Tolnai Napló, 1955. október (12. évfolyam, 231-255. szám)

1955-10-05 / 234. szám

1955. OKl'ÖBER S. NAPIZÓ & A Bátaszéken dolgozó traktorosok akadályozzák az őszi munkák elvégzését — becsapják a nép államát A sárpilisi gépállomás igaz­gatója névaláírásával is bizto­sította a bátaszéki Búzakalász Termelőszövetkezet tagjait ar­ról, hogy a gépállomás közel 200 holdon jó minőségű mun­kával, megfelelő magágyat ké­szít október 1-ig az őszi búzá­nak. Ez részben a tsz, de leg­inkább a gépállomás hibája miatt nem készült el. Ezenkí­vül a gépállomás vezetősége arról is biztosította a termelő- szövetkezet tagjait, hogy ide­jében megfelelő silótakar- ményt készítenek az állatok­nak. Egyszóval: a sárpilisi gépállomás kollektívája arra a nemkönnyű feladatra vál­lalkozott, hogy a gépek erejé­nek kihasználásával jó szer­vező, politikai és felvilágosító munkával hozzásegíti a kör­nyék termelőszövetkezeteit és egyéni gazdáit a magasabb terméseredmények eléréséhez. A sárpilisiek teljesíthetik, kell is, hogy teljesítsék ezt a vállalást, mert ehhez min­den lehetőség biztosítva van. Kormányunk elegendő, mo­dern gépeket adott a sárpi­lisieknek, megfelelő munka- körülményeket biztosított a biztonságos termeléshez a terméseredmények fokozásá­hoz. Jogosan várná el tehát a párt, az egész dolgozó nép, hogy a sárpilisiek is megtegyék a ma­guk kötelességét... EZ ÉV AUGUSZTUS VÉGÉIG — ha nem is hiba nélkül — de általában jól oldották meg feladataikat a gépállomás ve­zetői, traktorosai. Ennek bizo­nyítéka a többi között az is, hogy például a bátaszéki Búza­kalásztól olyan juttatásokat is kaptak a traktorosok, ami őket törvény szerint nem illeti meg. Elismerően nyilatkozott Bátaszéken mindenki a sár­pilisi traktorosok munkájáról. A dicsőség azonban nem soká­ig tartott. Az őszi munkák le­járt szakaszában, de különö­sen napjainkban, — az őszi mezőgazdasági munkák kellős közepén — sok kifogásolni való van több traktoros és traktoros brigádvezető munká­jában. Ennek bizonyítására elmondunk egy példát. A bátaszéki Búzakalász Ter­melőszövetkezet tagjai, akik a jövőévi magasabb jövedelműk megalapozásában olyan sokat reméltek a sárpilisi traktorosok tói, csalódtak. Éppen a gépállomás, illetve traktorosai hanyagsága, nemtörődömsége miatt van annyi baj az őszi munkákkal kapcsolatosan. A KŐVETKEZŐ TÖRTÉNT A traktorosok a szántás után nem végezték el azonnal a tár­csázást, mondván: Ök sok pénzt akarnak keresni és ezt most leginkább szántással lehet. Mi­kor figyelmeztette a gépállo­más kihelyezett gazdásza a traktorosokat a tárcsázás azon­nali elvégzésére, csupán „vélet- lenségből” összetörték a tár­csát, amelynek kijavításáról kereken 10 napig senki sem gondoskodott. MI LETT A KÖVETKEZ­MÉNYE? Az, hogy a viszonylag megfelelő magágy elkészítéséhez többszö­ri gyűrűshengerezést kellett al­kalmazni amely a tárcsázás szán tás utáni elvégzésével elkerül­hető lett volna. De ez még a ki­sebb, ami bizonyítja a Bátaszé­ken dolgozó traktorosok felelőt­lenségét. Az is megtörtént, hogy Mihó András és Garai József ze- torvezetők engedély nélkül szombaton a kora délutáni órákban leakasztották a ve­tőgép elől a Zetort és elmen­tek saját kukoricájukat hor­dani. Mikor a termelőszövetkezet el­nöke, Mészáros elvtárs azt mondotta, hogy ez így nem lesz jó, Mihó András azt válaszolta. „Ha szükséges, dolgozok va­sárnap is.” De mivel motorja üzemképtelen volt, kérte Gibus Jakabot, a brigádvezetőt: já­ruljon hozzá, hogy Gáspár Jó­zsef motorjával dolgozhasson vasárnap. A brigádvezető erre szemrebbenés nélkül azt vála­szolta: „A motort nem viheted el, mert arra nekem is szüksé­gem van.” Tehát mindennek a tetejé­be a brigádvezető vasárnap a nép pénzén vásárolt üzem­anyaggal, a közösség gépét saját részére vette igénybe. Eközben a termelőszövetkezet gazdasági udvarában rothadt a két vagon nyers répaszelet, nem tudták, ma is csak néhanapján tudják silózni, mert a gépállo­más „nem tudja” lekaszáltatni a s’lókukoricát. Lengyel Sándor I. típusú tsz-tag is hiába várta a traktorosokat, hogy lesilóz- zák a mintegy 30 köbméterre való silótakarmányát, mind­máig nem jelentek meg. Hogy mi a véleménye a traktorosok munkájáról, arról nem volt hajlandó nyilatkozni. Sokat­mondó bólogatás közepette csu­pán azt jegyezte meg: „így szá­mítson az ember a gépállomás segítségére.” Miután mindezt megtudtuk, a sárpilisi gépállomás központ­jába vettük az irányt. Először is átadtuk az illetékeseknek a traktorosok üzenetét, melyben tartozékokat és egyéb gépalkat­részeket kérnek, mert két gép üzemképtelen a bátaszéki Búza kalászban. Ezután elmondtuk Gaál Dezsőnek, a gépállomás igazgatójának és Finta József, nek a gépállomás főmérnökének amit fentebb leírtunk. Megkér­deztük mindehhez MI AZ Ö VÉLEMÉNYÜK. Gaál elvtárs, az igazgató csu­pán ennyit mondott: „összecsa­pott fejünk felett a munka. A legjobb brigádvezetőnkre, leg­jobb traktorosainkra nem épít­hetünk ezek szerint. „Ha megfeszülök se tudok mást csinálni, mert én any- nyira elfoglalt ember va­gyok.“ Mi nem ezt a választ vártuk. Azt reméltük, hogy Gaál elv­társ ezt mondja: „Köszönöm elvtársak, hogy ilyen hibákra felhívták a fi­gyelmemet, most már látom, hogy megyei viszonylatban mi­ért a legrosszabb gépállomá­sok közé tartozunk. Az ügyet kivizsgáltatom s utána megbe­szélem a pártszervezet vezető­ségével, hogy milyen büntetést szabjunk ki azokra, akik akar­va, vagy akaratlanul gátolják a termelőszövetkezetek jövő évi magas jövedelmének megalapo­zását, cselekedeteikkel meg­rendítik a dolgozók gépállo­másba vetett bizalmát.’’ Ha már szóban Gaál elvtárs nem is ezeket mondotta, de tet­tekben, további intézkedéseiben feltétlen ennek kell megnyilvá­nulni. Äkadömim Napok Pécseit Szeptember 30 és október 1-én a Magyar Tudományos Akadémia Pécsett rendezte el­ső vidéki tudományos ülését. A kétnapos ülésen a történe­lem, állam- és jogtudomány, ■valamint a földrajz köréből hangzottak el előadások. Az egyetem aulájában tartott ünnepélyes megnyitón Foga- rasi Béla Kossuth-díjas akadé­mikus, a Tudományos Akadé­mia alelnöke tartott előadást: ,„A materializmus és idealiz­mus harca a jelenkori filozófiá­ban és tudományban’’ címen. Az egyes csoportülésen az alábbi előadások hangzottak el: A történettudományi ülésen: „1919 mozgalmai Baranyá­ban” (Klein Jánosné) és „Az érckutatás története a Mecsek hegységben” (Babics András). Az állam- és jogtudományi ülésen: „I gazságszolgáltatások és a tanácsok” (Száméi Lajos docens). „A bírói munka a ta­nácsi feladatok tükrében” (Ko­csis Mihály egyet, tanár), „Az önrendelkezési jog” (Flachbart Ernő egyet, tanár). A földrajz­tudományi ülésen: „A folyó­kanyarulatok kialakulása és az emelkedő hegységek áttörésében való szerepe (Kádár László egy. tanár), valamint „A fiatal ké­regmozgások geomorfológiai je­lentősége Pécs környékén’’ (Szabó Pál Zoltán Tud. Int. igazgató). Az előadásokon Tolna, Zala, Baranya és Somogy megye tu­dományos kutatóin kívül len­gyel, cseh és bolgár tudósok is jelen voltak. Az egyes előadáso­kat élénk vita követte. A föld­rajztudományi előadásokon dr. Pataki József szekszárdi gimn. tanár Kádár prof. új elméletét a Tolna megyei Duna-szakasz fejlődésénak geológiai és mor­fológiai felépítésével támasz­totta alá, Szabó Pál Zoltán elő­adását pedig a sárközi dom­bok kialakításában szerepet ját­szó tektonika ismertetésével. A kétnapos tudományos ülés előadásai, vitája nagymérték­ben elősegítette a tárgyalt téma körökben felmerült problémák és új elméletek tudományos és gyakorlati alátámasztását. Dolgozik ct kenderkombájn • • • A decsi Búzakalász Termelő­szövetkezetben egy Szovjetunió- 3Ó1 érkezett, eddig nálunk is- neretlen géppel vágták le a ken lert. A gép egyszerre 210 centi széles rendet vág, a levágott tender közül egy szöges hen­ger kitisztítja a gyomot és a tendert markokba rakja le a ’öldre. A kendervágás az egyik leg­fárad'ságosabb mezőgazdasági munka és eddig ezt szinte kizá­rólag kézzel végezték. A Szovjet unióból kapott gép már az idén is több termelőszövetkezet tag­ságát menti meg ettől a fárad­ságos munkától, mert naponta 6—8 hold kendert vág le. Jövőre nálunk is megkezdik ennek a gépnek a sorozatgyártását. A Búzakalász Termelőszövet­kezet tagsága többek között 20 hold napraforgót vetett másod- növényként. A napraforgó már vriágot hozott, tehát megérett a silózásra. Úgy tervezik hogy ezt is a kendervágó kombájnnal vág ják le és előreláthatólag 200 köbméter silót tudnak belőle ké­szíteni. Hét köbméter silótakar­mányt számítanak egy-egy szá­mosállatra. Silózásban a dalmandi gépállomás vezet Az őszi mezőgazdasági mun­kák, a talajelőkészítés és a veté­sen kívül megyénk gépállomá sainak másik fontos feladata kör zetünk termelőszövetkezeteiben a silózás mielőbbi befejezése. Mónus József nagydorogi ifi trak toros eddig 1008 köbméter ta­karmányt silózott az őszi idény­ben. Györki János 940 (Bony- hád). Bedő Lajos 800 (Dalmand) köbmétert silózott. E három traktoros az ország lep.jobb traK torosai között szerepel. A SILÓZASBAN LEGJOBB EREDMÉNYT ELÉRT GÉPÁLLOMÁSOK 1. Dalmand 75.9 százalék: igazgató Amán József, főagro- nómus Harsány! Lajos. 2. Tevel 72.2 százalék: igaz­gató Kozma Mihály, főagronó- mus Kiss András. 3. Bonyhád 68.9 százalék igazgató Brückner Ferenc, fő- agronómus Bodrogi Alajos. A LEGROSSZABB EREDMÉNYT ELÉRT GÉPÁLLOMÁSOK Sárpilis 3.3 százalék: igazgató Gaál Dezső, főagronómus Mik­lósi Ferenc. Hőgyész 12.8 százalék: igaz­gató Papp Ferenc, főagronómus Deli János. Pincehely 14.3 százalék: igaz­gató Simon Mihály, főagronó­mus Tompa Gyula. Gazdagodik termeld sző vetkezetünk Elmondja r Ifj. Tóthi Mihály tsz elnök. Termelőszövetkezetünk, az iregszemcsei „Uj Élet” TSZ 1952-ben I. típusú tszcs-ből alakult át. Akkor, három évvel ezelőtt 19 tag 130 holdon kezdte meg a szövetkezeti gazdál­kodást. Egyáltalán nem szégyen arról beszélni, hogy bizony a kezdet-kezdetén nem értünk el kiváló eredményt. Soványak voltak a földek, ezért az első évben holdanként 8 mázsa bú­zát takarítottunk be. Az első év zárszámadásakor a közös vagyon értéke 256 000 forint volt. 1953-ban a közös vagyon értéke 50Ú 000 forinttal gyarapodott. Tavaly pedig túlhalad­tuk már az egymilliót is. Reméljük, hogy az idei zárszám­adáskor is több százezer forinttal fog közös vagyonunk gya­rapodni. A felsorolt számadatok mögött azonban sok-sok munká­ban eltöltött hétköznap rejlik. Az elmúlt pár év alatt ter­melőszövetkezetünk létszámban és területben is gyarapodott. Ma már 62 tag 411 holdon folytatja a közös gazdálkodást. Amíg azonban a mai taglétszám-gyarapodást, a mai eredmé­nyeket elértük, nagyon sokat kellett valamennyi tagunknak dolgozni. Ebben a hatalmas munkában komoly segítőtársunk volt az iregszemcsei gépállomás nálunk dolgozó traktoros gárdája. Az elmúlt években, de ez év őszén is, arra törekszünk, hogy jó magágyat készítsünk és időben vessünk. 30 hold őszi árpa vetéstervünket 5 holddal túlteljesítettük. A vetést keresztsoroson végeztük. Ezenkívül vetettünk 14 és fél hold őszi takarmánykeverékei is. Megkezdtük és egy 50 holdas táblán befejeztük a búza keresztsoros vetését. Tervünk az, hogy október 15-ig befejezzük az őszi gabonafélék vetését. A vetés mellett hozzáláttunk a kapások betakarításához is, sőt, a rövidtenyészidejű kukorica és 10 holdon a napraforgó ■ szedését be is fejeztük. Napraforgóból kitűnő, holdanként 14 mázsás átlagot értünk el. A felsorolt munkákon kívül a másodvetésű takarmányok betakarítását is végezzük. Röviden próbáltam Ízelítőt adni tagságunk jelenleg vég­zett munkájáról. A tagság egy emberként dolgozik azért, hogy még gazdagabbá tudjuk tenni szövetkezetünket. Ter­vünk van arra, hogy a állattenyésztésünket továbbfejlesszük. Nem megvetendő az az eredmény sem, amelyet e téren elértünk. A „Bántovai” üzemegységünkben például sertés­telepet hoztunk létre. Ez a telep egy 35 holdas területen fekszik. Itt építettünk fel majdnem saját erőből egy 25 férő­helyes sertésfiaztatót. Építettünk egy 50 férőhelyes hizlaldát és egy ugyancsak 50 férőhelyes süldőszállást. Az építkezések ezzel még nem fejeződtek be. Jelenleg is építés alatt van egy 100 férőhelyes süldőszállás és egy ellető istálló. Tervbevettük egy ötven férőhelyes tehénistálló, egy magtár és egy raktár építését is. Egyszóval sokat tettünk, de még ennél is többet kell tennünk, hogy még jobb eredményeket érhessünk el. Nem panaszkodhatnak tagjaink, szépen jut mindenből egy munkaegységre. Papp József és családja 538 teljesített mun­kaegysége után 37 és fél mázsa búzát vitt haza. Dolgozunk örömmel és kedvvel, hogy még gazdagabbak legyünk, hogy valamennyiünknek még jobb élete legyen. Zombai Vörös Csillag TSZ t lövőre már 150 sertést hizlalunk Illés János elvtárs, a zombai Vörös Csillag Termelőszövet­kezet elnöke írja szerkesztősé­günkhöz küldött levelében. Igyekszünk kihasználni azo­kat a nagyszerű lehetőségeket, amellyel pártunk és kormá­nyunk segít és támogat ben­nünket. A mi termelőszövetke­zetünkben megvan a lehetősége annak, hogy az állami támoga­tások célszerű felhasználásával termelőszövetkezetünket még gazdagabbá tegyük. Csak egy­két példán keresztül szeretném ezt bemutatni; a már eddig le­szerződött sertések és szarvas- marhák egy év alatt 300 000 fo­rint jövedelmet hoznak szövet­kezetünknek. Éppen ezért ha­tároztuk el, hogy a következő gazdasági évben újabb 50 da­rab sertést szerződünk le. A múlt hónapban megtartott tag­gyűlésen a tagság a vezetőség javaslatára egyhangúan elfo­gadta azt, hogy a jelenleg le­fialt anyakocák malacait (mint­egy 250 darabot) megtartjuk, amiből majd jövőre 150 darabot meghízlalunk. A jövő évi zár­számadásra csak ebből több- százezer forintot tudunk bizto­sítani osztaléknak. Gondoskodunk arról is, hogy biztosítani tudjuk állatállomá­nyunk részére a szükséges ta­karmányt. Határozatot hoztunk arra, hogy az idei kukorica- termésből legalább 300—100 mázsa kukoricát a téli szükség­leten kívül tartalékunk a jövő évre. A még nagyobb ter­més elérése érdekében eddig 102 holdon befejeztük a trágyá­zást. De még körülbelül 50—60 holdat letrágyázunk. Persze a 102 hold föld trágyázásán kí­vül törekedtünk arra is, hogy ne maradjunk el a vetéssel. — Eddig elvetettünk 40 hold őszi árpát, 6 hold őszi keveréket és 40 hold búzát. Az eddigi ered­mények elérésében nagy része van a teveli gépállomás ná­lunk dolgozó traktorosainak, akik ebben az évben megállják helyüket. KÖNYVISMERTETÉS Kiss Antal: A kapitány és a többiek (Ifjúsági.) Az 1952-ben játszódó ifjú­sági regény hősei 13—14 éves fiúk és lányok, egy vidéki ma­gyar város lakói. A történet egy közeli elhanyagolt tó rend­behozásáról s egy csónak épí­téséről szól, de a cselekmény Jakucs Pál (Művelt Nép.) Az új sorozat célja, hogy meg ismertesse és egyben megsze- rettese az olvasóval hazánk minden egyes táját, a hegyvidé­ket és síkságot egyaránt. Meg­tudjuk, hogyan alakult ki a Mátra. A Mátrát öt részre ta­kalandos fordulatot vesz, mi­dőn a fiúk a kikötőépítéshez szükséges anyagok megszerzése céljából behatolnak a közeli kastély háborús romjai közé. A főszereplő hősiességével meg­menti legjobb pajtását a biz­tos pusztulástól. : MÁTRA gólja. Ismerteti a hegycsopor­tokat, leírja azokat, kiemeli fontosságukat, szerepüket a leg kiemelkedőbb érdekességeiket. A könyv körülbelül 80 szebb­nél szebb felvétele eleveníti meg előttünk a Mátra vadre­gényes tájait, pompás üdülőit.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom