Tolnai Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-20 / 196. szám

TOLK ltf r t) l o Világ proletárjai egyesüljetek AI M D NAMHEGYEI PÄRTBIZOTT J AG AN AK LAPJA Köszöntjük Alkotmányunk hatodik születésnapját! V. _________________________) X II. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM. ÁRA: 50 FILLÉR. SZOMBAT, 1955. AUGUSZTUS 20. ALKOTMÁNYUNK ÜNNEPERE Hat esztendeié annak, hogy az országgyűlés törvénybe ik­tatta a magyar nép Alkotmá­nyát. Hat esztendeje annak, hogy hazánk történelmében elő szőr maga a szabaddávált nép hozta létre, iktatta törvénybe: Népköztársaságunk jogi alap­törvényét. Ebbe az alaptör­vénybe rögzítette le, foglalta írásba mindazokat az eredmé­nyeket, amelyeket dolgozó né­pünk, a párt vezetésével, négy- esztendős kemény küzdelem­ben, a tőkés, reakciós elemek elleni harcban elért. 1949. aug. 17-én a magyar országgyűlés, az Alkotmány törvénybe ikta­tásával, szentesíti a nép hatal­mát, tanúságát adja annak, hogy a hős szovjet katonák vé­re nem hiába ömlött ki, hanem termékeny talajra hullott. De tanúságát adja annak is, hogy a párt vezette magyar munkás- osztálynak, a magyar népnek, a reakció ellen megvívott tör­ténelmi jelentőségű harca meg­hozta a gyümölcseit. És ma, amikor e nagy nap 6. évfordulóját ünnepeljük, fel­mérve az azóta eltelt idő ered­ményeit, boldogan és büszkén énekelhetjük Hollós Korvin La­jos költőnkkel együtt, hogy: ,,Hazáin vagy végre, csillag- arcú ország hol negyven évig koldus ide­genként lézengtem csak s miként a többi szolgák, lázongtam, a robotban nem pihenvén.” E történelmi jelentőségű ok­mány törvénybe iktatása óta 6 esztendő repült el nemzetünk felett. Az elmúlt 6 év eredmé­nyei, Népköztársaságunk egész fejlődése azt igazolja, hogy Al­kotmányunk minden sora, min­den mondata népünk létérde­keit szolgálja. Ezért van az, hogy az Alkotmány törvénybe iktatása óta a magyar munkás- osztály a dolgozó parasztsággal szövetségben, nemcsak megtar­totta, megszilárdította az 1949-ig elért eredményeket, hanem ép­pen az Alkotmányban lefekte­tett jogok és kötelességek bir­tokában tovább halad a szo­cialista építés útján. Az évfor­duló jelentőségét csak növeli az a tény, hogy az elmúlt évek alatt kellett megvívni népünk­nek, pártunknak a harcot a jobboldali torzítok ellen. A jobboldali elhajlók káros néze­tekkel és gyakorlatukkal tá­madták eddigi eredményeinket és ezen keresztül Alkotmá­nyunkat is. Az a mód, amilyen lelkesedéssel fogadta dolgozó népünk Pártunk Központi Ve­zetőségének márciusi határoza­tát, azt bizonyítja, hogy mun­kásosztályunk, egész dolgozó népünk továbbra is tántorítha- tatlanul kitart Alkotmányunk szelleme mellett. A magyar nép egy évezreden át verejtékezve építette, véré­vel védte minden viharral szembeszállva, országát, hazá­ját. Mindezekért cserébe egy évszázadon át csak az elnyo­más, kizsákmányolás jutott ne­ki osztályrészül. Hogyne ra­gaszkodna hát, akkor az Alkot­mányhoz, hogyne védené hát azt az alaptörvényt, amely ezer éves elnyomás és jogtiprás után magát a sokat szenvedett népet teszi az ország urává, a hata­lom birtokosává. A mi Alkot­mányunk valóban a nép Alkot­mánya, olyan Alkotmány, ame­lyet csak egy felszabadult or­szág népe alkothat magának. „A Magyar Népköztársaság­ban minden hatalom a dolgozó népé” szögezi le népi demo­kráciánk alaptörvénye. Ez a cikkely azt a hatalmas változást fejezi ki és rögzíti le, amely államunk rendszerében végbement. Azt fejezi ki, hogy hazánk „urak országából a dol­gozók hazája lett”. Azt törvé­nyesíti, hogy elsöpörtük a régi vármegye-rendszert, az összes dzsentri főszolgabírókkal, főis­pánokkal, a Mádi-Kovácsokkal és társaikkal együtt, és helyette megvalósítottuk a tanács-rend­szert, amelyen keresztül széles­körű demokratikus választás útján maguk a dolgozók köz­vetlenül vesznek részt a hata­lom gyakorlásában. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Tolnamegyei Tanács tagjai között ott találjuk me­gyénk munkásosztályának 23 képviselőjét, 15 tsz-tagot, 12 egyéni parasztot. 11 értelmisé­git, a dolgozó nép fiaiból lett katonatisztet, a fiatalok, a nők küldötteit. De ezt mondhatjuk a járási és a helyi tanácsokról is. A községi tanácselnökök kö­zött ott találjuk Hornyák Már­top elvtársat, a munkásból lett tanácselnököt Dombóváron, Hegyi elvtársat, a dolgozó pa­rasztból lett tanácselnököt Kö- lesden, Jancsó Mártonnét Pak­son. A nép hatalma érvényesül, a nép küldöttei irányítják a rendőrség, ügyészség és a bí­róság munkáját is. Az ország­gyilkos Rajnissok és népnyúzó társaik helyett a dolgozó nép fiai képviselik megyénk lakos­ságát az Országgyűlésben is. Király László, Bogos Domon­kos, Piros Lászlóné, Mónus István és a többiek kivétel nél­kül munkások, parasztok és dolgozó értemiségiek ,akik az országgyűlés többi küldötteivel együtt hűségesen a nép ügyét szolgálják, a nép hatalmának megtestesítői. Mindez világos bizonyítéka annak, hogy Alkot­mányunknak ez a pontja sem írott malaszt, hanem reális va­lóság. Alkotmányunk kimondja, hogy: „A dolgozó nép . . . Követke­zetesen építi a gazdaság szo­cialista rendjét.” Az Alkotmány törvénybeik­tatása óta eltelt idő alatt jelen­tős eredményeket értünk el az szocializmus építésében, népgaz daságunk fejlesztésében, lakos­ságunk élet- és kultúrszínvona- lának emelésében. Ez alatt az idő alatt fejeztük be első öt­éves tervüket és hajtottuk végre az életszínvonal emelésé­nek, a haza védelmének alapját a szocialista iparosítást. Jelentős eredményeket ér­tünk el megyénk iparának fej­lesztésében is. Korszerűsítettük a Tolnai Textil és a Selyemfo­nógyárat, a bonyhádi Zománc­gyárat, futószalagrendszert ve­zettünk be a bonvhádi Cipő­gyárban. Jelentősen gépesítet­tük kender- és téglagyárainkat. Uj gépjavító üzemet építettük a megye székhelyén. És ami a gazdaság szocialista rendjének építésével együtt jár. fürdőket, ebédlőket, napközi otthonokat építettünk az üzemek dolgozói részére. Alkotmányunk szellemében tevékenykedtünk a mezőgazda­ság szocialista átszervezésének ügyében is. A felszabadulás előtt a megye parasztságának jelentős része az Eszterházyak és társaik birtokán élte a nincs­telen zsellérek sanyarú életét. Az egy-kétholdas kisparasztok pedig nyögték a bank, a ma­lom uzsora keserveit. A felsza­badulással teljesült a Tolna me gyei nincstelenek, kisparasztok vágya. A föld jogos tulajdono­sainak birtokába került 224.223 kh. föld, amit 23.684 nincste­len és kisparaszt kezébe ad­tunk. Alkotmányunk törvénybe iktatásakor a földhözjuttatottak már végleg birtokukba vették jogos tulajdonukat. De ezzel a ténnyel még nem fejeződött be megyénk mezőgazdaságának történelmi változása. Az elmúlt évek alatt megindult a mező- gazdaság szocialista fejlődése, amely szebbé, boldogabbá te­szi a dolgozó parasztok életét. Ezt a fejlődést mi sem bizo­nyítja jobban, mint az, hogy megyénkben ma már 18 állami gazdaság nyújt biztos megélhe­tést, 15 gépállomás 414 erőgépé­vel ,aratógéppel és kombájnnal könnyíti meg a dolgozó parasz­tok életét, munkáját. Alkotmányunk törvénybe ik­tatása óta jelentősen fejlődött egyéni parasztságunk öntudata, gondolkodásmódja is. Az a tény, hogy megyénk területén 5724 cseléd 60.962 kh. földdel a közös gazdálkodás útját vá­lasztotta, hogy napjainkban is naponta lépnek be a termelő­szövetkezetekbe .azt bizonyítja, hogy dolgozó parasztságunk az Alkotmány szellemében egyre inkább a gazdaság szocialista rendjét vallja magáénak. S hogy Alkotmányunknak ez a pontja is mennyire a nép érde­keit szolgálja — mennyire a dolgozó nép felemelkedését célozza — mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a közös gazdálkodás útját választó dol­gozó parasztok olyan milliomos termelőszövetkezeteket terem­tettek, mint a tamási „Vörös Szikra”, a bonyhádi „Dózsa Népe”, a tengelici „Petőfi”, a Simontornyai „Alkotmány” stb. ahol a középparasztokénál maga sabb életszínvonalat biztosíta­nak tagjaiknak. A dolgozókról való határtalan gondoskodást tükrözi Alkot­mányunk Vili. fejezete is. Biztosítja a dolgozók munká­hoz, üdüléshez, pihenéshez való jogát — védi a dolgozók egész­ségét, bizosítja a művelődéshez való jogot a törvényelőtti egyen, lőséget, s a nők egyenlőségét. E jogok biztosításának jelen­tőségét, nagyszerűségét csak akkor tudjuk a maga valóságá­ban értékelni, ha összehasonlít­juk mai helyzetünket a felsza­badulás előtti idővel. Megyénk dolgozói közül ki ne emlékezne az átkos munkanélküliségre, a „köpködő sarkokra”, az „ingyen levest” osztó rendszer megaláz­tatására, az éhező proletár gye­rekek elkínzott tekintetére. És csak az nem látja, aki nem akarja, hogy mindezeket elsö­pörte, megszüntette a proletár­állam a tőkésekkel együtt. Ma hazánkban is, megyénkben is biztosítva van a munkához való jog és nem munkanélküliség, hanem munkaerőhiány lépett fel. Tanácsszerveinknek nem a munkanélküliek elhelyezése, hanem a munkaerőszükségletek kielégítése okozza a gondot. Alkotmányunk szellemében gondoskodik államunk a dolgo­zók pihenéséről, üdüléséről is. Minden dolgozónak biztosítja a fizetéses szabadságát. Csak ez év első felében egyedül a szak- szervezet megyénkből 1160 fő­nek biztosított kétheti nyugodt üdülést. Megyénkben a felsza­badulás előtti 13—14 ezerrel szemben ma 47.700 dolgozót ré­szesít államunk ingyenes gyógykezelésben, egészségügyi ellátásban. — A fel- szabadulás óta a szekszárdi kórház 9 osztállyal bővült. Uj kórházat létesítettünk Pince­helyen. Felállítottunk 4 tüdő­gondozót, 3 szülőotthont, 2 egészségügyi gyermekotthont, 37 állandó és ideiglenes bölcső­dét, amiről a felszabadulás előtt beszélni sem lehetett. Amíg a felszabadulás előtt csak 15 — most pedig már 58 eü.-védőnő vigyáz a terhes anyák és kis­gyermekek egészségére. Mind­ez csak töredéke annak, amit Alkotmányunk szellemében né­pünk egészségvédelme érdeké­ben tettünk. Hisz csunán egész­ségügyi beruházásokra 8.5 mil­lió forintot fordítottunk. De sokat tettünk népünk mű­velődése érdekében is. A felsza­badulás előtt vajon ki törődött, az okostekintetű, talpraesett proletárgyerekek taníttatásá­val. A felszabadulás előtti négy gyei szemben ma 13 középisko­la működik és évente kb. 600 érettségizett munkás, paraszt és értelmiségi gyerek kerül ki be­lőlük. A VIII. osztályos iskola, a szakosított oktatás bevezeté­se, a 106 új kultúrotthon, a 137 könyvtár, a mozik számá­nak szaporítása mind, mind a dolgozók kulturális fejlődését, művelődését szolgálja. Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy nem véletlen jelenség az, hogy dolgozóink műveltebbek, egészségesebbek, boldogabbak. Ez azért van így, mert Pártunk, Népköztársaságunk az Alkot­mány szellemében határtalan szeretettel gondoskodik dolgozó népünk anyagi és kulturális fej lődéséről. Nem véletlen az hogy okos, talpraesett, asszonyaink, leányainak százai és ezrei tűn­nek ki a fizikai és szellemi munkában és a férfiakkal váll­vetve vesznek részt a nagy or­szágépítő munkában. Ez azért van így, mert Pártunk, álla­munk hűen az Alkotmány szel­leméhez, minden területen biz­tosítja a nők egyenjogúságát és egész sor fontos intézkedéssel segíti is annak gyakorlati meg­valósítását. Ma, amikor Alkot­mányunk törvénybe iktatásá­nak 6-ik évfordulóját ünnepel­jük, az eredmények, a jogok mellett beszélni kell a köteles­ségekről is, hisz a kötelességek betartása nélkül nem tudnánk tovább fokozni eddigi eredmé­nyeinket. Alkotmányunk, ha­zánk minden dolgozója számá­ra kötelességként írja elő a népvagvon, a társadalmi tulaj­don védelmét. A mi kezünk­ben, a dolgozók kezében van­D szekszárdi járás termelőszövetkezeti DISZ-szervezeteinek versenye A szekszárdi járásban felsza­badulásunk 10. évfordulója al­kalmából egészéves felszabadu­lási versenyt indítottak. Ehhez a versenyhez a termelőszövet­kezetek DISZ fiataljai is nagy lelkesedéssel csatlakoztak. A szekszárdi járás DISZ bi­zottsága a járási tanács mező- gazdasági osztályával karöltve a fiatalok versenyét legutóbb értékelte az alábbiak szerint: Az első helyezést a faddi Sza­badság Földje Tsz DISZ szervezete érte el, Priger Ferenc DISZ titkár vezeté­sével. A tsz fiatalsága már a tavasz folyamán nagy lendülettel kez­dett a munkák elvégzéséhez. Elvégezték a kukorica három­szori kapálását. Az aratás gyors elvégzése érdekében aratóbri­gádot szerveztek, majd az ara­tás befejezésével ez a brigád a cséplésliez fogott hozzá. A lá­nyok is példamutatóan kivet­ték részüket a munkából. Klop- csik Mária például eddig már 200 munkaegységen felül telje­sített. A tsz fejlesztésében is kiveszik méltóan a részüket, mint Priger Ferenc, Herényi István, akik a napi munka elvégzése után az agitációs bri­gádban dolgoznak. A második helyezést Csörgő Mihály DISZ titkár vezetésé­vel a faddi Búzakalász Tsz DISZ fiataljai nyerték el. Az alapszervezet 14 tagja mint egy család egységesen dolgozik. Jó munkájuk az elért munka­egységeknél is megmutatkozik. Ifjú Strasszer József például eddig 326, Hajdú Rozália 211 munkaegységet teljesített a többi között. A tsz fiataljai si­lózó brigádot alakítottak, amely vállalta, hogy egy 100 köbméteres silógödröt készíte­nek. Ez a munka befejezéshez közeledik. Harmadik helyezést a báta- széki Búzakalász Tsz DISZ szervezete érte el. Nemrégiben alakult ez a szer­vezet, de máris jó eredménye­ket tudnak felmutatni a fiata­lok. Hét taggal alakult meg a szervezet s már eddig 21 fia­talt szerveztek be. Méltán büsz­kék a termelőszövetkezetek tagjai az itteni fiatalokra. Sten­ge József például fiatal kora ellenére már eddig 376 munka­egységet teljesített, de ugyan­így lehet sorolni Teleki Istvánt, vagy a lányok közül Pé­ter Erzsébetet, a fiatal asszo­nyok közül Orbán Ferencnét és Kajtár -Ferencnét. Silózá brigádot is alakítottak. A jutalmakat a versenytér- tékelö bizottság ma, augusztus 20-án adja át a három legjobb eredményt elérő DlSZ-szerve- zetnek. nak az alapvető termelőeszkö­zök. Nekünk kell azt óvni, vé­delmezni, megbecsülni, és meg­vetni, leleplezni azokat, akik dolgozó népünk vagyonát her­dálják, pocsékolják. Alkotmányunk leszögezi azt is, hogy: „A haza védelme a Magyar Népköztársaság minden polgá­rának szent kötelessége.” Ha valaha történelmünk so­rán bármikor is volt alapja a nép hazafiságának, akkor most van. Az az alapja, hogy ma a haza tényleg a dolgozók hazája, mert a sokat szenvedett ország minden anyagi és szellemi kin­cse a nép felemelkedését szol­gálja. Ez az igazi hazaszeretet alapja és nincs nemesebb ügy, mint egy olyan hazát szolgálni, ahol a dolgozó nép „okos gyü­lekezete” az ország gazdája. Nincs nemesebb üev. mint a nép hazáját védeni, óvni, a szol gaságot, az elnyomást, a ki­zsákmányolást visszaállítani akaró imperialistákkal és csat­lósaikkal szemben. Alkotmányunk törvénybe ik­tatásának e mai évfordulóján büszkén állapíthatjuk meg, hogy becsülettel helyt álltunk, éltünk az Alkotmány-adta le­hetőségekkel, hogy olvan ered­ményeket értünk el, amire csak egy felszabadult ország függet­len népe képes. Alkotmányunk 6-ik évfordulója kötelez is ben­nünket. Arra kötelezi megyénk minden becsületes dolgozóját, valamennyiünket, hogy erőnk teljes megfeszítésével küzdjünk harcoljunk Alkotmányunk szel­lemében, a szocialista építés to­vábbi sikeréért. Arra kötelez bennünket, hogy vigyük siker­re az ipar korszerűsítésének a technika fejlesztésének ügyét. Hogy lankadatlan szorgalom­mal tevékenykedjünk tovább a mezőgazdaság szocialista átszer vezése nagyszerű ügyének megvalósításáért. Arra kötelez bennünket, hogy csökkentsük az önköltséget, emeljük a ter­melékenységet az iparban és emeljük a terméshozamot a mezőgazdaságban. Hogy taka­rékoskodjunk a pénzzel, anyag­gal, emberrel és azzal is hozzá­járulunk népünk életszínvonalé nak további emeléséhez. Ez az évforduló arra kötelezi minden hazáját szerető — népét tiszte­lő becsületes dolgozót, hogy tartsa és tartassa tiszteletben Népköztársaságunk törvényeit, hogy minden becsületes dolgo­zó paraszt tegyen eleget be­gyűjtési és adófizetési kötele­zettségének. Hogy megyénk minden dolgozója tevékenyen vegyen részt a munkás-paraszt szövetség erősítésében, a béke védelméért folyó nagyszerű küzdelemben. Ez a mai nap legyen fogadfe- lomtétel megyénk minden dol­gozója számára. Legyen fogada­lomtétel arra, hogy továbbra is lankadatlan szorgalommal dol­gozunk, hogy Alkotmányunk minden fejezetét betartjuk és betartatjuk. Ha így fogunk él­ni és így fogunk dolgozni, ak­kor meglesz a biztosítéka an­nak, hogy Alkotmányunk tör­vénybe iktatásának 10-ik év­fordulóján még nagyobb ered­ményekről tudjunk számot adni. PERECSI FERENCNÉ MP. VB. adm. oszt. vezető

Next

/
Oldalképek
Tartalom