fürdőt kénytelenek hasz­nálni a dolgozók. A régi für­dő és az új öltöző között elég nagy a távolság, így főleg té­len sok kellemetlenséggel és megfázással jár együtt a dol­gozók tisztálkodása. ígéretek hangzottak el, hogy hamaro­san használhatóvá teszik az új fürdőt, tervek is készültek az átszerelésre, csak maga az át­szerelés nem készült el. Mire várnak vajon az illetékesek? A nyár még nagyon messze van, addig pedig sok megfázást okozhat a dolgozók fürdés utá­ni „sétája“, a régi fürdő és az új öltöző között. Fotóklub alakult Szekszárdon Az elmúlt hét folyamán meg­alakult Szekszárdon a fotó­klub A klub megalakítása, az országos viszonylatot tekintve, nem újkeletű, mert hazánk na­gyobb városaiban már történ­tek ilyen kísérletek és ered­ménnyel is jártak. A fotóklub­nak többirányú célja van: Fel­adatának tekinti egyrészt azt, hogy tagjait megismertesse a művészi fényképezéssel; a té­ma megválasztása és annak he­lyes beállítása mai életünket tükrözze vissza A fotó szak­körök, amelyek működtek a város területén, nem voltak ké­pesek arra, és sajátosságuknál fogva nem is lehettek képesek, hogy művészi fényképezésre ne­veljenek. Csupán a fényképezés alapismereteit nyújtották tag­jaiknak. A fotóklub egy lépés­sel már tovább megy ennél, — Feladatuknak tekintik továbbá, hogy nyilvános előadásokat szer vezzenek a fényképezést ked­velő közönség részére. Évente a fotóklub tagjainak munkájából két fényképkiállítást rendeznek s ezt bárki megtekintheti. Célja az is a fotóklubnak, és egyben a legfontosabb célja, hogy a fényképező emberek fejlődését olyan irányba terelje, hogy ké­pesek legyenek a szocialista realizmus alapján alkotni, meg­feleljen a művük a szocialista realizmus követelményeinek, A fotóklub megalakulása nem zárja ki a város területén lévő szakkörök további műkö­dését ,sőt, elősegíti azok mun­káját. „Ahány ház, annyi betétkönyv“ Ez év márciusában Tolna köz ség versenyre hívta a megye községeit az egyéni takarékos­ság érdekében. Ezt a kihívást a paksi járás községei mind elfo- godták és a községekben ala­kult takarékossági operatív bi­zottságok azóta lelkesen mű­ködnek, hiszen ma már minden öntudatos dolgozó tisztában van a takarékbetétgyüjtés jelentő­ségével és tudja, hogy a betét­be helyezett forintjával saját jólétét emeli, de egyben szolgál­ja országunk építését és ezzel mindnyájunk közös nagy ügyét, a békét. Eddig kiemelkedő eredményt értek el Pakson, ahol egy ház­ra eső betét összege 235 forint, Dunakömlődön 237 forint, Duna földvárott 148, Gerjenben 104 forint, de szép eredmények van­nak még Bikácson és Kajda- cson. A kiemelkedő eredményt el­ért községi takarékossági ope­ratív bizottságok elnöke: Duna­kömlődön Vaszkó Péterné, Bi­kácson Tiringer István, Kajda-,, csőn Komáromi Dániel, Duna- földváron Pálosi Mihály, Ger­jenben K. Taba Sándor. Dicsé­ret illeti őket és a TOB vala­mennyi tagját. KRASZNAI BÉLA..

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom