Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-07 / 210. szám

2 NA PL.Ó 1953i SZEPTEMBER 7. Nasser miniszterelnök elfogadta a magyar kormány meghívását Hegedűs András, a Magyar Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnöke egy egyiptomi közlekedésügyi küldöttség néhány hét előtti magyarországi tartózkodása során felkérte Eathi Radvant, az Egyiptomi Köztársaság közlekedésügyi mi­niszterét, tolmácsolja Gamal Abdel Nasser miniszterelnöknek a magyar kormány meghívá sát, hogy látogasson el Magyar­orszagra. Nasser miniszterelnök Hussein Sherif, az Egyiptomi Köz­társaság budapesti ügyvivője útján közölte, hogy örömmel tesz eleget a magyar kormány meghívásának és moszkvai út­ja után ellátogat Budapestre. (MTI) Moszkvába érkezett a belga parlamenti küldöttség Szeptember 5-én a Szovjet­unió Legfelső Tanácsának meg­hívására belga parlamenti kül­döttség érkezett Moszkvába. A küldöttség vezetője K. Huys- mans, a belga képviselőház el­nöke. A vnukovói repülőtéren a ven dégek fogadására megjelent A. P. Volkov, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Szövetségi Taná­csának elnöke, V. T. Lácisz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnö­ke, A. F. Gorkin, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségé­nek titkárhelyettese, I. A. Be- negyiktov szovhozügyi minisz­ter, V. P. Jeljutyin felsőokta­tási miniszter, D. V. Pavlov kereskedelmi miniszter, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsának küldöttei, a Szovjetunió Legfel­ső Tanácsa Elnökségének, a külügyminisztériumnak és a VOKSZ-nak felelős munka­társai. V. T. Lácisz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Nemzeti­ségi Tanácsának elnöke szívé­lyeshangú üdvözlőbeszédében többek között hangoztatta: — Látogatásuk elő fogja mozdítani a kölcsönös megér­tést és barátságot a szovjet és belga nép között, előmozdítja a béke megszilárdítását. A Szovjetunió, mint ismere­tes, híve a népek közötti kap­csolatok kiszélesítésének mind politikai, mind gazdasági és kulturális területen. Ezért ked­ves vendégekként fogadjuk önö­ket és minden lehetőséget meg­adunk ahhoz, hogy megismer­kedjenek a szovjet emberek életével, békés munkájával. A belga parlamenti küldött­ség nevében K. Huysmans, a küldöttség vezetője megköszön­te azt a lehetőséget, hogy ellá­togathattak a Szovjetunióba és kijelentette, hogy a belga nép, mint a világ minden népe, a legközvetlenebbül érdekelt a béke megőrzésében és mindent meg fog tenni, hogy eltorlaszol­ja a háború útját. Ott® Musehke beszéde Otto Nuschke, a Német De­mokratikus Köztársaság mi­niszterelnökhelyettese, a Ke­resztény Demokrata Unió el­nöke egy merseburgl népgyű­lésen kijelentette: „Az idő sürget, hozzá kell látnunk az októberi külügyminiszteri ér­tekezleten résztvevő össznémet küldöttség megszervezéséhez és tárgyalási irányelveinek kidolgozásához.“ Nuschke hozzáfűzte: „Né­metország újraegyesítése már holnap megvalósulhatna, ha Adenauer hajlandó lenne le­mondani a párizsi egyezmé­nyekről. Ezt annál inkább megtehetné, mivel ma már a világon mindenki látja, hogy a párizsi békeellenes egyezmé­nyek egy napon a történelem szemeteskosarába kerülnek." Ellentétek a marokkói nacionalista pártok és a francia kormány között a marokkói kérdés rendezése tekintetében Párizs (MTI). A marokkói nacionalista pártok és a fran­cia kormány közötti ellenté­tek elsősorban a kormányzó- tanács összetétele miatt merül­tek fel. A francia miniszterek — a marokkói nacionalisták szerint — rá akarják erősza­kolni a marokkóiakra a nagy- vizirt, akit a kormányzóta­nács egyik tagjának szemeltek ki. Ugyancsak ellentétek van­nak a megalakítandó kormány összetétele miatt is. A francia kormány állítólag azt akarja, hogy a tizenkét marokkói mi­niszter közül csak négy legyen az Isztikalal és a Demokrati­kus Függetlenségi Párt tagja, ezenkívül négy úgynevezett tradicionista és négy függet­len. Ez azt jelentené, hogy a nacionalisták kisebbségben maradnának. A marokkói főhelytartó sajtónyilatkozatában elismeri, hogy bizonyos feszültség to­vábbra is észlelhető Marokkó­ban és várják azokat a határo­zatokat, amelyeket Párizsban hoznak majd. A főhelytartó arra is céloz: lehetséges, hogy zavargások törnek ki. Hang­súlyozta, hogy a „rend fenn­tartása döntő fontosságú és az ennek biztosítását célzó mű­veleteket folytatni kell.“ Sajtójelentések szerint majdnem hétezer katonát harckocsit és repülőgépet ve­tettek be az Oued-Zem-i kör­zetben, ahol 1200 négyzetkilo­méter területen nagyarányú „átfésülési“ műveletek foly­nak. A jelentések szerint va­sárnap estig 104 marokkóit ej­tettek foglyul. Az ENSZ Baráti Társaságok Világszövétségének konferenciái]a Bangkok (TASZSZ) Szep­tember 5-én Bangkokban meg­nyílt az ENSZ Baráti Társa­ságok Világszövetségének X. konferenciája. A Világszövet­ség 1946-ban alakult meg. A konferencián küldöttség­gel képviselteti magát Ma­gyarország. A Szovjetunió megfigyelőt küldött a konfe­renciára. A konferencia megnyitó be­szédét Marburg, az ENSZ Ba­ráti Társaságok Világszövet­sége végrehajtó bizottságának alelnöktí tartotta. A megnyi­táson felolvasták Laksmi Pan­dit asszonynak, a Világszö­vetség elnökének üzenetét, amelyben többek között ez áll: „A népek eltökélt szán­déka egy újabb világháborús katasztrófa meghiúsítására és a nemzetközi kapcsolatok bé­kés alapokon való felépítésére irányul — ezek azok az eszmék, amelyekért az utóbbi években az ENSZ Baráti Társaságok Vi­lágszövetsége harcolt.“ A konferencia munkája szeptember 11-ig tart. (MTI) árvíz Pakisztánban Newyork (TASZSZ). Mint az A P hírügynökség Karacsiból keltezett jelentése közli, Kara- csi, Pakiáztán fővárosa szep­tember 4-én az Ind-folyó ára­dása miatt keletkezett "árvíz következtében elszigetelődött egész Nyugat-Pakisztántól. A Karacsit Nyugat-Pakisztánnal összekötő egyetlen út vízalatt áll. Meenyilt a vietnami Egységes Memzeti Rrcmal * országos kongresszusa Hanoiban hétfőn ünnepélye­sen megnyitották a vietnami Egységes Nemzeti Arcvonal országos kongresszusát. A kongresszuson a külön­féle politikai pártok, tömeg­szervezetek, egyházak, fegy­veres egységek, valamint az ország északi és déli részében élő nemzetiségiek, továbbá a külföldön élő vietnamiak több mint 360 küldötte vesz részt. A kongresszus résztvevői egyhangúlag Ho Si Minh-t, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság elnökét választották meg a kongresszus tisztelet­beli elnökévé. A kongresszus ülésén Ho- ang Quoc Viet, a vietnami Egységes Nemzeti Arcvonal országos bizottságának alel- nöke terjesztette a kongresz- szus elé a politikai program és az alapszabályok terveze­tét. A politikai program megál­lapítja, hogy történelmi, föld­rajzi, gazdasági, kulturális, társadalmi és nemzeti szem­pontból Vietnam egységes or­szág, amelyet semmiféle erő sem tud kettészakítani. Ugyan­akkor elítéli az Egyesült Álla­moknak a genfi egyezmény zátonyra jutására irányuló mesterkedését, továbbá azt, hogy bevonja Dél-Vietnamdt a támadó jellegű Seato-ba, hogy ezzel állandósítsa Viet- nem kettéosztottságát és az ország déli részét az Egyesült Államok gyarmatává és hadi­támaszpontjává alakítsa. A politikai program terve­zete tíz pontból áll. Ezek a kö­vetkezők: az ország teljes függetlenségének biztosítása, az ország egységének meg-, teremtése, a demokratikus rendszer megszilárdítása, a népgazdaság fejlesztése és a termelés növelése, a földre­form végrehajtása, ésszerű szociálpolitika folytatása, a kultúra és az oktatás fejlesz­tése, a nemzetvédelem meg­szilárdítása, béke és függet­len külpolitika folytatása és a nemzeti egység megterem­tése. A politikai program és az alapszabályok tervezetét a kongresszus hat ülésen vitat­ja meg. IP K nyugatnémet séffé I óssczn ©s^mefiattefésai ^.Megfigyelő6* cikke az Izvesztyijában n Kertek a vulkánon Irta: Rusztam Agisov A kúpalakú vulkánok a a szibériai és távolkeleti táj jellegzetes tartozékai. Ezek a vulkánok a távolke­leti gyümölcstermesztés ott­honává váltak. Lejtőiken, kü­lönösen az északi és észak- nyugati lejtőkön dúsan zöldéi­nek a kolhozok és szovhozok kertjei, a faiskolák és a kí­sérleti gyümölcsök. Az árnyé kos oldalon ugyanis korata­vasszal nem olyan élesek a hőmérsékletingadozások, már­pedig a gyümölcsfa nem bírja sem a hőmérsékletingadozást, sem a völgybeli fagyokat. Ez­ért érzik magukat legjobban a gyümölcsfák ezeken a vulká­ni lejtőkön. A gazdag gyümölcsösök persze nem születtek egy csa­pásra. Több, mint félévszázad kellett, míg a gyümölcster­mesztés úttörői kitermelték az itteni hűvös éghajlatot elvise­lő gyümölcsfajtákat, amíg megtanulták, hogyan kell gyümölcsöst ültetni a vulkáni lejtőkön, Állhatatos munká­val bizonyították be, hogy igenis lehet gyümölcsöt ter­meszteni a távolkeleten. Ezek az úttörők, akik az •első kerteket ültették, az Amur-folyó és a Csendes­óceán partjain, a micsurini módszerek felhasználásával termesztették ki gyümölcsfaj­táikat. Sokan közülük szemé­lyesen is leveleztek Micsurin­nal. Micsurin mindig élénken érdeklődött az „usszuri erdő­vidék” iránt, ahogy a tudósok nevezik a Habarovszktól Vla­gyivosztokig terjedő tájakat. Sok idő eltelt, amióta az első gyümölcsfacsemetéket el­ültették ezen a vidéken. A fa­csemeték kiterebélyesedtek, a régi mlcsurinisták közül so­kan meghaltak, de emléküket megőrzik a róluk elnevezett gyümölcsfa-fajták, meg a taj- ga óceánjában szigetként zöl- delő kertek. Helyükbe fiata­lok léptek, akik új, meg új kerteket ültetnek Habarovszk és Vlagyivosztok környékén, az Amur torkolatánál, sőt, még Kamcsatkában is ... Az Usszur-folyó festői part­vidékén, Habarovszk közelé­ben terülnek el a Krasznore- csenszki szovhoz kertjei. A vulkáni lejtőn büszkén sora­koznak az almafák, körtefák, szilvafák, köztük ribizli és eg­resbokrok fodrosodnak. Vi­rágjukat régen elhullatták a fák, az ágakon apró-, kemény, éretlen gyümölcs búvik meg. Fiatal lányok igyekeznek a gyümölcsösbe. Élükön a szép szőke brigádvezető, a kert gazdaasszonya: Rajsza Mat- vejeva kertész-agronómus. Rajsza szívesen beszél a gyümölcsösről. 13. esz­tendős a kert. Nehéz napok­ban, a háború alatt ültették és 1944-ben hozta az első ter­mést: 25 mázsa ribizlit. Ma 50 hektárt foglalnak el a gyü­mölcsfák és bokrok, a termést pedig már tonnákban szá­molják. 1952-ben 20 hektár gyümölcsös 637 mázsa ter­mést adott, vagyis hektáron­ként több, mint 30 mázsát. Gyönyörű eredmény ez itt a távolkeleten. Sorra megismerkedünk az itteni gyümölcsfajtákkal: a megteremtőjéről elnevezett távolkeleti „Bolonyajevka” almával, az északi éghaj­lathoz hozzászoktatott kínai meggyfajtával, a pompás termést adó fekete ribizlivel. — Ezt a szilvafajtát mi ne­mesítettük: ez a krasznore- csenszki szilva — mutatja büszkén Rajsza Matvejeva. — A legizletesebb és legbőveb­ben termő az itteni szilvafaj­ták közül. A gyümölcsös egyik legfőbb érdekessége, hogy úgynevezett vegyes kert: egymás mellett teremnek itt a gyümölcsfák és a bokrok. A vegyes ülte­tés gondolatát 1842-ben való­sította meg a szovhoz két ag- ronómusa. Újításuk kiváló eredményeket hoz, mert a gyümölcsfák és a bokrok gyö­kerei más-más talajrétegekből veszik táplálékukat, úgyhogy nem merítik ki a talajt, más­ként használják fél a nap­fényt és csapadékot, egyszó­val nem akadályozzák, hanem elősegítik egymás fejlődését. Földrengés San Francisco körzetében Newyork (TASZSZ) Az Uni­ted Press hírügynökség san- franciscoi jelentése hírt ad arról, hogy San Francisco kör­zetében szeptember 4-én este hét órakor erős földrengést észleltek. A károkról eddig még nem érkezett jelentés. Moszkva (TASZSZ). Minél közelebb van Adenauer kan­cellár moszkvai látogatásának időpontja, annál nagyobb fi­gyelmet szentel a két német állam közvéleménye a Szov­jetunió és a Német Szövet­ségi Köztársaság közötti vi­szony rendezését célzó küszö­bönálló tárgyalásoknak. E tárgyalásokat üdvözli minden német, akinek kedvesek a né­met nemzeti érdekek, vala­mint az európai béke meg­szilárdításának ügye. A szovjet kormány jóindu­lata révén — hangsúlyozza sok nyugatnémet szemleíró — reménytkeltő kilátások nyíl­tak arra, hogy a Német Szö­vetségi Köztársaság közvetlen diplomáciai, kereskedelmi és kulturális kapcsolatokat léte­síthet a Szovjetunióval és ez hasznára válik. A Német Demokratikus Köz­társaság sajtója megvilágít­ja, milyen jótékony hatással lesz a Német Szövetségi Köz­társaság és a Szovjetunió kö­zötti viszony rendezése az európai feszültség enyhülése szempontjából. A moszkvcai értekezlet előtt Theodor Heuss a Német Szö­vetségi Köztársaság elnöke hét­főn fogadta Adenauert. A kan­cellár hivatalos jelentés szerint — az időszerű bel- és külpoli­tikai kérdésekről tájékoztatta az államelnököt. A hivatalos je­lentés hozzáfűzi, hogy Heuss és Adenauer megbeszélése főleg a moszkvai tárgyalásokon tanúsí­tandó nyugatnémet magatartás körül forgott. * A Német Szociáldemokrata Párt Sólymok nevű ifjúsági szervezete nyílt levélben szólí­totta fel Adenauert, hogy „a né­met kérdésben folytatandó tárgyalásain a nyu­gati hatalmak utasításai he­lyett a német nép érdekeit tartsa szem előtt.“ Erich Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt elnöke az alsószászországi Münsterben tartott egyik gyűlésen kijelen­tette, hogy „a párizsi szerződé­sek jelentik a legnagyobb aka­dályt Németország újraegyesí­tésének útjában. Ma már az egész közvélemény látja, hogy a nyugatnémet politika ezekkel a szerződésekkel végzetes tév­útra jutott”. Kártevő ellenforradalmárokat tartóztattak le Kínában Ansanban, a Kínai Népköz­társaság kohászati iparának kö­zéppontjában a közbiztonsági szervek nemrégiben letartóztat­tak több kártevő ellenforradal­márt. Mint az Ansanban megjelenő Kungzsensenho című lap közli a letartóztatottak között volt földesurak, kulákok, kuomin- tangtisztek szerepelnek. A letartóztatottak egyike, Lao Hun-ei csangkajsekista kém hát ráitatta egy cementgyár újjá­építését. A gyárnak ő volt az igazgatója. Az ő utasításai alap ján végrehajtott kártevő intéz­kedések eredményeként rém tartották be a gyár újjáépítésé­nek határidejét és kilencven­ezer jüan kárt okoztak az ál­lamnak. Amint „Megfigyelő“ cikke rámutat, nem érdektelenek egyes nyugatnémet és ameri­kai lapok kommentárjai sem, amelyek kiemelik, hogy Nyu- gat-Németországban erősödik a nyugatnémet-szovjet közvet­len diplomácia, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok ki­építése mellett állástfoglaló hangulat. Nyugaton azonban — írja „Megfigyelő“ — távol­ról sem mindegyik lap haj­landó figyelembevenni a reá­lis tényeket. Egyes sajtóor­gánumok »azt a tarthatatlan következtetést vonják le, hogy Nyugat-Németországnak, ha összeköti sorsát az újrafel- fegyverzés politikájával, „szi­lárdabb kiinduló állása“ lesz a nemzetközi problémák, egye­bek között a német kérdés megvitatásánál. Semmi sem lehet hibásabb az ilyen néze­teknél. Ezt sok nyugatnémet politikai megfigyelő is belát­ja. ök számolnak azzal, hogy a párizsi egyezmények aka­dályt jelentenek a német kér­dés rendezésének útjában. A Frankfurter Rundschau írja — a német kérdés meg­oldását „csakis az európai biz­tonsági rendszer megteremté­se útján, csakis az erő alkal­mazásának általános elveté­sével, mind a NATO, mind a varsói csoportosulás feloszla­tásával lehet elérni.1* A németeket ma különösen foglalkoztató kérdések egyike — írja befejezésül „Megfigye­lő“ — a Német Szövetségi Köz­társaság és a Német Demok­ratikus Köztársaság közötti közeledés perspektívájával függ össze. A két német ál­lam közötti közeledés pers­pektívájával függ össze A két német állam közötti kö­zeledés Nyugat-Németország- ban egyre erősödő álláspontja számos sajtókommentárban is tükröződik. A Fuldaer Volk- szeitung, a Frankfurter Rund­schau, a Badisches Tagblatt és több más lap azon a véle­ményen van, hogy megérett az idő a két német állam közötti tárgyalásokra, hogy már ré­gen lépéseket kellett volna tenni ebben az irányban, mint ahogy lépéseket tett a Német Demokratikus Köztársaság kormánya, amely kijelentette, hogy a maga részéről kész előmozdítani a közeledést a Német Szövetségi Köztársaság­gal (MTI).

Next

/
Oldalképek
Tartalom