Tolnai Napló, 1955. május (12. évfolyam, 102-126. szám)
1955-05-13 / 111. szám
NAPLÓ 1955 MÁJUS 13 T Tanácskozik a varsói értekezlet (Potytsééa az 1, oldalról) A. Szovjetunió éKökélf és következetes éUerafeűfi volt és marad Nyugat-Német őrs? ág resntlitarizálásémak. A párizsi egyeamények ratifikálása ellen harcolva úgy véltük, és most is úgy véljük, hogy Nyugat-Nésnetor- azág remilitarizálása és az Sszakatlanti Szövetségbe való bekapcsolása fő akadálya annak, hogy békés és demokratikus alapokon helyreálljon Németország nemzeti egysége. Ugyanakkor hrveí voltunk és maradunk annak, hogy az egységes Németország szabad, békeszerető és demokratikus államként újjá teremtődjék. A Szovjetuniónak a német kérdésben folytatott politikája to- ■’á'dbra is ezekből az alapvető feltételekből fog kiindulni. Az új körülmények között is harcolni kell Németország nemzeti egyesüléséért. E feladatok megvalósításában döntő szerepet kell vállalniok mindenekelőtt a német nép hazafias erőinek, amelyek igye gat-Nécnetarszág remiütarizá- lását. Természetesein feltétlenül számolnunk kell azzal a körül- mánnyel is, hogy a német kérdés rendezése terén a párizsi egyezmények ratifikálása új helyzetet teremtett. Ez a helyset égésidben. véve kedvezőtlen a német nép számára. Mint ismeretes, a szovjet kormány korái A) i nyilatkozatai bán több isiben utalt arra, mennyire fontos, hogy Németország nemzeti egyesítésének kérdését a négy hatalom tárgyalásainak útiján Németország mindkét része képviselőinek részvételével oldják meg. Ha az Egyesült Államok, Anglia és FVanoiaország kormánya valóiban feladatául tűzte volna ki Németország egyesítését és nem törekedett volna Nyugat-N&netország ramilita- rizáj ásóra, valamint agresszív csoportosulásokba való bevonására — ez természetesein feltétlenül mélyíti Németország kettészakítottságát,. — akkor kétségtelen, hogy a Szovjetunió javasolta tárgyalások kedvező eredményekre vezettek volna. kennek megák adalyozni NyuA szovjet kormány kedvezően ío<»la! állást a nagyhatalmak tanácskozását illetően ,A három nyugati hatalom kormánya azonban más útra tért. A párizsi egyezmények ratifikálásával megmutatták, hogy nem kívánnak törődni a német nép érdekeivel, valamint az európai béké és bizton ság érdekeivel. A szovjet kormány ezentúl is kész minden módon elősegíteni Németország egységének helyreállítását és el fogadható alapon a német békeszerződés megkötését. A Szovjetunió támogatta és támogatni fogja azokat az államokat és erőket, amelyek kifejezésre juttatják, hogy érdekük a nemzetközi feszültség enyhítése, az egyetemes béke és biztonság fenntartása és megszilárdítása. ,A szovjet kormánynak az osztrák kérdésben . elfoglalt álláspontja assahsngjbsn; van ezzel a vonallal. El kell ismer t ni, hogy a semleges Ausztria politikai és gazdasági függetlenségének telfes helyreállítása jelentősen hozzájárul az európai béke megszilárdításához. Az a tény, hogy Ausztriában akadtak társadalmi erők, amelyek határozottan erre az útra léptek, arról tanúskodik, hogy na'gy lehetőségei vannak az államok közötti együttműködés fejlesztésének, függetlenül társadalmi rendjüktől. Európában és Ázsiában egyaránt több olyan állam van, amely nem óhajt csatlakozni agresszív tömbökhöz. Az ilyen államok békeszerető törekvései mindig teljes megértésre és támogatásra, találnak a Szovjetunió részéről. . A szovjet kormány az utóbbi időben a Kínai Népköztársaság kormányával egyetértésben lépéseket' tett, hogy kivívja a Tajvan-térségi feszültség enyhítését és e célból tárgyalt Anglia és India kormányával. " A szovjet kormány javasolta, hogy a Tajvan és a többi kínai sziget térségében kiala- fcült helyzet rendezésében különösen érdekelt országok meg felelő ■ értekezleten tárgyalják meg ezt a kérdést, és hogy ezen az értekezleten a Kínai Népköztársaságon és az Amerikai Egyesült Államokon kívül vegyen részt Anglia, a Szovjetunió, Franciaország, India, Burma. Indonézia, Paikisz- tán és Ceylon. Az értekezlet az. Egyesült Államok ellenállása miatt nem .jött, . létre, az Egyesült Államok ugyanis ragaszkodott annak a Csamg Kai-sek-kl Sikknek a részvételéhez. amely saját magán kívül a világon senkit sem képvisel. Á Szovjetunió Kormánya teljesen támogatja a tajvani kérdésben a Kínai Népköz- társaság álláspontját és azokat a lépéseket, amelyeket a népi Kína e térség békéjének megerősítése céljából tesz. A Szovjetunió kormánya kijelentette, hogyha a közel- és közép-keleti országokkal szemben a nyomás és a fenyegetőzés politikája folytatódik, ezt a-kérdést az Egyesült ' Nemzetek Szervezetében kell megvizsgálom. A szovjet kormánynak szilárd meggyőződése, hogy ha a 'béke fenntartásáért elsősorban felelős áll autósban megvan a jóakarat, rendezni lehet több fontos nemzetközi kérdést, amely most a nemzetközi feszültség enyhítésének az útjában áll. A szovjet, állam vezetőd 'igen sokszor kijelentették, hogy hívei az országok közötti kap- csotatokibajn a normális állapot megteremtésének, a találkozóknak, a kereskedelem minden eszközzel váló fejlesztésének. a kulturális küldöttségek kölcsönös látogatásának, egyszóval mindannak, amit a helyzet enyhítésének neveznek. A szovjet kormány kedvezően foglal állást a nagyhatalmak tanácskozásának eszméjét illetően. Az ilyen tanácskozás célszerű abban az esetben, ha valóban elősegíti a nemzetközi feszültség enyhítését és a nemzetközi kapcsolatok megjavítását. Tegnap, május 10-én, a szovjet kormány jegyzéket kapott az Egyesült Államok, valamint Franciaország és Anglia kormányától. A jegyzék javasolja, hogy hívják össze a négy hatalom kormányfőinek tanácskozását a külügyminiszterek részvételével. A szovjet kormány figyelmesen fogra tanulmányozni ezt a jegyzéket. Radikális intézkedésekre van szükség a nemzetközi feszültség enyhítésére. A Szovjetunió kormánya rendületlenül törekszik a béke, megszilárdítására és a nemzetközi feszültség enyhítésére, továbbra is megtesz minden intézkedést, hogy megegyezést érjen el az atomfegyver eltiltása, a fegyverzet és a fegyveres erők csökkentése és az új háború veszélyéinek elhárítása kérdésében. Ma megjelentek a sajtóban a szovjet kormányinak e kérdésekre vonatkozó új javaslatai. A Szovjetuniónak az Egyesült Nemzetek közgyűlése cíé terjesztendő új javaslatai nagy jelentőségűek és nagymértékben elősegítik a béke ügyét. E javaslatok enyhítik a nemzetközi feszültséget és megteremtik a feltételeket az államok közötti szükséges bizalom és kölcsönös megértés létrehozásához. A Szovjetunió által javasolt nyilatkozat kimondja, hogy a népek — amelyek ngmmégifoein élték át a súlyos emfceráido- zatpkat követelő és hatalmas anyagi károkat okozó második világháborút — minden eddiginél törheíetienelbb akarattal törekszenek a békére. „A ' megoldatlan európai, valamint ázsiai problémák rendezését gátló főok az államok közötti szükséges bizalom hiánya — mondja a nyi- I latkozat. — Ez vonatkozik mindenekelőtt a nagyhatalmak kölcsönös viszonyára, pedig a nagyhatalmaikra hás-ul a fő felelősség az egyetemes béke és a népek biztonsága fenn tartásáért.” A nagyhatalmak közötti b> /alom hiánya vezetett arra. hogy a második világháború befejezése níán még súlyosabb következményekkel járó, új háború veszélye merült fel. A világ sok év óta ..hidegháború“ állapotában van, az államok háborús előkészületei pedig súlyos teherként nehezednek a népek vállára. Több államban nyíltan folyik az új háború propagandája. A sajtóban, a rádióban, nyilvános felszólalásokban egyre gyakrabban uszítanak háborúra, így atomháborúra is. Megbomlottak a., sok állam között korábban hagyományos gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, amelyek sok éven át alakultak ki. Nincs szükség bizonyítékokra ahhoz, hogy a kialakult nemzetközi viszonyokat, teljesen rendelleneseknek minősítsük, Radikális intézkedésekre van szükség a nemzetközi feszültség enyhítésére, a nemzetközi kapcsolatokban szükséges elemi bizalom megteremtósére, az új háború veszélyének elhárítására, a népek békés ée nyugodt életkörülményeinek megteremtésére. Hogy érjük ezt el? Mindenekelőtt véget kell vetni a „hidegháborúnak.“ A Szovjetunió úgy véli, hogy az ENSZ közgyűlésének aján lania kell minden államnak, tegye meg a szükséges intézkedéseket annak a közgyűlési határozatnak szigorú teljesítésére, amely elítéli az új háború propagandájának minden formáját, arra, hogy a sajtóban, a rádióban, a filmen, a nyilvános felszólalásokban megszűnjék minden háborús uszítás és a népek közötti ellenségeskedés szítása. A szovjet kormány úgy véli, hogy a nemzetközi feszültség enyhítését és az államok közötti szükséges bizalom .megteremtését elősegítené, ha a Szovjetunió, az Amerikai Egyesült Államok, Anglia és Franciaország kivonná megszálló csapatait Németország területéről, kivéve azokat a szigorúan korlátozott csapat- kontingenseket, amelyek a csapatok teljes kivonásáról szó ló megállapodás megkötéséig ideiglenesen német területen maradnak. Az államok közötti bizalom megteremtése — a leszerelési probléma gyakorlati me «oldásának fö feltétele Á Szovjetunió véleménye szerint a Biztonsági Tanácsban állandó tagként helyet foglaló államoknak meg kell ál- lapodniok az idegen területétén lévő külföldi katonai támaszpontalt megszüntetését illetően. A Távol—Kelet egyes körzeteiben lévő faszült helyzet új háborús veszélyt rejteget, és komolyan fenyegeti az egyetemes béke fenntartását. Az érdekelt államoknak rendezniük kell a megoldatlan távol-keleti kérdéseiket _ a szuverenitás és a területi épség elveinek megfelelően. A Szovjetunió feltételezi, hogy az államoknak gazdasági kapcsolataikban .meg kell szün- tetaiök a széleskörű gazdasági együttműködést akadályozó mindennemű hátrányos megkülönböztetést, mindenekelőtt a kereskedelem területén, továbbá ki kell szélesíteniük a nemzetközi kulturális kapcsoEzeknek az intézkedéseknek megvalósítása elősegíti _ majd az államok közötti bizalom megteremtését, ami fő feltétele a leszerelési pr obléma igazi gyakorlati megoldásának. Az államok közötti szükséges bizalom megteremtése nélkül a leszerelési probléma levegőben lógó probléma maradhat. Határozottan amellett foglalunk állást, hogy a leszerelési kérdés a levegőből reális talajra kerüljön és megoldódjék. A Szovjetunió e célból javasolja, hogy a közgyűlés a nemzetközi feszültség enyhítését szolgáló fent említett lépések végrehajtásán kívül bízza meg az ENSZ leszerelési bizottságát, dolgozza ki és terjessze a Biztonsági Tanács elé a fegyverzet csökkentéséről, az atom-, hidrogén- és más tömegpusztító fegyverfajták eltiltásáról szóló nemzetközi egyezmény- tervezetét. latokat. Leszerelési viláí»értekezlet — 1956 első felében Az öt hatalom fegyveres erőinek és fegyverzetének a megállapított színvonalra való csökkentését két egyenlő részben kell végrehajtani: 1956ban ötven százalékkal, 1957- ben pedig a további ötven százalékkal. Egyidejűleg megfelelő módon csökkentik az említett államok katonai kiadásait. A szovjet javaslatok értelmében a fegyverzet általános csökkentésére irányuló intézkedések teljes végrehajtása, valamint a többi állam fegyverzete és fegyveres erői csökkentése mértékének meg határozása céljából legkésőbb 1956 első felében világértekezletet kell összehívni. A lejszerelés hatékony ellenőrzésére Egészen nyilvánvaló, hogy az említett intézkedések végrehajtása elképzelhetetlen reális és hathatós ellenőrzési rendszer nélkül. Éppen ezért az ellenőrzés kérdése a konvenció egyik legfontosabb része. A szovjet kormánynak mély meggyőződése, hogy a leszerelés hatékony ellenőrzése lehetséges. Mindezek az ellenőrzési fajták és formák azonban, továbbá az ■ ellenőrző szerveknek mindazok a jogai és funkciói, amelyekét különböző államok eddig javasoltak, a jelenlegi körülmények között megbízhatatlanok, Nehéz lenne elképzelni, hogy azok az államok, amelyek nem bíznak egymásban és amelyek között feszültség van, valóban bebocsátanák más országok ellenőreit az atomanyagot, az atom- és hidrogénfegyvert előállító vállalataikba és katonai üzemeikbe. A tények azt mutatják, hogy egyes országok kormányai még a kulturális, mezőgazdasági és diákküldöttségek utazása elé is aka dályokat gördítenek. Még ha lehetséges volna is ilyesféle ellenőrzés, nem lehetne eredményes, mivel a kölcsönös bizalom hiánya esetén meg lehet kerülni ezt az ellenőrzést. Mi legyen a megoldás ebben az esetben? Köztudomású, hogy a korszerű háború elképzelhetetlen hatalmas szárazföldi, légi- és haditengerészeti erők felvonultatása éi összpontosítása nélkül. Az atomfegyver az összes fegyvernemek aktív hadműveletei nélkül nem lehet hatékony abban az értelemben, hogy egymaga nem dönti el a háború kimenetelét, Az atomfegyvert nem lehet használni olyan esz- közötk nélkül, amelyek eljuttatják a célponthoz. A szovjet ellenőrzési javaslatok ezért abból indulnak ki, hogy olyan feltételeket kell teremteni, amelyek mellett idejében felfedezhetők és megelőzhetők bármely állam támadó szándékai. Olyan ellenőrzés megvalósítására gondolunk, amely idejében jelezhetné a szárazföldi, légi- és haditengerészeti erők veszélyes összevonását. Erre a célra ellenőrző pontokat kell létesíteni a nagyobb kikötőkben, a repülőtereken és hadászati jelentőségű közlekedési csomópontokban. Az ilyen ellenőrzés teljes mértékben kizárná, hogy az egyik állam váratlanul rátá- madhasson a másikra. Május 15-éu Becsben alá kell írni az osztrák államszerződést A szovjet kormányt e javaslatok előterjesztésekor az a gondolat vezérli, hogy az általa javasolt ellenőrző intézkedések a kezdeti szakaszban megterem tik a szükséges feltételeket a nemzetközi feszültség enyhüléséhez a bizalom megteremte séhez, s ezek révén a továbbiak lián át lehet majd térni az ellenőrzés más fajtáira, egyebeit között az atomfegyver megsem misítésének és kivonásának állandó ellenőrzésére, amelynek 'tartalmát részletesen meg kell majd határozni egy különleges utasításban, mihelyt elvi megállapodás jön létre. A Szovjetunió új leszerelési javaslatainak feladata az, hogy megmentse az emberiséget egy újabb pusztító háborútól, enyhítse az államok közötti feszültséget, megszabadítsa a népeket ■ attól a súlyos adóteheríől, amely a fegyverkezési hajsza következtében nehezedik vállukra, biztosítsa a felszabaduló források felhasználását a népek jólétének fokozására és gazdaságilag elmaradott országok széleskörű megsegítésére. A széles naptömegekben mos tanában uralkodó hangulatokat világosan mutatja a 29 ázsiai és afrikai ország nemrég befejeződött bandungi értekezlete. Bár az értekezleten különböző társadalmi rendszerek voltak képviselve, az értekezlet részvevői minden megtárgyalt kérdésben megállapodásszerű döntésre jutottak. Az értekezlet kijelentette, hogy -a nemzetközi viták rendezésének békés eszközökkel, tárgya’ások útján kell történnie. Ez az út helyes és gyümölcsöző. Ismeretes, hogy a közelmúltban ezen az úton járva sikerült véget vetni a koreai és az indokínai háborúnak. A jövőben ezen az úton el lehet érni más megoldatlan kérdések rendezését Is. Ennek bizanyítéka az osztrák kérdés. Mostanra létrejött a hatalmak megállapodása arról, bog» a független és demokratikus Ausztria helyreállításáról szóló államszerződést május 15-én Bécsben alá kell írni. Az európai biztonság kérdéséihez visszatérve ki kell jelentenem, a szovjet ‘kormány továbbra is abból indul ki, hogy a leien helyzetben a’béke biztosításának és az új agresszió elhárításán c.k legjobb módja abbén, a körzetben kollektiv biztonsági fendszer szervezése valamennyi európai állam részvételével, függetlenül azok társadalmi rendjétől. Amikor a szovjet kormány ;.z európai államok é3 az Amerikai Egyesült Államok figyelmébe .ajánlotta az összeurópai biztonsági rendszer szervezetének tervezetét, akkor sajnos ezt a javaslatot a nyugati hatalmak nem támogatták, és a javaslat megvalósítatlan'ma; radt. A nyugati hatalmak előnyben részesítették a német mi- litarizmus helyreállításának politikáját, annak minden következményével együtt, azt a politikát, amely a Nyugateurópai Unió formájában háborús csoportosulás létesítését irányozza elő a remilitsrizált Nyugat- Németország részvételével. Ez a politika pedig utat nyit az új agresszió felé, fokozza az új háború veszélyét és veszélyezteti a békeszerető államok nemzeti biztonságát. A szovjet kormány úgy véli, hogy Európa békeszereíő népeinek ilyen fkörüknényék äcö- zött gondoskodniuk kell biztonságuk biztosításáról. Ezt azon. az alapon kell megten- niök, amelyet a nyolc állam moszkvai értekezlete, és ezen államok ezt követő tanácskozásai megjelöltek. A Szovjetunió kormánya kifejezi azt a kívánságát,»hogy a jövőben lehetőség nyíljék az európai biztonság olyan biztosítására is, amelyben résztvesz valameny- nyi európai állam, továbbá az Egyesült Államok is. nyugati hatalmuk agresszív intézkedései megkövetelik erőfeszítéseink egyesítését A moszkvai értekezlet egységesen elfogadott nyilatkozatában a Szovjetunió, Lengyel- ország, Csehszlovákia, a Német Demokratikus Köztársaság, Magyarország, Románia, Bulgária és Albánia ädjelen- tette, hogy a kialakult helyzet napirendre tűzi az értekezleten képviselt államok erőfeszítései egyesítésének feladatat biztonságuk' biztosítása céljából. Ezek az államok akkor kijelentették, hogy haladéktalanul intézkedéseiket kell lenni, hogy a nyugati hatalmak katonai tömbjének agresszív erőivel szembeállítsák a békeszerető államoknak biztonságuk biztosítása érdekében egyesített erejét. Majdnem valamennyi államunkat kétoldalú barátsági és kölcsönös segélynyújtási szerződés fűzi egymáshoz. E szerződéseknek fontos szerepük volt és van az európai bálke ás biztonság biztosítósában^ Az új helyzetben azonban ez már nem elegendő. Valamennyien megegyeztünk abban, hogy az államaink biztonságát fenyegető veszély, amely a nyugati hatalmak agresszív intézkedései következtében megnövekedőit, megköveteli az erőfeszítések egyesítését, és új intézkedések megtételét békeszerető országaink védelmi képességeinek szilárdítására. E célokat kell szolgálnia á barátságii, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződéseknek, amelyek megkötése céljából itt összegyűltünk. A szerződésben meg kell szabni a közös védelmi kötelezettségeket, a szerződés valame'y résztvevője ellen irányuló fegyveres támadás esetére. ITa ilyen támadás történik, a szerződésben részvevő minden államnak az egyéni, illetve kollektív önvédelem jogának megvalósításaiként, az Egyesült. Nemzetek Szervezete alapokmányának 51. cikkelye értelmében haladéktalanul segítséget kell nyújtania a megtámadott államnak, illetve államoknak, egyénileg és a szerződés más részvevőivel megállapodva, minden szükségesnek mutatkozó eszközzel, beleért- ves fegyveres erő alkalmazását is. A moszkvai értekezleten el: fogadott nyilatkozatnak meg felelően a szerződésnek elő kell írnia azon fegyveres erők egyesített parancsnokságának létrehozását, amelyeket a szerződés résztvevőinek megállapodása alapján e parancsnokság hatáskörébe utalnak. Magától értetődik, hogy a szerződésben részvevő országok együttműködése nemcsak a közös védelem kérdéseire, hanem a gazdasági és kulturális kapcsolatcík továbbfejlesztésének és szilárdításának kérdéseire is kiterjed. Mindenki tudja, hogy az Eszakatlanti Szövetség megteremtése óta a bennp részvevő országok gazdasági és politikai függetlenségén jelentékeny csorba esett. Az Amerikai Egyesült Államok, a mélyé ebben az agresszív tömbben a fő szerep, egyre inkább leigázza a tömb más részvevőit. Az. elénk terjesztett .szerződéstervezet merőben más elveken alapul. Álíamaintótól, népeinktől és társadalmi rendszerünktől idegen az az elv, hogy egyik állam uralkodjék a másik, egyik nép a- másik felett. Szerződés-terveze't)ün.k az állami szuverénútás tiszte- lefbentartásánink és a bel- ügyekbe való be nem avatkozásnak elveiből indul ki, amelyekig az üt képviselt összes államok, külpolitikájának alap (Folytatás a 3. oldalon)
