Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)
1955-10-08 / 237. szám
2 NAPLÓ 1955. OKTÓBER 8. Ünnepi ülés Berlinben az NDK megalapításának hatodik évfordulója alkalmából Csütörtökön, a Német Demok ratikus Köztársaság állami ünnepének előestéjén díszülést tartottak Berlinben az újjáépített Állami Operaházban. A díszpáholyban Wilhelm Pieck, a Német Demokratikus Köztársaság elnöke foglalt heyet. A Német Demokratikus Köz társaság himnuszának elhangzása után Wattier Ulbricht, a Németország Szocialista Egység pártja központi bizottságának első titkára, miniszterelnökhe lyettes nyitotta meg az ünnepséget és üdvözölte a külföldi és német dolgozók képviselőit. Ezután Otto Grotewohl emelkedett szólásra. A Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke ünnepi beszédében részletesen ismertette és mél tatta azokat a jelentős eredmé nyékét, amelyeket a Német De mokratikus Köztársaság dolgo zói lelkes, odaadó és megfeszíted munkával a Német Demokratikus Köztársaság megalapítása óta eltelt hat esztendő alatt elértek és foglalkozott a német egységért folyó küzdelemmel. Szuszlov elvtárs beszéde Ezután a szovjet kormányküldöttség nevében M. A. Szuszlov elvtárs emelkedett szólásra. Szuszlov hangsúlyozta: A haladás erői világszerte nagy rokonszenvvel és figyelemmel követik azt a munkát, amely lyel a Német Demokratikus Köz társaság dolgozói demokratikus államukat építik. Teljes összhangban áll az egész rémet nép létérdekeivel az a külprl'tlka, amelyet a Német Demok -Etikus Köztársaság kormánya fblytat — a béke és a népek közötti barátság politikája. Különösen közeli kapcsolatai vannak a Német Demokratikus Köztársaságnak a Szovjetunióval Ennek az a magyarázata, hogy a Szovjetunió őszintén bízik a Német Demokratikus Köztársaságban, a német nép érdekeit, a béke és a nemzetközt biztonság érdekeit szolgáló demokratikus fejlődésében. A nyugati államok egyes politikai személyiségei a közelgő genfi értekezlettel kapcsolatban azt a téves szempontot hirdetik, hogy a genfi értekezlet sikere Németország újraegyesítése kér désének megoldásától függ — mondotta ezután. — E kérdés minden fontossága mellett, amelyet a szovjet kormány mindig is hangsúlyozott, nem tartjuk helyesnek ezt a szempontot. Minden józan gondolkodású ember megérti, hogy olyan körülmények között, amikor Nyugat-Német ország az Eszakatlanti Tömb és a Nyugateurópai Unió nevű katonai csoportosulások résztvevője lett és megkezdte az újrafelfegyverzést — Németország újraegyesítésének kérdése komoly mértékben bonyolulté válf s e kérdés most nem oldható meg egyszerűen. A külügyminisztereknek genfi értekezleten a mai nemzetközi élet legfontosabb kérdéseiben, olyan kérdésekben, mint a leszerelés, az atom- és hidrogénfegyver etlíltása és az európai biztonság szavatolása — nem az eltéréseket, hanem a szempontok közelebb hozását kell keresniük. A Szovjetunió hisz abban, hogy ha az értekezlet valamennyi részt vevője jóakaratot tanúsít és erőfeszítéseket tesz, lehet és kell is találni olyan megoldásokat, ame lyek a nemzetközi feszültség további enyhítésére Irányulnak a népek békéjének javára, köztük a német nép békéjének érdekében is, amelynek más népeknél nem kevesebb érdeke fűződik a békéhez és biztonsághoz. Ami Németország újraegyesítésének kérdéseit illeti, e kérdés olyan helyes megoldása, amely- összhangban áll az európai béke és biztonság biztosításával, vala mint a német nép érdekeivel, időt kíván és azt követeli, hogy számításba vegyék a kialakult reális helyzetet. E reális utak az európai kollektív biztonsági rendszer létrehozásában rejlenek A Szovjetunió — mutatott rá ezután Szuszlov — mindig abból indult ki, hogy Németország egysége helyreállító -ónak kérdése mindenekelőtt maguknak a németeknek az ügye. Ezután hangoztatta: Bizonyos nyugati köröknek egyszer s min denkorra tudomásul kell venniök hogy a jelenlegi körülmények közt különösen irreális minden olyan kísérlet, hogy felélesszél; a német kérdés megoldásánál a csődbement „eröpolitikát”. Ideje megérteni, hogy Németország egyesítése nem oldható meg az ,,erő helyzetéből”, nem oldható meg a Német Demokratikus Köz társaság rovására, hiszen világos, hogy a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói nem mondanak le demokratikus vívmányaikról és nem kívánnak ismét a kapitalisták és földesurak szolgaságába jutni. Reménytelenül téved az, aki másképp gondolkozik: a múlthoz nincs visszatérés! Szuszlov ezután a német munkásosztály szerepéről, nagy fele lősségéről, egységének szükségességéről beszélt. Befejezésül a békeszerető országok nagy sikereiről szólott. Szalai Béla elvtárs beszéde Ezután Szalai Béla elvtárs, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének titkára, a Berlinben tartózkodó magyar kormányküldöttség vezetője mondotta el üdvözlő beszédét: — Drága Barátaink! Kedves Elvtársak! — A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa, a Magyar Dolgozók Pártjának Központi Vezetősége és az egész magyar nép nevében üdvözöljük Önöket békeszerető államuk, a Német Demokratikus Köztársaság megalapításának 6. évfordulója alkalmából. A Német Demokratikus Köztársaság megalakulása történelmi jelentőségű esemény volt. Németország történetében első ízben jött létre valóban békeszerető, demokratikus német állam, amelyért Németország haladó erői régóta küzdöttek és amelyben a német nép legszebb célkitűzései testesültek meg. A Német Demokratikus Köztársaságban a munkásság, a parasztság és az alkotó értelmiség vette át a hatalmat. Mélyreható történelmi átalakulás és a gazdasági építőmunka nagyszerű eredményeinek sorozata jelzi a Német Demokratikus Köztársaság fejlődésének útját és világosan mutatja az eddig elért nagyjelentőségű sikereket. Teljes szívünkből további sikereket kívánunk Önöknek gazdasági és kulturális munkájukban, nemes célkitűzéseik megvalósításában. A Német Demokratikus Köztársaság Németország békeszerető erőit képviseli és állhatatosan küzd a német egység megteremtéséért. Szilárd meggyőződésünk, hogy ezt az egységet senki sem mozdíthatja elő jobban, mint maguk a németek. A német egység kérdése elsősorban a németek ügye, a német egységet maguk a németek fogják győzelemre vinni. Ennek legjobb biztosítéka a Német Demokratikus Köztársaság békeszerető politikája és a német egység demokratikus alapokon történő megvalósítása érdekében kifejtett fáradhatatlan erőfeszítés. A magyar nép mély, őszinte barátsággal és nagy figyelemmel követi a küzdelmet, amelyet a Német Demokratikus Köztársaság a békéért, a demokráciáért és a német egység megteremtéséért folytat. Meg vagyunk győződve róla, hogy a Német Demokratikus Köztársaság törekvései a békét, az európai biztonságot, a népek közötti baráti együttműködést szolgálják. A magyar nép ezért örömmel üdvözölte a nagy Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság között létrejött barátsági szerződést, amely lehetővé teszi a Német Demokratikus Köztársaság küzdelmének megerősödését és nagymértékben hozzájárul valamennyi nép béketörekvéseinek megvalósításához. Kívánjuk, hogy a jövőben egyre nagyobb eredményeket érjenek el abban a harcban, amelyet a német nép egységének megteremtéséért vívnak. A Magyar Népköztársaság lakossága az elmúlt tíz esztendőben hatalmas eredményeket ért el a gazdasági és kulturális élet minden területén. Népünk nagy feladatok megoldásán munkálkodik mind az ipar, mind a mezőgazdaság terén A magyar nép egységesen éTM- zárkózottan küzd a tartós békéért, boldog szocialista jövőjéért. Éljen a magyar és a német nép barátsága! Éljen a Német Demokratikus Köztársaság! Az NDK nagy nemzetközi tekintélyre tett szert Otto Grotewohl elvtárs beszéde A Német Demokratikus Köztársaság megalapításának 6. évfordulója alkalmából a berlini Állami Operaházban rendezett ünnepi ülésen Otto Grotewohl miniszterelnök mondott ünnepi beszédet. Otto Grotewohl beszédében részletesen ismertette és méltatta azokat a jelentős eredményeket, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság dolgozói lelkes, odaadó és megfeszített munkával a Német Demokratikus Köztársaság megalapítása óta eltelt hat esztendő alatt elértek és amelyekkel kivezették demokratikus államukat a káoszból, amelyet az összeomlott erkölcstelen hitleri rendszer hagyott vissza maga után. A miniszterelnök a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a Német Demokratikus Köztársaság fennállásának hat esztendeje alatt nagy nemzetközi tekintélyre tett szert és kivívta a békeszerető népek barátságát és bizalmát. ■Eénvesen bizonyítja ezt — mondotta Grotewohl — a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatairól Moszkvában nemrég megkötött egyezmény, j amely nagyjelentőségű béke- I mű. E szerződés csak olyan államok között jöhet létre, amelyekben a munkásságé, a do’sozó parasztságé, az alkotó értelmiségé a hatalom. A Német Demokratikus Köztársaság a szocializmus építésének útján járva a teremtő munka számára elengedhetetlen békepolitikát folytat, hogy szüntelenül emelje lakosságának gazdasági és kulturális színvonalát. Ugyanakkor tudatában vagyunk az egész német nemzettel szembeni felelősségünknek is és minden erőnket latbavetjük a kettészakított Németország állami egységének békés és demokratikus helyreállítása érdekében. Ebben a törekvésünkben döntő segítséget jelent a Szovjetunióval kötött államszerződés. A továbbiak során Otto Grotewohl hangoztatta: — A Német Demokratikus Köztársaság lakossága soha sem fogja feladni eddig elért történelmi jelentőségű szociális gazdasági és kulturális vívmányait. E vívmányok védelme kö vetelte meg, hogy a Német Demokratikus Köztársaság Nép: Kamarája törvényt hozzon az Alkotmány kiegészítéséről, a Német Demokratikus Köztársaság fegyveres erőinek megteremtéséről. Az új törvény még nem jelenti a hadkötelezettség bevezetését a Német Demokratikus Köztársaságba, de a Minisztertanács minden kellő intézkedést meg fog tenni a köztársaság jogos és igazságos védelmének biztosítására. A Német Demokratikus Köztársaság ma teljesen szuverén állam, amely kizárólag saját mérlegelése szerint, és a lakosság érdekeinek megfelelően irányítja bel- és külpolitikáját. Ezt a moszkvai szerződés aláírása és hatálybalépése után csak az vonhatja kétségbe, aki készakarva szemethúny a reális tények felett. Otto Grotewohl levele N. Á. Bulganyinhoz Otto Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke levelet intézett N. A. Bulganyinhoz, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökéhez. „Engedje meg, hogy köszönetét mondjak önnek szeren- csekívánataiért, amelyeket a Német Demokratikus Köztársaság és a Szovjetunió kapcsolatairól szóló 1955 szeptember 20-án Moszkvában aláírt szerződés hatálybalépése alkalmából fejezett ki. A szerződésnek rendkívül nagy a jelentősége államaink baráti kapcsolatainak megerősítése és továbbfejlesztése szempontjából. Nemzetközi téren folytatott együttműködésünk célja, hogy előmozdítsuk a hatékony európai kollektív biztonsági rendszer létrehozását és minden kellő intézkedést megtegyünk a békebontás megakadályozására. Ez annál inkább megfelel a német nép nemzeti érdekeinek, mivel az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtése az első alapfeltétele annak, hogy Európa népei — és maga a német nép is — védelemben részesüljenek a Nyugat-Németor- szágban feltámasztott német miíitarizmussal szemben és szabaddá váljék a német egység békés és demokratikus helyreállításához vezető út, amelyet a párizsi szerződések eltorlaszoltak. A Német Demokratikus Köztársaság megalapítása hatodik évfordulójának előestjén minden békeszerető német ember nevében őszinte köszönetét mondok önnek és a Szovjetunió kormányának odaadó közreműködésükért e történelmi jelentőségű szerződés létrehozásában és önnek, valamint az egész szovjet népnek nagyszerű szocialista építési munkájában további sikereket kívánok.“ Tito elnök nyilatkozata a jugoszláv sajtó képviselőinek Tito, a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság elnöke a Naro- dna Armija című lap fennállásának 10. évfordulója alkalmából a lap képviselőinek több kérdésére válaszolt. A leszerelés problémájáról szólva Tito ezt mondotta: Magától értetődik, hogy a leszerelési egyezmény megkötésére és a leszerelésre minden valószínűség szerint mindaddig nem kerülhet sor, amíg nem oldják meg, legalább általános vonásokban azokat a legnagyobb nemzetközi problémákat, amelyek a fegyverkezés okai. Ide tartozik mindenekelőtt a német kérdés, majd az európai biztonság kérdése és más hasonló prob lémák. A leszereies Kérdésének megoldása a négy nagyhatalom e problémákra vonatkozó további tárgyalásaitól függ. Kiemelve, hogy az ENSz lesze relési albizottsága már elért bizonyos sikereket, különösen az ez év május 10-1 szovjet javas lat után, amely javaslat jelentős mértékben csökkentette a Szov jetunió és a nyugati hatalmak álláspontja közötti különbséget, kijelentette, hogy az Igen konstruktív, részletes es világosan megfogalmazott szovjet javaslat az angol-francia Javaslattal együtt széles alap a négy nagyhatalom leszerelési tárgyalásai számára. Úgy gondolom — mon dotta —, hogy az általános fejlődés olyan színvonalat ért el, hogy jelenleg e kérdésben nem keletkezhetnek majd különösebb nehézségek. A dolo™ lényege az, hogy ez a kérdés elkerült. a holtpontról és különösen reménytkeltők e tekintetben a genfi értekezleten folyt tárgyalások. A hónap végén Genf- ben megnyíló külügyminiszteri értekezlettől sok tekintetben függ e kérdés megoldásának további sikere. Uj reményeket kelt — folytatta Tito — az Egyesült Államok és a Szovjetunió érintkezésé e problémák megoldásában: E'.senhowernek a tájékoztatás- cseréről és a katonai létesítmények légifényképezéséről szóló javaslata és Bulganyin ellenj avas lata. Bulganyin javaslata véleményem szerint teljesen indokolt, mert képtelenség volna azt várni, hogy a Szovjetunió beleegyezik az egyoldalú tájékoztatásba és az ország légifényképezésébe, anélkül, hogy megismerkedhetnék a Szovjetuniót körülvevő országokban lévő katonai támaszpontokkal. l)gv g0n dolom, hogy a Szovjet elbnjavasuta teljesen ésszerű é. hogy a Szovjeté«,ny0mós oka', vannak erre a ellen_ jaVt.;\t*,,£^ Kovács József: MÁJUSFÁK II. A sötétségből már kirajzolódtak a falu körvonalai. Szekérzörgésre lettek figyelmesek. Nemsokára ezután melléjük kanyarodott Simon Zoli, Deli Balázs ült még mellette a kocsideszkán. A szekérről hatalmas két májusfa koronája lógott le, tisztára seperve maga után az utat. A két pejkó megállt, amint Zoli megrántotta a gyeplőt. Pistáék is letették a terhet és cigarettára gyújtottak. Csak a lovak prüszkölése és a gyufák sercegése hallatszott ebben a koromsötét éjszakában. A felvillanó fényben meg lehetett látni, hogy a két gazdagyerek arcán gúnyos mosoly áradt szét. Pista jól megfigyelte ezt. Valami kínos és feszült csend ülte meg körülöttük a levegőt. Mindegyikőjük érezte, hogy valaminek történnie kell. — Májusfák? — kérdezte Zoli, pedig látta, hogy azok. — Igen — felelte Pista. Na és ... hanem visszahozta a tárakba mondván: — Hadd szOjon’ hozzá a gazdasághoz. Úgy is- marad, ha mi már kiör,_ szünk. — Kíváncsi vagy? — De még mennyire! — Ha tudni akarod, neki! — vága oda keményen a feleletet íista. —Mi a szösz ... én tán majd a keresztanyámnak állítom ezt — és látra mutatott. — /llíthatod akinek akarod, de Pirnek én állítok május- iát ! — N; nézd csak, mennyire fent va: az uborkafán. Mióta lettél etnyire harcias? Pistáb,n egyre jobban forrt a méreg, a szeme szikrákat szórt a sitétben. A barátai is izegtek, mozogtak körülötte. — Te Pita, csiklandik a kezünk, valamit csinálni kéne — és bayátai jíúzísn nevettek. — Fogd be azád, te gézengúz, mert betap&dom — Pista most már szinte áromkodta a szavakat. Az anyinak azt a ... — és odaállt egésn a kocsi hágcsójához. Tö:re akarod tenni ennek a szSnylánynak az életét? Te csibe; Tudom, mi a szándékod ve de abból nem lesz semmi. — Csak úgy kérdeztem. És honnét? — Ahol volt. — Szóval loptátok? — Mi közöd hozzá? — Csak úgy megjegyeztem, hogy loptátok. Tudjátok mi jár ezért? ... majd a csendőrök ... Pista arcát elfutotta a méreg, a keze ökölbe szorult. Egyelőre azonban még türtőztette magát. — Aljas gazember — sziszegte a fogai között, — szóval be akarsz bennünket árulni? — Hahaha ... hahaha ... — röhögött Zoli. — Hallottál már ilyet? — fordult barátjához, — aljas gazember vagyok. — Hahaha... — Az egyébként néma éjszakában bántóan hatott ez az állatbőgésnek is beillő hahotázás. Zoli végre lecsillapodott. — Csak nem Pirinek méltóz- tatik vinni — csúfolódott Zoli. Beszédébe némelykor beleszőtt ilyen uraskodó szavakat, is. Polgárit végzett, ott tanulta meg. Az apja nem engedte tovább.
