Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1955-11-06 / 261. szám

Testvéri üdvözlet a békéért, a demokráciáért. Forradalmi műszak a bonyhádi üzemekben A Bonyhádi Cipőgyár dolgozói azt vállalták, hogy a forra­dalmi műszakban 85 százalékban fognak elsőosztályú cipőt gyár­tani. Vállalásukat jóval túlteljesítették: 89.2 százalék a gyártott elsőosztályú cipők aránya. Különösen november 3-án értek el szép eredményeket, ezen a napon 92.1 százalék volt a kereske­delmi I-es és 95.5 szízalék a műszaki hibamentes cipők aránya. GYŐZEL ovember 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradadalom 38. évfordulóján me­gyénk élenjáró üzemei kettős ünnepet ülnek. Nemcsak Október diadalát ünnepük meg, hanem üzemük harcának eredményeit is, amellyel a szocializmus építésének élvona­lába kerültek. Megyénkben öt ipari üzem nyerte el a III. negyedévi tervteljesítés alap­ján a megtisztelő Elüzem kitüntetést. Ezekben az üzemekben a november 7-i ünnepséggel egybekötve Elüzemavató ünnepséget tartanak és jutalmakat osztanak Ili a termelésben élenjáró dolgozóknak. m A bundacipők gyártásához kapta az üzem ezt a három szűcs gépe*. Sós Balázsné, Szabó Jánosné és Enyedi Albertné dolgozik rajtuk. Hamar megtanulták az új gépek kezelését, a forradalmi műszakban 150 százalékos teljesíi mény mellett selejtmenesen dolgoztak. A jó munka eredménye: Jó minőség. Az aljaüzemi futósza­lag végén a minőségi ellenőrök vizsgálják a kész cipőket. Szép eredményeket értek el a forradalmi műszakban a Bonyhádi Zománcgyár dolgozói ts a minőség javítása terén. A dolgozók röpgyűléseken főleg e minőség javítására tettek vál­lalást, hívták versenyre egymást. Ezek teljesítéséből születtek a jó eredmények. Prisztacs Antal és Szőcs Menyhért égetők vállalták, hogy a forradalmi műszak ideje alatt az általuk égetett zománcedé­nyekből egyetlen darab sem lesz selejtes. Vállalásukat teljesítet­ték, amellett 125 százalékot értek el. Selejtmentesen dolgozott a forradalmi műszakban Forró Ferenc kétszeres sztahanovista, egyengető csoportvezető is. Emel­lett 125 százalékra teljesítette normáját. Nemcsak városunkban, megyénkben, ha­nem az egész országban ismeretesek a Szekszár­di Nyomda ízléses zsebnaptárai. Nemcsak a naptár szerez hírnevet a nyomdának, hanem az is, hogy november 5-én tartotta Élüzem- avaló ünnepségét. A négyszeres Élüzem meg­kapta e Minisztertanács és a SZOT vörös zászlóját. Tervüket 7 százalékkal teljesítették túl, az önköltséget pedig 12.3 százalékkal csökkentet­ték. E számok mögött a nyomda dolgozóinak, Bállá István gépszedő, Barshegyi Róbert kézi­szedőnek, Haász Jakab, Szegedi György gép­mestereknek, Benkovits Jánosné, Szabó Rózsi könyvkötőknek, Búzás Mária hajtogatónak és a többieknek kiváló munkája, hősies erőfeszí­tése áll. Nehézséget akozott munkájukban a raktár­hiány és az építkezés. Az építkezés befejezté­vel megoldódik a raktárprobléma, ezenkívül új, kényelmes fürdő, öltöző segítik elő a dol­gozók szociális körülményeinek megjavítását és fokozza még jobban munkakedvüket. Komoly feladat elé állította ebben a negyedévben a nyomda dolgozóit a Tolnai Napló előállítása. Sok nehézséget kellett leküzdeniük, amíg biz­tosítani tudták napilapunk előállításának mű­szaki és személyi feltételeit. A nehézségek ellenére elsősorban jó munka- szervezéssel tudták az Élüzem feltételeket tel­jesíteni. Odepka Rezső igazgató, Széli István művezető és Tóth Sándor párttitkár elvtársak munkakörükön és munkaidejükön kívül eső munkákat is elvégezték, hogy felszámolják a szűk keresztmetszeteket. Az október havi tervteljesítés számai azt mutatják, hogy a nyomda dolgozói nem pihen­nek meg babéraikon, tovább megtartják, illetve fokozzák élért eredményeiket. iSzamos Rudolf: FORRADALÓ (ELBESZÉLÉS) ÜZEMEKBŐL MÁV PÁLYAFENNTARTÁSI FŐNÖKSÉG Bátaszék—Pusztaszabolcs, — Pusztaszabolcs—Paks, Mező­falva—Rétszilas, Sárbogárd— Börgönd — több, mint 350 kilo­méteres vonalhálózat forgalom­biztos állapotban tartása jelenti a Szekszárdi Pályafenntartási Főnökség feladatát. Olyan fon­tos szállítás zavartalanságát kell biztosítania, mint Sztálin Vasmű szénnel, koksszal és vas érccel való ellátása. A nagymá- nyoki szén Inota felé való szál­lítása Bátaszéktől Börgöndig a Szekszárdi Pályafenntartási Fő­nökség vonalán halad keresztül. Ezenkívül biztosítania kell az őszi csúcsforgalom és a téli for­galom sikeres lebonyolítását. — Elő kell segítenie a 2000 tonnás mozgalmat és az 500 kilométe­res forgalmat. A III. negyedévben az álta­lános feladaton kívül még egyéb feladatokat is meg kel­lett oldania. E sokrétű felada­tokat kiválóan oldották meg. Teljesítették a tervet és 120 százalékos normateljesítmény- átlagot étek el. Ernyes József elvtárs a Szocialista Munkáért Érdemérem tulajdonosa, Szőke Jánosné pályamunkás Kiváló Dolgozó, Erdélyi József szek­szárdi pályamester, Dóra Ist­ván és Gyula János sztahano­vista műszaki intézők, meg a többi 140 sztahanovista és öt Kiváló Dolgozó mindennapi szí­vós munkáját tükrözik ezek az eredmények. Az Élüzem cím elnyerését nagyban elősegítette az a sok értékes újítás, ami ez évben lá­tott napvilágot. Újítási tervüket eddig 200 százalékra teljesí­tették. Az Élüzem cím elnyeréséért folytatott harc legjobbjai kö­zött az ünnepségen 7200 forint kerül kiosztásra. Ezenkívül 3000 forintot kaptak még kultúr- és sportcélokra. DOMBÓVÁRI MÁV FATELÍTŐ Harmadszor nyerte el a Dombóvári MÁV Fatelítő a ki­tüntető élüzem címet. Az üzem dolgozói, szombaton este együtt ünnepelték a nagy kitüntetést az Októberi Forradalom évfor­dulójával. Méltán lehetnek büszkék eredményeikre, harma dik negyedévi tervüket 103 szá­zalékra teljesítették, a tervezett önköltséget 2 százalékkal csök­kentették, túlteljesítve a húsz budapesti ipari vállalat kezde­ményezéséhez való csatlakozá­sukkor tett vállalásaikat. Az üzem dolgozói a közel­múltban megtartott termelési értekezleten azt vállalták, hogy éves tervüket december 25-re befejezik. TOLNAI SELYEMFONÖGYÄR A gyár jó eredményeit nagy­ban elősegítette az a sok újí­tás és ésszerűsítési javaslat, amelynek bevezetése a III. negyedévre esett. Ezek közül kiemelkedik Friedrich elvtárs már ismert újítása, a 20 fonó­fejes fonóegység alkalmazása, amely 50 százalékkal emelte a termelékenységet. A III. negyedévben különö­sen jó eredményeket értek el a fonodában: ifj. Morvái József - né, Potyondi Józsefné, Wittin- ger Margit és Lampek Katalin. A cérnázóban pedig Benke Fe- rencné ,Lóridon Józsefné, Zim­mermann Mária és Komano- vics Istvánná. A négyszeres Élüzem mun­káját a tervteljesítés számai is tükrözik: termelési tervüket majdnem öt százalékkal, ter­melékenységi tervüket közel 10 százalékkal teljesítették túl, 3,6 százalékkal csökkentették az önköltséget. A jó munkafegyel­met szemlélteti az, hogy nem volt igazolatlan mulasztás. A kutya csaholva rohant előre. Az udvaron sötét em­beri árnyék kerülgette a po­csolyákat. — Bundi, te — szólt az em­ber és a kutya elhallgatott. — Mellső lábaival kapálózva ka­paszkodott a férfi kabátjába. Az ember megzörgette a konyhaajtót. Fejét előrehaj­totta, egész tartása az alacsony nádtető eresze alá görnyedt. — Alszotok, Lajos? — Nem a’ — válaszolt bent- ről egy rekedt hang. — Azt hittem, mert nagyon besötétedtetek — lép>ett a konyhába, amelyet csak a rá­gott pléhajtós tűzhely fénye világított. — Nincs petrólis, a zsíros- mécses meg büdös ... Ülj ide, komám. A vendég lezökkent a lócá­ra. A sötétben hallani lehetett, amint a papírt zörgeti. — Rágyújtasz? — Van dohányod? — Egy kis újságpapírba csa­vart ... — Jó az is. — A többit elvitte a há­ború ... Mindketten repítettek egy darabot az újságból és a tűz elé gúggoltak. A gazda meg­piszkálta a parazsat a fellob­banó fény megvilágította az arcukat. Borostás volt mind­egyik, egyformán szikkadt ki­ugró pofacsontú parasztárc. Hosszú hallgatás után a gazda kezdte a szót. SZEKSZÁRDI NYOMDA — Meg ne sértődj, komám, de igaz-e, hogy becsukjátok a templomot, meg hogy ott lesz a kommun lóistállója? — Marhaság ez komám, ki mondta? — A Fent apátúr prédikálta vasárnap — válaszolt a sarok­ból az asszony. — És ti hiszitek ... — Fene tudja, a magam­fajta parasztember hogyan igazodna ebben a kevert vi­lágban ... A szerbek Báta- széknél. Felülről a csehek jön­nek, a Tiszától meg a romá­nok. Beborult a magyarnak. — Ha győz a forradalom, azok is a mi pártunkra áll­nak — mondta csendesen a vendég, de félfüllel az udvar­ra figyelt —- a keresztfiam hol van — kérdezte végül is. — A szénába. — Megnézném ... — Ammondó vagyok ko­mám, had pihenjen . .. — Beszédem van vele ... — Nem komenista az. — Majd eligazítjuk — ezzel felállt — istenálgyon — és ki­lépett az ajtón... — Nem parasztnak való ez a kevert politika — szólt utána a gazda, de a vendég már nem hallotta. Hátra ke­rült a félszer mögé. Az egy­mást kergető tavaszi felhők­ből most előbukkant a hold. Az ember megfogta a félszer- oldalhoz támasztott létra fokát. — Fiam — súgta. Fönt megmozdult a széna s egy kócoshajú fiatal, majd­nem gyereklegény dugta elő fejét. — Maga az, körösztapám? — Hát nem alszol? — és a negyvenötév forma ember szí­vét jóleső meleggel simogatta az érzés. Ezek a gyerekek — gondolta, —• majd ezek viszik tovább, amit mi elkezdtünk, mert csak most kezdődik iga­zán. Bízott ehhez a fiúhoz. Igaz, alig múlt tizenhétéves, de esze, keze aranyat ér és a Schilling-gyerekek közül erre lehet számítani... — Itt vagyok, körösztapám — csúszott eléje a létrán. — A bátyád? — Hiszen tudja, a nagypa­rasztokkal bandázik... — Kár ... — Én már szóltam neki, azt mondta, jobb lesz, ha befo­gom a pofámat és nem avat- kozok a vörösök dolgába, meg azt is mondta, ha maga nem lenne rokon, összetörné a csontját. Az ember hallgatott. — Hová megyünk? — kér­DOMBŐVÁRI FÉMTÖMEGCIKKGYÁRTŐ VÁLLALAT A Dombóvári Fémtömegcikk­gyártó Vállalat még fiatal üzem Sokezer füstcsövet, állatvaka- rót, vödröt, üstházat gyártanak itt, hogy el tudják látni a la­kosságot ezekkel a mindennapi életben nélkülözhetetlen áru­cikkekkel. A III. negyedévben új gyártmányok — a horgany­zott mosóteknő, a horganyzott répaszedő, a drótkerítésfonat és egy újfajta lábtörlőrács gyártá­sát kezdik meg. Az üzem közel 25 százalékkal teljesítette túl termelési tervét az elmúlt negyedévben. A ter­melékenység 22 százalékkal emelkedett, ugyanakkor több, mint 10 százalékkal csökkent az önköltség. Nagy szerepe van a jó ered­mények elérésében annak, hogy állandóan fejlesztik, tökéletesí­tik a termelési eljárásokat, be­vezetik az elfogadott újításo­kat és élénk versenyszellem hatja át az üzem minden egyes dolgozóját. dezte a gyerek, miközben be­nyúlt az istállóajtón és egy kopott félkabátot akasztott le a szögről. — Az újvárosba... Megala­kul a direktórium, megjött egy elvtárs ... kintről. A gyerek szaporán lépke­dett mellette és nem kérdezte, mit jelent ha kintről jön valaki. * Az alacsony, földes szobá­ban már harminc-negyven ember szorongott, amikor megérkeztek Bencéék. Egy alacsony, sovány ember be­szélt. Az ajtó mellett szorítot­tak helyet a jövevényeknek. A gyerek fülét valósággal megütötték a szavak. — Én ott voltam, elvtársak — és a sovány ember felemel­te hangját. — Ott voltam, ami kor Lenin azt mondotta a munkásoknak, katonáknak és parasztoknak, hogy a nép, a proletariátus csak fegyverrel a kézben, egységes nagy aka­ratban harcolhatja ki magá­nak a hatalmat... Valaki közbeszólt: — Taní­tó, te láttad őt? — Láttam — válaszolt a so­vány és a gyerek úgy érezte, hogy a fülledt levegőjű, ho­mályos szobában megállt az idő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom