Tolnai Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)

1955-08-11 / 188. szám

1955. AUGUSZTUS 11. NAPLÓ 3 1 márciusi határozat és a jé muslicánk következménye a magas termés, a iá jövedelem Az egyéni gazdaság nem biztosít ilyen jövedelmet A paksi járás termelőszövetkezeteinek életéből A paksi járás termelőszövet­kezetei jó gabonatermést ta­karítanak be szorgalmas mun­kájuk után. Ismét bebizonyo­sodott, hogy a közös gazdálko­dás olyan jövedelmet biztosít, amelyet nem érhetnek el az egyéni gazdák, bármilyen jól gazdálkodnak is. A NÉMETKÉRI U.J ÉLET termelőszövetkezetben a ke­nyérgabona átlagtermése eléri a 15 mázsát. A beadási kötele­zettségükön felül 70 mázsa ga­bonát adtak el az államnak szabadfelvásárlási áron. Emel­lett munkaegységenként 5 kiló búzát, másfél kiló őszi árpát adtak ki előlegként. Jó termés­re van kilátás a kapásnövé­nyekből is. Kukoricából pél­dául 40 mázsás holdankénti át­lagtermésre van kilátás. Az ed­digi eredményekből arra számít a tagság, hogy a munkaegysé­genkénti készpénz részesedés el fogja érni a 20 forintot. Az eredmények egyre vonzóbbá te­szik a szövetkezetét az egyéni parasztok számára. Az augusz­tus 4-én megtartott közgyűlé­sen például négy új tagot vet­tek fel. A GYÖRKÖNYI DÖZSA ter­melőszövetkezetben 6 kiló bú­zát, 2 kiló rozsot, 70 deka árpát és 20 deka zabot osztottak ki a tagoknak munkaegységelőleg­ként. özv. Herczeg Sándorné például 18.40 mázsa kenyérga­bonát, 168 kiló árpát kapott. Ezenkívül előreláthatólag mint­egy 5 mázsa burgonya, s mint­egy 10 mázsa kukorica lesz a részesedése, összjövedelme pe­dig eléri a 12—14 000 forintot. A PAKSI VÖRÖS SUGÁR termelőszövetkezét az államnak egy vagon gabonát adott el sza­badáron. Ezenkívül egyénen­ként a tagok is mintegy 50 má­zsát adnak el. Telik is, mivel 5 és félkiló búzát, másfélkiló ár­pát osztottak ki előlegként a szerzett munkaegységek után. A terméseredmények azt mu­tatják, hogy mnkaegységenkéht négy és félkiló burgonyát, 10— 15 deka cukrot és 5—6 kiló ku­koricát fognak kiosztani, ezen­kívül mintegy 24 forint kész­pénzt. Hanoi Jánosné 16.5 má­zsa kenyérgabonát, 4 és fél mázsa árpát és 18 mázsa szálas takarmányt kapott. Előrelátha­tólag 12 mázsa burgonyát és nagymennyiségű cukrot kap a mintegy 6100 forint készpénz­részesedés mellett. A háztáji gazdaságból több, mint 5700 forint lesz a jövedelme, össz­jövedelme pedig meghaladja a 25.600 forintot. A DUNAFÖLDVÁRI AL­KOTMÁNY termelőszövetkezet egy vagon kenyérgabonát adott el az államnak. Ezenfelül a ta­gok is eladnak ugyanennyit. Van miből, hiszen 5.70 kiló bú­zát, több mint 2 kiló árpát és más terményeket is osztottak ki előlegként. Volt olyan tag, aki több mint egy mázsa len­csét vitt haza. Jó termést Ígér­nek a szövetkezet kapásnövé­nyei is. A tagság arra számít, hogy 5—6 kiló krumplit es n kiló kukoricát osztanak ki munkaegységenként az év vé­gén. Major Antal választása A műszaki fejlesztés feladatairól tárgyalt a Bonyhádi Zománcgyár üzemi értekezlete O lvastam, tanulmányoz­tam Rákosi elvtárs Csepelen megtartott képvise­lői beszámolóját. Ezután gon­dolkodtam azon, hogy a mi termelőszövetkezetünk, a Fadd várszegi Búzakalász Tsz milyen óriási fejlődésen ment keresztül, hogy a tavalyiak­hoz képest mennyivel jobbak az idei eredmények. — Egyetlen egy példán ke­resztül szeretném elmondani azt, hogyan tudtunk búza át­lagtermésünket a múlt évihez képest a duplájára emelni. — Rákosi elvtárs említette, hogy a termelőszövetkezetek az idén nagyobb átlagtermést értek el, mint az egyénileg gazdálkodó dolgozó parasztok. Ezt azért sikerült elérni, mert az eddiginél nagyobb mérték­ben alkalmaztuk a fejlett agrotechnikai módszereket, mert megtehettük és töreked­tünk arra, hogy annak a ka­lászosnak a legjobb növény legyen az előveteménye. Há­romszori szántás után kitűnő magágyba került a vetőmag. A gondos munka tavasszal folytatódott. Vetéseinket hen- gereztük, fejtrágyáztuk és alkalmaztuk a vegyszeres gyomirtást. A gondozott, szé­pen fejlődő gabona meghozta a várt eredményt, holdanként búzából 14.50 mázsa átlagter­mést takaritottunk be. zépen termett búzánk, teljesítettük beadási kötelezettségünket, adtunk el az államnak szabadfelvásár- lási áron gabonát és egyéb A kistormási Dózsa termelő- szövetkezet múltját, de mégin- kább a jelenét és jövőjét lapoz­gatjuk Nagy Mihállyal, a köny­velővel. Mit is mondhatunk né- hányéves múltjáról? Jól és ren­desen elvégezték minden esz­tendőben a munkájukat, de mégis maradt adósságuk az ál­lammal szemben, azonban ta­valy rendezték négy-öt vagonos 'gabonahátralékukat és emellett mégis 22 forint 70 fillért osztot­tak minden munkaegységre. Ma már a hibák és az ilyen nagy adósságok csak a múlt -emlékei... A Dózsa termelőszövetkezet­ben mintegy 52 család dolgozik 91 taggal. De nemcsak őket kell számcntartani, mert rajtuk kí­vül még a családtagok is bese­gítenek. így azután minden fontos munkát időben elvégez­tek: kapálást, aratást, most meg csépelnek. Ősszel a terme­lőszövetkezet tagjai jó munká­juk jutalmául az idei termést figvelembevéve, mintegy 35 forintot kapnak minden munka egységre — 12 forinttal többet, mint tavaly. És jövőre? Jövőre még többet osztanak, mert a termelőszövetkezet tervében olyan elgondolásokat találha,- tunk, mint 250 sertés meghízla- lása, mely után közel félmillió forintot kapnak kézhez a szö­vetkezet tagjai, vagy pedig olyant, mint a mostani 25 hol­das halastónak 50 holdasra való bővítése, melyből a bevétel az idei 70.000 forinttal szemben jövőre a kétszeres lesz. A ter­vükben szerepel még az is, hogy a halastó mellett 4 holdas öntözéses kertészetet létesíte­tartalékon kívül 4 kilogramot osztottunk ki munkaegységen­ként. 35 tagunk között pedig, akik a növénytermelésben dolgoztak, a terv túlteljesíté­séért, prémiumként mintegy 100 mázsa búzát fogunk szét­osztani. A zárszámadáskor körülbelül még 300 mázsa bú­za kerül kiosztásra. — E szép eredmény elérésé­ben jelentős szerepe van, amit Rákosi elvtárs is mon­dott, a Központi Vezetőség márciusi határozatának. A megjelent határozat után ter­melőszövetkezetünk vala­mennyi tagja lelkesebben fo­gott a munkához, jobb lett a fegyelem. Ez a munka, ez a kedv és rend tette lehetővé, hogy a Búzakalász Tsz szép eredményt tud felmutatni. Termelőszövetkezetünk fejlő­désének tehát nagy lendületet adott a KV márciusi határo­zata. Ezt a segítséget akarjuk tőlünk telhetőén jó eredmé­nyekkel, kötelezettségeink tel­jesítésével viszonozni. Azon­kívül, hogy tsz-ünk több má­zsa gabonát adott át szabad­felvásárlási áron az államnak, a tsz számos tagja úgy hatá­rozott, hogy gabonafeleslegét az államnak adja el. Strasszer József például 12, Gyulai Já­nos 10, özvegy Varga Jánosné 10 és jó magam is 10 mázsa búzát adunk el szabadfelvá­sárlási áron. GULYÁS BERTALAN Búzakalász Tsz brigádvezető. nek és a termelt korai árukat a szekszárdi piacon értékesítik. Egyszóval a termelőszövetkezet tagságának a jövője, az egyre nagyobb jövedelme, biztosítva van. Ezt látva úgy határozott Major Antal 10 holdas egyéni­leg dolgozó gazda, aki eddig az I. típusú termelőszövetkezet elnöke volt, hogy egész család­jával belép a Dózsa termelő- szövetkezetbe. Az egyéni parasztokra a leg­nagyobb vonzóerő — a tervek mellett — Bozsó tanácselnök szerint az őszi részesedés lesz, Tíz kultúrház van a dombó­vári járásban, de a tíz közül nehéz megmondani, hogy me­lyik végzi a legjobb munkát. Legjobbak talán mégis: Ko­csola, Szakcs, Várong és Csib- rák. Kocsolán például a nagy nyári munkaidő ellenére a kultúrcsoport betanulta és a közelmúltban bemutatta a „Liliomfi’’-t. Csibrákon pedig a „Kérők”-et adták elő. A dombóvári községi kul- turház csoportjait most szer­vezik. Eddig a kultúrháznak nem volt színjátszó csoportja, tánccsoportja és szakkörei. A kisebb üzemek kultúrmunká- saiból akarják kialakítani a kultúrház életerős csoportjá­nak magját. A további hiányt a kultúrotthont szorgalmasan látogató fiatalok közül akar­ják pótolni. Természetes, hogy rendes, jó magaviseletű fiato­mért az a néhány dolgozó pa­raszt, aki egyénileg gazdálko­dik még a faluban, meggyőződ­het arról, hogy a termelőszö­vetkezet már az idén is több jö­vedelmet biztosít a tagoknak, mint az egyéni gazdáknak a néhány hold föld. — Hibák nélkül nincs terme­lőszövetkezet — mondja Major elvtárs — de most már sokat javult a munka és könnyebb így megindulni, mint egy telje­sen új szövetkezetét alakítani, amelyben mindent elölről kel­lene kezdeni. lókra van szüksége a kultúr­háznak, nem olyanra, mint Rátkai József, akit a kultúr­otthon vezetősége kénytelen volt kitiltani a kultúrházból 6 hónapra, rendetlen viselke­dése, részegeskedése miatt. A kultúrház alakuló képző­művész körének már 10 tagja van. A szakkör vezetője dr. Szirmayné. Alakulóban van a kultúrház zenekara is, mely­be eddig 8 fiatal kérte a fel­vételét. Jó munkát végzett a dombó vári földművesszövetkezet kultúrcsoportja. A kultúrcso­port ajándékműsorral lepte mag a Rákóczi termelőszövet­kezet cséplőmunkásait. Meg­haló jelenet volt, amikor egy 70 éves bácsi elszorult torok­kal mondta, hogy sokat élt már, de ilyen megtiszteltetés­ben soha nem volt része. Szépen zöldelmek a másod vetések a regölyi határban Regölyben határjárás alkalmá val megállapították, hogy az egyénileg gazdálkodó parasztok is kellő időben végeztek a tarló­hántással és a másodvetési mun­kákkal. Kovács György 7 holdas dolgozó paraszt 3 és fél hold tarlóját nyomban az aratás után megbántotta. B. Kovács Ferenc 13 holdas dolgozó paraszt 1800 öl muhart, 800 öl kölest és 800 öl csalamádét vetett. Nagy Imre 11 holdas dolgozó paraszt 1 hold muhar, egy hold köles és 800 öl csalamádé vetése szépen zöldül. Jó kultúragitációs munkát végeznek Nak községben. Itt az úttörők már nyolc esetben köszöntötték virággal az élen járó dolgozókat. A végrehajtó bizottság titkára pedig min­den este pontosan 9 órakor a hangosbemondón keresztül közli a község híreit és aján- déklemezf küld az aratásban, cséplésben és beadásban pél­dát mutató dolgozóknak. A járás kultúrcsoportjai már lázasan készülődnek Al­kotmányunk ünnepének mél­tó megünneplésére. Az Alsó- leperdi Állami Gazdaság kul­túrcsoportja tarka műsorral szórakoztatja majd a dolgozó­kat. Műsorában szavalat, jele­netek és táncszámok szerepel­nek. Hasonló összetételű a MÁV kultúrcsoport mű­sora is. B. G. A Bonyhádi Zománcgyárban az elmúlt napokban üzemi ér­tekezleten beszélték meg a dol­gozók a gyár műszaki fejlesz­tésének helyzetét és feladatait. Egy-két kivétellel valamennyi dolgozó részt vett ezen az érte­kezleten. Sokat fejlődött a gyár a fel- szabadulás óta, sok új gyárt­mányt vezettek be, új technoló­giai eljárást dolgoztak ki a tíz év alatt, de korántsem használ­ták ki a gyárban a technika fejlesztésére azokat a lehetősé­geket, melyeket szocializmust építő társadalmunk jellege le­hetővé tesz, melynek az ötéves terv beruházásai lehetőséget teremtettek. E téren kell sür­gősen pótolni a mulasztottakat, mert a műszaki elmaradottság fékezi a termelés növelését, a minőség javítását, akadályozza azt, hogy a gyár egyre több, jobb, olcsóbb zománcedényt adjon a lakosságnak. — A be­számolóból és a vitából ez csen­dül ki. Óvári Dezső elvtárs, a gyár igazgatója beszámolójában megemlítette a gyár fejlődésé­nek néhány adatát. Az ötéves terv időszaka alatt mintegy 3 300 000 forint ér­tékű beruházást kapott a gyár államunktól, amit kü­lönböző gépi berendezésekre, a dolgozók munkakörülmé­nyeinek megjavítására fordí­tottak. A zománcozó műhelyben lévő szárítókemence megépítésével ugrásszerűen emelkedett a zo- máncedény-termelés. Uj savazó műhely létesült. Különböző tanfolyamokat tartottak a dol­gozók szakképzettségének eme­lésére. A gyár termelése az ötéves terv időszaka alatt 66 százalékkal emelkedett. Sok új technológiai eljárást dolgoztak ki és alkalmaztak, több új cikk gyártását vezet­ték be az üzemben. A haladás azonban ezen a téren nem volt olyan mértékű, mint amire a lehetőségek biz­tosítva voltak és mint amilyen­re a lakosság növekvő szükség­leteinek kielégítésére képessé tette volna a gyárat. Az 1954. évi műszaki fejlesz­tési tervet nem teljesítette a gyár. Az új technika bevezeté­sével járó átmeneti nehézsé­gektől való félelem akadályoz­za a fejlődést. Egyes kísérletek évekig el­húzódnak, számos olyan ki­dolgozott új eljárás van, amelyet nem alkalmaznak. A sajtoló műhelyben új­rendszerű nyíró-peremező készüléket szerkesztettek, ezt a jól bevált kísérletek után a műhely vezetői félretették azzal a jelszóval, hogy ez lesz a tartalék. Nem alkalmazzák a zsírosbó- dönök alkatrész-felheggeszté- seinél azt a sablont, mellyel egyszerre, illetve egymásután mind a négy alkatrész felhe- geszthető. Az üzembehelyezett síkcsiszológépet sem használ­ják. A Tolnai Napló már többször közölte, hogy Fergel Mihály kajdacsi 36 holdas kulák, volt hentes és mészáros szekszárdi lakos ellen a paksi járási ügyészség vádiratot nyújtott be, mert július hó 22-én négy ke­reszt árpáját feketén elcsépelte és állataival feletette. A kikísérletezett, bevált újí­tások be nem vezetése elveszi a kedvüket a dolgozóknak az újításoktól. Ami még súlyo­sabb, sokszor indokolatlanul húz- zák-halasszák egy-egy be­nyújtott újítás elbírálását. Graf Lajos elpanaszolta, hogy egyszer a benyújtás után három évre találta meg egy újításának a rajzát a műszaki osztályon a papírko­sárban. 1953-ban is benyúj­tott egy újítást, de még sem­mi hírt sem kapott róla. Ha­sonlóan szólaltak fel mások is. Az újítások ésszerűsítésének alkalmazását akadályozza az — mint ezt Rabatin Gyula fő- technológus és Saracz Otto mérnök felszólalásukban el­mondották, hogy a gyárban a napi tervek teljesítése miatt el­hanyagolják a műszaki fejlesz­tést. Pedig hiba az, ha csak a mával törődünk, nem gondol­kodunk azon, hogy holnap mit fogunk gyártani. Nem biztosí­tanak időt, anyagi fedezetet egy-egy új eljárás kidolgozá­sára, kikísérletezésére, nincs szabad gép, melyen el lehetne készíteni. Az értekezlet résztvevői ál­lást foglaltak a technológiai fegyelem és a munkafegye­lem megjavítása mellett. Számos javaslat hangzott el a műszaki fejlesztés meg­gyorsítására, új gyártmányok előállításának bevezetésére. Rabatin Gyula a termelékeny­ség fokozása és a minőség ja­vítása érdekében alagút-szárító kemence létesítését javasolta, majd néhány olyan gyártmány­ról beszélt, amit könnyen le­hetne készíteni a Bonyhádi Zo­máncgyárban. Gyenge János bádogos az üs­tök olűalhegesztésénél vonal- hcgesztókésziilék alkalmazá­sát javasolja, amit ő már ki­próbált és a most érkezett két új erősebb gép biztosan alkalmas lesz erre is. Saracz Otto többek között azt javasolta, hogy a dolgozóknak mutassák meg más gyárak, sőt külföldi gyárak által gyár­tott zománcedényeket is. A mű­szakiak ne csak a napi felada­tokkal, hanem a távoli pers­pektívával is foglalkozzanak. Vállalta, hogy a most üzembe kerülő hat fiatal technikussal rendsze­resen foglalkozik, átadja ré­szükre tapasztalatait. Gyopár Ferenc, a gyár főmér­nöke is felsorolt néhány áru­cikket, amit tudnának gyártani az üzemben. „Helyes, hogy a zománcgyárakat profilírozzák, egy-egy gyár kevesebb cikkfé­leséget gyártson, de ettől füg­getlenül az ipar általános mű­szaki fejlesztéséhez, nekünk is hozzá kell járulnunk, kikísérle­tezni új áruk előállítását“ — mondotta. Az értekezleten csak néhány javaslatot vetettek fel a dol­gozók, de bizonyára elindítója lesz egy olyan folyamatnak, amelyben az eddiginél sokkal gyorsabb lesz a Bonyhádi Zo­máncgyár műszaki fejlődése. A paksi járásbíróság az ügyet augusztus hó 8-án soron kívül tárgyalta és a cséplésre vonat­kozó rendeleteket kijátszó ku- lákot egy év és 4 hónapi bör­tönre, 1000 forint erejéig terje­dő vagyonelkobzásra, 500 forint pénzbüntetésre és 3 évre a köz­ügyektől való eltiltásra ítélte. Mozaikok a dombóvári járás kulturális életéből TigenhaShónapi börtön...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom