Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)

1955-11-06 / 261. szám

q szocializmusért harcoló összes népeknek! JELENTÉS Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulója tiszteletére indított munkaver­seny keretén belül az ipari munkások példájára a mezőgazdaságban is ezrek és tízezrek tettek szocialista versenyvállalást a közvetlen előttük álló feladatok gyors elvégzése érdekében. Ma, a nagy nap előestéjén minden községben, a mezőgazdaság szocialista szek­toraiban számot adnak a dolgozók elért eredményeikről. Jogos büszkeséggel állapítják meg: ez a nap újabb jelentős állomása szocializmust építő hazánknak. MEZOGAZBASAGBOL Élüzemet avatnak a luképusztai Törzsállattenyésztő Állami Gazdaságban BOGYISZLÓI PETŐFI TSZ Mióta egyesült Bogylszlón a nemrég alakult Aranykalász és a régebb idő óta működő Petőfi Termelőszövetkezet, azóta sokka! jobban megy a munka. Minden termelőszövetkezeti tag, a csa­ládtagokkal együtt, kora reggel tői késő estig részt vesz a közös munkában. Az összefogásnak, a fáradtságos munkának meg is van az eredménye. A régebb idő óta működő Petőfi Termelőszö- yetkezetben például egyetlen esz téndőb'en sem tudták elvetni a búzát október végéig. De ebben az évben elvetették. A szövetke­zet tagjai megígérték november 7-e tiszteletére, hogy október 3l-ig földbe teszik a búzát és így is történt. A községi tanács november 2-án jelentette, hogy a helybeli Petőfi Termelőszövet­kezet teljesítette őszi kenyér- é3 takarmánygabona vetéstervét. BÖLCSKEI VÖRÖS OKTÖBER TSZ A bölcskei Vörös Október Ter­melőszövetkezet pár évvel ez­előtt alakult, hogy közösen dol­gozva, jobb életet teremtsenek a tsz valamennyi tagja számára. Az idei év terméseredményei bebizonyították a nagyüzemi gaz dálkodás fölényét, a kisparcellás gazdálkodás előtt. Az egész évi jó munka folytatódott most az őszi betakarítás és vetés mun­káinál. A tsz tagjai vállalták, hogy a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 38. évfordulója tiszteletére befejezik az őszi ga­bonafélék vetését. Vállalásuk valóraváltása érde­kében valamennyien lelkiismere­tesen láttak a munkához és nem utolsó sorban a bölcskel gépállo­más segítségével, sikerült 3 nap­pal a vállalás határideje előtt vállalásukat teljesíteniök. Befe­jezték 135 holdon a búza vetését. A már korábban elvetett 40 hold őszi árpa és 18 hold rozs vetésük már gyönyörűen zöldéi. A vetés befejezésével még nem ért véget kint a határban a munka. Egy emberként láttak a kukorica töréséhez, a szár letaka rításához. E munkában segítenek azok az új tagok is, akik az ősz folyamán a Vörös Október TSZ- be léptek. ÉRTÉNYI DÓZSA TSZ Az őszi mezőgazdasági mun­kák mielőbbi befejezése érdeké­ben a tsz tagjai november 7-e tiszteletére azt vállalták, hogy pótolják a rossz időjárás okozta lemaradásukat. A többi között őszi kenyérgabona vetéstervét a szövetkezet november 7-lg tel­jesíti, s elvégzi a betakarítás túlnyomó többségét. Az értényi- ek becsülettel teljesítették válla­lásukat. November 5-én már je­lentette a szövetkezet vezetősége hogy az utolsó szem búza vető­magját is a földbe tették. HUSZONEGY GÉPÁLLOMÁSI DOLGOZÓ KAP MA KITÜNTETÉST A DISZ ERIGÄD 140 SZÁZALÉKOT TELJESÍTETT FORRADALMI MŰSZAK ALATT A Kai módi Állami Gazdaságban főleg az akadályozta az őszi kalászosok intésének gyors befejezését, hogy a kapások betakarítása lassan ment. Tehát a vetés meggyorsításához feltétlenül szükség volt elsősorban az őszi betakarítás meg- gyorsításának.Ennek érdekében csatlakoztak az állami gazdaság dolgozói az ipari munkások kezdeményezéséhez, november 1-től november 7-ig forradalmi műszakot tartottak. A forra­dalmi műszak alatt sok kimagasló eredmény született, az előző héthez viszonyítva összehasonlíthatatlanul jobban ment a munka. A legjobb eredményt Fazekas Gyula DISZ-brigádja érte el a forradalmi műszak alatt. A brigád teljesítése átla­gosan 140 százalék volt. Ennek következtében az állami gaz­daságban teljesen befejeződött a cukorrépa szedése és beta­karítása. Miután a betakarítás meggyorsult, utána a vetések is gyorsabban mentek. A lelkes DlSZ-ftataiakat a betakarítás­ban mindjárt követte a traktor, amely szántott és utána nyom­ban vetettek is. Egyszóval a forradalmi műszak alatt a Kaj- mádi Állami Gazdaság dolgozói behozták a korábbi lemara­dást, betakarították az őszi kapások túlnyomó többségét, s tel­jesítették őszi kenyérgabona vetéstervüket. A HARCI TSZ-EK TAGJAI ÄLLTÄK SZAVUKAT Mozolai Sándor elvtárs Harc község tanácselnöke arról adott hírt, hogy 3 termelőszövetkeze­tük és az egyénileg dolgozó pa­rasztok vállalást tettek november 7-e méltó megünneplésére. — örömmel közlöm — mon­dotta munkatársunknak, —hogy termelőszövetkezeteink az Alkot­mány, Uj Élet és az Uj Barázda TSZ-ek összesen 295 holdon be fejezték a kenyérgabona veté­sét. Ezzel teljesítették november 7-re tett vállalásukat. A vetések nagyobb része — mondotta az elnök — répa, napraforgó és kendervetés után kerültek. A tsz­ek tagjai első és legfontosabb feladatuknak tekintették azoknak a területeknek a letakarítását ahova kenyérgabona került. Ter­vük és szavuk teljesítése érde­kében késő estig szántottak a traktorok, vetettek a gépek. A gépállomás segítő munkáján kí­vül az Alkotmány TSZ-ben pél­dául 5 fogat vetett naphosszat.. Befejeződött a vetés, most va­lamennyien a kapások betakarí­tásához láttak. Régi tagok, új ta gok együtt, közös erővel végzik a munkát, hogy mielőbb rend legyen a harci termelőszövetke­zetek határában. — Róla beszélj akkor ... A kis sovány ember, akit ta­nítónak szólítottak, körülné­zett. Szeme valósággal bele­fúródott az emberek tekinte­tébe. Nem lehetett tőle szaba­dulni. — Lenin — kezdte, — Le­nin, középtermetű, zömök em­ber, feje már kopaszodik, a szeme... A szeme? Láttatok fi már viharban lobogó mág­lyát? ... A szeme az külön él, a szemével tud beszélni... Én először tizenhét októberében találkoztam vele... Ott áll­tunk már másfél éve az árok­ban egymással szemtől szem­be, magyarok, oroszok ... Ak­kor október közepén úgy fújt a szél, ólmos, nehéz eső esett. A bakancsok rohadtak már a lábunkon. Ott ültünk a lövész­árokban a szakasszal... — A császár azt mondta, mire ősszel lehullik a levél, otthon lesz minden katona és már a harmincadik hónapot sínylődtük a tetves, nyirkos árkokban ... öltük egymást magyar az oroszt, orosz a ma­gyart, német a franciát. A keserűség nyomott min­ket. Sáros lett az ősi magyar lobogó és akkor egyszercsak közénk toppant fegyvertele nül egy orosz. Csak néztük egymást. Az orosz elővett kö­penye alól egy kockaalakú sárfekete kenyeret, — hieb, ruszki hieb, — mondta és nyújtotta nekünk ... így kezd tünk barátkozni. Fölöttünk varjak károgtak és valahol itt hon mindennap minden máso­dik faluban kongott a lélek­harang, mindennap száz ha­lottat gyászolt az ország ... És ez az orosz, ez mondta először a neve — Lenin. Ott, Sipe- tovka alatt a nyirkos lövész­árokban és ez a név volt min­den, a kenyér, a remény, a béke... és amikor október végén ők elindultak Lenin szavára, velük mentünk mi is ... És négy hónappal ké­sőbb, találkoztam vele sze­mélyesen. Akkor arról beszélt nekünk magyaroknak, hogy a föld egyedüli jogos tulajdono­sa Magyarországon is a ma­gyar paraszt és nem a földes­urak, a grófok, a bárók, a gyárak pedig a munkásoké és a hatalom a felszabadult népé ... Most nekünk is ez a feladatunk, elég volt a rab­ságból, a háborúból, a nyo­morból ... élni akarunk ... A hatalmat a dolgozó nép kezébe. Nem csattantak össze taps­ra a tenyerek, amikor befejez­te a sovány ember, csak Lali azt vette észre, hogy köröszt- apja, az a szikkadt borostás arcú alsóutcai parasztember előre furakodott. — Igaza van — kiáltotta harsányan — a hatalom a miénk, fegyvert a kézbe, hogy megvédhessük életünket... Válasszunk és a vezetők még ma éjjel foglalják el a város­házát, a megyeházát... Kopott katonaruhás férfi ugrott föl. — A helyőrség a mi oldalunkon ... Tegnap Bu­dapesten kikiáltották a Ta­nácsköztársaságot ... Én vál­lalom a Vörösőrség megszer­vezését ... Megbolydultak az embe­rek, különös, soha meg nem magyarázható láz, izgalom lobogott a földes szoba ala­csony mennyezete alatt... — Éljen Lenin ... Éljen a szovjet — kiáltotta valaki. — Szavazzunk elvtársak, kik legyenek a direktórium tagjai. És egyszer csak Lali azt hallja, hogy a város új veze­tője a keresztapja lett... A katonaruhás átfurakodott az embereken, néhány perc múl­va vagy nyolc katonával tért vissza, mindegyik nyalábjá­ban puskák. Lali is nyújtotta kezét pus­káért. A katona végignézte: — Gyerek vagy még. — Nem — kiáltotta Lali, — én is harcolni akarok. Hogy miért? Arra nehezen tudott volna most válaszolni, de szerencsére ezt nem is kér­dezte tőle senki. — Adjad csak a kezébe elv­társ, jó helyen lesz ott... — ígérem, körösztapám ... írják be az én nevem is ... * Lali óvatosan nyitotta ki az utcaajtót. A kutya eléje sza­ladt, a gyerek megvakargatta fületövét és suttogva beszélt: — Csöndesen öreg, mert meghallják. Szerencsésen elrejtette a puskát a szénában. Zsongott szívében a tavasz és egyre is­mételgette a nevet — Lenin, Lenin ... Olyan erőt érzett, amely mindenen győz. Úgy ruhástól elaludt. Haj­nalban arra ébredt, hogy va­laki a vállát rázta. — Ébredj Lajos fiam ... Az utcáról valaki bekiál­tott: — Pista te — még a ka­put is megrugdalták. Alattuk az istállóból előbujt az idősebbik testvér. — Mi van? — Hozd a puskát és gyere, leszámolunk a vörösökkel. Lali megremegett. — Ez ő, — motyogta, — a bátyám — a fehérek hívják. Hirtelen elnémultak, mert a báttyó a szalmakazalban kotorászott. A homályban lát­ták, amint hosszúcsövű pus­kát húzott elő és elrohant. — Félsz? — kérdezte Bence. — Nem — és Lali megszo­rította keresztapja kezét. — Akkor menjünk fiam mi is... Erre a kertek alatt előbb érünk. Valahol puskalövés dör- rent, aztán még egy és a vá­ros túlsó szélén katatni kez­dett egy géppuska. — A mieink — kiáltott fu­tás közben a gyerek és újból eszébe jutott az éjszaka hal­lott név — Lenin — és erő­sebben markolta meg a puskát. Aki egy kicsit is tájékozódva van a megyében történő esemé­nyekről, az tudja, hogy a Juhé- pusztai Törzsállattenyésztő Ál­lami Gazdaság dolgozói a II. Pártkongresszus tiszteletére in­dított versenyben az állami gazdaságok között országosan első. Az is ismeretes a megyé­ben sok helyen, hogy a Juhéi Törzsállattenyésztő Áll. Gazd. már többször volt élüzem. De valami okok miatt az élüzem- jelvény és kitüntetés ezideig minden alkalommal elkerült az állami gazdaságból. De azért a juhéiak nem adták fel a re­ményt, állították, hogy ismét visszaszerzik az élüzem-jel­vényt. Számításuk sikerült. A felszabadulási versenyben s azt követően az agusztus 20-ra in­dított versenyben, majd végül a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 38. évfordulójára kez­deményezett munkaversenyben az állami gazdaság dolgozói ki­magasló eredményeket értek el. Szinte kivétel nélkül az állatte­nyésztés minden üzemága túl­teljesítette november 7-ig éves tervelőirányzatát. Hasonlókép­pen jó eredményeket értek el a növénytermesztési brigád dol­gozói is. A Juhépusztai Állami Gazda­ság dolgozói az állattenyésztés és a növénytermesztés együtte­sen elért eredményei alapján, ma ismét elnyerte az élüzem cí­met. Az ünnepséget ma este tartják a Juhépusztai Állami Gazdaság központi üzemegy­ségében. Munkában a faddi tsz-ek Kossuth TSZ A nyár folyamán a faddi ter­melőszövetkezetek taglétszám­ban és területben egyaránt je­lentősen gyarapodtak. Az új tagok által behozott földterület meghaladta a 400 holdat, ami szükségessé tette a terület ösz- szevonását. A Kossuth TSZ te­rülete közel 1000 holdra gyara­podott. A tsz valamennyi tag­jának szorgos munkájára volt szükség, hogy november 7-ig befejezzék a vetést, amelyre vállalást is tettek. Az adott szó valóraváltását akadályozta az a körülmény, hogy a betagosí- tott területről az egyéni gazdák nem takarították le a kukorica­szárat. (Ez azok kötelessége lett volna.) A tsz-tagok látták, ha ar­ra várnak, amíg a gazdák letaka­rítják ezt a területet, akkor nem tudják szavukat valóravál- tani. Nem vártak, hanem hozzá láttak annak a területnek a letakarításához, amelybe még búza kerül. A letakarításban kombájn segített. A 80 holdas tábla egyik részén vágják a szárt, utána halad a traktor, szántja a földet, amelyet a vető gép követ. A tsz felemeli ke­nyérgabona vetési terve 210 hold. Ebből november 2-án es­tig 160 holdon tették földbe a kenyérgabona magját. A tagok úgy határoztak, éjjel is dol­goznak, hogy november 7-re be­fejezzék a vetést. Uj Élet TSZ Bár későn kapták meg az Uj Élet tagjai a vetőgépet, mégis azzal dicsekedhetnek és joggal, hogy helyes munkaszervezéssel, a vállalás határideje előtt 5 nappal befejezték 123 holdon a öúza vetését. Az Uj Élet TSZ is sok új tag­gal gyarapodott a nyár óta. Az őszi mezőgazdasági nagy mun­kában már az új tagok is ki­vették részüket. Nemcsak trak­torral, hanem a tsz fogatosai is vetettek. A vetés után hozzáláttak a jó termést ígérő takarmányrépá­juk betakarításához és a kuko­rica töréséhez. A szár letakarí- tásában segít a kombájn is. Szabadság Földje TSZ Teljes lendülettel halad a tsz ben a búza vetése. Eddig 60 holdon tették földbe a kenyér- gabona magját, amelyből 30 holdat keresztsorosan vetettek. A vetés mielőbbi befejezése ér­dekében az Uj Élet TSZ-től kapnak segítséget. Több vető­géppel sikerül napokon belül befejezniük a még visszalévő kenyérgabona vetését. A vetéssel egyidőben végzik a kapások betakarítását. 70 hold kukoricájukból mindössze 4 hold a még letöretlen terü­let. Ezenkívül befejezték 10 hold cukorrépájuk felszedését. Búzakalász TSZ November 7-ig 90 holdon fe­jezik be a búza vetését a tsz tagjai. A férfi munkaerő a ga­bonavetésnél, a kukorica be- hordásánál veszi ki részét. Az asszonyok befejezték 10 hold paprika termésének betakarítá­sát. A szeptemberben Budapes­ten megtartott Mezőgazdasági Kiállításon a Búzakalász TSZ bemutatott paprikái III. díjat nyertek. Jól sikerült ebben az évben a termés. Holdanként 80 mázsa paprikát szedtek le. A prémiummal együtt közel 250 ezer forint bevételre számíta­nak. Az eredeti terv szerint, jövőre is 10 holdon akarnak fűszerpaprikát termelni. A szép terméseredmények láttán, tervüket 5 holddal növelni fog­ják. Jövőre 15 holdon fognak fűszerpaprikát termelni a Búza­kalász TSZ tagjai. A paksi járás termelőszövetkezetei — kevés kivétellel — teljesítenék őszi gabonavetési tervüket A rendkívül szokatlan, sze­szélyes időjárás, az őszi kapá­sok kései érésével együttesen a paksi járás termelőszövetke­zeteinek tagjait is hátráltatta az őszi mezőgazdasági munkák elvégzésében. Ennek az lett a következménye, hogy más évek­hez viszonyítva, elmaradtak a termelőszövetkezetek az őszi kenyérgabona vetéstervük tel­jesítésével. De az objektív kö­rülmények okozta lemaradáso­kat legjobb igyekezetükkel ipar kodtak pótolni. A járás ter­melőszövetkezetei november 7-e tiszteletére azt vállalták, hogy behozzák a lemaradást, elsőnek a kenyérgabonát teszik a földbe. A paksi járás termelőszövet­kezeteinek túlnyomó többsége határidő előtt teljesítette válla­lását. Amint november 2-án je­lentették, a járásban hat ter­melőszövetkezet teljesen befe­jezte a vetést. Ezek között van a madocsai Igazság, a kajdacsi József Attila, a kajdacsi Novem bér 7, a paksi Búzakalász, a sárszentlőrinci Táncsics és a bölcskei Vörös Október Terme­lőszövetkezet. De amint novem­ber másodikén a járási tanács mezőgazdasági osztálya jelen­tette, a járás többi termelő- szövetkezetei is befejezik, illet­ve befejezték ezen a héten a vetést. Megyénk traktorosai az dp ilis 4-e tiszteletére indított ver. senyben, majd, később a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom tiszteletére indított versemben számos kimagasló ered­ményt értek el. Az olyan élenjáró traktorosok neveivel, mint Récsei István, Szokodi Ferenc, a szedresi gépállomás trakto­rosai, Spannenberger József, Pálfi István a bonyhádi gépállo­más traktorosai, — egész esztendőn át lehetett találkozni. A megye gépállomásainak legjobb traktorvezetői jó mun­kájuk elismeréséül különböző kitüntetéseket kaptak. Ma, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójának elő- estélyén 19 traktorvezető kap sztahanovista-oklevelet, két traktorvezető pedig „A mezőgazdaság kiváló dolgozója” jel­vényt kapja. A kitüntetéseket minden gépállomáson ma, november 6-án a november 7-re rendeze t ünnepségeken a gépállomás igazgatója adja át a traktorosoknak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom