Tolnai Napló, 1955. július (12. évfolyam, 153-179. szám)

1955-07-03 / 155. szám

■ * 1955 JULIUS 3. NAPLÓ 3 Párt és pártépítés Hiányzott az éberség — gyengült a harci ÚJ Elet Tsz pártszervezete A JÁRÁSI PÁRTBIZOTT­SÁG felfigyelt arra, hogy a Harc-j anyapusztai Uj Élet ter­melőszövetkezetben közel sem olyan a pártélet, mint amilyen­nek lennie kellene. Ez feltűnő volt azért, mert nemrégen ke­rült új titkár a pártszervezet élére Rácz István személyében és tőle sokat vártak, mint új titkártól. Amikor a járási pártbizott­ság az „okot“ vizsgálta, kide­rült többek között, hogy a tsz- ben maga Rácz István a fegye­lem megbontója, bár brigádve­zetői tisztséget visel. Ez után nem lehet azon csodálkozni, hogy mint párttitkár nem úgy irányítja a pártéletet, hogy az a fegyelem megszilárdításának és a jó munkának segítője le­gyen. A tsz vezetőségével ösz- szeférhetetlenkedett, kiskirá- lyoskodni próbált és szét akar­ta robbantani a termelőszövet­kezetet. Meg kell mondani, nem is akármilyen módszerek­kel igyekezett bomlasztani a szövetkezetét: ha csak tehette, egymás ellen bujtogatta a tsz tagjait. Egy alkalommal pél­dául az újság megdicsérte Hor­váth Teréz elvtársnőt, aki részt vett idén az országos béke­kongresszuson is. A dicséretet jogosan kapta, mert ő a tsz leg­szorgalmasabb diszistája. Rácz, a Horváth-család ellen kezdte bujtogatni a tagokat, hogy mi­ért ők kapják állandóan a di­cséretet, amikor más is dolgo­zik és így tovább ... SIKERÜLT IS egy-két em­berben rosszindulatú irigysé­get, féltékenységet teremtenie ezzel a bujtogatásával, annak ellenére, hogy a Horváth-csa­lád a tsz legjobban dolgozó csa­ládja. Rácz emberei „fenyege­tőzni“ kezdtek, hogy kilépnek a tsz-ből, mert ez nem egyenlő­ség és így tovább. A pártszer­vezet nem állt ki a párt igazá­ért, nem magyarázta meg a tagoknak, hogy az egyenlőség azt jelenti, hogy mindenki olyan ember, amilyen a mun­kája, és mindenki annyit ér­demel, amennyit dolgozik, mert hiszen maga a párttitkár volt a tagok felbujtója. Rácz a bujtogatással elérte, hogy a jól dolgozó Horváthék azt mondták: — Nincs szüksé­günk, hogy az áldozatkészsé­günkért ezt kapjuk ... Szerencsére az illetékes fel­sőbb pártszervek mindezekután gondoskodtak arról, hogy Rácz elkerüljön a pártszervezet élé­ről, amikor ez megtörtént, el­került Rácz a tsz-ből is. A rend pedig kezdett helyreállni. A icommunista tsz-elnök, Nádori Gyula elvtárs, még a családi viszályokat is vállalta, hogy megvédje a Horváth-család be­csületét Rácz bujtogatásaival szemben. Miután Rácz elkerült a tsz-ből, még azok is belát­ták ,hogy milyen helytelen volt a rosszindulatú véleményük, akiket Rácz f elbúj fogatott és ők is becsületesen kezdtek dol­gozni és dolgoznak ma is. ITT FELVETŐDIK a kér­dés: — Hogyan kerülhetett egy ilyen jellemtelen ember a párt- szervezet élére? Az egész községben ismerik, — ismerik a kommunisták is. Tudják róla többek között, hogy a környéken már évekkel ezelőtt eljátszotta még azt az emberi tekintélyét is, amely a mi társadalmunkban minden tisztességes embernek meg­jár. Becsapta és aljas eszközök­kel zsarolta, károsította a kör­nyék dolgozóit. Tudták róla azt is, különösen a tsz-ben, hogy nem egyenes jellemű ember, nem egyszer rajta érték, hogy hazudozott, félrevezette a veze­tőket, és akit csak lehetett. — Tehát ismerték és tudták, hogy ki ez a Rácz István és enged­ték, hogy még a párttitkársá­gig is felvigye. Amikor meg­választásáról volt szó, nem akadt párttag, aki felhívta vol­na a figyelmet ennek az em­bernek a valóságos mivoltára. Megszegték a Szervezeti Sza­bályzatot a harci kommunisták mert nem őrködtek éberen a párt tisztasága felett. Hagyták, hogy egy jellemtelen ember a tsz rovására garázdálkodjon. A járási pártbizottság is hibás, mert náluk is hiányzott az éber ség és a körültekintő, alapos munka. MEG KELL JEGYEZNI, hogy ezt az ügyet csak részben lehet befejezettnek tekinteni azzal, hogy Rácz elkerült a pártszervezet éléről és a tsz- ből. A párt Szervezeti Szabály­zata kimondja :„A párttag kö­telessége, hogy őrködjék a párt ideológiai és szervezeti egysé­ge felett, amely a párt erejé­nek és nagyságának legfőbb feltétele, védje a pártot min­den ellenséggel szemben.“ így tehát ennek az ügynek azzal kell tovább folytatódnia, hogy az illetékes szervek és kommunisták nézzék meg: — ]ehet-e a pártban helye egy ilyen embernek . Ezt várja tőlünk a párt... „Számos előkészítő bizott­ság alakítása is folyamat­ban van a szekszárdi já­rás területén, többek között Decsen, Öcsényben, Bátán, Mözsön”. (Újságcikkekből) A párt „katonáira”, a dolgozó nép legjobbjaira mindig nagy feladatok hárultak. Most sem kisebb a felelősségük, amikor a párt és kormányhatározatok nyomán a mezőgazdaság felvi­rágoztatásáról, szocialista át­szervezéséről van szó. Mindezeket Meksz József elvtárs, a bátai alapszervezet titkárával folytatott beszélgetés nyomán közösen is megállapí­tottuk. — Nem könnyű feladat ez — mondja többek között — de megoldjuk, mert akarjuk, mert várja tőlünk, különösen pártvezetőktől a párt. Az akarás pedig megvan a bátai vezetőkben, Meksz elv­társban is. De nem könnyű a munka, mert mit is jelent a mezőgazdaság felvirágoztatá­sáért küzdeni napjainkban9 Azt, hogy a termelőszövetkeze­tek számszerű fejlesztésével, megszilárdításával egyidőben egyszerre meg kell tenni min­dent az egész mezőgazdasági termelés nagyarányú növelése érdekében. Mint mindenütt, itt is a személyes példamutatás a legjobb érv. Meksz elvtárs ezen az úton halad. Most arra törekednek, h°gy egy tsz előkészítő bizott­ságot alakítsanak. Egyik tagja ő, a másik a községi pártszer­vezet titkára, Fejes elvtárs. — Vannak már többen is? — kérdezem. i— Igen, — válaszolja Né­meth József elvtárs. — Még egy tag hiányzik, s ha ez is meglesz akkor megalakítjuk a bizottságot. A nyár majd csak megérlelt vetésünket — teszi hozzá mosolyogva, szólva. ' — Vagyunk már nyolcán, akik a tsz alakítása mellett dön­töttünk, de még csak mi hárman vállaltuk az előkészítés felelős­ségteljes közvetlen munkáját. Erre gondolt a „nyári érés" emlegetésével. Az igaz, hogy ekkorra már a „Vörös Zászló’’ tsz is új érveket, bizonyosságo­kat „szállít” a nagyüzemi gaz­dálkodás fölényének igazolá­sára. Nekik azonban már az jár eszükbe: Olyan tsz nem lesz a megyébent mint a mienk — Meksz elvtárs szavaival élve. Öntözéses gazdálkodás, vizi- szárnyasok serege, hogy csak néhányat említsek a tervek, a lehetőségek gazdag tárházából. No de addig is, míg „meg­érik a vetés” a mezőgazdaság fejlesztésének másik feladata, illetve megvalósítása sem ma­radhat el. Aratásra készül Meksz elvtárs, s készíti fel a többi pártvezetőségi tagokkal a kommunistákat, a pártonkívüli népnevelőket, s rajtuk keresztül az egész falu dolgozóit. — Minden szem gabonáért harcolunk, hogy ne menjen tönkre belőlük egy szem se — mondja határozottan. A szó itt is összevág a tettekkel. Meksz elvtárs összefog Pápa Jánossal, hogy mielőbb learathassanak. De ez nem csak a szemveszte­ség csökkentését jelenti. Egy­részt jó példa mások számára, másrészt mintegy előkészítő, vagyis „kóstoló” a közös mun­kából. — Sietünk az aratással — mondja — mert másodnövényt i$ akarunk vetni s az úgy jó, Ha minél hamarabb a földbe ke­rül. Az aratás után meg főleg sietni kell a vetéssel, amíg a földből el nem illan a nedves­ség. így dolgozik Meksz József elvtárs párttitkár a Központi Vezetőség június 8-i. határozata után . (i-e) Egy pártmegbizatásról... A BÁTASZÉK'I községi pártbizottság megalakulása után, mind­járt tervet készített arról, hogyan fognak dolgozni, mit tesznek a faluban a politikai munka fellendítéséért. Jelentős helyet foglal el ebben a tervben a jövőévi pártoktatás előkészítéséről szóló rész. Meghatározza, hogy például a tavalyi tapasztalatokkal ellentét­ben nagyobb gondot kell fordítani a hallgatók kiválogatására. De nemcsak meghatározta a községi pártbizottság e fontos feladatot, hanem segítséget is adott a jó végrehajtáshoz. Nézzük meg hogyan? ILLÉS GYULA elvtárssal beszélgettünk. Előtte egy ív papír, s rajta 14 név. — A pártbizottság megbízásából ezekkel az elvtársakkal kell beszélgetnem az oktatásról — mondja többek között, — de már eleget is tettem ennek a megbízatásnak. Ismertettem velük, mi­lyen oktatási formák iesznek, mit lehet azokon tanulni. — A nevek között vannak párttagok és pártonkívüliek vegyesen. Illés elvtárs mindegyikhez tud rövid megjegyzést fűzni, melyet természetesen a pártbizottságnak is tolmácsol. Körültekintően kellett ehhez a munkához fogni. Mindég meg kel­lett találni azt a hangot, amely eredményre vezetett. Legtöbbnél megelégedést, örömöt, büszkeséget okozott már annak említése is, hogy a pártszervezet alkalmasnak találta a politikai oktatás­ban való részvételre. Akadt azonban olyan eset is, amikor nem ment könnyen a megbeszélés. '■ Beck András elvtársnál például komolyan hivatkozni kellett a Szervezeti Szabályzatban lefektetett kötelességére. De mint veze­tőnek is feltétlenül szüksége van tanulásra. Mindezeket elmondta neki Illés elvtárs, s azt is, hogy tavaly sem tanult. A vezetése alatt pedig 20—25 munkás dolgozik a kádár KTSZ-ben, nemcsoda hogy ilyen példa nyomán a politikai munka is gyenge közöttük. Az érvek súlya megérttette Beck elvtárssal, hogy nagyobb felelősség­gel tartozik a pártnak saját és beosztottai elméleti színvonalának állandó emeléséért. — Imre Ferenc elvtárs a Búzakalász tsz agronómusa — mond­ja tovább tapasztalatait Illés elvtárs — először meglepődött, ami­kor megtudta, hogy a politikai gazdaságtan oktatására javasolta a pártszervezet. Elmondtam néki, hogy erre milyen nagy szüksége van. A párt politikájának megértéséhez, a végrehajtást szolgáló gazdaságpolitikai intézkedések megvalósításához feltétlenül szük­séges a politikai gazdaságtan ismerete. Ezek után Imre elvtárs elmondotta mennyire büszke a pártszervezet bizalmára, hogy ilyen magas oktatás: formára osztották. A pártonkívüliek :s örömmel vették a kitüntető bizalmat. Ke­mény András az I. típusú Verseny tszcs elnöke így beszélt — az nagyon jó lesz, legalább hasznosan telnek el a hosszú téli esték. A felszabadulás előtt is össze-összejöttünk esténként, de ilyesmi­ket nem tanulhattunk. ■NÉHÁNY SZEMELVÉNY ez arról, hogy Illés elvtárs hogyan teljesíti pártmegbizatását, de bizonyítja, hogy ő és a többi elvtárs segítségével a bátaszéki pártbizottság körültekintő, gondos miíi- kával végzi az új pártoktatási év előkészítését. Helyesen értelme­zik a kommunisták esetében a pártoktatásban való részvétel ön­kéntességét, amely azt jelenti, hogy a párttag kívánságának és érdeklődésének, ismereteinek megfelelően, maga határozza meg milyen formában akarja teljesíteni a Szervezeti Szabályzatban le­rögzített kötelességet. Emellett gondot fordítanak arra is, hogy megfelelő arányban a pártonkívüliek legjobbjai is növelhessék marxista-leninista műveltségüket. Hagy gonddal készítsük elő az új pártokfatási évet A Központi Vezetőség 1955. március 24-i határozatá­ban az élmúlt évek tapaszta­latai alapján módosította az iskolán kívüli pártoktatás rend szerét. Az új oktatási rendszer egyik leglényegesebb vonása „A marxizmus-leninizmus alap jai“ tanfolyam létrehozása, ahol a hallgatók a marxizmus- leninizmus olyan alapvető kér­déseivel ismerkednek meg, mint az „osztályok és osztály­harcról, a kapitalizmusról, a proletárdiktatúráról“ szóló marxi-lenini tanítások. Meg­ismerkednek a szocialista for­radalom elméletével és olyan fogalmakkal, mint a társadalmi haladás, a termelőerők és a termelési viszonyok, stb. Az 1956—57. oktatási évben induló második évfolyamon, a szocializmus építéséről sző ló sztálini tanítások hazánk­ban való alkalmazásáról, né­pi demokráciánk vezető ere­jéről, a pártról fognak ta­nulni. Ezeket az alapvető elvi tanítá­sokat nem elvontan, hanem az SZKP tapasztalatai, valamint a magyar munkásmozgalom és népi demokratikus fejlődésünk tükrében fogják tanulmányoz­ni. Az új oktatási rendszer má­sodik fontosabb jellemzője, hogy lényegesen kiszélesíti a Politikai Gazdaságtan oktatá­sát. Ezt szükségessé teszi az, hogy funkcionáriusaink még a legalapvetőbb közgazdasági is­meretekkel sem rendelkeznek. Pedig a párt tudományos politiká­jának megértéséhez, vala­mint e politika végrehajtá­sát szolgáló gazdaságpolitikai intézkedések megvalósításá­hoz elengedhetetlenül szük­séges a politikai gazdaságtan ismerete. Éppen ezért mondja ki a Köz­ponti Vezetőség határozata, hogy erre a tanfolyamra kell bevonni azokat a párt, állami, gazdasági és egyéb vezetőket, akik megfelelő előképzettség­gel rendelkeznek. Ugyancsak ki fogjuk szélesíteni a „mar­xista filozófia“ tanfolyamot, amelyre főleg a néphez hű értelmiségieket, tanítókat, or­vosokat, igazságügyi dolgozó­kat, stb. fogunk bevonni. A pártbizottságok és pártszervezetek előtt az a feladat áll, hogy a Központi Vezetőség határoza­ta alapján jól készítsék elő a pártoktatási évet. Pártbizottságaink és párt- szervezeteink az elmúlt hetek­ben már kiválogatták a jövő évi pártoktatás propagandis­táit, zömében az elmúlt párt­oktatási év legjobb propagan­distái közül. Ugyanakkor he­lyesen, az eddigieknél bátrab­ban vonták be a megfelelő kép­zettségű párt-, állami, gazda­sági és tömegszervezeti funk­cionáriusokat, kommunista ér­telmiségieket. Különösen nagyon helyes, az, hogy a legjobb propagandistákat a szocialista szektorokba, ipari üzemekbe, termelőszövetke­zetekbe, állami gazdaságok­ba, stb. irányították, s így a következő oktatási évben nem lesz olyan szocialista szektor, ahol ne lenne párt­oktatás. Azonban, ha pártbizottsága­ink és pártszervezeteink több­ségükben helyesen végezték is a propagandisták kiválogatá­sát, egyes helyeken mégis hi­ba tapasztalható. Még mindig lebecsülik egyes helyeken a propagandisták szerepét, kép­zettségét és nem megfelelő kép zettséggel bírókat osztottak be, — mint például az alsópéli ál­lami gazdaságban. Ez nemcsak a helyi vezetőség hibája, ha­nem a járási párt-végrehajtó­bizottság ágit. prop. osztályáé is, amely bár látta, hogy nem megfelelő, — mégsem tett sem­mit a kicserélése érdekében. Vagy például Iregszemcsén a régi jó propagandistákat, mint Tonigold, Fűzi és Szondi elv­társakat nem osztották be pro­pagandamunkára, helyettük olyanokat osztottak be, akik eddig még nem végeztek pro­pagandamunkát, s az elmúlt pártoktatási évben nem is vet­tek részt pártoktatásban. Pártbizottságaink még az oktatási tervük elkészítése előtt vizsgálják felül a pro­pagandistáikat és ahol szük­séges, még most cseréljék ki, nehogy újból előforduljon olyan, mint az elmúlt okta­tási évben, hogy már az ok­tatási év indulása előtt le­morzsolódnak a tanfolya­mok, megfelelő propagandis­ta hiányában. A jövőévi pártoktatás előkészítésének másik fontos része a hallgatók kiválogatása. A Központi Ve­zetőség 1953 októberi, a párt propagandáról szóló határozata kimondja: „El kell érni, hogy a hallgatók a tanulás fontos­ságának tudatában kedvvel és ne kényszerből vegyenek részt a pártoktatásban.“ Ezt azonban gyakran helyte­lenül, elferdítve magyaráztuk. Egyes pártszervezetek úgy ér­telmezték a pártoktatás önkén­tességét, hogy aki akar, tanul, aki nem akar, — nem tanul. ’ Teljesen helytelen a pártok­tatás önkéntességének ilyen liberális értelmezése a kom­munisták körében. A párt Szer vezeti Szabályzata minden párttag kötelességévé teszi, hogy „sajátítsa el a marxiz­mus-leninizmus alapjait.“ A pártoktatás önkéntessége nem mentesít a Szervezeti Szabály­zatban lefektetett kötelességek teljesítése alól. Hanem azt je­lenti, hogy a párttag képzett­ségének és érdeklődési körének megfelelően maga határozza el, milyen formában akarja telje­síteni a Szervezeti Szabályzat­ban rögzített kötelességeit, — egyetemen, főiskolán, egyéni úton, vagy szervezett pártok­tatásban. Pártszervezeteinknek meg keli teremteni a feltételt ahhoz, hogy a párttagság vá­laszthasson, melyik oktatá­si formában akar tanulni. Ezért ismertessék minden párt­taggal, hogy a következő ok­tatási évben milyen oktatási formák lesznek és melyik ok­tatási formában, mit tanulhat­nak. Ugyanakkor széleskörű po litikai munkát kell végezniök elsősorban a párttagok között a pártoktatás népszerűsítése érdekében . A hallgatók kiválogatását a különböző párt, állami, gazda­sági és tömegszervezeti vezetők bevonásával, kiválogatásával kell kezdeni. A következő ok­tatási évben nem lehet egyet­len olyan vezető sem, aki va­lamilyen formában nem vesz részt pártoktatásban. Ugyan­csak be kell vonni a pártokta­tásba a pártszervezetek vezető­ségi tagjait és aktivistáit, nép­nevelőit. Pártszervezeteink már megkezdték a hallgatók kiválogatását, többségében már az oktatási tervet is elkészítet­ték és beküldték a járási bi­zottságokra. Pártszervezeteink általában nagyobb gondot for­dítanak a hallgatókkal való beszélgetésre. A legtöbb he­lyen maga a pártvezetőség be­szélgetett velük, vagy külön bizottságot alakítottak erre a célra. Azonban még mindig tapasz­talható, hogy egyes helyeken nem beszélnek a hallgatók­kal mielőtt beosztanák őket. Dunaszentgyörgyön például már június 16-án beküldték a járáshoz a kész oktatási tervet a hallgatók névsorával — anélkül, hogy a hallga­tókkal beszéltek volna, de van ilyen több pártszervezet is. Az új pártoktatási év előké­szítése körültekintő, gondos munkát igényel. Nem lehet egy-két hét alatt elvégezni, nem kerülhet le a napirendről most az aratás, cséplés idősza­kában sem. Még akkor sem, ha a pártszervezetek és párt- bizottságok elkészítették is az oktatási tervüket, Újból és új­ból beszéljenek a hallgatókkal egészen a pártoktatási év in­dulásáig. Végezzék ezt a mun­kát pártbizottságaink és párt- szervezeteink annak tudatá­ban, hogy a jól előkészített párt oktatás jelentősen segíteni fog­ja a párt előtt álló feladatok megoldását. Módi János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom