Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-23 / 146. szám
4 N Ä P E ö 1955 JÚNIUS 28 Rizstelep a decsi Búzakalász tsz-ben A deesi Búzakalász tsz tagiéi egyre inkább rátérnek a belterjes gazdálkodásra, mert rájöttek, hogy a jövedelem nagyarányú növelésének ez a legbiztosabb útja. A íöldterü- letüket igyekeznek miinél észszerűbben kihasználni és Őlyan fejlett gazdálkodási mód á»ertíket kezdenek alkalmazni -v- lehetőségeikhez mérten, — aínire bizony nem minden tsz- ben Van példa. Van egy több, ítiinf 100 holdas területük, aminek nem sok hasmát vették, mert eső után majdnem mindig tele volt talajvízzel. A t&z tagjai sokat gondolkoztak, hogy mit kezdjenek ezzel a területtel. Volt, aki azt tanécsolta, hogy ^mondijanak le róla”. A kommunisták azt mondták: — Hasznosítani kell ezt a tenülletet ds, mert jó föld. Rajtunk múlik, hogy mennyi 'bevételt ad. Létesítsünk csatornarendszert ezen a területen és akkor meg tudjuk oldani a vadvizek lecsapolását is és szükség esetén az öntözést is. A tsz tagsága eleinte ellenezte ezt a javaslatot, féltek a „nagy“ kiadástól, de légin kábfo az új módszerben nem bíztak, nem látták, hogy a kiadást, fáradtságot sokszorosan megtérítené ez az új gazdálkodási módszer. Képünkön a „zsiványvizet“’ szívatják vissza a rizsre. Természetesen a fpártonkrí- Víjliek között is akadtak, akik helyeselték a kommunisták javaslatát és melléjük álltak: közösen megmagyarázták a tagságnak, hogy ez a talaj- Vizes terület összterületük jelentős részét teszi ki és ha ezt bem hasznosítják, sokkal kisebb jövedelmet tudnak biztosítaná. A felvilágosító szó nyomán nőtt az öntözéses gazdálkodás megvalósítását támogatók csoportja. Végül a tagság zöme megszavazta a kommunisták javaslatát. A Csatornázási Vállalat pedig tavaly megkezdte egy fiatal mérnök irányításával a Csatornarendszer építését. A Séd-pataktól főcsatornát ástak, a mellékcsatomákat pedig úgy készítették, hogy barázdás öntözéssel művelhessék a közel 120 holdas területet. A csatornarendszer szükség esetén alkalmas a vadvizek lecsapolására is. öt holdas területen rizstelepet létesítettek. Ez teljesen új növény nemcsak a tsz-ben, hanem az egész környéken. Erdélyi István elrvtűrsat választották meg rizsfelelősnek, megmondták neki, hogy tanuljon sokat, olvasson sok rizstermesztéssel kapcsolatos szakirodalmat, — hogy már az első éviben is kifizetődjék a rizs termesztése. Erdélyi elvtárs körültekintő gonddal, nagy szeretettel látja el feladatát, sokszor még éjszaka is kint van a telepen és ellenőrzi a töltéseket, irányítja a szivattyúk működését. Hatalmas lelkesedéssel fogadták a szekszárdi nevelők a pedagógusok bérrendezését A Csatornázási Vállalat dolgozói erősítik a töltéseket. Már kikelt a rizs és megkezdték az árasztását. A Séd- patakból egy szivattyú óránként 380 hektoliter vizet emei ki a főcsatornába és az hosz- szú, sokszázméteres szakaszon élvezeti rendeltetési helyére, a rizsre. Ahogyan nő a rizs, úgy növelik rajta a vizet is. Most, a kezdet kezdetén még sok nehézséggel küzköd- nek a telepen. Sok az úgynevezett „zsiványvíz“, vagyis a Víznek egy része elszökik, át- szlvárog a töltésen és ilyenkor üzemközben keil megfigyelni, hogy melyik részen kell erősíteni a gátakat, töltéseket. Még ott vannak a vállalat dolgozói és kijavítják az „üzemeltetés” közben felbukkanó hibákat, erősítik a töltéseket, hogy minél kevesebb víz menjen veszendőbe és olcsóbb legyen az árasztós. Teljes egészében nem lehet megakadályozni a „zsiványvizet'’, de végül ezt is megzabolázzák, mert egy másik töltéssel összegyűjtik és egy négy lóerős motormeghaj- tásu szivattyúval vissza&zivat- já'k á rizsteíepre. Időközönként (leeresztik az egész rizstelepről a vizet, kicserélik, teljesen tisztát enged nők rá. Körülbelül szeptemberig árasztják. Utána pedig megkezdődik az aratás ... A közel 120 holdas terület többi részén főleg kapások vannak, szükség esetén ezeket is tudják öntözni és így tudják növelni a termésátlagaikat is. Úgy tervezi a tsz tagsága, hogy öntözéses kertészetet is létesít és így sokszorosan megtérüli a 127 ezerforintos beruházás, sőt az öntözött terület további gazdaságos kihasználásával évről-évre növel ni tudja a tsz tagsága a jövedelmét. FÍ1ZI.KAI m'iinkásokq't felvess a Tojna megyei Tenraénylorga’m' Vállalát. Jelehitkfczht lehet a le nmén y ÍO.tfcalini Vállalat összes telepein. A bérezés a minik nkor érvényben lévő országos dáfa/bbéíezés alapján tötténík. ' VIDÉKI üzeniilrtlkibé trchniktis* !ka t és méeflökiköket keresünk. Jelentkez oi írásban is lellet: I>unátuiUi Rpst- kikészítő Válílala't, (Budapest, Gtt- szev H. 18.) személyzeti osztályán. FELHÍVJUK a SZOT tüzeluelőleg akció utalvány tulajdoipostA figycl- Jfrét. arra, hogy áz utájványök a Tiizép telepeken csak az órv.éhy estégi ideje alatt válthatók be Pécs Szekszárdi Tüzér) Viliin let. FIGYELEM! FIGYELEM! Ha jó' akar szórakozni, .keresse lél a bfl- íaszéki Föltlraövesszöyeiíkezet zenés kerihelv iségét. Kitűnő ételek és italok biztosítva! Hétfőn délután az általános gimnázium kultúrtermét zsúfolásig megtöltötték a pedagógusok, a megyei, járási és városi tanács oktatási osztályának dolgozói, hogy meghallgassák Rácz Lajos elvtársnak, az Országos Pedagógus Szakszervezet kiküldöttének a pedagógus bérrendezésről szóló beszámolóját. Rácz elvtárs beszámolója elején a közelmúltban lezajlott pedagógus nap, az összefoglalók, a vizsgák hangulatát idézte, amely események középpontjában a nevelők álltak. Feléjük áradt a párt, az egész dolgozó nép, a szülők, a gyermekek szeretete, bizalma, megbecsülése. — Majd utalt arra, hogy a márciusi párthatározat után igen sokan voltak, akik ‘kétségbevonták azt, hogy az ország anyagi erőforrásai lehetővé teszik majd a bérrendezést, a nevelők nagy többsége azonban bízott a párt szavában és íme, a márciusi párthatározatban megfogalmazott ígéret, alig néhány hónap múltával máris valóra vált. A beszámoló további részében a bérrendezést számszerű adatokkal szemléltette. Elmondotta, hogy a bérrendezés államunk költségvetésében havi 15 millió forintot jelent és átlagosan 22 százalékos béremelésnek felel meg. Az új bérrendszer fokozottabb előrehaladást biztosít a nevelők számára, mert addig, amíg a régi bérrendszerben a kezdő és a 40 éves szolgálattal rendelkező nevelő bére között mindössze 312 forint volt a különbség, most ez a különbség 754 forintra emelkedik. Az új bérrendszer tehát figyelembe veszi azt, hogy az idősebb nevelők a szolgálati évek során tapasztaltakat a munkájuk végzésénél fel tudják használni és így teljesebb értékű munkát képesek végezni. Megemlítette a beszámoló, hogy az új bérrend szer különbséget tesz a városi, falusi és pusztai nevelő között, igy a falusi nevelő bére 100 forintos, a pusztai nevelő bére pedig 200 forintos emelkedést mutat a városi nevelő bérével szemben. Kiemelte az előadó, hogy a július 1-ével nyugalomba vonuló nevelőket már az új bérek szerint kell nyugalomba helyezni, így a most nyugdíjazásra kerülő nevelők nyugdíja megközelíti, sőt esetenként meg is haladja az 1000 forintot. A beszámoló megemlékezett azokról a feladatokról, amelyek megyénk nevelői előtt állnak. Talán azzal lehetne körvonalazni ezeket a kötelességeket, hogy a megye nevelő társadalmának össze kell forrnia a dolgozók tömegeivel, és minden erővel azon kell munkálkodnia, hogy azok a célok, amelyeket a párt és a kormány az ország népe elé tűzött, minél előbb és minél teljesebben megvalósulhassanak. A nagy lelkesedéssel fogadott beszámoló után a szekszárdi nevelők részéről Döme Klára, Héti József és dr. Nemes Andor mondott köszönetét a párt és a kormány gondoskodásáért. A jelenlévő nevelők közül mindjárt 8—10 nevelő új besorolását állapították meg. Az értekezlet résztvevői kitörő örömmel vették tudomásul, hogy az idősebb nevelők közül egyik-másiknak az új bére 400—500 forinttal is meghaladja a régi fizetést. Ami van — és mégsincs A megyeszékhelyhez tizenkét kilométernyire fekvő Szálka községnek nincs vasútja és gépkocsival járható országútja is csak Szekszárd felé van. Sokan vannak Szálkán, akik Szek- szárdon szeretnének dolgozni, de a hiányos közlekedés miatt nem tudnak. Azok. akik mégis bent dolgoznák a városban, jó idő esetén kerékpárral, motorral járnak be, vagy kénytelenek egész hétre bentmaradni Szekszárdon. A Szekszárdi AKÖV ezen az autóbuszvonalon egy „kira- katjáratot” tart fenn. Ezt olyan kocsival bonyolítják le, amely tulajdonképpen más járatot végez és éppen csak arra az időre szabad. Indul Szálkáról 8.10 órakor és Szekszárdra 8.40-kor érkezik. Visszaindul 12.25-kor. A gyakorlatban ennek a járatnak az értéke egyenlő a nullával, mert sem a munkaidő kezdetére nem jöhet be vele a dolgozó, sem a munkaidő után nem mehet haza. A dolgozóknak az az érdekük, hogy 8 órára beérhessenek Szekszárdra és öt óra után hazamehessenék. Az Autóközlekedési Vállalat meúetrendosztálya már másodszor utasítja el a szálkái tanács kérését, pedig ha a szükségletnek megfelelően változtatnák meg a menetrendet, kifizetődő lenne a járat fenntartása, hétköznapokon nem két-liá- rom ember jönne be vele Szekszárdra. Szálka dolgozói nevében: LApZLÚ ERNŐ a Népbolt dolgozója. Jól érezték masnikat a sárpilisi gépállomás dolgozói a várdombi kultúrcsoport műsoros estjén A várdarr, bi kultűrcsoport színes, műsoros estet rendezett, ahol bemutatta a télen tanultjaik nagy részét; köztük helyi gyűjtésű német táncokat, orosz népi táncokat és sárközi tánckompoziciókat. — Több egyfelvcnásos darabot mutattak be a színjátszók és szavalatok tarkították a műsort. A jól sikerült műsoros est legnagyobb érdeme, hogy a kultúrcsoport meghívta a sár- pi'lisi gépállomás dolgozóit is, akik szép számban meg is jelentek. A vidám, meghitt hangulatú estnek munkás-paraszt találkozó jelleget adott a gépállomási dolgozók és a várdombi dolgozó parasztok együttes szórakozása. A tanácsi téglagyárak már a féléves terv túlteljesítésén dolgoznak A Tolna Megyei Tanács Bánya- és Épiitőanyagipari Egyesülés június 20-ig már 600 ezer darab nyerstéglával és 350 ezer égetett téglával teljesítette túl félévi tégiagyártási tervét. A félév végéig egymillió hatszázezer nyerstéglával és egymillió háromszázezer égetett téglával teljesítik túl a félévi tervet. Különösen kiemelkedő eredményeket értek el a Bonyhádi Téglagyár dolgozói, akik nyersgyártásd tervükkel 134 százalékra, égetési tervükkel pedig 145 százalékra állnak. A teveli gyár eddig 119 százalékra teljesítette a riyeregyártásí és 135 százalékra az égetési tervét, SPORT Vajon láthat-e a szekszárdi közönség NB Il-es labdarúgómérkőzéseket az őszi fordulóban? Érteiül esünk az^rtn-t a Budapesti Kimizad Országos Elm-ifkeége tárgya fásokat folytat a Szekszárdi Kinizsi sportkör vezetőségiével hogy az NB M-ben szereplő Budaip.es ti Kiiniizsi-*D.oh dny gyár az őszi fordulóban mérkőzéseit Székezárdon já-tssza. A városi TSB elnöke hegyesnek tallálja a tervet és ameninyifoem á budapes-ti elnölkiség és a Szekszárdi Kinizsii sportkör vezetősége között a. tárgyadásoik eredményre vezetnek, úgy a Széké zárd és környék éneik ’aibd-arugó szurkolói N5B Il-es mérkőzéseket láthat az ősz folyamán.. Megjegyzések a megyei ifjúsági labdarúgóválogatott második mérkőzéséhez Miíit már közöltük Tolna megye múság'i válogatott Ciaibdarifcó csapata 3:2 larányú vereséget szenvedett a fejérmei véi ifiktől. Ezek szerint tehát ifjúsági lapátunk a má sodiik mérkőzését is egy gó.küCöub- <éggel éuvesztette. A második csoportban szereplő 6 csapat közül jelenleg Tolna megye pont nélkül a hatodik helyen áll. Nézzük meg ko /eleib.brÖl, hogy is folyt le a vasárnapi mérkőzés: A csapat összeállítása sík érültnek mondható, mert lényegesen összeszokó í te l>b együttes futott !ki a pálcára, mint egy hete. A kapuba Rapp állt th- bár a há-fom gól közül talán egyiket véd'hette volna, méjis azt kell mondani, hogy jód Háttá esi feladatát. mert több esetben olyan kifutásokét hajított vélte, me!v góltól mc.ütette meg ^apuját. Tamás neun nyuj lőtt rendkívül Inagv teljesíti- menvt. de a mérkőzés elejétől a befejezésig tartotta az egyenletes .kö zepes formát Sajnos nem mondható el ez Besen veiről, a'ki a Baján lejátszott mérkőzésen a mezőny legjobbja volt, ugyanakkor a Fejét megye ellen vasárnap már több bízó nytsiam megmozdulása volt az i. félidőben, a.mí épp elég volt an- hoz. liooy 5 perc alatt két góct kapáink. Fraz-on az I. félidő-ben Bese nycivel együtt gyengén mozgott, de a II. félidőben már feljavult. Tálló s és Várnai az 1. fél időben az egész védelemmé együtt gyengén morogtak, de ^ómai a 11. félidőben följött és TaÜósival együtt jobbnál- jobb labdákkal löni’ck a csatárokat A rsetársoriból, — de talán az egész csur-3tból — is Pc’gár játszott legjobban. Kü’önö-ei. a fejes .góllá, nwy Zámíbó beadásából született ér dorne1 dicséretet, tie a máso-diik gólja :s arra vaől, hogy .köriiüteklniően (játszott, (>á-r| a játékán tmegi.át- szik, hogy nirocs megfelelően edzésben Oláh és Magyar a két összekötő igyekeztek, de nem tudtak veszélyesek lenni a kapura. Ugyanezt kell mondani Lohőczre és Zámbóra, a két szélsőre is. Mindketten .ahelyett, hogy egyén illeg válilailfk óztak volna, beadták középre a labdát, ahol a védelem könnyen hárította a kondíció hiántnval küzdő Polgárral szemben a veszélyt. * A fejénnegyeiek ellen éppúgy, min-t Budapest illl. csaoaía eitlen az T. félidőben halványabban, a 11. félidőben lényegesen jobban játszott az együttesünk. Fiataljaink az elleniéi kapuját a 11. félidő elejétől, annak mintegy 33. percé'ig hatalmas nyoméi, alatt tartották és azok aÜg-alig tudtak a félpályán átjönni. A 35. perces nyomás után már engedtek az iramból és a im-érkőzés utolsó 10 percében újból a fejérmegyeiek jöttek fel. Az emOített 35 perc alatt egymásután hagyták ki csatáraink a gólhelyzeteket. Egyszer Zámbó ment el tisztán és amikor már csak a kapussal állít szemben. ahelyett, hogy lövésre szánta volna el magát. még tovább vezette a labdát és így az kapus zsákmánya lett. Ezután Magyar közeli lövését ütötte le a fej'érmegyelek kapusa, mely új ból Magyar elé került, de ő másod- szó- a kapu torkából fölé ‘lőtt. Ezután Oláh vr.te át négy emberen a labdát, de a sarokba tartó lövését a ikapus szerencsével bár, de ki- nyom’a. Befejezés előtt anég Zámbó Kerül Jövő helyzetbe, de lövés helyett csak emelgette a Hafodát. Az eddigi kél mérkőzésbőil mind a héttő elvesztettük, de mind ennek dacára meg .ehet állapítani, ho£v in egyénik if iű-á 2 i csapata nem gyengébb a többi megyék ifjúsági csa patánál. Ha fiataljainkat kísérné Szerencsé ezeken a mérkőzéseken, na meg az 1. félidőben új hajtanának. mint a másodikban, mindkét mérkőzésüket megnyerhették volna. Siófokon elég oAgy érdeklődés nyilvánult meg az ifjúságiak mérkőzése iránt, mert a nagy meleg ellenére is mintegy 1500 ember nézte vé- sig a mérkőzést, s onnan azza] távoztak, hogy jó mérkőzés volt. Az ifjúsági mérkőzés eilőtt két megyei csapat játszott egymás ellen, akik a megyebajino.ksázhan a harmadik, illetve .a nyolcadik helyen állnak. A harmadik helyen álló csapat játékával se lehetünk elégedettek, de különösén az ellenfelének a játékával sem. Tolna megyében a megye- hajnokságban szereplő csapatok közül bármelyik megjátssza azt, mint ott a harmadik helyen űétő csapat. Az ifjúsági válogatott vezetői úgy nyilatkoztak, hogy a vasárnap játszott csapat ösiszeáliiításán már nagv változások a hátralévő mérkőzések alatt nem ileszmek. Egyetértünk a vezetőkkel e tekintetben is, mert á vasárnapi játék alapján tényleg kár lenne nagy változásokat végrehajtani, mert a fiúk játéka ainnaik ellenére, íbogy vereséget szenvedtek, jónak mondható. Ha a hátralévő mér kőzések alatt a csatárok, k'ülö nősen a szélsők gólratötőbben játszanak, úgy mindem bizonnval eredményesen hagyják el a pályát Vidám szekszárdi természetjárókkal a Blikk-hegységben v. A szekszárdi Gimnázium 30 főnyi diákserege nevelői vezetéssel tanulmányi kiránduláson vett részt a Bükk hegységben. Az intézet egyik résztvevő diákja c itk k sorozatiban számol be a kirándulásról, amely taiiüílás mellett s-port is vö'lt a javából. Május 17, kedd. Reggel 4 óraikor ébresztő. Elég hideg, csípős reggel volt. Gyorsan fölkészültünk s indul'ju nk mai célunk: Aggtelek felé. A tej napi rossz időrp már csak a sáros út éfnlókeztctett. A nap ragyogott, bev.iilágítóttá a széles vöűgye- <et. Eilmentüník Nagyvisnyó mellett, mely a természetjárók 'kedvenc helye. Heves megyét elhagyva, Borsod megyében megláttuk Bálványost mely osak 3 méterrel marad le az Istál'lóskőtől. Tetején van a Petőfi kilátó. Útiunk kis bányászfalvak makett vezetett el. A munkások, bányászok most indultak munkába, harcba a szénért, hogy legyen szene Kazincbarcikáinak, Diósgyőrnek. Lassan 'leértünk a hegyekből, megszűntek az emelkedőik, lejtők és eC értük a Sajó völgyét, kt reggeliztünk, kerékpárt javítottunk és újra hegynek fel az Északborsodí Karsztvidékre. A vidék kezdett íörtiisilk jelleget ölteni. Itt is. ott is előbukkant a .mészkő, metly igen megne bez£t i á termelést. Kis faluk ón keresztül mén tűnik, felértünk az erdők közé. Egy helyen az országút elérte <ísehszlová!kia határát. Itt történt egv mulatságos eset. Leszálltaink a kerékpárról!, átibuj tünk a határsorompón és ..bementünk“ Csehszlovákiába, mig egy magyar határőr neán szólt, ho*jy jöjjünk vissza. Mi persze visszajöttünk, és vertük a mellünket ,,Y°il- tUnik Csehszlovákiáiban". Majd felértünk a hegytetőre és „begurul- tum.k‘‘ egészen Aggtelekre. Itt a s z álll ásunk r a m e n tűn k, He ralk od tu n.k, és tf öl Öl tömünk ,,barlangjáratra". Tervünk Az volt, hogy végigmegy ülik a barlangon és JósVafőnél jövünk elő a föld aCól. Úgy is lett. Sajnos a vezetőnk nem igen ismePte a barlangot és kénytelenek voltunk saját tap&sztáf.a taiin.kra. leírásokra, tanulmányokra és dr. Pataki elv társ ismereteire támaszkodni. A barlang bejáraira, szűk rés. amelyet természetesen kiépítettek. Az előterem a csontház. Itt 13 ősember csontjail találták meg, tehát az ősemberek lakásnak hu s/m állták a, L*ardang*ot. Ezt bizonyítja a koromfüst lerakodás •a cseppköveken. Petőfi is járt itt, ngy cseppkőre ráírta nevét, a bejáratnád emléktábla jelzi ezt. Nem akaróim részletesen leírni a barlangot, ezt mindenki biztosam is meri a leírásokból. Mi egy héttel '■‘zelő.tf láttuik a , .Békebarlang" c filmet és meghallgattuk dr. Jalkucs László barlangkutató előadását az aggteleki cseppkőbarlang kialakulásáról. iMindemkimek az volt a megalapítása, ho‘:y <a valóság túlszárnyalja a filmet, a képzeletet. Ahogy köz eled tünk a Jósvatfői kijárathoz, mindig szoib'b és szebb cseppköveket láttunk. Ez a része a barlangnak még fiatal, és itit frissek a mésztufa lerakódások. Az út közel 5 órás volt. Hiába 15 Ikiilómétert tettünk meg a föld alatt, sokszor 100 lépcsőit fel, majd újra de a mélybe. Jós vaf önéi gyönyörű kép tárult elénk. Sokkaíl 6zebb, változatosabb ez .a táj, mint az aggteleki. Csodálkoztunk tis, miért Agg.íeilaki- cseippkőba.rlangnak nevezik a baflán got, amikor Jósvafőnél öokkaíl szebb, és a barlang jósvaifői része is szebb ’ntnivaló nyújt, mimt ez Aggteleki. Megnéztük a Tengerszem szállót, és vis« za und uii ®u nlk Ag gt el ek re, •• őHb tárlata úton hegyen-völgyön, erdőn keresztül, majd az országúton folytattuk utunkat vidám indulókat és katonanótákat énekellve. Útközben megnéztük a Vörös tót, amely kb. akkora, mimt a szekszárdi Csőrge. Aggtelekre érve találkoztunk Veszprémi ILI. osztályod 'Közgazdasági Technikum-i .tamaulókkal és hamar ö sis z e bar á tiko z tunk vei ük. énekelni kezdtünk és a m.i hawgmnk jól túlszárnyalta az övékét, meglátszott Bodonyi tanár elvtárs működése, aki erős kézzel tarja és neveli a gimnázium énekkarát. Hirtelen tülökszó hallatszott. Moat hajtjó haza a csordát a falú gulyása. Holnap reggel újra fogjuk hallani ezt a nálunk szokatlan hangot. Megvacsoráztunk. a kerékpárokat megjavítottuk és aludni tértünk. (Folytatjuk). TOLNAI NAPLÓ Szerkeszti a ézerkesztőbizottság Felelős kiadó: KIRÁLY LÁSZLÓ Kiadja: a Tolnai Napló Lapkiadó Szerkesztőség télefonszáma: á0-tú. Kiadóhivatal telefonszáma: 20-11. A szerkesztőség és kiadóhivatal címat Szekszárd. Széchenyi utca tS Terjeszti*, a Megye» Postahivatal Hírláposztálya és a hírlap kézbesítő postahivatalok Előfizetés, postahivataloknál és kézbesítőknél Havi előfizetési díis 11 Ft. Pécsi Szikra nyomda Pécs. Munkácsy Mihálv atcs 10 a NvomdáCD* *fp|pl Hez«A Telefon: 20-2?.
