Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1955-11-15 / 267. szám
1955. NOVEMBER 15. NAPLÓ 3 Ipari termelésünk megjavításának és műszaki színvonala emelésének feladatai Mekis Józse f elvtárs előadói beszéde a Központi Vezetőség nov.9-12-i ülésén (Folytatás a 2. oldalról.) Termelői árrendszerünket úgy kell átalakítani, hogy fokozottabban serkentsen az anyaggal, különösen az importanyaggal való takarékosságra. Az új gyártmányok termelésének bevezetésére a vállalatok számának külön gyártmány fejlesztési alapot kell biztósí- tani. Az új gyártmányok árát úgy kell szabályozni, hogy ez is ösztönözze bevezetésüket. Meg kell szilárdítani a vállalatok önálló elszámolását, növelni kell érdekeltségüket a nyereség fokozásában. Lehetővé kell tenni, hogy a terven felüli nyereségből nagyobb részt fordíthassanak a műszaki színvonal emelését elősegítő beruházások megvalósítására. 5. Minden vezető kötelessége, hogy a hatáskörébe tartozó területeken gondosAz ipar területén elért eredményekben nagy szerepe van annak, hogy a párt sikerrel tudta mozgósítani a munkás- osztályt a szocialista iparosítás döntő feladataira, a párt- szervezetek irányító és ellenőrző munkája az elmúlt évek során megjavult. Különösen a Központi Vezetőség ez év márciusi, emlékezetes határozata óta a pártszervezetek nagyszerű, lelkes, odaadó munkát fejtettek ki a termelési tervek teljesítése és túlteljesítése, a jobboldali demagógia leküzdése s a dolgozók jogos, törvényes igényeinek biztosítása érdekében. Bármennyire jelentős azonban pártszervezeteink e munkája, ez csupán kezdeti siker. A nagyobb feladat még hátra van. Emellett pártszervezeteink eddig elsősorban a termelés mennyiségi növelésére fordították erőfeszítéseiket és még nem harcolnak eléggé a termelés műszaki színvonalának emeléséért, s ezzel a termelékenység növeléséért, az önköltség csökkentéséért, a minőség javításáért, a takarékosság fokozásáért. A megyei, városi, kerületi, járási párt- bizottságok funkcionáriusai még nem egy esetben az íróasztal mellől irányítják a munkát. A pártbizottságok tcbb helyen lebecsülik az ipari és közlekedési osztályok feladatait. A Központi Vezetőség ipari és közlekedési osztálya sem adott ^lég segTéget az osztályok helyes munkamódszereinek elsajátításához. Iparunk fejlesztésében, az új technika széleskörű bevezetésében a szakszervezetek szerepe is jelentősen megnövekszik. A szakszervezetek értek el eredményeket a szocialista munkaverseny fellendítésében, az újító mozgalom ki- szélesítésében, a dolgozók nevelésében. Azonban a muuk.- verseny és az újító mozgalom szervezésében még sok a formális vonás, a bürokratikus intézkedés. A szakszervezetek nem foglalkoznak kielégítően a technika fejlesztésével, a dolgozók szakképzésének fokozásával. A Központi Vezetőség a következőket határozza: 1. A pártbizottságok és párt- szervezetek behatóbban tanulmányozzák az ipari üzemek munkáját, alaposabban foglalkozzanak a termelés műszaki, gazdasági és technikai kérdéseivel, sajátítsák el a legszükségesebb műszaki ismereteket. Ne csak jelentések alapján tájékozódjanak az üzemek helyzetéről, hanem a helyszínen szerzett tapasztalatok felhasználásával nyújtsanak segítséget az ipari vezetőknek a munka megjavításában. Vonjanak be kiváló szakembereket egy-egy gazdasági kérdés vizsgálatába. Alkalmazzák következetesebben a felelősség- revonást azokkal a vezetőkkel; szemben, akik a párt- és kor-1 kodjék a káderek kiválasztásának, elosztásának és képzésének megjavításáról. Elsősorban a technikai haladás szempontjából döntő területeket kell jól képzett káderekkel megerősíteni. Minden ve. zetőnek elsőrendű kötelessége a káderekkel való helyes foglalkozás. Több segítséget kell adni a vezető funkcióban levő munkáskádereknek és támogatni kell őket abban, hogy elvégezzék a megfelelő egyetemek, illetve technikumok levelező vagy esti tagozatát. Fokozottabban meg kell becsülni és bátrabban magasabb munkakörbe kell helyezni azokat a tapasztalt mérnököket és technikusokat, akik jelentős eredményeket értek el az ipar műszaki színvonalának és szervezettségének növelésében. Biztosítani kell a fiatal káderek fejlődését, nem kell félni felelősebb munka- köiökbe való helyezésüktől, | segítségükre kell lenni a na-1 mányhatározatokat nem hajtják végre. Részesítsék fokozott elismerésben azokat, akik eredményeket érnek el az új technika alkalmazásában. E feladatokat úgy hajtsák végre, hogy egyidejűleg erősítsék a gazdasági vezetők tekintélyét, az egyszemélyi felelős vezetést. 2. Meg kell erősíteni az ipari üzemek, a kutató- és tervezőintézetek pártszervezeteit, különösen a pártalapszer- vezetek vezetőségét olyan káderekkel, akik képesek előrevinni a technikai haladás ügyét. A pártszervezeteknek meg kell értetniük az egyszerű segédmunkásoktól kezdve a műszaki vezetőkig mindenkivel, hogy iparunk és egész népgazdaságunk technikai alapjainak fejlesztése szocialista építőmunkánk egyik kulcskérdése. Tanulmányozzák más üzemek fejlett munka- módszereit, gondoskodjanak azok saját üzemükben való széleskörű elterjesztéséről. Fordítsanak gondet a technológiai fegyelem megszilárdítására, a meglevő berendezések jobb, gazdaságosabb kihasználására. Foglalkozzanak többet az újítókkal, technikusokkal, mérnökökkel, tudósokkal, gondoskodjanak politikai fejlődésükről, növeljék aktivitásukat a technika fejlesztése, új termelési eljárások kidolgozása, bevezetése terén. 3. Tovább kell javítani a pártszervezeteknek a tömegekkel való kapcsolatát. A pártszervezetek támaszkodjanak a dolgozók széles tömegeinek véleményére, a pártfunkcionáriusok nagy figyelemmel hallgassák meg a dolgozók észrevételeit, javaslatait és gondoskodjanak a helyes javaslatok megvalósításáról. Keményen lépjenek fel mindazokkal a gazdasági vezetőkkel szemben, akik figyelmen kívül hagyják a dolgozók javaslatait. Segítsék a dolgozók aktivitásának kibontakozását a különböző üzemi értekezletek rendszeres megtartásával, jó megszervezésével és a dolgozók helyes kezdeményezéseinek támogatásával. 4. A pártszer vezetek végezzék nagyobb gonddal a kádermunkát. Foglalkozzanak alaposabban a termelést irányító káderekkel, segítsék őket a káderek helyes kiválasztásában, nevelésében. Különös gonddal kell foglalkozni a termelés élenjáró dolgozóival és azok szakmai és politikai képzésével. 5. A pártszervezetek segítsék elő, hogy a DISZ a fiatal munkásokat és műszaki értelmiségieket a technikai fejlesztés élharcosaivá nevelje. Adjanak a DlSZ-szervezetek- nek lelkesítő, mozgósító feladatokat, bátorítsák a fiatalok kezdeményezéseit, fokozott figyelmet fordítsanak fiatal szákefnberéink politikai, szakmai és erkölcsi nevelésére. gyobb feladatok megoldásában. Az egyetemeken magasabb színvonalra kell emelni az elméleti ismeretek tanítását. 6. Az egyetemeken és technikumokon a gyakorlati kérdéseket jobban ismerő mérnököket és tecnikusokat kell képezni az ipar számára. Az iskolát elvégző fiatal szakembereket a termelőmunkába kell irányítani és csak az itt eltöltött néhány éves gyakorlat után kell lehetővé tenni számukra, hogy tudományos, kutató és tervező intézetben, vagy irányító szervben dolgozhassanak. Különös gondot kell fordítani a termelés alsóbb parancsnoki kara: a művezetők, mesterek, építésvezetők műszaki képzettségének fokozására, nagyobb számban kell közülük, a gyakorlati munkától való elszakadás nélkül, technikusokat és mérnököket képezni. 6. Növelni kell a megyei, városi, kerületi, járási pártbizottságok ipari és közlekedési osztályainak szerepét az ipar pártirányí- tásában és ellenőrzésében. Ezen osztályok munkatársai tanulmányozzák az üzemekben folyó munkát rendszeresen a helyszínen és tapasztalataik alapján nyújtsanak segítséget a" üzemi pártszervezeteknek és a gazdasági vezetőknek a termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére, a technika fejlesztésére irányuló szervező munka megjavításában. 7. A pártszervezetek útmutatásai nyomán a szak- szervezetek javítsák meg a dolgozók között végzett nevelőmunkájukat. Küszöböljék ki a szocialista munkaverseny szervezésében még fellelhető formalizmust és bürokratikus jelenségeket. Fokozottabban ellenőrizzék a munkavédelemmel és balesetelhárítással kapcsolatos intézkedések végrehajtását. Vigyék előre a dolgozók szakmai képzésének ügyét. Mozgósítsák a dolgozók széles tömegeit a technika fejlesztésében, a technológiai fegyelem, a munkafegyelem megszilárdításéban rájuk háruló feladatok elvégzésére. ♦ A Magyar Dolgozók Pártjának egész tevékenységét, minden cselekedetét a dolgozó nép szolgálata vezérli. Pártunk politikájának, a szocializmus építésének célja: népünk anyagi és kulturális életszínvonalának szilárdan, tudomány osan megalapozott, állandó, rendszeres emelése. Ebben alapvető szerepe van a műszaki haladásnak iparunkban, népgazdaságunkban. Ez az a döntő láncszem, melyet ma meg kell ragadnunk, hogy a munka termelékenységét mind magasabb színvonalra emelve, a termékek bőségét biztosítva hazánkban, győzelemre vigyük a szocializmus ügyét. A Központi Vezetőség felhívja a párt valamennyi tagját, a DISZ-tagokat, az ipar összes munkásait, művezetőit, technikusait, mérnökeit, és alkalmazottait, a tervezőintézetek és kutatóintézetek dolgozóit, a közgazdászokat és tervezőket, az ipari káderek oktatását végző pedagógusokat, hogy minden erejükkel harcoljanak az ipar előtt álló feladatok sikeres megoldásáért, az új technika széleskörű bevezetéséért, a munka termelékenységének gyorsütemű növeléséért, az önköltség csökkentéséért, a minőség javításáért. E feladatok sikeres megvalósítása nagymértékben hozzájárul országunk gazdasági erejének további növekedéséhez, honvédelmének megszilárdításához lehetővé teszi a dolgozó nép életszínvonalának emelését és elősegíti a szocializmus alapjainak lerakását. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége november 9—12-i ülésén az „Ipari termelésünk megjavításának és műszaki színvonala emelésének fel- adatai”-ról szóló jelentést a Politikai Bizottság nevében Mekis József elvtárs terjesztette elő. Az alábbiakban kivonatosan közöljük Mekis elvtárs előadói beszé dét. Tisztelt Központi Vezetőségi Kedves elvtársakl Dolgozó népünk jogos büszkeséggel tekint vissza azokra az eredményekre, amelyeket az elmúlt évek során hazánk szocialista átalakításában, népgazdaságunk fejlesztésében elértünk. Különösen gyorsan fejlődött ezek ben az években népgazdaságunk vezető ága, az ipar. Gyáriparunk 5 év alatt olyan előrehaladást tett, amelyhez tőkés viszonyok között — a magyar iparnak 1929 és 1938 közötti átlagos fej lődési ütemét alapul véve — 40 évre lett volna szükség. A ^bjlődésnek e rendkívül gyors ütemét elsősorban az tette lehetővé, hogy országunk bán a munkásosztály által vezetett forradalmi harc eredményeként a termelőeszközök túlnyomó része a dolgozó nép tulajdonába került, a tőkés termelési viszonyokat — mindenekelőtt az iparban — foko zatosan szocialista termelési vi szonyok váltották fel. A szocializmus gazdasági alap törvényének követelményei arra kötelezik a szocializmus építését irányító pártot, hogy politikája meghatározásánál és végrehajtá sánál a népjólét szüntelen eme lésének szükségességéből indul jón ki, a termelést állandóan növelje és tökéletesítse. A párt tehát a növekvő szükségletek lehető legteljesebb kielégítése érdekében egy pillanatra sem ha nyagolhatja el a termelőerők sza ka da t lan fejlesztését. A termelőerők fejlesztésének, az egész népgazdaság fellendítésének kul- ’csa pedig a szocialista iparosítás s ezen belül a nehézipar első sorban való fejlesztése. Népgazdaságunk egész fejlődése igazolja a nehézipar elsősorban való fejlesztésének helyes ségét. A nehézipar fejlesztése tette lehetővé, hogy a népgazdaság különféle területeit korszerű munkaeszközökkel lássuk el, ezAz első ötéves tervben a technika fejlesztésében is jelentős előrehaladást értünk el. Iparunk műszaki színvonala ma lénye gesen magasabb, mint a háború előtti években volt. Uj üzemeink ben általában haladó technikát valósítottunk meg. Régi üzemeink jelentékeny részét tovább fejlesztettük. Értünk el eredményeket a munkaigényes és nehéz fizikai munkát kívánó munkafo lyamatok gépesítésében, elsősorban a mezőgazdaságban és az építőiparban. Elterjesztettünk új, magasabb termelékenységű termelési módszereket. Számos új, magasabb műszaki kultúrára' tanúskodó gyártmány üzemszerű termelését kezdtük meg és régi gyártmányaink jelentékeny részét is korszerűsítettük. Ennek következtében a magyar ipar számos terméke méltán kelt elismerést külföldön is. Mindezekben az eredmények ben nagy része volt a szovjet tudományos és technikai tapasztalatok átvételének és általában annak a gyümölcsöző műszaki tudományos együttműködésnek, amely a szocialista tábor országaival kialakult. Az elért eredmények ellenére meg kell állapítanunk, hogy az elmúlt évek során országunkban az ipar műszaki színvonalának által emeljük a technikai színvonalat és egyre inkább kiküszöböljük a nehéz fizikai munkát. A nehézipar fejlesztésével szilárd alapot hoztunk létre hazánk védelmi képességének megerősítéséhez. A nehézipar fejlesztésének köszönhető, hogy megteremtet tűk a mezőgazdaság szocialista átalakításának legfontosabb anyagi-műszaki feltételeit. A nehézipar fejlesztése biztosította, hogy növekvő behozatali szükségleteinket megfelelő kivitellel tudjuk fedezni. A nehézipar fejlesztésén alapult a munka termelékenységének nagyarányú növekedése is. A nehézipar fejlesztése alapozta meg népünk anyagi és kulturális színvonalának emelkedését. A szocialista iparosítás volt és marad a szocializmus felépítésének legfőbb eszköze. Ezért lépett fel pártunk Központi Vezetősége oly élesen a Központi Vezetőség 1953 júniusi és a III. pártkongresszus határozatainak végrehajtását elferdítő, az iparosítással szem beforduló jobboldali nézetekkel szemben. A jobboldali opportunizmus érvényesülése iparunk fejlődésében a termelékenység növelésében bizonyos megtorpanást idézett elő és ezzel komoly károkat oko zott népgazdaságunknak. Ered ményeink minden bizonnyal még nagyobbak lennének, ha a jobb oldali elhajlás nem érvényesük volna. A jobboldali elhajlás és az annak talaján elburjánzott libera lizmus szocialista építésünk al&p jait veszélyeztette. Központi V* zetőségünk ez év márciusi hatá rozata a jobboldali elhajlásra mért csapással tehát egész to vábbi fejlődésünk döntő feltété, lét biztosította. Szocialista Iparunk ez évben előreláthatóan 8,2 százalékkal nö véli termelését. Az egy munkás ra jutó termelés a szocialista iparban előreláthatóan 6,1 száza lókkal lesz magasabb, mint 1954 ben. Mindez azt bizonyítja, hogy a Központi Vezetőség márciusi határozatát dolgozó népünk, mindenekelőtt a munkásosztály magáévá tette és kész arra, hogy lelkes, áldozatkész munkával a? eddigieknél is nagyobb feladatokat teljesítsen. fejlődése a termelés mennyiségi növekedése mögött háttérbe szorult. Ez az elmaradás különösen megengedhetetlen a tudomány és technika fejlődésének jelenle ’gi szakaszában, amikor egy új Ahhoz, hogy az egész népgaz daságban a technikai fejlődést előre vigyük, mindenekelőtt a gépipar műszaki színvonalát kell emelni. Gépiparunkban az első ötéves terv során végbement gyorsütemű mennyiségi fejlődéstől technikai színvonala viszonylag elmaradt, nemcsak a haladó külföldi színvonalhoz, hanem a hazai lehetőségekhez képest is. Számos új gépipari gyártmá nyunk fejlesztése hosszú évek óta húzódik, hátráltatva ezzel a népgazdaság egyéb ágainak fej lodését és versenyképességünket a külföldön. Komoly mulasztás tapasztalha tó a korszerű gyártási eljárások meghonosításában. Az RM Mű vekben például a kerékpárvázak zománcozásának infravörös szá rítása négy év alatt sem valósult meg. Az egész ipar műszaki színvo nala emelése szempontjából kü lönös fontossága van szerszám gépiparunknak. A szerszámgép tudományos technikai és ipari forradalom kezdődött meg vi lágszerte. Ezért tartotta szükségesnek pártunk Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, hogy levélben forduljon az ipar dolgozóihoz és felhívja figyelmüket a technika fejlesztésére. Az ipar dolgozói lelkesedéssel tették magukévá a technikai haladás ügyét. A Köz ponti Vezetőség és a Miniszter- tanács levele nyomán az üzemekben, minisztériumokban megtartott műszaki konferenciákon százával és ezrével tettek javaslatokat a technikai haladás elörevi- teiére. A javaslatok részleges megvalósítása már eddig is számottevő eredményt hozott. A technika fejlesztésének ős a fej lett technika gyakorlati alkalma zásának meggyorsítására a Mi nisztertanács az elmúlt hetekben Országos Műszaki Fejlesztési Ta nácsot hozott létre. Az Országos Tervhivatal és a Magyar Tudományos Akadémia nem hárította el időben azokat az akadályokat melyek a műszaki fejlődést gátolták, a kutatóinté zetek munkáját nem a technikai haladás döntő feladataira irányi tották és nem szervezték meg kellően a hazai és külföldi tudó mányos és technikai eredmények széleskörű felhasználását. Gátolta a technika fejlesztését az ipari üzemek vezetőinek nagy fokú konzervativizmusa és ön elégültsége is, Világosan látni keli minden dolgozónak, hogy a műszaki színvonal emelésétől hazánk további felemelke dése, népünk jólétének fokozása, a szocializmns győzelmé nek ügye függ. Éppen ezért a legközelebbi időbon fejlődésünk központi kérdése a termelés technikai színvona Iának emelése. A technikai színvonal emelő sének alapvető követelménye a nehézipar elsődleges fejlesztése. A technika fejlesztése számos új gép, berendezés munkábaállítá- sát, új létesítmények építését követeli meg. Az új üzemek, gépek berendezések szükségessége azonban nem terelheti el a figyelmet arról, hogy a műszaki színvonal emelését mindenkor a népgazdaság erőforrásainak leggazdaságosabb felhasználásával jelentős részben a meglévő technika jobb kihasználásával, a meg lévő gépek, üzemek, berendezések korszerűsítésével, részlegés vagy teljes újjáalakításával kell megoldanunk. gyártás műszaki színvonala az ötéves terv időszaka alatt nagyot emelkedett és számos gyárt mánya külföldön is keresett. Ennek ellenére szerszámgépiparunkban nem folyik kielégítően a gyártmányfejlesztés. A vezető szervek évek óta követelik a gépek súlyának csökkentését, de kellő előrehaladás ebben nem történt, sőt egyes alkatrészek súlya az utóbbi évek alatt emel kedett. Szerszámgépeink között viszonylag nagy az univerzális gé pék aránya. Meg kell szüntetni szerszámgépeink jelentős tűimé retezettségét. Növelni kell a korszerű forgácsolásmentes megmunkálást biztosító sajtoló és présgépek, valamint a célgépek gyártását. Jelentősen bővül az egész világon a Diesel-motorok alkalmazása a közúti gépjárműforgalomban, a mezőgazdasági vonóerő ellátásban, a hajózás(Folytatás a 4. oldalon.) IV. Emelni kell az ipar pártirányításának színvonalai Emeljük ipari termelésünk műszaki színvonalát A gépipar fejlesztése az egész népgazdaság technikai előrehaladásának alapja