Tolnai Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-20 / 196. szám

TOLK

ltf

r

t) l o

Világ proletárjai egyesüljetek

AI M D

NAMHEGYEI PÄRTBIZOTT J AG AN AK LAPJA

Köszöntjük Alkotmányunk hatodik születésnapját!

V.

_________________________)

X

II. ÉVFOLYAM, 196. SZÁM.

ÁRA: 50 FILLÉR.

SZOMBAT, 1955. AUGUSZTUS 20.

ALKOTMÁNYUNK ÜNNEPERE

Hat esztendeié annak, hogy az országgyűlés törvénybe iktatta a magyar nép Alkotmányát. Hat esztendeje annak, hogy hazánk történelmében elő szőr maga a szabaddávált nép hozta létre, iktatta törvénybe: Népköztársaságunk jogi alaptörvényét. Ebbe az alaptörvénybe rögzítette le, foglalta írásba mindazokat az eredményeket, amelyeket dolgozó népünk, a párt vezetésével, négy- esztendős kemény küzdelemben, a tőkés, reakciós elemek elleni harcban elért. 1949. aug.

17-én a magyar országgyűlés, az Alkotmány törvénybe iktatásával, szentesíti a nép hatalmát, tanúságát adja annak, hogy a hős szovjet katonák vére nem hiába ömlött ki, hanem termékeny talajra hullott. De tanúságát adja annak is, hogy a párt vezette magyar munkás- osztálynak, a magyar népnek, a reakció ellen megvívott történelmi jelentőségű harca meghozta a gyümölcseit.

És ma, amikor e nagy nap 6. évfordulóját ünnepeljük, felmérve az azóta eltelt idő eredményeit, boldogan és büszkén énekelhetjük Hollós Korvin Lajos költőnkkel együtt, hogy:

,,Hazáin vagy végre, csillag- arcú ország

hol negyven évig koldus idegenként

lézengtem csak s miként a többi szolgák,

lázongtam, a robotban nem pihenvén.”

E történelmi jelentőségű okmány törvénybe iktatása óta 6 esztendő repült el nemzetünk felett. Az elmúlt 6 év eredményei, Népköztársaságunk egész fejlődése azt igazolja, hogy Alkotmányunk minden sora, minden mondata népünk létérdekeit szolgálja. Ezért van az, hogy az Alkotmány törvénybe iktatása óta a magyar munkás- osztály a dolgozó parasztsággal szövetségben, nemcsak megtartotta, megszilárdította az 1949-ig elért eredményeket, hanem éppen az Alkotmányban lefektetett jogok és kötelességek birtokában tovább halad a szocialista építés útján. Az évforduló jelentőségét csak növeli az a tény, hogy az elmúlt évek alatt kellett megvívni népünknek, pártunknak a harcot a jobboldali torzítok ellen. A jobboldali elhajlók káros nézetekkel és gyakorlatukkal támadták eddigi eredményeinket és ezen keresztül Alkotmányunkat is. Az a mód, amilyen lelkesedéssel fogadta dolgozó népünk Pártunk Központi Vezetőségének márciusi határozatát, azt bizonyítja, hogy munkásosztályunk, egész dolgozó népünk továbbra is tántorítha- tatlanul kitart Alkotmányunk szelleme mellett.

A magyar nép egy évezreden át verejtékezve építette, vérével védte minden viharral szembeszállva, országát, hazáját. Mindezekért cserébe egy évszázadon át csak az elnyomás, kizsákmányolás jutott neki osztályrészül. Hogyne ragaszkodna hát, akkor az Alkotmányhoz, hogyne védené hát azt az alaptörvényt, amely ezer éves elnyomás és jogtiprás után magát a sokat szenvedett népet teszi az ország urává, a hatalom birtokosává. A mi Alkotmányunk valóban a nép Alkotmánya, olyan Alkotmány, amelyet csak egy felszabadult ország népe alkothat magának.

„A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé” szögezi le népi demokráciánk alaptörvénye.

Ez a cikkely azt a hatalmas változást fejezi ki és rögzíti le, amely államunk rendszerében végbement. Azt fejezi ki, hogy hazánk „urak országából a dolgozók hazája lett”. Azt törvényesíti, hogy elsöpörtük a régi vármegye-rendszert, az összes dzsentri főszolgabírókkal, főispánokkal, a Mádi-Kovácsokkal és társaikkal együtt, és helyette megvalósítottuk a tanács-rendszert, amelyen keresztül széleskörű demokratikus választás útján maguk a dolgozók közvetlenül vesznek részt a hatalom gyakorlásában. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Tolnamegyei Tanács tagjai között ott találjuk megyénk munkásosztályának 23 képviselőjét, 15 tsz-tagot, 12 egyéni parasztot. 11 értelmiségit, a dolgozó nép fiaiból lett katonatisztet, a fiatalok, a nők küldötteit. De ezt mondhatjuk a járási és a helyi tanácsokról is. A községi tanácselnökök között ott találjuk Hornyák Mártop elvtársat, a munkásból lett tanácselnököt Dombóváron, Hegyi elvtársat, a dolgozó parasztból lett tanácselnököt Kö- lesden, Jancsó Mártonnét Pakson. A nép hatalma érvényesül, a nép küldöttei irányítják a rendőrség, ügyészség és a bíróság munkáját is. Az országgyilkos Rajnissok és népnyúzó társaik helyett a dolgozó nép fiai képviselik megyénk lakosságát az Országgyűlésben is. Király László, Bogos Domonkos, Piros Lászlóné, Mónus István és a többiek kivétel nélkül munkások, parasztok és dolgozó értemiségiek ,akik az országgyűlés többi küldötteivel együtt hűségesen a nép ügyét szolgálják, a nép hatalmának megtestesítői. Mindez világos bizonyítéka annak, hogy Alkotmányunknak ez a pontja sem írott malaszt, hanem reális valóság.

Alkotmányunk kimondja, hogy:

„A dolgozó nép . . . Következetesen építi a gazdaság szocialista rendjét.”

Az Alkotmány törvénybeiktatása óta eltelt idő alatt jelentős eredményeket értünk el az szocializmus építésében, népgaz daságunk fejlesztésében, lakosságunk élet- és kultúrszínvona- lának emelésében. Ez alatt az idő alatt fejeztük be első ötéves tervüket és hajtottuk végre az életszínvonal emelésének, a haza védelmének alapját a szocialista iparosítást.

Jelentős eredményeket értünk el megyénk iparának fejlesztésében is. Korszerűsítettük a Tolnai Textil és a Selyemfonógyárat, a bonyhádi Zománcgyárat, futószalagrendszert vezettünk be a bonvhádi Cipőgyárban. Jelentősen gépesítettük kender- és téglagyárainkat. Uj gépjavító üzemet építettük a megye székhelyén. És ami a gazdaság szocialista rendjének építésével együtt jár. fürdőket, ebédlőket, napközi otthonokat építettünk az üzemek dolgozói részére.

Alkotmányunk szellemében tevékenykedtünk a mezőgazdaság szocialista átszervezésének ügyében is. A felszabadulás előtt a megye parasztságának jelentős része az Eszterházyak és társaik birtokán élte a nincstelen zsellérek sanyarú életét. Az egy-kétholdas kisparasztok pedig nyögték a bank, a malom uzsora keserveit. A felszabadulással teljesült a Tolna me gyei nincstelenek, kisparasztok vágya. A föld jogos tulajdonosainak birtokába került 224.223 kh. föld, amit 23.684 nincstelen és kisparaszt kezébe adtunk. Alkotmányunk törvénybe iktatásakor a földhözjuttatottak már végleg birtokukba vették jogos tulajdonukat. De ezzel a ténnyel még nem fejeződött be megyénk mezőgazdaságának történelmi változása. Az elmúlt évek alatt megindult a mező- gazdaság szocialista fejlődése, amely szebbé, boldogabbá teszi a dolgozó parasztok életét. Ezt a fejlődést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy megyénkben ma már 18 állami gazdaság nyújt biztos megélhetést, 15 gépállomás 414 erőgépével ,aratógéppel és kombájnnal könnyíti meg a dolgozó parasztok életét, munkáját.

Alkotmányunk törvénybe iktatása óta jelentősen fejlődött egyéni parasztságunk öntudata, gondolkodásmódja is. Az a tény, hogy megyénk területén 5724 cseléd 60.962 kh. földdel a közös gazdálkodás útját választotta, hogy napjainkban is naponta lépnek be a termelőszövetkezetekbe .azt bizonyítja, hogy dolgozó parasztságunk az Alkotmány szellemében egyre inkább a gazdaság szocialista rendjét vallja magáénak. S hogy Alkotmányunknak ez a pontja is mennyire a nép érdekeit szolgálja — mennyire a dolgozó nép felemelkedését célozza — mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a közös gazdálkodás útját választó dolgozó parasztok olyan milliomos termelőszövetkezeteket teremtettek, mint a tamási „Vörös Szikra”, a bonyhádi „Dózsa Népe”, a tengelici „Petőfi”, a Simontornyai „Alkotmány” stb. ahol a középparasztokénál maga sabb életszínvonalat biztosítanak tagjaiknak.

A dolgozókról való határtalan

gondoskodást tükrözi Alkotmányunk Vili. fejezete is.

Biztosítja a dolgozók munkához, üdüléshez, pihenéshez való jogát — védi a dolgozók egészségét, bizosítja a művelődéshez való jogot a törvényelőtti egyen, lőséget, s a nők egyenlőségét.

E jogok biztosításának jelentőségét, nagyszerűségét csak akkor tudjuk a maga valóságában értékelni, ha összehasonlítjuk mai helyzetünket a felszabadulás előtti idővel. Megyénk dolgozói közül ki ne emlékezne az átkos munkanélküliségre, a „köpködő sarkokra”, az „ingyen levest” osztó rendszer megaláztatására, az éhező proletár gyerekek elkínzott tekintetére. És csak az nem látja, aki nem akarja, hogy mindezeket elsöpörte, megszüntette a proletárállam a tőkésekkel együtt. Ma hazánkban is, megyénkben is biztosítva van a munkához való jog és nem munkanélküliség, hanem munkaerőhiány lépett fel. Tanácsszerveinknek nem a munkanélküliek elhelyezése, hanem a munkaerőszükségletek kielégítése okozza a gondot. Alkotmányunk szellemében gondoskodik államunk a dolgozók pihenéséről, üdüléséről is. Minden dolgozónak biztosítja a fizetéses szabadságát. Csak ez év első felében egyedül a szak- szervezet megyénkből 1160 főnek biztosított kétheti nyugodt üdülést. Megyénkben a felszabadulás előtti 13—14 ezerrel szemben ma 47.700 dolgozót részesít államunk ingyenes gyógykezelésben, egészségügyi ellátásban. — A fel- szabadulás óta a szekszárdi kórház 9 osztállyal bővült. Uj

kórházat létesítettünk Pincehelyen. Felállítottunk 4 tüdőgondozót, 3 szülőotthont, 2 egészségügyi gyermekotthont, 37 állandó és ideiglenes bölcsődét, amiről a felszabadulás előtt beszélni sem lehetett. Amíg a felszabadulás előtt csak 15 — most pedig már 58 eü.-védőnő vigyáz a terhes anyák és kisgyermekek egészségére. Mindez csak töredéke annak, amit Alkotmányunk szellemében népünk egészségvédelme érdekében tettünk. Hisz csunán egészségügyi beruházásokra 8.5 millió forintot fordítottunk.

De sokat tettünk népünk művelődése érdekében is. A felszabadulás előtt vajon ki törődött, az okostekintetű, talpraesett proletárgyerekek taníttatásával. A felszabadulás előtti négy gyei szemben ma 13 középiskola működik és évente kb. 600 érettségizett munkás, paraszt és értelmiségi gyerek kerül ki belőlük. A VIII. osztályos iskola, a szakosított oktatás bevezetése, a 106 új kultúrotthon, a 137 könyvtár, a mozik számának szaporítása mind, mind a dolgozók kulturális fejlődését, művelődését szolgálja.

Nyugodtan megállapíthatjuk, hogy nem véletlen jelenség az, hogy dolgozóink műveltebbek, egészségesebbek, boldogabbak. Ez azért van így, mert Pártunk, Népköztársaságunk az Alkotmány szellemében határtalan szeretettel gondoskodik dolgozó népünk anyagi és kulturális fej lődéséről. Nem véletlen az hogy okos, talpraesett, asszonyaink, leányainak százai és ezrei tűnnek ki a fizikai és szellemi munkában és a férfiakkal vállvetve vesznek részt a nagy országépítő munkában. Ez azért van így, mert Pártunk, államunk hűen az Alkotmány szelleméhez, minden területen biztosítja a nők egyenjogúságát és egész sor fontos intézkedéssel segíti is annak gyakorlati megvalósítását. Ma, amikor Alkotmányunk törvénybe iktatásának 6-ik évfordulóját ünnepeljük, az eredmények, a jogok mellett beszélni kell a kötelességekről is, hisz a kötelességek betartása nélkül nem tudnánk tovább fokozni eddigi eredményeinket. Alkotmányunk, hazánk minden dolgozója számára kötelességként írja elő a népvagvon, a társadalmi tulajdon védelmét. A mi kezünkben, a dolgozók kezében vanD szekszárdi járás termelőszövetkezeti DISZ-szervezeteinek versenye

A szekszárdi járásban felszabadulásunk 10. évfordulója alkalmából egészéves felszabadulási versenyt indítottak. Ehhez a versenyhez a termelőszövetkezetek DISZ fiataljai is nagy lelkesedéssel csatlakoztak.

A szekszárdi járás DISZ bizottsága a járási tanács mező- gazdasági osztályával karöltve a fiatalok versenyét legutóbb értékelte az alábbiak szerint:

Az első helyezést a faddi Szabadság Földje Tsz DISZ szervezete érte el, Priger Ferenc DISZ titkár vezetésével.

A tsz fiatalsága már a tavasz folyamán nagy lendülettel kezdett a munkák elvégzéséhez.

Elvégezték a kukorica háromszori kapálását. Az aratás gyors elvégzése érdekében aratóbrigádot szerveztek, majd az aratás befejezésével ez a brigád a cséplésliez fogott hozzá. A lányok is példamutatóan kivették részüket a munkából. Klop- csik Mária például eddig már 200 munkaegységen felül teljesített. A tsz fejlesztésében is kiveszik méltóan a részüket, mint Priger Ferenc, Herényi István, akik a napi munka elvégzése után az agitációs brigádban dolgoznak.

A második helyezést Csörgő Mihály DISZ titkár vezetésével a faddi Búzakalász Tsz DISZ fiataljai nyerték el.

Az alapszervezet 14 tagja mint egy család egységesen dolgozik. Jó munkájuk az elért munkaegységeknél is megmutatkozik. Ifjú Strasszer József például eddig 326, Hajdú Rozália 211 munkaegységet teljesített a többi között. A tsz fiataljai silózó brigádot alakítottak, amely vállalta, hogy egy 100 köbméteres silógödröt készítenek. Ez a munka befejezéshez közeledik.

Harmadik helyezést a báta- széki Búzakalász Tsz DISZ szervezete érte el.

Nemrégiben alakult ez a szervezet, de máris jó eredményeket tudnak felmutatni a fiatalok. Hét taggal alakult meg a szervezet s már eddig 21 fiatalt szerveztek be. Méltán büszkék a termelőszövetkezetek tagjai az itteni fiatalokra. Stenge József például fiatal kora ellenére már eddig 376 munkaegységet teljesített, de ugyanígy lehet sorolni Teleki Istvánt, vagy a lányok közül Péter Erzsébetet, a fiatal asszonyok közül Orbán Ferencnét és Kajtár -Ferencnét. Silózá brigádot is alakítottak.

A jutalmakat a versenytér- tékelö bizottság ma, augusztus 20-án adja át a három legjobb eredményt elérő DlSZ-szerve- zetnek.

nak az alapvető termelőeszközök. Nekünk kell azt óvni, védelmezni, megbecsülni, és megvetni, leleplezni azokat, akik dolgozó népünk vagyonát herdálják, pocsékolják.

Alkotmányunk leszögezi azt is, hogy:

„A haza védelme a Magyar

Népköztársaság minden polgárának szent kötelessége.”

Ha valaha történelmünk során bármikor is volt alapja a nép hazafiságának, akkor most van. Az az alapja, hogy ma a haza tényleg a dolgozók hazája, mert a sokat szenvedett ország minden anyagi és szellemi kincse a nép felemelkedését szolgálja. Ez az igazi hazaszeretet alapja és nincs nemesebb ügy, mint egy olyan hazát szolgálni, ahol a dolgozó nép „okos gyülekezete” az ország gazdája. Nincs nemesebb üev. mint a nép hazáját védeni, óvni, a szol gaságot, az elnyomást, a kizsákmányolást visszaállítani akaró imperialistákkal és csatlósaikkal szemben.

Alkotmányunk törvénybe iktatásának e mai évfordulóján büszkén állapíthatjuk meg, hogy becsülettel helyt álltunk, éltünk az Alkotmány-adta lehetőségekkel, hogy olvan eredményeket értünk el, amire csak egy felszabadult ország független népe képes. Alkotmányunk 6-ik évfordulója kötelez is bennünket. Arra kötelezi megyénk minden becsületes dolgozóját, valamennyiünket, hogy erőnk teljes megfeszítésével küzdjünk harcoljunk Alkotmányunk szellemében, a szocialista építés további sikeréért. Arra kötelez bennünket, hogy vigyük sikerre az ipar korszerűsítésének a technika fejlesztésének ügyét. Hogy lankadatlan szorgalommal tevékenykedjünk tovább a mezőgazdaság szocialista átszer vezése nagyszerű ügyének megvalósításáért. Arra kötelez bennünket, hogy csökkentsük az önköltséget, emeljük a termelékenységet az iparban és emeljük a terméshozamot a mezőgazdaságban. Hogy takarékoskodjunk a pénzzel, anyaggal, emberrel és azzal is hozzájárulunk népünk életszínvonalé nak további emeléséhez. Ez az évforduló arra kötelezi minden hazáját szerető — népét tisztelő becsületes dolgozót, hogy tartsa és tartassa tiszteletben Népköztársaságunk törvényeit, hogy minden becsületes dolgozó paraszt tegyen eleget begyűjtési és adófizetési kötelezettségének. Hogy megyénk minden dolgozója tevékenyen vegyen részt a munkás-paraszt szövetség erősítésében, a béke védelméért folyó nagyszerű küzdelemben.

Ez a mai nap legyen fogadfe- lomtétel megyénk minden dolgozója számára. Legyen fogadalomtétel arra, hogy továbbra is lankadatlan szorgalommal dolgozunk, hogy Alkotmányunk minden fejezetét betartjuk és betartatjuk. Ha így fogunk élni és így fogunk dolgozni, akkor meglesz a biztosítéka annak, hogy Alkotmányunk törvénybe iktatásának 10-ik évfordulóján még nagyobb eredményekről tudjunk számot adni.

PERECSI FERENCNÉ

MP. VB. adm. oszt. vezető