Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)

1955-10-08 / 237. szám

1955. OKTOBER. 8. NAPLÓ Ä DISZ-oktatás előkészületeiről Október hónapban megkez dödik az intenzív politikai okta­tás a DISZ-szervezetekben. Is­mét megnyílnak a Petőfi iskolák amelyek a résztvevő fiatalok el­méleti felkészültségét a kellő színvonalra emelve, hozzájárul­nak ahhoz, hogy ifjúságunk mind öntudatosabban vegye ki részét a munkából, s mindin­kább megfeleljen dolgozó né­pünk, s pártunk várakozásának. A szekszárdi járás DlSZ-szer- vezeteiben is folynak az előké­születek. A DISZ járási bízott ■ság, valamint az alapszervezetek ■vezetősége igyekszik minél job­ban megszervezni a Petőfi isko Iákat, hogy az oktatás megkez­dése után a munka zökkenőmén tesen folyjon, s jobb eredmé nyék szülessenek, mint az elmúlt évben. AZ ELMÚLT ÉVI OKTATÁS TAPASZTALATAI sok mindenre megtanították a DISZ-t. Mindenekelőtt arra, hogy a folyamatos jó munka érdeké­ben már jó előre meg kell kez­deni a szervezést, gondos körül­tekintéssel kell kiválogatni a pro pagandistákat, s még jobban igénybe kell venni a pártszerve­zetek támogatását, különöskép­pen a propagandisták kiváloga fásában. Az is bebizonyosodott, hogy a hallgatókkal nem elég csupán összeségükben foglalkoz­ni, hanem a lehetőségeknek meg felelően minden DISZ fiatallal foglalkozni kell, személy szerint. Ilyen módon megvan a lehetősé­ge annak, hogy a Petőfi iskolák jó eredményeket érjenek el. A múlt évi oktatás idején igen nagy volt a lemorzsolódás. A já rásban 15 Petőfi iskola kezdte meg működését, de jóval keve­sebb fejezte be. A tavalyi hi­bákból tanulva a DISZ igyekszik kizárni a munkából azokat az okokat, amelyek a lemorzsolódást előidézték. Épp ezért most, a szervezés idején a tavalyinál na gyobb mértékben igyekeztek ki­használni a DISZ-szervezetek a párt segítségét. S most, mint az előkészületek mutatják, a párt- bizottságok kellő támogatásával az oktatási idény sokkal jobb eredményeket Ígérőén kezdőd­hetik meg, mint tavaly. A PARTSZERVEZETEK SEGÍTSÉGE elsősorban a propagandisták ki választásában nyilvánult meg. A párt sok fiatal párttagot állított a DISZ rendelkezésére az okta tás Idejére. A propagandisták 70 százaléka párttag. Igyekezett a párt és természetesen a DISZ Is. olyan propagandistákat állítani a foglalkozások vezetésére, akik a szükséges elméleti ismeretek birtokában kezdhetik meg a munkát. Ezt bizonyítja az is, hogy a propagandisták között sok a pedagógus, — mintegy 60 százalék. — Huszonegy új propagandista kezdi meg műkő dését az idei Petőfi iskolákon, s ezek nagyobb része pedagógus, vagy agronómus. Az idén 30 Petőfi iskolán in­dul meg az oktatás. Tehát pon­tosan kétszerannyi a Petőfi is­kolák száma, mint tavaly. Ebből a harmincból a többség első éves. Hogy az alapszerveze­tek fiatalsága mennyire magáé­nak érzi az oktatás ügyét, arra az a legjellemzőbb, hogy utólag a faddi Kossuth TSZ fiataljai is kérték a Petőfi iskola megindí­tását. AZ ELŐKÉSZÜLETEK megindulását és folytonosságát természetesen nemcsak a pro­pagandisták kiválogatása jelenti. Megtörtént a Petőfi iskolák hall gatóinak megszervezése Is. Né melyik DISZ-alapszervezetben a titkár egyenként elbeszélget min den fiatallal, mint például az alsónánal alapszervezetben Hé vízi Lajos eivtárs. A munkának ilyen előkészítése és megszerve zése természetesen meg fogja hozni a várt eredményeket. A múltkorában a járás propa gandistái megbeszélésen vettek részt. A megbeszélésnek az volt a célja, hogy a tavalyi hibák fel­tárása, valamint az tíj oktatási idénnyel kapcsolatban felmerülő kérdések megoldása révén a le­hető legjobban készítse elő az idei oktatást. Ezen a megbeszé lésen sok fontos kérdés felvető­dött, nagyobb részt az oktatás módszerét illetően. Több érdekes és értékes javaslat is hangzott el az új oktatási idényre vonat­kozólag. Az egyik legérdekesebb s talán legfontosabb javaslat So- mogyvárl Ottó, sióagárdi DISZ titkáré volt. Azt javasolta, hogy a propagandisták próbálják meg diafilmmel összekapcsolni az ok tatást. Javaslata a múlt évi ta­pasztalatok alapján hangzott el. Sióagárdon ugyanis a foglalko­zásokat a fenti módon szervez­ték meg, s az eredmény nem ma radt el. A tavalyi Petőfi iskolák közül a sióagárdi volt a legjobb, amely 70 fővel kezdte meg mű­ködését, s ugyanannyival fejezte be. Egyik, másik estén pedig még többen is megjelentek, sok­szor nyolcvanan is, mert az idő­sebbeket is vonzotta az oktatás­nak ez a módja. Javaslat hang­zott el a „kiváncsi láda" beveze­tésével és széleskörű alkalmazá­sával kapcsolatban is. E dolog­nak a lényege az, hogy a hallga­tók egy papírlapra felírják, hogy milyen kérdésre kíváncsiak, be­dobják a ládába, a alkalomadtán megkapják a kívánt felvilágosí tást. Értékes javaslatok ezek, s megvalósításuk mindenképpen hasznára válik a DISZ oktatás­nak. Már kevés idő választ el ben­nünket a Petőfi iskolák megindu lásától. A PROPAGANDISTA TANFOLYAMOK már e hét végén megkezdik a propagandisták tényleges előké­szítését az idei oktatásra. A pro pagandisták kiválasztásában és a hallgatók megszervezésében mutatkozó kezdeti nehézségeket a pártszervezetek segítségével leküzdötte a DISZ. A soronlévő feladat most a propagandisták kellő előkészítése a propagandis­ta tanfolyamokon, valamint a hallgatóság megszervezésében még felmerülő problémák meg­oldása, hogy a DISZ jó előkészí tés, s alapos szervezőmunka után megindítsa az oktatást és bizto­sítsa a folyamatos jó munkát a Petőfi iskolákon. já! járnak a báiaapáti gazdák is Bátaapáti községben sok gaz­da kötött kukoricaértékesítesi szerződést államunkkal. — A 240 forintos mázsán­ként állami felvásárlási ár va­lamivel magasabb lesz a tavaly ősszel községünkben kialakult szabadpiaci árnál — mondotta Gantz Henrik 10 holdas gazda Füle Sándorné terményfelvá­sárlónak. — Ezért most is tisz­tességes jövedelemre számí­tunk a kukoricából: 300 kilót adok el felvásárlási áron álla­munknak beadási kötelezettsé­gemen felül. Füle Sándorné gyorsan ki is számította, hogy körülbelül hány forintot kap Gantz Hen­rik a kukoricáért. Ha 20 száza­lékos víztartalmú lesz a kukori­cája, akkor a 30» kiló csöves kukorica 221 kib májusi mor- zsoltnak felel meg, amiért a felvásárlási áron számolva 530 forintot fizet az állam Gantz Henriknek. Tavaly ugyanennyi kukoricáért a szabadpiacon coapán 4.50 forintot fcapott volna. Jól jár a többi gazda is, aki szerződést kötött. Bentz János 380 kilót, Fehérvizi Ferenc 486 kilót, Csomortány Sándorné 226 kilót ad el államunknak be­adási kötelezettségének teljesí­tése után. A jó ár vonzóvá tette Báta- apátin a kukorica állami felvá­sárlásának rendszerét. A szer­ződéskötések megkezdése után néhány nappal Füle Sándorné már örömmel jelentette: „Az alig 500 lakosú kis községünk­ben négy nap alatt 67 mázsa kukoricát adtak el a dolgozó parasztok államunknak felvá­sárlási áron.” Szesztolvaj bűnszövetkezetet lepleztek le Szekszárdon Nagyarányú szesztolvaj bűn- szövetkezet tevékenységét lep­lezte le az elmúlt napokban a tcnUőrovg, A Gccűzjfvigaltni Vállalat vezetője, Farkas József és Kovács János raktáros évek óta rendszeresen meglopták a rájuk bízott szeszkészletet. A könyvelésben mindig a megen­gedett legnagyobb kállót (vesz­teséget) írták le és az így ke­letkezett többletet kiutalás nél­kül, saját hasznukra értékesí­tették. A „többlet” pálinkát, rumot, likőrt földművesszövetkezeti és vendéglátó válalati italboltve­zetőknek adták el, akik azt szintén saját hasznukra mérték ki az italboltokban. A vizsgálat megállapította, hogy Farkas és Kovács, vala­mint a huszonnyolc italbolt­vezető mintegy nyolcvanezer forinttal károsította meg az államot. HO viel cacrt valamennyien a bíróság előtt felelnek tettei­kért. NELLI NÉNI óva intett. Sze­mét az égre emelte, szívére tette a kezét. . . Nem, nem akarhat ő rosszat. Hisz mindent saját sze­mével látott, és saját fülével hal­lott. Azt Is látta, amikor a szom széd asszony tiszta, új ágy ruhája cafatokban málott le a kövér dunnákról, meg a vánkosokról. — Te lódis, te... te ... — .sziporkázót most már Zoli is. — Azt hiszed, nem tudok ■egyet s nást? — Mibl tartanád el? Mellét­em olya szegény vagy, mint 'templm egere. — Hamég tisztességes szán­kkal írnél iránta, de akkor se. 7~° 'kdis — hajtogatta ‘■•jlriük a maga gondo­at', vazonban, hogy már hsodszc Uotta ezt a szót kjy etlen ,gra gerjedt Fel_ u ott a ko ég öklével be_ Jeagott a- Nesze nd kódis... “őst fizetett i.. , a.,, , dis — mondo­&dta most ma . ., ab- , . gymasutan es kimc a maga előtt Íö.:Z0DennÍr SUjt0tt 16 mígáiés cs^sem h,agyta iázs is-eiugrott ^n, ul° Ba‘ gyerek b lt ,^et gazda- Ekkorra 7nnhfm ^ kapott, termett Éndi L ”£.a kocsin Elkapták ;alt^sr'S Ferk<3. ták a suhifásrf ^agad- kart és a kiLtát nd''10 kéi messze elhaj Jtákf;körben nagy zajban r„uiJ®4 lo a utasait. Pista t ba es vltte ráltak a szekérői S,leUg' radtak a fák mettt^í* i 11, hogy már távolabb került a tett szín­helyétől, mérgében visszakia­bált: — Ezt még megkeserülitek, bitangok! — Csak jártasd sokáig a szád, még utánad megyünk — kiabálták oda a fiúk és közben igaz szívből nevettek. — Most az egyszer megfizet­tünk nekik. — A Pirinek pedig én állítok májusfát! — ordította még tele- torokból vissza Zoli. — Majd meglátjuk — kiál­totta a szaladó lovaskocsi után Pista. Zoli ott állt a szekérrel a kert alatt. Piriék kertje alatt. Ba­rátjával már leemelték a szekér derékból a lánynak szánt má­jusfa törzsét. A kezükbe fogták az ásót, meg a csákányt, a vál- lukra emelték a májusfát és a kerten keresztül megindultak az udvarba. A ház környéke csendes volt. Az istállóból az egy tehénnek, meg kisborjának a kérődzése hallatszott ki. Bent a szobában aludt a család. Piri feje félrefordulva pihent a tiszta vánkoson. Olyan édesen aludt és olyan szép volt halo- ványpiros orcája. Zoliban már engedett a szé­gyen-harag. Mélységesen res­telte magát, hogy így kifogtak rajtuk ezek a „kódlsok’’. Mit szól majd holnap a falu, ha el­terjed a híre — morfondíro­zott magában. A májusfát le­tették a földre, kissé távolabb a kijelölt gödörtől és megkezd­ték az ásást. — Kemény talaj — mutatott a földre Zoli. — Az. — Régen áztatta már az eső. Ezzel indult a beszélgetés kettejük között. A Zoli begyét azonban fúrta az éjszakai eset. Csakhamar erre terelte a be­szélgetést. — A kódisok... de azért megmutatom nekik, hogy állí­tok májusfát a Pirinek. Még ha a fene' fenét eszik is ... — Szereted te ezt a lányt? — Dehogyis... — Hát akkor? ... — Csinos ... és tudod ... — Hagyd abba az egészet. — Most már csakazért se! — Még utóbb a nyakadon marad. — Ne félj te attól... A múlt­kor nem sikerült... Futó ka­landnak jó lesz ... Cinikusan nevettek mindket­ten. (Folytatjuk.) Azt is hallotta, hogy egyetlen gomb sem maradt Imruska In geln. Igen, Imruskáról van szó, a szegény Imruskáról, aki most valami építkezésnél dolgozik, pe dig milyen „finom úri gyerek” ez az Imruska! A régi, „jó” vi lágban csendőrtiszt volt a papá­ja. Most ő is a Nagyságos asz- szonynál mosat. Szegény nagy sága is ide jutott. De „uriasz- szony” maradt azért: olcsón mos és kitűnő munkát végez. — Úgy még nem voltak kife­hérítve az ingei, én senkinek se akarok rosszat, de a világért se vigye a ruháját a Patyolatba. Tetszett a gondolat, hogy nagyságos asszony mosson ne­kem. Régen anyám mosott az ilyen nagyságáknál, most ők mosnak anyám fiára. De az már nem tetszett, hogy egy hét múl va gyűrött gallérral jelentek meg előttem „finoman tisztított” ingeim és szomorú foltos orcával üdvözöltek zsebkendőim. Az Iga zi meglepetés azonban akkor következett, amikor kezembe vettem a hófehér papírra írt részletes számlát. Ha már nem A szekszárdi járás ijrUSági silózóbrigádjainak munkáról Még a nyár folyamán meg­indult a DISZ brigádok orszá­gos silózási versenye. Erre a versenyre a szekszárdi járás tsz-eiből is több ifjúsági brigád benevezett. A fiatalok vállalást tettek bizonyos mennyiségű silótakarmány elkészítésére, sőt több helyen új siló épí­tésére is. Ha megnézzük, hogy mit tettek eddig tsz-eink fia­taljai felajánlásuk teljesíté­séért, azt vesszük észre, hogy a benevezések után bizonyos megtorpanás állt elő. Néme­lyik tsz-ben ugyan elég jó eredményeket értek el a fiata­lok. Folyik a munka például a faddi termelőszövetkezetekben. A Szabadság Földje TSZ fi­ataljai 29 főnyi brigáddal 750 köbméter silótakarmány el­készítését vállalták. Eddig ebből 300 köbmétert silóztak be. Ugyanakkor felajánlásukhoz hűen elvégezték egy 200 köb­méteres siló építését is. A Búzakalász TSZ-ben egy 7 főnyi DISZ-brigád 130 köbmé­ter takarmány besilózását vál­lalta, melyből már 120 köbmé­terrel elkészült. Ugyancsak Faddon a Kossuth TSZ-ben a vállalt 250 köbméterből 220-at már besilóztak a fiatalok. A mözsi Úttörő TSZ ifjúsági bri­gádja is — mely 10 fővel in­dult versenyre — ért el némi eredményt, ugyanis a felaján­lott 430 köbméterből 120 köb­méternyi silótakarmányt elké­szített. A szedresi Petőfi TSZ fiataljai is hozzáfogtak a mun­kához. 120 köbméter takar­mányt silóztak be eddig a vál­lalt 430 köbméterből. Ilyen eredmények születtek eddig a szekszárdi járás tsz-ei- ben. Ebből láthatjuk,, hogy néhány tsz-ben, például a faddiakban elég jól halad a munka, s a fiatalok igyekez­nek vállalásukat teljesíteni. Általában azonban az tapasz­talható, hogy a munka nem fo­lyik olyan lendülettel, mint kellene. Van olyan ifjúsági brigád is amelyik még hozzá sem fogott a silózáshoz, Ilyen például a bátaszéki Búzakalász TSZ DISZ-bri- gádja, mely 500 köbméter takarmány besilózását vál­lalta, ugyanakkor azonban még hozzá sem fogott a mun­kához. Annak, hogy az eredmények nem' kielégítők, hogy az ifjú­sági brigádok nem folytatnak elég lendületes munkát, több oka van. Egyik ok nyilvánva­lóan az, hogy a DISZ közép­szervek, például a DISZ járu- si bizottság nem foglakoznak kellőképpen a silózási ver­senyben benevezett fiatalok- munkájával, s nem tartják számon az eredményeket. A DISZ járási bizottság pél­dául azonkívül, hogy milyen brigádok és milyen létszám­mal neveztek be a versenybe, semmi konkrétumot nem tud a silózási verseny ered­ményeiről. Ez természetesen nagymérték­ben hozzájárul ahhoz, hogy a DISZ fiatalok kezdeti lelke­sedése, amellyel a versenybe indultak, megtört és a munka a továbbiakban nem folyik úgy, ahogy kellene. Jó lenne ha a DISZ járási bizottság többet foglalkozna a siiózási versenyben résztvevő ifjúsági brigádok munkájával, számon- tartaná eredményeiket és ahol nehézség mutatkozik, segítene, mert a sllúzási terv teljesítése állatállományunk átteleltetésé- nek egyik alapvető biztosítéka. Patyolatnál... tudott minőségi munkát küldeni a nagysága, küldött minőségi számlát! EZ A KESERŰ csalódás veze­tett el 5 éves tervünk létesítmé nyéhez, a Szekszárdi Patyolat hoz. Könnyen odataláltam. Hatal más kéménye toronyként emel­kedik a házak fölé. Mielőtt le­adtam volna ruhámat szétnéztem egy kicsit a Patyolat üzemeiben. Láttam a mosoda mosógépeit, melyekben még véletlenül sem klórluggal, hanem a fehérnemű re teljesen ártalmatlan, zsiralko- holszulfonáttal tisztítja meg az ide-oda mozgó dobhenger min­den szennyétől a ruhákat. Be­széltem Lendvai Zoltán mosómes terrel és láttam milyen gonddal kezeli a rábízott gépeket és ru­hákat. Láttam a gőzvasalókat és a kézivasalókat. Irigyeltem azo­kat az embereket, akik boldogan vehetik át a vasalónők kezéből kikerült tükörsima, illatos inge­ket. Megtudtam azt is, hogy egy ing mosása és vasalása 2.40 fo­rintba kerül, egy alsónadrágé 1.10 forintba, egy zsebkendőé 50 fillérbe. Azt is elmondták, hogy ágyneműt, törülközőt, konyharuhát kilónként 3.10 fo­rintért mossák. Találkoztam Mól nár Ferenc festcmesterrel, aki közel 300 százalékra teljesíti nor máját és a Szakma Kiváló Dolgo zója cím tulajdonosa. A vegy- tisztítóban megismerkedtem két alig 17 éves ifjúmunkással Ma­darász Máriával és Takler János­sal, akik nemcsak arról híresek, hogy kiváló minőségi munkát vé geznek, hanem arról is, hogy élenjártak a békekölcsönjegyzés­ben. Tőlük tudtam meg azt is, hogy egy új, modern trigépet kapnak, amely sokkal tökélete sebb munkát végez, mint a ben­zinmosógép. ALAPOS EMBER vagyok összegeztem a látottakat, hallot­takat: olcsó, kényelmes, bizton­ságos a Patyolatban mosatni és a minőség is elsőrendű. Tehát: nincs igaza Nelli néninek, ,*• nagyságos asszony pedig eljöhet ne minőséget látni és tanulmá­nyozni a Patyolathoz. MEGNÉZTEM a panaszköny vet is. Mi tagadás benne, van­nak panaszok. Hadnagy Albert- né a festésre panaszkodik, töb­ben a benzin tisztítással nincse­nek megelégedve. Legtöbb pa­nasz a határidők be nem tartá­sára van. Kiss Sándor is a hatá>’ időkre panaszkodik, de rögtön hozzáteszi, hogy bizonyos ese­tekben meg lehet érteni, hiszen nagy forgalom van itt, meg hát a fiókok részére is dolgozik a vállalat. A panaszok nagyrét nem maradt meghallgatás p'lkaI csaknem mind után in‘zked®8 történt a hibák kijavp’=lára- Meg láttam a panas'/-'dKyvben a Pa’ naszosok utóütait' helyekben „ rvoslásáról írnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom