Tolnai Napló, 1955. november (12. évfolyam, 256-280. szám)
1955-11-05 / 260. szám
Világ proletárjai egyesüljetek ! r A MAI SZAMBÁN: Fő feladatunk a német militarizmus feltámasztásának megakadályozása. — A külügyminiszteri értekezlet folytatta a német kérdés vitáját (2. o.) — A százhetvenöt éves Simon tornyai Bőrgyár (3. o.) — Tagértekezletek a földművesszövetkezetekben (3. o.) — Hogyan mérnek a gyönki malom- ^ bán (4. o.) ^ AZ M D P TOLNAMEGYEI PÄRTBIZGTT JÄGANAK LAPJIA XII. ÉVFOLYAM, 2Ö0. SZÁM. ARA: 50 FILLÉR. SZOMBAT, 1955 NOVEMBER 5. Szántson és vessen minden gép! A kenyérgabona vetésének határideje október 31-ével lejárt. A kedvezőtlen csapadékos időjárás, sok helyen a szervezetlenség, a jó idő várása következtében súlyos lemaradás van tsz-eknél, egyéni gazdáknál egyaránt. Különösen a dombóvári és a bonyhádi járásban mutatkoztak meg a fent említett hibák, ahol a kenyérgabona vetés november 1-vel még mindig csak 37 százalék. Nem sokkal kedvezőbb a helyzet a paksi járás kivételével a többi járás területén sem. Ezek a tények igen komoly és felelősségteljes munkát kívánnak meg pártszerveinktől, tanácsainktól gépállomásainktól egyaránt. Az a feladat, hogy jövő évi kenyerünk biztosítása érdekében pár napon belül a kenyérgabona vetéstervet teljesítsük. Ezért kell most mozgósítani minden gépet, kézi- és fogaterőt. Elsősorban a gépek kapacitásának kihasználását kell biztosítani a szántási és vetési munkákra. Példamutató munkát végez a mozgósítás és a gépkihasználás terén a mözsi, dunaszentgyörgyi, bölcskei gépállomás, ahol minden erőt a betakarításra, vetőszántásra és vetésre állítottak rá. A szedresi gépállomás igazgatója, Kovács elvtárs és főmezőgazdásza, Miklós elvtárs pedig személyesen résztvesznek és segítenek a termelőszövetkezeteknél a munkaerő elosztásánál, segítenek a szervezésben és irányításban is a vezetőségnek. Sajnos nem mondható ez el a teveli és a sárpilisi gépállomás vezetőiről. Olyan eset is előfordult, mint pl. alsónánai Dózsa TSZ-nél, ahol azért nem halad a vetés a megfelelően, mert a gépállomás nem biztosított erőgépet a letakarított területek felszántására és elvetésére. Több tsz-nél fordul elő a fordított helyzet. Baj van a tsz-tagek mozgósításával. Ezen keresztül a letakarítással. A decsi Alkotmány, a teveli Alkotmány TSZ-eknél a traktorosoknak a letakarítás miatt nincs biztosítva a folytatólagos vetőszántás. A tsz-ek pártszervezetei, vezetősége nem fogják össze a tagságot, eltűrik, hogy 80—100 tagból, csak 30—40-en menjenek dolgozni. November 1-vel nem vonták be megfelelően az új belépőket, aminek következménye a letakarítás lassú üteme, a vetés késlekedése. A kétyi Alkotmány, murgaj Petőfi TSZ-ekben pedig annak ellenére, hogy géppel is nyugodtan lehetett volna vetni, kézzel vetették el a búzát mintegy 30—40 holdon arra hivatkozva, hogy a Bonyhádi Járási Pártbizottságtól és a. Tanácstól kinjárt elvtársak kiadták a jelszót: „Kézzel, lábbal vetni “ kell. A talaj vetésre nem megfelelő, barázdás volt és a mag sok helyen 10—12 cm mélyre is került, nem beszélve arról, hogy egész fiatal, kézivetésben járatlan elvtársak is szórták a búzát, természetesen nem megfelelően. A fejetlenség, kapkodás, rendszertelenség jellemző sok helyen az irányító és végrehajtó szerveinknél. Ennek a megszüntetése pedig az első és legfontosabb feladat. El kell érni, hogy minden erőgép elsősorban vetőszántást végezzen és ha felszabadul a tsz-ekben, az egyéni gazdák vetése alá készítsék a talajt. A mélyszántásra pedig a vetések befejezése után álljanak rá teljes kapacitással. A vetőszántást végző gépeknél biztosítsák az éjszakai-nappali műszakot. Legtöbb helyen idegenkednek az éjszakai vetéstől, a többszöri utasítás ellenére sem szervezik meg a teveli, hőgyészi és még sorolhatnánk több gépállomást is a gépek éjszakai vetését. Az első és hátsó világítással az erőgépeken, a vetőgép kezelőnél lévő zseblámpa segítségével tökéletes, jó minőségű vetést lehet végezni. Fel kell számolni azt a nézetet is, hogy csak Univerzál gépek alkalmasak a vetőgépek vontatására, kormos és gumikerekű traktorokkal ugyanolyan minőségű munkát lehet biztosítani. Nem szabad olyan területeken, ahol a gépi és fogatos vetés jól végezhető, kézzel vetni. Az erősen oldalas, sárosán nedves területeken amennyiben felvett csoroszlyákkal sem biztosítható a gépi vetés és pár nap alatt a terület felszikkadása sem várható, vessünk el kézzel, és azonnal takarjuk be a magot. A gépállomások igazgatói a kettős műszak biztosítása érdekében kérjenek a katonaságtól, tsz-ektől traktorvezetésre alkalmas elvtársakat, sőt azokat a gépállomási műhelymunkásokat, akik önként vállalják, traktorosoknak kell beosztani november hónapra. El kell érni, hogy a szárvágásra átalakított kombájnok, aratógépek, fűkaszálók, min-/ den percet kihasználva segítsék a tsz-eket elsősorban a még vetésre kerülő földeken kukoricaszár letakarításában, majd pedig folytatólagosan az összes szárat vágják le, hogy megszüntessük megyénkben azt a helytelen állapotot, hogy a szár december, január hónapokban is kint virítson. Segítsék eló ezzel a silózási tervek teljesítését, az állatállomány zavartalan átteleltetését. Használjuk ki a DISZ és az MNDSZ-szervezetek mozgósító erejét. A megye asszonyai előtt álljanak példaképül a gyulaji Uj Barázda TSZ asszonyai, akik közgyűlésen vállalták, hogy teljes létszámmal segítik a betakarításban és vetésben a tsz-t a lemaradás behozásában. Vállalásukat tett követte; 32 asszony napok óta a burgonyaszedőgép után gyűjti zsákokba a burgonyát, példamutatóan dolgoznak. Igen nagy segítséget adtak a DISZ fiatalok, a faddi Uj Élet, a fácánkerti Vörös Hajnal, a madocsai Igazság, a sárszentlőrinci Táncsics, a paksi Búzakalász TSZ-ben, ahol a jó vezetés, a gépállomás megfelelő segítsége, a párttagok példamutató munkáján keresztül a kenyérgabona vetéstervet már teljesítették. A vetés pár napon belüli elvégzése érdekében a járási pártbizottságok, a gépállomások és tsz-ek pártszervezetei és üzemi bizottságai mozgósítsák a tsz-tagokat, traktorosokat arra, hogy november 6-án és 7-én munkával ünnepeljék a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulóját és ezzel az áldozattal járuljanak hozzá a szántási, vetési munkák gyors befejezéséhez, jövő évi kenyerünk biztosításához. Horváth József Újabb felajánlásokkal újabb győzelmek felé Termelőszövetkezetünk, az iregszemcsei Uj Élet, befejezte a kötelező 128 hold kenyérgabona elvetését. Szövetkezetünk tagsága a csütörtök este megtartott röpgyűlésen úgy határozott, hogy november 7-ét méltóképpen akarjuk megünnepelni. Éppen ezért a vezetőség és a tagság megfogadta, hogy vasárnap és hétfőn ünnepi műszakot tartunk, és ezalatt a két nap alatt 63 holdtól letörjük a kukoricát és 41 holdról levágjuk a szárat. A tagság egy része ped'g kétszázötven köbméter silói készít a két nap alatt a jószágillomány részére. Mi így akarjuk megünnepelni a Nagy Októberi Szociális a Forradalom évfordulóját. Kérünk minden termelőszövetkezetet, hogy azok, amelyek még mm fejezték be a vetést, vessenek és azok, amelyek befejezték, takarítsák be minél előbb a kapásokat. Ezt cselekedjük mi is, ezért tettünk vállalást. Éppen úgy érdeke a többi termelő zövetkezetnek is, mint nekünk, hogy minél előbb a földben legyen a búza és a padláson a kukorica. Dolgozzon ebben a két napban minden termelőszövetkezet! TÖTHI MIHÁLY MAJOR IMRE VÖRÖS JÁNOS elnök párttitkár brig. vez. • Az iregszemcsei Uj Élet Termelőszövetkezet tagjai jól szervezett munkával befejezték a kötelező 128 hold kenyérgabona vetését és elhatározták, hogy november 7-ét méltóképpen ünnepük meg. Az Uj Élet tagjainak a példája követésreméltó. Az iregszemcsei Uj Élet Termelőszövetkezet tagjai eddigi jó munkájuk nyomán újabb felajánlásokkal törnek újabb győzelmek felé. Lelkes munkájukhoz sok sikert kívánunk! Jó munkát végeznek a forradalmi műszakban a dombóvári Lelkes versenymozgalom indult a Dombóvári Vasútállomáson is november 7-ének, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom harmincnyolcadik évfodulójának megünneplésére. Az állomás fór galmi és kereskedelmi dolgozói felajánlásokat tettek, amelyek teljesítésével az őszi csúcsforgalom sikeres lebonyolítását akarják elősegíteni. Szép teljesítmények születtek a forradalmi műszakban. A feladásnál kocsinként öt óra rakodási idő van engedélyezve. Ezzel szemben az átlagos rakodási idő 3.93 óra, amiért legtöbbet — a szállító felekkel való jó kan csolat kiépítésével — Nagy Sándor fuvarozási tervellenőr és Béri Mihályné tervhivatalnok tettek. vasutasok A forgalom dolgozói a túlsúlyos vonatok összeállításánál és továbbításánál értek el szép eret ményeket. Az állomáson áthaladó irány vonatokon kívül tizenhét túlsúlyos irányvonatot állítottak össze és indítottak el rendeltetési helyére hétfőtől csütörtökig. Ezek közt volt az a szerelvény \sj amelyet csütörtökön állított ősz sze Faragó Flórián és Péter Lajos kocsimester. Ez a vonat a Sztálin Vasműhöz vitt téglát, cementet, szenet és a kohóhoz szükséges mészkövet. Lakato- Ferenc, a sztálinvárosi fűtőház mozdonyvezetője, a 411.329-e* géppel a menetidő betartásával vitte el a négyszáz tonna túlsúllyal terhelt vonatot a Sztálin Vasműhöz. A menetirányító biztosította részére végig a szabad utat. Ünnepi műszakét tartanak az aparhanti Március 9 és Felszabadulás TSZ-ben Kevés olyan lelkesen dolgozó termelőszövetkezet van a megye ben, mint az aparhanti Március 9. és a Felszabadulás Termelő szövetkezetek. A termelőszövetkezet asszony és férfi tagjai a Március 9-ben annak ellenére, hogy földterüle tűk 200 holdról 700 holdra nőve kedett és ezzel együtt a búzave téstervük Is jóval több lett, lelkes és megfeszített munkával dói goznak azért, hogy minél előbb befejezzék a kenyérgabona vetését. A szövetkezet asszonyai megfogadták, hogy vasárnap és hétfőn ünnepi műszakot tartanak. A termelőszövetkezet asszonyai azt ajánlották fel, hogy tíz hold ról letörik a kukoricát és erről a területről levágják a szárat, a férfiak pedig fogadalmat tettek arra, hogy ez alatt a két nap alatt teljes egészében befejezik a búza vetését. A Felszabadulás TSZ tagjai szintén dolgoznak vasárnap és hétfőn. A két termelőszövetkezet kéri a megye többi termelőszövetkezetét, hogy kövessék példájukat. Fokozott a vetésterv A szekszárdi járásban októbe végéig még csak hatvan száza lékra teljesítették a kenyérgabo na vetési tervet. Az elmaradást okozó természeti tényezők mellett a helyi tanácsok sem tettek meg mindent a betakarítás és a vetés meggyorsításáért. A járási tanács most sorra felülvizsgálja az elmaradt községeket é - közvetlen segítséget ad a munkák megszervezéséhez és a veté si terv teljesítéséhez. A fokozottabb segítségre és ellenőrzésre bi zony több helyen nagy szükség volt, mert például Szedres községben csak most derült ki, hogy sok kisparasztnak sem vetőmagja, sem fogatereje nincsen. Ezek a dolgozó parasztok az elmúlt években leginkább kapásnövé nyékét és zöldségfélét termeltek, s nem voltak hozzászokva a ke nyérgabonavetéshez. Most a községi tanács sorban elbeszélget ezekkel a termelőkkel és módot nyújt arra, hogy mielőbb pótolják mulasztásukat. A helybeli termelőszövetkezet tői kaphatnak búzavetőmagot és segítséget teljesítéséhez megmondják azoknak a gazdáknak nevét, akiktől fogatot kérhetnek a földek megműveléséhez Ugyanakkor azt is elrendelte a tanács, hogy a betakarítás és szántáson, vetésen kívül más munkára nem szabad a fogatokat használni, amíg a község nem teljesítette vetéstervét. Faddon. a járás másik legnagyobb községében is csak harminc százalékát vetették be az előirányzott területnek. A községi tanács most öt-hat napos határidőket állapított meg a vetésben hátralékos termelőknek, hogy betakarítsák terményeiket s utána elvessék a kenyérgabonát Felülvizsgálta a tanács a kulákok vetésterv teljesítését és közülük hármat feljelentett szabotálás miatt. Wolent Ferenc 8 hold kenyérgabonát nem vetett el határ Időre, s ezért 1400 forintra. Bü tös János és Orgovány József ku- lákokat pedig 1000—1000 forintra büntették meg 6, illetve 5 hold búzavetés el szabotálása miatt. November 7-ig befejezzük a vetést... Behozzák a lemaradást a bölcskei gazdák A BOLCSKEI GAZDAK pél dája bebizonyította, hogy ahol a tanács és a helyi pártszervezet szívügyének tekinti a kenyérgabona vetésének kérdését ott lehet jó eredményt elérni. Nem a véletlen furcsa játékának, hanem az akaratnak, a mindenáron való kötelesség te! jesítésének tudható be, hogy a bölcskei gazdák a több mint 1600 hold kenyérgabona vetéstervükből 1500 holdat már te! jesítettek. A kedvezőtlen időjárás következtében Bölcskén is későn érett be a kukorica, amelynek törése egybeesett a szürettel, a vetéssel. Az egymást követő munkákat mégis úgy szervezték meg, hogy a legfontosabbat, a vetést fejezzék be mielőbb. Ennek érdekében mindent megtett a tanács és a helyi pártszervezet. A hetekkel ezelőtt megtartott tanácsülésen a 36 dolgozó paraszt tanácstag vállalta, hogy körzetük valamennyi egyéni gazdájával elbeszélgetnek a korai vetés fontosságáról és nem utolsó sorban vállalták azt, hogy saját maguk mutatnak Jó példát. Példát mutatnak a kommunista gazdák is, közülük Rojer Pál Bénák Mihály és Krizsán István már befejezték a vetést. AZ ELMÚLT KÉT HÉT ALATT bebizonyították a bölcs kelek, hogy nincs lehetetlen hogy a ködös, esős időben is lehet kukoricát tömi, szántani és vetni. Nincs idő a várakozásra, ebben teljesen igazuk van, mert ha jobb termésátlagot akarnak elérni kenyérgabonából, mint az előző évben, akkor az szükséges, hogy egy per clg sem várva vessenek. Szánt sák a földet, szórják a magot mert ellenkező esetben nem tudnak majd bő termést aratni a nyáron. Vetnek a bölcskei gazdák amelyről a tanács szúrópróbákon és határszemléken kérész tül győződött meg. A szúrópró bák alatt nem egy olyan esettel találkoztak, hogy a gazdák több kenyérgabonát vetettek az előírtnál. Nagy Sándor egyé ni gazda a kötelező négy hold kenyérgabona vetésén felül to vábbi 600 négyszögölön vetet* búzát. Lengyel István egyéni gazda 3 hold és 700 négyszögöl vetés helyett 5 holdon ve tett kenyérgabonát. SOK BŰZ A VETÉS került kukorica után a bölcskei határ bán, a vetés mégis zökkenő mentesen haladt, mert először azokról a területekről takarí tották be a kukoricát, ahova kenyérgabona került. Sok egyé ni gazdát lehetne felsorolni kiknél zödel már a kukorica után vetett búza. Az eredmények elérésében segített a bölcskei gépállomás is. A község egyéni gazdái között 200 hold vetőszántásra kő töttek szerződést. A területet felszántották és sok gazda már el is vetette a gabonát. „A MÉG VISSZALÉVŐ vetést november 7-ig befejezzük a községben — mondotta a tanácselnök, Baranya Lajos elvtárs. — Ennek érdekében — folytatta tovább — a helyi pártszervezettel karöltve számba vettük az adottságokat, lehe tőségeket. Körülbelül 32 olyan gazdánk van, aki fogaterő hiány miatt nem tudta eddig kenyérgabona vetéstervét telje síteni. Ezeket a gazdákat segíteni fogják a fogattal rendelkezők, egyszóval, mindent meg teszünk és elkövetünk, hogy je lenteni tudjuk, Bölcske község dolgozó parasztsága november 7-én befejezte a kenyérgabona vetését."
