Tolnai Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-13 / 111. szám
TOLNAI mÁcmpíETÁmtm jetski---__ ■ _ ....... —»«ww.»A MAI SZÁMBAN: Európa és az egész világ békéjének és biztonságának megszilárdításáért. (1-2. 3. o.) — Hegedűs András eh '.árs beszéde a varsói értekezleten. (3.--1. o.j AZ MDP TOLNAMEGYEI PARTBIZOTTJÁCÁNA LAPJA XII. ÉVFOLYAM, 111. SZÁM ARA 50 FILLÉR PÉNTEK, 1955 MÁJUS 13 Á minisztertanács határozata a termelő- szövetkezetek és alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportok megszilárdításának legfontosabb feladatairól 1 A Magyar Közlöny május lű-i számában közli a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 1050/1955 számú határozatát. A minisztertanács a termelőszövetkezetek 1954. évi zárszámadásai alapján meg vizsgálta a termelőszövetkezetek helyzetét és megállapította, hogy a termelőszövetkezetek számottevő része szervezetileg és gazdaságilag megerősödött. Mind nagyobb azoknak a termelőszövetkezeteknek a száma, amelyek érvényesítik a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeit és hozzáértően használják fel a technika és a tudomány vívmányait a termésátlagok és a munka termelékenységének növelése érdekében. A minisztertanács határozata megállapítja, hogy sok termelőszövetkezetben — a jó termelési eredmények alapján — a tagok részesedése már meghaladja a jól gazdálkodó egyénileg dolgozó középparasztok jövedelmét. A határozat megállapítja hogy a termelőszövetkezetek politikai, szervezeti és gazdasági fejlődése különféle hibák miatt nem egyenlete*. Hasonló természeti és gazdasági adottságok mellett is az egyes termelőszövetkezetek eredményei között nagy különbségek vannak és nem kevés olyan termelőszövetkezet volt az elmúlt évben, ahol a termelési színvonal nem javult. Leszögezi a határozat, hogy ezek a súlyos hiányosságok azért fordulnak eiő, mert az illetékes állami szer vek nem hajtották végre maradéktalanul a mezőgazdasági fér melés fejlesztése, a termelőszövetkezeti mozgalom erősítése érdekében hozott párt- és kormányhatározatokat és magukra hagyták a gyenge termelő- szövetkezeteket. Emiatt felelősség terheli a földművelésügyi minisztériumot, a megyei és járási mezőgazdasági szerveket, valamint a gépállomásokat. A földművelésügyi minisztérium termelőszövetkezeti főosztálya a fő figyelmet különböző juttatásokra, kedvezményekre és egyoldalú előnyök nyújtására fordította, s munkájában háttérbe szorult a termelőszövetkezetek belső megerősítése. E bajok megszüntetésére a minisztertanács határozata minden állami szerv kötelességévé teszi, hogy a mező- gazdasági termelőszövetkezeteket, valamint az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportokat az eddiginél fokozottab mértékben támogassák. A határozat előírja, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében sokoldalú, az eddiginél szorosabb kapcsolatot kell kiépíteni a termelőszövetkezetek és a földművesszövetkezetek között. A határozat kötelezi az állami gazdaságok vezetőit, hogy segítsék a szomszédsá- . g ük bán működő térmelőszövet kezeteket a nagyüzemi termelés megszervezésében szaktanácsokkal és a lehetőségek keretein belül gépekkel is. A minisztertanács elítéli az olyan törekvéseket, amelyek a termelőszövetkezetek fejlesztését az állami gazdaságok területének és gazdálkodásának rovására akarják megoldani. A minisztertanács a tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökeit személy szerint felelőssé teszi a tsz-ek gazdálkodásának megjavításáért és a 1 ermelőszövetkezeti mozgalom , fejlesztéséért. A tsz-ek termelési színvonalának fejlődéséért különösen a járási tanács végrehajtóbizobtsága a felelős, azonban a községi tanácsok végrehajtóbizottságai is kötelesek segítséget nyújtani a íenmelőszövetikezieteknek gazdasági és szervezeti megerősödésükhöz. A határozat kimondja, hogy a növényápolás során biztosítani kell a mező- gazdasági munkák szervezettebb és jobb minőségben való elvégzését, valamint jelentősen növelni kell a takarmánynövények, különösen a kukorica és a pillangós szálasta- kanmányok vetésterületét és terméshozamait. A minisztertanács határozata előírja, hogy a földművelésügyi miniszter, az állami gazdaságok minisztere, valamint az élelmiszeripari minisz tér tenyészállat-juttatással segítse a termelőszövetkezetek adatállományának számszerű és minőségi fejlesztését. El kell érni, hogy a termelőszövetkezetekben az állatsűrűség — a háztáji állománnyal együtt — legalább a járás átlagos színvonalát elérje, különösen a szarvasmarha-tenyész lesben. A határozat kötelezi a megyei, a járási főmezőgazdászokat és a gépállomások mezőgazdászait, hogy fokozott figyelmet fordítsanak a gépi munkák minőségének ellenőrzésére. Előírja, hogy az Országos Tervhivatal elnöke, a földművelésügyi, az építésügyi, a város- és községgazdálkodási miniszterek biztosítsák: a termelőszövetkezetek a nagy üzemi gazdálkodás kialakítású hoz évenként megtervezett beruházásaikat (istállók, dohánypajták, stb.j maradéktalanul megvalósíthassák. Ki kell dolgozni a jelenleginél jobb és olcsóbb, a helyi adottságokat figyelembevevő új típusterveket és az építkezéseknél fokozottabb mértékben kell támaszkodni a termelőszövetkezetek saját erőforrásaira. A minisztertanács határozata ezután a termelőszövetkezetek belső életével foglalkozik. Kimondja, hogy nagy gondot kell fordítani a brigádoknak a családtagokkal és új belépőkkel való megerősítésére. A termelőszövetkezetekben a részesművelést meg kell szüntetni, s alkalmazni kell minden termelőszövetkezetben a terv túlteljesítéséért járó természetbeni és pénzbeli premizálást. Fel kell lépnünk az alapszabálytól eltérő minden törekvés, de különösen a háztáji gazdaságok egészségtelen növelése ellen. A háztáji gazdaság keretét meghaladó, a belépéskor be nem adott igásés haszonállatot a tagok utólag kötelesek bevinni a közös gazdálkodásba. Azokat a tagokat, akik állataikat, felszerelésüket a belépést közvetlenül megelőzően adták el, az alapszabályinak megfelelően kötelezni kell arra, hogy az eladott állat és felszerelés értékének húsz-harmincöt százalékát egy éven belül a fel nem osztható szövetkezeti alapba befizessék. A határozat ezután arról intézkedik, hogy a termelőszövetkezetekben meg kell szilárdítani az állami fegyelmet, a közös vagyon megbecsülését és biztosítani kell a jövedelem igazságos, alapszabályszerinti elosztását. Biztosítani kell a termelőszövetkezeti könyvelők szakmai képzettségének lényeges megjavítását. A SzöVOSz tegye lehetővé, hogy a földműves-szövetkezetek nyújtsanak hatékony segítséget a tsz-ek könyvelésének ellátásához. A kisebb termelőszövetkezetek könyvelésének ellátására a helyi tanítókat, a tanácsi, vagy vállalati dolgozókat is fel lehet kérni. A határozat felhívja az állami szerveket: mindent kövessenek el annak érdekében, hogy fejlődjék és erősödjék a termelőszövetkezeti tagok és az egyénileg dolgozó parasztok baráti kapcsolata. A termelőszövetkezetek közgyűlésére hívják meg a szövetkezés iránt érdeklődő dolgozó parasz tokát és szervezzenek látogatásokat a jólműködő termelőszövetkezetekhez és az alacsonyabb típusú termelőszövetkezeti csoportokhoz. A népművelési minisztérium biztosítsa, hogy az élenjáró termelőszövetkezetek eredményei már ezévben a propaganda munka és egész ’ kultúrél etünk középpontjába kerüljenek. A minisztertanács határozata végül kimondja, hogy az állami szervek az eddiginél határozottabban lépjenek fel az osztályellenség termelőszövetkezet-ellenes tevékenységével szemben, akadályozzák meg a kulákok és más osztály idegen elemeknek a termelő- szövetkezetekbe való beférkőzését. A minisztertanács megköveteli az állami szervektől és elvárja a termelőszövetkezetek vezetőitől, hogy a mező- gazdasági termelés fellendítése érdekében hozott határozatokat maradéktalanul végrehajtsák és a termelőszövetke zetek megszilárdítása és fejlesztése érdekében olyan munkát végezzenek, amelynek eredményeként a termelőszövetkezetek már 1955-ben jelentősen megerősödnek és számbelileg növekednek. Közel kétszázan hallgatták mez Szekszárdon Jakucs László barlangkutató e>őadását A Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat földrajzi szakosztálya meghívta Jakucs László barlangkutatót népszerű tudományos előadás megtartására. Jakucs László május 10-én 3 előadást tartott Szekszárdon páratlan érdeklődés mellett. A délutáni két előadás közönsége túlnyomórészt a tanuló- ifjúság volt, mivel az előadás témája kapcsolódott a földrajzi tananyaghoz. Jakucs László előadásában beszélt a barlangokról általában, majd részletesen az Aggteleki Csepp kőbarlangról és az általa felfedezett Béke barlangról. Különösen érdekes volt az előadásnak az utóbbi része, amelyet személyes élményei alapján mondott el a barlangtudós. Az előadás után a barlangokról készített Cilimet is levetítették. Este a kórház kultúrtermében folyt le a harmadik előadás felnőtt érdeklődők részére, amelyet mintegy 170-en .hallgattak meg. Az előadás hallgatóinak rendkívül tetszett a színes, érdekes és tanulságos előadás és kérték, hogy a TTIT máskor is rendezzen hasonlót. Az előadás sikeréhez, a közönségszervezéshez nagymértékben hozzájárult Ofctófi József művészi kivitelű plakátja, Európa és az egész világ békéjének és biztonságának megszilárdításáért Tanácskozik a varsói értekezlet Május 11-én délelőtt 10 árakor a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa Elnökségének palotájában megkezdődött az európai államoknak az európai béke és biztonság biztosításával foglalkozó értekezlete. Az értekezletet — mint tegnapi számunkban hírül adtuk* — Jozef Cyrankiewicz elvtárs nyitotta meg. majd Bulganyin elvtárs, a szovjet küldöttség vezetője tett nyilatkozatot. Itulganyiii elvlárs nyilatkozata Varsó, május Pl. (TASZSZ) Binöík elvtárs! Küloött elv- társak! A szovjet külpolitikának változatlan elve a különböző társadalmi rendszerek egymás mellett élésének lenini elve. A szovjet kormány védelmezi ezt az elvet, hogy megszabadítsa az emberiséget a háború szörnyűségeitől és szenvedéseitől, biztosítsa a népek számára a békét és a nyugalmat. A Szovjetunió aktívan harcol a béke szilárdításáért és a nemzetközi feszültség enyhítéséért, üdvözli más országók kormányainak ilyenirányú lépéseit. A szovjet kormány ezért tulajdonít rendkívül nagy jelentőséget a jelen tanácskozásnak, amelynek meg kell tárgyalnia az európai béke és biztonság biztosításával kapcsolatos kérdéseket. A párizsi egyezmények új agresszió eszközét adják a tegnapi agresszorok kezébe A múlt év végén az európai országok moszkvai értekezletén az itt képviselt államok kormányai megáüapodiak abban, hogy az esetben, ha a párizsi egyezményeket ratifikálják, újból meg kell vizsgálni a helyzetet, Ez a szükségesség most beállott. A párizsi egyezmények ratifikálása ténnyé lett. Ez komoly változást okozott az egész nemzetközi helyzetben és új feladatokat tűzött a békeszerető államok elé. A moszkvai értekezlet résztvevőinek felszólalásai, valamint az általuk elfogadott nyilatkozat mindenre kiterjedően elemezte a párizsi egyezményeket és megmutatta azokat a veszélyeket, amelyek az európai béke ügyét fenyegetik. Az azóta bekövetkezett események alátámasztották ennek az elemzésnek helyes voltát. Számolnunk kell azzal a ténnyel, hogy a párizsi egyez ményeket ratifikálták és ezek az egyezmények életbelépnek. E ratifikálás következtében a nyugatnémet militaristák és revansiszták lehetőséget nyertek arra, hogy hozzálássanak állandó hadsereg nyílt megalakításához és ellássák ezt a hadsereget minden modern fegyver fajtával, beleértve az atom-, vegyi- és baktériuimfegyvert. Nyugat-Né- metországot nagy agresszív erők felvonulási területevé teszik. Fokozott ütemben építenék repülőtereket, tüzérségi lőtereket, laktanyákat, katonai raktárakat. Intézkedéseket dolgoznak ki arra, hogy a nyugatnémet militaristák felhasználhassák az atomfegyvert. Arra készülődnek, hogy tömegesen szállítsanak Nyugat-Né- metországba amerikai fegyvert ás ezzel együtt fokozzák a nyugatnémet ipar militarizálá- sát. Ilymódon a párizsi egyezmények új agresszió, új elnyomás eszközeit adják a tegnapi agresszorck kezébe. A német militarlzmus, amely egy nemzedék életében két világháborút robbantott ki, újból megjelent az európai és a nemzetközi porondon, fenyegeti a békét és a népek biztonságát. Nyugat-Németország tíz esztendővel a második világháború befejezése után az Amerikai Egyesült Államok, AngMa és Franciaország segítségével az európai háborús veszély fő tűzfészkévé válik. Nyugat-Németország az agresz szív északatlanti tömb valamint a nyugateuoópai katonai unió tagja lesz. Ezek a tömbök a Szovjetunió és a népi demokráciák ellen irányúinak. Emlékeztetni kell rá, hogy Anglia és Franciaország a Szovjetunióval a második világháború idején kötött, a német militarizmus agresz- sziója ellen irányuló szerződésekben vállalt kötelezettségek ellenére lépett háborús tömbbe a nyugatnémet militaristákkal és revansisz- tákkaL Anglia és Franciaország ezzel de facto megtagadta ezeket a fontos szerződéseket. Erre való tekintettel a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsának Elnöksége május 7-én törvény- erejű rendeletet hozott e szerződések hatálytalanításáról. Az agresszív erők aktivizálódása nemcsak Európában figyelhető meg. Ismeretes, hogy mostanában erős nyomás nehezedik több közel- és közép- keleti államra. Kényszeríteni akarják őiket, hogy csatlakozzanak az agresszív Északat- lánti Szövetség függvényeként létesítendő háborús tömbökhöz. Nyomás nehezedik Szíriára, Egyiptomra és más arab országokra, valamint a Szovjetunióval határos Afganisztán ra. Igyekeznek agresszív tömbökbe bevonni Iránt, bár az 1927. október 1-i szovjet—iráni sem’egességi és garancia- egyezmény értelmében Irán kötelezettséget vállalt, hogy nem tesz részt a Szovjetunió ellen irányuló politikai szövete bégekben vagy egyezményekben. Az Amerikai Egyesült Államok katonai csoportosulások szervezésével együtt lépéseket tesz katonai támaszponthálózatának kiszélesítésére, különösen a Szovjetunió és a népi demokratikus országok közeiében. Nem titkolják azt a tényt, hágj- ezekről a támaszpontokról terveznek légitámadást országunk és más békeszerető államok ellen. Tajvan, a Penghu-szigetek és a partmenti szigetek katonai támasz pontok lettek, az Egyesült Államok által ellenőrzött fegyveres erők innen intéznek nem kiprovokált támadásokat a Kínai Népköztársaság ellen, és innen intéznek, a .nyílt tergeren kereskedelmi hajók ellen kalóztámadásokat. Az Amerikai Egyesült Államokban hivatalos személyek „a kommunista agresszióval szembeni védelemnek“ nevezik az ilyen politikát, noha az egész világ tudja, hogy senki más, csakis az Egyesült Államok ragadta el és szál!.ja meg Tajvan szigetének ősi kínai földjét, és az amerikai tábornokok és tengernagyok akarnak olyan nagy háborút kirobbantani, amelyben atomfegyvert hasz n álnak. Délkelet-Ázsiában SEATO né'/ alatt katonai tömb létesült, ez a tömb „ nyugati gyarmatosító hatalmak é$ néhány tőlük függő ázsiai állam egyesülése. Ennek a tömbnek a célja a gyarmati rendszer fenntartása é* megerősítése, a nemzeti felszabadító mozgalom elfojtása, a Kínai Népköztársaság és más ázsiai országok belügyeiibe való beavatkozás. Nem meglepő, hogy Délkte- let-Ázsia szabadságot ép függetlenséget tisztelő államai, példáuíl India, Burma és Indonézia határozottan elutasították a gyarmatosítók agresszív és reakciós tömbjéhez való csatlakozást. Az elmonaottakiból következik, hogy a nyugat -németországi mili tar izmus feltámasztását az egész viliágon az agresszív erők akti vitásának fokozódása kíséri. A nyugatnémet Wehrmach t-’ak ebben a rohamcsapat különleges szerepét szánják. Az új körülmények között íp Harcolni kell Németország nemzeti egyesüléséért A Szovjetunió következetesen harcol a nemzetközi feszültség enyhítéséért, a béke megóvásáért és megszilárdításáért. A Szovjetunió kormá nya e politikájában számít a jelen értekezleten képviselt békeszerető államok támogatására és együttműködésére. Meggyőződése az is, hogy más országok békeszerető erői is támogatják politikáját. Meggyőződésünk azon alapszik, hogy valamennyi nép alapvető érdekei megkövetelik a béke megóvását és nemzetközi feszültség enyhítését A nyugat-európai országok haladó erőinek és néptömegeinek ellenállása hosszan elodázta a nyugat-németországi militarizimis újjá- teremtése terveinek végrehajtását. A néptömegek meg értik, mennyire veszélyes a német militarizmos újjá- terenttésének politikája és av új európai háború előkészítése. (Folytatás a 2. oldalon)
