Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-11 / 214. szám

1955. SZEPTEMBER 11. NAPf.O 3 Äz őszi vetési, betakarítási begfaftési munkálatokkal kapcsolatos feladatokról tárgyait a megyei pártaktivanlés A napokban Megyei Pártak- tiva ülés volt Szekszárdon, amely megtárgyalta az őszi ve­téssel, betakarítással, begyűj­téssel kapcsolatos feladatokat. Az elnökségben helyet fog­lalt és felszólalt Király László elvtárs, a Megyei Pártbizottság első titkára, Rév András elv­társ, a Megyei Pártbizottság másodtitkára, a Megyei Párt- bizottság számos tagja és a megye vezetői közül többen. Az értekezleten Szügyi Elek elvtárs, a Megyei Pártbizottság titkára mondott beszámolót. A beszámoló — A párt és a kormány ha­tározatai értelmében — mon­dotta Szügyi Elek elvtárs — alapvető feladatunk az ország gabona problémájának meg­oldása. Az elmúlt évben szo- cialista szektoraink teljesítet­ték vetéstervüket és méterma- zsában túlszárnyalták az elő­irányzatot. Szocialista szektoraink a jö agrotechnika alkalmazása ál­tal lényegesen nagyobb ter­méseredményt értek el, mint az egyéni gazdák. A termés­átlag kenyérgabonából így alakult az idei évben: állami gazdaságok 12,5 mázsa, terme­lőszövetkezetek 11 mázsa és egyéni gazdáknál 9,3 mázsa. A Tengelici Petőfi TSZ szántóte­rületének 35 százalékán ter­melt kenyérgabonát és 16,5 mázsás átlagtermést ért el. Az egyéni gazdáknál kisebb volt a termésátlag és keveseb­bet vetettek az előírtnál, e/ sok vagon terméskiesést je­lent. Ezt az állapotot fel kell számolni. Az adottságoknak megfelelő­en fel kel! bontani községek­re is a tervet és a tanácsok az előírt határidőig köte­lesek közölni minden ter­melővel, hoey hány hold ke­nyérgabonát kell vetniök. A párt és az állam mindent el­követ, hogy a termelők anyagi­lag is érdekelve legyenek a gabonatermelésben. Éppen ezért jobban megkövetelhet­jük, hogy minden termelő ma­radéktalanul teljesítse a ga­bonatermelési tervet. A ter­vek teljesítése terén külön fel kell hívni a tamási és paksi járások figyelmét, ahoi az előző években a legsúlyo­sabb volt a lemaradás. A vetéstervek teljesítésére minden lehetőség adva van. Gépállomásaink és állami gazdaságaink olyan gépekkel rendelkeznek, hogy ha azok kapacitását teljesen kihasz­nálják, akkor a tervezett őszi gabonák alá a vetőszán­tást kellő időben el tudják végezni. Ezenkívül még sok­ezer pár lófogattal is rendel­kezünk. Ügyelni kell arra. hogy tisz­tított vetőmag kerüljön a föld­be és vetés előtt az idei ned­ves időjárásra való tekintettel feltétlenül ellenőrizni kell a vetőmag csíraképességét. — E feladat megoldása nem lesz könnyű. Éppen ezért a községi tanácsok október 5-ig tanácsülésen tárgyalják meg az őszi vetéssel kapcsolatos tennivalókat. Ismertessék az idevonatkozó rendeleteket és a tanács tagjait bízzák meg feladatokkal, hogy választói körzetükben kisgyűléseken és személyes beszélgetés során is­mertessék a vetéssel kapcsola­tos tennivalókat. Az őszi termés betakarítá­sával kapcsolatban többek között a következőket mondot­ta Szügyi Elek elvtárs: — Ez a feladat nem választ­ható el az őszi gabona vetésé­től, a gyors betakarítás előfel­tétele a vetés időbeni elvégzé­sének. Az ősziekből bő termés várható, de ha nem takarít­juk be időben, nagy termés­veszteség lesz. Biztosítanunk kell a sarju- széna betakarítását legkésőbb szeptember 20-ig. Nagy gon­dot kell fordítani a silóta­karmány biztosítására. Szo­cialista szektorainknak el kell érni, hogy szeptember hónapban minden számosál­lat részére 8 köbméter si­lót készítsenek. A silózás céljára bőséges ta­karmány áll rendelkezésünkre. — A Detakarításnál legfon­tosabb a gyorsaság. Bizonyos növényféleségeknél már a be­takarításnál is alkalmazha­tunk gépeket. Gépállomása ink a termelőszövetkezetek­nél kombájnnal be tudják ta­karítani a napraforgó 70 szá­zalékát. A kukorica betakarí­tást úgy kell megszervez­ni a termelőszövetkezeteknél, hogy a terméssel egyidejűleg a szárt is be tudjuk takarítani. Ez nagyon fontos a termelő- szövetkezetek példamutatása szempontjából. — A következő napok, he­tek központi feladata — foly­tatta tovább beszámolóját Szü­gyi Elek elvtárs — a begyűj­tés. A gabona cséplésével mar végeztünk. Megyeszerte akad­nak azonban olyan gazdák, akik nem tettek eleget állam iránti kötelezettségüknek. Az állam és a dolgozó nép érdeke megköveteli, hogy szigorúan számonkérjük ezektől a hanyag gazdáktól kötelezettségük teljesítését, mert nem maradhatunk adó­sai államunknak. A kalászosok begyűjtése után egy újabb, nagy begyűj­tési kampány következik, a kukorica, napraforgó és bur­gonya begyűjtése. Most az a feladat áll előttünk, hogy a gabonabegyűjtési kampány tanulságaiból okulva, sokkal jobban és időben készüljünk fel az ősziek begyűjtésére. Mindenek előtt szervezetileg és technikailag kell jobban felkészülnünk, mint azt a nyá­ron tettük Begyűjtő szerveink és tanácsaink figyelmét fel kell hívni a törvényesség be­tartására. Biztosítani kell az összes hátralékosok felszámo­lását, senkinek sem szabad megengedni, hogy törvényes kötelezettségét elmulassza. A kukorica, napraforgó tö­rése, a burgonya szedése után minden termelőtől meg kell követelni, hogy azonnal teljesítse beadási kötelezett­ségét. Minden községben be kell tartani a szabadfor­galmi korlátozást mindad­dig, amíg a község tervét nem teljesítette. — Az ősziek begyűjtésének zavartalan lebonyolításához biztosítanunk kell a szükséges raktárakat, kukoricagórékat. A kukorica átvételéhez meg kell szervezni a szabadtéri tá­rolóhelyeket is. A burgonyánál igen nagyfokú lehet a rotha­dás. Ezért fel kell hívni a ter­melők figyelmét, hogy már a szedésnél válogassák külön a rothadt burgonyát, és a be­gyűjtő szervek ügyeljenek arra, hogy csak megfelelő mi­nőségű burgonya kerüljön át­vételre. — Az őszi kapások begyűj­tésével egyidejűleg el kell végeznünk az állat és állati termékek — sertés, szarvas- marha, baromfi, tej, tojás, ezenkívül a bor — begyűjté­sét is. Ezekből a cikkekből évi ter­vünk nagyobbik részét az el­következendő hónapokban kell teljesítenünk. összegezve: megállapíthatjuk, hogy az őszi begyűjtés nem kisebb, hanem nagyobb feladatot jelent, mint a nyári begyűjtés. A begyűj­tési tervek teljesítésére meg van a lehetőség annál is in­kább, mert jó termés várható. Csak az a feladat, hogy teljes erővel dolgozzunk a tervek végrehajtásáért, mert közellá­tásunk megjavításának ez az alapja. — Begyűjtési terveink teljesí­tésének alapvető feltétele, hogy a törvényesség betar­tása mellett javítsuk az agi- tációs munkát. Pártszerve­zeteinknek, tanácsaink és begyűjtési hivatalaink dolgo­zóinak az a feladatuk, hogy megmagyarázzák a dolgozó parasztságnak a begyűjtés jelentőségét és szükségessé­gét. Ä vita Szügyi elvtárs beszámolóját számos hozzászólás követte. Szabó István elvtárs, a mözsi gépállomás párttitkára töb­bek között a következőket mondotta: — Az őszi munkálatokkal kapcsolatos feladatokat gép­állomási tanácsülésen beszél­tük meg. Itt elhatároztuk, hogy az őszi árpát szeptember 25-ig a kenyérgabonát pedig ok­tóber 20-ig elvetjük. Az őszi vetéssel kapcsolatos feladato­kat rendkívüli párt taggyű­lésen is megtárgyaltuk. A vetőszántás után azonnal hengerezést végzünk, mert így jobban pihen a talaj és nem kell 12—13 napot várni a ve­téssel. Megszerveztük a trak­torosok között a versenymoz­galmat és ez is segíti a vetési munkálatok sikeres elvégzé­sét. Mindez mellett segít­jük a tsz-ekben a silózást, Minden t'sz-nek adtunk silózó­gépet és így megvan arra a le­hetőség, hogy túlteljesítjük silózási tervünket. Cserenyecz István elvtárs, a Kanacsi Állami Gazdaság párt­titkára beszámolt arról, ho­gyan készültek fel az őszi munkálatokra: — A gazdaság igazgatójával és főagronómu- sával közösen megbeszéltük a tennivalókat és tervet dolgoz­tunk ki a feladatok végrehaj­tására. A párttagokat az eddigi ta­pasztalatok alapján elosztot­tuk arányosan a brigádokba, a legjobb kommunistákat a legfelelősségteljesebb he­lyekre osztottuk be. A párt­tagokat felelőssé tettük munkahelyükön az agitációs munkáért. Hosnyánszki János elvtárs, a tengelici Petőfi TSZ elnöke a helyes vetésforgóról beszélt. Ismertette saját tapasztalataik alapján a pillangós növények termesztésének előnyeit. — Ez jó előveteménye a kenyérga­bonának — mondotta — amel­lett, hogy termesztése nagy hasznot hoz a szövetkezetünk­nek. A vetési munkálatoktól nem választható el a betakarí­tás, mivel a kenyérgabona egy része olyan talajba kerül, amelyről az ősz folyamán ta- takarítják le a termést. A csa­padékos időjárás miatt az idén eltolódik a kukorica érése és ez nyilván késleltetné a vetést. Mi meggyorsítjuk a kukorica érését azzal a jól bevált módszerrel, hogy a kukorica­szár cső feletti részét levág­juk. így 10—12 nappal meg tudjuk gyorsítani a kukorica érését. Péti János elvtárs, a tamási Vörös Szikra TSZ elnöke töb­bek között arról beszélt, hogy az állam ellátása érdekében feltétlenül meg kell követelni az egyéni termelőktől is a ve­téstervek maradéktalan teljesí­tését. A törvény szigorával kell fellépni azokkal szemben, akik akadályozzák a vetés­tervek maradéktalan teljesíté­sét. — Az ősziek betakarítása — Folytatta Péti elvtárs — nem kisebb feladat, mint a ke­nyérgabonabetakarítás. Mi ki­számítottuk, sokkal több ter­ményt kell behordanunk az ősz folyamán, mint az aratás idején. Mi tervet dolgoztunk ki az őszi munkálatokra. A ve­téssel egyidőben biztosítjuk a következő évekre is a megfe­lelő előveteményt. Az árpa mellett jelentősen emeljük a pillangósok vetésterületét, mert meggyőződtünk arról, hogy az nagy hasznot hoz a szö­vetkezetnek. A betakarítással egyidőben nagymennyiségű si­lótakarmányt készítünk télire. Nemcsak a meglévő gödröket töltjük meg, hanem újakat is építünk. Búzás Gáspár elvtárs, a bonyhádi Dózsa Népe TSZ párttitkára beszámolt a TSZ fejlődéséről. Többek között el­mondotta, hogy 5 forintról 10 forintra emelték az idén a munkaegységlelőleget, jelen­tősen növekedett az egyéb ré­szesedés is és mindez napFót napra újabb egyéni dolgozo parasztokat vonz a termelő- szövetkezetbe. — A következő években még nagyobb ered­ményt akarunk elérni. En­nek már most, az őszi vetés idején lerakjuk az alapjait. Mi is meggyorsítjuk a kuko­rica érését a szár tetejének le­vágásával, hogy időben tud­junk vetni és gabonánk je­lentős részét pillangós után vetjük. így elérjük, hogy nö­vekszik az átlagtermésünk, ugyanakkora területen na­gyobb mennyiséget termelünk. Osztermajer István elvtárs, a Kajmádi Állami Gazdaság igazgatója arról számolt be, hogyan sikerült gazdaságukat jövedelmezővé tenni. Az idén mintegy 1 millió forintos jö­vedelmet tudnak felmutatni és ezt a jó szervezéssel, a megfe­lelő agrotechnika alkalmazá­sával tudták elérni. Ezenkívül hozzászólt még Hornyák Mátyás elvtárs, dom­bóvári tanácselnök, Bacsa Jó­zsef elvtárs, a szekszárdi já­rási pártbizottság titkára, Szűcs Imre elvtárs, a bátaszé- ki pártbizottság titkára és Se­res Dezső elvtárs kisvejkei ta­nácselnök. Az aktivaülésen fel­olvasták a Bonyhád—ladomá- nyi dolgozó parasztok távira­tát, amelyben arról értesítet­ték az aktivaülést, hogy 14 taggal 110 hold földön ter­melőszövetkezetet alakítottak. fiz ozorai Petőfi TSZ parkjában... Gyönyörű, árnyas park: magasbanyúló lombos fák, alat­tuk üdezöld gyepszőnyeg — ez szegélyezi az ozorai Petőfi TSZ központját. Munka után, esténként öregnek, fiatalnak egy­aránt jólesik egy kis séta, vagy egy kis pihenés a bársonypuha pázsiton. A szövetkezet fiataljai ezt „bérelték ki” maguknak nyári szállásként. Szabad idejükben idejönnek szórakozni, labdázni. A fiatal szerelmesek is jól érzik magukat a parkban. De nem­csak maguk gyönyörködtetésére tartják rendben a tsz fia­taljai ezt a parkot. Meghívják ide vasárnaponként szórakozni a község fiataljait is. A nyáron ide hívták meg a fiatalságot majálisra: olyan láncos mulatság volt akkor, hogy hasonlóra talán még a legöregebb fa sem emlékszik. Mintha testvér lett volna d több, mint száz fiatal, olyan megértőén, otthoniasan szórakoztak késő estig. Közben szóba kerültek még az olyan komoly dolgok is, mint a szövetkezet. Akadt a falusi fiatalok között, aki azt mondta, hogy akár már haza se menne a szövetkezeiből, csak az apja egyezne bele. Van olyan is, aki azóta már termelőszövetkezeiben van — szüleivel együtt. A szövetkezet fiataljai mindig nagy gonddal készülnek egy-egy ilyen találkozóra. Rendbeteszik a portát és igyekez­nek a kinti munkával, nehogy a falusiak valamit is szemükre vethessenek, mert az nagy szégyen lenne a vendéglátók szá­mára. Eddig sikerült elérniök, hogy a falusi fiatalok nem ki­fogásolni, hanem csodálkozni valót láttak a szövetkezetben és a végén kénytelenek voltak beismerni, hogy ők hiába dol­goznak hajnaltól késő estig, közel sincs olyan jövedelmük„ mint a Petőfi tagjainak. Gazsó József párttitkár, Joó Sándor DISZ-titkár, Liptai János, Molnár József és Molnár György építik a röplabdapályát. A silózóbrigád is főként ezekből a fiatalokból tevődik majd össze. Csinosítják, szépítik állandóan a parkot, hogy minél több szórakozást találjanak benne szabadidejükben és hát minél jobban érezzék magukat a falusi fiatalok is, ha eljönnek ven­dégségbe. Néhány héttel ezelőtt a szövetkezetben járt Tamás elvtárs, a járási tanács elnöke. Észrevette, hogy néhány fiatal kapával kaparja egy tisztáson a füvet. Méricsgélnek, egyen­getik a talajt. Odament hozzájuki — Röplabdapályát készítünk — válaszolták neki. — Van-e hozzá felszerelés? — kérdezte tőlük. — Háló az van, csak labda hiányzik. Azt meg majd szer­zünk valahonnan. Tamás elvtárs hazamenve, mindjárt intézkedett és meg­ajándékozta a szövetkezet fiataljait egy röplabdával. Ez a váratlan ajándék még nagyobb lendületet adott a fiataloknak. Azóta elhatározták, hogy alakítanak egy silózó­brigádot, a szövetkezetben, meri eljutott a híre hozzájuk is, hogy a DISZ-szervezetek országszerte silózóbrigádokat szer­veznek és így segítik a téli takarmánybázis biztosítását. A tsz pártszervezete is nagy segítséget ad a fiataloknak, tanácsokkal látja el őket. Megalakuláskor a tsz kommunistái azt javasolták a DISZ-vezetőségnek, hogy vonják be a szer­vezetbe a DISZ-en kívüli fiatalokat. Azóta bevontak már mintegy tíz fiatalt a DISZ-be. De segítik a tsz kommunistái máshogyan is a fiatalokat, mindenekelőtt abban, hogy a DISZ elismert, tekintélyes szerv legyen a tsz-ben. Gazsó József párttitkár elvtárs az olyan lát­szólagosan kis DISZ-munkához is ad gyakorlati segítséget, mint a röplabdapályakészítés. Mivel a párt előtt tekintélye van a DISZ-nek, nem egyszer az öregek is együtt szórakoz­nak a fiatalokkal a parkban. Idős Joó Sándor bácsi például azt mondta a röplabdapályakészítés idején: — Jövök segíteni, mert még én is akarok röplabdázni... BODA FERENC. Képek a gyónki járás ifjúsági béketalálkosójárói DÍVSZ tagja és hosszasan elbeszélgetett a kalaznói népviseletbe öltözött lányokkal. A kalaznói lányok elmesélték, hogyan tért a nagyüzemi gazdálkodás útjára községük lakói­nak nagyrésze, Bara pedig az afrikai gyar­matvilágról mesélt. A gyönki úttörők virágcsokrokkal, egyen­ruhában vonultak fel a mintegy négyezer főnyi közönség élén és a nagygyűlésen virág­csokorral ajándékozták meg a díszelnökség minden tagját. Felvételünk az úttörők menetéről készült. A béketalálkozóra eljött Locheik Bara Francia Nyugat-Afrikai fiatal békeharcos, a Képünkön Locheik Bara a kalaznói lányok­kal és a háttérben~ Dulai Károly elvtárs, a Megyei DISZ-bizottság titkára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom