Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-09 / 134. szám

MH**!': W */*/•?, ■rm.igaí •t f . i L“. - ” ■l'L*!lSaiWI«WI»P« MAI SZAMBÁN: A Szovjetek j kormányának jegyzéke a Né­met Szóveiségi Köztársaság kormányához. (2. o.) — Külföldi hírek. — A szekszárdi járás pártszervezetei fontos feladatnak tekintik a DISZ segítését, (i. o.) — A gépállomások ve­zető káderei értekezleten beszélték meg leg­fontosabb tennivalóikat. (3. o.) AZ M DP 33 LNAMEGYEI PARTBIZOTTSAGANAK LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 134. SZÄM ARA 50 FILLÉR CSÜTÖRTÖK, 1955 JÚNIUS 9 Jó mimkáyal készülnek a kongresszusra a Duna földvári Kendergyár DISZ-fíataljai A Dunaíöldvári Kendergyár 105.3 százalékra teljesítette május havi készárutervét. Nagy része van e szép eredmény el­érésében a kongresszusra ké­szülődő DISZ fiatalok munká­jának, akik most, a II. Kong­resszus közeledtével dekádról- dekádra szárnyalják túl koráb­bi eredményeiket. A három rázósbrigád közül kettő főként DISZ fiatalokból áll. Május hónapban a rázós­brigádok közti versenyben az első és második helyezést a DISZ-brigádok érték el, az Alkotmány brigád 118 százalé­kot, a Vörös Csillag brigád 114 százalékot teljesített. Szervezetileg is erősödik a DISZ a Kendergyárban. Az utóbbi napokban három ifjú­munkás kérte felvételét a DISZ-be. A felsőnánai Uj Barázda tsz-ben befejezték a kukorica másodszori kapálását A zetor nyomában a munka­gép két kapájának vágására meglazulnak a gyomok: elmet - sződnek a gyökerei. Az Uj Ba­rázda termelőszövetkezet elnö­ke le-lehajol, megnéz egy-egy éppnek látszó gazt, de mindig elégedetten egyenesedik fel: — ha nem is fordult ki a kapa nyomán, de néhány óra múlva elpusztul a gyom. A kukorica alig arasznyi zöld levelei sér­tetlenül lengenek a szélben. Jó munkát végez a gép, s ráadá­sul a varsád) gépállomás kivá­ló zetorosa egy nap alatt el­végzi azt a munkát, amit a ter­melőszövetkezet 2 pár lova és 7 embere elvégezne. Megy is a munka az Uj Barázda tsz-ben, mint a karikacsapás. A tagok ugyanis úgy számítanak, hogy az aratás megkezdéséig négy­szer végzik el a kapálást. Kell i ezt tenni azért is, mert az Uj Barázda tagjai azt a célt tűz­ték ki, hogy holdanként 35 má­zsa kukoricát termelnek. Ezért vették igénybe a gépállomás munkáját, s ezért végezték el már eddig kétszer a kukorica kapálását. Meg kell még mon­dani, jól számolnak az Uj Ba­rázda tsz tagjai. Az 58 hold ku korica négyszeri kapálása kö­vetkeztében legalább két-há- rom mázsával többet terem egy-egy hold földön. Igaz, hogy alaposan meg kell érte dolgoz­ni, de a többletmunka sokszo­rosan visszatérül. Hiszen ha azt számítjuk, hogy a négyszeri kapálás nyomán 2 mázsával te­rem többet egy-egy hold kuko­rica, ez a tsz-nek közel 120 mázsa többlet termést jelent, amivel nem kevesebb mint 20 disznót tudnak meghizlalni, Á sióagárdi termelési bizottság tagjainak versenye i Mint a fecskefészkek a fal­hoz, úgy tapadnak az apró présházak a leányvári hegy oldalához. A kéklő szőlőtő- •> kék között hajlonganak a nők, gyomlálnak. Hull a kaccs, a meddő hajtás, erő­södik a zsenge fürt. Jó ter­més ígérkezik. A tarkuló cse­resznyefák alatt kiürülnek a permetes hordók, nyikorog­nak a jármok, érkezik az újabb forduló. A kék szín és a szőlőtermelés emberemlé­kezet óta honos Sióagárdon. Az előbbinek mi a magyará­zata, azt nem tudja senki. Az utóbbinak nyilván az, hogy a község a Sió- és a Sárvíz- csatorna összefolyásánál a híres szekszárdi borvidék szomszédságában fekszik. Va lászónű ezért főfoglalkozása a sióagárdiaknak, már év­századok óta a szőlőművelés. A töltéseken suhog a kasza, gyűl a rend, imitt-amott már boglyák sorakoznak a töltés oldalában. A kapálások, töl- tögetések után ezzel a két fontos munkával, a szőlővel és a szénabetakarítással sür­gősen végezni kell, mert nemsokára itt az aratás. A község határában szer­vezetten, jól folyik a munka, s ebben nagy része van a termelési bizottságnak. A sióagárdi termelési bizottság­nak a legjobb híre van a megyében. A bizottság tagjai a falu kiváló, a termelésben, a beadásban élenjáró dolgozó parasztjai közül kerülnek ki. A télen jártam utoljára a fa­luban és akkor olvastam az elnöknél a bizottság terme­lési tervét. A terv a falu termelési adottságainak ész­szerű kihasználását tűzte ki célul és látszott belőle, hogy az egész község dolgozó pa­rasztságának, elhatározásai akarata szerint készült. A tervből az elmúlt néhány hó­napban már több célkitűzést megvalósítottak. Csatlakoz­tak az országos többtermelési mozgalomhoz. Fejős János, a termelési bizottság elnöke a következő­ket mondja: — Harminchatan csatla­koztunk a többtermelési moz­galomhoz. — Harminc má­zsán felül akarunk termelni holdanként. Apari Mihály a legjobb gazda a faluban, vál­lalta, hogy mindenkinél töb­bet termel holdanként egy mázsa kukoricával. Kilenc bizottsági tagból versenybi­zottságot szerveztünk, ez a bizottság értékeli majd a munkát, az eredményeket. A bizottsági tagok járják a ha­tárt és ellenőrzik a kukorica ápolását. — Két és fél hold kukori­cám van, Tuller János hí­vott versenyre, neki is annyi a földje, mint nekem és egy dűlőben gazdálkodunk. Én az indulásnál lemaradtam, mert Tullernek jobb az iga­ereje, korábban vetett mint én. Mi nem határoztuk meg, hogy hány mázsát terme­lünk holdanként, mert a mi községünkben a 30 mázsás termés, ha kedvező az időjá­rás, általános. Vállaltam, hogy félmázsával többet ter­melek holdanként, mint a versenytársam. Egyeltem és egyszer kapáltam a kukorica vetésemet. Úgy határoztam, hogy összesen háromszor ló- kapázom és kétszer kézikapá lom a kukoricámat. Most végzünk a permete­zéssel és megyünk a kukori­cába, — nyújtotta búcsúzásra kezét Fejős János, a sióagár­di term, biz. fiatal elnöke. (y~r) MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Biztos helyen van már a tsz lucernaszénája A termelőszöveikezeteink fejlett jó­szágállománya megköveteli a nagy ta- karmánybázis biztosítását, de a jó te­nyészállat nevelés szempontjából igen fontos a takarmány minősége is. Krisz­tián László, a megyei állattenyésztési osztály egyik főállattenyésztőjének ja­vaslatára tsz-ünk tagsága elhatározta, hogy lucernaterületünkön első kaszálás­ból borjúknak való minőségi szénát ké­szítünk. A határozatot tett követte és amikor a lucerna erre a célra legmeg­felelőbbnek mutatkozott, fűkaszáló gép­pel levágtuk. Kevés fonnyadás után ló- gereblyével göngyölegekbe huzattuk, így szépen megmaradt a zöld színe. Most pedig már kazalba hordva várja további sorsát, mire takarmányozásra kerül. NÁDORI GYULA tsz elnök Harc, Uj Élet tsz. Kovács István zeforvezető mindössze 5 holddal maradt le Benke Istvántól A szedresi gépállomás két kiváló ze- torvezetője, az országoshírű Banke Ist­ván és az eddig kevésbé ismert Kovács István versenyeznek az elsőségért. A növényápolásban ugyanis a kezdet óta hol az egyik, hol a másik az első a nö­vényápolást végző traktorosok megyei versenyében. Egy alkalommal fordult ele eddig, hogy Kovács István, néhány holddal lehagyta a mindig élenjáró Benke Istvánt. De Banké István rákap­csolt, naponta 200 százalékra is telje­sítette előírt normáját, s így az eknúlt napokban isimét sikerült megelőznie Kovács Istvánt. Jelenleg a két trakto­ros közül tehát 310 hold kapálással Benke István az első. A traktorosok növényápolási versenyében megyei vi­szonylatban második Kovács István, eddig 305 holdat teljesített Bőhm Fülöp és Forstetter Máíyás teljesítették a traktoros napra tett vállalásukat Ki lesz az első, ki kapja meg a leg­jobb traktorosnak járó vándorzászlót, ki kap több jutalmat? — ez foglalkoz­tatja napjainkban a nagydorogi gép­állomás traktorosait. Most még három nappal a traktoros nap előtt nehéz meg állapítani, hogy kinek a nevéhez fűző­dik majd a legtöbb dicséret, mert az eredmények gyakran változnak. De any nyit már most tudunk, hogy Bőhm Fü- üipnek és Forstetter Mátyásnak nem kell szégyenkeznie a második traktoros napon. Ök ugyanis négy nappal a ha­táridő előtt teljesítették a traktoros nap tiszteletére tett vállalásukat. Fors­tetter Mátyás a 200 hold helyett 260 holdat, Bőhm Fülöp a 200 hold válla­lása helyett pedig 220 holdat kapált meg. Elsősorban az ő jó munkájuk alap­ján kezdhették meg már a másodszori gépi kapálást a gépállomáshoz tartozó termelőszövetkezetekben. Uj technológiai eljárást dolgoztak ki a Tolnai Selyemfonóban A Tolnai Selyemfonógyárban eredményes kísérletek folynak olyan új eljárás bevezetésére, mely a termelékenységet nagy­mértékben növeli, javítja a mi­nőséget is. A gyár vezetője, Friedrich Gyula elvtárs a Szovjetunió­ban szerzett tapasztalatai alap­ján dolgozta ki ezt az új eljá­rást, ■ amelynek segítségével a fonók munkájának termelé­kenysége mintegy 50 százalék­kal növekszik. Egy héttel ez­előtt indult a munka a 2 darab 20 fonófejes egységen, ahol a régi módszerrel szemben min­den ilyen két egységnél egy fő munkaerőt lehet megtakaríta­ni. Ugyanakkor a motollák las­súbb fordulata a régebben elő­forduló gyakori szálszakadáso­kat kiküszöböli. Az elemi szá­lak legombolyítása a gubóról így lassúbb, ez nemcsak a szál­szakadásokat küszöböli ki, ha­nem a fonó is gondosabban tudja végezni munkáját. Egy heti munka után még nem lehet véglegesen ki: utat- ni az eredményeket, de uz a kísérleti gyártásból is már elő­re látható, hogy mind a terme­lékenységben, mind a minőség javulásában komoly eredmény­nyel jár az új eljárás alkalma­zása a selyemfonásnál. Gyermekkarnevál Ssekssárdon SZÍNES, VIDÁM VASÁRNAP reggelre éb­redt Szekszárd város június 5-én. Sürgés-for­gás az egész városban, az utcákat csupa fia­tal tölti meg. Ez a nap teljes egészében a fia­talságé. Alig van ember a város területén, aki otthon tudna maradni. Színpompás volt a DISZ-fiatalok kulturális seregszemléje. Hogy­ne lett volna az, mikor megyénk legjobb kul- túrcsoportjai mutatták be tudásukat. Komoly érték ez, drága kincs az a tehetség, mely a mi fiataljainkban van. Olyan volt ez a nap, mint egy nagy, szí­nes virágcsokor, és ebből nem hiányoztak a legapróbbak sem. Délután 6 óra körül az is­kolák és óvodák megteltek kisebb-nagyobb gyermeketeket, akik mind-mind ötletesebbnél ötletesebb jelmezbe voltak öltözve. Az Időseb­bek csodálkozva nézték ezt a színpompás gyer­meksereget, Az időjárás nem fogott ki az MNDSZ-asszonyokon, a szekszárdi pedagógu­sokon, de az édesanyákon és gyermekeken sem. A gyermeknapi karnevált az eső miatt, egy heti késéssel, de megtartották, örök él­mény marad az a 600—700 gyermek, akik szí­nes jelmezben vonultak fel a járási kultúr- otthontól a Garay-térre. Egy-egy gyermek jel­meze a szülők szeretetét, az édesanyák gaz­dag fantáziáját tükrözte vissza. A CSOPORT ÉLÉN haladó tündérkocsi a tavasz tündérével és kíséretével, a sók kicsi lepke, tündér és erdei manó a legszebb lát­vány volt. De nem maradt el mögötte érde­kességben a kis futballcsapat sem. Igen ötle­tes volt a pólyásbaba, a Ludas Matyi, a Dé­ryné, a Hófehérke és a hét törpe, a kéménye seprő, a kukták, az ördögök, de ki győzné fel­sorolni mindazt a 700 szebbnél-szebb jelmezt, amely örömmel töltött el szülőt és gyermeket egyaránt. Derekas és igen szép munkát végez­ték a pedagógusok, MNDSZ-asszonyok ennek a délutánnak megrendezésében. Ezúton mon­dunk köszönetét azért, a szeretettel teli mun- káért, mellyel sok-sok gyermeknek és anyá- nak örömöt szereztek. Ez a nap is azt bizonyította, hogy az édes­anya mindenre képes gyermekéért. Bizony ezek között a gyermekek között nem egy volt olyan, akinek az édesanyja egész nap a kapa­nyelét fogta, vagy egész nap munkahelyén dolgozott és este varrta meg a ruhácskát, amelyben gyermeke felvonult a karneválon. Megtesznek mindent az édesanyák a gyerme­kért, csakhogy boldognak lássák. DE EZT AZ ÖRÖMÖT, vidám mosolyt, go- nősz kezek le akarják törölni az arcokról. Ez a nap figyelmeztető is volt ezek számára. — Nem engedjük — mutatta sokszáz szülő lelkes öröme, — mi velük együtt örülni aka­runk és ezért mindent megteszünk. Az ő bé­kéjükért akarunk mi többet és jobbat ter­melni. A felvonuláson részt vettek közül a legszebb jelmezeket — amit ugyan nehéz volt kiválasz­tani — az MNDSZ megajándékozta. Labdákat, csokoládét, tortát, könyveket osztottak ki hét­főn az iskolákban és óvodákban a nyertesek között. TAKÁCS MIHÁLYNÉ A magasabb selyemgubótermelésért Ruppert Ferenc tamási selyemtenyésztő, versem’,re hívta ki a Község összes termelőit. Vállalta, hogy dobozonként 32 kilogramm ,forfiaté gubát termeit 'Ezzel kapcsolatban Lakatos István agrotódmikus selyemterme­lési kerülelvezető vállalta, hogy a tamási tá­rásban állandó oktatással segíti a termelőket a verseny fel te telek betartásával, a termelés' techno’ógia ismertetésével a legmagasabb eredmények elérésére. Magyarkeszi községben Sávaá Károly Szabó Istvánt hívta kd párosversenyre. Savai Károly dobozonként 25 'kiló fonható gubó termelé­sét vállalta. Szaibó István, amikor elfogadta a versenykihívást, kijelentette, hogy ő 26 kg elsőrendű fonható gubót termel egy doboz hernyóiból. Élenjáró selyem gyári dolgozó Pohál Józsefné, organzin-sodrógépen dolgozik a Tolnai Selyemfonóban. Jó minőségű munkát végez, gépéről állandóan elsőosztályu selyemfonal kerül le. Normáját emellett állan­dóan túlteljesíti, a legutóbbi dekádban 123 százalék volt az eredménye. A terv teljesítéséért A Szekszárd-palánki téglagyár többezer téglával teljesí-' tette túl május havi nyersgyártási tervét. Becsülettel helyt* álltak a munkában a gépi nyersgyártók is, de a kézi tégla* verők még jobb eredményeket értek el. A Juhász-házaspár, Juhász Antal és Juhász Antalné naponta 3—3.500 darab nyeöN téglát gyártanak, májusban 178 százalékra teljesítették iervAi

Next

/
Oldalképek
Tartalom