Tolnai Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-26 / 200. szám

1955. AUGUSZTUS X. NAPLÓ 3 PÁRT ÉS PARTÉPÍTÉS + Taggyűlésen beszélték meg a bonyhádi kommunisták az ifjúság segítésével kapcsolatos feladataikat Az eimúlt napokban a bony­hádi alapszervezet kommunis­tái taggyűlésen beszélték meg a DISZ munkája terén elért eredményeket és megszabták a további feladatokat. A beszá­moló, melyet Papp Károly elv­társ, az alapszervezet titkára tartott, ismertette a pártszerve­zet munkáját, a DlSZ-szerve- zet munkájával kapcsolatban. Az elmúlt év tapasztalatai azt bizonyították, hogy maga a párt szervezet, a járási DISZ és a község tömegszervezetei nem sok segítséget adtak a DISZ- szervezetnek. A Központi Veze­tőség határozata után alaposan megváltozott a helyzet. Ezt a változást beszédes számokkal is alátámasztotta. Még a Köz­ponti Vezetőség határozata előtt mindössze 30 tagja volt a községi DISZ-szervezetnek, s azok sem igen működtek, addig ma már közel 200 főt számlál­nak. Igen örvendetes, hogy je­lenleg mintegy 30—35 dolgozó parasztfiatal is aktív, lelkes tagja a DISZ-szervezetnek. Az­előtt jóformán nem is volt pa­rasztfiatal a szervezetben. A beszámoló, majd a hozzászólások az ered­mények mellett azonban élesen felvetették a DISZ munkájával kapcsolatos hiányosságokat is. Legfőbb hibaként azt állapítot­ták meg, hogy a DISZ-szervezet vezetősége még mindig nem dolgozik egy ségesen. Gaál elvtárs, a DISZ- szervezet titkára igyekszik jól dolgozni, s minden segítséget megadni az ifjúságnak, de Enyedi elvtárs például jófor­mán semmit sem tett a DISZ munkájának megjavításáért. Alapjában véve tehát a párt- szervezet azt javasolta, hogy a A bonyhádi általános iskola nevelőtestülete nevében ígére­tet teszek itt a taggyűlés előtt, hogy a DISZ munkáját igyek­szünk a legmesszebbmenőkig segíteni.” Weisz Márkusz elvtárs el­mondotta: „Mi szülők is felelősek va­gyunk a DISZ-ért. Állapodjunk meg most egy közös tervben a fiatalok segítése érdekében.” Részletesen szólt a beszámoló és elmondták a felszólalók is, hogy a tanácstól is több segít­séget várnak a fiatalok. Elmon­dották például, hogy hiába kérték a fiatalok, még helyisé­get sem tudott biztosítani ne­kik a tanács. Ezt is a pártszer­vezetnek saját helyiségéből kel­DlSZ-vezetőség reszortfelelősei végezzék el becsületesen mun­kájukat valamennyien, ne csak egy-két ifjú dolgozzon. Különösen értékesek voltak a hozzászólások abból a szem­pontból, hogy önkritikusan be­széltek a DISZ munkájáról. Réther János elvtárs például ezt mondotta: „A hibákra mi mindig rá szoktunk mutatni, azonban vannak hibák, amikért bennünket terhel a felelősség. lett biztosítani. De ugyanez a helyzet a kulturális és szórako­zási lehetőségeik megteremtése, kibővítése terén is. Végezetül a beszámoló és a vita alapján a párttagság igen komoly határozati javaslatot fogadott el a DISZ munka további megjavítása érdekében Ezek szerint megbízta a tag­gyűlés Hágen Mátyás elvtársat, az alapszervezet vezetőségi tag­ját, hogy ifjúsági felelősként segítse a DISZ-szervezet mun­káját. A határozati javaslat szól ar­ról is, hogy a kommunisták segítik a szervezetet, elsősor­ban a 26 éven aluli pedagógu­sok beszervezésében is. ahol azok képességüknek meg­felelően foglalkoznak az ifjú­sággal, pártunk aranytartaléká­val. Ugyancsak megbízta a tag­gyűlés Weisz Márkusz elvtár­sat, hogy a DISZ-szervezeten belül beinduló oktatást rend­szeresen segítse, ellenőrizze, hogy az oktatásiév valóban hoz zájáruljon az ifjak szocialista neveléséhez. A határozati ja­vaslat elfogadása értelmében vállalták a kommunisták saját gyermekeik beszervezését és a tömegszervezetekben dolgozva, a többi szervezeten kívüli fiata­lok körében is olyan munkát végezzenek, hogy minél több fiatalt vehessenek fel a szerve­zetbe. A határozat sikeres végrehaj­tása érdekében a taggyűlés fe­lelősöket is választott az egyes pontokban foglaltak jobb meg­valósítása érdekében. Elsősor­ban szerepelt itt Papp Károly elvtárs, az alapszervezet titká­ra, de a többi vezetőségi tagok, kommunisták is, mint Nemes Ferenc elvtárs, Hágen elvtárs, Réther elvtárs és a többiek. A taggyűlés egyúttal elhatá­rozta azt is, hogy a következő taggyűlésen a megjelölt felelő­söket beszámoltatja végzett munkájukról. Az ifjúság munkájáért is elsősorban mi vagyunk felelősek A 4^1 ® fi» tigauy. •. — Vásári történei — A vajtai vásárban szaporán igyekvő kocsin többen ültek a bölcskei Vörös Október Tsz tagjai közül. Helleisz József, Horzovai Ferenc és felesége a hosszú út alatt beszélgettek éle­tükre!, munkájukról, eredmé­nyeikről. Volt .is miről beszélni, hiszen a Vörös Október termelő- szövetkezet tagsága példamutató an gazdálkodott ebben az évben. Szorgalmas, becsületes munká­jukat siker koronázta. Különösen ;a gabonafélék termesztése terén értek el kivó eredményt. Már ki is osztották az előleget, mégpe­dig búzából 5, árpából pedig 2 és fél kilót'munkaegységenként. Volt olyan tsz tag mint Tóth Ist­ván aki 35.40 mázsa búzát vitt haza, de ez csak előleg. Ezeket az eredményeket látják a még kívülálló egyénileg gazdálkodó parasztok is, nem véletlen tehát, hogy a legutóbb megtartott köz­gyűlésen újabb 7 gazda, közöt­tük Kiss Ferenc 4 holdas és Ka­nász József gazdák kérték felvé­telüket. — Nem azért mondom, de jobban megy a munka. — Ez igaz Jóska bácsi, jövő­re mégjobban kell mennie, mert sokat tanult ám elnökünk azon az egyéves iskolán. Majd együtt váll-váll mellett dolgozunk, hogy hírnevet szerezzünk termelőszö­vetkezetünknek. eszélgettek s egyszer azon -E* vették észre magukat, hogy már a célnál is vannak. A vásár tarka színekben pompázó tömege csakhamar befogadta az újabb és újabb jövevényeket. Na, de ne veszítsük szem elől bölcskei ismerőseinket, kísérjük ókat, vajon mi célból jöttek ily messzire. — Ott, az a fekete, kérdezzük meg mennyiért adják — muta­tott Horzováné egy jó állású fe­kete tehénre. KARCOLAT Sürgetés! Határidő: üzonnal Egy kis papírdarab hever az utcán ... Reggeli munkába sie­tő emberek mennek el mellette. Némelyik talán rá is lép. — Eh, mit, egy papírdarab — gondol­ja egyik-másik. Nagyobb gon­dot fordíthatnának a város tisz­tántartására, mennyi papírda­rab hever szanaszét az utcán — így némelyek. Vannak, akik észre sem veszik. Talán jön majd egy szélro­ham és elsodorja. Viszi az ut­cán, árkon keresztül és végül megfeneklik majd egy pocso­lyában, s lassan enyészetnek in­dul. Az lesz a sorsa, mint szám­talan elhullatott, elszórt, utcán heverő papírlapnak. Pedig ez nem olyan közönséges papírlap mint a többi, de ez majd ké­sőbb derül ki. Valami jólelkü tündér egy járókelő figyelmét éppen erre a kis papírdarabra irányította. A járókelő kiváncsi ember lé­vén, felvette, nézegetni kezdte, milyen célt is szolgálhat az a kis összetűzött papírdarab, raj­ta a pecsét „Hivatalból díj áta- lányozva.” — Úgy látszik, ezt valakinek küldeni akarják — morfondírozott magában — no hiszen, így egész biztosan gyor san megkapja a címzett. Lás­suk csak, kinek szól. A Tolna megyei Begyűjtési Hív, Szekszárd küldi 998/1955 szám alatt a Járási Begyűjtési Hivatalnak Szekszárdra. Kiván­csi járókelőnk a másik oldalára fordítja a kis papírdarabot. „Tárgy: Csapó József faddi la­kos panaszának sürgetése. Sürgetés! Határidő: azonnal. 998/1955. szám alatt.” A „sür­getés” és az „azonnal” szavak még külön alá vannak húzva. — Ezt nem értem, — mor­fondírozik magában a megta­láló. — A Megyei Begyűjtési Hivatal ugyancsak alkalmazza az önköltségcsökkentést, „szél­postást” alkalmaz, az nem ke­rül semmibe. Az meg talán sztrájkbalépett, hogy a levél az utcán fenekle't meg. Kiilcnös, fölöttébb különös. Az a bizonyos faddi Csapó József így aztán várhatja, hogy orvosolják a panaszát. Hirtelen megcsóválja fejét a mi járókelőnk. — Ezt már nem értem! A levelet a Megyei Be­gyűjtési Hivatal küldi a szek­szárdi Járási Begyűjtési Hiva­talnak. Miért, hever akkor a jár dán a Széchenyi utcában, ami­kor a megyei és a járási Be­gyűjtési Hivatal egy épületben van a Mikes-utcában? Bognár István — Megkérdezhetjük — egye­zett bele a férj. — Mit kér ezért a jószágért gazduram? — 4500 forint. — Először? — Először is, meg másodszor is. Nem adom olcsóbban, én is­merem ennek a tehénnek az ér­tékét. — Hát, ha ismeri, tartsa meg. En 3500 forintnál nem adok töb­bet érte. — Azért a pénzért biz nem köti a kocsija után. E lég az hozzá, nem tudtak megegyezni. Otthagyták a fekete tehenet, hogy keresnek egy másikat. Találtak is. Azt 4000 forintra tartották. Éz lenne az igazi — gondolta a férj. Ol­csóbb, meg a színe is jobban tet­szik. Igen ám, de az asszony, vál tig azt hajtogatta, hogy — Menjünk vissza, én azt, a fekete tehenet akarom. — De értsd meg, hogy . .. — Nekem ne beszélj, te nem értesz a tehenekhez, csak a mal- teros kanálhoz, hiszen kőműves vagy de én ... — Lehet, hogy igazad van — szólt kicsit dühösen a férj, — de akkor jó volt a malteros kanál, amikor a tehénrevalót megszerez tem vele, a 21.50 mázsa búzát, meg az árpát. S zó, szót követett, végül ismét a fekete tehénnél kötöttek ki. — No, megvenném ezt a Ci­gányt ha olcsóbban adná, mert a feleségem nagyon ragaszkodik hozzá. No . ..? — 4400 — válaszolt az eladó, — de ennél alább . .. — 4200. — Nem adom! — Hát ha nem adja akkor vigye haza, aztán őrizze tovább, mert én ... — Ne tüzeljen szomszéd, meg tudunk mi egyezni, még maga is tesz hozzá egy kicsit, hogy egyőnknek se legyen igaza. 4250 forint, no, megfelel. Itt a kezem, nem disznóláb, kössük meg a vásárt. Megtörtént. Horzova Feri bácsi annak rendje és módja sze­rint leszámolta a Cigányért járó pénzt, aztán a kocsi saroglyához kötötték és elindultak haza. Tel­jesült a régi álom, megvan a te­hén — gondolta az asszony. Most már gyűjthetünk a házra, gondolta a férj mintegy válasz­képpen. B. R. Levelezőnk írja: Pártszervezetünk kommunistái példát mutattak- Most már bátran mondhatjuk azt, hogy a termelőszövetkeze­tünk megalakulása óta még így, mint ebben az esztendőben so­sem álltak a tagok egyöntetűen és egyemberként a közös mun­kához. Helyes gazdálkodással elértük azt, hogy gabona ter­méseredményeink messze túl­szárnyalják a tervszerinti átlag termést. Ebben az évben be­adási kötelezettségeink teljesí­tésén és az államunknak sza­badfelvásárlási áron eladott ga­bonán kívül, búzából már csép- lés közben 5 kilogramm előleget tudtunk szétosztani munkaegy­ségenként. Úgy számítjuk, hogy a zárszámadáskor még 3 kilo­gramm búza kerül szétosztásra. Negyvenhárom hold területről 594.28 mázsa árpát takarítot­tunk be. Az állammal szem­beni kötelezettségek teljesítése után 1.70 kilogrammot osztot­tunk a tagoknak munkaegysé­genként, 300 mázsát meghagy­tunk a sertésállományunk ta­karmányozására. Sertésállomá­nyunk szaporulati tervét is túl­teljesítettük. A kapásnövényeink gazoló kapálását csak felerészben tud­tuk elvégezni, mivel a munka­erőt a kenyérgabona szárításá­ra kellett átcsoportosítani. Ezek ben a munkákban is példát mu­tattak üzemi pártszervezetünk kommunistái. A párttagjaink közül személyes példamutatá­sával kitűnt Bakos János elv­társ üzemi párttitkár, Lőrincz Béla DISZ titkár, Pere István­ná és munkacsapata, továbbá Antal Domonkos, Nagy Lajos és Balogh Gábor termelőszövet­kezeti tagok lelkesen vették ki részüket a közös munkából. SIMON LAJOS, a grábóci Alkotmány Tsz elnöke. uAlsónánai szemle Alsónána kicsi község. Lakosai az ország különböző vi­dékeiről idekerült dolgos, munkaszerető parasztemberek. Va­lamikor akadtak a faluban olyan emberek is, akik azt mond­ták; ezzel a „sokfajta“, „vegyes“ néppel nem sok eredmény­re lehet jutni. A valóság ezt megcáfolta. Rákóczi István elvtárs, a tanács VB elnöke régi kommu­nista, a „Viharsarokból” került ide családjával. Hat éve vezeti a községet, közmegbecsülésnek örvend, szeretik és tisztelik a falu lakosai. — Sokat küzdöttünk — mondja — amíg idáig eljutottunk. Eleinte kicsit még magam is azt hit- I tem, hogy nehéz lesz ezzel a sokféle helyről idetelepített nép- | pel boldogulni. Farkas elvtárs a tanács VB titkára már az eredményeket sorolja: 1949-ben napközi otthont építettünk 20.000 forintos beruházással. Az 1950-es év nagy eseménye a 25.000 forintos költséggel létesített mozi rxilt. 1951-ben két 1 nagy kívánsága teljesült a község lakosainak: villanyt kap- j tunk és 450.000 forintos beruházással újjáépítettük a hegy- 1 csuszamlás következtében járhatatlanná vált Várdomb felé vezető bekötőutat. 1952-ben a dolgozó anyák kívánsága telje­sült, amikor 60.000 forintos beruházással idénybölcsődét léte­sítettünk. 1953-ban új egészségházát kaptunk, majd 1954-ben büszkeségünk, az új iskola épült fel 350.000 forintos költség­gel. A község lakosainak régi kívánsága teljesült az idén megnyílt szövetkezeti fiókbolttal is. Farkas elvtárs ezután az Alkotmányunk ünnepén avatott új kultúrházról beszél. A 22.000 forintos újjáépítési költséghez 15.000 forint értékű tár­sadalmi munkával járultak hozzá a falu dolgozói. * A falunak két termelőszövetkezete van, a Dózsa és a Világszabadság. A Dózsa a régebbi, még 1949-ben alakult. Jelenleg 150.000 forintos beruházással saját erejükből 40 férőhelyes istállót, takarmányost, tejházat és darálóhelyisé­get építenek, ami már az idei télre el is készül. Ezévi termés- eredményeik átlaga sokkal jobb volt a tavalyinál. Búzából a tavalyi 6 mázsával szemben az idén 10 mázsa volt az átlag, őszi árpából pedig a tavalyi 8 mázsával szemben 15 mázsa. Fő célkitűzésük az állattenyésztés fejlesztése. Ebből a célból az idei silózási tervükben 600 köbméter silótakarmány készí­tése szerepel. Decsák István elvtárs, a Dózsa Tsz elnöke el­mondja, hogy a múltheti VB ülésen öszehasonlítást tettek Metzger Mihály tsz-tag és Rozsnaki Imre mintagazda-jel- vénnyel kitüntetett egyénileg dolgozó paraszt várható évi jövedelme között. Az eltérés szembeötlő volt Metzger elvtárs javára: 8 ezer forint, pedig Rozsnaki elvtárs negyedmagával dolgozik a gazdaságában, míg Metzger elvtárs egyedül érte el a tsz-ben ezt a jövedelmet. A Dózsa Tsz két tagját, Korenka Imre és Ivanics Já­nos fogatos elvtársakat Alkotmányunk ünnepén jó munká­jukért „Kiváló termelőszövetkezeti tag“ jelvénnyel büntet­ték ki. * Hegedűs János elvtársat a Világszabadság Tsz elnökét munkában lehet megtalálni. Dolgoznak vasárnap is, jár a cséplőgép, hordják a gabonát be a raktárba. — Milyen eredmények várhatók? — Jók — mondja He­gedűs elvtárs meggyőződéssel. Futtában mondja el, hogy ne­kik is vannak terveik, be akarnak nevezni a fiatalok a DISZ Központi Vezetőség silózási versenyébe és ősszel sze­retnének egyesülni a Dózsával... Berreg a motor, előreszö­kik a kocsi és már repíti is őket újabb szállítmányért. * Az iskola irodahelyiségében Makláry Sándor igazgató- helyettes elvtárs található. Folynak az iskola épületének tata­rozást munkálatai, készülnek az új tanévre, hogy az alsó­nánai gyerekeket szépen kijavított, kimeszelt, tiszta iskola várja szeptember elsején. — Az iskola nemrég épült — mondja Makláry elvtárs és \ büszkék vagyunk arra, hogy évente átlag öt-hat fiatalt kül- \ dünk el középiskolába tanulni. Ma már olyan növendékeink is vannak, mint Reményi Mária, aki Dénes-szálláson igaz­gató-tanítónő, Bálint Viktor, aki szintén a mi iskolánkból került ki és ma már állatorvosi képesítéssel rendelkezik, vagy Orcskai Imre, aki katonatiszti pályát választott élethivatásul. Mivel Makláry elvtárs a helyi népkönyvtár vezetője né- | hány kérdésre errevonatkozólag szívesen válaszol. Elmondja, hogy jelenleg 450 kötete van a könyvtárnak, i ami a Jcönyvgyüjtő hónap folyamán örvendetesen szavoro- dott a dolgozók által eddig adományozott 30 kötettel. 250 ol­vasója van a könyvtárnak, amit most egy olyan mozgalom­mal kívánnak kiszélesíteni, hogy minden olvasó szerezzen még egy olvasót. — Községünk lakosságának igénye az olvasás iránt az utóbbi években hatalmas mértékben megnövekedett — jegyzi meg befejezésül Makláry elvtárs. S * Páskuli Eszter óvónő, DISZ titkárhelyettes elvtársnő az óvodában foglalatoskodik. A kicsinyek éppen ebédutáni ál­mukat alusszák. A DISZi-szervezet életéről kérdezzük Páskuli elvtársnőt. Szeretnénk a tsz-ek segítségére lenni az üzemi DISZ szervezetek létrehozásával — mondja. — S most, hogy fel­épült új kultúrházunk, semmi akadálya nincs annak, hogy a kultúrélet területén is munkához lássunk. A Világszabad­ság Tsz-nél silózó brigádot szerveztünk, amely be fog nevezni a DISZ K. V. silózási versenyébe. Terveink között szerepel még az újonnan létesített Rákosi-park patronálása, védnök­séget fogunk fölötte vállalni. — Kettőezerötszáz forintos költséggel most tataroztatta helyiségünket a községi tanács — jegyzi meg Páskuli elv- társnő nagy megelégedéssel. Elmondja még, hogy a sportélet is fellendülésnek indult a fiatalok között. A járási DISZ-bizottságtól most kapott a szervezet 2000 forint értékben a tagtoborzásban végzett jó munkája jutalmául sakkot, teljes röplabda felszerelést, torna- é's futócipőket. A tanács pedig három csapat részére is ele­gendő labdarúgó felszerelést bocsátott a fiatalok rendelke­zésére. A sport területén igen sokat foglalkozik a fiatalokkal Masányi Marót elvtárs, az iskola torna tanára és Kurcsi Jó­zsef elvtárs, a fiatalok „Józsi bácsija.“ A fiatal pedagógusok valamennyien a DISZ-ben dolgoznak és különösen kitűnik közül Lányi Ernő, Lányi Ernőné, aki a DISZ Petőfi iskola első évfolyamának vezetője. Az idei oktatási évben már egy első és egy második évfolyamot indítanak be a fiatalok kö­zött. A DISZ szorosan együttműködik a MÖHOSZ-szal, a fia­talok hazafias szellemben történő nevelése érdekében. — H. L. —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom