Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-14 / 87. szám

10jő ÁPRILIS 14 NAPLÓ s A ráfizetéses gazdálkodás megszüntetéséért harcol a Sárközi Állami Gazdaság pártszervezete KÉRÉSEMRE helyeztek ide párttitkáfnak, a Sárkö­zi Állami Gazdaságba. Elöl­te a szekszárdi járási párt- öizöttságo-n voltam osztály­vezető. Mikor idejöttem, nagy fel­adatokkal, nehézségekkel ta­láltam- magam szemben. Először is itt volt a múlt évi többmillió forintos ráfi­zetéses gazdálkodás. Nyilván ez a legnagyobb hiányosság, amely előfordulhat egy gaz­daságban és ennek felszá­molására kell fordítani tnxn- den erőt. Sorrá- vettem, hol vannak a hiányosságok gyökere:, milyen okok gátolták a kifi­zető gazdálkodást. Nagyon sok. érdekes megállapításra jutottam. Először is évről- évra változott ennek a gaz­daságnak, a profilja, 1950 óla gyapottermelő, áruiter- mslő, sertéstenyésztő és ipa­ri növénytermelő gazdasággá változtatták. A sok átszer­vezés megnehezítette a gaz­dálkodást. Ez az, állapot most már megszűnik, mert , stabili­zálnak bennünket az ipari növények termesztésére. Ez azonban a gazdaságon kívül álló ok volt. Most nézzünk néhány olyan hiányosságot, amelyek a gazdaság. életében gyökereztek. NAGY HIBA VOLT eddig hogy nem szálltak szembe a dolgozók jogtalan követelése'- vei. Nem merték kimondani a „nem’‘-et, mert féltették tekintélyüket a vezetők., Ami a rendeletek, törvények sze­rint megjár a dolgozóknak, feltétlenül biztosítani kell, de ha túllépjük ezt a határt, akkor megkárosítjuk a nép­gazdaságot, Ezekből a hiá­nyosságokból fakadt a nagy­arányú béralaptúllépós egy része. E hiányosság megszűnteié-, se érdekében nagy .feladat hárul a pártsz'ervezetre, mert ezt nem lehet csak egyszerű adminisztratív úton végre­hajtani. Szükség van rend­szeres agitációra. Hogy ez ■mennyire így van, arra jó példa a következő történet: a tehenészet egyik legjobb dolgozója, a nagycsaládos Molnár elvtárs, jogtalan kö­veteléssel állt elő fizetése te­rén, annak ellenére, hogy van olyan - hónap, amikor 2—3000 forintot is kereá. Jogtalan követelödzése odáig fajult, hogy szidta a gazdaság veze­tőségét és ott akarta hagyni a gazdaságot. A könnyebbik megoldás az lett volna, hogy kifizetjük jogtalan követelé­sét, de akkor megszegjük a bérfegyelmet. Ehelyett a kommunisták elbeszélgettek Molnár elvtárssal, addig fog­lalkoztunk vele, míg meg­értette, hogy nincs igaza és visszatért a helyes útra. ERŐSÖDIK A KAPCSO­LAT a pártszervezet és a szakvezetés között. A szak­vezetőknek tanácsokat adunk a kampánytervek elkészíté­séhez. A lcampány terv eket megvitatjuk pártvezetőségi üléseken és ennek alapján, ha szükséges, módosításokat javasolunk. A mi gazdasá­gunk speciális talajú, majd­nem minden holdra külön agrótechnikai eljárást kell :ki dolgozni. A kampánytervek­nek tükrözniük kell ezelcet a speciális feladatokat és ez szükségessé teszi, Hogy a párt szervezet széleskörű ellenőr­zést gyakoroljon. A tervké­szítés után pedig mozgósít­juk a dolgozókat a soronlévő feladatok, végrehajtására. Szép eredményeket értünk el a párttagság aktivizálása terén is. Nem elégszünk meg azzal, hogy dolgozik a szű- kebbkörű pártvezetőség, be­vonjuk a munkába az egész párttagságot. Gyakran előfor­dul, hogy a párttagok még taggyűlésen kívül is javasla­tokkal keresik fel a párt- vezetőséget. Mátrai Gyula elvtársnak van egy újítása a műtrágyaszórás meggyorsítá­sara. Kérte a pártszervezet segítségét az újítás bevezeté­sére. Javasolta azt is, hogy a pártszervezet harcoljon a gépek helyes csoportosításá­ért, hogy könnyebb legyen az üzemanyagellátás és a műszaki hibák kijavítása. A BOGNÁR MŰHELY­BEN dolgozik Miskolci József elvtárs. Gyakran észrevette, hogy a tönkrement különbö­ző alkatrészekért nem lehel mást okolni, mint a■ kocsiso- kat, mert felelőtlenül bán­nak, t'elük. Az volt a véle­ménye, hogy ilyen esetekben alkalmazzák o. felelősségre- vonást, mert így nagyon sok kocsi és egyéb alkatrészt le­het megtakarítani. A Központi Vezetőség már­ciusi határozata felhívja a fi­gyelmet a fokozott takaré­kosságra. Az a tapasztala­tunk, hogy a ráfizetés jelen­tős része nőm olyan „nagy’’ dolgokból tevődik össze, hogy az mindenkinek a szemébe tűnjön. Szakönyi főkönyvelő elvtárs például felhívta á fi­gyelmet, hogy az adminisz­tratív dolgozók, ha takarékos kodnángk az indigóval, egész evben legalább 4000 forintot tudnának megtakarítani. 4 takarékoskodásra számtalan lehetőség van. A pártszerve­zet éppen ezért nagy gond­dal foglalkozik ezzel a kér­déssel. A pártvezetőség szi­gorúan, megköveteli a külön­böző helyeken dolgozó párt­tagoktól a példamutatást, A gyakorlat ma már azt mutat­ja. hogy a párttagok túlnyo­mó többségénél nemcsak a példamutatás terén van javu­lás, de nem hagyják szó nél­kül azt sem, ha pártonkívütí dolgozó társuknál észlelnek hibát a takarékoskodás te­rén. PARTVEZETÖSEGÜNK azzal igyekszik még eredmé­nyesebben harcolni a felada­tok ' végrehajtásáért, üzemegységenként megerősít­jük a. pártcfoportokat. Kon­krét feladatokkal bízzuk meg a pártcsovortokai,' megköve­teljük tőlük, hogy rendsze­resen tartsanak pár (csoport- értekezleteket. Van olyan üzemegységünk, ahol nincs párttag. Itt népnevelőcsopor­tokat szervezünk és azok irányítását íegpéldamutatóbb és öntudatos.abb dolgozókra bízzuk. így gondoskodunk a rendszeres, szervezett agitá- cióról, a pártmunka javításá­ról és ezen keresztül a ráfi­zetéses gazdálkodás megszün tetőséről. Elmondotta: JAKS A JÓZSEF a Sárliözi Állami Gazdaság párttitkára. Tóth József elvtár*, a ^Szocia­lista Munkáért Érdemérem4* boldog tulajdonosa Minden talpalatnyi kukoricaföldön négyzetesen veinek a szedrest gépállomás körzetéhez tartozó termelőszövetkezetek Mesénkben a tavaszi munkákban a szedres; gépállomás ért el legjobb eredményt; amely országos viszonylatban is ki­lencedik helyre küzdötte fel magát. Az élenjáró gépállomás vezetői és traktorosai nagy gondot fordítanak árra, hogy a hozzájuk tartózó nyolc termelőszövetkezet kimagasló termés­eredményt érjen el. Már a termelőszövetkezetek tervkészítéseinél sokat beszél­gettek a tagokkal a kukorica termelésről. A gépállomás jó felvilágosító munkájának köszönhető, hogy a nyolc tsz csak heterózis kukoricát vet, s mindenütt négyzetesen teszik földbe • magot. . A gépállomás traktor istái gondosan készítették elő a talajt, Ok végzik a sorjelölést is, hogy annakidején mindenütt hossz­kereszt irányban végezhessék a gépi kapálást. Eddig több, 'mint ezer hold gépi növényápolásra szerződtek. Legjobb eredményt Tibai Sándor DISZ-brigádja ért el, amely az országoshírü ten.gelici Petőfi tsz többezer holdas ha­tárában dolgozik. A legutóbbi értékelés szerint Tiibaiék az or- *zág legjobb 10 brigádja közé kerültek. Fennállása tizedik évfordulójának ünneplésére készül a Sárpilisi Népi Együttes Kilenc évvel ezelőtt alakult meg a Sárpiüsi Népi Együt­tes, amely bár kezdetben csak szerény keretek között dolgo­zott, ma már országos hírnévre tett'szert. Az első években az együttesnek csak énekkara és citerazenekava volt, ma a közel száz. tagot számláló népi együttesnek jó tánokara is van. Az úttörőktől kezdve a falu legöregebbjéig máncjenki részt.vesz az együttes munkájában. Ennek köszönhető, hogy számos veszen­dőbe, menő hagyományt, régi dalt és táncot meg'tudtak men­teni s be tudtak olvasztani műsorükba. Az együttes a következő év tavaszán ünnepli fennállása tizedik évfordulóját s a sárpilisiek már most készülnek az év­forduló megünneplésére. Bogár István, az együttes Munka- érdeméremmel kitüntetett vezetője megírja a Sárpilisi Népi Együttes történetét, s munkájában közli azt a több, mint 600 népdalból álló gyűjtést is, ami az együttes tíz évi munkájának szép eredménye. Az évtizedes évfordulóra a nép; együttes népi operát ta­nul, melynek szövegét régi sárközi népmesék alapján Bogár István írta, s zenéjét is ő állítatta egybe. A népi opera közel 100 személyt foglalkoztat s szerephez jut benne az együttes úttörő csoportja is. ■ Mintegy három évtizedes mozgalmi múltra tekinthet vissza Tóth József elvtárs, a kocsolai Vörös Csillag terme­lőszövetkezet elnöke. 1924-ben tagja lett a Csehszlovák Kom­munista Pártnak. A kis köz­ségben, amelyben lakott, so­kan beléptek akkor a Kom­munista Pártba, de nagy ré­szük csakhamar eltért a mar­xista-leninista irányzattól és í ezzel lényegében elárulták a i párt és a munkásosztály ügyét. Tóth elvtárs bizalima egy pil­lanatra sem rendült meg a pártban, mindvégig hű ma­radt hozzá, küzdött a párt po­litikájának megvalósításáért. A felszabadulás után Korsó­iéra Került, 1949-ben megvá­lasztották párttilkámak. Mint kommunista pártfunkeionámis mindig ott küzdött a haladás élharcosainak sorában. A megyében az elsők között látott hozzá Tóth elvtárs a termelőszövetkezeti mozga­lom megszervezéséhez és vé­gül megvalósult a terve: 8 taggal sikerült csoportot ala kítania és ezzel Koesolán is megvetette lábát a szocialis­ta nagyüzemi gazdálkodás. A kocsolai tszcs Tóth elvtárs irányításával rohamos fejlődés nek indult: nőtt a közös va­gyon, gazdagodott a tagság. A párt látta Tóth elvtárs ál­dozatkész, önfeláldozó munká­ját és úgy vélte, hogy még nagyobb feladatok megoldásá­ra is képes. Ezért új pártmeg- bizatást kapott: Döbröközön függetlenített párttitkár lett. Ebben a községben a leg­ádázabb osztályharc köze­pette kellett érvényt szerez­nie a párt politikájának. — Munkája itt is bőségesen gyű mölcsözött: szervezetté tette a döbröközi kommunisták munkáját, fellenditettc a pártéletet és rövid két év alatt megalápozta Döbrököz jó hírnevét. A gyakorlati munka szinte napról-napra olyan feladatok elé állította, hogy minden ere­jére és tudására szükség volt a párt politikájának .végrehaj­táséihoz. Tóth elvtárs minden megalkuvás nélkül küzdött az csztáiyellenségge! szemben. — Munkáját nehezítette, hegy gyakran — a Központi Veze­tőség júniusi határozata után — még felsőbb szervek is a kulákokat támogatták. Tóth elvtárs még sem hagy­ta igazát: nem alkudott meg az osztalyellenséggel. Egy alkalommal igénybe vet­ték a kulák épületet termény- raktárnak, de a kulák , .felleb­bezett" egészen a minisztériu­mi szervekig, ahol igazat ad­tak neki és utasították a köz­ségi szerveket, hogy adjál? vissza a hutáknak a ..jogos" tulajdonát. Tóth elvtár3 volt az egyedüli, aki minőén ha­bozás nélkül szambeszállt a Budapestről jött intézkedéssel és addig ütötte-verte az asz­talt. míg végül is megvédte a párt igazát, az épület nem ke­rült vissza a kulák tulajdo­nába. Tavaly visszakérte magét a termelőszövetkezetbe, Kocsolá- ra. Itt szintén dícséretreméltó mur?kát végez, mint elnök, fá­radságot nem kímélve dolgo­zik a tsz erősítéséért, fejlesz­téséért. Nyugodtan elmondhat­juk róla: példás kommunista helytállással végezte eddig is és végzi most is munkáját. Büszke lehet a nagy kitünte­tésre, Q „Szocialista Munkáért Érdeméremére, amelyet fel- szabadulásunk 10. évforduló­ja alkalmából kapott. P ár t hír e k Értesítjük Szckszárd város pártmunkásait, az állami és tö­megszervezeti funkcionáriuso. kát és a város valamennyi dol­gozóját, hogy április 14-én este 6 órakor előadást tartunk a Pártoktatás Házában. Az előadás címe: „A távol- keleti helyzet.” Előadó Pető Tibor elvtárs, a központi elő­adó iroda tagja. Kérjük valamennyi érdeklő­dő pontos megjelenését. PARTOKTATAS haza. MOSZKVA O. Oresztov és O. Szkalkin, a Pravda tudósítói delhi jelen­tésükben beszámolnak az ázsiai országok értekezletének befeje' zéséről. A delhi értekezlet —- írják —1 azt bizonyítja, hogy igazi szo­lidaritás és egység nyilvánul meg mindenekelőtt a béke kér déséfoen. Az értekezlet sok fontos határozatot hozott. Mind ezeket a határozatokat egy. hangulag fogadták el. líüzös erővel könnyebb a munka, több az eredmény A zombai határ­ban, amint közele­dünk a • hosszúföidi- düiő felé, már mes­sziről , látni a tarka- ruhás asszonyok és lányok csoportját, — amint az enyhén emelkedő dombolda­lon szaporán hajla. dozr.ak. Az I. típusu Petőfi tszcs 30 holdas tábláján vetik a bur­gonyát nagy szorga­lommal. A gondosan előké­szített porhanyós ta­lajban 20 eke hasítja a nyílegyenes, 15 cen­ti mély . barázdákat, amibe 35—40 centi bokortávolságra rak­nak egy-egy szem búr gonyát a szorgos ke­zek. Több ’ mint 40 asszony és leány jött a mezőre burgonyát Ültetni. Minden har­madik barázdába rak nak vetőmagot, így 70 centiméternyi a sortávolság. A követ­kező barázda szsgren ráborul a lerakott ve­tőmagra, így egyszer­re Végzik a betaka- rást is. — Negyedik éve dolgozik együtt a tszcs, — magyarázza ifj. Füiöp István, a csoport elnöke. — Mér nagyon megszól?, tűk a közös munkát s meggyőződésünk, hogy így, eke után sokkal szaporább a burgonyavéíés, mint­ha kapával csinál­nánk. Arról nem is beszélve, hogy egyen­letes mélyén kerül a földbe a mag, mert a barázda is, a takaró is egyenlő. Beszélgetés .. közben azt is' megtudjuk, hogy Fülöp elvtárs néhány hete résztvett négy megye élenjáró burgonyatermelőinek tapasztalatcseréjén, — Kecskeméten. — Áz egyik burgo­nyatermelő azt mon­dotta Kecskeméten, hogy akkor lesz bő termés, ha a burgo- nyavetőmag „maghal! ja a harangszót.” Ezzel azt akarta mondani, hogy kevés földdel takarjuk ’be a magot. Én ott is elmondott tam és hosszú * évek óta tapasztalom, hogy a burgonyának told > kell, mert különösen ez a lengyel burgonya —- amit most is ve­tünk — felfelé nő s ha nincs rajta elég föld, nem tud kifej­lődni az új gumó. Az asszonyok egy­más szavaiba’ vágva mesélik él, hogy ta­valy mindén bokor alatt fél vödörré való” burgonyát találtak. •—• Amikor az eke kifor­gatta a burgonyaso­rokat, alig látszott a föld a sok egészséges, sárgás gumótól. — Amikor Kecske, méten voltam az élen járó burgonyaterme­lők értekezletén, 150 mázsás termésered­mény elérésére hív­tam ki versenyre a jelenlevőket,, — 'foly­tatja a csoport elnö­ke. A tagság azon­ban úgy határozott, hogy elérjük a 180 mázsát, mert jó ta­pasztalataink is van­nak, s nem sajnál­juk a munkát sem. Valóiban, a Petőfi tszcs gondosan készí­tette elő a talajt a burgonyának, amiből 20 hold szerződéses lesz. Már az ősszel nagy gonddal végezték a mélyszántást s hol­danként a 2.10 mázsa istállótrágya mellé 5(j kiló pétisót is szór­tak. Tavasszal simí­tották, fogatolták a talajt s a porhanyós földre kálisór szór­nak. Amint kikel a burgonya, azonnal meigfogasolják. — Há_ romszor kapálják s kétszer töltögetik, — de ha az időjárás úgy kifúrj; a többször is. Ilyen gondos munka után semmi kétség nem fér hozzá, hogy a zombai 1. típusu Petőfi tszcs vaióra- váitjá adott szavát. Ary Eóza Munkában a nemei kéri tanác§tagok A némettoéri tanács álba iában jól látja el 1 a reá háruló feladatokat és ennek az a ma- • gyarázata, hogy nemcsak a tanácselnök, Ba- barik György elvtárs dolgozik fáradhatatla­nul, hanem a tanácstagok túlnyomó többsége is bekapcsolódott a munkába. A tanácstagok rendszeresen fogadónapokat és kisgyűlé&eket tartanak. A dolgozókkal va­ló szoros kapcsolat azt eredményezi, hogy or- vreolni tudják a község dolgozóinak a pana­szait. A község napköziotthonába sokkal több volta jelentkező, mint amekkora a befogadó- képessége. Á tanácstagok erre. felfigyeltek és a Végrehajtqbizottságnál eljártak ■&?. ügyben. Ma már megoldódott ez a probléma — kibő­vítették ■ a napköziotthont. Azt is, hozzá kell tenni, hogy a fogadó­napod: nem panasznapok, mert amikor szóba kerül valamilyen probléma megoldása, a ta­nácstagok. azt is megbeszélik a dolgozókkal, ( hogv nekik hogyan kell hozzájárulnia!: annak I a megoldásához és társadalmi munkára moz­gósítják a dolgozókat. A községben építene:? egy autóbuszgarázst, túlnyomórészt társadal­mi munkával A község lakói először húzó­doztak a munkától, különböző okokra hivat­kozva, de amikor, látták, hogy a tanácstagok maguk is példát mutatnak és csak utána szer­vezik a munkát, egyre többen jelentkeztek társadalmi munkára az autóbuszgarázs építé­séhez. Nyári János t&nácselnökihelyettes az elsők között ment segíteni az építkezéshez. Müller György tanácstag, kőművesmester 3 napi szakmunkát ajánlott fel társadalmi mun kában és eínellett szervezi a község lakossá­gát az építkezéshez. A villanyhálózat kibővítését is ilyen mód­szereikkel oldják meg Németkéren. A tanácstagok többsége tsz-tag, mivel Ne­me tkér . termelőszövetkezet; község. A terme­lőszövetkezeti mozgalom terén is lelkes mun­kát fejtenek ki a tanácstagok. Orova János tanácstag elvtárs az egyik I. típusú tsz el­nöke volt. Hosszú időn keresztül azon fárado­zott, hogy átalakuljanak III. típusúvá. Tö­rekvése megvalósult, mert nemrégiben tizen- harmadmagával III. típusú csoportot alakí­tott. A tanácstagok egyik legfontosabb feladata, hogy példát mutassanak az állami törvények betartása terén. Németkéren legtöbb tanács­tag megállja a helyét ezen a téren. is. Fülöp Sándor elvtárs, a begyűjtési állandóbizottség elnöke nincs elmaradva semmiféle kötelezett­ségénél?: a teljesítésével. Nyári János elnökhelyettesnek sertéseikul- lása volt tavaly, mégis minden erejével azon van, hogy teljesítse beadási kötelezettségét. Akadnak azonban olyan tanácstagok is, akik megfeledkeztek a tartozásukról Havel. Ferenc tanácstagnak például még tavalyi sei - tésbeadási kötelezettsége van. Mayer Pálnak is tavalyi sertés- és baromfibeadási hátraléka van. Ezek a tanácstagok megfeledkeztek a. legelemibb kötelezettségükről és mindezek után elképzelhető, hogy hogyan tudják segí­teni a községben a törvényesség megszilárdí­tását. Sehogyan se, mert a- rossz példa csak rossz munkára serkenti a többi gazdákat. A németkéri tanácstagok többsége azon­ban kötelességtudó, példamutató és ezeknek az álláspontja érvényesül a községben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom