Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1955-11-18 / 270. szám
Hz országgyűlés ülése kocsik által lebonyolított áru- szállításokat jelentősen növeljük. — A személyszállítás — különösen a fővárosi közlekedés — helyzetének megjavítására 284 új autóbuszt, 90 új villamos motorkocsit, 15 új trolibuszt helyezünk üzembe. — A hírközlés területén jelentős fejlődést érünk el a távbeszélő főközpontok fejlesztésében. Gyorsított ütemben folytatjuk a televízió bevezetésére irányuló munkálatokat, hogy a nagyteljesítményű 12 kilowattos adó 1957-ben megkezdhesse működését. Több mint 13 milliárd forint beruházás 1956. évi tervünk lényegesen növeli a beruházásokat. Állami erőből beruházási célokra 12 204 millió forintot irányozunk elő, ami az 1955-ös tervezethez képest mintegy 30 százalékos növekedést jelent. Ezenkívül közel egymilliárd forint további beruházással számolunk részint a szövetkezetek saját eszközeiből, részint község- és vállalatfejlesztési alapokból, valamint a magánerőből történő lakásépítés területén. A második ötéves terv első évében eszközölt beruházások jelentős mértékben meghatározzák a bővített újratermelés egész további menetét, a második ötéves terv időszakában. Ezért az 1956. évi beruházások tervezésében a második ötéves terv célkitűzéseiből indulunk ki, amelyek elsősorban a nehézipar fejlesztését követelik meg és ugyanakkor azt, hogy a nehézipart — ameny- nyire csak lehetséges — a hazai alapanyag- és energetikai bázis kiszélesítése alapján fejlesszük. — Ebből következik, hogy 1956-ban különösen az ipari és ezen belül a nehézipari beruházásokat növeljük nagy arányokban. A nehézipari beruházásokra fordított összeg 3460 millió forintról 4580 millió forintra növekszik és az egész beruházási összeg közel 39 százalékát teszi ki. Különüsen gyors ütemben növevljük azokat a be ruházásokat, melyek anyag- és energiabázisunk kiszélesítését, természeti kincseink feltárását és kiaknázását szolgálják, valamint azokat, amelyek a mező- gazdaság számára biztosítanak több termelőeszközt. Az anyagbázis kiszélesítését szolgálják a bányászati beruházások, amelyek az egész beruházási összeg egykilencedét teszik ki. A kohászati beruházásokat 1955-höz képst mintegy 43 százalékkal, az építőanyagipar beruházásait 62 százalékkal növeljük. A villamosenergiaipari beruházásokra 1100 millió forintot fordítunk, közel másfélszeresét az 1955-ben erre a célra fordított összegnek. Egész sor olyan nagyjelentőségű beruházást indítunk meg 1956-ban, amelyek a második ötéves terv során a hazai nyersanyagok fokozott felhasználását, a feldolgozó iparnak új hazai alapanyagokkal való ellátását fogják lehetővé tenni. így megindítjuk a Tisza- menti Vegyiművek építését, amely a második ötéves terv egyik legnagyobb alkotása lesz és amely 1959-től kezdve szinté- tikus vegyianyagokat és műanyagokat fog nagy mennyiségben előállítani és egyszersmind alapot fog teremteni nitrogén- műtrágya gyártásunk nagymértékű kibővítésére. Megindul Szőnyben egy modern krakküzem létesítése, amely hazai kőolajból fog motorhajtó üzemanyagot termelni és ugyanakkor alapot fog teremteni szerves vegyiparunk további fejlesztésére. Sztálinvárosban szalmacel- lulozóe-üzem építését kezdjük meg, amely 1958-tól kezdve rizsszalmából évi húszezer tonna cellulózét fog papírgyártásunk részére előállítani. Folytatjuk a rudabányai ércdúsító építését, amely 1957-től kezdve évi 200 000 tonnával növeli a kohászatban felhasználható hazai vasérc mennyiségét. Energetikai bázisunk kibővítésére folytatjuk a tiszapal- konyai nagy erőmű építését és ugyanakkor megkezdj ük Pécs- új hegyen egy másik nagy új erőmű létesítését. A Szovjetunió által nyújtott hatalmas jelentőségű támogatás felhasználásával megkezdjük az első magyar atomreaktor építését és biztosak vagyunk abban, hogy tudósaink, mérnökeink, technikusaink és munkásaink alkotó szelleme és lendülete lehetővé fogja tenni, hogy a második ötéves terv folyamán megteremtsük áz első magyar atomerőmű alapjait. A második ötéves terv célkitűzései megkövetelik, hogy mezőgazdaságunkat, közlekedésünket. iparunkat, egész népgazdaságunkat bőségesen ellássuk korszerű, nagyteljesítményű gépekkel, berendezésekkel, műszerekkel és hogy ilyen magas technikai követelményeknek megfelelő gépeket nagy mennyiségben exportáljunk külföldre is. Ehhez a gépipar nagyarányú átalakítására, továbbfejlesztésére van szükség. 1956-ban 758 millió forintot fordítunk összesen gépipari beruházásokra, kétszer annyit, mint 1955-ben. Jelentős összeget, 95 millió forintot fordítunk a gyengeáramú ipar fejlesztésére, ami lehetővé teszi, hogy több korszerű rádió- és vákuumtechnikai termékeket állítsunk elő. A mezőgazdaság szocialista átalakítása és a mezőgazda- sági termelés növelése szükségessé teszi, hogy a mezőgazda- sági beruházásokat továbbra is magas színvonalon tartsuk. 1956-ban összesen 2200 millió forint értékű beruházást íor- dí'urik állami erőből a mezőgazdaság céljaira az összes beruházások 18 százalékát. A közlekedési beruházások 1956-ban 1148 millió forintot tesznek ki, 46 százalékkal többet, mint 1955-ben. Az életszínvonal emelése Annak ellenére, hogy az elosztható nemzeti jövedelem jóval nagyobb hányadát fordítjuk az állólapok növelésére, mint 1955-ben, a lakosság fogyasztási alapját is több, mint 3 milliárd forinttal, 1955-höz képest 4,7 százalékkal emeljük, ami az életszínvonal újabb javulását jelenti. A fogyasztási alapnak ez a növelése lehetővé teszi bérrendszerünk egyes aránytalanságainak kiküszöbölését és főként olyan bérügyi intézkedéseket, amelyek a műszaki fejlesztés előrevitelét, az ebben való anyagi érdekeltséget biztosítják. A lakosság jövedelmének növekedéséből kiindulva, a kiskereskedelmi áruforgalom 4,1 százalékos növelését irányozzuk elő. Az élelmiszerek közül 10 százalékkal emelkedik a hús és a húskészítmények forgalma . Brikettből 85 százalékkal többet hozunk forgalomba, mint 1955-ben. A női és férfikabátok forgalmát 11 százalékkal, a szintétikus fonálból készült harisnyáét 18 százalékkal, a konyhabútorét 16.5 százalékkal, a hálószobabútorét 12 százalékkal emeljük. Ugyanakkor 27,5 százalékkal több alumíniumedényt, 23.5 százalékkal több rádiót, majdnem háromszor annyi 125 kcm-es motorkerékpárt, több mint kétszer annyi drótfonatot, 32 százalékkal több permetezőgépet fogunk kiskereskedelmi forgalomba hozni, mint az idén. Az életszínvonal emelésében jelentős szerepet fog játszani a lakosság kommunális, szociális és kulturális ellátásának számottevő megjavulása. 1956-ban 94 községet fogunk villamosítani. A villamoshálózatba és a gázszolgáltatásba bekapcsolt új fogyasztók száma jelentősen növekszik. Az egészségügyi intézmények bővítésének eredményeként 1655 új gyógyintézeti ágy fog a lakosság rendelkezésére állni. Az iskolahálózat 600 új iskolai tanteremmel bővül. Az év folyamán 50 új mozi és 19 új kultúrotthon létesül. 1956. évi tervünk új lépcsőfokot jelent abban a hatalmas — Ezek a számok mutatják, hogy a második ötéves tervet sokkal szélesebb alapokon, Sokkal magasabb színvonalon indítjuk meg, mint 1950-ben az első ötéves tervünket. A magasabb kiindulási pont arra kötelez minket, hogy a szogazdasági átalakulásban, amely hazánkban a felszabadulás óta folyik. Az egyik évről a másik évre végbemenő, aránylag szerény változások nem teszik mindenki számára nyilvánvalóvá gazdasági fejlődésünk hatalmas méreteit. — Ez azonban éles megvilágításba kerül, ha az 1956. évi előirányzatokat a háború előtti régi Magyarország utolsó békeévével, 1938-cal vetjük össze. 1956-ban Magyarországon minden lakosra négy és félszer annyi villamosenergia-fogyasz- tás, több mint két és félszer annyi hengereltacél termelés jut, mint 1938-ban. Egy ka- tasztrális holdon több mint ötször annyi műtrágyát fogunk felhasználni, mint Horthy-Magyarországon. Az egy főre eső cukorfogyasztás több mint kétszerese lesz az 1938. évinek és lakosságunk hatszor annyi rádiót tud vásárolni. Az utolsó években a végbement gazdasági fejlődés és a második ötéves terv hatalmas távlatai úgy is lemérhetők, ha második ötéves tervünk első évét az első ötéves terv első évével, az 1950. évvel hasonlítjuk össze. 1950-ben az egy főre eső villamosenergia-termelés 319 kilowatt órát tett ki, 1956- ban 588 kilowatt óra lesz. 1950-ben az egy főre eső heij- gereltacél-termelés 54 kiló volt, 1956-ban 93 kilogrammot irányozunk elő. Az egy főre eső nyersolajtermelés 1950-ben 54 kilogramm volt, 1956-ban 176 kilogramm lesz, míg az alumíniumtermelés 1,8 kilogrammról 4, 1 kilogrammra, a cementtermelés pedig 86 kilogrammról 126 kilogrammra növekszik. Egy katasztrális hold szántóterületen 1950-ben 19,5 kilogramm műtrágyát használtunk fel, 1956-ban 38 kilogrammot fogunk felhasználni. — Ugrásszerű volt szociális és kultúrális fejlődésünk is. 1956-ban ötszörannyi bölcsődei férőhellyel, 4,5-szer annyi kultúrotthonnal fogunk rend delkezni, mint 1950-ben és a mozilátogatók száma két és félszeresére emelkedik. cializmust tovább építve, második ötéves tervünk éveiben is gyors léptekkel vigyük előre a gazdasági fejlődést és olyan eredményeket érjünk el, amelyek megfelelnek népgazdaságunk nagy erőforrásainak, amelyek méltók népünk hősi erőfeszítéseihez. Minden erőnket megfeszítve dolgoznunk és küzdenünk kell 1956. évi tervünk teljesítéséért, hogy a második ötéves terv következő éveiben már gyorsabb léptekkel törhessünk előre a gazda sági fejlődés jóval magasabb foka felé. 1956. évi tervünk reáiis alapokra, népgazdasági erőforrásaink és fejlődési lehetőségeink gondos mérlegelésére épül fel. Ugyanakkor azonban kétségtelenül sok feszültséget tartalmaz, sok nehézséget rejt magában. Ezeket a feszültségeket és nehézségeket sikeresen le tudjuk küzdeni, ha a terv megvalósítása során feltárjuk és felhasználjuk népgazdaságunknak hatalmas belső tartalékait. Miben állnak ezek a tartalékok? Először is a műszaki színvonal emelésének ma még pontosan fel nem becsülhető, tervünkben még kellően figyelembe nem vett eredményeiben. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ez év novemberi határozata mozgósítja a munkásosztályt, a műszaki értelmiséget, az ösz- szes dolgozókat a műszaki fejlődés előbbrevitelére, az új technika elterjesztésére. A párt hívó szava nem fog eredmény nélkül maradni. — Másodszor hatalmas tartalékaink vannak a takarékosság következetes megvalósításában. Mindenekelőtt az anyagtakarékosság terén tudunk még elérni nagy eredményeket, a túlzott anyagnormák leszállítása, a felesleges vagy túlzott mértékű készletek csökkentése útján. Uj lehetőségek nyílnak meg a külföldről importált hiárfy- anyagok, főként a fa és a sziMost, amikor befejezzük 1956. évi tervünk kidolgozását, mi is elmondhatjuk, hogy ez csak kezdete az eredményes tervező munkának. A mi tervezőmunkánk is csak akkor le'sz célravezető, ha ugyanakkor, amikor a legszigorúbb tervfegyelmet követeli meg, a legnagyobb mértékben támaszkodik az állami és gazdasági szervek vezetőinek és munkatársainak és legfőképp a széles dolgozó tömegeknek alkotó kezdeményezésére. Csak a dolgozók millióinak akarata, tudatos erőfeszítése, szocialista munkaversenye biztosíthatja a terv sikeres megvalósítását, a tervben kitűzött célok elérését. Csak a dolgozók aktív közreműködése mellett valósítható nesfémek felhasználásának csökkentésére, ezeknek az anyagoknak másokkal való helyettesítésére. A munka- fegyelem és a technológiai fegyelem további megerősítése, a munkaidő jobb kihasználásának biztosítása és másrészt a nem termelő munkát végző dolgozók arányszámának további csökkentése módot ad a munkaidővel való fokozott takarékosságra A nélkülözhető kiadások megszüntetése, az állami ügyvitel egyszerűsítése az államháztartás terén is még nagy összegeket szabadíthat fel. Mód van ’chát új anyagi és pénzeszközók feltárására, amelyek egyszersmind az önköltségcsökkentési tervek teljesítését és túlteljesítését is biztosítják a gazdasági élet minden területén. Végül további tartalékok rejlenek abban a baráti együttműködésben, amely egyre jobban megszilárdul országunk és a Szovjetunió, valamint a szocialista tábor többi állama között Mindent el kell követnünk, hogy még jobban elmélyítsük a gazdasági és a műszaki együttműködést a Szovjetunióval és a többi baráti országgal és hogy bátran éljünk a nemzetközi munkamegosztás által teremtett új lehetőségekkel. Ezek a tartalékok, valamint mindazok, amelyek munkás- osztályunk és dolgozó népünk alkotó erejében, öntudatában, kezdeményezésében rejlenek, kedvező feltételeket biztosítanak a terve teljesítéséhez és túlteljesítéséhez. Termelési terveink teljesítése és túlteljesítése azonban csak akkor lesz teljes és zavartalan, ha együtt jár exportterveink teljesítésével és túlteljesítésével és ha semmikép sem vezet importterveink túllépéséhez. meg a terv végrehajtásának olyan ellenőrzése, amely lehetővé teszi, hogy a tervet megvalósítása során javítsuk és tökéletesítsük és így biztosítsuk azt a tervszerű vezetést, amely megfelel a lenini követelményeknek és amelyre a mi országunknak, a mi népgazdaságunknak is szüksége van — mondotta nagy tapssal fogadott beszéde végén Béréi elv- társ. Az országgyűlés szerdai ülése ezzel befejeződött. A csütörtöki ülésen az 1956. évi népgazdasági tervet, valamint az Alkotmány 24. szakasza új szövegének megállapításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta az országgyűlés. Á második ötéves tervet sokkal szélesebb alapokon indítjuk meg, mint az elsőt Csak a dolgozó milliók tudatos erőfeszítése, szocialista versenye biztosíthatja a terv céljainak elérését Hz értekezlet hasznos lesz a nemzetközi együttműködés fejlődése szempontjából Molotov elvtárs nyilatkozata a xáróülésen Lakásépítés, a munkavédelem fejlesztése Az összes beruházásoknak — majdnem egyötödét lakásépítésre, szociális, kommunális és kulturális célokra fordítjuk. Legnagyobb mértékű emelkedést mutatnak az állami erőből lakásépítésre szánt összegek, amelyek az egész ország területén 70 százalékkal, Budapesten pedig 120 százalékkal magasabbak, mint 1955- ben. Ha ezeket a nagy ösz- szegeket takarékosan és ésszerűen használjuk fel, és nem nagy lakások építésére, hanem minél több, jól megépített egyszerű kislakás építésére helyezzük a hangsúlyt, akkor mód nyílik 1956-ban a jelenleg még nagyon kedvezőtlen lakáshelyzet érezhető megjavítására. 1956-ban jelentősen növekednek a munkavédelmi beruházások, amelyek 170 millió forintot tesznek ki. A többi kommunális, szociális és kulturális beruházás elsősorban a városok víz- és gázellátásának megjavítását, valamint az iskolák és az egészségügyi intézmények fejlesztését fogja jelentősen előmozdítani. Különös súlyt kell helyeznünk a beruházási ösz- szegek . lehető leggazdaságosabb és legtakarékosabb fel- használására. A beruházások és felújítások jelentős emelkedése maga után vonja az építőipar termelésének nagyarányú növelését, 1956-ban az építőipar termelése 23,1 százalékkal nő. Minthogy az építőanyagipar termelése korántsem növekszik ilyen mértékben, az előirányzott feladat megvalósítása megköveteli az építőanyagok sokkal takarékosabb és gazdaságosabb felhasználását, a deficites építőanyagoknak más, könnyebben előállítható termékekkel való pótlását. Nagy súlyt helyezünk az előregyártott könnyűbeton-ele- mek és nagyméretű falazótestek alkalmazására, ami lehetővé teszi az építkezések lényeges meggyorsítását. A genfi értekezlet záróülésén nyilatkozatot tett Molotov elvtárs szovjet külügyminiszter is. Nyilatkozatát az alábbiakban kivonatosan ismertetjük: Molotov elvtárs bevezetőben hangoztatta: a négy külügyminiszter értekezletének az volt a célja, hogy megvitassák a nemzetközi élet megérett problémáit, és közös erőfeszítésekkel törekedjenek a nemzetközi feszültség további enyhítésére és a bizalom helyre- állítására. A fő probléma — mondotta ezután —, amelyet meg kellett vitatnunk, az európai biztonság és ezzel összefüggésben Németország kérdése volt. Molotov elvtárs hangsúlyozta: nagyon természetes, hogy az európai népek számára az első helyen az európai biztonság problémája áll. A német kérdés ehhez a problémához viszonyítva alárendelt jellegű. Ha szavatolva lesz az európai biztonság, akkor ezzel egyben szavatolva lesz a német nép biztonsága is és biztosítva lesznek a legkedvezőbb feltételek az egész német probléma megoldására, beleértve Németország egységének helyreállítását, A Szovjetunió — mondptta — Molotov elvtárs, ezért javasolt egy európai kollektív biztonsági egyezményt. Ha egyes nyugati államok még nem készek az egész Európára kiterjedő kollektív biztonsági szervezet megteremtésére, akkor Európa egy részének biztonsági egyezményével lehetne kezdeni. Ez az egyezmény magába foglalná mindkét német államot és azokat az európai or- ságokat, amelyek már most készek belépni ebbe a szervezetbe. A kormányfők irányelvei közvetlenül utalnak erre is. Más javaslatokat is tettünk ugyanezzel a céllal. Megállapodás azonban. még nem jött létre. Az Amerikai Egyesült Államok, Franciaország és Nagy- Britannia képviselőinek törekvése egyáltalán nem felel meg a kormányfők döntéseinek. Nemcsak Nyugat-Német- ország újra felfegyverzéséhez akarták megkapni beleegyezésünket, amit a párizsi egyezmények óta folytatnak, hanem Kelet-Németország re- militarizálásához is, valamint ahhoz, hogy egész Németországot vegyék fel a nyugati hatalmak katonai csoportosulásaiba. A német kérdés megoldása, Németország egységének helyreállítása egybeesik azzal a kérdéssel, milyen úton fejlődjék az egyesített Németország: Azon az úton-e, hogy militarista állammá változtatják, amelyet még ráadásul felvesznek egyes hatalmak katonai csoportosulásaiba, vagy pedig békeszerető és demokratikus államként fejlődjék, amely nem vesz részt semmiféle katonai tömbben és együttműködik a többi állammal a béke megszilárdításában. Aki kitér az elől, hogy választ adjon erre a kérdésre, az gátolja a német kérdés megoldását. Sajnálkozásunkat kell kifejeznünk afölött, hogy értekezletünkön nem sikerült elérni a német kérdés kellő kezelését — mondotta ezután Molotov elvtárs. — Jóllehet, a myugati hatalmak képviselői sokat és szívesen beszéltek Németországról, még sem járultak hozzá ahhoz, hogy meghallgassák a német nép képviselőit. Molotov elvtárs rámutatott arra: most nem lehet úgy megoldani a német kérdést, ha nem veszik tekintetbe azt a tényt, hogy két különböző társadalmi berendezésű német állam van. Mi amellett vagyunk, hogy Németország egysége szabad össznémet választások alapján helyreálljon Az európai biztonság és a német kérdés vitája megmutatta — hangoztatta Molotov elvtárs, — hogy az európai biztonság kérdése igen fontos minden európai nép szempontjából és hogyha ezt nem oldják meg, nem lehet megoldani a német kérdést sem. A vita egyúttal azt is megmutatta, hogy a két német állam fennállása mellett is biztosítani lehet az európai biztonságot. A vita azt is megmutatta, hogy a német kérdés megoldásának mindenekelőtt maguknak a németeknek az ügyévé kell válnia és helyes az NDK javaslata az össznémet Tanács megalakítására. Az európai biztonság és Németország kérdésének megtárgyalása még nem vezetett bennünket összehangolt következtetésekre. Reméljük azonban, hogy ez a vita haszonnal jár, hogy e kérdések megoldása (Folytatás a 4. oldalon.)
