Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1955-11-15 / 267. szám

2 I NAPLÓ 1955. NOVEMBER 15. (Folytatás az 1. oldalról.) denekelőtt nagymértékben ki­keli szélesíteni az előregyár­tott vasbetonelemek alkalma­zását. A lakásépítések gyorsí­tása és költségeinek csökken­tése végett a lakóépületeknél rá kell térni a teljesen szere- lésjellegű építkezésekre. Kor- szerűsiteni kell a vasbetonelő­regyártó üzemek technológiá­ját, nagymértékben tipizálni kell a gyártandó elemeket. A vasbetoíielőregyártás mellett meg kell teremteni a könnyű- betonipart könnyű falazótöm­bök, fal- és födémpanelek elő­állítására. Cement, üveg, farost és más hazai anyagok fokozottabb fel- használásával kell biztosítani — különösképpen az építés, a közlekedés és a bányászat te­rületén — a fa fajlagos fel- hesználásánaK csökkentését. Jelentősen ki kell szélesíteni a típustervek alkalmazását. Növelni kell a legfőbb munka- folyamatok komplex gépesíté­sét. A technika fejlesztésével, az előkészítés megjavításával és a munka jobb megszerve­zésével lényegesen csökkente­ni kell az építkezések megva­lósításának időtartamát. Az épitőanyagiparban to­vább kell folytatni az üzemek újjáalakítását. 10. A közszükségleti cikkek gyártásánál nagyobb mér­tékben kell alkalmazni a kor­szerű technikát, a termelés automatizálását és műszerek­kel való ellenőrzését. A köny- nvűiparban ki kell szélesíteni a hazai alapanyagbázist, első­sorban a műszálgyártás kifej­lesztésével és a szalmacellulóz- gyártás nagymértékű növelé­sével. A könnyű- és az élelmi­szerinat bán korszerű gyártási eljárások szé'eskörű alkalma­zása révén ugyanazon nyers­anyagból olyan jobb minősé­gű teimékeket kell előállítani, amelyekre az országnak szük­sége van. 11. Lényegesen korszerűsí­teni kell a szállítást. A vasútnál a gőzvontatás állan­dóan növekvő részét kell Die­sel, Diesel-elektromos és elekt­romos vontatással helyettesí­teni. Fokozni kell az önmű­ködő vasúti biztosító berende­zések alkalmazását. Jelentősen gépesíteni kell a vasúti rako­dást és a pályafenntartást. Fo­kozottabban kell a víziutakat szállításra hasznosítani. Nagy­mértékben emelni kell az áru- szállításban a tehergépkocsi­forgalom részesedését. Fokozni kell az olyan korszerű szállí­tási módszerek alkalmazását, mint az olaj csövön való szál­lítását, a cement ömlesztett szállítását, a tégla konténerek­ben való szállítását, a pneu­matikus szállítást: Növelni kell az üzemen belüli szállítás gé­pesítését. 12. Fejleszteni kell az üze­mek és az iparágak kö­zötti kooperációt és ennek alapján az üzemek szakosítá­sát. Az ipari minisztériumok az Országos Tervhivatallal együtt dolgozzák ki az ipar­ágak és az egyes üzemek kö­zötti ésszerű munkamegosztást a helyes profil kialakításának irányelveit és az üzemeket en­nek megfelelően fejlesszék. Meg kell akadályozni, hogy a kooperáció ürügye alatt a ter­melési értéket indokolatlanul növeljék, s ily módon '.gyesek az államot becsapják. A koope­ráció és a szakosítás célja és értelme a termelés gazdasá­gosságának fokozása. Különö­sen nagy gondot kell fordítani a kooperációs szállítások ha­táridőben való teljesítésére és ezáltal egész iparunk szerve­zettségének emelésére. Országosan és iparáganként, széles körben kell szabványo­sítani mindazokat az alkatré­szeket. gépelemeket, szerelvé­nyeket, amelyek a különböző gyártmányoknál felhasználás­ra kerülnek és meg kell oldani ezek gyártásának szakosított üzemekben való összpontosítá­sát. Pontos előírásokkal meg kell határozni egyes termékek minőségét és gondoskodni kell ezeknek az előírásoknak be­tartásáról. Megfelelő ári.ntéz- Kedésekkel biztosítani kell, hogy a szakosított gyárak ter­mékeit felhasználó vállalatok olcsóbban jussanak ilyen ter­mékekhez, mintha ezeket sa­lát maguk állítanák elő. 13. Az ipari kutatóintézetek­nek lényegesen közelebb kell kerülniük a termeléshez és ugyanakkor foglalkozniok kell távlati kutatási problé­mákkal. Az intézeteket és az egyes kutatókat anyagilag is érdekeltté kell tenni a kuta­tási eredmények ipari beveze­tésében. A műszaki egyetemek tan­székeinek is a jelenleginél sok­kal fokozottabban kell részt venni az ipar előtt álló felada­tok megoldásában. A tervező­intézetek munkáját is úgy kell irányítani, hogy az új beru­házásoknál, a régi üzemek re­konstrukciójánál, az egyes gé­pek és berendezések tervezésé­nél érvényesítsék a legkorsze­rűbb technika követelményeit. A gyártmány- és technoló­giai fejlesztés meggyorsítása végett meg kell erősíteni az üzemi tervező-, szerkesztő- és fejlesztőrészlegeket, a központi kutató- és tervezőintézetek mérnökeinek egy részét az üzemekben kell átcsoportosíta­ni. Növelni kell az üzemi ku­tatásra előirányzott összegeket. Fel kell számolni a tervező­ér. kutató munka összehango­latlanságát. A Magyar Tudo­mányos Akadémiának, az Or­szágos Tervhivatalnak és az ipari minisztériumoknak együttesen biztosítaniok kell, hogy a tudományos és tervező- munkát a legfontosabb felada­tok végrehajtására összponto­sítsák. 14. Lényegesen javítani kell a műszaki propagandát. Biztosítani kell, hogy a műsza­ki könyvkiadó és sajtó az ipar előtt álló legfontosabb kérdé­sekkel foglalkozzék. Szerve­zetten biztosítani kell a hazai műszaki eredményeknek, va­lamint külföldi műszaki la­poknak, leírásoknak, prospek­tusoknak, katalógusoknak üze­meink, ipari és tudományos dolgozóink rendelkezésére bo­csátását. Gondoskodni kell ar­ról, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok tapasztalatainak széleskörű elterjesztése mellett műszaki kádereink a technika fejlődé­sének a tőkés országokban el­ért eredményeit is megismer­jék. Jelentősen ki kell széle­síteni a műszaki káderek to­vábbképzését a Mérnök To­vábbképző Intézet tevékeny­ségének kibővítésével, a MTESZ előadásos és egyéb propagandamunkájának se­gítségével, a TTIT, az üzemi könyvtárak és műszaki klu­bok munkájának megjavításá­val. II. Magasabb fokra kell emelni a munka termelékenységét és tovább kell csökkenteni a termékek önköltségét A termelékenység növeke­dése az első ötéves terv meg­indulása óta lényegesen gyor­sabb volt, mint a tőkés orszá­gokban ugyanezen időszak alatt. Ennek ellenére az 1955. évet megelőzően az ipari ter­melés emelkedését nagyobb részben a termelésben dolgo­zók számának növekedése eredményezte és csak kisebb részben a termelékenység fo­kozása, főként azért, mert ál­lami szerveink a termelés mennyiségének növelése mel­lett nem fordítottak kellő fi­gyelmet a termelékenység emelésének legfőbb forrására, a technika fejlesztésére. Ipa­runkban azonban a meglevő műszaki színvonal mellett is a termelékenység emelésének még számos kiaknázatlan tar­taléka van. Sok üzemben, épít­kezésen nem kielégítő a gépek kihasználása, nem megfelelő a munka szervezése, nem tart­ják be az előírt gyártási-ter­melési utasításokat, laza a munkafegyelem. A miniszté­riumok és üzemek vezetői nem tesznek kielégítő erőfeszítése­ket e hiányosságok kiküszöbö­lésére. A dolgozók hasznos újításainak, kezdeményezései­nek megvalósítása és elter­jesztése számos helyen meg­engedhetetlenül vontatottan halad. A műszaki színvonal viszonylagos elmaradottsága, a munkaerő és a gépek ki­használásában, különösen pe­dig az anyagfelhasználás* te- fén fennálló lazaságok követ­keztében a termelés önkölt­sége — bár ez év során csök­kent — még mindig rendkívül magas. Termékeink minő­sége — elsősorban a techno­lógiai fegyelem lazasága miatt — sokszor nem kielégítő. A Központi Vezetőség a munka termelékenységének növelése, az önköltség csök­kentése és a termékek minő­ségének fokozása céljából a következőket határozza: 1. Az Országos Tervhivatal, a minisztériumok és az ipari üzemek vezetőit kötelezni kell arra, hogy a tervekben irányozzák elő és megfelelő intézkedésekkel biztosítsák a munka termelékenységének ál­landó és nagymértékű eme­lését. Rendszeresen javítani kell a termelés technológiáját. Fokozatosan meg kell valósí­tani a meglevő berendezések részleges, illetve teljes re­konstrukcióját, valamint új, termelékenyebb berendezések, gépek munkába állítását. A termelőberendezések jobb ki­használásával, az állásidők csökkentésével, a munka ész­szerűbb szervezésével biztosí­tani kell a termelés egyenle­tes ütemű fejlődését. 2. A termelőmunkában részt vevő dolgozók arányának növelésével és a munka- fegyelem megszilárdításával el kell érni a rendelkezésre álló munkaerő jobb felhaszná­lását. A dolgozók anyagi szo­ciális és kulturális szükség­leteiről való fokozott gondos­kodás útján az üzemekben ál­landó törzsgárdát kell létrehoz­ni. Emelni kell a szakmunkás- képzés színvonalát, növelni kell az ipari tanulók között a középiskolát végzettek számát. Az üzemekben és tanműhe­lyekben folyó gyakorlati ok­tatás során a legkorszerűbb követelményeknek megfelelő módszereket kell tanítani Biztosítani kell a szakmunká­sok megfelelő színvonalú to­vábbképzését, emelni kell a továbbképző tanfolyamokon részt vevő szakmunkások szá­mát. 3. A munka termelékenysé­gének növelésével, s emel­lett elsősorban az anvag- takarékosság fokozásával biz­tosítani kell az önköltsés rend­szeres csökkentését. Különös gondot kell fordítani oz im­portanyagok felhasználásának c'RöVVent^sér’e. Az anva-tr.1-^- rékosság fokozása céljából gondoskodni kell a levfont^-t sebb anvagok megfelelő nyil­vántartásáról és raktározásá­ról El kell érni, hogy az anyagellátás tervezése és az anvaggazdálkodás helyes nor­mák alapján történjék. 4. Az önköltség csökkentése nem történhet a termé­kek minőségének rovására, el­lenkezőleg, az önköltségcsök­kentést a minőség állandó ja­vításával kell egybekötni. El­sőrendű fontosságú a termé­kek minőségének megjavítása az alapanyagokat előállító iparágakban, elsősorban a ko­hászatban, a szénbányászat­ban, a vegyiparban, és az épí­tőanyagiparban. A meglevő gyártmányok korszerűsítésénél és az új gyártmányok tervezé­sénél fokozni kell a minőségi követelményeket. Gondoskod­ni kell a technológiai utasítá­sok szigorú betartásáról, a mi­nőségi ellenőrzés megszigorí­tásáról. El kell érni, hogy gyártmányaink használhatósá­gának időtartama lényegesen megnövekedjék. Fokozott gon­dot kell fordítani arra, hogy a gyártmányok külső alakja tetszetős, s a csomagolás kor­szerű legyen. 5. A pártszervezetek és szakszervezetek a minisz­tériumok és üzemek vezetői­vel együtt gondoskodjanak arról, hogy a szocialista ver­senymozgalom középpontjába a termelési tervek teljesítése mellett a termelékenység eme­lését, az önköltség csökkenté­sét, és a minőség javítását ál­lítsák. Gondoskodni k^ll arról, hogy a dolgozók helyes kezde­ményezéseit, javaslatait rövid idő alatt megvalósítsák, a be­vált újításokat minél hama rabb alkalmazzák a gyakor­latban és a legjobb munka- módszereket szervezetten ter­jesszék el. Az élenjáró munka- módszerek elterjesztése az iparági és vállalati vezetők egyik legfőbb feladata. Az újítókat fokozottabban érde­keltté kell tenni az újítások­nak a gyakorlatban való beve­zetésében. 6. A munka termelékenysé­gének nagymértékű nö­velése és az önköltség csök­kentése céljából az ország belső erőforrásainak minél tel­jesebb kihasználása mellett sokkal fokozottabban kell élni a szocialista tábor országai közötti nemzetközi együttmű­ködés lehetőségeivel. Az egyes országok gazdasági adottságai­nak messzemenő figyelembe­vételén alapuló nemzetközi munkamegosztás továbbfejlesz­tésével el kell érni a sorozat- gyártásnak, a termelés meny- nyiségi növelésének és szako­sításának olyan fokát, amely lehetővé teszi a legkorszerűbb technika és technológia alkal­mazását, a gyártás gazdasá­gosságának nagymértékű nö­velését. III. Meg kell javítani az ipar irányítását A Központi Vezetőség és a Minisztertanács az utóbbi idő­ben több határozatot hozott a vezetés bürokratikus módsze­reinek kiküszöbölésére; az igazgatási szervek felépítésé­nek egyszerűsítésére, létszá­mának csökkentésére, az el­lenőrzési munka megjavítá­sára. Ennek eredményeképpen javult az ipar vezetése, a mi­nisztériumokat, hivatalokat és üzemeket sikerült számos rá­termett káderrel megerősíteni. Az irányítószervek munká­jában azonban jelenleg is van­nak komoly hiányosságok, amelyek a bürokratizmust táplálják, gátolják * a szemé- íyi felelősség érvényesülését. Egyes igazgatási szervek lét­száma még indokolatlanul ma­gas. A minisztériumok és egyéb központi szervek túl­zottan gyámkodnak a vállala­tok felett, útját állják azok kezdeményezéseinek. A ter­vezőmunka még nem minden­ben elégíti ki a követelménye­ket. Nem oldotta meg kielégí­tően a haladó technika alkal­mazásának tervezését. Ennek alapvető oka, hogy az elmúlt években a több évre szóló táv­lati tervek kidolgozása nem folyt megfelelő színvonalon. Éves terveiket a vállalatok ismételten túl későn kapták meg. A minisztériumok és vállalatok vezetőinek nagy ré­sze lebecsüli a tervezés jelen­tőségét és nem irányítja meg­felelően a tervezőmunkát. Vannak lazaságok a tervfe­gyelem terén. Az üzemek túl­nyomó részt a tervet nem az előírt választéknak megfele­lően teljesíti. Egyes miniszté­riumok és vállalatok már a tervek kidolgozásánál sem fordítanak elég figyelmet a népgazdaság, különösen a kül­kereskedelem igényeire, a ter­vek végrehajtásánál pedig' gyakran nem megfelelő mi­nőségű terméket szállítanak, illetve elmaradnak a vállalt szállítási határidőkhöz képest. Nem kielégítő a vállalatok munkájának pénzügyi ellenőr­zése. A minisztériumok nem alkalmazzák megfelelően az anyagi érdekeltség elvét az ipar előtt álló feladatok meg­oldásában. Ár-, bér-, pénzügyi és hitelrendszerünk nem ösz­tönöz eléggé a technika fej­lesztésére, a takarékos gazdál­kodásra, a minőség javítására. Az ipar vezetésében levő hi­bák összefüggnek a káderek képzésében, kiválasztásában, elosztásában és a velük való foglalkozásban meglevő hiá­nyosságokkal. Gyakori jelen- rég, hogy vezető beosztásban levő kádereink elhanyagolják továbbképzésüket. A termelés­ben nem elégséges a műszaki­lag képzett dolgozók száma, ugyanakkor igazgatási munka­körökben, sokszor indokolatla­nul, nagyszámú mérnököt fog­lalkoztatnak. Előfordul, hogy egyes funkciókba megfelelő ismeretek és képesség nélkül állítanak be dolgozókat és ez jelentősen hozzájárul indoko­latlan káder-áthelyezésekhez. Gazdasági vezetőink jelentős része nem foglalkozik meg­felelően beosztottjaival, nem segíti őket munkájukban. A Közponi Vezetőség az :par vezetésének megjavítása céljából a következőket hatá­rozza: 1. Az ipar irányításának minden területén következetes harcot kell folytatni a büro­kratizmus ellen, meg kell szüntetni a felesleges pár­huzamosságokat a munkában és érvényesíteni kell az egy­személyi vezetés követelmé­nyeit. Biztosítani kell, hogy az üze­mek igazgatói, főmérnökei, mű­vezetői éljenek mindazokkal a jogokkal, amelyek őket meg­illetik. Ennek érdekében meg kell szervezni, hogy az ipari üzemek vezetői rendszeresen részt vegyenek az ipar éves és távlati terveinek kidolgozásá­ban, a beruházások előkészíté­sében. Biztosítani kell, hogy az üzemi dolgozók helyes kezde­ményezéseit érvényesítsék a tervekben. Az ipari üzemek, s ezek igazgatói számára — a terv keretei között — lehetővé kell tenni a gazdálkodás nagyobb önállóságát. 2. Az Országos Tervhivatal bán és a minisztériumok­ban magasabb színvonalra kell emelni a távlati tervezés mun­káját. Biztosítani kell a mű­szaki fejlesztés tervezésének megjavítását és szoros össze­hangolást a terv többi fejeze­teivel. Szakítva az előző hely­telen gyakorlattal, a jövőben rendszeresen ellenőrizni kell a műszaki fejlesztési tervek vég­rehajtását. Az Országos Tervhivatal el­nöke és az ipari miniszterek személyükben felelősek azér!, Az elmúlt hetekben Schaffer amerikai orvosprofesszor a Szovjetunióba látogatott, ahol felkereste Petrovszkijt, világ­hírű kollégáját. Az amerikai professzor a Szovjetunióban tett utazása után nagyon elis­merően nyilatkozott a szovjet egészségügyi állapotokról. Meg­állapította, hogy a Szovjetunió­ban jóval több orvos műdödik, mint az Egyesült Államokban. Látogatása során 200 szovjet orvossal cserélte ki tapasztala­tait, akik arról győzték meg, hogy a szovjet gyakorlati orvos- tudomány igen magas fokon áll. A betegségek elterjedésével hogy az éves tervek a tervidő­szak előtt megfelelő időben el­jussanak a vállalatokhoz. 3. Meg kell szilárdítani a tervfegyelmet. Minden minisz­térium és vállalat köteles a terv összeállításánál a nép­gazdaság igényeinek lehető legteljesebb kielégítését szem előtt tartani és az állami ter­vet minden részletében teljesí­teni. A terv előírásait meg­sértő vezetőkkel szemben meg­felelő íelelősségrevonást kell alkalmazni. 4. Meg kell javítani a vál­lalatok munkájának pénz­ügyi ellenőrzését és jobban keli hasznosítani az anyagi érde­keltség ösztönző erejét az ipar előtt álló feladatok megoldás- sában. Bérrendszerünk továbbfej­lesztésével biztosítani kell a magasabb szakképzettség na- gyobbfokú megbecsülését. Szé­lesíteni kell a minőségi munka premizálását. Egyidejűleg szi­gorúan érvényt kell szerezni a selejtért fizetendő kártérítésre vonatkozó előírásoknak. Szi­gorú norma- és technológiai fe­gyelem megteremtésével és a műszaki normák számának nö­velésével biztosítani kell, hogy a normák fokozottabban a technikai fejlesztést ösztönző erővé váljanak. Biztosítani kell. hogy a műszakiak premizálása nagyobb mértékben ösztönözze a műszaki fejlesztés és az ön­költségcsökkentés feladatait. (Folytatás a 3. oldalon.) kapcsolatban az amerikai or­vosprofesszornak az volt a vé­leménye, hogy jobb az ame­rikai állapotoknál. A Szovjet­unióban például sokkal keve­sebb a gyermekparalizis. * A zágrábi egyetem orvosi ka­rán az elmúlt napokban ritka műtétet hajtottak végre. A mű­tőasztalon ezúttal nem ember, hanem egy 4 méter hosszú óriáskígyó feküdt, amelynek életkora kereken 120 év. A kí­gyón fejműtétet hajtottak vég­re s a műtétet végző Vukelics ta nár szerint az operáció kitű­nően sikerült. Megkezdődött a genfi értekezlet hétfő délutáni ülése Genf (MTI). Pinay francia külügyminiszter elnökletével hétfőn délután 15 óra 35 perc­A KÜLPOLITIKA HÍREI Rómában november 14-én kezdődött meg a trieszti sza­badkikötő használatával foglal­kozó nemzetközi konferencia. A konferencián dr. Zeley István MÁV főtanácsos vezetésével háromtagú magyar küldöttség is résztvesz. * Hamburg (ADN). — Hans Zehrer, a Welt című lap fő­szerkesztője szombati cikkében a német szociáldemokrata ve­zetők jövőbeni feladatairól írt. Zehrer abból indult ki: a genfi értekezlet révén világossá vált, hogy Németország újraegyesü­lése elsősorban a németek ügye és mindkét német államot ténylegesen létezőnek kell elis­merni. KIS HÍREK A NAGYVILÁGBÓL kor megkezdődött a genfi érte­kezlet 13. ülése. London (TASZSZ). Edvard Kardjel, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke a brit kormány vendégeként öt­napos látogatásra hétfőn Lon­donba érkezett — jelenti a Reuter. Párizs (TASZSZ). Leo Hamon a Francia Köztársasági Tanács tagja (baloldali független) szó­beli interpellációt intézett Pinay külügyminiszterhez azok­ról az intézkedésekről, ame­lyeket a minisztérium a Kínai Népköztársasággal való nor­mális diplomáciai kapcsolatok megteremtése céljából szándé­kozik tenni. Leo Hamon köve­telte, hogy vitassák meg ezt a kérdést. ~1

Next

/
Oldalképek
Tartalom