Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-09 / 83. szám

2 NAPLÓ 1555 ÁPRILIS 9 Wilhelm Pieck: ,,k Német Demokratikus Köztársaság kész vívmányának és békés építő-munkájának biztosítására megfelelő véd“ intézkedéseket tenni*' Bér!“»! (MTI) Wilhelm Pieck a Német Demokratikus Köz­társaság elnöke, csütörtökön fogadta Stanislaw Albrechtét, a Lengyel Népköztársaság új berlini nagykövetét, rf<i át­nyújtotta megbízólevelét. A nagykövet üdvözlő beszédben hangsúlyozta: a lengyel nép őszinte rokonszenvvel figyeli a Német Demokratikus Köztár­saság fejlődését és a két ál­lom gyümölcsöző együttmun- kálkodásában az európai béke biztosításának fontos tényező­jét l-icja. A Lengyel Népköz- társaság kormánya a pári-zsl szerződések megvalósítása ese­tén becsülettel teljesíti majd a moszkvai határozatok alá­írásával vállalt kötelezettségeit — mondotta a lengyel nagy­követ. Wilhelm Pieck válaszában rámutatott: ,.A német -milita­ristáik újrafelf egyverzése ko­moly veszélyt jelent a béke- szerető népék Számára. A Né­met Demokratikus Köztársaság a moszkvai aeklarációhoz hí­ven kész a béketábor más ál­lamaival vállvetve megfelelő intézkedéseket foganatosítani vívmányainak és békés építő­munkájának biztosítására. Edén átalakította az angol kormányt London (MTI): A _ Reuter hírügynökség jelenti, hogy Eden csütörtökön este átalakí­totta az angol kormányt. Az új arígol külügyminiszter Harold MeMillan, aki eddig hadügyminiszter volt. McMil- lant Selwyn Lloyd eddigi hadi­anyagellátási miniszter váltja tel a hadügyminisztérium élén. Edén kormányában Earl of Home lesz a nemzetközösségi kapcsolatok minisztere, Regi­naid Maudling pedig a hadi­anyagellátási miniszter. Charles Hill postaügyi mi­niszter, dr. T. • D. Galbraith a skót ügyek minisztere, Sir Emward Boyle pedig a kincs­tár gazdasági titkára lesz. A Kínai Vöröskereszt Társaságnak sí Taesen szigetekre és inás szigetekre kiküldött vizsgálóbizottsága meg­állapította a szigetek mintegy húszezer főnyi lakosságának elhurcolását Peking (Uj Kína): A Kínai Vöröskereszt Társaság csü­törtökön nyilvánosságra hozta nyilatkozatát a Taesen szige­teken folytatott vizsgálatról. A nyílatkezat hangsúlyozza: Miután értesültünk Csang Kaj-sek nacionalista katonasá­gának a Tac-sen szigeteken és más szigeteken elkövetett meg döbbentő gaztetteiről, arról, hogy e szigetek mintegy húsz­ezer főnyi békés lakosságát az Egyesült Államok kormányá­nak ösztönzésére elhurcolták és az Egyesült Államok fegy­veres' erőinek védelme alatt Tajvanra szállították, a Kínai Vöröskereszt Társaság vizsgáié bizottságot küldött a Tacsen- szigetékre és „ többi szigetek­re. A vizsgálat eredménye meg­erősítette azt, hogy az Egye­sült Államok és Csang Kaj­szik csapatai valóban elkövet­ték a fentemlített gaztetteket. Miután a Kínai Vöröskereszt Társaságnak az a célja, hogy segít a betegeken és sebesül­teken. továbbá, hogy enyhíti a lakosság szenvedéseit, nem­különben figyelembevéve ha­gyományos emberbaráti tevé­kenységét, a Kínai Vöröske­reszt Társaság úgy véli, indo­kolt az, hogy az egész világ nyilvánossága elé hozza a vizs­gálat eredményeit. A nyilatkozatot Li Tő-csuan, a Kínai Vöröskereszt Társaság elnöke írta alá. A NE mZETHOZI E5EMENYEK.RQL Szomorú tapasztalatok V. M, Molofov távirata Anthony Edenhez Moszkva (TASZSZ): A lapok közlik V. M. Molotovnak A. Eden angol miniszterelnökhöz intézett táviratát. A távirat így hangzik: Sir Anthony Eden-nek, Nagy- Britannia miniszterelnökének London Engedje meg, hogy most, amikor megkezdi miniszterel­nöki teendőinek ellátását, ezal- kalomból üdvözletemet és leg­jobb kívánságaimat fejezzem ki. Moszkva, 1955. április 7. V. MOLOTQV. Az olasz miniszterelnök és külügyminiszter hazautazott New Yorkból Mint az AFP hírügynökség jelenti, Mario Scelba olasz mi­niszterelnök és Gaetano Mar- tino külügyminiszter csütörtö­kön este New Yorkból haza­utazott. Az arab népek és az arab kultúra Ili’ főző cikkemben szóltam * J az Antar-regényről. Ez 12 kötetet kitevő hatalmas el­beszélő költemény, terjedelmét tekintve túltesz Firduszi híres Sahnaméján. Miként Toldi a magyar nép erényeinek lett vonzó példá évá, úgy Antar az arab nép törekvéseinek meg­testesítője, a pogány arabság küzdelmeinek kimagasló hősé­vé emelkedett. Sajnos, magyar 'ordításban nincs meg a teljes mű, az Antar-regényről csak agy-kiét értekezés jelent meg. Annál jobban ismerik külföl­dön, megjelent orosz nyelven is és — mint mér említettem — Rimszikij Korszakov orosz zeneszerzőt remek symphóni- kus költemény komponálására ihlette. Lamartine francia köl­tő a „Vie des Grands Ham­mes1' I. kötetében ily magasz- talószavakkal ír róla: „Antar, a nomád arabok mintakéné, taszter, hős és költő egyaránt, epikus mint Homérosz, elégi- kus m;nt Jób, philozófus mint Salamon. Versei majd elzson- gítják, majd feltüzelik az arab Az amerikai kormány nagy katonai egységek elhelyezését tervezi Tajvan szigetén Newyork (TASZSZ): A New York Journal American című lap Kingsbury Smith-nek, az International News Service hírügynökség párizsi tudósí­tójának jelentését közli arról, hogy washingtoni diplomáciai körökből származó értesülések szerint az amerikai kormány azt tervezi, hogy nagy ameri­kai csapategységeket helyezel Tajvan szigetén. embert.. . Antar a nomád ara­bok nemzeti költészete képze­letének szent könyve. Sohasem olvastam ehhez fogható költe­ményt, mint az araboknak ezt az egyébként számomra érthe­tetlen nyelvén írt műremekét.’1 (Dr. Heller B.: összehasonlító irodalomtörténeti tanulmány az Antar-regényről) Egyetemi éveimben Goldzi- her Ignác professzor egy ízben egy félévre terjedő colle,gium keretében ismertette a művet és különösen kiemelte művelő déstörténeti fontosságát. Az arabok úttörő és kima­gasló munkát végeztek a vegy­tan, az orvostudomány, a mathematika és a csillagászat terén. Egyik nagyhírű tudósuk volt Abu‘1 Haszán ibn Szing, vagy­is Abu Haszán, a Színának fia. akinek nevéből olasz hangzású .„A vicéim a” lett. Ez a téves eiírás úgy keletkezett, hogy az arab nevek a szefárdim-héber nyelv közvetítésével kerültek be a nyugati nyelvekbe. Az „ibn.” szót héber betűkkel le­írva „aben”-nek vagy „aven”- nek olvasták. Ibn Szína neve először Avenszena, végül Avi- cenna alakban jutott be a köz- tudatba. Ugyanez az eset a híres ..Quadglqih vir" nevű spa­nyolországi folyóra nézve, amelynek eredeti arab neve: Wád el Kebir. A Gibraltár tengerszoros. Tá­rák ben Ziád fővezér neve után, aki ott, erődítményt épít­tetett, ,.Dsebe!-ai Tárik” (Té­rik hegj-e) néven volt ismert keleten. Remek költeményt írt róla Abd-ü! Haki Hámid köl­tő „Tűrik yahut Endülüs íetfai”, magyarul „Tárik vagy Andalusia meghódítása cümű hatalmas kötetben. Ibn Szína a mi időszámítá­sunk szerint 580-ban született Bckhara közelében, ö volt a te gih íresebb a régi arab orvo­sok között, nevezetes munkája volt az .El kánun fittitob“, a .Canon medicináé”. Élete java részét perzsa uralkodók köré­ben töltötte, már 18 éves korá­ban gyógyítással foglalkozott s hamarosan bekerült Null ibn Manszur fejedelem udvarába, az uralkodón jól sikerült kú­rát hajtott végre, mire az ke­gyeibe fogadta. Híres munkája volt még az „El advijjet al Kalbijie“. mely latin fordítás­ban Medicamenta cordiaiia néven ismert. Ibn Szína írt nagyszámmal ohilisophiai és jogtudományi könyveket is. Müveit akkori •mkás szerint néha mindiárt ’atinul írta. vagy pedig több- nvire héber tudósok fordítot­ták azokat latinra. ..Liber de "’hílosophia orientálj”, „Mani­festum”. mathematikad tanul­mány. Ibn Szína korának úgy nevezett polyehistorai közé tar “lozott. mert minden akikor lé. íaző tudománnyal foglalkozott, összes műveit nehéz volna e helyen mind felsorolná. Ibn Szína 1027-ben hősi ha'-áM halt ’ Hamadhán elleni hadjárat­ban. (Folytatása következik) Bán János A goai portugál hatóságok letartóztatták a Goai Nemzeti Kongresszus Párt kilencedik ülés­szakának elnökét és a párt értekezletének több tagját Uj Delhi (Indinfo) A goai portugál hatóságok április 6- án Mawuoában letartóztatták Szudha Josi asszonyt, a goai Nemzeti Kongresszus Párt ki­lencedik ülésszakénak elnö­két. A portugál rendőrség ugyanakkor őrizetbe vette a goai Nemzeti Kongresszus Párt értekezletének ötven kül­döttét is, amikor ezek az ülés befejezése után a város köz­pontjában felvonulással tün­tettek a portugál uralom ellen. A Goai Nemzeti Kongresz- szus Párt értekezlete két ha­tározatot fogadott el. Az egyik felszólítja a portugál hatósá­gokat, hagyják el Goát és ad­ják át a hatalmat a népnek. A másik határozat felkéri a goai település népét, növelje erőfeszítéseit szabadsága eléré­séért. A kínai államtanács jóváhagyta az ázsiai-afrikai értekezleten résztvevő kínai küldöttség névsorát Az ahrnőrült éjszakai ficíérc, afma. Peking (Uj Kína): A kínai államtanács VIII. plenáris ülése szerdán jóváhagyta az ázsiai-afrikai értekezletre ké­szülő kínai küldöttség névso­rát. Az ülés meghallgatta és jó­váhagyta: Csou En-laj minisz­terelnök és külügyminiszter jelentését Kínának az ázsiai­afrikai értekezleten való rész­véteiével kapcsolatiban. Határozatot hoztak arról is, hogy az országos népi gyűlés elnöksége elé terjesztik a har­madik gépipari minisztérium és egy városépítési hivatal lét­rehozására vonatkozó javasla tot. Száz éve született REVICZKY GYULA Törökország sok más orszá­got megelőzve részesült az „amerikai segély” áldásaiban. Még 1947-ben kapta az első adományt, amikor a washing­toni politikusok nyiltan hozzá­fogtak, hogy kiszorítsák Ang­liát Görögországból, Törökor­szágból és a Földközi-tenger keleti részének más országai­ból. Ezt követően sorra evett a Marshall-terv és amerikai ka­tonai tömbalakítási programok gyümölcseiből. Milyenek az eredményei a nyolc évi amerikai „segélye­zésnek”? Igen siralmasak. A rendkívüli nagy katonai ki­adások pénzügyileg kimerítet­ték Törökországot, gazdasági hanyatlásba döntötték. Az or­szág fizetési mérlegének hiá­nya 1954-ben 143 millió dollárt tett ki. A török kivitel egyre csökken. Rohamosan fokozódik az infláció. Csak tavaly janu­ártól októberig 1414 millió lí­ráról 2608 millió lírára emel­kedett a forgalomban lévő pa­pírpénz összege. Az ez év feb­ruár végén elfogadott 1955. évi költségvetés előre 150 millió líra hiánnyal számolt. A kor­mány újabb belső kölcsönnel akarja fedezni a hiányt, úgy­hogy az államadósság még job­ban megnövekszik. A létfenn­tartási költségek egyre emel­kednek. A török vezetők és lapok mar nem is leplezik, hogy ag­gasztja őket az ország súlyos pénzügyi helyzete. Az ankarai kormány jelenleg kitartóan igyekszik legalább 300—350 millió dollár összegű hosszú- lejáratú amerikai kölcsönt kapni, s biztosíték gyanánt az egész állami ipart kínálja. A török lapok és folyóiratok könnyezve kérlelik Washing­tont, hogy növelje a „segélyt”. A Halkcsi című lap például emlegeti, hogy Törökország 22 hadosztályt tart fegyverben, s tekintettel erre a nagy áldozat­ra ... különösképpen szüksége van gazdasága fejlesztésére”. A lap így folytatja: „Amerika jelenleg évi 70 millió dollár gazdasági se­gélyt-nyújt országunknak. Ez nevetségesen kis ösz- szeg ahhoz képest, amit más országok kapnak... Szükséges, hogy Amerika hosszú időre szóló tőkebe­fektetéseket eszközöljön. Szükséges, hogy magára vállalja Törökország eddig felgyülemlett rövidlejára- ratú külső adósságait... Eljött az ideje, hogy Ame­rika felülvizsgálja török- országi politikáját”. A washingtoni pénzeszsákok azonban nem sietnek levetni az ingüket is. Egyelőre elküld­ték Ankarába megbízottukat, Thornberg közgazdászt. Négy nappal megérkezése után, már­cius 17-én a Dünja című lap közölte, hogy a washingtoni megbízottak azt követelik: a kormány biztosítsa a török gazdaság még szélesebbkörü amerikai ellenőrzését. Törökország nyolc évi tapasz talatai tehát igazolják, hogy az „amerikai segély” korántsem mozdítja elő az adott ország gazdasági fejlődését, ezzel szemben gazdasági és politikai függetlensége elveszítésére ve­zet. Szomorú tapasztalatok! 1 855. április 9-én, húsvét 97 1 hétfőjén háromnegyed­hat órakor született fiúnk: Gyula, Vittkócon, Nyitra me­gyében.” Ezeket a sorokat rót­ta rokokó íróasztala mellett hal ványkék női levélpapírra száz évvel ezelőtt Reviczky Kál­mánná, Zmeskál Judit. A fia­tal asszony boldogsága azon­ban nem sokáig tartott, hama­rosan elvitte a tüdőgyulladás. Az új feleség, a szívtelen és léha Seipel Anna, a fiút — amint maga a költő panaszol­ja „Szeptember” című verses regényében — „könnyen le­rázta, hogy csünghessen kalan­dokon”. Szerencsére, a rendkívül te­hetséges fiú elhagyató ttságá- ban is csakhamar önmagára talált. A pozsonyi gimnázium egyik legjobb növendéke lett, aki egymásután nyerte el írá­saival az irodalmi pályadija- kat. Talán tizennyolcéves ko­rában érte az első megrendítő csapás. Meghalt az apja. S ek­kor derült ki, hogy az öreg testőrtiszt kicsalta az árva­széktől és eldorbézolta az új asszonnyal mindazt, amit első felesége, a kis Gyulára ha­gyott. A költ'ri keserű képet rajzol apjáról az. „Apai örök­ség” c. kitűnő regényében. Amikor a katonasághoz szük­séges iratait igyekezett össze­szedni, kiderült a tragikus va­lóság: nem Zmeskál Judit volt az édesanyja, hanem az a tót parasztlány, akivel életében egyszer egy patak partján ta­lálkozott. Batyu vólt a lány hátán és amikor meglátta a diákfiút, melléje térdelt és sírva ölelgette: „Én vagyok a maga anyja, én vagyok a ma­ga anyja!” Ez volt a költőnek egyetlen, elmosódó emlékű ta­lálkozása anyjával, Bálék Ve­ronikával, a kis tót cseléd­lánnyal, akinek Reviczky Kál­mántól való fia születése után rövidesen menekülnie kellett a házból, mert Zmeskál Judit magának követelte a világ előtt férje gyermekét. jp zzel a súlyos kiábrándu- lássa! indul az életnek Reviczky Gyula. A gőgösnek nevelt fiú megtelik részvéttel a szegények iránt. Világnézeti válsága után eljut a materia­lizmusig. Ekkor alakul ki ben­ne és írja meg „a humor filo­zófiáját”. Ezzel az első művé­vel már magára irányítja a figyelmet. A „Humor és a ma­terializmus” c. nagy tanulmá­nyában még nem tudja külön­választani a helyest a helyte­lentől. de meglátja már a ma­terialista világnézetnek és a társadalmi fejlődésnek a kap­csolatát. A munkásosztály jö­vőt formáló harcának szüksé­gességét azonban nem ismeri fel. „A Volkov-temetőben” c. ver seben erős felháborodással kel ki a cári rendszer ellen, amely Turgenyevet, P^tervár egyik elhagyatott, a rablógyilkosok temetőjében rejtett el. Felso­rolja az orosz irodalom klasz­szikusait, akiket a cári zsar­nokság pusztított el: „Elől ziláltan Dosztojevszkij mégyen, Aztán Gogol, ki úgy veszett el éhen. Lermontov honjából kiűzve ég el; Puskin bosszút liheg piros sebével; S látom bíís arcát Csernisevszkijnek, Kit cári zsarnok-önkény számkivet." Reviczkyt kritikusai gyakran a modern pesszimizmus első nagy lírikusának tartják, első­sorban „Schopenhauer olvasá­sa közben” c. verséért. Re­viczky azonban, bár csodálja a nagy filozófust, végkövetkezte­téseit félreérthetetlenül eluta­sítja: „Sötét lapok; mély komor eszmék! Takarjon el most rózsafátyol. A boldogságban én hiszek még." 5 * eviczky pesszimizmusa — * * ahogy ő meghatározza — „a világ ferjnáló rendjével szembeni elégedetlenség, világ­bánat.” A múlt század máso­dik felének irodalmi képe még ma is eléggé tisztázatlan. A haladás erőinek hanyatlása az Modulomban is gyakran terem­tett érthetetlen helyzetet. So­kakban az emberiség haladá­sába vetett hit helyébe a meg­döbbenés keserűsége, fájdal­mas kiábrándulás költözött. Ez az oka annak a belső ellent­mondásosságnak is, amely Reviczky költészetéből ki­indulva nagy tisztelőjében, Ady Endrében is megtalálható. Ezért bízza magát a költő hol a hullámzó hangulat haragos csapkodásaira, hol pedig az új szellemi áramlatok ámulá- saira. Ezért alakul ki rezdülő lelkének elégikus hangneme. Leggyakrabban a szerelem érzéseihez menekül. A dentai évek Emmája azonban csak „bűbájos emlék, édes álom”. Odaadó jóságot csak Magdol­nánál, a perditánál talál. Bálek Veronika fia szerette a „bukott nőt”, „Mert szíve tiszta volt s bár elbukott, Szeretni, mint ő, senkisem tudott." A szörnyű nyomortól, a sok koplalástól tönkretett élet utolsó, futó fénysugara a nagy tragika. Jászai Mari iránti sze­relme. A Rezeda-dalok hősnő­je szavalatában országos nép­szerűségre tesz szert a „Pán halála” c. verse. D eviczky Gyula szomorú könnyeiben is ott. kering kora kegyetlen valósága: a szegénység és őszinteség, amely magányra és elnyomottságra kárhoztatja a költőt. Megje­lennek már költészetében a nagyvárosi nyomor nyomott- hangulatú képei is, hogy .fi­gyelmeztessék a félfeudális tár sadalmat az új élet bekövet­kezésére, DR. TÓTH ISTVÁN f

Next

/
Oldalképek
Tartalom