Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)
1955-07-24 / 173. szám
2 NAPLÓ 1955. JULIUS 24. A kormányfők Irányelvei a külügyminiszterek számára Befejeződött a genfi kormányfői értekezlet — Megegyezéses döntések a négy kormányfő szombati második ülésén Mint a Reuter jelenti, a négy nagyhatalom kormányfői értekezletének záróülése szombaton este, körülbelül egy órával megkezdése után befejeződött. 1 A kormányfők Irányelvei Franciaország, az Egyesült Királyság, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kormányfői attól az óhajtól vezérelve, hogy hozzájáruljanak a nemzetközi feszültség csökkentéséhez és az államok közötti bizalom megszilárdításához, utasítják külügyminisztereiket, hogy folytassák a következő kérdések tanulmányozását, figyelembevéve azt az eszmecserét, amely a genfi értekezleten folyt, s javasoljanak hathatós eszközöket e kérdések megoldására, tekintetbe véve a Németország újraegyesítése és az európai biztonság problémája közötti szoros ösz- szefüggést és azt a tényt, hogy a problémák mindegyikének sí- i keres rendezése a béke megszilárdításának érdekét szolgálná.! I. Európai biztonság és Németország Abból a célból, hogy létrehozzák az európai biztonságot, kellő tekintettel valamennyi nemzet törvényes érdekeire s az egyéni és kollektív önvédelemhez való alapvető jogára, a minisztereket utasítják, hogy vizsgálják meg az errevonatko- zó különböző javaslatokat, bele értve a következőket: 1. Európára, vagy Európa egy részére kiterjedő biztonsági pák tűm, amely rendelkezést foglalna magában arra vonatkozóan, a tagállamok kötelezik magukat: nem folyamodnak erőszakhoz és megtagadják a segélynyújtást az agresszoroknak a fegyveres erők és a fegyverzet korlátozását, ellenőrzését és felügyeletét, olyan övezet léte sítését Kelet és Nyugat között, ahol a fegyveres erők elhelyezése kölcsönös megegyezésnek lesz alávetve és az e probléma megoldását érintő lehetséges javaslatok figyelembevételét. A kormányfők, felismerve kölcsönös felelősségüket a német kérdés rendezéséért és Németország újra egyesítéséért, megállapodtak abban, hogy a német kérdés rendezését és Németországnak szabad választások útján való újraegyesítését a német nép nemzeti érdekeinek és az európai biztonság érdekeinek megfelelően kell megvalósítani. A külügyminiszterek maguk fognak rendelkezést hozni — amennyiben kívánatosnak lát ják — más érdekelt felek részvételére vagy meghallgatására vonatkozólag. II. Leszerelés A négy kormányfő a háborús veszély megszüntetését és a fegyverkezési terhek csökkentését óhajtva s meggyőződve annak szükségességéről, hogy a szilárd béke és az emberiség jóléte érdekében hathatós biztosítékok mellett létrehozzanak egy rendszert minden fegyverzet és fegyveres erő ellenőrzésére és csökkentésére. Felismerve, hogy az ezen a téren elért eredmény hatalmas anyagi javakat és erőforrásokat szabadítana fel, amelyeket a nemzetek békés gazdasági fejlődésére, a jólét emelésére, valamint az elmaradt országok megsegítésére lehetne felhasználni, a következőkben állapodik meg: 1. E célok érdekében együttműködnek, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete leszerelési bizottságának albizottsága útján elfogadható leszerelési rend szert dolgozzanak ki. 2. Utasítják az albizottságban helyet foglaló képviselőiket, hogy az ENSZ-től kapott megbízásukat teljesítve, munkájukban vegyék tekintetbe azokat a nézeteket és javaslatokat, amelyeket a kormányfők ezen az értekezleten kifejtettek. 3. Azt javasolják, hogy az albizottság következő ülését 1955 augusztus 29-én Newyork- ban tartsa. 4. Utasítják külügyminisztereiket, hogy vegyenek tudomást arról, ami a leszerelési bizottságban történik, vegyék tekintetbe a kormányfők által ezen az értekezleten felvetett nézeteket és javaslatokat és vizsgálják meg, vajon tehetnek-e a kormányok további hasznos kezdeményezést a leszerelés terén, vagy sem. III. A Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztése A külügyminiszterek szakértők útján tanulmányozzák azokat az intézkedéseket, nemkülönben az ENSZ azon szerveit és intézményeit, amelyek a) létrehozhatják azoknak az akadályoknak fokozatos kiküszöbölését, amelyek zavarják a népek közötti szabad közlekedést és békés kereskedelmet és b) olyan szabadabb kapcsolatokat és cserét hozhatnak létre, amelyek az illető országok és népek kölcsönös előnyére szolgálhatnak. 4. A négy nagyhatalom külügyminiszterei Genfben október hó folyamán fognak összeülni, hogy megkezdjék e kérdések tanulmányozását és döntsenek munkájuk megszervezéséről. (MTI) A Szovjetunió 1955. évi állami népgazdaságfejlesztési terve teljesítésének eredményei az első félévben A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal jelentése n Minisztertanács rendeleté a kenyérgabona kötelező vetéséről Moszkva, július 22. (TASZSZ) Közzétették a Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal jelentését a Szovjetunió 1955 első félévi népgazdaságfejlesztési állami tervének teljesítési eredményeiről. Az ipar össztermelési tervét 103 százalékra teljesítette. Az első félévben biztosították az iparnak, elsősorban a nehéziparnak a népgazdaság fejlődése alapjának további fellendítését. Az ország egész iparának össztermelése a beszámolási időszakban 1954 megfelelő időszakához viszonyítva 12 százalékkal növekedett. A jelentés rámutat, hogy az 5. ötéves tervet az ipari termelés általános volumenét tekintve határidő előtt, 1955. május 1-re, azaz négy év és négy hónap alatt teljesítették. Az ipari termelés volumene ebben az időpontban 11 százalékkal haladta meg az 1950. évi színvonalat A nehézipar sok igen fontos termelési ágát tekintve túlteljesítették a félévi tervet. E termelési ágak: a kőolaj- és földgáz-kitermelés, a kokszolható szénfajták, a palák, a vas- és mangánérc termelése, nyersvas, acél, a hengerelt vas és acél, acélcsövek, színesfémek, a benzin gyártása, a villamosenergiatermelés, a gőzturbinák és nagy vízturbinák, a turbó- és hidrogenerá- torok, a precíziós szerszámgépek, nehéz és egyedi gyártású szerszámgépek, a kohászati berendezések, szövőgépek, traktorok, gabonakombájnok, fővonali motorosmozdonyok és villamosmozdonyok, vasúti kocsik, teher- és személygépkocsik, motorkerékpárok, ekszkavátorok, szénkombájnok, golyós- és görgőscsapágyak, nitrogénműtrágyák, festékek, a szintetikus kaucsuk, gépkocsi-abroncsköpenyek stb. gyártása. Sok élelmiszert és ipari árut termeltek a félévi terven felül. Viszont több minisztérium nem teljesítette egyes ipari termékfajták termelésének tervét. A jelentés második része arról közöl adatokat, hogyan növekedett a legfontosabb ipari termékfajták termelése 1955 első felében 1955 első feléhez viszonyítva. Ebben az időszakban a nyersvas termelése 12 százalékkal ,az acél V) sziza- lékkal a hengerelt fémé 11 százalékkal, a finomított rézé 14 százalékkal, a horganyé 1 százalékkal, az ólomé 14 százalékkal, a széné 12 százalékkal, az ásványolajé 19 százalékkal, a villamosenergiáé 12 százalékkal, a turbógenerátoroké 19 százalékkal, a fővonali villamosmozdonyok termelése pedig 22 százalékkal növekedett. Jelentékenyen megnőtt a gyapotszövetek, a lábbeli, a kerékpárok, a rádió-vevőkészülékek, az órák, fényképezőgépek, a pianinók és zongorák, a hűtőszekrények és egyéb áruk termelése. Növekedett a felvágottak, az állati zsiradék, a tejtermékek, konzervek és egyéb élelmicik- kek termelése. Hangsúlyozza a jelentés, hogy a fém, a szén és az ásványolaj, a gépek és berendezések, a villamosenergia, a vegyianyagok termelésének növekedése megteremtette a feltételeket vahuneny- nyi iparág termelése növekedésének biztosításához. Bár az ipari berendezés kihasználása bizonyos fokig javult, mint a közlemény rámutat, több ágazatban, köztük a faiparban még mindig nem használják ki kielégítően a berendezéseket. Sok gépgyárban még mindig jelentékeny a berendezés állása és nagymennyiségű nem működő és be nem állított berendezés van. Az ipari termékek önköltsége csökkentésének tervét teljesítették; az önköltség előzetes adatok szerint 3,8 százalékkal csökkent. Az előző években és a beszámolási időszakban elért iparfej] esztési munkatermei é- kenység-emelési és önköltségcsökkentési sikerek lehetővé tették, hogy 1955. július 1-ével újból csökkentsék a tüzelőanyag, a vas, acél és színesfémek, a gépek és berendezések, a vegyianyagok, a cellulózé — és papíripari termékek és építőanyagok nagybani árát, valamint a villamos és hőenergia, a vasúti -és gépkocsi-teherszállítás díjtételeit. A mezőgazdasággal foglalkozó fejezetből megtudjuk, hogy a kolhozokban, gép- és traktorállomásokon és szovho- zokban jelentékeny munkát végeztek, hogy megteremtsék a feltételeket az SZKP Központi Bizottsága januári ülésén kitűzött feladatok határidő előtti teljesítéséhez. Az országban sikeresen elvégezték a tavaszi vetést. 1955-ben 21 millió hektárral több tavaszi növényt vetettek, mint tavaly. A búza vetésterülete 11 miliő hektárral növekedett. 17,9 millió hektárt vetettek be kukoricával. Ez 13,6 millió hektárral több, mint tavaly. 1955 első felében több mint 26 millió hektár szűz- és ugarföldet törtek fel. Ebből 20 millió hektárt vetettek be az 1955. évi tervben eredetileg előirányzott 13 millió hektár helyett. A szűz- és ugarföldek termővétételének körzeteiben az idei év tavaszán 300 új gabonaszovhoz létesült a már 1954-ben megszervezett 124 szovhozon kívül. A tervidőszakban a mező- gazdaság 79 000 univerzál-trak- tort (15 lóerősekre átszámítva) és 31 500 kapáló-traktort (tényleges szám szerint). 21 000 gabonakombájnt, több tízezer traktorekét, vetőgépet, burgonyaültető gépet és sok más mezőgazdasági gépet kapott. A traktorok száma a mező- gazdaságban 1955. július 1-én (15 lóerőre átszámítva) 1 400 000 darab, a gabonakombájnoké pedig 350 000 darab. Növekedett az állati termékek termelése. Az 1954. október 1-től 1955. július 1-ig eltelt tíz hónap alatt a kolhozokban 28 százalékkal több tejet fejnek, mint 1953—1954 hasonló időszakában és 52 százalékkal többet, mint 1952— 1953 hasonló időszakában. 1955. július 1-én 1954. július 1-éhez viszonyítva a haszonállat-létszám az országban előzetes adatok szerint a következőképp növekedett: tehén 6 százalékkal, juh 6 százalékkal. A sertésállomány körülbelül a múlt évi színvonalon maradt. A vasúti közlekedés átlagos napi rakodási tervét 103 százalékra teljesítette. Teljesítették és túlteljesítették a legfontosabb népgazdasági rakományok rakodási tervét is. A tengeri flottaügyi minisztérium teherforgalmi tervét 106 százalékra, teherszállítási tervét pedig 102 százalékra teljesítette. A folyami flottaügyi minisztérium nem teljesítette tervét, bár a folyami közlekedés teherforgalma 1954 első félévéhez vizsonyítva 8 százalékkal nőtt. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése rámutat, hogy az állami beruházások volumene 1955 első félévében az 1954 első félévi beruházásoknak 111 százaléka volt. Növekedett a beruházások volumene a nehéziparban, a közlekedésben és a mezőgazdaságban. Jelentékeny beruházásokat irányítottak a tömegfogyasztási cikkeket gyártó üzemek építésére. Növekedett a lakásépítés, az iskolaépítés, az egészségügyi intézmények, óvodák és bölcsődék, úttörőtáborok, filmszínházak építésének, valamint az egyéb kultúrális és közérdekű építkezéseknek volumene. A népgazdaság valamennyi ágazatában új termelési kapacitásokat helyeztek üzembe. Az első félévben folytatódott a kereskedelem további fejlesztése. A lakosságnak az állami és a szövetkezeti kereskedelem összehasonlító árakon számítva, nyolc százalékkal több árut adott el, mint 1954 első felében. Növekedett a hús és húskészítmények, a növényi olajok, az édesipari készítmények, a hal és halkészítmények, a sajt, a tej és tejtermékek, a tojás eladása. 1954 első feléhez viszonyítja jelentékenyen' több szövetet, ruhát, kötszövött-árut, lábbelit, kultúrcikket (rádióvevő készüléket, televíziós készüléket, fényképezőgépet, bútort, porszívót, hűtőszekrényt, motorkerékpárt, személyautót) adtak cl. A külkereskedelem terén a Szovjetunió 1955-ben tovább szélesítette gazdasági kapcsolatait a külországokkal. A Szov jetunió jelenleg 58 országgal folytat kereskedelmet. A népgazdaságban foglalkoztatott munkások és alkalma ."t- tak száma 1955 első félévének végén 1954 első félévéhez viszonyítva, több, mint egymillióval nőtt. A munka termelékenysége a tavalyi év megfel -lő időszakához viszonyítva, az iparban 7 százalékkal, az építőiparban pedig 10 százalékkal nőtt. A munkatermelékenység emelése tervét mind az iparban, mind pedig az építőiparban teljesítették. A városokban és falvakban tovább bővült a középiskolák hálózata. A középiskolák száma 3500-zal, az ötödik ötéves terv évei alatt pedig majdnem 13.000- rel nőtt. A főiskolák és technikumok az idén, a levelező oktatásban résztvevőket is beleszámítva, több, mint 640.000 fiatal szakembert adnak, azaz majdnem 80.000- rel többet, mint tavaly. A jelentés befejezésül megjegyzi, hogy az 1955. év első félévi terv teljesítésének eredményei a Szovjetunió egész népgaz lasá- gának további fellendüléséről és a Szovjetunió 1951—1955. évi ötödik ötéves terve feladatainak sikeres teljesítéséről tanúskodnak. A Minisztertanács rendeletet hozott a kenyérgabona vetéstervének teljesítése érdekében. VETÉSI KÖTELEZETTSÉG A Minisztertanács rendelete értelmében kenyérgabonát köteles vetni a mezőgazdasági termelőszövetkezet, termelőszövetkezeti csoport és minden egyé nileg gazdálkodó. Az állami gazdaságok, kísérleti, tan és célgazdaságok kenyérgabonavetési kötelezettségét termelési tervük határozza meg. A községi (városi) kezelésben lévő tartalék területnek legalább 20 százalékát kenyérgabonával kell bevetni. Ez a kötelezettség nem vonatkozik az állami apaállatok eltartását szolgáló tartalék-területre. A községi (városi) kezelésben levő tartalékterületre adott kedvezmény a községre (városra) megállapított vetéstervet nem csökkentheti. A VETÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGÁLLAPÍTÁS A A megyék (a fővárosi és me gyei jogú városok) részére meg adott kötelező kenyérgabona ve tésterv felbontásánál a megyei (fővárosi és a megyei jogú városi), a járási és a községi tanácsok végrehajtó bizottságai a gazdalajstrom I. B. részének adatait kötelesek alapul venni. A rendelet értelmében a járási tanács végrehajtó bizottsága- a járásban levő mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelő szövetkezeti csoportok, valamint községek, városok vetéstervét augusztus 5-ig köteles kiadni. A mezőgazdasági termelőszövetke zetek, termelőszövetkezeti csoportok kenyérgabona vetésterületét velük történő előzetes tárgyalás’ alapján vetéstervként katasztrális holdakban kell megadni. Az egyes községek, városok kötelező kenyérgabona vetésterületét úgy kell meghatározni, hogy a termelők kötelező vetés- területének százalékos aránya megfeleljen a helyi termelési viszonyoknak és a gyakorlat során kialakult területi arányoknak. A községi (városi, városi ke rületi) tanácsok végrehajtóbizottságai (továbbiakban: községi végrehajtó bizottság) kötelesek a kenyérgabona vetéstervét a gazdalajstrom adatai alapján — egyenként megállapítani és a vetési kötelezettséget a termelőnek beadási könyvébe előírni. A vetési kötelezettséget a termelőnek sajátkezű aláírásával kell elismerni. Azoknak a termelőknek a kenyérgabona vetési kötelezettségét, akinek más község határában is van szántóterületük, abban a községben kell megállapítani és előírni, ahol beadási könyvüket kiállították. A VETÉSI TERV TELJESÍTÉSÉNEK NYILVÁNTARTÁSA ÉS ELLENŐRZÉSE A rendelet értelmében a termelők kötelesek a vetési kötelezettség teljesítését a vetési munkák befejezésétől számított 3 napon belül a községi végrehajtó bizottságnak bejelenteni. Azok a termelők, akik kenyérgabona vetési kötelezettségüket több község határában teljesítik, kötelesek a vetés teljesítését a terület fekvése szerint illetékes községi végrehajtóbizottság igazolásával abban a községben (vá rosban) bejelenteni, ahol a vetési kötelezettséget számukra előírták. A községi végrehajtó bizottság a bejelentések alapján köteles nyilvántartást vezetni a kenyérgabona vetés teljesítéséről. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok vetési kötelezettségének teljesítését, jelentéseik alapján, a községi végrehajtó bizottság és a járási (városi) tanács végrehajtó bizottságának mezőgazdasági osztálya tartja nyilván. A vetési terv teljesítéséért a működési területen az illetékes tanács végrehajtó bizottságának elnöke személyében felelős. A vetési terv teljesítését a tanácsok végrehajtó bizottságai kötelesek rendszeresen ellenőrizni. A VETÉSI KÖTELEZETTSÉG ELMULASZTÁSÁNAK JOG KÖVETKEZMÉNYEI Azokat a termelőket, akik vetési kötelezettségüket nem teljesítik a kenyérgabona beadása után járó minden kedvezményből kizárják: nem részesülhetnek korpa juttatásban, kenyér- gabona beadási kötelezettségüket kenyérgabonával kell teljesíteniük, azt anás terménnyel nem helyettesíthetik, tekintet nélkül kenyérgabona termésükre és vetőmag szükségletükre. Szabálysértés esetében 1000 forintig terjedhető pénzbírság szabható ki azokra, akik vetési kötelezettségüket nem, teljesítik, a vetési kötelezettség teljesítésének bejelentését elmulasztják, vagy a valóságnak meg nem felelő adatokat jelentenek be. Súlyosabb esetekben a cselekményt bűntettnek kell tekinteni és elkövetőire a 8800/1946./ VII. 28. M. E. sz. rendelet 9. §. (1) bekezdése alapján kell a bűn tetést kiszabni.
