Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)
1955-09-02 / 206. szám
1955. SZEPTEMBER 2. NAPLÓ 3 iS H cikói pártszervezet harca a község dolgozó parasztságának felemelkedéséért Cikó községet, is, mint járásunk annyi más községét, zömében dolgos, becsületes, igyekvő székely emberek lakják. A múlt társadalmi rendszer elnyomása, üldözése ezt a népet számtalan esetben hontalanságra, örökös bizonytalanságra kényszerítette. Évszázadok múltak el, amíg végre népi demokráciánkban megtalálták igazi otthonukat, földhöz, megélhetéshez jutottak. Azóta lassan 10 év telt el. Az elmúlt néhány év alatt, de főleg a jelenlegi évben, forradalmi változás ment végbe a község életében. A párt útmutatásai nyomán létrejött az Alkotmány Tsz. A pártszervezet felvilágosító munkája s a tsz elért eredményei ma már egyre több dolgozó paraszttal érteti meg, hogy a további felemelkedés egyetlen biztosítéka a nagyüzemi gazdálkodás. A pártszervezet úgy igyekszik dolgozni, hogy a Központi Vezetőség júniusi határozatának szellemében a legtöbbet tegye a mező- gazdaság szocialista átszervezéséért. A párt- szervezet és a tsz lelkes tagjainak többsége agitációs munkájuk során büszkén beszélnek azokról az eredményekről, melyeket fáradságot nem ismerő munkával elértek. Megmutatják a különbséget az egyéni és tsz-tagok jövedelme közt. Már a terméseredményeik is a nagyüzemi gazdálkodás mellett szólnak. Míg az egyéniek búzából 7—8, őszi árpából 9—10 mázsás átlagot értek el, addig a tsz földjein több, mint 14 mázsa búza, árpából pedig 20 mázsa termett egy-egy holdon. Csak a szerződött borsójuk után 68.000 forintot kapott a tsz, amelyből egy-egy tagra 2000—3000 forint jut. Nincs egyetlen tsz-tag sem, akinek ne lenne hízója, de többségükre az a jellemző, hogy még szabadpiacra is hizlalnak. Két tag kivételével (ők csak az idén tavasszal léptek még be) mindnek van tehene. Ezeket látják Cikó község dolgozó parasztjai és hallják a népnevelőktől is. Hallgatnak is a meggyőző szóra. Ezt bizonyítja, hogy tavasz óta a tsz földterülete megháromszorozódott, s egyre bővül az újabb belépők területeivel. A legutóbbi közgyűlésen, augusztus 27-én, 32 új tagot vettek fel soraikba: Közöttük vannak olyanok, mint Beke Antal 17, János József IP holdas dolgozó parasztok. Nagy és szép feladat áll tehát a cikói kommunisták, tsz-tagok előtt, s ezt igyekeznek meg is oldani. De éppen ezért szólni kell arról is, hogy ebbe a munkába nemcsak a többséget, hanem valamennyi kommunistát, tsz-tagot be kell vonniok, mert az ellenség sem alszik. Alaptalan, légből kapott rágalmaival még mindig igyekszik zavart kelteni. Ne rejtsék egyesek véka alá elért nagyszerű eredményeiket. Ehelyett azt igyekezzenek bebizonyítani, s éppen a tsz eddigi példáján keresztül, hogy a jövő még szebb, még boldogabb lehet, ha mindnyájan összefognak, hiszen a nagyüzemi gazdálkodás lehetőségei ’kimeríthetetlenek. KURILLA JÓZSEF. Újítási feladattervet dolgoztak ki, felülvizsgálták a régi újításokat a Bonyhádi Zománcgyárban A Bonyhádi Zománcgyár műhelyeiben plakátok hívják fel a dolgozók figyelmét arra, hogy tegyenek javaslatokat a jobb, gazdaságosabb termelésre, újítsanak. A legjobb javaslatokért az újítási díjakon kívül külön jutalom is jár. Persze, nemcsak a feliratokra bízzák a mozgósítást a Bonyhádi Zománcgyár gazdasági, párt- és tömegszervezeti vezetői. A párt- szervezet taggyűlésén, majd az ezt követő üzemi értekezleten részletesen megbeszélték a dolgozókkal a technika fejlesztésének feladatait, lehetőségeit. Azóta már kidolgozták az újítási feladattervet, amely műhelyenként határozza meg, milyen területen kell javítani a technológiai eljárásokon. „Mindenekelőtt a nehéz fizikai munkát akarjuk kiküszöbölni — mondja Gyopár Ferenc, a gyár főmérnöke, — amikor érdeklődünk. — Az üzemben sok lehetősége van egyes műveletek automatizálásának, egyes munkák gépesítésének. Ugyanakkor arra is törekszünk, hogy az újítási javaslatok a minőség javítására is irányuljanak. A feladatterv célkitűzései közt van többek közt a húzóprésekhez a szerszám beemelésének gépesítése, a vastagperemű edények pereme- zésének megváltoztatása, hogy itt ki lehessen küszöbölni a sok selejtet. Az üstgyártásnál a lánghegesztés kiküszöbölése, a zománcozó kemence kiszolgálásának gépesítése, a festékszórás gépesítése. Már eddig is sok újítási javaslat érkezett be a dolgozóktól, ami bizonyítja, hogy az üzem dolgozói érdeklődnek az újítások iránt, foglalkoznak az üzem problémáival.” A gyárban nemrég egy bizottság vizsgálta felül a régi újításokat. 1949 óta több, mint ezer újítást bíráltak el a gyárban, most ezt mind újra megvizsgálták, mi lett a sorsa egyes újításoknak, mit lehetne most bevezetni. Az eredmény meglepő volt. Több olyan újítást találtak, amit annakidején elfogadtak, de nem került bevezetésre. Volt néhány olyan is, amit kísérletezésre 'félretettek, azután egy alkalommal az összes, ilyen „kísérletezésre utalt” újításokat elutasították, nem foglalkoztak velük. Például a 203-as számú újítás 1950-ben született. A merőkanál csészéjének húzását és kivágását egy művelettel lehet végezni e javaslat szerint. A javaslatot kísérletezésre utalták, majd elutasították. A gyárban pedig a legutóbbi időkig is három művelettel végezték ezt a munkát. Most vezetik be ezt a — több, mint öt éve félretett — újítást. Ugyancsak bevezetik az 586-os számú, „Légpárnás ránctartó alkalmazása húzópréshez” című újítást is. Több újítás szól a fülgyártás egyszerűsítésére, új gyártmányokra. Mintegy húsz olyan régi újítást találtak, ami a most fennálló problémákra ad kész megoldást. Egy ilyen régi javaslat valósult meg a napokban az üzemben. Elkészült az olajfűtéses edzőkemence, amit kedden már be is gyújtottak. A gyárban eddig a zománcozókemencében edzették a szerszámokat. így hetenként csak egyszer tudtak edzeni, az összes — hét közben elkészült — szerszámokkal várni kellett vasárnapig, amikor nem zománcoztak, akkor használhatták a kemencét edzésre. Volt egyéb hátránya is ennek. Legfeljebb 1000 fok hőmérsékletre tudták felfű- teni, nagyon sok tüzelőanyag kellett hozzá. Az új edzőkemencét 1200—1300 fokra is fel lehet hevíteni, szabályozni lehet a hőfokot. Egy év alatt mintegy 70—80 ezer forintot •tudnak e kemencével megtakarítani. Slczzáfegott az őszi imiakáiéoz a snözsi gépállomás A mözsi gépállomás még néhány kint lévő gépe a napokban befejezi a cséplést. Ahol már végeztek a csép- léssel, onnét Zetorokkal vontatták be a cséplőket a gépállomásra. A cséplő traktorok pedig azonnal hozzáfogtak a termelőszövetkezeteknél a szántáshoz. A mözsi Úttörő termelőszövetkezetnél 40 hold vetőszántással végeztek eddig. A faddi termelőszövetkezeteknél már több mint 100 holdat szántottak meg vetés alá a gépállomási traktorok. A gépállomás dolgozói teljes lendülettel fogtak hozzá az őszi munkákhoz. A talajmunkáló gépek rajonírozási terve elkészült. A legjobb traktoris- tákat, a kommunistákat adják a termelőszövetkezeteknél dolgozó gépekhez. A legtöbb traktoros már termelőszövetkezeti tag, így például a faddi termelőszövetkezeteknek ís vannak traktoristái. A tsz. traktoristái jól ismerik a területeket és így minden feltétel megvan ahhoz, hogy az őszi munkákat gyorsan, jóminőségben el tudják végezni. Szeptember 7-én a gépállomási üzemi értekezleten tárgyalják meg a gépkezelőkkel a munkatervet. Szeptember 3- án a gépállomási tanácsülésen, a termelőszövetkezeti elnökkel együttesen beszél >k meg a termelőszövetkezeteknél megoldásra váró feladatokat. Közel 14 000 normálhold munkája vár a gépállomási gépekre. Egy gépnek az egy munkanapra jutó terve 5 normálhold. A termelőszövetkezetek tagsága azon van, hogy azokról a területekről, melyekbe őszi kalászosok kerülnek a termést mielőbb letakarítsák. Ezeket a területeket a gépi munkákhoz sürgősen megfelelő módon elő kell készíteni. A gépállomási vontatók a termelőszövetkezeteknél trágyakihordásban és a termés betakarításában a legnagyobb mértékben segítenek. Ezenkívül a vetőmagvak előkészítése, a szelektorozás, magtisztítás mar a legtöbb termelőszövetkeze t- ben megtörtént. A gépállomás a tervszerinti időpontban, szeptember 10-én hozzáfog a termelőszövetkezeteknél az ősziárpa vetéséhez. A gép- állomási vetőgépek a körzet valamennyi termelőszövetkezeténél szeptember 12—13-ra végezni akarnak az ősziárpa vetéssel. Korsóéra gépek cise építőipari ktsz-efcben Megyénk építőipari ktsz-ei komoly segítséget nyújtanak a falusi lakosságnak, a termelőszövetkezeteknek, egyénileg dolgozó parasztoknak a mezőgazdaság fejlesztésében, az építkezéseknél. A ktsz-ek állandóan fejlődnek, új gépi berendezésekkel gazdagodnak, hogy a lakosság igényeit mind tökéletesebben tudják kielégíteni. A Paksi Építőipari KTSZ fűrésztelepén 12 lapos gatterfűrész áll Paks és környéke lakosságának, az állami gazdaságok és a termelő- szövetkezetek rendelkezésére. Dolgozik a gyalugép a Szekszárdi Építőipari KTSZ-nél. A Bonyhádi Építőipari KTSZ-nél nemrég helyezték üzembe az új csiszológépet. As Éj Elet Ts ... Az elmúlt vasárnap újabb tagokkal gyarapodtak a faddi tsz-ek. Seres János a Győzelem, Pálinkás István IS holdas a Búzakalász, Lenhard László 15 holdas egyéni gazda pedig az Uj Élet termelőszövetkezetbe kérte felvételét. (Újsághír.) Megalakult Szekszárdi város művészeti együttese — Laci bácsinak köztünk lenne a helye — mondotta nem egyszer Kertész János és Lubostyik József, az Uj Élet tsz-ből. Jól ért az állat- tenyésztéshez, no meg a könyveléshez is, ilyen ember kellene nekünk. Igen ám, de hogyan beszéljünk vele, amikor ő állami gazdaságban van, a felesége meg hallani sem akar a szövetkezésről. Jól emlékeznek rá, hiszen alig másfél éve történt, amikor Laci bácsi majdnem tsz tag lett. Már alá is írta a belépési nyilatkozatot, amikor közbe szólt az asszony és ezzel vége lett részükre a szövetkezésnek. A z egyik kora reggel történt, Kertész János az Uj Élet Tsz tagja összetalálkozott Lenhard Lászlóval, aki kerékpárján Gerjenbe igyekezett. — Állj meg egy szóra, Laci bátyám! Aztán messze-e ilyen korán? — Megyek dolgozni, mert semmiből nem élhet meg az ember. — Fárasztó ez magának, nem lenne jobb, ha a 10 km helyett csak egyet kellene járni. Tudja mire gondolok, jöjjön közénk, hiszen régóta ismerjük egymást. Szó szót követett, s mivel mindegyikőjüknek sürgős volt az útja, elbúcsúztak, de megállapodtak abban, hogy Laci bácsi gondolkodik még, aztán ha ismét meglátogatják, akkor megmondja a végleges választ. Nem is várattak sokáig a következő látogatásra, Lubostyik elvtárs egyik napon ellátogatott a Lenhard portára. Csak az asszony volt otthon. No, gondolta Jóska bácsi, nehéz dió lesz, azonnal a másfél évvel ezelőtti történet jutott eszébe. De majd csak lesz valahogy. A beszélgetés nem is indult vontatottan, a ppni panaszkodni kezdett, hogy az a sok adó, meg a beadás elviszi az ura keresetét, a föld meg sok, így tíz holdat bérbe kellett adni. — Mennyivel jobb lenne maguknak a tsz-ben — kezdte Jóska bácsi óvatosan helyes útra vezetni a beszélgetést. — Nem lesz beadás, meg a sok adó, Laci bácsinak meg nem kellene olyan messzire járni. — Én nem bánom — mondotta az asszony — beszéljen az urammal. K önnyű ezt mondani, de nehezebb megtenni, mert Laci bácsi nem ruccant csak Úgy naponta haza. De okos ember volt, aki a telefont feltalálta, és még az nap vitte az üzenetet: í,Jöjjön haza Laci bácsi, nagyon sürgős ügyben szeretnénk magával beszélni.“ Laci bácsi nem tudta mire vélni, de azért eleget tett a kérésnek. — Ne haragudjék — mondotta Lubostyik elvtárs —, de tudhatja úgyis miről van szó, feleségével beszéltünk már. Ö azt mondja, beszéljünk magával. Hát... — Talán mennék is, de hátha nem fogadtok szívesen. — Dehogynem fogadjuk szívesen, nagyon is szükségünk van magára, Laci bácsi ért a könyveléshez is, nekünk meg éppen szükségünk van egy ilyen emberre. — De ha én a tsz-be lépek, akkor honnét lesz pénz, meg fejadag? — Laci bátyám, mi biztosak vagyunk abban, ha maga szeptember 1-én elkezdi a munkát, fog annyi munkaegységet gyűjteni, amire a kapott gabona kettőjüknek elég lesz. — Hát hogyan, ha én ezután szerzek munkaegységet, arra még az idén kapok búzát, kukoricát meg burgonyát? — Hát persze, hogy megkapja, jobb lesz ott nálunk, higyje el. — Nem tudok olyan gyorsan válaszolni, jöjjön el, mondjuk vasárnap, akkor meg mondom, mit határoztunk. B ár vasárnap délutánra beszélték meg a találkozást, de Lubostyik Jóska bácsi már délelőtt ellátogatott, hogy mielőbb megtudja a döntő szót. — Milyen elhatározásra jutott Laci bátyám? — gondolom, hogy a mi javunkra döntött. Ugye közénk jön? — Nem könnyű ez, miből lesz pénz? — Miből, hát eladja ezt a tehenet, meg a lovat, azt a bizonyos százalékot, amit az alapszabály előír befizeti, a megmaradt pénzen pedig vesz egy jó tehenet. Annak hasznát teljesen maguk élvezik Havonként pedig a teljesített munkaegységre osztunk előleget. T aci bácsi erősen gondol- kodott, de meglátszott arcán, hogy döntött már. A döntés természetesen Lubostyik bácsiék javára történt. Lenhard László aláírta a belépési nyilatkozatot. B. R. Kedves és felemelő ünnepség színhelye volt pénteken este a városi kultúrház. A Megyei Párt Végrehajtó Bizottság határozata értelmében ezen a napon alakult meg a szekszárdi városi kultúrház művészeti együttese. Az ünnepségen megjelent a Városi Párt Végrehajtó Bizottság részéről Gera Imre elvtárs, a Városi Tanács Végrehajtó Bizottság részéről Teszler Vendel elvtárs. Jelen voltak Szekszárd város kiváló kultúrmunká- sai, akik már eddig is nagyban hozzájárultak a kulturális téren elért eredmények kivívásához. Letenyei György üdvözlő szavai után Krassay Gyula az együttes művészeti vezetője ismertette, hogy miért vált szükségessé a Központi Együttes megszervezése. Bevezetőben utalt a hazánk felszabadulása óta eltelt 10 év hatalmas kulturális eredményeire, arra a fejlődésre, amelyet elértünk a párt vezette munkásosztály vezetésével. Ismertette a Megyei Párt VB. határozatát, amely többek között előírja, Szekszárdnak, mint megye- székhelynek megyei kultúr- központtá való fejlesztését és ezzel kapcsolatban a központi művészeti együttes létrehozását. Ennek a határozati pontnak végrehajtására vonatkozó szervezést végezte el a városi kultúrház, melynek eredményeként hivatalosan is megalakult a Szekszárdi Központi Művészeti Együttes. Beszédében ismertette továbbá a Városi Párt VB. augusztus 25-i határozatát, amely nagy- jelentőségű támogatást nyújt az együttes működéséhez. Ismertette ezután a központi együttes szervezeti felépítését, majd az ezévi műsortervet, mely között hangverseny, dai- est és színmű előadása szerepel. Befejezésül köszönetét mondott a pártnak, hogy egy szép és nagy munkának az elvégzését az együttes tagjaira bízta, és ígéretet tett, hogy ennek a bizalomnak dicsőséget fognak szerezni. Beszéde után Teszler Vendel elvtárs a városi tanács vb. elnöke köszöntötte az együttes tagjait és kérte őket, hogy azt a munkát, melyet Szekszárd szocialista kultúrájának fejlesztése érdekében vállaltak, mindenkor lelkiismeretesen végezzék. A Városi Párt VB. és a Városi Tanács VB. nevében ígéretet tett, hogy a megalakult együttes a legteljesebb mértékben fogja élvezni a párt és a tanács támogatását.
