Tolnai Napló, 1955. augusztus (12. évfolyam, 180-204. szám)
1955-08-09 / 186. szám
2 NAPLÓ 1955. AUGUSZTUS 9. N. R. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke fogadást adott a diplomáciai képviseletek vezetői részére N. A. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke augusztus 7-én nagy foga-, dást adott a Moszkvában akre- ditált diplomáciai képviseletek vezetői részére. Délután 2 órakor a főváros környékének egyik legfestőibb fekvésű nyaralójában egymásután érkeztek a vendégek. A nyírligeteken és vadvirágos réteken át vezető aszfaltúton egymást követték a külföldi államok zászlócskáival ellátott diplomáciai gépkocsik és a szovjet államférfiak és társadalmi személyiségek kocsijai. A gyönyörű ősi parkban a párt és kormány vezetői — N. A. Bulganyin, L. M. Kagano- vics, G. M. Malenkov, A. I. Mikojan, V. M. Molotov, G. M. Pervuhin, A. B. Arisztov, N. I. Beljajev, N. Sz. Hruscsov, valamint P. N. Poszpjelov, D. T. Sepilov és M. A. Szuszlov fogadták a vendégeket. A Kommunista Párt és. a szovjet állam vezetői szívélyesen üdvözölték a nagykövetségek, követségek vezetőit és családtagjaikat Érdeklődtek egészségük felől és szívélyesen elbeszélgettek velük. N. A. Bulganyin szívélyesen köszöntötte V. Bakaricsot, a Jugoszláv Szövetségi Népköz- társaság szövetségi nemzetgyűlése küldöttségének vezetőjét és P. S v Lok'anathant. az ENSZ ázsiai és távolkeleti gazdasági bizottságának ügyvezető titkárát. A fogadáson ott volt még a Szovjetunió gazdasági, politikai, katonai és társadalmi életének számos vezetője, valamint szovjet és külföldi újságírók. Hamarosan élénk társalgás indult meg. N. Sz. Hruscsov meghívta a jelenlevőket a park megtekintésére. A külföldi és szovjet vendégek végigjárták az árnyas sétányokat, gyönyörködtek a tavacskák csodás víztükrében. A fák között függőágyak és kényelmes fonott karosszékek, a tavacskák partjánál csónakok és motorcsónakok várták a vendégeket. A horgászat kedvelőinek horgászfelszerelések álltak rendelkezésére. Egy csónakban A. I. Mikojan foglalt helyet az amerikai nagy követ családjával, majd példájukat követve, a többi vendég is csónakba szállt. Vidám beszélgetés, tréfálkozás folyt, kacagás csendült. A vendégek az egyik tó partján ebédhez terített asztaloknál költötték el ebédjüket. Az ebéd után N. A. Bulganyin a szovjet kormány nevében megköszönte a vendégeknek, hogy elfogadták a meghívást és kijelentette, hogy igen kellemes ilyen társaságban eltölteni a napot. — A mai találkozó — mondotta N. A. Bulganyin — azt a barátságos légkört tükrözi, amely Genfben alakult ki és ame’y lehetővé tette az ilyen találkozókat. Ezután N. A. Bulganyin azt a kívánságát fejezte ki, hogy az ilyen találkozókra egyre gyakrabban kerüljön sor. N. A. Bulganyin az összes országok jelenlévő képviselőinek erősödő barátságára emelte poharát. A diplomáciai testület doyenjeként felszólaló Mong On bur- mai rendkívüli és meghatalmazott nagykövet válaszbeszédében köszönetét fejezte ki a szovjet kormánynak azért a figyelméért, amelyben a diplomáciai testületet részesíti. Sikert kívánt a barátság megszilárdításához és a genfi értekezlet szellemében való kölcsönös megértés fejlődéséhez, az ösz- szes nyugati és keleti, északi és déli országok közötti gazdasági és kulturális kapcsolatok kibővüléséhez. Az asztalok mellett folytatódtak a séta közben kezdődött beszélgetések. A vendégek között akadt több futballrajongó is. Ezek nyomban helyet foglaltak egy dús lombozató fenyő fa alatt elhelyezett televíziós készülék előtt és izgatottan figyelték a Dinamó stadionban éppen ebben az időben folyó szovjet—angol futballmérkőzést Ezután hangverseny következett, amelyen I. Kozlovszkij, Sz. Obrazcov, M. Rejzen és A. Ivanov, a Szovjetunió népművészei, N. Goncsarenko, az Ukrán SZSZK népművésze, a nemzetközi hegedűverseny díjával kitüntetett J. Szitkovec- kij, a nemzetközi zongorahangverseny díjával kitüntetett T. Nyikolajevna és M. Zvezgyina, a Szovjetunió Állami Nagyszínházának szólóénekesnője lépett fel. Zongorán kísért O. Obraczova, B. Arbano- vics és N. Valter. Gítárkísére- tet A. Ivanoc-Kramszkoj nyújtott. A fogadás fesztelen, rendkívüli barátságos légkörben folyt le. A. P. \ olkov és V. T. Lácisz fogadást adott a Szovjetunióban tartózkodó jugoszláv parlamenti küldöttség tiszteletére A. P. Volkov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke és V. T. Lácisz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnöke augusztus 6-án fogadást adott a Szovjetunióban tartózkodó jugoszláv parlamenti küldöttség tiszteletére. A fogadáson megjelent D. Vidics, Jugoszlávia-moszkvai nagykövete, a nagykövetség munkatársainak kíséretében. Szovjet részről a fogadáson résztvettek: V. A. Kucserenko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, Sz. F. Antonov, V. P. Zotov, P. A Ju- gyin, V. P. Jeljutyin, A. G. Zverjev miniszterek, valamint a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnökhelyettesei, marsallok, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldöttei, közéleti és egyházi személyiségek, a külügyminisztérium, a honvédelmi minisztérium, a külkereskedelmi minisztérium képviselői, számos moszkvai vállalat igazgatója, szovjet és jugoszláv újságírók. Az őszinte baráti és szívélyes légkörben lezajlott fogadós során V. T. Lácisz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnöke a következő beszédet mondotta: — Az Önök látogatása hazánkban annak a hagyományos barátságnak felújítását és további elmélyítését jelenti, amely mindig élt népeink között. A Szovjetunió és Jugoszlávia népei a második világháború súlyos megpróbáltatásai közepette vállvetve harcoltak. Ilyen körülmények között ismerni meg az igazi barátokat. Ma már semmi akadálya sincs annak, hogy népeink ismét együtt haladhassanak a békés építés, a virágzás útján. Ez örömmel tölti el szívünket, mert tudjuk, hogy ez az út nagyszerű jövő felé vezet. V. Bakancs válaszbeszédében köszönetét mondott a szívből jövő szavakért, valamint azért, hogy a jugoszláv parlamenti küldöttség résztvehetett a Szovjetunió Legfelső Tanácsának most lezajlott ülésszakán. Hangsúlyozta, hogy a küldöttség tagjainak jelenléte az ülésszakon nemcsak azért volt hasznos számukra, mert meglátták, hogyan dolgozik a Legfelső Tanács, hanem azért is, mert meglátták, hogy a Legfelső Tanács, minden küldötte egyöntetűen helyesli Megkezdődött az atomerő békés felhasználásával^ foglalkozó nemzetközi értekezlet Az AFP jelenti: Hétfőn délelőtt 11 óra 30 perckor megkezdődött az atomerő békés felhasználásával foglalkozó nemzetközi értekezlet. Az értekezlet a genfi Nemzetek Palotájában tartja üléseit. Az értekezlet első ülése 13 órakor ért véget. Genfben megnyílt az atomerő békés felhasználásával foglalkozó kiállítás Vasárnap Genfben, a Nemzetek Palotájában megnyílt az atomerő békés felhasználásával foglalkozó nemzetközi értekezleten résztvevő több állam, a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Kanada és más országok — kiállítása. Ezek a kiállítások bemutatják, milyen eredményeket értek el az egyes országok az atomerő békés felhasználása területén. A látogatók körében igen nagy az érdeklődés a szovjet kiállítás iránt. Vasárnap a szovjet kiállítást megtekintette D. Hammars- kjöld, az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára. Kíséretében volt az ENSZ-titkárság európai osztályának igazgatója. N. A. Bulganyin távirata dr. Horni J. Bhabha-hoz, az atomerő békés felhasználásával foglalkozó nemzetközi tudományos és műszaki értekezlet elnökéhez „A Szovjetunió nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy átfogó nemzetközi együttműködés alakuljon ki korunk legnagyobb tudományos felfedezései nem háborús és romboló, hanem építő célokra, az emberiség javára, a népek életszínvonalának emelésére és a jólét megteremtésére való felhasználásában. Ezért üdvözli az atomerő békés felhasználása területén szerzett tapasztalatok és ismeretek kicserélésére ösz- szehívott nemzetközi tudományos és műszaki értekezletet. A szovjet kormány reméli, hogy az értekezlet nagy lépéssel viszi előre a nemzetközi tudományos együttműködés fejlesztését az atomerő békés alkalmazása területén. A szovjet kormány teljes sikert kíván az értekezletnek nemes feladata megoldásához. N. A. Bulganyin a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke. 1955. augusztus 7.“ a Jugoszlávia és a Szovjetunió közötti viszony megja- vulását. — Számunkra — jelentette ki V. Bakarics — ez különösen nagyjelentőségű, mivel 1948-tól egészen a legutóbbi időkig igen súlyos szakaszt éltünk át. Nem volna őszinte dolog, ha azt mondanánk, hogy ezek a tragikus napok semmiféle nyomot sem hagytak. A most kialakuló új viszonyok — folytatta V. Bakarics — nem lesznek olyanok, mint a régiek voltak. Kapcsolatainkat új alapra kell felépíteni. Amint a jugoszláv küldöttség vezetője megjegyezte, a jugoszláv nép igen jelentősnek tartja, hogy a szovjet emberek teljes mértékben támogatják a szovjet kormány ilyen politikáját. Jugoszláviában igen nagyra értékelik ezt a politikát. V. Bakarics ezután elmondotta, hogy az az őszinteség, amellyel ezt a politikát folytatják, a forradalmi leninizmus legnemesebb hagyományait képviseli. Úgy érzem — mondotta —, hogy mi itt végérvényesen közös nevezőre jutottunk és semmi ok arra, hogy kapcsolataink a jövőben ne fejlődjenek egyre jobbakká. Á román parlamenti küldöttség látogatásai A Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlésének küldöttsége, amely Gheorghe Vid- ráscunak, a nagy nemzetgyűlés elnöksége tagjának vezetésével tartózkodik hazánkban, vasárnap a magyar mezőgazdasággal ismerkedett. A vendégeket elkísérte útjára Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke, Darabos Iván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Nagyistók József, az országgyűlés alelnö- ke, Serflek Gyula földművelésügyi miniszterhelyettes, Ri- biánszky Miklós, az állami gazdaságok miniszterének helyettese. Kíséretükben volt a Román Népköztársaság budapesti nagykövetségének képviselője. A küldöttség először a Kis- bér-battyánpusztai „Virágzó” termelőszövetkezetbe látogatott el. A küldöttség ezután a bábolnai állami gazdaságba látogatott el. A Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése küldöttségének tagjai hétfőn reggel a Gheorghiu Dej hajógyárban legutóbb elkészült 1100 tonnás Duna-tengerjáró hajó próbaút- ján vettek részt. A román vendégek a hajóval Visegrádra látogattak el. A román parlamenti küldöttség tagjai ezután visszatértek a Gheorghiu Dej hajógyárba, ahol az üzemi óvodai gyermekek énekszóval, virágcsokrokkal fogadták a vendégeket. A SZOVJETUNIÓ ÉLETÉBŐL Vizierőmű építkezés a Szovjetunióban A Szovjetunió legnagyobb folyója a Volga, igen nagy energiatartalékokat rejt magában. A forradalom előtt egyetlen vízierőmű sem használta ki ezt a roppant energiát. Ma már három vízierőmű turbináit hajtja meg: az ivankov- szki, az uglicsi, és a scserbako- viát. Ezek az erőművek a Volga felső folyásánál vannak és részét képezik a volgai vízi- erőművek sorozatának. E három vízierőmű mellé további három épül: a gorkiji, a kujbisevi és a sztálingrádi. A gorkiji erőmű a Volga középfolyásánál Gorkij város mellet? épül. Ez évben már áramot fog szolgáltatni. Kujbisev város közelében épül a Kujbisevi Erőmű, a világ legnagyobb vízierőmúve, Ez az erőmű egyedül másfélszer annyi villanyenergiát szolgáltat majd, mint Olaszország 1500 vízierőműve, vagy Franciaország valamennyi vízierőműve. A kujbisev' Vízierőmű egyetlen turbinája annyi energiát termel, amennyi 20,000 szei számgér meghajtásához elegendő. Az erőműnél húsz hasonló kapacitású turbina szolgáltat majd áramot. S-ÖiSÍ:. • #S. * "Ti ... l é'J/W:iw ■ « IÉÉÍÉI A képen: Épül a Kujbisevi Vízierőmű. Részlet az építkezésről. (Fotó: N. Finyikov.) Új termés Sztavropol határterület. A kolhozokban gyors ütemben folyik a gabonabetakarítás. A képen: Az új gabonával telt tehergépkocsik a petrovszki gabonaraktárhoz érkeznek. rr Ősi eszkimó kunyhókat találtak a Szovjetunióban Ninlju — az eszkimók nyelvén földbevájt kunyhót jelent. A csukcs nemzetiségi körzet mai lakói már nem földkunyhóban élnek. A nini jut régen felváltotta a jaranga,' majd ennek helyébe a szokásos ház lépett. Evről-évre több és több jóminőségű,tartós ház épül. Az eszkimók a III—XVII. század közötti időszakban éltek ninljuban. D. A. Szergejev, Uréliki falu tanító diákjaival két ősi ninl- jura bukkant. Az egyiket a Bering-öböl mentén, a másikat az Isztyihet-tó partján fedezték fel. Az ősi kunyhók romjai között sok érdekes használati tárgyat találtak. A leletek képet adnak a Csukcs félsziget lakóinak ősi foglalkozásáról. Figyelemreméltóak az agyagos palából készült szigonyvégek és a különböző csontkészítmények: rozmáragyarból készült szigonyok, jég- csákányok, vadász-szánkótai- pak, kanalak, vastagfalú agyag korsók, halcsontból készült edé- .nyek stb. A leletek arra engednek következtetni, hogy az ősi eszkimók fejlett tengeri halászatot űztek és élénk természetbeni kereskedelmet folytattak.
