Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-25 / 226. szám
2 NAPIZÓ 1955. SZEPTEMBER 25. Az EMSz mozdítsa elő aktivan a nemzetközi együttműködést, a és a biztonság megszilárdítását V. M. Molotov beszéde az ENSz közgyűlésének X. ülésszakán V.M. Molotov beszéde Az ENSZ közgyűlés általános vitája során V. M. Molotov A perui küldött felszólalása után a közgyűlés elnöke V. M. Molotovnak, a szovjet küldöttség vezetőjének adta meg a szót. Molotov felszólalása idejére az ülésterem, valamint a sajtó képviselői és a vendégek/ számára fenntartott karzat zsúfolásig megtelt. A szovjet külügyminiszter beszédét nagy érdeklődéssel és figyelemmel hallgatták meg. a kínai nép .nemzeti függetlenségéért és szabadságáért folytatott évszázados harcában vívott ki. Az új népi demokratikus Kína megalakulása — e nagy és szuverén állam törvényes jogaival és érdekeivel mindany- nyiunknak számolnunk kell — az utóbbi idők kiemelkedő történelmi eseménye. A második világháború után számos ázsiai és afrikai ország megszerezte függetlenségét. Ezek közé tartozik India, Indonézia, Burma, Pakisztán, Ceylon, Nepal, a Fülöp-szigetek, Libanon, Szíria, Izrael, Jordánia, Líbia stb. Az említett államok közül néhány tekintélyes szerepet tölt be a békeharcban, ebben a vonatkozásban különösen ki kell emelni Indiának, Ázsia második legnagyobb államának szerepét. A nagy inA főfeladat a fegyverkezési verseny megszüntetése Az ENSZ közgyűlés szeptember 23-i délelőtti teljes ülésén Ausztrália, Peru és a Szovjetunió küldöttségének vezetője szólalt fel. Casey ausztráliai külügyminiszter megállapította, hogy „a nemzetközi légkör komolyan megjavult”, majd kijelentette, hogy „a Genfben létrejött érint kezés igen fontos és figyelemreméltó esemény, amely alapul szolgál a további együttműkönagy beszédet mondott. Mint ez szokásos — kezdte beszédét V. M. Molotov— a közgyű lés a nemzetközi helyzet értékelésével kezdi munkáját és kitűzi soron levő feladatait. A Szovjetunió küldöttsége szükségesnek tartja, hogy kifejtse véleményét, tekintettel arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének fő feladata, alap vető elveinek és célkitűzéseinek megfelelően, a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása. A jelenlegi helyzet sajátosságai A legutóbbi idők eseményei azt mutatták, hogy a nemzetközi helyzetben olyan változások történtek, amelyek elősegítik az államok kapcsolataiban fennálló feszültség enyhülését. Ezek az események azt bizonyították, hogy egyik vagy másik állam biztonságának szavatolására vonatkozó kérdés megoldását éppúgy, mint a nemzetközi biztonság egészére vonatkozó kérdés megoldását nem katonai államcsoportosulások megteremtésének és a „hidegháború” folytatásának útján kell keresni, hanem valamennyi — nagy és kis — államnak a világbéke megszilárdítására irányuló együttes erőfeszítései útján. A legutóbbi idők legfontosabb nemzetközi eseménye a Szov- petunió ,az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország kormányfőinek genfi értekezlete volt, amely jelentékeny hatást gyakorolt a nemzetközi helyzetre. A genfi értekezletnek az a jelentősége, hogy a tanácskozásokon a vezető államférfiak határozottan kifejezték kormányuknak azt a törekvését, hogy erőfeszítéseket tegyenek a népek megszabadítására egy új háborúokozta félelemtől. N. A. Bulganyin/ a szovjet kormány vezetője kiemelte a Szovjetunió lankadatlan törekvését a népek közötti béke megszilárdítására. Kijelentette, hogy a szovjet kormány az államok közötti békés egymásmelleit élést támogatta és támogatja, függetlenül attól, milyen ezeknek az államoknak a belső rendszere, mert minden állam népének belső ügye a társadalmi és gazdasági rendszer kérdése. E scnhower úr, az Amerikai 71 ve'ült Államok elnöke színién amellett foglalt állást, hogy az államok kapcsolataiban meg kell teremteni a kölcsönös meg becsülést és a bizalom légkörét. Eden úr, Nagy-Britannia miniszterelnöke Nagy-Britannia kormánya nevében leszögezte, hogy az államok közötti tartós béke érdekében ki kell fejleszteni az együttműködést. A francia kormány nevében Faure úr, Franciaország miniszterelnöke szintén amellett nyilatkozott, hogy a hideghádéshez és bizonyos nemzetközi problémák gyakorlati rendezéséhez”. Belaunde, a perui küldöttség vezetője kijelentette, hogy a hagyományos fegyverzetet a biztonság biztosítására szükséges minimumra kell csökkenteni és teljesen el kell tiltani az összes tömegpusztító fegyverfajtákat, az állandó és hathatós ellenőrzés feltétele mellett. ború megszüntetése érdekében ki kell fejleszteni az államok közötti békés együttműködést. Ezek a nyilatkozatok arról tanúskodnak, hogy a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország Genfben összeült vezető állami érfiai belátták: elengedhetetlen a megoldatlan nemzetközi problémák — köztük az európai és ázsiai megoldatlan problémák rendezésének líjszerű megragadása. A genfi értekezlet nem véletlen esemény. Az értekezletet az utóbbi idők eseményeinek meghatározott menete készítette elő. Az értekezlet lehetségessé 'rélt, mivel a béke és a szociális haladás erői megizmosodtak. Ki ne tudná ma, hogy a népeknek az utóbbi években kibontakozott békemozgalma a világbéke megszilárdításának hathatós tényezője lett. A népek hajthatatlan békeakarata abban tükröződött, hogy még a fent említett genfi értekezlet előtt fontos események történtek, amelyek előmozdították a nemzetközi feszültség enyhülését és a nemzetközi helyzet egészségessé válását. Már az olyan tények is, mint a koreai fegyverszünet megkötése, valamint az indokínai háború beszüntetése, az indokínai népek önrendelkezési jogának elismerése, eléggé fényes kifejezése volt e folyamatnak. A nemzetközi helyzet megjavítására nézve nagy jelentőségű volt olyan fontos kérdésnek, mint az osztrák problémának az érdekelt felek megelégedésére történt megoldása. Az a tény, hogy Ausztria a semlegesség útját választotta, nevezetes esemény a jelenlegi nemzetközi helyzetben. A feszültség csökkentésében nagy jelentőséggel birt a Szovjetunió és Jugoszlávia kapcsolataiban bekövetkezett azon fordulat, amelyet a Szovjetunió kormányküldöttségének ez év tavaszán Jugoszláviába utazása eredményezett. A szovjet—jugoszláv kapcsolatok rendezése hatalmas mérvű hozzájárulás az egész európai helyzet jobbátételéhez, az államok közötti bizalom megszilárdításához. A Szovjetunió és Jugoszlávia baráti kapcsolatai- nek jelenleg végbemenő sikeres fejlődése ugyanakkor összhangban áll a nemzetközi biztonság megszilárdításának érdekeivel. A második világháború után mélyreható változások történtek nemcsak Európában, hanem Ázsiában is. Jelentős változások vannak folyamatban Afrikában. Senkinek sem szabad alábecsülnie mindenekelőtt egy olyan tényt, amilyen a nagy Kínai Népköztársaság megalakulása. A Kínai Népköztársaság létrejötte annak a győzelemnek eredménye, amelyet A jelen körülmények között 'ladatnak kell nyilvánítani a fegyverkezési verseny megszüntetését. Ismeretes, hogy a fegyverkezési verseny, különösen az utóbbi években példátlan mértéket öltött. Állandóan növekszik az úgynevezett hagyományos fegyverzet mennyisége. Növekszik az atom- és a hidrogénfegyver mennyisége is, amely ráadásul pusztítóbb és egyre veszedelmesebb is. Hallatlanul megnövekedtek az államok katonai kiadásai, amelyek teljes súlyukkal a dolgozó nép vállára nehezednek. Ez a helyzet nem tarthat tovább. Elengedhetetlen, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete nyomatékosan állást foglaljon a fegyverkezési versenynyel szemben, síkraszálljon a fegyverzet csökkentéséért, az atom- és hidrogénfegyver elütéséért, egy újabb háború veszélyének kiküszöböléséért. E céloknak felel meg az a javaslat, amelyet a szovjet kormány a a fegyverzet csökkentésének, az atomfegyver eltiltásának és az újabb háborús veszély kiküszöbölésének kérdéséről előterjesztett. A fegyverzet csökkentéséről s az atom-, valamint a hidrogénfegyver eltiltásáról szóló újabb szovjet javaslatok nagy előrehaladást jelentenek afelé, hogy a leszerelés kérdésében tovább közeledjenek egymáshoz a Szovjetunió és a nyugati hatalmak álláspontjai. A szovjet kormány elfogadta a nyugati országok kormányainak azt a javaslatát, hogy állapítsák meg az öt hatalom fegyveres erőinek színvonalát, nevezetesen -1- a Szovjetunió, az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság számára egy — másfél millió főben; Franciaország és Nagy-Britannia számára 650—650 ezer főben. A Szovjetunió igen nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy megszervezzék az ellenőrzést a leszerelési intézkedé- ük megvalósítása felett s jadiai nép nemcsak bátor függetlenségi harcában mutatott példát, hanem nagyszerű példát mutatott a népek közötti békeharcos együttműködésére is. Szeretném még megemlíteni, mennyire pozitív szerepet töltött be a Szovjetunió Legfelső Tanácsának felhívása, amely közvetlen kapcsolatok megteremtését javasolta a parlamentek között a parlamenti küldöttségek cseréje útján. Ez a felhívás összhangban áll a népeknek a békés együttműködésre irányuló őszinte törekvésével. Megelégedéssel állapítjuk meg, hogy a szovjet parlament felhívása igen élénk visszhangra talált. Erről tanúskodik az a tény, hogy az idén sok ország parlamenti küldöttsége látogatott ei a Szovjetunióba. Az atomerő felhasználásával kapcsolatos munkát még nem is olyan régen sok államban titok fedte. Ebben is kifejezésre jutott az államok közötti bizalmatlanság. Meg kell mondani, hogy e helyzetben lényeges változás állott be. Erről tanúskodik az a nemzetközi értekezlet, amely ez év augusztusában Genfben az atomerő békés felhasználásá- : kérdéseivel foglalkozott. A Szovjetunió mindjobban fejleszteni akarja együttműködését más országokkal az atomerő egyre átfogóbb békés felhasználásában. vaslataiban az ellenőrző szerveknek széleskörű jogokat és hatáskört indítványoz. A szovjet javaslat, amely azt indítványozza: létesítsenek kölcsönösen ellenőrző pontokat a megfelelő államok területén "ő vasúti csomópontokon és autóutakon, repülőtereken és nagy tengeri kikötőkben — megteremti a szükséges feltételeket a hathatós ellenőrzés létrehozására. E javaslat különösen fontos abban a vonatkozásban, hogy megelőzzék egyik állam váratlan támadását a másik ellen. A szovjet kormány egyszersmind kijelentette, hogy kész figyelmesen tanulmányozni az erre a fontos kérdésre vonatkozó más javaslatokat is. Figyelembe véve, hogy az államoknak a fegyverkezési hajsza megszüntetése és a fegyverzet csökkentése irányában tett bármilyen lépése fontos pozitív jelentőségű a nemzetközi feszültség további enyhítése és az államok közötti bizalom megszilárdítása szempontjából, a szovjet kormány úgy határozott, hogy 1955. december 15-ig 640 ezerrel csökkenti a szovjet fegyveres erők létszámát. Ez már nem óhaj és nem tervezet, hanem gyakorlati megkezdése a Szovjetunió részéről a fegyverzet és a fegyveres erők lényeges csökkentését célozó feladat megoldásának. Az is köztudomású, hogy az idegen területeken levő katonai támaszpontok szintén fő okai a nemzetközi feszültségnek. Ami a Szovjetuniót illeti, az utóbbi időben mindössze két katonai támaszpontja volt saját területén kívül. Az egyik Távol-Keleten Port Arthur- ban, a másik Finnország területén, Porkkala-Udd térségében volt. A szovjet kormány a jelen esetben is áttért a szavakról a tettekre. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy azzal forduljunk más államok, de különösen olyan államok kormányaihoz, Az európai kollektiv A szovjet kormány az egyetemes béke fenntartásának érdekeitől vezettetve, nagy jelentőséget tulajdonított és tulajdonít az európai biztonság biztosításának. Éppen ezért a szovjet kormány felvetette azt a kérdést, hogy meg kell terem a hatásos európai biztonsági rendszert és evégett megfelelő javaslatot terjesztett az rdekelt államok elé. Ez a javaslat előírja, hogy Európában íz Amerikai Egyesült Államok részvételével olyan kollektív biztonsági rendszert teremtsenek, amely társadalmi és állami rendszerüktől függetlenül \z összes európai államok közös erőfeszítésein alapszik. A Szovjetunió természetesen hajlandó megvizsgálni az európai biztonság biztosítására irányuló más javaslatokat is. Nem kerülheti el a közgyűlés figyelmét az ázsiai és a távolkeleti helyzet sem. Ennek kapcsán mindenekelőtt ki kell emelni a tajvani amelyek idegen területeken nagyszámú támaszpontokkal rendelkeznek: lépjenek ők is e támaszpontok felszámolásának útjára. r biztonsági rendszer kérdés jelentőségét. Ha józanul ítéljük meg a helyzetet, feltétlenül arra a következtetésre kell jutni, hogy Tajvannak és a többi partmenti kínai szigetnek a Kínai Népköztársasággal való újraegyesítését gátló akadályokat kell kiküszöbölni és minél előbb küszöbölődik ki, annál jobb. Már volt szó itt arról, hogy haladéktalanul meg kell oldani a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ jogai helyreállításának kérdését. Említésre- méltó, hogy Kína csak akkor bontotta ki szabadon szárnyait és akkor lépett a haladás széles, verőfényes útjára, amikor a nagy kínai nép vezetőjének ismerte el a Kínai Kommunista Pártot. Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy bár a koreai háború végétért, a koreai kérdés távolról sem rendeződött. Nem rendeződött véglegesen az indokínai kérdés sem. Az ENSz és a nemzetközi feszültség további enyhítésének feladatai A jelenlegi körülmények kő zött az Egyesült Nemzetek Szervezetére különleges felelősség hárul a nemzetközi kapcsolatokban fennálló feszültség további enyhítése tekintetében. A közgyűlésnek ezen az ülésszakon meg kell tárgyalnia az alapokmány felülvizsgálásával foglalkozó értekezlet összehívó sának kérdését. A Szovjetunió azt a véleményt vallja, hogy nincs ok az ENSZ alapokmányának felülvizsgálására. Nem az alapokmány hibája, hogy a nemzetközi helyzet az ENSZ megalakítása után távol ról sem mindig az alapokmány célkitűzéseinek és elveinek meg felelően alakult. Ha az ENSZ tagállamok valóban törekszenek a nemzetközi együttműködés megszilárdítására és a népek biz tonságának biztosítására, akkor az alapokmány jelenlegi formájában maradéktalanul megfelel a vele szemben támasztott követelményeknek. Az Egyesült Nemzetek Szerve zetének olyan nemzetközi szerve zetnek kell lennie, amely nemcsak hogy nem ösztönzi és nem hagyja figyelmen kívül az egymással szembenálló katonai államcsoportosulások létrehozására irányuló kísérleteket, hanem aktívan előmozdítja minden teriile en a nemzetközi együttműködést és érin kezést nyugat és kelet állemai között, előmozdítja a béke és a nemzetközi biztonság hathatós megszilárdítását. Távolról sem kielégítő a helyzet az új ENSZ tagállamok felvétele körül. Számos európai, ázsiai és afrikai ország, jóllehet be akar lépni az ENSZ-be es megfelel azoknak a követelményeknek, amelyeket az ENSZ tag jaival szemben támasztanak, még mindig kívül van e nemzetközi szervezet keretein, nem vesz részt munkájában. A Szovjetunió síkraszáll az új ENSZ tagok felvétele kérdésnek haladéktalan megoldása mellett. A szovjet küldöttség ebből kiindulva kijelenti, hogy kész támogatni annak a 16 államnak felvételét, amely ezt a ENSZ-nél kérelmezte. A Szovjetunió küldöttségének javaslata A szovjet küldöttség befejezésül a következő határozati javaslatot terjeszti megvitatás végett a közgyűlés elé: „A nemzetközi feszültség további enyhítésére és a nemzetközi együtiműködés fejlesztésére irányuló intézkedésekről. A közgyűlés megelégedéssel emeli ki azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az államok, különösen az utóbbi időben kifejtettek és amelyek a nemzetközi feszültség enyhítésére, a kölcsönös bizalom megszilárdítására és a népek közötti együttműködés fejlesztésére irányulnak. Ezzel kapcsolatban különös jelentőségű a genfi négyhatalmi kormányfői érte- kezle1, az ázsiai és az afrikai országok bandungi, értekezlete, és különös jelen1 őségű a veze tő államférfiak közötti érintkezés fejlesztése. A közgyűlés felhívja a kormányokat, hogy folytassák eze két az erőfeszítéseket az egyetemes béke és biztonság megszilárdítása érdekében és törekedjenek az államok közötti kapcsolótok további megjavítására és az államok közötti bizalom megszilárdítására. A közgyűlés nagy jelentőséget tulajdonit azon javaslatok megvitatásának, amelyeket különböző államok a fegyverkezési verseny megszüntetésére és a rendezetlen nemzetközi kérdések tárgyalások útján tör ténő megoldására terjesztettek elő, így a következő javaslatok megvitatásának: a szovjet kormány május 10-i és július 21-i javaslata a fegyverzet csökkentéséről, az atomfegyver eltiltásáról és az új háború veszélyének kiküszöböléséről, az Amerikai Egyesült Államok ja vaslata az amerikai elnök által július 21-én beterjesztett leszerelési javaslatok általános végrehajtási tervéről. Nagy-Britannia és Franciaország Genfben előterjesztett javaslatai, valamint más államok megfelelő javaslatai. A közgyűlés megtárgyalja ezeket és az esetleges más javaslatokat, fő feladatának tekintve az új háború veszélyének elhárítását, a biztonság és a biz1 os holnap szavatolását, a népek békés és nyugodt élet- feltételeinek megteremtését az egész világon.”
