Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1955-11-15 / 267. szám

1955. NOVEMBER 15. NAPLÓ 3 Ipari termelésünk megjavításának és műszaki színvonala emelésének feladatai Mekis Józse f elvtárs előadói beszéde a Központi Vezetőség nov.9-12-i ülésén (Folytatás a 2. oldalról.) Termelői árrendszerünket úgy kell átalakítani, hogy fo­kozottabban serkentsen az anyaggal, különösen az im­portanyaggal való takarékos­ságra. Az új gyártmányok termelé­sének bevezetésére a vállala­tok számának külön gyártmány fejlesztési alapot kell biztósí- tani. Az új gyártmányok árát úgy kell szabályozni, hogy ez is ösztönözze bevezetésüket. Meg kell szilárdítani a vál­lalatok önálló elszámolását, növelni kell érdekeltségüket a nyereség fokozásában. Lehe­tővé kell tenni, hogy a terven felüli nyereségből nagyobb részt fordíthassanak a műsza­ki színvonal emelését előse­gítő beruházások megvalósítá­sára. 5. Minden vezető köteles­sége, hogy a hatáskörébe tartozó területeken gondos­Az ipar területén elért ered­ményekben nagy szerepe van annak, hogy a párt sikerrel tudta mozgósítani a munkás- osztályt a szocialista iparosí­tás döntő feladataira, a párt- szervezetek irányító és ellen­őrző munkája az elmúlt évek során megjavult. Különösen a Központi Vezetőség ez év már­ciusi, emlékezetes határozata óta a pártszervezetek nagy­szerű, lelkes, odaadó munkát fejtettek ki a termelési tervek teljesítése és túlteljesítése, a jobboldali demagógia leküz­dése s a dolgozók jogos, tör­vényes igényeinek biztosítása érdekében. Bármennyire jelentős azon­ban pártszervezeteink e mun­kája, ez csupán kezdeti siker. A nagyobb feladat még hátra van. Emellett pártszerveze­teink eddig elsősorban a ter­melés mennyiségi növelésére fordították erőfeszítéseiket és még nem harcolnak eléggé a termelés műszaki színvonalá­nak emeléséért, s ezzel a ter­melékenység növeléséért, az önköltség csökkentéséért, a minőség javításáért, a takaré­kosság fokozásáért. A megyei, városi, kerületi, járási párt- bizottságok funkcionáriusai még nem egy esetben az író­asztal mellől irányítják a mun­kát. A pártbizottságok tcbb helyen lebecsülik az ipari és közlekedési osztályok felada­tait. A Központi Vezetőség ipari és közlekedési osztálya sem adott ^lég segTéget az osztályok helyes munkamód­szereinek elsajátításához. Iparunk fejlesztésében, az új technika széleskörű beve­zetésében a szakszervezetek szerepe is jelentősen megnö­vekszik. A szakszervezetek ér­tek el eredményeket a szocia­lista munkaverseny fellendí­tésében, az újító mozgalom ki- szélesítésében, a dolgozók ne­velésében. Azonban a muuk.- verseny és az újító mozgalom szervezésében még sok a for­mális vonás, a bürokratikus intézkedés. A szakszervezetek nem foglalkoznak kielégítően a technika fejlesztésével, a dolgozók szakképzésének foko­zásával. A Központi Vezetőség a kö­vetkezőket határozza: 1. A pártbizottságok és párt- szervezetek behatóbban tanulmányozzák az ipari üze­mek munkáját, alaposabban foglalkozzanak a termelés mű­szaki, gazdasági és technikai kérdéseivel, sajátítsák el a legszükségesebb műszaki is­mereteket. Ne csak jelentések alapján tájékozódjanak az üze­mek helyzetéről, hanem a hely­színen szerzett tapasztalatok felhasználásával nyújtsanak segítséget az ipari vezetőknek a munka megjavításában. Vonjanak be kiváló szakembe­reket egy-egy gazdasági kér­dés vizsgálatába. Alkalmazzák következetesebben a felelősség- revonást azokkal a vezetőkkel; szemben, akik a párt- és kor-1 kodjék a káderek kiválasztá­sának, elosztásának és kép­zésének megjavításáról. Első­sorban a technikai haladás szempontjából döntő területe­ket kell jól képzett káderek­kel megerősíteni. Minden ve. zetőnek elsőrendű kötelessége a káderekkel való helyes fog­lalkozás. Több segítséget kell adni a vezető funkcióban levő munkáskádereknek és támo­gatni kell őket abban, hogy elvégezzék a megfelelő egyete­mek, illetve technikumok le­velező vagy esti tagozatát. Fokozottabban meg kell be­csülni és bátrabban magasabb munkakörbe kell helyezni azokat a tapasztalt mérnökö­ket és technikusokat, akik je­lentős eredményeket értek el az ipar műszaki színvonalának és szervezettségének növelé­sében. Biztosítani kell a fia­tal káderek fejlődését, nem kell félni felelősebb munka- köiökbe való helyezésüktől, | segítségükre kell lenni a na-1 mányhatározatokat nem hajt­ják végre. Részesítsék fokozott elismerésben azokat, akik eredményeket érnek el az új technika alkalmazásában. E feladatokat úgy hajtsák végre, hogy egyidejűleg erősítsék a gazdasági vezetők tekintélyét, az egyszemélyi felelős vezetést. 2. Meg kell erősíteni az ipa­ri üzemek, a kutató- és tervezőintézetek pártszerveze­teit, különösen a pártalapszer- vezetek vezetőségét olyan ká­derekkel, akik képesek előre­vinni a technikai haladás ügyét. A pártszervezeteknek meg kell értetniük az egysze­rű segédmunkásoktól kezdve a műszaki vezetőkig mindenki­vel, hogy iparunk és egész népgazdaságunk technikai alapjainak fejlesztése szocia­lista építőmunkánk egyik kulcskérdése. Tanulmányozzák más üzemek fejlett munka- módszereit, gondoskodjanak azok saját üzemükben való széleskörű elterjesztéséről. For­dítsanak gondet a technológiai fegyelem megszilárdítására, a meglevő berendezések jobb, gazdaságosabb kihasználására. Foglalkozzanak többet az újí­tókkal, technikusokkal, mér­nökökkel, tudósokkal, gondos­kodjanak politikai fejlődésük­ről, növeljék aktivitásukat a technika fejlesztése, új terme­lési eljárások kidolgozása, be­vezetése terén. 3. Tovább kell javítani a pártszervezeteknek a tö­megekkel való kapcsolatát. A pártszervezetek támaszkodja­nak a dolgozók széles tömegei­nek véleményére, a pártfunk­cionáriusok nagy figyelemmel hallgassák meg a dolgozók észrevételeit, javaslatait és gondoskodjanak a helyes ja­vaslatok megvalósításáról. Ke­ményen lépjenek fel mind­azokkal a gazdasági vezetők­kel szemben, akik figyelmen kívül hagyják a dolgozók ja­vaslatait. Segítsék a dolgozók aktivitásának kibontakozását a különböző üzemi értekezle­tek rendszeres megtartásával, jó megszervezésével és a dol­gozók helyes kezdeményezé­seinek támogatásával. 4. A pártszer vezetek végez­zék nagyobb gonddal a kádermunkát. Foglalkozzanak alaposabban a termelést irá­nyító káderekkel, segítsék őket a káderek helyes kiválasztásá­ban, nevelésében. Különös gonddal kell foglalkozni a ter­melés élenjáró dolgozóival és azok szakmai és politikai kép­zésével. 5. A pártszervezetek segít­sék elő, hogy a DISZ a fiatal munkásokat és műszaki értelmiségieket a technikai fejlesztés élharcosaivá nevelje. Adjanak a DlSZ-szervezetek- nek lelkesítő, mozgósító fel­adatokat, bátorítsák a fiatalok kezdeményezéseit, fokozott fi­gyelmet fordítsanak fiatal szákefnberéink politikai, szak­mai és erkölcsi nevelésére. gyobb feladatok megoldásá­ban. Az egyetemeken magasabb színvonalra kell emelni az el­méleti ismeretek tanítását. 6. Az egyetemeken és tech­nikumokon a gyakorlati kérdéseket jobban ismerő mérnököket és tecnikusokat kell képezni az ipar számára. Az iskolát elvégző fiatal szak­embereket a termelőmunkába kell irányítani és csak az itt eltöltött néhány éves gyakor­lat után kell lehetővé tenni számukra, hogy tudományos, kutató és tervező intézetben, vagy irányító szervben dol­gozhassanak. Különös gondot kell fordí­tani a termelés alsóbb pa­rancsnoki kara: a művezetők, mesterek, építésvezetők műsza­ki képzettségének fokozására, nagyobb számban kell közü­lük, a gyakorlati munkától való elszakadás nélkül, tech­nikusokat és mérnököket ké­pezni. 6. Növelni kell a megyei, városi, kerületi, járási pártbizottságok ipari és köz­lekedési osztályainak sze­repét az ipar pártirányí- tásában és ellenőrzésében. Ezen osztályok munkatársai tanul­mányozzák az üzemekben fo­lyó munkát rendszeresen a helyszínen és tapasztalataik alapján nyújtsanak segítséget a" üzemi pártszervezeteknek és a gazdasági vezetőknek a termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére, a technika fejlesztésére irányuló szervező munka megjavításá­ban. 7. A pártszervezetek útmu­tatásai nyomán a szak- szervezetek javítsák meg a dolgozók között végzett nevelő­munkájukat. Küszöböljék ki a szocialista munkaverseny szer­vezésében még fellelhető for­malizmust és bürokratikus je­lenségeket. Fokozottabban el­lenőrizzék a munkavédelemmel és balesetelhárítással kapcso­latos intézkedések végrehajtá­sát. Vigyék előre a dolgozók szakmai képzésének ügyét. Mozgósítsák a dolgozók széles tömegeit a technika fejleszté­sében, a technológiai fegyelem, a munkafegyelem megszilárdí­táséban rájuk háruló feladatok elvégzésére. ♦ A Magyar Dolgozók Pártjá­nak egész tevékenységét, minden cselekedetét a dolgozó nép szolgálata vezérli. Pártunk politikájának, a szocializmus építésének célja: népünk anyagi és kulturális életszín­vonalának szilárdan, tudomá­ny osan megalapozott, állandó, rendszeres emelése. Ebben alapvető szerepe van a műsza­ki haladásnak iparunkban, népgazdaságunkban. Ez az a döntő láncszem, melyet ma meg kell ragadnunk, hogy a munka termelékenységét mind magasabb színvonalra emelve, a termékek bőségét biztosítva hazánkban, győzelemre vi­gyük a szocializmus ügyét. A Központi Vezetőség fel­hívja a párt valamennyi tag­ját, a DISZ-tagokat, az ipar összes munkásait, műveze­tőit, technikusait, mérnökeit, és alkalmazottait, a tervezőin­tézetek és kutatóintézetek dol­gozóit, a közgazdászokat és tervezőket, az ipari káderek oktatását végző pedagóguso­kat, hogy minden erejükkel harcoljanak az ipar előtt álló feladatok sikeres megoldá­sáért, az új technika széles­körű bevezetéséért, a munka termelékenységének gyors­ütemű növeléséért, az önkölt­ség csökkentéséért, a minőség javításáért. E feladatok sike­res megvalósítása nagymér­tékben hozzájárul országunk gazdasági erejének további nö­vekedéséhez, honvédelmének megszilárdításához lehetővé teszi a dolgozó nép életszín­vonalának emelését és előse­gíti a szocializmus alapjainak lerakását. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége november 9—12-i ülésén az „Ipari terme­lésünk megjavításának és mű­szaki színvonala emelésének fel- adatai”-ról szóló jelentést a Po­litikai Bizottság nevében Mekis József elvtárs terjesztette elő. Az alábbiakban kivonatosan közöl­jük Mekis elvtárs előadói beszé dét. Tisztelt Központi Vezetőségi Kedves elvtársakl Dolgozó népünk jogos büsz­keséggel tekint vissza azokra az eredményekre, amelyeket az el­múlt évek során hazánk szocia­lista átalakításában, népgazda­ságunk fejlesztésében elértünk. Különösen gyorsan fejlődött ezek ben az években népgazdaságunk vezető ága, az ipar. Gyáriparunk 5 év alatt olyan előrehaladást tett, amelyhez tőkés viszonyok között — a magyar iparnak 1929 és 1938 közötti átlagos fej lődési ütemét alapul véve — 40 évre lett volna szükség. A ^bjlődésnek e rendkívül gyors ütemét elsősorban az tette lehetővé, hogy országunk bán a munkásosztály által ve­zetett forradalmi harc eredmé­nyeként a termelőeszközök túlnyomó része a dolgozó nép tulajdonába került, a tőkés termelési viszonyokat — min­denekelőtt az iparban — foko zatosan szocialista termelési vi szonyok váltották fel. A szocializmus gazdasági alap törvényének követelményei arra kötelezik a szocializmus építését irányító pártot, hogy politikája meghatározásánál és végrehajtá sánál a népjólét szüntelen eme lésének szükségességéből indul jón ki, a termelést állandóan növelje és tökéletesítse. A párt tehát a növekvő szükségletek le­hető legteljesebb kielégítése ér­dekében egy pillanatra sem ha nyagolhatja el a termelőerők sza ka da t lan fejlesztését. A termelő­erők fejlesztésének, az egész népgazdaság fellendítésének kul- ’csa pedig a szocialista iparosítás s ezen belül a nehézipar első sorban való fejlesztése. Népgazdaságunk egész fejlő­dése igazolja a nehézipar első­sorban való fejlesztésének helyes ségét. A nehézipar fejlesztése tette lehetővé, hogy a népgazda­ság különféle területeit korszerű munkaeszközökkel lássuk el, ez­Az első ötéves tervben a tech­nika fejlesztésében is jelentős előrehaladást értünk el. Iparunk műszaki színvonala ma lénye gesen magasabb, mint a háború előtti években volt. Uj üzemeink ben általában haladó technikát valósítottunk meg. Régi üze­meink jelentékeny részét tovább fejlesztettük. Értünk el eredmé­nyeket a munkaigényes és nehéz fizikai munkát kívánó munkafo lyamatok gépesítésében, első­sorban a mezőgazdaságban és az építőiparban. Elterjesztettünk új, magasabb termelékenységű termelési módszereket. Számos új, magasabb műszaki kultúrára' tanúskodó gyártmány üzemszerű termelését kezdtük meg és régi gyártmányaink jelentékeny ré­szét is korszerűsítettük. Ennek következtében a magyar ipar számos terméke méltán kelt el­ismerést külföldön is. Mindezekben az eredmények ben nagy része volt a szovjet tu­dományos és technikai tapaszta­latok átvételének és általában annak a gyümölcsöző műszaki tudományos együttműködésnek, amely a szocialista tábor orszá­gaival kialakult. Az elért eredmények ellenére meg kell állapítanunk, hogy az elmúlt évek során országunkban az ipar műszaki színvonalának által emeljük a technikai színvo­nalat és egyre inkább kiküszö­böljük a nehéz fizikai munkát. A nehézipar fejlesztésével szilárd alapot hoztunk létre hazánk vé­delmi képességének megerősíté­séhez. A nehézipar fejlesztésének köszönhető, hogy megteremtet tűk a mezőgazdaság szocialista átalakításának legfontosabb anyagi-műszaki feltételeit. A nehézipar fejlesztése bizto­sította, hogy növekvő behozatali szükségleteinket megfelelő kivi­tellel tudjuk fedezni. A nehézipar fejlesztésén ala­pult a munka termelékenységé­nek nagyarányú növekedése is. A nehézipar fejlesztése alapozta meg népünk anyagi és kulturális színvonalának emelkedését. A szocialista iparosítás volt és marad a szocializmus felépítésé­nek legfőbb eszköze. Ezért lépett fel pártunk Köz­ponti Vezetősége oly élesen a Központi Vezetőség 1953 jú­niusi és a III. pártkongresszus határozatainak végrehajtását elferdítő, az iparosítással szem beforduló jobboldali nézetek­kel szemben. A jobboldali opportunizmus ér­vényesülése iparunk fejlődésében a termelékenység növelésében bizonyos megtorpanást idézett elő és ezzel komoly károkat oko zott népgazdaságunknak. Ered ményeink minden bizonnyal még nagyobbak lennének, ha a jobb oldali elhajlás nem érvényesük volna. A jobboldali elhajlás és az annak talaján elburjánzott libera lizmus szocialista építésünk al&p jait veszélyeztette. Központi V* zetőségünk ez év márciusi hatá rozata a jobboldali elhajlásra mért csapással tehát egész to vábbi fejlődésünk döntő feltété, lét biztosította. Szocialista Iparunk ez évben előreláthatóan 8,2 százalékkal nö véli termelését. Az egy munkás ra jutó termelés a szocialista iparban előreláthatóan 6,1 száza lókkal lesz magasabb, mint 1954 ben. Mindez azt bizonyítja, hogy a Központi Vezetőség márciusi határozatát dolgozó népünk, mindenekelőtt a munkásosztály magáévá tette és kész arra, hogy lelkes, áldozatkész munkával a? eddigieknél is nagyobb felada­tokat teljesítsen. fejlődése a termelés mennyiségi növekedése mögött háttérbe szo­rult. Ez az elmaradás különösen megengedhetetlen a tudomány és technika fejlődésének jelenle ’gi szakaszában, amikor egy új Ahhoz, hogy az egész népgaz daságban a technikai fejlődést előre vigyük, mindenekelőtt a gépipar műszaki színvonalát kell emelni. Gépiparunkban az első ötéves terv során végbement gyorsütemű mennyiségi fejlődés­től technikai színvonala viszony­lag elmaradt, nemcsak a haladó külföldi színvonalhoz, hanem a hazai lehetőségekhez képest is. Számos új gépipari gyártmá nyunk fejlesztése hosszú évek óta húzódik, hátráltatva ezzel a népgazdaság egyéb ágainak fej lodését és versenyképességünket a külföldön. Komoly mulasztás tapasztalha tó a korszerű gyártási eljárások meghonosításában. Az RM Mű vekben például a kerékpárvázak zománcozásának infravörös szá rítása négy év alatt sem valósult meg. Az egész ipar műszaki színvo nala emelése szempontjából kü lönös fontossága van szerszám gépiparunknak. A szerszámgép tudományos technikai és ipari forradalom kezdődött meg vi lágszerte. Ezért tartotta szükségesnek pártunk Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa, hogy levélben forduljon az ipar dolgozóihoz és felhívja figyelmüket a technika fejlesztésére. Az ipar dolgozói lelkesedéssel tették magukévá a technikai haladás ügyét. A Köz ponti Vezetőség és a Miniszter- tanács levele nyomán az üzemek­ben, minisztériumokban megtar­tott műszaki konferenciákon szá­zával és ezrével tettek javaslato­kat a technikai haladás elörevi- teiére. A javaslatok részleges megvalósítása már eddig is szá­mottevő eredményt hozott. A technika fejlesztésének ős a fej lett technika gyakorlati alkalma zásának meggyorsítására a Mi nisztertanács az elmúlt hetekben Országos Műszaki Fejlesztési Ta nácsot hozott létre. Az Országos Tervhivatal és a Magyar Tudományos Akadémia nem hárította el időben azokat az akadályokat melyek a műszaki fejlődést gátolták, a kutatóinté zetek munkáját nem a technikai haladás döntő feladataira irányi tották és nem szervezték meg kellően a hazai és külföldi tudó mányos és technikai eredmények széleskörű felhasználását. Gátolta a technika fejlesztését az ipari üzemek vezetőinek nagy fokú konzervativizmusa és ön elégültsége is, Világosan látni keli minden dolgozónak, hogy a műszaki színvonal emelésé­től hazánk további felemelke dése, népünk jólétének foko­zása, a szocializmns győzelmé nek ügye függ. Éppen ezért a legközelebbi idő­bon fejlődésünk központi kérdé­se a termelés technikai színvona Iának emelése. A technikai színvonal emelő sének alapvető követelménye a nehézipar elsődleges fejlesztése. A technika fejlesztése számos új gép, berendezés munkábaállítá- sát, új létesítmények építését kö­veteli meg. Az új üzemek, gépek berendezések szükségessége azonban nem terelheti el a fi­gyelmet arról, hogy a műszaki színvonal emelését mindenkor a népgazdaság erőforrásainak leg­gazdaságosabb felhasználásával jelentős részben a meglévő tech­nika jobb kihasználásával, a meg lévő gépek, üzemek, berendezé­sek korszerűsítésével, részlegés vagy teljes újjáalakításával kell megoldanunk. gyártás műszaki színvonala az ötéves terv időszaka alatt na­gyot emelkedett és számos gyárt mánya külföldön is keresett. Ennek ellenére szerszámgépipa­runkban nem folyik kielégítően a gyártmányfejlesztés. A vezető szervek évek óta követelik a gé­pek súlyának csökkentését, de kellő előrehaladás ebben nem történt, sőt egyes alkatrészek súlya az utóbbi évek alatt emel kedett. Szerszámgépeink között viszonylag nagy az univerzális gé pék aránya. Meg kell szüntetni szerszámgépeink jelentős tűimé retezettségét. Növelni kell a kor­szerű forgácsolásmentes meg­munkálást biztosító sajtoló és présgépek, valamint a célgépek gyártását. Jelentősen bővül az egész vi­lágon a Diesel-motorok alkal­mazása a közúti gépjármű­forgalomban, a mezőgazdasági vonóerő ellátásban, a hajózás­(Folytatás a 4. oldalon.) IV. Emelni kell az ipar pártirányításának színvonalai Emeljük ipari termelésünk műszaki színvonalát A gépipar fejlesztése az egész népgazdaság technikai előrehaladásának alapja

Next

/
Oldalképek
Tartalom