Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-25 / 226. szám

2 NAPIZÓ 1955. SZEPTEMBER 25. Az EMSz mozdítsa elő aktivan a nemzetközi együttműködést, a és a biztonság megszilárdítását V. M. Molotov beszéde az ENSz közgyűlésének X. ülésszakán V.M. Molotov beszéde Az ENSZ közgyűlés általános vitája során V. M. Molotov A perui küldött felszólalása után a közgyűlés elnöke V. M. Molotovnak, a szovjet küldött­ség vezetőjének adta meg a szót. Molotov felszólalása idejére az ülésterem, valamint a sajtó képviselői és a vendégek/ szá­mára fenntartott karzat zsúfo­lásig megtelt. A szovjet külügyminiszter beszédét nagy érdeklődéssel és figyelemmel hallgatták meg. a kínai nép .nemzeti függet­lenségéért és szabadságáért folytatott évszázados harcá­ban vívott ki. Az új népi demokratikus Kína megalakulása — e nagy és szuverén állam törvényes jo­gaival és érdekeivel mindany- nyiunknak számolnunk kell — az utóbbi idők kiemelkedő tör­ténelmi eseménye. A második világháború után számos ázsiai és afrikai ország megszerezte függetlenségét. Ezek közé tartozik India, Indo­nézia, Burma, Pakisztán, Cey­lon, Nepal, a Fülöp-szigetek, Libanon, Szíria, Izrael, Jordá­nia, Líbia stb. Az említett álla­mok közül néhány tekintélyes szerepet tölt be a békeharcban, ebben a vonatkozásban külö­nösen ki kell emelni Indiának, Ázsia második legnagyobb ál­lamának szerepét. A nagy in­A főfeladat a fegyverkezési verseny megszüntetése Az ENSZ közgyűlés szeptember 23-i délelőtti teljes ülésén Ausztrália, Peru és a Szovjetunió küldöttségének ve­zetője szólalt fel. Casey ausztráliai külügymi­niszter megállapította, hogy „a nemzetközi légkör komolyan megjavult”, majd kijelentette, hogy „a Genfben létrejött érint kezés igen fontos és figyelem­reméltó esemény, amely alapul szolgál a további együttműkö­nagy beszédet mondott. Mint ez szokásos — kezdte be­szédét V. M. Molotov— a közgyű lés a nemzetközi helyzet érté­kelésével kezdi munkáját és ki­tűzi soron levő feladatait. A Szovjetunió küldöttsége szük­ségesnek tartja, hogy kifejtse véleményét, tekintettel arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének fő feladata, alap vető elveinek és célkitűzései­nek megfelelően, a béke és a nemzetközi biztonság megszi­lárdítása. A jelenlegi helyzet sajátosságai A legutóbbi idők eseményei azt mutatták, hogy a nemzet­közi helyzetben olyan változá­sok történtek, amelyek elősegí­tik az államok kapcsolataiban fennálló feszültség enyhülését. Ezek az események azt bizo­nyították, hogy egyik vagy másik állam biztonságának szavatolására vonatkozó kérdés megoldását éppúgy, mint a nemzetközi biztonság egészére vonatkozó kérdés megoldását nem katonai államcsoportosu­lások megteremtésének és a „hidegháború” folytatásának útján kell keresni, hanem vala­mennyi — nagy és kis — ál­lamnak a világbéke megszilár­dítására irányuló együttes erő­feszítései útján. A legutóbbi idők legfontosabb nemzetközi eseménye a Szov- petunió ,az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaor­szág kormányfőinek genfi érte­kezlete volt, amely jelenté­keny hatást gyakorolt a nem­zetközi helyzetre. A genfi értekezletnek az a jelentősége, hogy a tanácskozá­sokon a vezető államférfiak határozottan kifejezték kormá­nyuknak azt a törekvését, hogy erőfeszítéseket tegyenek a né­pek megszabadítására egy új háborúokozta félelemtől. N. A. Bulganyin/ a szovjet kormány vezetője kiemelte a Szovjetunió lankadatlan törek­vését a népek közötti béke megszilárdítására. Kijelentette, hogy a szovjet kormány az ál­lamok közötti békés egymás­melleit élést támogatta és tá­mogatja, függetlenül attól, milyen ezeknek az államoknak a belső rendszere, mert minden állam népének belső ügye a társadalmi és gazdasági rend­szer kérdése. E scnhower úr, az Amerikai 71 ve'ült Államok elnöke szín­ién amellett foglalt állást, hogy az államok kapcsolataiban meg kell teremteni a kölcsönös meg becsülést és a bizalom légkörét. Eden úr, Nagy-Britannia mi­niszterelnöke Nagy-Britannia kormánya nevében leszögezte, hogy az államok közötti tartós béke érdekében ki kell fejlesz­teni az együttműködést. A francia kormány nevében Faure úr, Franciaország mi­niszterelnöke szintén amellett nyilatkozott, hogy a hideghá­déshez és bizonyos nemzetközi problémák gyakorlati rende­zéséhez”. Belaunde, a perui küldöttség vezetője kijelentette, hogy a hagyományos fegyverzetet a biztonság biztosítására szüksé­ges minimumra kell csökken­teni és teljesen el kell tiltani az összes tömegpusztító fegy­verfajtákat, az állandó és hat­hatós ellenőrzés feltétele mel­lett. ború megszüntetése érdekében ki kell fejleszteni az államok közötti békés együttműködést. Ezek a nyilatkozatok arról tanúskodnak, hogy a Szovjet­unió, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaor­szág Genfben összeült vezető állami érfiai belátták: elengedhetetlen a megoldat­lan nemzetközi problémák — köztük az európai és ázsiai megoldatlan problémák ren­dezésének líjszerű megra­gadása. A genfi értekezlet nem vélet­len esemény. Az értekezletet az utóbbi idők eseményeinek meghatározott menete készí­tette elő. Az értekezlet lehetségessé 'rélt, mivel a béke és a szociá­lis haladás erői megizmosodtak. Ki ne tudná ma, hogy a né­peknek az utóbbi években ki­bontakozott békemozgalma a világbéke megszilárdításának hathatós tényezője lett. A népek hajthatatlan béke­akarata abban tükröződött, hogy még a fent említett genfi értekezlet előtt fontos esemé­nyek történtek, amelyek elő­mozdították a nemzetközi fe­szültség enyhülését és a nem­zetközi helyzet egészségessé válását. Már az olyan tények is, mint a koreai fegyverszünet meg­kötése, valamint az indokínai háború beszüntetése, az indo­kínai népek önrendelkezési jo­gának elismerése, eléggé fé­nyes kifejezése volt e folya­matnak. A nemzetközi helyzet megjavítására nézve nagy je­lentőségű volt olyan fontos kérdésnek, mint az osztrák pro­blémának az érdekelt felek megelégedésére történt megol­dása. Az a tény, hogy Ausz­tria a semlegesség útját válasz­totta, nevezetes esemény a je­lenlegi nemzetközi helyzetben. A feszültség csökkentésében nagy jelentőséggel birt a Szov­jetunió és Jugoszlávia kapcso­lataiban bekövetkezett azon fordulat, amelyet a Szovjet­unió kormányküldöttségének ez év tavaszán Jugoszláviába utazása eredményezett. A szovjet—jugoszláv kapcsolatok rendezése hatalmas mérvű hozzájárulás az egész európai helyzet jobbátételéhez, az álla­mok közötti bizalom megszilár­dításához. A Szovjetunió és Jugoszlávia baráti kapcsolatai- nek jelenleg végbemenő sike­res fejlődése ugyanakkor össz­hangban áll a nemzetközi biz­tonság megszilárdításának ér­dekeivel. A második világháború után mélyreható változások történ­tek nemcsak Európában, ha­nem Ázsiában is. Jelentős vál­tozások vannak folyamatban Afrikában. Senkinek sem szabad alábe­csülnie mindenekelőtt egy olyan tényt, amilyen a nagy Kínai Népköztársaság megala­kulása. A Kínai Népköztársa­ság létrejötte annak a győze­lemnek eredménye, amelyet A jelen körülmények között 'ladatnak kell nyilvánítani a fegyverkezési verseny meg­szüntetését. Ismeretes, hogy a fegyverkezé­si verseny, különösen az utóbbi években példátlan mértéket öltött. Állandóan növekszik az úgynevezett hagyományos fegyverzet mennyisége. Növek­szik az atom- és a hidrogén­fegyver mennyisége is, amely ráadásul pusztítóbb és egyre veszedelmesebb is. Hallatlanul megnövekedtek az államok ka­tonai kiadásai, amelyek teljes súlyukkal a dolgozó nép vállá­ra nehezednek. Ez a helyzet nem tarthat to­vább. Elengedhetetlen, hogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zete nyomatékosan állást fog­laljon a fegyverkezési verseny­nyel szemben, síkraszálljon a fegyverzet csökkentéséért, az atom- és hidrogénfegyver el­ütéséért, egy újabb háború veszélyének kiküszöböléséért. E céloknak felel meg az a ja­vaslat, amelyet a szovjet kor­mány a a fegyverzet csökken­tésének, az atomfegyver eltil­tásának és az újabb háborús veszély kiküszöbölésének kér­déséről előterjesztett. A fegyverzet csökkentéséről s az atom-, valamint a hidro­génfegyver eltiltásáról szóló újabb szovjet javaslatok nagy előrehaladást jelente­nek afelé, hogy a leszerelés kérdésében tovább közeled­jenek egymáshoz a Szovjet­unió és a nyugati hatalmak álláspontjai. A szovjet kormány elfogadta a nyugati országok kormányai­nak azt a javaslatát, hogy álla­pítsák meg az öt hatalom fegy­veres erőinek színvonalát, ne­vezetesen -1- a Szovjetunió, az Egyesült Államok és a Kínai Népköztársaság számára egy — másfél millió főben; Fran­ciaország és Nagy-Britannia számára 650—650 ezer főben. A Szovjetunió igen nagy je­lentőséget tulajdonít annak, hogy megszervezzék az ellen­őrzést a leszerelési intézkedé- ük megvalósítása felett s ja­diai nép nemcsak bátor függet­lenségi harcában mutatott pél­dát, hanem nagyszerű példát mutatott a népek közötti béke­harcos együttműködésére is. Szeretném még megemlíteni, mennyire pozitív szerepet töl­tött be a Szovjetunió Legfelső Tanácsának felhívása, amely közvetlen kapcsolatok meg­teremtését javasolta a parla­mentek között a parlamenti küldöttségek cseréje útján. Ez a felhívás összhangban áll a népeknek a békés együttmű­ködésre irányuló őszinte törek­vésével. Megelégedéssel álla­pítjuk meg, hogy a szovjet par­lament felhívása igen élénk visszhangra talált. Erről tanúskodik az a tény, hogy az idén sok ország parla­menti küldöttsége látogatott ei a Szovjetunióba. Az atomerő felhaszná­lásával kapcsolatos munkát még nem is olyan régen sok államban titok fedte. Ebben is kifejezésre jutott az államok közötti bizalmatlanság. Meg kell mondani, hogy e helyzet­ben lényeges változás állott be. Erről tanúskodik az a nem­zetközi értekezlet, amely ez év augusztusában Genfben az atomerő békés felhasználásá- : kérdéseivel foglalkozott. A Szovjetunió mindjobban fejleszteni akarja együttműkö­dését más országokkal az atomerő egyre átfogóbb békés felhasználásában. vaslataiban az ellenőrző szer­veknek széleskörű jogokat és hatáskört indítványoz. A szov­jet javaslat, amely azt indít­ványozza: létesítsenek kölcsö­nösen ellenőrző pontokat a megfelelő államok területén "ő vasúti csomópontokon és autóutakon, repülőtereken és nagy tengeri kikötőkben — megteremti a szükséges fel­tételeket a hathatós ellenőr­zés létrehozására. E javaslat különösen fontos abban a vonatkozásban, hogy megelőzzék egyik állam várat­lan támadását a másik ellen. A szovjet kormány egy­szersmind kijelentette, hogy kész figyelmesen tanulmányoz­ni az erre a fontos kérdésre vonatkozó más javaslatokat is. Figyelembe véve, hogy az államoknak a fegyverkezési hajsza megszüntetése és a fegyverzet csökkentése irányá­ban tett bármilyen lépése fon­tos pozitív jelentőségű a nem­zetközi feszültség további eny­hítése és az államok közötti bizalom megszilárdítása szem­pontjából, a szovjet kormány úgy határozott, hogy 1955. de­cember 15-ig 640 ezerrel csökkenti a szovjet fegyveres erők létszámát. Ez már nem óhaj és nem tervezet, hanem gyakorlati megkezdése a Szovjetunió részéről a fegy­verzet és a fegyveres erők lényeges csökkentését célozó feladat megoldásának. Az is köztudomású, hogy az idegen területeken levő kato­nai támaszpontok szintén fő okai a nemzetközi feszültség­nek. Ami a Szovjetuniót illeti, az utóbbi időben mindössze két katonai támaszpontja volt sa­ját területén kívül. Az egyik Távol-Keleten Port Arthur- ban, a másik Finnország terü­letén, Porkkala-Udd térségé­ben volt. A szovjet kormány a jelen esetben is áttért a szavakról a tettekre. Ez lehetővé teszi szá­munkra, hogy azzal forduljunk más államok, de különösen olyan államok kormányaihoz, Az európai kollektiv A szovjet kormány az egye­temes béke fenntartásának ér­dekeitől vezettetve, nagy jelen­tőséget tulajdonított és tulaj­donít az európai biztonság biz­tosításának. Éppen ezért a szovjet kormány felvetette azt a kérdést, hogy meg kell terem a hatásos európai bizton­sági rendszert és evégett meg­felelő javaslatot terjesztett az rdekelt államok elé. Ez a ja­vaslat előírja, hogy Európában íz Amerikai Egyesült Államok részvételével olyan kollektív biztonsági rendszert teremtse­nek, amely társadalmi és álla­mi rendszerüktől függetlenül \z összes európai államok közös erőfeszítésein alapszik. A Szovjetunió természetesen hajlandó megvizsgálni az euró­pai biztonság biztosítására irá­nyuló más javaslatokat is. Nem kerülheti el a közgyű­lés figyelmét az ázsiai és a távolkeleti helyzet sem. Ennek kapcsán mindenek­előtt ki kell emelni a tajvani amelyek idegen területeken nagyszámú támaszpontokkal rendelkeznek: lépjenek ők is e támaszpontok felszámolásának útjára. r biztonsági rendszer kérdés jelentőségét. Ha józanul ítéljük meg a helyzetet, feltét­lenül arra a következtetésre kell jutni, hogy Tajvannak és a többi part­menti kínai szigetnek a Kí­nai Népköztársasággal való újraegyesítését gátló akadá­lyokat kell kiküszöbölni és minél előbb küszöbölődik ki, annál jobb. Már volt szó itt arról, hogy haladéktalanul meg kell oldani a Kínai Népköztársaság tör­vényes ENSZ jogai helyreállí­tásának kérdését. Említésre- méltó, hogy Kína csak akkor bontotta ki szabadon szárnyait és akkor lépett a haladás szé­les, verőfényes útjára, amikor a nagy kínai nép vezetőjének ismerte el a Kínai Kommunis­ta Pártot. Nem feledkezhetünk meg ar­ról sem, hogy bár a koreai há­ború végétért, a koreai kérdés távolról sem rendeződött. Nem rendeződött véglegesen az indokínai kérdés sem. Az ENSz és a nemzetközi feszültség további enyhítésének feladatai A jelenlegi körülmények kő zött az Egyesült Nemzetek Szer­vezetére különleges felelősség hárul a nemzetközi kapcsolatok­ban fennálló feszültség további enyhítése tekintetében. A közgyűlésnek ezen az ülés­szakon meg kell tárgyalnia az alapokmány felülvizsgálásával foglalkozó értekezlet összehívó sának kérdését. A Szovjetunió azt a véleményt vallja, hogy nincs ok az ENSZ alapokmányának felülvizsgálá­sára. Nem az alapokmány hibája, hogy a nemzetközi helyzet az ENSZ megalakítása után távol ról sem mindig az alapokmány célkitűzéseinek és elveinek meg felelően alakult. Ha az ENSZ tagállamok valóban törekszenek a nemzetközi együttműködés megszilárdítására és a népek biz tonságának biztosítására, akkor az alapokmány jelenlegi formá­jában maradéktalanul megfelel a vele szemben támasztott köve­telményeknek. Az Egyesült Nemzetek Szerve zetének olyan nemzetközi szerve zetnek kell lennie, amely nem­csak hogy nem ösztönzi és nem hagyja figyelmen kívül az egy­mással szembenálló katonai ál­lamcsoportosulások létrehozásá­ra irányuló kísérleteket, hanem aktívan előmozdítja minden teriile en a nemzetközi együtt­működést és érin kezést nyu­gat és kelet állemai között, előmozdítja a béke és a nem­zetközi biztonság hathatós megszilárdítását. Távolról sem kielégítő a hely­zet az új ENSZ tagállamok fel­vétele körül. Számos európai, ázsiai és afrikai ország, jóllehet be akar lépni az ENSZ-be es megfelel azoknak a követelmé­nyeknek, amelyeket az ENSZ tag jaival szemben támasztanak, még mindig kívül van e nemzet­közi szervezet keretein, nem vesz részt munkájában. A Szovjetunió síkraszáll az új ENSZ tagok felvétele kérdésnek haladéktalan megoldása mellett. A szovjet küldöttség ebből ki­indulva kijelenti, hogy kész támogatni annak a 16 ál­lamnak felvételét, amely ezt a ENSZ-nél kérelmezte. A Szovjetunió küldöttségének javaslata A szovjet küldöttség befeje­zésül a következő határozati ja­vaslatot terjeszti megvitatás végett a közgyűlés elé: „A nemzetközi feszültség to­vábbi enyhítésére és a nemzet­közi együtiműködés fejleszté­sére irányuló intézkedésekről. A közgyűlés megelégedéssel emeli ki azokat az erőfeszíté­seket, amelyeket az államok, különösen az utóbbi időben ki­fejtettek és amelyek a nemzet­közi feszültség enyhítésére, a kölcsönös bizalom megszilárdí­tására és a népek közötti együttműködés fejlesztésére irányulnak. Ezzel kapcsolatban különös jelentőségű a genfi négyhatalmi kormányfői érte- kezle1, az ázsiai és az afrikai országok bandungi, értekezlete, és különös jelen1 őségű a veze tő államférfiak közötti érintke­zés fejlesztése. A közgyűlés felhívja a kor­mányokat, hogy folytassák eze két az erőfeszítéseket az egye­temes béke és biztonság meg­szilárdítása érdekében és töre­kedjenek az államok közötti kapcsolótok további megjaví­tására és az államok közötti bizalom megszilárdítására. A közgyűlés nagy jelentősé­get tulajdonit azon javaslatok megvitatásának, amelyeket kü­lönböző államok a fegyverke­zési verseny megszüntetésére és a rendezetlen nemzetközi kérdések tárgyalások útján tör ténő megoldására terjesztettek elő, így a következő javaslatok megvitatásának: a szovjet kor­mány május 10-i és július 21-i javaslata a fegyverzet csök­kentéséről, az atomfegyver eltiltásáról és az új háború ve­szélyének kiküszöböléséről, az Amerikai Egyesült Államok ja vaslata az amerikai elnök által július 21-én beterjesztett lesze­relési javaslatok általános vég­rehajtási tervéről. Nagy-Bri­tannia és Franciaország Genf­ben előterjesztett javaslatai, valamint más államok megfe­lelő javaslatai. A közgyűlés megtárgyalja ezeket és az esetleges más ja­vaslatokat, fő feladatának te­kintve az új háború veszélyé­nek elhárítását, a biztonság és a biz1 os holnap szavatolását, a népek békés és nyugodt élet- feltételeinek megteremtését az egész világon.”

Next

/
Oldalképek
Tartalom