Tolnai Napló, 1955. június (12. évfolyam, 127-152. szám)

1955-06-09 / 134. szám

2 NAPLÓ % ám A Szoyjeíunió kormányának jegyzéke a Német Szövetségi Köztársaság kormányához Moszkva (TASZSZ) A Szov­jetunió párizsi nagykövetsége június 7-én eljuttatta a Né­met Szövetségi Köztársaság párizsi nagykövetségéhez a szovjet kormány jegyzékét a Német Szövetségi Köztársaság (Nyugat-Németország) kormá­nyához. Az alábbiakban közöl­jük a jegyzék szövegét. „A Szovjetunió kormányá­nak van szerencséje az aláb­biakat tudomására hozni a Német Szövetségi Köztársaság kormányának: A szovjet kormány úgy vé­lekedik, hogy a béke és az európai biztonság érdekei, va­lamint a szovjet nép és a né­met nép nemzeti érdekei szük­ségessé teszik a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köz­társaság viszonyának rendezé­sét. A történelem tapasztalatai arra tanítanak, hogy az euró­pai béke fenntartása és meg­szilárdítása döntő mértékben függ attól, hogy normális, jó viszony álljon fenn a szovjet nép és a német nép között. Másfelől, ha nincs meg a jó­viszony a két nép között, ez csak nyugtalanságot okozhat Európában és csak fokozhatja az. általános nemzetközi fe­szültséget. Ez a helyzet csak a nemzetközi feszültség fenntar­tásában érdekelt agresszív erők számára előnyös. Viszont annak, aki a béke fenntartását és megszilárdítását kívánja, kívánnia kell a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársa­ság viszonyának rendezését is. A Szovjetunió és á Német Szövetségi Köztársaság viszo­nyának rendezéséhez minde­nekelőtt a Szovjetunió népei­nek és Németország népeinek fűződnek érdekei. Ismeretes, hogy azokban az évekbeli, amikor népeink között baráti kapcsolatok és együttműködés állt fenn, ebből mind a két ország nagy hasznot húzott. Ezzel szemben az ellenséges viszony és a múltban a né­peink között dúlt háborúk mérhetetlen nyomort, nélkülö zéseket és szenvedéseket zúdí­tottak népeinkre. Az utóbbi két világháború­ban éppen a szovjet nép és a német nép hozta a legnagyobb áldozatokat. A Szovjetunió és Németország népeinek ember­veszteségei ezekben a hábo­rúkban miUiákra rúgtak és együttvéve többszörösen felül­múlták a háborúkban részívefct összes többi állam vesztesé­geit. Rombadőlt városok, fel­égetett falvak, mindkét nép óriási értékeinek megsemrmsü lése: ilyen következményekkel jártak az államaink között dúlt háborúk. A Szovjetunió kormánya szükségesnek tartja felhívni a Német Szövetségi Köztársaság kormányának figyelmét arra, hogy bizonyos államok ag­resszív körei jelenleg olyan terveket forralnák, hogy szem beállítják egymással a Szovjet uniót és Nyugat-Németorszá- got, megakadályozzák álla­maink viszonyának meg javu­lását. Ha megvalósulnának ezeknek az agresszív körök­nek a tervei, ez csak új há­borúra vezethetne, amely Né­metország területét elkerülhe­tetlenül a harcok és rombolá­sok színterévé változtatná. Egy ilyen. Németország terü­letén lezajló háború, a leg­újabb tömegpusztító eszközök használata mellett, még súlyo­sabb és pusztítóbb következ­ményekkel járna, mint vala­mennyi múltbéli háború. Nem lehet megengedni, hogy az események ilyen úton fej­lődjenek. A fenyegető veszély elhárítható, ha államaink kö­zött helyreáll a normális, a kölcsönös bizalmon és a békés együttműködésen alapuló vi­szony. Ami a szovjet államat illeti: minden rossz ellenére, amit az elmúlt háborúban okoztak ne­ki, sohasem vezette bosszú érzete a német néppel szemben Ezt bizonyítja az az álláspont, amelyet a Szovjetunió a né­met nép alapvető nemzeti ér­dekeivel összhangban, a német kérdés megoldását illetően a háború utáni időszakban el­foglalt, valamint azok a köl­csönös jó kapcsolatok, ame­lyek a Szovjetunió és a' Né­met Demokratikus Köztársa­ság között jöttek létre és ame­lyek az egyenjogúság és a bel- ügyekbe való be nem avatko­zás szilárd alapján fejlődnek. A szovjet kormány abból indul ki. hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köz­társaság normális viszonyának megteremtése és fejlesztése elősegítené az egész Németor­szágra vonatkozó rendezetlen kérdéseik megoldását és ily- módon előmozdítaná a német nép fő, általános nemzeti kér­désének megoldását: a demo­kratikus német állam egysé­ijvp^tngme! feé’erá nagy örömmel fogsdla a Hímet Szoveíséöi Höztérsssásboz intézett szovjet jegyzéket Berlin (MTI): Nyugat-Né­metország és a Német Demok­ratikus Köztársaság reggeli lapjai kivétel nélkül első he­lyen, (haitaljnas címbetűs tudó­sításokban adnak hírt a szö­vetségi kormányhoz intézett jegyzékről, amely meghívja Moszkvába Adenauer kancel­lárt. A nagyjelentőségű hír a rá­dióközlése révén már a kedd esti órákban egész Németor­szágban ismeretessé vált. Az MTI berlini tudósítója a hír­rel kapcsolatban megkérdezte a német főváros keleti és nyu­gati övezeteinek több lakosát, hogyan vélekedik a Szovjet­unió új kezdeményezéséről. Megállapítható, hogy a néniét átlagpolgár,- ,.az utca embe­re” a béke megszilárdulását, a hidegháború befejezését, a . bonyolult és veszélyes német kérdés ésszerű rendezésének előmozdítását várja Moszkva és Bonn kapcsolatainak rende­zésétől. Szerdán reggel a munkába siető dolgozók a villamosokon, a földalatti és magas vasú tón úgyszólván kizárólag a szov­jet jegyzékről és annak vár­ható következményeiről beszél­gettek. Túlzás nélkül el lehet mondani, hogy a német dol­gozók nagy örömmel, a meg­könnyebbülés érzésével fogad­ják a szovjet kormány új lé­pését. Mint a nyugatnémet sajtó közli, a szovjet jegyzék „jó értelemben vett bomba­ként-’ hatott Bonnban. Adenauer kijelentette, hogy csalk a jegyzék tüzetes tanul­mányozása és a szövetségi kor­mány állásfoglalása után fog a Szovjetunió kezdeményezésé­ről nyilatkozni. Heuss állam­elnök egyelőre szintén nem tett érdemleges nyilatkozatot, csupán aranyit mondott, hogy a szovjet jegyzéket fontos ese­ménynek tekinti. Gersten- maier, a bonni parlament el­nöke, a Keresztény Demokra­ta Unió egyik vezetője, hatá­rozott és pozitív álláspontra helyezkedett a szovjet kor­mány kezdeményezésével kap­csolatban. Kijelentette: „Mosz­kva javaslatát véleményem szerint el kell fogadni.” Hall- stein külügyi államtitkár, a nyugatnémet kormány szóvi­vője hangoztatta, hogy Bonn kész diplomáciai kapcsolatot létesíteni a Szovjetunióval. — Ollenhauer, a Szociáldemokra­ta Párt elnölce a következő­ket mondotta: „A Szociálde­mokrata Párt már jóideje kö­veteli, hogy a szövetségi kor­mány létesítsen rendes diplo­máciai kapcsolatot a keleti ál­lamokkal. Adenauer kancel­lár most megmutathatja, hogy a német kérdés békés megoldá­sára törekszilk-e.” A bonni kormány szerdán minisztertanácson foglalkozik a Szovjetunió jegyzékével, A Telegraf című nyugatiber- linj lap első hírmagyarázatá­ban a következőképpen ír: „A szovjet meghívás lehető vé teszi a bonni kormánynak, hogy elősegítse a német kér­dés rendezését és a nemzet köz; feszültség enyhítését. A szovjet javaslat elutasítása súlyos mulasztás lenne, ame­lyet a német nép sohasem bocsátana meg. A bonni kor­mány a szovjet jegyzék tevén páratlan történelmi esélybe: jutott,” gének he 1 yreáUftását. Mindez azt bizonyítja, hogy országaink viszonyának ren­dezése teljes mértékben meg­egyezik nemcsak Németország és a Szovjetunió nemzeti ér­dekeivel, hanem minden európai állam békéje és biz­tonsága megszilárdításának érdekeivel is. A, szovjet kormány nagy je­lentőséget tulajdonít annak is, hogy szilárdabb kapcsolatok jöjjenek létre a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztár­saság között kereskedelmi té­ren is. Ezzel kapcsolatban szűk ségesnek tartja emlékeztetni arra, hogy a Szovjetunió és Németország a múltban széles körű, kölcsönösen előnyös ke­reskedelmet folytatott egy­mással és az áruforgalom időn ként elérte mind a Szovjet­unió, mind Németország egész külkereskedelmi forgalmának egyötöd részét. A Szovjetunió jelenleg szé­leskörű kereskedelmi kapcso­latokat tart fenn a Német Demokratikus Köztársasággal. A Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság közöt­ti kereskedelem korlátozott és nem szilárd jellegű. Viszont ha létrejött a nor­mális viszony a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársa­ság között, akkor megvannak az előfeltételek a széleskörű áruforgalom kifejlesztéséhez és a kölcsönösen előnyös gaz­dasági kapcsolatok megterem­téséhez is. A Szovjetunió nagyfejlettségü iparral és fej­lődő mezőgazdásággal rendel­kezik; lehetségesnek tartja, hogy jelentős mértékben nö­velje kereskedelmének szín­vonalát a nyugatnémetországi cégekkel, ami feltétlenül nagy jelentőségű, különösen olyan körülmények között, amikor bizonyos országokban növek­szik a gazdasági bizonytalan­ság. Országaink viszonyának endezésében nagy szerepet játszhatnak a kulturális kap­csolatok. Mint ismeretes, a Szovjetunió népeinek és Né­metország népeinek tudomá­nyos, kulturális és technikai kapcsolatai régi hagyományok ra tekinthetnek vissza. E kap­csolatok fenntartása gazdagí­taná mindkét nép szellemi életét, kedvező hatást gyako­rolna az európai kultúra álta­lános fejlődésére. Természetes, hogy e hagyo­mányok ápolása elősegítheti és kell is, hogy elősegítse a két ország tudományos, kultu­rális és technikai együttmű­ködésének fejlődését. A szovjet kormány úgy vé­lekedik, hogy az úgynevezett nyugaítnémetországi megszál­lási szabályzat hatálytalanítása — ez a szabályzat korlátozza Nyugat-Németország külpoli­tikái kapcsolatait — valamint a Szovjetunió Legfelső Taná­csa által kiadott törvény a Szovjetunió és Németország közötti hadiállapot megszűnte léséről és a köztük való békés viszony helyreállításáról, most megteremti a szükséges felté­teleket a Szovjetunió és a Né­met SBÖveitségi Köztársaság viszonyának rendezéséhez és közvetlen kapcsolatainak létre hozáséhoz. Ezzel kapcsolatiban a szovjet kormány javasolja a Német Szövetségi Köztársaság kor- mányámaik, létesítsenek közvet len diplomáciai és kereskedel­mi, valamint kulturális kap­csolatokat a két ország között. A Szovjetunió kormánya kí­vánatosnak tártja, hogy sze­mélyes érintkezés jöjjön létre a két ország államférfiai kö­zött és ezért örömmel üdvö­zölné, ha a legközelebbi idő­ben Moszkvába utazna Kon- rad Adenauer úr, a Német Szövetségi Köztársaság kan­cellárja és más megbízottak, akiket a Német Szövetségi Köztársaság kormánya szüksé gesmefc tartana Moszkvába küldeni, hogy megvitassák a Szovjetunió és a Német Szö­vetségi Köztársaság közötti diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatok megteremtésének kérdését és megvizsgálják az ezzel összefüggő kérdéseket. 1955. június 7.” Á»yútöltelék kerestetik! Dél-Korea városaiban és fal­vaiban „nyomozó osztagok” szaglásznak „a katonai szolgá­lati kötelezettségük alól kibújó személyek” után ... A délko­reai fiatalok nem akarnak szol gálni a bábhadseregben, s a li- szinmanisták rendkívüli intéz­kedésekkel iparkodnak bekény szeríteni az ifjúságot az újon­nan felállítandó hadosztályok­ba. Mint a Babton Thonszin hírügynökség közli a szöuli ha­tóságok bejelentették, hogy be fogják hívni a „túlkorú” diá­kokat és azokat a főiskolai hallgatókat, akik „nem mutat­nak fel megfelelő tanulmányi előmenetelt”. Még a délkoreai kulturális- és közoktatásügyi minisztérium is kénytelen beis­merni, hogy ez a rendszabály egyértelmű a főiskolák bezárá­sával ... Nehru beszéde a moszkvai repülőtéren 22 tonna műselyem terven felül A Német Demokratikus Köz­társaság premnitzi „Friedrich Engels” műselyemgyárában áp­rilisban 22 tonna műselymet gyártottak terven felül. Ebből 11 ezer női fehérnemű garnitú­rát lehet készíteni. Ugyanak­kor még hét tonna perionrostot is gyártottak terven felül, amelyből 300.000 pár férfizok­nit lehet megerősíteni. Az üzem dolgozói 106.7 százalékra telje­sítették áprilisi tervüket. TOKIO Tokioban több, mint kétezer nő részvételével megkezdődött a japán anyák háromnapos gyermekvédelmi értekezlete. Mosdcwa (TASZSZ): Mbit már közéltük, Dzsavaharlai Nehru, incfciiai rraiwis^tereSnök ée külügyminiszter kíséretével júnáus 7-én hivatalos látoga­tásra Moszkvába érkezeti. A fogadtatás alkalmával Nehru miniszterelnök a követ­kezőket maradottá: — Régi kívánságom, hogy ellátogassak a Szovjetunióba. Már régóta szerettem volna eljönni Moszkvába, ebbe a ne­vezetes és nagyszerű városba. Ma teljesült ez a kívánságom. Nagyon örülök, hogy Moszk­vába érkezhettem. Vendégnek tekintem magamat és olyan ven dögként érkeztem ide, mimt aki legjobb kívánságait tolmácsol­ja az önök kormányának, az önök népének. Azért jöttem ide, hogy jobbam megismerjem önöket és többet tudjak meg önökről. Meggyőződésem, hogy itteni látogatásom erősíti kap­csolatainkat. Köszönetét mon­dok azért a meleg, baráti fo­gadtatásért, amelyben itt ré­szesülök. A jelenlévők lelkesen rraeg­tapsofiták Dzsawaharlel Neh­mt. Ezután felsorakoztak a gép­kocsik. Az elsőben Dzsavah&r- la.1 Ndhru és N. A. Bulganyin foglalt helyet. Az , elvonuló gépkocsikat az utcák két ol­dalén felsorakozott moszkvai dolgozók tízezrei hatalmas lel­kesedéssel üdvözölték. Éltet­ték az erősödő szovjet-indiai barátságot, felvirágzást kíván­tak India népének, sikert e béke ügyének. A Gorkij u::a járdái szintén megteltek. So­kam virágcsokorral integettek. Hatalmas feliratok hirdették az utcán: „Üdvözlet Nehru mdiraiszterelmöknek!” Mindenütt, amerre a gépko­csik elhaladták, Moszkva dol­gozói lelkes fogadtatásban ré­szesítették Nehru miniszterel­nököt és kíséretét. Kinyilvání­tották az indiai nép irái.t ér­zett mélységes rokonszeravú- ket, valamint azt a törekvést, hogy még szilárdabbá tegyék a Szovjetunió és India népeit egymáshoz fűző baráti kapcso­latokat. * Ä bonni kormány a szovjet jegyzékről tanácskozik Berlin (MTI): Nyugatnémet rádiójelentések szerint a bon­ni kormány szerdai ülésén megvitatja azt a szovjet jegy­zéket, amely Adenauer kancel­lárt meghívja Moszkvába, Bon­ni kormánykörökben kijelen­tették: a nyugatnémet szövet­ségi kormánynak az az állás­pontja, hogy kész diplomáciai kapcsolatokra lépni a Szovjet­unióval. Megbeszélések Belgrádban Belgrad (MTI): A belgrádi rádió jelentése szerint Szrgya Prica, jugoszláv helyettes kül­ügyminiszter fogadta az Egyesült Államok, Nagy- Britannia és Franciaország bel­grádi nagykövetét azokkal a tárgyalásokkal kapcsolatban, amelyeket a négy kormány képviselői június végén tarta­nak Belgrádban. E tárgyalások során eszmecserét folytatnak a közös érdekű nemzetközi kér­désekről — mondotta a belgrá­di rádió. Külföklt hírek BERLIN Albert Norden, Németország Szocialista Egy ség,pártja Köz­ponti Bizottságának titkára a Neues Deaitschlandban megje­lent cikkéiben, rámutat, hogy a német haladó értelmiség és munkásság együttes tiltakozó akciója kényszerítette ki Sdhlütemek, Alsó-Szászország fasiszta tartományi közoktatás ügyi miniszterének „szabadsá­golását". Norden a továbbiak­ban ezeket írja: A parlamentben tartott el­lenzéki beszédek nem akadá­lyozhatják meg a reakciót fa­siszta-mii,itarista politikájának folytatásában. Csupán parla­menti bírálatra szorítkozni aranyit jelent, mint feladni a demokrácia ügyét és elősegíte­ni Adenauer győzelmét. De ba a nyugatnémetországi munkás szervezetek a hazafias polgár­sággal szövetkezve egységesen lépnének fel, néhány napon belül megváltoznék és a béke és demokrácia javára billenne a helyzet Nyugat-Németor­szágiban. Ezt a legfontosabb tanulságot kell levonni az al­sószász országi küzdelemből. BERLIN A Német Szociáldemokrata Párt szóvivője keddi sajtónyi­latkozatában Theodor Blank hadügyminiszterré történt ki­nevezéséről ezeket mondotta: „Adenauer kancellár Blank ki neveztetésével katonai vonat­kozású kényes tényezőt terem­tett a négyhatalmi értekezlet előtt. Ez és az önkéntes-tobor­zási törvény beterjesztése sú­lyosan veszélyezteti a Német­ország békés újraegyesítésére irányuló tervek és elgondolá­sok megvalósulását, valamint a nyugatnémet lakosság demok ratikus jogainak biztosítását.“ VARSÖ Befejezte munkáját a len­gyel anyálk országos kongresz- szusa, amelyet a Irén,gyei Nő­szövetség hívott össze. A kongresszuson megválasz­tották az anyák világkong.re«z- szusám, részévévé lengyel nő­küldöttséget. Kórház Rognyegyinben Az osztályvezető orvos szép, világos szobájában a reggeli beteglátogatás előtt úgyneve­zett. „ötpercet“ tartanak. Az éjszakai ügyeletes nővér beszá mól a betegek hőmérsékletéről és közérzetéről. — Ratnyikova az éjszakát átaludta. Gordacsova jól aludt, nem panaszkodik. Hőmérsék­lete normális. A belgyógyászok, a sebészek, a gyermekorvosok féljegyzik a hallottakat, s kérdezgetik az ápolónővért. A sebészeti kórteremben az egyik beteg nyugtalanul aludt, a nővér fájdalomcsillapítót adott neki. Egy másik beteg­nek penicillint adagolt, s hő­mérséklete a normális alá szállt. Julija Jakovlevna Bjelogu- rova gyermekorvosnő nyugta­lanul kérdezi: — És hogyan aludt Jura meg Vitya? Jura és Vitya az orvosok és a betegek kedvencei, szenve­dély? déáté'rajon­ganak a hintaszékért. . — Jól — válaszol a nővér. — A gyógyulás útján vannak. Vityát nemvégen súlyos tüdő gyulladással szállították be a kórházba az egyik kolhozból. Az orvos és az egyik ápolónő egész éjjel virnasztott felette. A gyermek életéért folytatott harc győzelemmel végződött. Jura sárgaságot kapott. A sok féle gyógymód, a diéta és a nyugalom megtette jótékony hatását. Az ügyeletes nővér végül beszámol a szülészeti osztá­lyon fekvő betegek állapotá­ról. Gyina Afanaszjevna Ivanova régóta dolgozik mint orvos Brjanszk környékén. Roenye- gyin kerületben. A háború ideje alatt el kellett hagynia ezt a vidéket és amikor vissza tért Rognyegyin faluba, csak romokat talált. Egyetlen épü­let maradt épségben, a gyógy­szerár épülete. Az emberek földbevájt kunyhókban lak­tak, sokan szenvedtek maláriá bán, tífuszban. Gjfina Afanasz jevma, orvostársaival együtt le győzte ezt a két betegséget. A falu épülni kezdett, napról- naora szebb lett. A rognyegyini kórház, amely a bábon) idején Pjankova falu bán egy barakkban működött, átköltözött Rognyegyinbe, a gyógyszertár épületébe. Csu­pán néhány ágy volt benne, orvos sem volt elegendő. Gyi­na Afanaszjevna kezdeménye­zésére megvásároltak egy erő­sen megrongálódott nagy há­zat. A kolhozok kocsikat ad­tak, hogy az erdőről fát fuva­rozzanak, segítettek munkaerő vei is. Így ezután hat eszten­dővel ezelőtt Rognyegyin falu határán egy kis falusi orvos­város kezdett kialakulni: volt rendelőintézet, egy nagy kór­ház sok kórteremmel, laborató riummal. Házakat építettek az orvosok részére is; beszerez­ték a szükséges orvosi műsze­reket. Esténként, amikor az erőmű áramot adott, a kórház ablakaiból ezen a vidéken még sohasem látott fény szű­rődött ki. Nagyezsda Grigor- jovma Mozljakova kapcsolta be röntgengépét, átvilágította a betegeket. A kórházban kor­szerű gyógymódokat alkalmaz tak. Nem volt többé szükség arra, hogy a betegeket Bozsi- cába, vagy Brjanszkba szállít­sák. Kivételesen súlyos ese­tekben repülőgépeit viszik a betegeket a területi kórházba. Gyina Afanaszjevna figyelme a legapróbb részletekre is ki­terjedt. Szekrényeket, kényel­mes ágyakat vásárolt, a kór­termeket virágokkal díszítette fel. Lovakat és gépkocsikat is beszereztek, hogy az orvosok idejében érkezzenek a betegek­hez. A kórház mellett vetemé­nyest létesítettek, amelyben burgonyát, sárgarépát, káposz­tát, epret és málnát termesz­tettek, teheneket és sertéseket, vásároltak. A kertbe dísznövé­nyeket, fákat ültettek. Ezekben az években megvál­tozott az orvosok munkája is. Hogy felismerjék és csírájában elfojtsák a betegségeket, rend­szeresen megvizsgálják az egészséges kolhozparasztokat, iskolásokat és csecsemőket is, a betegeket nyilvántartják, gyógyítják. Gyina Afanaszjevna kiváló nevelő is. A rognyegyini kór­házban érkező fiatal orvosokat meleg szeretettel fogadja. Se­gíti őket az első nehézségek leküzdésében. Álla Petrovna Szemejkina és Nyina Aleksze- jevna Szapozsnyikova nemrég érkezett a kórházba. A fiatal orvosnőket napról-napra na­gyobb szeretettel veszik körül a betegek. Lelkesen dolgoznak.» Télen, hófúváskor gyakran sietnek a beteg gyermekekül 15—20 kilométernyi távolságra

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom