Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-19 / 143. szám
1955 JtNIUS W N'APLÖ Miért nő a selejt a Bonyhádi Zománcgyárban? A Bonyhádi Zománcgyár j dolgozói — a felszaíoadulási versenyben — eredményesem harcoltak szocialista kötelezett ségvállalásaik megvalósításáéért, e tervek teljesítéséért. A felszabadulósí verseny során *— különösem az utolsó hónapban — napról-napna. dekád- ról-delkádra javult a gyártott zománcedények minősége, a negyedév végére sikerült az egész időszak átlagát az előírt !i2 százalék fölé emelni. A mi nőség javítása — a gyár minden dolgozójának közös ügye volt, az üzem vezetőinek, párt szervezetiének sikerült Olyan • hangulatot kialakítani a gyárban, amelyben mindenki a ma ga területén harcolt a minőség megjavításáért. Április első dekódjáiban még tartotta a jó eredményeket, de a hónap végén áprilist már 78,8, májust pedig 75,6 százalékkal zárták. Júniusban ugyancsak a májusihoz hasonló az elsőosztályú készáruk aránya. AHOL A MENNYISÉG A MINOSEG ROVASARA MEGY A gyárban — április elején hozták egy, a gazdaságosság szempontjából helyes intézkedést, hogy a MEO által hibásnak minősített zománcedényeket nem javítják ki. mert a javítással ráfordított munka és anyagköltség jóval több, mint amennyivel nő a kijavított áru értéke a javítás után. így ez rendkívüli módon növeli a gyár önköltségét, feleslegesen köt le munkaerőt. Az itt felszabadult kapacitást a termelés növelésére lehet fordítani. Számoltok azzal, hogy átmenetileg rosszabb lesz az elsőasztályú áruk aránya, de az üzemben az ellenőrzés, a munka megjavítással ezt az átmeneti minőségcsökken test fokozatosan ki lehet kü szöbölni. A termelés azóta — naponta egy-két mázsával — emel1 kedett, de a minőség — nemhogy fokozatosan javult volna, — hanem tovább romlott. A rossz minőségnék vannak objektív okai is, gyakran kap a gyár rossz lemezt, a végtelenségig elhúzódik a gyár új zománcozócsamokának az építkezése, jelenleg elavult, rosszul világított helyiségben dolgoznak, a terv pedig — a lakosság növekvő szükségletének megfelelően — egyre nagyobb termelést követel a gyártól!. Az objektív okokat figyelembevéve állapítja meg a terv reálisan a minőségi követelményeket is. Azonban a gyár ugyanolyan körülmények közt dolgozik, mint az első negyedévben, ga anyag sem rosszabb, amit kapnak. Mégis miért romlott a minőség azóta? Nem használják fel azokat a jó tapasztalatokat,, azokat a módszereket, amelyekkel a felszabadulási verseny idején sikerült megjavítani a minősé get. Többek közt híre sincs annak a mozgalomnak, ami afc kor elindult, hogy ,,ne add tovább ^ hibás árut’1. A DISZ márciusban „minőségi őrjáratokat” szervezett a gyárban, foglalkoztak azokkal a fiatalokkal, akiknél selejt fordult elő. Ma már ezt sem csinálják. A ZOMANCOZOBAN VAN A LEGTÖBB SELEJT A minőségi eredményeket csak a zománcozóbain és csak műszakonként — nem egyénileg vagy brigádonként — értékelik. A dolgozók legfeljebb a gyár kapujánál, vagy a műhelyben elhelyezett grafikonból látják, hogy a gyár, vagy műszakjuk hogyan áll a minőségi terv teljesítésével. A rossz eredmény pedig fáj az üzem becsületes dolgozóinak, őket is bántja, hogy az előírtnál kevesebb elsőosztályú zománcedényt gyártanak. A gyár termelésében a múlt hónapban több, mint százezer forint volt a selejtkár, 1 ebből mintegy 80 ezer forint a zománcozásnál keletkezett. A gyár főmérnökének véleménye szerint ennek körülbelül a feie az, aminek oka nem anyag, műszaki hiba, hanem rósz munka volt. A minőségi ellenőrzés azonban népszerűséghajíhószásból — igyekszik mindent ráfogr ni az anyaghiibára. A májusi kimutatás szerint a százezer forint sé. ej tikárból mindössze 27 dolgozó okozott 2288 forint kárt, végeredményben 18 dolgozót köteleztek 183 forint se- lejtikár megtérítésére. NEM ALKALMAZZAK A S ELEJT RENDELETET a rossz minőségű munkát végző dolgozókkal szemben. Pedig jogos és igazságos intézkedés az, amikor a selejtes munkadarabot visszaadják kijavításra annak a dolgozónak, aki a hibát előidézte és kötelezik, hogy külön munkabér nélkül javítsa ki Feltét!önül hibás és nem célravezető az a gyakorlat, hogy a végső, ellenőrzésnél összegyűjtik a hibás edényeket és azokat mással javíttatják ki. A pártiszervezet nem tesz semmit annak érdekében, hogy leszerelje az olyan hangokat, amiket a se- lejtgyártők hangoztatnak, ami kor feliépnek a hibás darabok visszaadása ellen. Pedig volna kikre támaszkodni ebben a pártszervezetnek. A jó minőségi munkát végző dolgozók — és ezek sokan vannak — igazságosnak tartják ezt. Viamt Antal alapzomámcoaó, a gyár pártszervezetének fiatal tagjelölte. Büszke arra, hogy selejtes áru még nem került ki kezéből. „Nagyon vigyázok a zománcozásnál — mondja — nem a százalékot hajh ászom, az inkább legyen egy kicsit kevesebb, de jó legyen, amit én megcsinálok." — Viané elv társat is bántja, hogy a gyár a minőség terén nem teljesíti a tervét. „Aki elront valamit, javítsa ki — mondja — én biztosan nem kapok vissza selejtes árut, mert gondosan dolgozom." NEM ISMERIK A HATÁROZATOT Ez az ember három év óta dolgozik a gyárban, 100 százalékos minőségi munkát végez, de még nem sztahanovista, mert mindig .csak 110'—120 százalék a teljesítménye. Még a gyár párttitlkára, Gyimesi elvtárs sem ismeri a munkaverseny szervezésének új rendszeréről szóló — több, mint egy éve megjelent — határozatnak azt a részét, hogy a teljesit- ményszázalékra vonatkozó követelményeket nem lehet mereven értelmezni, ha valaki egyéb feltételeknél, pél dául a minőségnél kiváló eredményt ér el, el lehet tekinteni a magas százalék követelményétől. Elleniben a „sztahanovista” Bíró Anteil büntetlenül megtehette, hogy amikor a napokban két rosszul zománcozott lábast visszaadott a művezetője égetés előtt azzal, hogy mossa le és újra zománcozza, ott akarta hagyni a munkát és „inkább kiilépéW' jeftszóval megtagadta ezt az utasítást. A Bonyhádi Zománogyár dal gexzói számos termelési csatát sikeresen vívtak már mag. Bár nehézségek vannak a gyár ben bőven, de megvan a lehetősége annak, hogy sikeresen .harcoljanak a féléves és az éves tervek teljesítéséért. A műszaki vezetőknek javitainok kell az ellenőrzésen, be kall tartamok a törvényeket a se- lej tgyárt ókkal! szemben. A párt szervezetnék, szakszervezetnek és a DISZ-nek pedig — a becsületes dolgozókra támaszkod va — olyan légkört. kell teremteni, amelyben a rosszminőségű, hanyag munka szégyen, amelyben nem tűrik meg a selejtgyártásrt. J. J. A Központi Vezetőség határozatának megjelenése után a Bátaszéki Vasútállomás dolgozói patronálást vállaltak Új gyártási eljárással javítják a minőséget a Simontornyai Bőrgyárban Június 11-én, két nappal a Központi Vezetőség határozatának megjelenése után a Bátaszéki Vasútállomás dolgozói patronálási szerződést kötöttek a Bátaszék- Kövesd-pusztai Szabad Május termelőszövetkezettel. „Mi, Báitaszék állomás dolgozói a Központi Vezetőség március 4-i, valamint a június 8-i, a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a mezőgazdasági termelés fellendítése további feladatairól hozott határozatának végrehajtásához, megválóm- tásához aktív segítségünket ajánljuk fel a Bátaszék-Kö- vesd-pusztai „Szabad Május” termelőszövetkezet dolgozói részére abból a célból, hogy egyrészt közös munkánk, erő feszítéseink nyomán a nagy üzemi gazdálkodás a mezőgazdaságban mielőbb megvalósuljon, másrészt bebizonyítsuk, hogy népi demokráciánk alapja a munkás paraszt szövetség. Ezzel segítjük a szocializmus építését, mely a munkások és dolgozó parasztok közös ügye." — így kezdődik a minap megkötött szerződés. A vasutas dolgozók a szer ződésben vállalták, hogy gyakran ki fognak járni a tsz-be, ott segítséget nyújtanak a munkában, a tagok politikai nevelésében. A Simontornyai Bőrgyárban még a múlt évben kezdtek hozzá egy olyan új gyártási eljárás kidolgozásához^ melynek segítségével a szín- hibás marhabőrökből sima cipő-felsőbőrt tudnak készíteni. Az eddigi gyakorlóit az vált, hogy az ilyen bőröket préselték és mint préselt felsőbőrök, kerültek forgalomba. Az ilyen bőrből készült cipőt nem szívesen vásárolta a lakosság. A kísérletek — melyek egyik pontját képezték a gyár dolgozói felszabadulási versenyváüalásárutk — eredménnyel jártak, a korrigált barkájú maritabox bőrből készült cipők igen jóminő- ségűek, tartósak. Ma már a gyár rendelkezik azokkal a vegyianyagokkal, gépi felszereléssel, amelyek a tömeges gyártáshoz szükségesek. A nagybani gyártás megindulása komoly feladatok elé állítja nemcsak a műszaki vezetőket, hanem a dolgozókat is, például a kenőknek más munkafogásokait kell al kalmazni, mint eddig. A tervek szerint mintegy egyötödére csökken le a gyár felsőbőrkészítményeiben a préselt bőr aránya, eb ben a hónapban gyártott színes marháboxbőr 60 százalékát készítik ilyen eljárással. Hatvanhat tonna vasat gyűjtött Cseke Sándor DISZ-brigádja „Főnök elvtárs, nézze meg ezeket az évek óta heverő, összegörbült vasoszlopokat, lehet-e még használni valamire őket, mert hd nem, visszük.’* — Ezzel nyitott be Cseke Sándor, a MÁV Dombóvári Fűtőház DISZ-vas- gyűjtő brigádjának vezetője a fűtőházfőnöki irodába. „Nagyon szeretnétek elsők lenni?” — „Szeretnénk bizony, elnyerni az igazgatóság első brigádja jutalmául kitűzött zenegépet.” — „No, rendben van.” A rögtönzött bizottság „kiszállt“’ a helyszínre és megállapította, hogy a nyolc darab, egyenként többmázsás súlyú kovácsoltvas villanyoszlop, ami még a háború idején ment tönkre, csak feleslegesen foglalja a helyet, itt az ideje eltakarítani. Persze, nemcsak ilyen nagy tételekből gyűlt össze a hatvanhat tonna vashulladék és az 1266 kiló színesfém, amivel a DISZ-brigád zárta a vas- és fémgyűjtést. Végigkutatták az egész telepet, „nagytakarítást*’ csináltak a fűtőháznál. A heverő hulladékból is gondosan kiválogatták a még használható darabokon, hogy -síizoic visszakerüljenek a műhelyekbe, raktárba. A használhatatlanokat pedig összegyűjtötték és útnakindították a kohók, martinkemencék felé, Kiváló műszaki vezető Beke Árpád, a Tolnai Tex- tilgyár TMK vezetője a karbantartási munkák jó megszervezésével, a fiattal szakmunkások nevelésével harcol a tervek teljesítéséért, DISZ-fiatalok a terv teljesítéséért Schaller Erzsébet sodró, ifjúmunkás, a Tolnai Selyemfonógyár dolgozója. Normájának 119 százalékos teljesítésével ünnepli a DISZ II. Kongresszusát. Farkas Júlia ifjúmunkás, mint elszedő dolgozik a Szek- szárdi-palánki téglagyárban. Sokban múlott az ő jó munkáján is, hogy a gyár május havi gépi nyersgyártási tervét 137 százalékra teljesítette. Téglagyári dolgozók a terv teljesítéséért... A Tamási Téglagyár dolgozói valóra váltják a féléves terv teljesítésére tett vállalásaikat. Áprilisban 118 sízáza- lékra, májúdban 101 százalékra teljesítette a gyár ínyers- gyántási tervét annak ellenére, hogy az időjárás elég kedvezőtlen volt a nyersgyártáshoz. A május égetési tervet 144 százalékra teljesítették. A terv teljesítése a dolgozók odaadó munkájának eredménye. Lajtaó Mihály ü. b.-elnök 171, Szomoródíi András 170, Ladinai Endre ISO százalékos nonmateljesiltmónyt ért ed.- Az élenjárók mellett, azonban van nak olyanok, akik nemcsak a rájuk eső tervet, hanem normájukat, sem teljesítik; mint Molnár János, aki bár először dolgozik a nyersgyártásnál, tehát ebben az évben még tanuló, de mégis ha, igyekezne, többet érhetne el 60—70 százaléknál.. Vannak még mások is, akik teljesítik a eonmáju- kat> de képességük meg lenne a nagyobb túlteljesítésre is. A fúimusd terv fokozottabb követelményeket állít a gyár kollektívája elé, ki kell használni minden percet a terv teljesítése érdekében. Persze, nem a legjobb agitáció a gyár vezető, Molnár Imre élvtárs 'résziéről, és nem buzdító hatásai, ha már a hónap első napjaiban kijelenti, hogy „a júniusi tervet úgysem tudjuk teljesíteni”. A májusi terv tel« jesítése közben is nehézségek voltak. Akkor a gyárvezető, a párttitkár és ü. b.-elnök elbeszélgettek a dolgozókkal, egy másután születtek a nyers- gyártók részéről a napi 200—* 300 darabbal több téglára való felajánlások. így május második felé.ben a napi tervet néha ötezer darabbal is túlteljesítették. Ez annak is köszönhető, hogy a gyárvezető 100 százalékig biztosította a tég- laverőkmek a jó munkafeltételeiket. Ebben a hónapban is ki kell használni a,lehetőségeket, bákian kérni a dolgozók segítségét és a júniusi — és a félévi tervet bizonyára teljesíti a gyár. A németkéri pajtások túlteljesítették vasgyűjtési tervüket A némefkéri úttörő pajtások kiváló és d ícsérétremé 1 tó eredményt mutattak fel a vas- gyűjtés terén. A pajtások 55 mázsa tervüket 90 mázsára tel j esi tették. A vas- és fémgyűjtésben élenjártak Rózsahegyi István, Somogyi Kálmán és Bálint László pajtások, akik 530 kiló. illetve 520 és 500 kiló vasat gyűjtöttek. A helyi földműves szövetkezet és a községi tanács jutalomban részesítette a lelkes fiatalokat. A földművesszövetkezet a vasgyűjtésben legjobb eredményt elérő osztálynak egy teljes ping-pong- felszerelést, Rózsahegyi István pajtásnak pedig egy töltőtollat ajándékozott. A községi tanács pedig a ping-pong asztal felállításához szükséges váz faanyagát fogja biztosítani. Párthírek Értesítjük a Marxista filozófia I. éves hallgatóit, hogy a konferencia június 27-én délelőtt 9 órakor lesz megtartva a Pártok tatás Házában. DULAI KAROLY. Indiai parlamenti küldöttség tagja szovjetunióbeli utazásáról Delhi (TASZSZ) Az Indián Express című lap közölte londoni tudósítójának Algu Rai Sasztrival, a Szovjetunióban járt indiai parlamenti küldöttség tagjával folytatott beszélgetését. Sasztri a többi között megjegyezte: ^Mindaz, amit a Szovjetunióban Láttunk, hinnünk engedi, hogy a Szovjetunió mindennél jobban akarja a békét” Sasztri hozzáfűzte: „Ha az orosz nép a békéről beszél és a békére gondol, ez nem azért van, mert gyönge, hanem mert a békére törekszik”, I 1
