Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)
1955-10-08 / 237. szám
m TOI Tolnai K Egyetemi Könyvtár PÉCS1 E.O r_ — Viíág proletárjai egyesüljetek l, ' A MAI SZAMBÁN: Ünnepi ülés Berlinben az ND K megalapításának hatodik évfordulója alkalmából (2. o.) — A Dísz-oktatás előkészületeiről (3. o.) — A Patyolatnál (3. o.) — Jó, ha tudják a szőlősgazdák (4 .o). V___________________________J AZ M D P TOLNAMEGYEI PÄRTBIZOTTJÄGANAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 237. SZÄM. ÁRA: 50 FILLÉR SZOMBAT 1955. OKTÓBER 8. r Szilárd bérfegyelmet a szövetkezeti iparban A kisipari termelő szövetkezetek egyre nagyobb szerepet töltenek be a lakosság áruellátásában, igényeinek kielégítésében. Szövetkezeteink többsége a lakosság megelégedésére látja el feladatát, jól dolgozik, jól gazdálkodik, pénzügyi helyzete szilárd. Ugyanakkor azonban sok helyen előfordulnak lazaságok, főként a bérezés területén. A kisipari szövetkezetek a legkülönbözőbb ipari termelést végzik, a legkülönbözőbb technikai felszerelésekkel. Ezért — különösen a vas-, mezőgazdasági- és faipari vonalon — egységes, országos normákat megállapítani egyáltalán nem, vagy csak nagyon kis mértékben lehet. Ezért a szövetkezetekre általánosan jellemző a helyi norma és az időutalványozás. A helyi normákat azonban sok helyütt évekkel ezelőtt állapították meg az akkori feltételeknek megfelelően. Miként népgazdaságunk minden ágában, a szövetkezeti iparban is jelentős gépesítés történt, sok helyen valósult meg a szalagszerű termelés, így az évekkel ezelőtt megállapított normák elavultak. Számos munkafolyamatnál van lehetőség arra, hogy azt betanított munkások végezzék. Ezeknél kezdetleges módszerekre állapították meg annak idején a helyi normákat, a dolgozók azonban idővel olyan gyakorlatra tettek szert, hogy keresetük túlszárnyalta még a komplikáltabb szakmák szakmunkásaiét is. Elmosódott a határ a szak- és betanított munkások között és nem érezték a megbecsülést a kiváló szakemberek, bérfeszültség állt elő. Ezért vált szükségessé a bérrendezés a szövetkezeti iparban, aminek végrehajtására a KISZÖV Vezetősége határozatot hozott. Azokban a szövetkezetekben, ahol a tagság öntudatos, a vezetőség jól dolgozik, a határozat végrehajtása nem ütközött akadályokba. A Bátaszéki Kádár KTSZ-ben a határozat ismertetésekor a dolgozók felajánlásokat tettek az új normák túlteljesiieseie, ezeKet azóta teitoítsuii te.-ftzonban több helyen nem értették meg ennekjelen tőségét, mint a Faddi Fémipari KTSZ-ben. A bérfegyelem megszegése minden esetben a szövetkezet anyagi romlásához vezet. Vagy túl drágán termel, és akkor senki sem fog a szövetkezettel dolgoztatni, vagy veszteségesen gazdálkodik. A KTSZ-ek építőipari részlegeinek dolgozói — a Minisztertanács határozata értelmében — csak az állami építőiparban alkalmazott normák alapján dolgozhatnak. Mivel bizonyos* felszerelések hiánya és a termelés sajátossága indokolttá teszi, lehetőség van esetenként 26 százalék erejéig lazítást eszközölni az állami normákon. A’"! Pincehelvi Épületkarbantarto KTSZ-nél ezt n lehetőséget úgy -használták' ki, hogy az esőzés miatti állásidőre, de még ?,ra az időre is, amíg a brifádvezető anyagért ment telefonálni. 26 százalék Jazítást adtak. Számtalan ilyen és hasonló szabályt»’~li,a£oí; állapított me» az ellenőrzés ennél a szö- vgtívzefnél. A rendeletek xjátszása, a bérfegyelem tuda- cos lazítása következtéim a szövetkezet jelenleg veszteséggel küzd. Több esetbe* nem a szándékosság, hanem a tudatlanság, a hOzzán«nértés is okozza egy-egy szövetkezet veszte- s<yff, pénzügyi helyzetének megingását. A Szekszárdi Szabó fSZ-nek a helytelenül megállapított normák súlyos vesz- íéget okoztak, amit csak hosszú hónapok, sőt évek szívós Jankájával lehetett megszüntetni. A bércsalások, a normák lazítása néhány embernek pillanatnyilag anyagi előnyt jelentenek. De ezek nem gondolnak arra, hogy ezzel a* eléggé el nem ítélhető cselekedetükkel saját szövetkezetüket, végső sorban pedig a nép államát károsítják meg. íppen ezért kíméletlen harcot kell folytatni a szövetkezeti íércsalók, normalazítók ellen, ami fokozottabb éberséget kivétel mind a szövetkezeti vezetők, becsületes tagok, mind a felügyeleti szervek dolgozóitól. A rendezés, a bérfegyelem megszilárdítása persze nem mindenkinek tetszik. A Dombóvári Vasipari KTSZ-bőI többen kiléptek emiat, azonban a szövetkezeti mozgalom csak nyert ezek kilépőével. Azóta a szövetkezetnél jelentősen megszilárdult a nunka- és bérfegyelem megszűnt a szövetkezet állandóa: ismétlődő béralaptúílépése, megszilárdult gazdasági heyzete. A szövetkezeti Oarban jelenleg érvényben lévő bérezési rendszerek minder becsületes tag és alkalmazott részére megfel«ő mwkaújat, tisztességes megélhetést biztosítanak. Éppen dért kell fellépni a bérfegyelem lazítói, a szövetkezetek, regkarosítói ellen. Minden szövetkezeti vezető és tag Harts szem előtt, hogy a szilárd bérfegyelem az ön- költségcsökentés egyik alapja, mely végső soron a szocia- életszínvonalunk állandó emeléséhez Minden erői az őszi munkára! Jól halad az őszi munka a faddi Búzakalász TSZ-bén Strasszer József elvtárs, a faddi Búzakalász Termelőszövetkezet elnöke a tsz tagjainak munkájáról, eredményeiről számolt be. A 10 holdon elvetett őszi takarmánykeverék és őszi árpa szépen zöldéi már. Elvetették 5 holdon a borsót is. Október 6-án pedig fogattal megkezdték és mintegy 25 holdon befejezték a búza vetését. A vetésen kívül végzik a tsz- tagok a másik fontos munka, a kukorica törését és a fűszer- paprika szedését. A kukorica törését a napokban kezdték meg és eddig 5 holdon fejezték be. A kukorica 25—28 mázsás átlagtermést ígér. Megkezdték és befejezték 10 holdon a fűszerpaprika első szedését. A 10 holdról több. mint 300 mázsa paprikatermést takarítottak be. fi kistamási Dózsa TSZ-ben a jgvi héten hefejezik a búza vetését Az őszi munkák legfonto- ibb teendőinek egyike a vetés ielőbbi befejezése. Jó ter- éseredményt csak akkor éretnek el termelőszövetke- teink tagjai, ha kitűnően előkészített magágyba, időben vetnek. Ezt tartotta szem előtt a kistormási Dózsa Termelő- szövetkezet tagsága és ezt hirdeti már messziről a gyönyörűen zöldelő 60 holdon vetett őszi árpa és a 20 holdon vetett rozs. Már megkezdték és mintegy 30 holdon befejezték a búza vetését, a még visszalévő több, mint 150 hold búzát pedig a jövő héten elvetik. Jól dolgoznak a kistormási Dózsa TSZ tagjai, amit látnak a kívülálló egyéni gazdák is. Igaz, már egyre kevesebb a kívül állók száma, az elmúlt másfél hónap alatt 10 család, közöttük Major Antal 11, Márton Ferenc 11, id. Németh György 10 és Fehér Lajos 7 holdas gazdák kérték felvételüket. Topánka József tengelici gazda túltelj esi tette gabona-vetéstervét Tengelic község határában az egyénileg dolgozó parasztok is szorgalmasan végzik a betakarítást s utána szántanak, vetnek. A községi tanácsnak már több gazda jelentette, hogy befejezte az őszi árpa, rozs, illetve búza vetését. A tanács vezetői, mezőgazdasági szakemberei az elmúlt napokban határszemlét tartottak s szúrópróbákkal ellenőrizték, hogy a dolgozó parasztok által bejelentett vetést elvégezték-e. A többi között felmérték Topánka József földjét is. Az őszi vetési kötelezettsége 1 hold és 535 négyszögöl volt. Topánka József az előírtnál jóval többet vetett. Amint a községi tanács jelenti, összesen 1 hold 1100 négyszögöl kenyér-, illetve takarmánygabonát vetett el. lizmus épíséhez, vezet. / V \ ■ 9 Biber László KISZÖV terv- és munkaügyi oszt. vezető. Megkozdfiék a kukorica törésé! tsz-eink E hét elején több termelőszövetkezetben, így például a tengelici Petőfi, a mözsi Úttörő, a faddi Uj Élet Termelőszövetkezetekben megkezdődött a beérett kukorica betakarítása. Ezekben a termelőszövetkezetekben jól halad az egyéb őszi munka is. Lemaradás tapasztalható az ősziek betakarításánál, a bátaszéki Vijrös Csillag, a decsi Búza kalász §s az alsónyéki Petőfi Termelőszövetkc- »zetefcfoéfi.* A kukoricatöréssel egyidőben végzik a szárvágást A dunaszentgyörgyi Szabadság Termelőszövetkezet valamennyi tagja a határban szorgoskodik. Szedik a burgonyát, törik a kukoricát, vetik a gabonát, igyekeznek, hogy mielőbb befejezzék az őszi munkákat. öt holdon már felszedték a burgonyát és befejezték a 29 hold száznapos kukorica törését. A Szabadság TSZ tagjai igyekvő munkáját bizonyítja az, hogy a kukoricaszárat is letakarították, sőt, el is vetették a területet őszi takarmánykeverékkel. A jövő héten kezdik meg 7 holcon a takarmányrépa szedését és 52 holdon a kukorica törését. A kukoricatöréssel egyidőten végzik a szárvágást is. Kombájn vágja a silónak valót a gyulaji Uj Barázda TSZ-ben A szövetkezet tagjai jövedelmük fokozása érdekében az állatok hozamának emelését is célul tűzték ki. Az Uj Barázda közgyűlése azt a határozatot hozta, hogy a téli hónapokban a tehenészetben el kell érni a napi' 15 literes istállóátlagot. Ennek megalapozásáról most gondoskodunk. Arról is gondoskodunk, hogy jó minőségben elegendő silótakarmány legyen az állatok részére. Jelenleg sok a munka a szövetkezetben, de hogy egyszerre valamennyi fogyjon, aASilózást csaknem teljes egészében gépesítettéiig Kérésünkre a hőgyészi gépállomás gaübnakitrmbájnt alakított át a silótakarmány levágására. Tolnai Antal a kombájn vezetője lelkiismeretes munkával már lekaszálta a takarmánynak vetett csalamádét és a rövid tenyészidejű iregi kukoricái. Tervünk az, hogy a kukoricaszárt répafejjel és zöld napraforgóval silózzuk egyszerre, amelynek az értéke megüti az abraktakarmány értékét. A gépállomás segítségével ilyen jóminőségű silót készítünk mintegy 200 köbmétert. CSER LÁSZLÓ, kihelyezett mezőgazdász. Szívesen kötnek a gazdák szerződést a kukorica értékesítésére Is J Tolna megyében a sertéshizlalási akció mellett szívesen kötnek szerződést a gazdák a kukorica értékesítésére is. Egész sor község van már, köztük Dal- mand, Fürgéd, Zomba, ahol többszázmázsa kukoricát kínáltak eddig állami felvásárlásra. Dalmandon például százan kö töttek értékesítési szerződést több mint 500 mázsa kukoricára. Tamás Mihály dolgozó paraszt két hold állami tartalékterületen 60 mázsa kukoricát termelt, az össztermés egyharmadát, 20 mázsát ajánlotta megvételre az államnak. Jól halad a szerződéskötés Dunaszentfeyörgyön is, ahol a földművesszövetkezet ügyvezetője, Horváth Sándor kötött elsőnek értékesítési szerződést 6 mázsa kukoricára. Ugyanennyire kötött szerződést Dömötör Já ncsné megyei földművesszövetkezeti küldött és mindketten, s velük együtt sok más földmű vesszövetkezeti tag résztvesz a szerződtetésben. A földművesszövetkezeti tagok példáját követik a falu többi gazdálkodói is és ennek eredménye, hogy már csaknem két százmázsa kukoricára kötöttek értékesítési szerződést a községben. Több helyen azonban elma radtak a példamutatással, sőt szerződtetés célját, jelentőségét sem ismertetik kellően a taná csők és földművesszövetkezetek így van ez Gyulaj, Harc. Pálfa községekben is, ahol alig néhány mázsára kötöttek szerződést, pedig a kukorica termésátlag itt sem marad el a megye többi részétől. Az új úton Ihász János nemrégóta tagja a tolnanémedi Felszabadulás Termelőszövetkezetnek. Belépésekor hét hold földet vitt be magával a közös gazdaságba. Belépett, mert úgy lát! a, hogy a közösben jobban megtalálja a számítását. i Kiss János 6 holdas dolgozó paraszt is a napokban választotta a szövetkezés útját. Földjével együtt a tolnanémedi Felszabadu lás Termelőszövetkezetbe lépett. Hözäs erűvel végzik a munkát Horváth Jánosné elvtársnő szerkesztőségünkhöz küldött levelében arról írt: Koppányszántó dolgozó parasztjai közül az utóbbi időben 41 család 54 taggal határozta el, hogy a szövetkezeti életet választják. A termelőszövetkezet régi tagjai örömmel fogadták az új belépőket. A behozott földterület szükségessé tette az apró parcellák összevonását. Azóta már újabb tagokkal gyarapodtak. Október 1-én már 58 család 61 taggal, közel 500 hold területen kezdte meg a munkát. A megtartott taggyűlésen arról határozott a tagság, hogy a munkákat úgy szervezik meg, hogy két hét alatt befejezzék azt. A tsz 33 asszony tagja vállalta, hogy a burgonyát és a cukorrépát felszedik, a férfiak pedig igyekezzenek az őszi vetést mielőbb befejezni. Közös erővel váll-vállmellett látnak munkához a koppány- szántói Uj Barázda Termelő- szövetkezet tagjai, törekedve arra, hogy mielőbb végezzenek az őszi munkákkal. /
