Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1955-11-15 / 267. szám

Ai hpp ToiHAHiarn píbthiott»ácXwak lápja XII. ÉVFOLYAM, 267. SZÄM. ÄRA: 50 FILLÉR. fcEDD, 1955 NOVEMBER 15. Világ proletárjíT c 9.süljetek ! f Kedden összeül az Országgyűlés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az Alkotmány 12. § (2) be­kezdése alapján az Országgyűlést 1955 november 15-én délelőtt 11 órára összehívta. 1 Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata ipari termelésünk megjavításának és műszaki színvonala emelésének feladatairól (Elfogadta a Központi Veze­tőség 1955 november 12-i ülé­se.) A Központi Vezetőség meg­állapítja, hogy az első ötéves terv időszakában, 1950— 1954-ig jelentős sikereket ér­tünk el hazánk szocialista iparosításában. Az ipari ter­melés 1954-ben 131 százalék­kal volt magasabb, mint 1949- ben és 1938-hoz képest mint­egy háromszorosára nőtt. Je­lentős mértékben iparosodtak az addig iparilag elmaradt me­gyék és járások, tovább foko­zódott az ipar koncentrációja, az ipari munkásoknak nagy­üzemekbe való összpontosulá- sa. Mindezek következtében az ipar részesedése a nemzeti jö­vedelem termelésében elérte a 63,9 százalékot és a népi de­mokráciánk vezető erejét ké­pező nagyüzemi munkásság száma jelentősen megnőtt. Iparunkban leggyorsabban fejlődtek a termelőeszközöket előállító iparágak: termelé­sük öt év alatt 188 százalék­kal, a gépipar termelése 267 százalékkal növekedett. Ez megfelel a szocialista iparosí­tás követelményeinek. A ne­hézipar nagymértékű fejlődése következtében emelkedett az ipar műszaki színvonala, kor­szerű munkaeszközökkel lát­A munka termelékenységé­nek állandó növelése a szocia­lizmus egyik legfontosabb gaz­dasági törvénye. A munka termelékenységének emelke­dése dönti el a termelés növe­kedésének és a népjólét foko­zásának ütemét. Ezért a Ma­gyar Dolgozók Pártja minden kor különleges figyelmet for­dított a termelékenység növe­lését gátló akadályok elhárítá­sára és a dolgozó tömegek mozgósítására a termelékeny­ség fokozása érdekében. A munka termelékenységé­nek állandó növekedését a szocialista gazdaságban min­denekelőtt a technika rendsze­res fejlesztésével kell biztosí­tani. E követelménynek meg­felelően iparunk műszaki szín­vonala jelentős mértékben nö­vekedett az első ötéves terv idején. Az új üzemekben és a régi üzemek nagy részében sok korszerű gyártási eljárást va­lósítottak meg. Iparunk szá­mos gyártmánya méltán kelt elismerést külföldön is. Az eredmények ellenére azonban az elmúlt években az ipar mű­szaki színvonalának fejlődése háttérbe szorult a termelés mennyiségi növekedése mögött és több területen elmaradt a technika világszerte végbe­ment rohamos fejlődésétől. A termelés folyamatainak gépe­sítése, az új gyártási eljárások elterjesztése, a korszerű gyárt­mányok bevezetése nem halad kielégítő ütemben. Iparunk műszaki színvona­lának viszonylagos elmaradá­sáért felelősség terheli ipari minisztériumaink, az Országos Tervhivatal és a Tudományos Akadémia vezetőit, akik nem hárították el időben azokat az ták el a népgazdaság külön­féle területeit. Létrejöttek a mezőgazdaság szocialista át­alakításának legfontosabb anyagi-műszaki feltételei, erő­södött országunk védelmi ké­pessége és növekedett népünk jóléte. A könnyű- és élelmi­szeripar termelése öt év alatt ugyancsak jelentős mértékben, 127 százalékkal emelkedett. Az iparosítás eredményeit mindenekelőtt a szocialista termelési viszonyok létreho­zása és kiterjesztése tette le­hetővé. A gyáriparban az ösz- szes termelőeszközök szocia­lista tulajdonba kerültek és az egész iparban a szocialista ter­melés részaránya eléri a 97 százalékot. Az ipari termelés 1955-ben is jelentősen továbbfejlődik. A Központi Vezetőség 1955 már­ciusi határozatának végrehaj­tásával. sikerült kiküszöbölni az átmeneti megtorpanást, ámety a jobboldali nézetek ér­vényesülése következtében iparunk és különösen nehéz­iparunk fejlődésében 1954-ben bekövetkezett. Az elmúlt évek során és az ez évben elért ered­mények kétséget kizáróan iga­zolják a szocialista iparosítás politikájának, a nehézipar el­sősorban való fejlesztésének helyességét. akadályokat, amelyek a mű­szaki fejlődést gátolták, a ku­tatóintézetek munkáját nem a legfontosabb feladatokra irá­nyították, nem szervezték meg megfelelően sem a hazai kuta­tási eredmények gyakorlati al­kalmazását, sem a külföldön, elsősorban a Szovjetunióban és a népi demokratikus országok­ban elért műszaki és tudomá­nyos eredmények hasznosítá­sát. Az ipari üzemek vezetői­nek nagy része a megszokott­hoz való ragaszkodás, önelé­gültség, az újtól való idegen­kedés következtében nem fog­lalkozott kielégítően az új tech­nika bevezetésével. Ezek a funkcionáriusok nem vették eléggé figyelembe a pártnak azt a tanítását, hogy a techni­ka állandó előrehaladása nél­kül lehetetlen a szocialista ter­melés gyorsütemű fejlesztése. A Központi Vezetőségnek és a Minisztertanácsnak az ipar dclgozóihoz intézett levele nyomán az üzemekben és mi­nisztériumokban számos kez­deményezés történt, amely megmutatja, hogy a dolgozók nagy lelkesedéssel teszik ma­gukévá az új technika beve­zetésének ügyét. Létrejött az Országos Műszaki Fejlesztési Tanács. Most az a feladat, hogy kijelöljük az ipar előtt álló legdöntőbb feladatokat és biztosítsuk a feltételeket ezek végrehaj tásához. A Központi Vezetőség — az elmúlt hónapokban az üze­mekben tartott műszaki ta­nácskozások eredményeit . is figyelembevéve — a követke­zőket határozza: 1. Az ipari miniszterek, mi­niszterhelyettesek, az ipar­igazgatók, az üzemi igaz­A szocialista iparosítás nagy eredményei mellett az iparban jelentős hiányosságok is van­nak. Fontos iparágak elma­radtak a korszerű technika al­kalmazásában és nem megfe­lelően használják fel a meg­levő technika lehetőségeit sem. Nagyrészt ennek követ­keztében sok területen ala­csony a munlta termelékeny­sége, magas a termékek ön­költsége s nem kielégítő a mi­nőség. A Központi Vezetőség a nép­gazdaság további egészséges fejlődésének biztosítására, s azért, hogy a második ötéves terv idején még nagyobb sike­reket érhessünk el a szocializ­mus építésében, szükségesnek tartja hatékony intézkedések foganatosítását az ipar techni­kai színvonalának gyorsabb emelésére, a munka termelé­kenységének további növelésé^ re, a termékek önköltségének nagyobb mértékű csökkenté­sére és minőségének javításá­ra. E feladatok sikeres meg­oldása megköveteli az ipar ve­zetésének megjavítását, a párt­irányítás színvonalának eme­lését. a dolgozók közti politi­kai munka hatékonyabbá téte­lét és a szocialista munkaver­seny fellendítését. gatók és főmérnökök legfon­tosabb feladata, hogy a nép­gazdasági terv teljesítésének biztosításával együtt gyors ütemben emeljék a termelés technikai színvonalát, s ezáltal is biztosítsák a munka terme­lékenységének gyorsabb növe­kedését. E feladat megoldásá­nak alapvető követelménye a nehézipar elsődleges fejleszté­se és ennek alapján a terme­lési folyamatok komplex-gépe­sítésének széleskörű megvaló­sítása, a villamosítás és auto­matizálás kiterjesztése, korsze­rű új gyártmányok beve­zetése, a termelés techno­lógiájának állandó tökéletesí­tése. A termelés technikai színvonalának emelését a nép­gazdaság erőforrásainak leg­gazdaságosabb felhasználásá­val, igen jelentős részben a meglevő technika jobb kihasz­nálásával. a meglevő üzemek korszerűsítésével és fejlesztésé­vel kell megoldani. 2. A munka termelékenysé­gének gyorsabb emelése mindenekelőtt a gépipar fej­lesztését követeli meg. A gép­ipar műszaki színvonalának emelésére a szerszámgépgyár­tást lényegesen fokozni kell és új. korszerű géptípusokat kell előállítani. A forgácsmentes megmunkálás kibővítését kor­szerű prések, foghengerlőgé- pek gyártásának növelésével kell biztosítani. Iparunk értékes hagyomá­nyaira támaszkodva, jelentő­sen fejleszteni kell a Diesel­motor gyártását. Folytatni kell a Ganz-típusú motorcsaládok, valamint a gépjárművek és traktorok Diesel-motorcsalád­jának korszerűsítését és soro­zatgyártásának kiszélesítését. Meg kell kezdeni a nagytelje­sítményű gázturbinák kifej­lesztését. Meg kell szervezni a mechanikus, hidraulikus és elektromos átvitelű Diesel­mozdonyok sorozatgyártását, elsősorban a 600 lóerős moz­donyét. Létre kell hozni a nagyteljesítményű Diesel-elek­tromos mozdonytípusokat. Tö­kéletesíteni kell a motorvona­tok és az elektromos mozdo- hyok üzemszerű gyártását. A mezőgazdaság szocialista átszervezéséhez szükséges technikai alap teljes megvaló­sítása végett nagy sorozatban kell gyártani az 54 lóerő', lánctalpas és a 25 lóerős, uni­verzális traktorokat. Meg kell oldani a gabonatermelés, a ku­korica- és szálastakarmány- tcrmelés komplex gépesítését hazai gyártású gépekkel. Csök­kenteni kell a mezőgazdasági gépek indokolatlanul magas önsúlyát. Korszerűsíteni kell a különböző elektromos motorok gyártását, bővíteni kell válasz­tékukat Jelentősen fejleszteni kell a vegyipari gépgyártást, ki kell bővíteni gördülő-csap­ágy termelésünket. } A híradástechnikai iparban rá fejlesztést a vákuumtechni­ka és a mikrohullámú átvi­teli technika területére kell összpontosítani. Meg kell ol­dani a televíziós képcsövek, az új novalcső-sorozat, több kor­szerű nagyadócső sorozat- és tömeggyártását. Előtérbe kell helyezni a sok csatornás, mik­rohullámú rendszerek, az új típusú frekvenciamodulált és televíziós berendezések, rá­dió nagyadó-állomások gyár­tását. Meg kell oldani a hír­adástechnika ipari nagy fon­tosságú alapanyagainak hazai gyártását, korszerű színvonal­ra kell emelni a műszaki üveg­gyártást. Műszeriparunk fej­lesztésének előterébe az elekt­ronikus műszerek, automata­berendezések és a komplett la­boratóriumi felszerelések gyár­tását kell állítani. Az egész népgazdaság mű­szaki színvonalának emelése és a külkereskedelem igé­nyeinek kielégítése céljából a gépipar területén meg kell gyorsítani a legkorszerűbb új gyártmányok kibocsátását. Az új gyártmányok tervezésénél nagy gondot kell fordítani az anyag-, különösen az import­anyag-felhasználás csökkenté­sére, valamint az alkatrészek szabványosításának és tipi­zálásának követelményeire. Olyan gyártmánycsaládokat kell létrehozni, amelyeken be­lül különféle méretű, teljesít­ményű és különféle célokra használható gépek nagymér­tékben azonos alkatrészekből, szerelvényekből, szerelési egy­ségekből épülnek fel. Tovább kell szélesíteni a sorozat- és szalagszerű gyár­tást, fokozni kell a felszerszá- mozást, a készülékezést, mű­szerezettséget és a nagy telje­sítményű célgépek alkalmazá­sát. Ki kell terjeszteni a ter­melékenyebb, kevesebb anya­got igénylő és olcsóbb meg­munkálási és korszerű felület- kikészítési eljárások, többek között a süllyesztékes ková­csolás, a precíziós öntés, a porkohászat, a nagyfrekven­ciás edzés, a fedettívű hegesz­tés, a széles- és gyorsforgácso­lás, a másoló forgácsoló eljá­rások, az infravörös szárítás stb. alkalmazását. 3. A kohászat, fejlesztése során biztosítani kell a hazai alapanyagok fokozott felhasználását, a fajlagos kokszfelhasználás csökkenté­sét, a termelőberendezések jobb kihasználását, az ércek hasznos összetevőinek telje­sebb kinyerését és a minőség nagyfokú javulását. Ezért üzembe kell helyezni az érc- darabosító műveket, meg kell kezdeni a hazai vasércek dú­sítását, az oxigén-befúvásos acélgyártást, növelni kell a hideghengerléssel előállított termékek arányát, fokozni kell a kohászati berendezések mű­szerekkel és mérőeszközökkel való ellátását. Emelni kell kovácsolóiparunk technológiai színvonalát, el kell érni, hogy gépiparunkban az alkatrészek tömeggyártásá­nál fokozott mértékben alkal­mazzák a korszerű kovácsolási eljárásokat. A vas- és acél­öntödékben a homok megfelelő előkészítésével,' új formázási eljárások alkalmazásával, a technológiai előírások betartá­sával biztosítani kell, hogy a jelenlegi selejt aránya legalább a felére csökkenjen. Jelentő­sen növelni kell az öntödei munkafolyamatok gépesítését. 4. A szénbányászatban a fe­keteszén-termelés fokozásá­val növelni kell a kohó- koksz-gyártás hazai nyers­anyagát. A kitermelt szén át­lagkalóriájának javítására a fekateszén-termelés növelése mellett nagymértékben fejlesz­teni kell a minőségi barna­szén-termelést. Fordulatot kell elérni a szén­bányászat gépesítésében. Fo­kozottabban kell alkalmazni a korszerű robbantási eljáráso­kat, mindenekelőtt a millsze- kundos robbantást és biztosíta­ni kell az ezúton termelt szén felrakásának és elszállításának gépesítését. Jelentősen fejlesz­teni kell a kombájnokkal való művelést, meg kell oldani a legkedvezőbb viszonyok között működő bányaüzemek komplex gépesítését. Fokozni kell a korszerű fejtési módok, első­sorban a frontfejtés alkalma­zását. A kőolajtermelésben ki kell szélesíteni a korszerű terme­lési módszerek alkalmazását. Be kell vezetni a vízbesajto- lást, a turbinás fúrást. Nö­velni kell a fúrások sebessé­gét. Jelentősen ki kell szélesíte­ni és korszerű kutató mód­szerek alkalmazásával nagy­mértékben fejleszteni kell a geológiai kutatást. Komplex­kutatást kell folytatni és ezen belül a rendelkezésre álló esz­közöket mindenekelőtt olaj­kőszén-, minőségi barnaszén- é-. érckutatásra kell összponto­sítani. 5. A villamosenergia-terme- lést olyan mértékben kell fejleszteni, hogy növekedésé­nek üteme meghaladja az ipari fejlődés ütemét. Jó hatásfokú erőművek létesítésével, a meg­levő erőművek korszerűsítésé­vel és takarékossági intézke­désekkel el kell érni a fajlagos szénfelhasználás lényeges csökkentését. Erőműveinknél ki kell bővíteni az ellennyo­másos hőszolgáltatást, a ráfú- vásos szénportüzelésű kazá­nok alkalmazását. A hálózati villamosenergia veszteséget jelentősen csökkenteni kell. Biztosítani kell szervezeti in­tézkedésekkel is a, termelt energia gazdaságosabb felhasz­nálását. 6. A Szovjetunió segítségé­vel megépítendő kísérleti atomreaktor felhasználásával lő kell készíteni hazánkban az atomenergia békés célokra való hasznosítását, mindenekelőtt az első hazai atomerőmű létre­hozását. Jelentősen ki kell szélesíteni a rádióaktív izotó­pok ipari alkalmazását. Meg kell kezdeni az atomtechnika kifejlesztéséhez szükséges mű­szerek és berendezések gyártá­sát. illetve gyártásának előké­szítését. 7. Hazai nyersanyagaink fo­kozott hasznosítása és a kemizálás széleskörű alkalma­zása végett lényegesen növelni kell a vegyipar súlyát ipari termelésünkben. A kőolajipari termékek, a hazai szenek és egyéb nyersanyagaink foko­zott feldolgozásával lényege­sen ki kell bővíteni a vegyipar hazai nyersanyagalapját. A vegyipar fejlesztésének köz­ponti célkitűzése korszerű mű­anyagipar megteremtése. Ezért elsősorban a PVC, valamint a szintetikus műszálak nagy­üzemi gyártását kell megszer­vezni. A fehértermék-kihoza- tal növelésére jelentősen fo­kozni kell a kőolaj krakkolás- sal való feldolgozását. Növelni kell a műtrágya, növényvédő­szerek, valamint a gyomirtó­szerek gyártását. A mezőgaz­dasági nyersanyagok helyett fc kozottabban kell mestersé­gesen előállított anyagokat felhasználni az alkohol és mo­sószer gyártásban. Ugyanak­kor növelni kell a mezőgazda­ság és ipar hulladékanyagainak és a gyógynövényeknek vegy­ipari feldolgozását. Fokozni kell új, nagyhatású gyógysze­rek gyártását. Gyorsítani kell a vegyipari folyamatokat kor­szerű technológiai eljárások és kisgépesítés megvalósításával. 8. Az alumíniumiparban nagymértékben növelni kell a félgyártmányok és kész­gyártmányok előállítását. Nagyszilárdságú és korrózió­álló alumíniumötvözeteket kell előállítani. Növelni kell az alu­mínium felhasználását import­anyagok, elsősorban réz helyet­tesítésére. Meg kell oldani a magnézium ipari előállítását hazai nyersanyagból. Elő kell készíteni a vörösiszap komplex technológiai hasznosításával — marónátron, vas és alumí­nium kinyerés mellett — a ti­tán előállítását. 9. A munka termelékenysé­gének gyorsabb. emelése céljából az építőiparban min­(Folytatás a 2. oldalon.) !. Áz ipar további technikai haladásáért

Next

/
Oldalképek
Tartalom