Tolnai Napló, 1955. szeptember (12. évfolyam, 205-230. szám)

1955-09-07 / 210. szám

1955. SZEPTEMBER 7. NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PÁRTÉPiTÉS * Heg kell javítani az agitációs munka módszereit a tamási járásban A TERMELŐSZÖVETKE­ZETEK gazdasági eredményei magasan felülmúlják az egyé­niekét és ez a magyarázata annak, hogy a jól dolgozó tsz tagok ma már lényegesen job­ban élnek, mint a kisparcel- lákon gazdálkodó egyéni pa­rasztok. A jelenlegi eredmé­nyek egyben alapot jelente­nek a termelőszövetkezetek további felemelkedésére is. Ezeket az eredményeket csak részben látják az egyéni gazdák. Az szemükbe tűnik, hogy vasárnap új csizmát húzott a tsz-tag, azt is észre­veszik ilyen véletlenség foly­tán, hogy sokkal jobban tud ruházkodni, mint egyéni korá­ban, elterjed a híre annak is a községben, hogy a tsz-tagok egy része házat épít. Ezek a külsőleg is jól látható jellem­vonások azonban csak egy ré­szét teszik ki a termelőszövet­kezeti tagok megváltozott, bol­dog életének és hozzátehetjük, hogy kisebbik részét. Pusztán ezekből még nem tűnik ki az, hogy a jól dolgozó tsz a bőség forrása, különösen nem tűnik ki az hogy a termelőszövetkezet ben az ember nem rabszolgá­ja, hanem ura a földnek, mert a különféle mezőgazdasági gépcsodák és a tudomány nö­vekvő térhódítása a föld urá­vá teszi a szövetkezetek tag­jait. A külsőleg látható eredmé­nyek nyilván vonzzák az egyé­ni gazdákat a termelőszövet­kezetek felé, de ez mégsem helyettesítheti, csak kiegészíti a szóbeli agitációt. Amikor az új élet útjára akarjuk ráve­zetni a parasztságot, annak minden apró részletét meg kell mutatnunk neki, mert zsákba macskát senki sem vásárol. A szóbeli agitációs munkát szük­ségessé teszi az is, hogy az el­lenség különféle rémhíreket terjeszt a termelőszövetkeze­tekről és ahol a párt népneve­lői nem agitálnak eredménye­sen, ott agitál a kulák ... Hangsúlyozni kell azt is, hogy a szóbeli agitációnak legalapvetőbb módszere az egyéni agitáció. Bizonyos kö­rülmények között néha szük­séges a csoportos agitáció is, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyéni beszélgetés ve­zet a legtöbb eredményre. A tamási járás majdnem minden községében megszer­vezték a népnevelőhálózatot és folyik a tsz agitáció. Százak, ezrek járják a házakat es igyekeznek meggyőzni minél több dolgozó parasztot a nagy­üzemi gazdálkodás előnyei­ről. Ez eddig rendjén is len­ne, de több helyen módszer­beli hiba tapasztalható még az egyéni agitáció során is es ez meglehetősen formálissá teszi azt. OZORÄN — ahol egyébként igen szép eredményeket értek el a tsz-mozgalom fejlesztése terén — nem elsősorban a tsz- tagok agitálnak, hanem a já­rás kiküldöttei és a helyi funkcionáriusok. Természete­sen nekik gyakorlatban is kell segíteniök az agitációs munkát, de a fő feladatuk a szervezés és irányítás. Köny- nyebb, de mindjárt hozzá is tehetjük, hogy rosszabb meg­oldás, amikor valamelyik funkcionárius inkább saját maga oldja meg a feladatot, minthogy megszervezné an­nak végrehajtását. Nyilván nagyobb súlya van a dolgozó parasztok szavának, akik már évek óta az új úton járnak, gyakorlatból tudják, hogy mennyivel jobb az új a régi­nél, mint a kiküldöttek agitá- ciójának. Különösen akkor, ha a kiküldött elvtársak nem is ismerik megfelelően a helyi termelőszövetkezet életét és eredményeit. Ozorán megtör­tént, hogy az egyik járási elv­társ háziagitációt folytatott a tsz érdekében, de nem ismerte megfelelően a helyi tsz-ek eredményeit, csak általános dolgokat tudott róla mondani. NEM JÓ MÓDSZER az a gyakorlat, mint Ozorán, hogy két járási funkcionárius felír néhány címet és ketten megin­dulnak) „háziagitációra.“ En­nél sokkal helyesebb, ha kü- lön-külön csatlakoznak egy- egy helyi agitátorhoz és úgy mennek népnevelőmunkára, így mindjárt nagyobb a biza­lom és nagyobb a szavak súlya. Aki házi agitációra megy, annak úgy kell ismernie a helyi tsz-ek eredményeit, mint saját élettörténetét, mert csak így tud jó munkát végezni. Ép­pen ezért a pártszervezetnek nagyon sokat kell foglalkoz- niok az agitátorok érvekkel való ellátásával. Ezt részben népnevelőértekezleteken, rész­ben pedig személyes segítés és az aktivahálózaton keresz­tül tudják megoldani. A kikül­dött elvtársak pedig a helyi tsz-ek megismerésével kezd­jék a munkát, mert légből ka­pott, általános szólamokkal nem lehet meggyőzni a dol­gozó parasztokat a termelő­szövetkezet előnyeiről. Sok helyen baj van a tsz mozgalom eredményeinek a népszerűsítésével. Több dol­gozó parasztot csupán az tart vissza a szövetkezettől, hogy nem akarja „kezdeni“ a belé­pést. A tsz agitációnak tehát fontos része az új belépők nép­szerűsítése is. Ozorán sok új belépő volt a múlt hetekben, arról azonban, hogy ki lépett be, még sok esetben a szom­szédok sem tudtak. Aki belé­pett, az is elcsodálkozott, ami­kor megtudta, hogy nem csak ő hanem még húszán is be­léptek mellette a tsz-be. Ireg- szemcsén is sok új belépő van mostanában, a diszisták ma­guk körében népszerűsítik is az új belépőket. A fiatalok egy része például azért lépett be, mert a barátnőjük is be­lépett. A tsz falitábláján azon­ban csak a hónapokkal ezelőtti új belépőket népszerűsítik. HANGOSHÍRADÓ, a falu különböző részein elhelyezett táblák, közös összejövetelek és ki tudná felsorolni azt a sok alkalmatosságot, amelyek lehe­tőséget nyújtanak az új belépők népszerűsítésére. Csak élni kell ezekkel a lehetőségekkel és az is segíteni fogja a tsz- agitációt. Páriban papírforma szerint jónéhány népnevelőpár van, csak az a baj, hogy nem dol­goznak. Még a tsz-ben lévő párttagok is inkább csak be­szélnek az agitációról, mint­hogy cselekednének. Az ilyen formális agitáció pedig nyil­ván nem vezet kellő ered­ményre, pedig a helyi terme­lőszövetkezet szép eredmé­nyeket tud felmutatni és ez is nagyban segíthetné az agitáci­ós munkát. Ehhez azonban az kellene, hogy a tsz pártszerve­zete ne csak akkor foglalkoz­zon ezzel a kérdéssel, ha kint vannak a járástól... Űj gépek könnyítik meg a munkát a Szekszárdi Szabó KTSZ-ben Az elmúlt évek alatt nagy fejlődésen mentek keresztül a megye kisipari termelőszövetkezetei. Állandóan újabb- és újabb gépekkel gyarapodnak, melyek meggyorsítják és meg­könnyítik az ember munkáját. A Szekszárdi Szabó KTSZ- műhelyeit is nemrég szerelték fel új, korszerű gépekkel. A szabászok ma már villany meghajtású gépet } használnak a szabásnál. Ep propagandista DISZ titkárról j DISZ II. kongresszusának határozata kimondja: a DISZ fontos rendeltetése „...hogy szakadatlanul terjesz- sze propagálja, a fiatalok szívéhe oltsa a marxizmus-leniniz- mus eszméit...” A Petőfi iskolák létrehozásával jelentős lépést tettünk előre azon az úton, hogy politikai oktatásunkat a f ia­talokhoz közelállóbbá, vonzóbbá tegyük. Mindezeket a tanulságokat egy DISZ propagandistával, Gáti Lajos elvtárssal folytatott beszélgetés alapján vontam le. Gáti elvtárs a Bonyhádi Zománcgyár DISZszervezetének titkára s maga vállalta az egyik Petőfi iskola vezetését is. — Van már tapasztalatom a propagandamunka terén — mondja szerényen. — Tavalyelőtt a Bolsevik Párt Története tanfolyamon voltam propagandista. Ozerénykedése felenged, amikor a fiatalokról beszél. — Tizennégy ifjúsági brigádunk van, s ezek például augusztus II. dekádjában valamennyien 100 százalékon felüli eredményt értek el. A legjobb az „Ady brigád, 146 száza­lékkal jár az élen. Ahogy mondja, benne van mennyire szereti a fiatalokat, mennyire szeret velük foglalkozni. A felszabadulás első perceitől híven dolgozik a fiatalok között. — Külön öröm nekem — mondja az oktatással kapcsolatban — segíteni, ne­velni őket újtípusú emberekké. Először arról beszél ezután, hogy mint DISZ-titkár ho­gyan készítette fel a fiatalokat az oktatási évre. — A párt- szervezet titkárának segítségével készítettük el a beosztást, számbavéve a fiatalokat, azok képességeit. Utána a fiatalok­kal beszéltük meg. A legfejlettebb ifjakat, mint Propszt Máriát, Brandel Ferencet, de elsősorban a vezetőségi tagokat, nfjú Papp Károlyt Fandák Annát, Ritzel Évát a pártoktatásba javasoltuk. a többieket pedig a Petőfi iskola I. és 11. évfolyamára aL osztottuk be. A tavalyi tapasztalatok is azt bizonyí­tották, hogy e gondoskodás sokat javít a fiatalok fegyelmén, jobban megbecsülik az idősebbeket, közelebb kerülnek a párt­hoz, mélyül haza iránti szeretetük. Ili cm kisebb felelősséget érez azonban Gáti elvtárs mint -L' propagandista is. — Most is újra és újra beszélgetek hallgatóimmal, munka közben vagy utána egyaránt. Különö­sen figyelemmel vagyok az olyanokra, akik helytelenül értel­mezik az önkéntesség elvét a tanulásban. Egyébként a DISZ II. kongresszusán elfogadott új Szervezeti Szabályzat is ki­mondja, a DISZ-tag kötelessége, hogy: „Állandóan növelje politikai képzettségét, tanulmányozza a marxizmus-leniniz- must és terjessze fáradhatatlanul a tanításokat az ifjúság között.” Bízom a fiatalokban, hiszen a termelőmunka mellett a fényképész, a teke, az asztalitenisz, sakk szakosztályokban lelkesen dolgoznak. Nem lesz hba a tanulásukban sem. Ősszel még modellező szakkört is akcvnak indítani a MÖHOSZ-szal közösen. T ervei is vannak Gáti elvtársnak arra, hogy a fiatalok tanulását minél jobbon elősegítse. — Elég nagy klub­élet van üzemünkben — sorolja — éppen ezért berendezünk egy olvasószobát, hogy a fiatalok nyugodtan tanulhassanak Napról napra újabb létesít­mények készülnek szerte az országban, melyeknek célja, szebbé, gazdagabbá, kényel­mesebbé tenni az ember éle­tét. Minden új beruházás ál­lamunk figyelmes gondosko­dásának anyagi formát öltó bizonyítéka. Sokat ígérő jö­vőnk áldozatokat kívánó meg­alapozása mellett nem feled­kezik meg államunk minden­napi apró szükségleteink ki­elégítéséről sem. Megyénkben is számos beruházás tanúsko­dik erről, többek között köz­ségeink ivóvízzel való ellá­tásának megjavítása, mély- furatú kutak létesítése. Ebben az évben közel egy millió forint költséggel fúrtak új kutakat megyénkben. Leg­többet kapott ezen a téren a dombóvári járás, ahol Dal- mand, Döbrököz és Kurd köz­ségekben majdnem 400 ezer fo­rintot fordítottak kútak fúrá­sára. Egyedül a döbröközi kút 145 ezer forintba került álla­munknak. A szekszárdi járás­ban összesen 217 000 forint költséggel Tolna, Bátaszék, Pörböly községekben, a gyönki járásban 132 ezer forint költ­séggel, Gyönkön és Szakadá- ton javították meg idén a vízellátást. A szálkai és párl „Korszakalkotó” módszer... üt, s ne zavarják őket. 24 hallgatóm van, — folytatja — s az elméleti színvonal emelése érdekében a legjobbak közül megbízok néhányat, 2—3 fiatalt a többiek közvetlen segí­tésével. Még sokáig beszélgettünk, de ennyiből is látszik, hogy Gáti elvtárs és rajta keresztül bizonyára a többi fiatal is megfogadja Rákosi elvtárs példáját, tanítását, amelyet éppen az ifjúságról szólva mondott: „Én a tanulásban nem a gyötrő munkát látom, hanem azt a szellemi tőkét, ami később dúsan fog kamatozni.” (i—e) Nemrég cserélték ki a regi, láb bal hajtott varrógépeket mo­dern, villanymeghajtású gépekre. Beszélő számok kutak több mint 200 ezer fo­rintba kerültek államunknak. Ezek a számok száraz ada­tok, de e számokat népünk egészségügyi fejlődése, élet- színvonalának emelkedése te­szi beszédes tényékké. Géppel végzik a gom blyuk-kötést is. Jelenleg terményraktár, de papíron továbbra is a DISZ é a pári fiatalok helyisége. Úgy történt az egész dolog, hogy a múlt napokban kevés­nek bizonyult Páriban a ter­ményraktár. Erre Papszi József tanácselnök gondolt egy na­gyot és — szerinte —• korszak alkotót: — Van itt nálunk egy DISZ-helyiség. jó lesz az ter­ményraktárnak. — Igen ám, de ezt előbb ,,illene” megbe­szélni a tulajdonosával, a DISZ-szel. Papszi József erre is „kapásból” megadta a vá­laszt: — Hát az meg mi a csu­dának? Elvégre is a tanács az tanács ... És különben is, ha Értényben maga a járási ta­nácselnökhelyettes minden to­vábbi nélkül kiutalhatta a DISZ-helyiséget terményrak­tárnak, miért ne tehetném meg én? Mivel Papszi József inkább a gyakorlat híve, mindjárt ki­adta az „ukázt”, hogy „kor­szakalkotó” ötlete gyakorlattá váljon. Az illetékesek pedig hozzáláttak a terv kivitelezésé­hez: feltörték a DISZ- helyisé­get, a benne lévő bútordara­bokat, a gramafont és a többi „ócskaságokat” egymásra do­bálták és a termet teleöntötték gabonával. Mivelhogy nyitott ajtónál nem tárolhatják a ga­bonát, tettek az ajtóra egy jó erős zárat is. Mindehhez van egynéhány megjegyzésünk: 1. Állami szervnek nem áll jogában a párt és DlSZ-helyi- séget semmiféle célra igénybe venni. 2. Az ország kenyérellátása elsőrendű feladata mindené­nek. Most, a gabonabegyü.jtés kellős közepén megtörténhet, hogy az esős időjárás követ­keztében tárolóhely probléma van és a gabona tárolása miatt rendkívüli eszközökkel kell a tárolóhelyet biztosítani. A ta­nácsnak azonban még ilyen esetben sem áll jogában elven­ni a DISZ-helyiséget a DISZ megkérdezése nélkül. Ha más megoldás nincs, szükség esetén a DISZ felajánlja átmenetileg helyiségét gabonatárolására, és a DISZ tudta nélkül igénybe venni a fiatalok otthonát egyet jelent a Központi Vezetőség ifjúságra vonatkozó határoza­tának semmibevevésével. 3. Papszi József pari tanács­elnök arra hivatkozik, hogy úgy sincs DISZ-élet a község­ben és akkor minek a helyiség. Ha a tanács ilyen módszerek­kel „segíti” a helyi DlSZ-szer- vezetet és csak annyira tartja a fiatalokat, hogy egyszerűen „kiszórja” őket helyiségükből — nem is lehet jó DISZ-életre számítani. Tanulság: a pári tanácselnök módszerei nem voltak valami „korszakalkotók” . . . Boda

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom