Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-09 / 83. szám

NAPLÓ 3 r i k / h a r i n i f: p / r f: s * gnr^ran«»«wir■»w'■«■««*w»v-^w;»Ma a irrnn r ~ii— ■ M-imnirriiri n ......... ■■ iiimii iw i—na ■ A tamási járóm pártbizottság* a tsz pártszervezetek m egszilárdításáért A Központi Vezetőség márciusi határoz»- - *■ ta világosan megszabta tennivalóinkat a termelőszövetkezetekkel kapcsolatban is, Ennek alapján értékeltük „ tsz-ek jelenlegi helyzetét, tervet készítettünk a teendőinkről es hozzáláttunk a munkához. Mindenekelőtt meg kell javítanunk a járási pártbizottság eiionőrző, segítő munkáját a termelőszove íkezwtekben. Eddig, ha tsz-bs mentünk, megkerestük az elnököt és a párt- titkárt, velük elbeszélgettünk, de az már rit­kábban fordult elő, hogy. a tagokkal is be­széltünk volna. Az volt a célunk, hogy egy nap alatt minél több tsz-t látogassunk meg. Ezeknek a futni ellenőrzéseknek természete­sen az volt az eredményük, hogy nem tudtuk alaposan felmérni „ tsz helyzetét és a hi­bák kijavításálaoz sem tudtunk nagy segítséget adni. S-f zentúl ragaszkodunk ahhoz, hogy ha tsz- be megyünk, akkor ott hosszabb időt töltsünk. így segíteni tudjuk a párttitkáro­kat a pártmuj.ika f ellenen téseben, ez agitációs és ellenőrző munka megjavításában, és ugyan­akkor segítséget tudunk adni a tsz vezetőség megszilárdításához is. Elhanyagoltuk a tsz pártszervezetek számá­nak és taglétszámának növelését. Ez termé­szetesen csak gátolta termelőszövetkezeteink megerősítését. Az ozorai II. Pártkongresszus termelőszövtet'i.'ezerben például hossza,bb idő óta vajúdik a pártszervezet megalakításának kérdés-e, mert bürokrácia volt a tagjeiöltfel- vátel terén. Feltűnően hosszú ideig elhúzó­dott a javasolt tagjelöltek felvételének ügye. Különösen elhanyagoltuk a pártszervezetek létrehozásait és megerősítését az alacsonyabb típusú termelőszövetkezetekben, így például a két temósi I. típusú tsz-ben. A közeljövőben felszámoljuk ezeket a hiá­nyosságokat. Arra törekszünk, hogy le­hetőleg' minden tsz-ben megalakuljon a párt- szervezet;. Erre megvan a lehetőség, mert min­denütt efkaanak olyan jól dolgozó, a párthoz hű tsz-ta.gok, akikkel ha rendszeresen foglal­kozunk, ' rövidesen alkalmasak lesznek tagje­löltnek, később pedig tagnak. Úgy irányítjuk a párt vezetőségek munkáját, hogy gondoskodjanak saját soraik erősítésé­ről. Több pártvezetőségi tag helytelen néze­tet vall: azt mondják, hogy náluk nincse­nek alkalmas emberek t ag j elölífel vételre. — Ahol így vélekednek, nem is lehet csodálkoz­ni, hogy „nincs“, de ha szoros kapcsolatot tartanának a tsz-tagséggal, foglalkoznának a legjobban dolgozó tagokkal, akkor tudnának nevelni tagjelöltségre alkalmas elvtársakat. fP z-t a feladatot egyrészt a helyszíni segít- ~Á ségadással fogjuk megoldani, másrészt pedig a párttitkárok pártiskoláztatásával. Helyenként szükségessé vált a párt-vezető­ségeik újjászervezése is. Több helyen szé'P eredmény mutatkozott a tsz-ek gazdagodása és taglétszámuk növekedé­se terén. Az eredményre azonban rányomta a bélyegét az, hogy nem fordítottunk gondot a tsz-agitációra, hanem azt mondtuk; az ered­mények úgyis beszélnék magukért. Az igaz, hogy az eredmény a legjobb agitátor, de ez egyedül még -nem elevenné. A jövőben úgy fogjuk biztosítani 9 rendszeres tsz-agitációt, hogy népnevelőcsoportokat alakítunk a ter- melőcsoportciioban, amelyekbe bevonjuk a párt tagokat, élenjáró tsz-tagokat, a szövetkezet és a pártszervezet vezetőségét. A népnevelő- cssportoknak az lesz a feladatuk, hogy rend­szeresen foglalkozzanak az egyéni dolgozó parasztokkal. Odahatimk a községi tanácsaink bán lévő kommunistákon keresztül, hogy a tanácsok is az eddigieknél jobban foglalkoz­zanak a termelőszövetkezetekkel, agitáljanak eredményeik mellett. A közeljövőben brosú­rát és röplapokat készítünk a járás termelő- szövetkeze leinek eredményeiről. A z utóbbi időkben nean nagyon mutat- “■ kezott meg a termelőszövetkezetek osz- táiyharcos jellege. Ahelyett, hogy kitartóan küzdöttek volna az osztályellenség aknamun­kája ellen, nem egy esetben megalkuvás volt észlelhető. Az agitációs munkát, a párttagok helytállását kell fékeznünk, hogy ilyenek ne forduljanak elő. Elmondotta: Füves József Miért sereghajtó a dalmandi gépállomás 2 A daknandi határ­ban pezseg az élet. A dolgozó parasztok szántanak, vetnek, bo­ronáinak. Az úttól balra az Alsóleperdi Állami Gazdaság dol­gozói szorgalmasan végzik a tavaszi mun kát. Valamivel távo­labb, a szomszéd köz ség Vörös Csillag ter­melőszövetkezetének tagjai trágyát horda­nak, trágyát tereget­nek. Körülöttük a dalmandi gépállomás traktorosai szántanak vetnek. Sürget az idő . ., Mégis, aki a dal- mandi gépállomás portáján körülnéz, tétlenül vesztegelő Sztalinyec traktort, R. 20—22~est és egy másik traktort lát. Vörös Gyuia elvtárs, a gépállomás egyik jól dolgozó traktoro­sa a műhely körül tesz-vesz egy másik traktorossal, Somogy- vári Sándorral. De hiszen ilyenkor nem a műhelyben van a helyük!... — Talán nincs munka? — te­szi fel az ember a kérdést. De amint a későbbiekből kiderül, bizony lenne. Nézzük meg akkor, miért sereghajtó a dalmandi gépállo­más? Nem tudják ki használni a traktorok erejét. A Sztalinyec, — amellyel már ezen a tavaszon legalább 400 normálhoid talaj- munkát el kellett vol­na végezni, ’— még semmit sem dolgo­zott. A megyei Gép­javító Vállalat gene- i ál javította s tíz ősz­szel nem dolgoztak vele 300 normálhol- cUit és elromlott. Az­óta is rossz. A trakto­ros, aki ezzel a gép­pel dolgozott, otthagy ta a gépállomást, mondván: dolgozni és keresni akar. , Megkérdeztük Vö­rös Gyulát, akinek a gépe moet is rossz, hogyan vélekedik sa­ját tétlenségéről? — 10 napja egy ba­rázdát sem tudtam húzni. Ez nekem fáj legjobban, mert ez­alatt az idő alatt nem is kerestem, meg miattam is szégyen­keznek a gépállomás élenjáró traktorosai. — Miért nem tud dolgozni? — Rossz a gépem! A Megyei Gépjavító Vállalatnál javítot­ták, de úgy mondom, ahogy van. a javítás helyett inkább csak befestették. Kihúzat­tam a földre, s mire dolgozni akartam, a gép elromlott. Ezek után kérdezni sem kellett Vörös Gyulától, hogy mi a véleménye a Gépja­vító Vállalatról. Nem éppen elismerően nyi latkozott az ottani ve­zetők és dolgozók mi­nőségi munkájáról. Nemcsak ő véleke­dik így, Szilágyi Fe­renc szerelőnek is az az álláspontja, hogy a felsőbb szervek vonják felelősségre a Gépjavító Vállalat vezetőit a hanyag munkáén. A szerelőműhelyben amíg beszélgettünk, újabb hír érkezett: ,.A dombóvári határ­ban Kovács István gépéhez azonnal küld jenek ki szerelőt, mert elromlott.’’ — Na. tessék! Ezt is a Gépjavító Vál­lalatnál javították. — mondja méregtől ki­pirult arccal Siszler elvtárs, a szerelőmű­hely vezetője. Meg kell még emlí­teni, hogy azokkal a gépekkel, amelyeket a gépállomáson javí­tottak ki, koránt sincs annyi baj, mint azok­kal, amelyeket a Gép javító Vállalatnál gé­nét áloztak. Az 50 szántótraktorból, — nyolcat a Gépjavító Vállalatnál javítot­tak. Ezekből március lő-e és április 5-e között négy semmit nem dolgozott. Amit a gépállomáson javí­tottak, abból csupán egy áll. az sem a ja­vítási hiba miatt, ha­nem a traktoros ha­nyag munkája miatt. Ámán Antal elvtárs a gépállomás új igaz gatója és Várailyav Béla elvtárs, a gép­állomás párt’titkára iparkodnak jól dol­gozni, a traktoroso­kat nevelni. De ezzel ugyan nem sokra mennek. Az agitáció, a meggyőző érvek egész sora hiábavaló, ha rossz a gép, a munka előfeltételét nem biztosították. — Azt a traktorost, aki. önhibáján kívül tét­lenkedik, csak bosz- sz&ntja, ha azt ma­gyarázzák neki, hogy miatta sereghajtó a gépállomás. Nem lenne teljes a kép, ha szó nélkül hagynánk, hogy mind ezek láttán, hogyan intézkedett a gépállo­mások megyei igaz­gatósága. Sajnos nem sokat tett. Annakide­jén minden gépet át­vett a szemlebizott­ság, pedig nem lett volna szabad. Mind­ezt tetezi, hogy most vajmi' kevés segítsé­get ad a gépállomá­sok megyei igazgató­sága ahhoz, hogy a munkából kiesett gé­peket sürgősen kijavít sík. Pedig orré volna most szükség! Ha an­nakidején szemet- hunytak a bajok fe­lett, most intézkedje­nek! Követeljék meg a Gépjavító Vállalat igazgatójától, hogy a rosszul kijavított gé­pek újra,javításához gyors segítséget adja­nak. Két testvér — hét új tag a bút a széki Búzakalász issében A mcfelévő tsz-pártszervezetefcben is szük­séges az új tagjelöltek és tagok felvétele. — a tamási járási pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője. Százhúszezer kilométer „Csepel*’ teher­autóval főjavítás nélkül „Hbná/c Andrást keresi az elvtáirs? — Utón van, teg­nap reggel ment el Tisza- püspökire, ma reggel leéli visszaérkeznie, ha vár egy kicsit, biztosan megjön” — ezzel fogadtak a Szekszárdi 25-vs Autóközlekedési Vál­lalatnál. Hosszú útra küld­ték. a keresett gépkocsiveze­tőt, de biztosak voltak ben­ne, hogy pontosan, időben megjön. Nem is kellett sokat vár­ni, tülleölés jelzi, hogy az YC 382-es Csepel megérke­zett. Vezetője, Hanák And­rás mögött hosszú és nehéz út van, négyszázhatvan kilo­métert tett meg és bizony útközben esővel, hózáporral kellett éjjel megküzdenie, most mégsem az az első, hogy hazamegy, kipihenje magát. — „Az úton nem kel­lett javítani, csak néhány­szor megálltam, megnéztem a gumikat — mondja, — de mikor megjövök, mindig van valami javítanivaló. Majd ha minden rendben lesz, ha­zamegyek.” Meghúzza a motorház tető szorítócsavarjait, kissé meg­lazultak. A fékeken is van igazítanivaló, alighanem az egyiken a ferodo-t ki kell cserélni. Hanák elvtárs 1952-ben ke­rült ide segédvezetőnek. Ta­valy márciusban kapta ezt az új Csepel D 350-es típusú kocsit és azóta százhúszezer kilométert tett meg vele nagyjavítás nélkül. Az ak­kor kapott- több kocsi már mind főjavításra szorult, de ez még kitart, nem is lát­szik rajta, hogy százhúszezer kilométer van benne. Szeretettel beszél róla a vezetője: „Ajánlottak már másik kocsit nekem, de nem kellett „Ez még nem csapott be, mindössze leétszter volt baj vele az úton, a szivaty- tyú adagolócsavarja tört el, aminek anyaghiba volt az olca.” A karosszérián egy repe­dés sem látszik, a kocsi fes­tése is az eredeti, az akku­mulátort sem kellett még leszerelni töltés, vagy javí­tás végett. — Hogyan si­került 120 ezer kilométert megtenni főjavvlás nélkül? — „Nincs ebben semmi 'kü­lönös — válasvolja szeré­nyen. — Nem akkor kell ja­vítani, amikor már Izomoly baj van, hanem a kis hi­bák kijavításaiMl megelőzni azt. Ha nem -veszi észre a vezető, hogy egyik-másik csavar megUrzul, ezek a rossz utak bizony „szétráz­zák” a kocsi I, megrepedezik a karosszéria,, hegeszteni Pe~ dig sokkal 'körülményesebb Ankétet tartottal«; az élenjáró kukoricatermelők Csütörtökön a megyei tanács mellett mf-jködő mezőgazdá­jáéi igazgatóság kezdeményezésére az élcnfáró kukoricater­melők bevonásával növénytermelési ankétet tartottak. Az an­kéten 75 mezőgazdasági szakember, élenj.í ró termelőszövet­kezeti elnök, kiváló dolgozó paraszt hallgatta, meg Czapári László, a Tengelici Kísérleti Gazdaság vezetőjének előadását. Az előadást élénk vita követte. 21 jelenlévő jelentkezett felszólalásra. A felszólalók helyeselték Cz/ipari László javas­latát, hegy az értekezlet résztvevői kezdeményezzenek mozgal­mat, amely szerint harcba indulnak a 35 imázsás holdanként! kukorica átlagtermésért. A kezdeményezésbeB egyhangúan csat­lakoztak a jelenlévők. Az értekezletre még visszatérünk, lapunk vasárnapi szá­mában részletesen beszámolunk az élenj/iro kukoricatermelők ankétjan elhangzott előadásról és hozzászólásokról. és el is csúfítja a kocsit — mint időben meghúzni egy- egy csavart. A motornál leg­fontosabb a sebességváltó helyes kezelése. Idejében visszakapcsolni hegymenet­ben, nem erőltetni a mo­tort.” További tervei Hanák Andrásnak? — „Még a nya­rat kihúzom főjavítás nélkül — hetven-nyolcvanezer ki­lométert még vígan megte­szek vele — mondja biza­kodóan. — Persze ahhoz az is kell, hogy olyan váltótár­sat kapjak, mint Páli Mis­ka volt, akit most tettek át autóbuszra. Mert a legfon­tosabb az, hogy a váltótár­sak jól megértsék egymást." J. J. legyen minden szükséges. Belépésük után a szövetkezet még lakást is biztosított nekik, amelybe beköltözött a fiatal házaspár. kiváló minőségért ! * 15 ÄSpÄ f Féter Ágnes és Péter Vilma a közelmúltban iéptek. be a bátaszéki Búzakalász tsz-be. Az idősebbik, az Ágnes a télen ment férjhez, ő tehát már az asszonyok soráb., lépett. Férje. Kajtár Ferenc a vasútnál dolgozik. De úgy tervezik, hogy az ősszel ő is belép a cso­portba. Egyelőre szükségük van a havi kere­setre, mert mint új házasok, most rakják meg a kis családi fészket. De arra is szükség volt, hogy a feleség is dolgozzon. U.gy találtán jobb­nak, hogy ő már most belép a csoporfoa és ott dolgozik, mert az eddigi _ példákbó1 ^ lát­ták, hogy a szövetkezetiek szép jövedelmet tudnak elérni, ha szorgalmasam dolgoznax. Vele együtt belépett a csoportba húga, Vilma is, és megkezdi a hozomány gyűjtését, hc-gv mire elérkezik az esküvő boldog napja, meg­Míiller Ferenc ifjúmunkás orrfoglaló a Bony­hádi Cipőgyár dolgozója, A felszabadulási műszakban 99.90 százalékos minőségi ered­ményt ért el. Látogatás a bogyiszlói begyűjtési hivatainá A bogyiszlói tanács begyűjtési hiva­talának ajtókilincsét egymásnak ado­gatják a dolgozó parasztok. A nagy jö­vés-menés oka, a begyűjtés dolgozói a beadásra kötelezettekkel közösen meg­beszélve most bontják a végleges terve­ket. Hajdú elvtársnő, a begyűjtési meg­bízott helyettese, Berka Istvánná 4 hol­das dolgozó paraszt feleségével éppen az imént végzett. Berkáné nyugodtan kelt fel a székről, mert a közös megtár­gyalás szerint teljesítheti majd a kü­lönböző terményekből az állammal szembeni kötelezettségét. Nyolcszáz be­adási könyvecskébe kell részletesen be­vezetni a beadnivalókat. Április 15-ig be kell fejezni a tervfelbontást. A hi­vatal 10-re végezni akar. A begyűjtési megbízott, Szító elytárs, a falut járja a hátralékosok elszámol­tatása végett és azokat szólítja fel, akik nem jelentek meg a tervfelbontási meg beszélésen. Bár az utóbbi eset ritkábban fordul elő, do azért minden egyesi be­adásra kötelezettel meg akarják tár­gyalni a tervet. Nem akarnak egyetlen tervet sem „hivatalból” elkészíteni, mert az a tapasztalat, hogy ilyen eset­ben mindig utólagos kifogások merültek fel a beadásra kötelezettek részéről. — A begyűjtés általában jobban megy mint az elmúlt évben — nyilatkozik Hajdú elvtársnő. Ebben az évben szer­vezettebb a munka, ezenkívül a be­gyűjtési megbízottak sem cserélődnek állandóan, úgy, mint az elmúlt évben. A múlt héten begyűjtési hetet tartot­tunk. Népnevelőkből, jel teljesítő ter­melőkből, begyűjtési állandóbizottsagi tagokból összeállított brigádok mentek ki a faluba az első negyedévi hátralé­kosokhoz. A tizenkét brigád heti mun­kájának eredményeképpen a község to­jásból 103 százalékra, baromfiból 100 százalékra teljesítette az első negyedévi begyűjtési. tervét. Eddig és ebben dicséretre méltó is lenne a begyűjtésiek és a tanács mun­kája, de az első negyedévi vágómarha, sertés és tejbeadás körül vannak bajok. Vágómarhából mindössze 12 százalék­ra, sertésből 45 százalékra és tejből 85 százalékra teljesítette a község az el­múlt negyedévi tervét. Az csak termé­szetes, hogy a falu kulákjai csaknem kivétel nélkül a hátralékosok között van nak, jobban mondva, csaknem a kulá- kok tartozása teszi ki a hiányzó száza­lékokat. Rácz József 37 holdas kulák például 1012 kilogramm sertéssel és *105 liter tejjel adós. A kulák két év óta rej­tegette tehenét, melyet most találtak meg. Kötelezték a 10 százalékkal fel- * vi.síízamenőteees teibeadási köte­lezettségének teljesítésére. Liszkai Ist­ván 25 holdas kuláknak is tekintélyes a tartozása, 549 kilogramm sertéssel, 15 kilogramm tojással, 10 kilogramm baromfival adós. A hátralékosokkal ás a kulákokkal szemben vannak becsületes és a köte­lezettségeiknek eleget tévő dolgozó pa­rasztok. Sőt vannak olyanok is, akik már egy éve előre teljesítették sertés­beadási tervüket, mint például K. Póta János II. típusú Búzakalász tszcs elnöae vagy Varga Júlianna tí holdas és Ladá­nyi László 5 holdas dolgozó paraszt. A dolgozó parasztokkal is folytatott beszélgetéseink nyomán az volt az ész­revételünk, hogy a bogyiszlói begyűj­tési dolgozóknak és a tanácsnak az el­múlt évben jól előre, időben és úgy kellett volna a tej. a sertés és a vágó­marhabeadás teljesítése kérdésében fog­lalkozni a község 800 beadásra kötele­zettjével, mint most a végleges terv­felbontások során, akkor nem keilen» a különböző okokra hivatkozva ma- gyarázgatni a lemaradást. Bogyiszlón is meg voltak és meg » vannak a beadási kötelezettség teljesí­tésének feltételei, s reméljük a község nevével hamarosan a legjobbak közeli találkozunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom