Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-25 / 226. szám

1955. SZEPTEMBER 25.

NAPLÓ

PÁRT ÉS PÁRTÉPÍTÉS « *

Hz agitációs munka megjavítására! tárgyaltak a taggyűléseken

A jelenlegi taggyűléseken viszonylag sokkal nagyobb létszámmal vesznek részt a párttagok, mint az előzőkön. Ez nem véletlen, hanem annak tudható be, hogy a kommunisták tudják jól, hogy milyen nagyfontosságú feladatok végrehajtását kell megtárgyalniok ezeken a taggyűléseken. Nem kisebb feladatuk van ezeknek a taggyűléseknek, mint az, hogy konkrét intézkedéseket tegyenek a kommunisták példamutatása és a népnevelő munka nagymértékű megjavítása érdekében, hogy ezáltal eredményesen tudják segíteni a soronlévő feladatok végrehajtását.

A GERJENI

Állami gazdaságban

régen nem volt annyi párttag együtt a párttaggyűlésen, mint most. Taggyűlés előtt a pártvezetőség tagjai a munkahelyükön keresték fel a kommunistákat, megbeszélték, hogy milyen nagyfontosságú feladat végrehajtásának az alapjait kell lerakni a taggyűlésen. így aztán nem is volt egy párttag sem, aki igazgolatlanul távolmaradt volna a taggyűlésről. A

taggyűlésen elhatározták, hogy az őszi mezőgazdasági munkálatok szorgalmazása mellett agitációs munkát végeznek a II. ötéves terv sikeres beindítása érdekében is. A vezetőségi beszámoló — helyesen — elmondott egy egész sor helyi példát, amelyek azt igazolják, hogy az ötéves Terv a béke és a felemelkedés terve volt. A taggyűlésen határozatba foglalták a népnevelőhálózat új jászevezését. Elsősorban a kom munistákat bízták meg

agitációs munkával, de

bevonták e fontos pártmunkába az élenjáró pártonkívüli dolgozó parasztokat is. összesen 57 tagú agitációs gárdát alakítottak, amelyből mintegy 20 párttag.

A kommunisták maguk kérték, hogy felelős megbízatást kapjanak a soronkövetkező feladatok végrehajtása érdekében. A gazdaság igazgatóját először nem osztották be agitációs munkára, de felszólalt és kérte, hogy neki is adjanak pártmegbízatást. Vállalta, hogy odamegy agitációs mun- végezni, ahol a legnagyobb hiányosságok mutatkoznak.

JÓL FOGLALKOZTAK

a soronlévő teendőkkel a duna- szentgyörgyi alapszervezet taggyűlésén. Nemcsak a beszámoló, hanem a hozzászólók legnagyobb része is a kommu- ’*■ i példamutatás fontosságát hangsúlyozta, úgy vetették fel a párttagok, hogy a kommunisták példamutatása az alapja annak, hogy a községben minden dolgozó paraszt kellő időben becsülettel eleget tegyen hazafias kötelezettségének és elvégezze a soronkövetkező mezőgazdasági munkálatokat. A példamutatás szép megnyilvánulása volt az is, hogy a népnevelőmunkával megbízott kommunisták a taggyűlésen versenyt kezdeményeztek, hogy melyik népnevelő pár végez eredményesebb munkát.

AZ AGITACIÓ TERVSZERŰSÉGE érdekében a tanácstagi körzeteket vették alapul. Minden körzetben egy népnevelőpárt osztottak be. öt népnevelőkörzetből alakítottak egy-egy csoportot, amelynek irányításával megbíztak egy elvtársat. Erre azért van szükség, hogy a pártszervezet jobban össze tudja fogni és irányítani a népnevelőpárok munkáját.

A diósberényi Vörös Csillag Termelőszövetkezet párttaggyűlésén a kommunisták többek között elhatározták, hogy népnevelő munkával továbbra is szorgalmazzák a családtagok bevonását a munkába, mert a soronlévő mezőgazdasági munkálatok elvégzéséhez ez feltétlenül szükséges.

Nakon 30 körzetbe osztották be a népnevelőket. Ügyeltek arra, hogy lehetőleg egy tanács- és egy párttag alkosson egy népnevelőpárt.

TAMÁSI községben

nem készítették elő megfelelően az alapszervi taggyűlést és nem is hozott megfelelő eredményt. Az előkészítés során nem beszélgettek el a tagokkal arról, hogy miről lesz szó a taggyűlésen, mi lesz annak a feladata, a beszámolót nem vitatta meg a vezetőség. Itt tehát még sok tennivaló van a népnevelőhólózat megszervezése, az agitátorok megfelelő érvekkel, feladatokkal való ellátása terén.

A DISZ titkár ...

A DISZ-oktatás előkészületei Szekszárdon

I

dősebb, mint az átlag DISZ-tagok. Fekete hajában már ősz szálak fehérlenek. Életének napjait sem egyedül éli. Szőkefürtös asz- szony áll mellette ha bánatát szeretné megosztani valakivel, s ez az asszony együtt kacag vele, ha boldogság feszíti több éves, de örökké fiatal szívét... Együtt mennek a burgonyaföldre, ha zsákbakívánkozik az érett gumó, együtt vágják a bokrokat, együtt merik zsákba a munka gyümölcsét és munka után, ha Iregszemcse apró házai fölé leplet borít az est, együtt indulnak el a DISZ helyiség felé. Ez a megértő szeretet ami családon belül honol, szinte megköveteli, hogy ha a férj az ifjúsággal dolgozik a DISZ-szervezetben, ott legyen mellette ismét az asszony, így is van...

S

ulcz József 27 éves már, s most lett a községi DISZ szervezet titkára ... Miért csak most? ... Régebben is tagja volt már a szervezetnek, régebben is dolgozott becsületesen, s most fölismerték a falu fiataljai, hogy ha ilyen ember vezeti őket, egységes lesz a szervezet, és nem maradhatnak el az eredmények.

Szerényen beszél terveiről, amikor megkérdezzük, hogy beszéljen róluk ... Elmondja,

hogy a községben körülbelül 1000 fiatal van, s ebből még csak mindössze 350—400 a DISZ-tag... S mit tesz ö a kívülálló fiatalok bevonásáért? Nem különöset. Csak beszélget velük, mint barát a baráttal, mint a helyes útat járó az ösvényt keresővel.

Igen sok lehetőség van arra, hogy a fiatalokkal megszerettessék a DISZ-szervezetet: a

sport, a kultúrcsoport, s mondhatnánk tovább.

S

ulcz József DISZ titkár a kultúrcsoport vezetője is. Tavaly, amikor az. együttes bemutatta a Csárdás királynőt, még nem volt az — csak most választották meg, talán egy hónapja, s a csoport máris új, nagyszerű feladat előtt áll. A tél folyamán akarják bemutatni az „Aranycsillag lovagja“ című szovjet operettet... Tudja ő, és tudják a kultúrcsoport tagjai, hogy lelkiismeretes munkát kell végezniök, ha el akarják nyerni játékukkal a község dolgozóinak tetszését. S éppen azért, mert mindezzel tisztában vannak, lelkiismeretes munkát fognak végezni.

Túl a téli terven, már a tavaszra is gondolnak. Akkor a „Pettyest“ szeretnék majd előadni ...

b. g.

A város területén 19 alapszervezetben indítunk meg DISZ-ok tatást, összesen 21 I. és II. évfolyam lesz, közel 400 fiatallal. A propagandistákat a pártbizottság és az oktatási osztály segítségével mindenhova biztosítottuk. Egyrészt azokból a fiatal párttagokból, akiket a párt-alap- szervezetek adtak át a DISZ szer vezetéknek, másrészt a pedagógusokat biztuk meg azzal a DISZ munkával, hogy a Petőfi iskolát vezessék az alapszervezetekben.

A hallgatókat minden alapszervezetben kiválogattuk, az alapszervi DISZ vezetők elbe szélgettek mindes egyes fiatallal, akit az oktatásba bevontunk.

Az anyagot megrendeltük már minden alapszervezet részére.

Az előkészítés során minden alapszervezetben tartunk a hallgatók részére összejövetelt még ebben a hónapban és október első hetében, ahol a propagandisták és a hallgatók megismerkednek egymással és az anyaggal, valamint megbeszélik a foglalkozások idejét, helyét és egyéb technikai kérdéseket.

A propagandisták részére már tartottunk egy megbszélést az

oktatási év előkészítésével kapcsolatos feladatokról, ismertettük a foglalkozások rendszerét, a propagandista-szemináriumok anyagát.

Az első propagandista-szemináriumot október 10-ig fogjuk megtartani. Jónéhány olyan pro pagandistánk van, aki már az elmúlt évben is vezetett Petőfi iskolát és jelenleg is beosztottuk, például Németh Zoltán, Katona Istvánná és Jablonszki Lajos. Ezek az elvtársak igen jó mód szerekkel vezették a foglalkozásokat, a tapasztalataikat fel fogjuk használni ebben az oktatási évben úgy, hogy egy-egy propagandista szemináriumon ők lesznek a módszertani foglalkozások vezetői.

Ezenkívül mintegy 50—60 az olyan fiataloknak a száma, akiket a DISZ alapszervezetek pártoktatásra javasoltak. Ezeket DISZ taggyűlésen is megbeszélték a fiatalok. A jelenleg folyó DISZ taggyűlések egyik napirendi pontjaként szerepel az oktatási év megindításával kapcsolatos problémák megbeszélése is.

P. G né

Vasárnapi legyzetek

Swing és népviselet

Az a szüreti bál, amit Sióagárdon rendezlek, az elején min den jóval kecsegtetett. Már egy héttel előbb megkezdték az elő készületeket, kicsincsítoíták: a kultúrotthont, a ládák mélyéről pedig előkerültek azok a pompás népviseleti öltözékek, amelyekről méltán hires Sióagárd. Minden előkészület megtörtént tehát, s a bál hangulatát csak emelhette az a csinos mennyiségű bor, ami még tavalyról maradt a hordókban, s amit az idei szü- retelésü musital keverve nem utolsó dolog kóstolgatni. A kezdet tehát minden jót ígért, olyannyira, hogy több népművészeti szak ember is ellátogatott Sióagárdra a nevezetes napon. De aztán minden másként történt.

A kultúrotthon csinos terme már kora délután megtelt, a lányokról és asszonyokról nem hiányzott a hagyományos viselet s a legények kicsipve, ünnepélyesen várták, hogy megkezdődjék a tánc. Amikor a zenekar elfoglalta helyét az emelvényen, már gyanítani lehetett, valamit, baljós jelek vetítettek árnyat az elkövetkezőkre. Ijesztő kürtök, harmonikák és dobok jelentették a zenekar felszerelését; csupa olyan hangszer, amiket csak az éjsza kai mulatók etnográfusa tart számon. A gyanakvás és aggodalom nem volt hiábavaló és alaptalan, mert a következő pillanatban felharsant a zene, mint valami elháríthatatlan elemi csapás, vo- nyitó trombiták, recsegő dobok, nyekergő harmonikák és .jajj- veszékelő cintányérok formájában.

— Swing! — kiáltották néhányan s valósziniileg boldogok voltak, hegy a nyugati kultúra sikeresen hódít Sióagárdon is. Semmi kétség, swing volt ez a fület hasogató lárma, amelyhez képest a csimpolya és a doromb trisztáni zenélés. Swing volt, a rézangyalát, csak járni kellett. És járták is, gyöngyfüzéres sió- agárdi ruhában, suhogó szoknyában, a trombiták részeg rikol- tozása és a dobok hátborzongató puffogása közben. Swing volt ez, fékomadta, a javából, swing és üdülésként szívdöglesztő tangó is. S jegyezzük fel. hogy csodálatosképpen nem nyílt meg a sióagárdi föld, nem támadt ég zengés, s az ősök sem fordultak meg sírjukban. De a jelenlévők között sem akadt senki, aki fellármázta volna a falut, mint tűzvészek és árvizek idején, senki nem kiabált; Hé, talpra őrség, gyalázat és becstelenség történt a kultúrházban! A falu kulturális vezetői, akik között képzett muzsikusok is vannak, összenéztek és vállat vontak. A népművészeti szakemberek, akiket Sióagárdra csábított a szüreti bál érdekessége, mérgelődtek és tanácstalanok voltak.

De vájjon elég-e ez? Az állam évente súlyos összegeket költ népi hagyományaink megmentésére, régi dalok, táncok, szokások egybegyűjtésére. Kultúrotthonokat tartunk fenn, szakembereket és tánctanítókat fizetünk. Mindennek természetesen célja és rendeltetése van. Nemes, a nemzeti kultúra szempontjából fontos célja. De semmi esetre sem az, hogy Sióagárdon népviseletben swinget táncoljanak.

Csányl László

Túlteljesítik silózási tervüket a juhépusztai fiatalok

Nálunk, a Juhépusztai Állami Gazdaságban három ifjúsági silózóbrigád alakult. Elmondhatjuk róluk, hogy derekasan megállják a helyüket. Eddig már mintegy 2000 köbméter silót készítettek és 500 köbméter híján teljesítették tervüket. Úgy határoztak, hogy ebben az évben 7000 köb méter silót készítenek és ez természetesen nagymértékben elő segíti állattenyésztésünk fellendítését. A nedvdús takarmány elengedhetetlenül fontos az állatok téli takarmányozásához és Így a fiatalok tevékenysége fontos biztosítéka gazdaságunkban a tervek teljesítésének.

Meg kell állapítani, hogy nem csak a silózó fiatalok, hanem a traktoristák is kiválóan megállják helyüket.

Komáromi Sándor Juhépusztai Állami Gazdaság.

Beszélgetés a propagandistákkal...

SZENDI PÁL elvtárs, Szekszárdi város pártbizottságának első titkára beszélgetésre hívott meg néhány propagandistát. Szó esett a feladatokról, munkáról, módszerekről, a propagandista hivatás szépségéről, felelősségteljességéről.

Megkérdezte Szendi elvtárs a propagandistákat: — Fo- lyik-e a másodszori beszélgetés? IMert a zökkenőmentes beindítás érdekében alapvető, hogy most az utolsó napokban is elbeszélgessünk a hallgatókkal

— Azt tapasztaltam én is — mondotta Nagy Zoltán elvtárs, — hogy hasznos dolog megismerkedni, elbeszélgetni a hallgatókkal, de az én szemináriumomban ez még nem történt meg, mert csak most tudtam meg, hogy ki tartozik hozzám és közben még változások is vannak. Nem tartom helyesnek, hogy az utolsó hetekre hagyták a propagandisták elosztását, mert így az embernek módja sem volt rá, hogy megfelelően felkészülhessen az oktatási évre.

Hiba, hogy Nagy elvtársnál ilyen körülmény fordult elő, de, ha szorgalmasan munkához lát, be tudja pótolni, a következő napokban még elbeszélgethet minden elvtárssal, akit hozzája osztottak be

WEISZ ANDOR elvtárs már egy kicsit előbbre jutott:

— Én már számbavettem — mondotta —, hogy ki tartozik hozzám. Ez fontos volt azért is, mert a hallgatók több szervtől tevődnek össze. Legtöbbel már megismerkedtem, javaslatot tettem a bizalmira is. Szoros kapcsolatot tartok az illetékes pártszervezetekkel, mert munkámat nyilván nem végezhetem tőlük függetlenül.

Legtöbb helyen foglalkoznak a hallgatókkal, nemcsak a propagandisták, hanem a pártszervezetek is. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a kiválogatás óta szaporodik a pártoktatásban résztvevők száma. Az utóbbi hetekben több, mint 200 új hallgatót vontak be pártoktatásba.

— Mi a véleményük a különböző tanfolyamok anyagáról és a kiadott irodalomról?

Egyöntetűen elismerik, hogy az előző éveknél sokkal jobbak a kiadott tankönyvek, könnyebben és alaposabban lehet belőlük tanulni és jobb alapot adnak a különféle kötelező irodalom tanulmányozásához. Nagy elvtárs megjegyezte azt is: — Vgy vélem, kicsit nehéz lesz az anyag az én hallgatóimnak.

EZÉRT IS SZÜKSÉGES lett volna az elbeszélgetés — válaszolt Szendi elvtárs —, mert akkor megismerhette volna a hallgatók képességeit, tanácsai, tapasztalatátadásai által erősíteni kellett volna önbizalmukat és segíteni őket az alapos tanulásban, akinek pedig egyáltalában nincsenek képességei ahhoz, hogy megfeleljen a foglalkozás követelményeinek, nyilván alacsonyabb oktatási formára kell beosztani, mert csak ott tud eredményesen tanulni.

— Ahhoz, hogy valaki eredményesen taníthasson, először magának kell tudnia, jó propagandista csak az lehet, aki megfelelően felkészült a foglalkozásokra — folytatta Szendi elvtárs. — Szeretném, ha az elvtársak beszélnének arról is, hogyan állnak a kiadott anyag tanulmányozásával.

Weisz elvtárs mindjárt jelentkezik, hogy ő „olvasgatta' az anyagot, kiderül azonban, hogy még elmélyülten nem tanulmányozta:

— Én úgy számoltam, hogy majd október elején kezdődő propagandista tanfolyamon megtanuljuk az anyagot. Azért lesz a tanfolyam, hogy ott tanuljunk ...

— Az igaz ,hogy azért lesz a tanfolyam — válaszol Szendi elvtárs — de aki nem felkészülten jön a tanfolyamra, az ott sem tud semmit sem tanulni, nem tud résztvenni a vitában. Két-három nap alatt legfeljebb csak ki lehet egészíteni és rendszerezni a tanultakat. Weisz elvtárs tehát hibát követett el, azért adtuk ki kellő időben az anyagot, hogy azt alaposan tanulmányozhassák és a tanfolyam foglalkozásain már felkészültek legyenek, számot tudjanak adni képességeikről.

— Én úgy tervezem, — mondja Susák János elvtárs, —

hogy szombat este és vasárnap tanulom meg az anyagot, akkor pótolom a mulasztottakat.

— Pótolni kell az igaz, de egy nap és egy este nem fog sikerülni. Itt lényegében több hét anyagát kell megtanulni és az nem kis dolog.

— De Szendi elvtárs, úgyis készülünk majd minden foglalkozásra.

— Külön is készülni kell minden foglalkozásra — ez alapvető feladat, de éppen azért vált szükségessé ez az új mód- szerű propagandistaképzés, hogy már előre biztosítsuk a propagandistáknál ,hogy széleskörű ismeretekkel rendelkezzenek az anyaggal kapcsolatban, mert a megnövekedett követelményeknek nem tud megfelelni az a propagandista, aki csak arra támaszkodik, hogy a foglalkozás előtt ő is „felkészül”.

TERMÉSZETESEN sok jó példa található a városban a propagandisták tanulása terén. Csiszár Lajos elvtárs például rendszeresen és folyamatosan tanul, jegyzetel. Szabadidejének nagyrészét arra használja fel, hogy tanulmányozza és alaposan jegyzetelje a kiadott irodalmat. Kellő időben megkezdte a tanulást és így nincs nála lemaradás sem. Megfelelően készül a propagandista tanfolyamra Pollák Andor elvtárs is.

Többen beszéltek az elmúlt évek oktatási munkájának tapasztalatairól. Elmondották, hogy a foglalkozások közötti időben rendszeresen kell foglalkozni a hallgatókkal. Gyakori tapasztalat, hogy a foglalkozás előtti este akarnak felkészülni. Ez nyilván felületes munka és nem vezethet; az anyag kellő megértéséhez. A rendszeres beszélgetéssel el kell érni, hogy minden hallgató folyam,atosan tanuljon és jegyzeteljen. Helyes ha a propagandista időközönként ellenőrzi egy-két elvtársnál, hogy tanul-e és készít-e jegyzetet.

Ügyelni kell a foglalkozások pontos kezdésére. Nem helyes, ha egy-egy elvtársra negyed—fél órát várnak, mert ez a többi hallgatóban is csak lazítja a pontosságot.

összegezve az a véleményünk, hogy a városi pártbizottság jó módszerrel foglalkozik a propagandistákkal és ezzel elősegíti munkájukat, jól készül az oktatási év megindítására.

B.