Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-14 / 138. szám

1955 JÜNIUS 14 N Ä P C <5 8 « PÁRT ÉS PÁII TÉPITÉS » A decsi Budakalász tsz íij pártszervezete megkezdte a rejtett munkaerő feltárását A közelmúltban megalakult a decsi Bázakalász tsz-ben a pártszervezet — három , taggal. A pártszervezetre olyan szükség volt ebben a tsz-ben, mint a fejlődő növény életében a napsütésre, levegőre és az esőre. A tsz gazdasága egyre inkább helyes vágányra terelődik és ennek nyomán lényegesen nagyobb részesedésre van ki látása a tagságnak, mint tavaly és az előző években. Nagy eredmény, hogy a tagság javaslatára egyénekre is felosz­tották a területet. így gyorsabb ütem­ben halad a növényápolás. A napra­forgó kapálását például elvégezték egy nap alatt, a régi módszerrel pedig el­tartott Volna 2—3 napig is. Ez nagy­mértékben elősegítette a munkaerő te­rén lévő rejtett tartalékok feltárását. Az idős Paprika Júlianna, akinek nincs hozzátartozója, amikor kimérték a ta­goknak a területet, nem egy esetben harmadmagával állt ki cukorrépát ka­pálni és egyelni. Ruszeljovics Dusáné is nem egy esetben fiával együtt megy kapálni,-pedig csak ő a tag. Ezek a példák bizonyítják, hogy nőtt a tsz tagságának a felelősség­érzete a területek megmunkálásáért. Ez az egyik alapja a bő termésnek. A problémák azonban csak résziben oldódtak meg. Taggyűlésen foglalkoz­tak már a munkaerő problémával. A kommunistáknak — helyesen — az volt a megállapításuk, hogy hiába kezdett helyes irányba fejlődni a gazdaságuk, ha most a nyáron valahol hiba csúszik a szervezésbe és nem használnak ki minden erőt a terméseredmények foko­zása érdekében. Erre is találhatunk pél­dát. A dohányültetésnél nem osztották feL a területet egyénekre és így ez a munka sokkal tovább tartott. A pártszervezet levonta a megfelelő tanulságot: „Még egy napra sem lehet megerged- ni, hogy eltérjenek a terület egyének­re való felosztásától, mert a c.salád- tagok bevonásának is ez az egyik biztosítéka. Most az szükséges, hogy a tsz kommunistái ezeket az érveket felhasználva, olyan agitációt végezze­nek. hogy a tagok se engedjék saját határozatuk megsértését. A terület egyénekre való felosztásé­val előrehaladás mutatkozik a család­tagok bevonása terén, de ez még nem oldott és nem is oldhatott írseg mindem problémát. Több tag aze/ta bevonta családtagját is a munkáiba, de ez még nem általános, még raindi/j nem hasz­nálnak ki minden lehetőséget a család­tagok bevonása terén. Egynémely ik tag sok esetben csak azért megy a fiával, vagy lányával dolgozni, hogy mond­hassa: „Én is bevontam a fiamat, vagy a lányomat a közös munkáiba”. De az ilyen tag sem mumkáA. meg nagyobb területet, mint amely iiVanek nincs hozzá­tartozója. Névleges tehát a családtagok bevonása. Itt van sok tennivalójuk a kommu­nistáknak. Először is megmagyarázni, hogy a fö jövedelem csak a tsz-ből származhat, a j tbb. szebb élet biztos útja a tsz, de azért mindnyájuknak ott is kell dolgozni ok. Másodszor pe­dig kezdeményezzék példájukkal és felvilágosító munkájukkal, hogy aki­nek több csv /ádtagja van, az nagyobb területet vá'fialjon megművelésre. így nem lesz kevés a munkaerő és követ­kezésképpen nem lesz sok a terület. Va.n olyan tag is a tsz-ben, akinek nem dolgozik a felesége. Ilyen például Bíró Sándor elvtárs, aki egyébként a tsz egyik legjobb munkaereje. Arra hi­vatkozik, hogy az asszonynak otthon is éppen elég dolga akad, mivel három családjuk van. Az igaz, hogy családos anyának sok munkája van otthon is, de az a valóság és a tsz többi asszo­nyainak véleménye, hogy időközönként egy-egy fél napot kellő akarással tudna a tsz-ben is segíteni. A pártszervezet az első taggyűlésen megállapította, hogy a legfontosabb feladat a családtagok bevonása a munkába. Magának a párttitkámak, Baros Gábor elvtánsnak vannak is jó érvei a rejtett munkaerőtartalékok kihasználása érdekében, csak az a baj, hogy az agitációt a 'tsz-ben a vé­letlenre bízzák. Alkalomadtán elbeszélgetnek egyilk- másik taggal, de ennek nincs olyan eredménye, mintha szervezetten végez­nék a politikai munkát. Mérjék fel pon­tosan, hogy melyik tag milyen segítsé­get nyújthatna a tsz eredményeinek nö­veléséhez és biztosítsák, hogy minden párttagnak személy szerint legyen fel­adata néhány családitag 'bevonása. Ha a párttagok megosztják egymás között a feladatokat, akkor nem fordulhat elő, hogy beszélnek ugyan a fő problémáról, de munkájukat nem sok eredmény kí­séri. A családtagok bevonásáért folyó agi- táclós munkába vonják be a példamu­tató tsz tagokat is. Adjanak nekik ez­zel kapcsolatban pártmegbizatásit, csak így sikerül elémiök, hogy a fiatal, ke­vés tagú pártszervezet motorjává válik a magasabb terméseredményekért és a nagyobb munkaegység részesedésért fo­lyó harcnak. A DISZ II. kongresszusa előtt: A BONYHÁDI ZOMÁNC- GYÁR DISZ-fiataljai a má­jus elsejei versenyszakasz be­fejezése után a DlSZ-kong- resszus tiszteletére tovább versenyeznek. 16 ifi-brigá­dot szerveztek és azóta kong­resszusi műszakot tartanak. A fiatalok versenymozgal­mát segítik a párttagok, az idősebb dolgozók, s ez nagy­ban előrelendíti a kongresz- szusi műszak eredményeit. A brigádok versenyében a leg­jobb teljesítményt az eszter­gályos brigád érte el. Berta­lan Sándor, Hoch József és Teliér Tibor 194 százalékos átlagteljesítményükkel meg­szerezték az első helyet. A második helyet a zománcozó Ady brigád iiartja. Ebben a brigádban dolgozik Krätsch- mer László lés felesége. A fia­tal házaspár lelkesen harcol a brigád tiecsületéért: átlag­teljesítményük 155 százalék. Az Ady-'nrigád eredményei mögött c sak 3 százalékkal maradt i il a játékosztály fújó brigádja, amely 152 százalé­kos erei dményt ért el. A bri­gádon belül nagyszerű egyé­ni te Ijesítményéért dicsére­tet érdemel Kiss Erzsébet, aki 4i (kongresszusi műszak­ban érte el eddigi munkájá­nak legkimagaslóbb teljesít­ményét, a 169 százalékot. A Bonyhádi Zománcművek ben a 16 versenyző ifi-brigád mellett 80 fiatal tett egyéni LADOMÁNYBAN, mely Bonyhádhoz tartozik, a DISZ kongresszus tiszteletére 12 taggal DISZ-szervezet ala­kult. Az Makuló gyűlésen a Ikörnyék öregje-fiatalja részt- vett s a szülők nagy öröm­mel üdvözölték az új szerve­zetet, Az idősebbek közül Notheisz Antal igazgató-taní­tó, mint tiszteletbeli tag nem csak beiratkozott a DISZ-be, hanem mindjárt vállalást is tett arra, hogy segíti a fiata­felajánlást a DlSZ-kongresz- szus tiszteletére, teljesítmé­nyük 130—155 százalék kö­zött van. lók munkáját. Elhatározták, hogy beindítják a VIT-tan- folyamot, rendbehozzák a kul túrházat, a tekepályát, a VIT megnyitásának napján pedig júliálist tartanaik. Ezen az ünnepélyen mutatkozik be először az új DISZ-szervezet kultúrcsoportja. A közeli feladatokon kívül a fiatalok foglallcoztak a tá­volabbi tennivalókkal is: va­lamennyien jelentkeztek a DISZ Petőfi-iskolára. melyet az ősszel indítanak be. Kongresszusi műszak a Bonyhádi Zománcgyárban Új DISZ-szervezet alakult Megjavították a termelés ütemességét a Simontornyai Bőrgyárban A Simontornyai Bőrgyár krómos gyárrészlegének máju­si tervteljésítési grafikonja olyan, mint egy betegnek a kórlapja, ahol a vastag görbe vonal a láz emelkedését mu­tatja. Ez a „lázgörbe ' A hónap elején 80 százalékot mutat r, második dekádban már 100 - nál tart majd az utolsó napok­ban egyre feljeob ivei. Egy­szóval arról árulaodiK hogy a hónap elején nem ‘e’j-sitet/.ek a tervet, majd a végén „rár/er- tek" és így sikerült a havi ter­vet teljesíteni. A hibák okai Ebben az üzemben készül­nek a felsőbőrök, amiből a cipőfelsőrészt készítik. A ter­vek teljesítése, a jó .'minőség igen fontos kérdés itt is, hi­szen a cipőipar napPól-napra várja a gyárból az újabb szál­lítmányokat, nem mindegy az sem, hogy milyen 'minőségű bőrt kap a gyártól. A iervteljesitési mutató sze­rint pedig nem volt egyen­letes a termelés, a hóvégi „hajrá“ pedig azt eredményez te, hogy kapkodni, túlóráz­tatni kellett, munkaerő át­csoportosítást alkalmaztak; ami nem valami egyszerű munka a kvadrátmérő gépe­ken. Május hónapban az addigi­nál gyengébb minőségű anya­got kapott a gyár, tíz száza­lékkal több pőréit kellett be­dolgozni a tervezettnél ahhoz, hogy az előirányzatot teljesít­sék. Nem készültek fel erre megfelelően, közbejött egyik- másik részlegvezetőnek a sza­badságra, tanfolyamra kiüldé- se, így a rossz munkaszervezés miatt lemaradtak az első de­kádban, mindössze 88.8 száza­lékra teljesítették a tervet. A hibák kijavításának útja A hónap közepén a gyár pártbizottsága foglalkozott a krómos üzemrész tervteljesíté­sével. Pártbizottsági ülésen szá moltatták be a gyár vezetőit, feltárták a hibákat és határ >- zatot hoztak a műszaki veze­tők és a gyár párt-alapszerve- zetének tennivalóira. „Sok hasznos útmutatást adott nekünk ez a pártbizott- sági ülés — emlékszik erre visszg a gyár mérnöke, Udvar - di elvtärs, — Számomra a legfőbb ta­nulságot az a figyelmeztetés jelentette, hogy miért nem fordultunk időben segítségért a pártbizottsághoz és a gyár dolgozóihoz, miért nem tár­tuk fel a dolgozók előtt a tervteljesítés állását, kér­tünk volna tőlük is javasla- latot arra, hogy mit te­gyünk? A pártbizottsági ülés után az első dolgunk az volt, hogy el­beszélgettünk a dolgozókkal. Számos, kiisebb-nagyobb javas­latot tettek a lemaradás pót­lására. Az üzemben úgyneve­zett „szűk keresztmetszet” * a kenőknél van. Kalános János- né kenő, aki egyébként 3 na­pokban kapja meg a „Szakma kiváló dolgozója“ kitüntetést, elmondta, hogyan lehetne itt emelni a termelékenységet. A felsőbőrök kenését nők végzik, a lekent bőröket ők viszik be a szárítóba is. Ez azt jelenti, hogy gyakran abba kell hagy- niok a munkát, és bevinni a bőröket. A kenés gyakori abbahagyá­sa, újrakezdése veszteséget okoz mindig. Javaslatára a behordáshoz két férfit állí­tottunk be, — saját létszám- keretünkön belül — azóta a kenők bőr kenését úgy vég­zik el, mintha oda három dolgozót állítottunk volna be. tehát ezzel az átszervezéssel egy fő munkaerőt megtakart tottunk.“ A krómos gyáriban azelőtt csak dekáitokra volt felbontva a havi terv. Most már napon­ta kimutatják, hogy milyen készbőrböl mennyit kell le­gyártani. A gyár főmérnöke, Róna elvtárs minden reggel végigjárja az üzemeiket és szá­ntónkén mindenütt, ha egvik- másiik cikkből lemaradás van. A kimutatásiból leolvasható, hogy részlteiben, naponia ho­gyan teljesítették a tervet, és mi a követelmény aznapra. A Simontornyai Bőrgyá,- e részlege már egyenletesen ter­mel júniusban, a műszaki ve­zetőknek, a pártbizottság út­mutatása alapján, a ool-gozők segítségével sikerült kiküszö­bölni a májusban előfordult hibáké Minden erőnkkel elősegít/ük a Központi Vezetőség határozatának végrehajtását Szilkai Tibor, a 25-08 Autóközlekedési Vállalat igazgatója; Fontos pártmunkának tekintjük a patron ál ást A Központi Vezetőség ha­tározata szerint népi demok­ráciánk fejlődésének jelenle­gi szakaszán pártunk, népi demokratikus államunk és dolgozó népünk előtt álló leg főbb feladat a mezőgazdaság szocialista átszervezése. He­lyes ez a határozat, mert csak így lehet biztosítani az ország összes dolgozóinak jobb ellátását, a jólétet, a szocializmus felépítését. Az én figyelmemet külö­nösen a határozatnak az a része ragadta meg, mely a munkásosztály felelősségérze­téneik fokozásáról szól a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezésének végrehajtásában. Arról többek közt, hogy az üzemek adjanak sokoldalú tá mogatást a falunak, vállal­janak védnökséget a terme­lőszövetkezetek, gépállomá­sok, állami gazdaságok mun­kájának megjavítására, fej­lesszék tovább a patronázs- mozgalmat. A patronálásnak a mi üze­münkben már közel kétéves hagyományai vannak. Ko­rábban a szedrest gépállo­mást és a mözsi Úttörő tsz-t patronáltuk, a tavasszal pe­dig a járási pártbizottsággal történt megbeszélés értelmé­ben a bátaszéki Búzakalász tsz fölött vállaltunk véd­nökséget. Többször jártunk kint a szövetkezetben, hogy A kisszékelyi tsz fogadták a Kisszékely ben, amikor meg jelent a Központi Vezetőség határozata a mezőgazdaság szocialista átszervezésének és a mezőgazdasági termelés fel­lendítésének további felada­tairól, a községi pártbizott­ság titkára, Gye ne József, az Uj Élet tsz elnöke, ifjú Tel­kest János elvtársak kocsira ültek és végigjárták a tsz ha­tárát, munkaközben felke­resték a tsz tagjait és ismer­tették velük a határozatot. Az első állomás az egyik kukoricaföldön volt, ahol Ferenc Péter feleségével és Wilhelm János elvtársak kapáltak. Itt Gyene elvtárs részleteket olvasott fel a Központi Vezetőség határo­zatából. Felolvasta a termelő szövetkezetek megszilárdítá­sáról: fokozott anyagi és po­litikai támogatásáról szóló részt. A talajerőpótlással foglalkozó résznél mindjárt meg is állapították: — Mi már ennek érdekében tet­tünk lépéseket a Központi Vezetőség márciusi határo­zata után, kihordtuk az ösz- szes trágyánkat, még a köz­megismerjük eredményeiket, problémáilcat és adtunk már segítséget a kisgépek megja­vításához, trágyahordáshoz, az adminisztráció, a könyve­lés megjavításához. Most már azt is el akar­juk érni, hogy a faluban kül­sőségekben is megmutatkoz­zék, hogy ott szocialista gaz­daság dolgoziilc. Amikor a tsz-ben végeznek a kapálás­sal, kőműveseink kimennek, hogy rendbehozzák szebbé, tegyék külsőleg is a szövet­kezet épületeit. Segítünk épí­teni egy 80 méteres köves- utat a szövetkezet központ­jához, A határozat megerősítette a patronázsmozgalom jelen­tőségét, fontosságát. Mi ezt a munkát fontos pártmunká­nak tekintjük. Arra törek­szünk, hogy ne csak anyagi, hanem politikai segítséget is nyújtsunk az általunk pat­ronált termelőszövetkezetnek. Segítséget nyújtani többek közt abban, hogy a családta­gokat is vonják be a mező- gazdasági munkákba, amire bizony nagy szükség lenne. De tervezzük azt is. hogy a nagyobb munkák idején olyan segítséget is adunk, hogy egy-egy esetben dolgo­zóinkból brigádot szervezünk és kimegyünk segíteni az ara­tási, vagy betakarítást mun­káknál. tagok is örömmel határozatot ségi juhakolból is és priz­máztuk. A másik helyen Lack György és felesége, Szón- theiner Péter, ifjú Sziszler Imre és Csiszár Péter dolgoz tak. Meghallgatták ifj. Telkest János elnök elvtárs rövid felolvasását. Itt különösen helyeselték azt a részt, ame­lyik arról szól: „Véget kell vetni annak, hogy a termelő szövetkezet átjáróház legyen. Ezért vissza kell állítani az alapszabálynak azt a korábbi helyes rendelkezését, hogy a. termelőszövetkezetből való ki lépési szándékot csak a be­lépéstől számított 3 év el­telte után lehet a közgyűlés­től kérni." — Nagyon szük­ség volt erre a határozatra^ — sajnos — válaszolták a tagok, — nálunk is akadtak olyan tagok, akik játékszer­nek tekintették a termelőszö vetkezetet, beléptek és ami­kor látták, hogy a jövedelem ért meg is kell dolgozni, ki­léptek és ezzel megzavarták a tsz gazdálkodását. Bajor János, a szekszárdi járási tanács mezőgazdasási osztályvezetője: Több segítséget adunk a termetőssövetkeseteknek A párt Központi Vezetősé­ge a mezőgazdaság szocialis­ta átszervezésének és a me­zőgazdasági termelés további fellendítéséről hozott határo­zata a többi között kimondja: „A termelőszövetkezeti moz­galom fejlesztése és megszi­lárdítása. továbbá a terme­lési színvonal emelése érde­kében elsősorban a termelő- szövetkezetek termelését köz vétlenül irányító szervek, a járási mezőgazdasági osztá­lyok és a gépállomások me­zőgazdászi szervezetének mun káját kell megjavítani” A határozat hosszú időre meg­szabta a-feladatunkat. Hogy mindazt, ami a határozattal kapcsolatban ránk hárul, el tudjuk végezni, eddigi mun­kamódszerünkön sürgősen változtatni kell. Főleg az ed­diginél több gyakorlati segít­séget kell adnunk a terme­lőszövetkezetek vezetőinek. Természetesen ez nem megy könnyen, máról-holnapra. —» Munkamódszereinkből első­sorban örökre „száműznim kell a papírmunka módsze­rét. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy egy-egy szak­vezető csak néhanapján ju­tott ki a termelőszövetkeze­tekbe, egyszer ilyen, más­szor olyan jelentést kellett készítenie. A Központi Vezetőség ha­tározatának megvalósításáért minden erőnkkel, teljes oda­adással dolgozunk. A felsőbb szervek segítségével megváló sítjuk, hogy az osztály mun­katársai idejük legtöbb ré­szét a termelőszövetkezetben töltsék el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom