Tolnai Napló, 1955. április (12. évfolyam, 77-101. szám)
1955-04-09 / 83. szám
NAPLÓ 3 r i k / h a r i n i f: p / r f: s * gnr^ran«»«wir■»w'■«■««*w»v-^w;»Ma a irrnn r ~ii— ■ M-imnirriiri n ......... ■■ iiimii iw i—na ■ A tamási járóm pártbizottság* a tsz pártszervezetek m egszilárdításáért A Központi Vezetőség márciusi határoz»- - *■ ta világosan megszabta tennivalóinkat a termelőszövetkezetekkel kapcsolatban is, Ennek alapján értékeltük „ tsz-ek jelenlegi helyzetét, tervet készítettünk a teendőinkről es hozzáláttunk a munkához. Mindenekelőtt meg kell javítanunk a járási pártbizottság eiionőrző, segítő munkáját a termelőszove íkezwtekben. Eddig, ha tsz-bs mentünk, megkerestük az elnököt és a párt- titkárt, velük elbeszélgettünk, de az már ritkábban fordult elő, hogy. a tagokkal is beszéltünk volna. Az volt a célunk, hogy egy nap alatt minél több tsz-t látogassunk meg. Ezeknek a futni ellenőrzéseknek természetesen az volt az eredményük, hogy nem tudtuk alaposan felmérni „ tsz helyzetét és a hibák kijavításálaoz sem tudtunk nagy segítséget adni. S-f zentúl ragaszkodunk ahhoz, hogy ha tsz- be megyünk, akkor ott hosszabb időt töltsünk. így segíteni tudjuk a párttitkárokat a pártmuj.ika f ellenen téseben, ez agitációs és ellenőrző munka megjavításában, és ugyanakkor segítséget tudunk adni a tsz vezetőség megszilárdításához is. Elhanyagoltuk a tsz pártszervezetek számának és taglétszámának növelését. Ez természetesen csak gátolta termelőszövetkezeteink megerősítését. Az ozorai II. Pártkongresszus termelőszövtet'i.'ezerben például hossza,bb idő óta vajúdik a pártszervezet megalakításának kérdés-e, mert bürokrácia volt a tagjeiöltfel- vátel terén. Feltűnően hosszú ideig elhúzódott a javasolt tagjelöltek felvételének ügye. Különösen elhanyagoltuk a pártszervezetek létrehozásait és megerősítését az alacsonyabb típusú termelőszövetkezetekben, így például a két temósi I. típusú tsz-ben. A közeljövőben felszámoljuk ezeket a hiányosságokat. Arra törekszünk, hogy lehetőleg' minden tsz-ben megalakuljon a párt- szervezet;. Erre megvan a lehetőség, mert mindenütt efkaanak olyan jól dolgozó, a párthoz hű tsz-ta.gok, akikkel ha rendszeresen foglalkozunk, ' rövidesen alkalmasak lesznek tagjelöltnek, később pedig tagnak. Úgy irányítjuk a párt vezetőségek munkáját, hogy gondoskodjanak saját soraik erősítéséről. Több pártvezetőségi tag helytelen nézetet vall: azt mondják, hogy náluk nincsenek alkalmas emberek t ag j elölífel vételre. — Ahol így vélekednek, nem is lehet csodálkozni, hogy „nincs“, de ha szoros kapcsolatot tartanának a tsz-tagséggal, foglalkoznának a legjobban dolgozó tagokkal, akkor tudnának nevelni tagjelöltségre alkalmas elvtársakat. fP z-t a feladatot egyrészt a helyszíni segít- ~Á ségadással fogjuk megoldani, másrészt pedig a párttitkárok pártiskoláztatásával. Helyenként szükségessé vált a párt-vezetőségeik újjászervezése is. Több helyen szé'P eredmény mutatkozott a tsz-ek gazdagodása és taglétszámuk növekedése terén. Az eredményre azonban rányomta a bélyegét az, hogy nem fordítottunk gondot a tsz-agitációra, hanem azt mondtuk; az eredmények úgyis beszélnék magukért. Az igaz, hogy az eredmény a legjobb agitátor, de ez egyedül még -nem elevenné. A jövőben úgy fogjuk biztosítani 9 rendszeres tsz-agitációt, hogy népnevelőcsoportokat alakítunk a ter- melőcsoportciioban, amelyekbe bevonjuk a párt tagokat, élenjáró tsz-tagokat, a szövetkezet és a pártszervezet vezetőségét. A népnevelő- cssportoknak az lesz a feladatuk, hogy rendszeresen foglalkozzanak az egyéni dolgozó parasztokkal. Odahatimk a községi tanácsaink bán lévő kommunistákon keresztül, hogy a tanácsok is az eddigieknél jobban foglalkozzanak a termelőszövetkezetekkel, agitáljanak eredményeik mellett. A közeljövőben brosúrát és röplapokat készítünk a járás termelő- szövetkeze leinek eredményeiről. A z utóbbi időkben nean nagyon mutat- “■ kezott meg a termelőszövetkezetek osz- táiyharcos jellege. Ahelyett, hogy kitartóan küzdöttek volna az osztályellenség aknamunkája ellen, nem egy esetben megalkuvás volt észlelhető. Az agitációs munkát, a párttagok helytállását kell fékeznünk, hogy ilyenek ne forduljanak elő. Elmondotta: Füves József Miért sereghajtó a dalmandi gépállomás 2 A daknandi határban pezseg az élet. A dolgozó parasztok szántanak, vetnek, boronáinak. Az úttól balra az Alsóleperdi Állami Gazdaság dolgozói szorgalmasan végzik a tavaszi mun kát. Valamivel távolabb, a szomszéd köz ség Vörös Csillag termelőszövetkezetének tagjai trágyát hordanak, trágyát teregetnek. Körülöttük a dalmandi gépállomás traktorosai szántanak vetnek. Sürget az idő . ., Mégis, aki a dal- mandi gépállomás portáján körülnéz, tétlenül vesztegelő Sztalinyec traktort, R. 20—22~est és egy másik traktort lát. Vörös Gyuia elvtárs, a gépállomás egyik jól dolgozó traktorosa a műhely körül tesz-vesz egy másik traktorossal, Somogy- vári Sándorral. De hiszen ilyenkor nem a műhelyben van a helyük!... — Talán nincs munka? — teszi fel az ember a kérdést. De amint a későbbiekből kiderül, bizony lenne. Nézzük meg akkor, miért sereghajtó a dalmandi gépállomás? Nem tudják ki használni a traktorok erejét. A Sztalinyec, — amellyel már ezen a tavaszon legalább 400 normálhoid talaj- munkát el kellett volna végezni, ’— még semmit sem dolgozott. A megyei Gépjavító Vállalat gene- i ál javította s tíz őszszel nem dolgoztak vele 300 normálhol- cUit és elromlott. Azóta is rossz. A traktoros, aki ezzel a géppel dolgozott, otthagy ta a gépállomást, mondván: dolgozni és keresni akar. , Megkérdeztük Vörös Gyulát, akinek a gépe moet is rossz, hogyan vélekedik saját tétlenségéről? — 10 napja egy barázdát sem tudtam húzni. Ez nekem fáj legjobban, mert ezalatt az idő alatt nem is kerestem, meg miattam is szégyenkeznek a gépállomás élenjáró traktorosai. — Miért nem tud dolgozni? — Rossz a gépem! A Megyei Gépjavító Vállalatnál javították, de úgy mondom, ahogy van. a javítás helyett inkább csak befestették. Kihúzattam a földre, s mire dolgozni akartam, a gép elromlott. Ezek után kérdezni sem kellett Vörös Gyulától, hogy mi a véleménye a Gépjavító Vállalatról. Nem éppen elismerően nyi latkozott az ottani vezetők és dolgozók minőségi munkájáról. Nemcsak ő vélekedik így, Szilágyi Ferenc szerelőnek is az az álláspontja, hogy a felsőbb szervek vonják felelősségre a Gépjavító Vállalat vezetőit a hanyag munkáén. A szerelőműhelyben amíg beszélgettünk, újabb hír érkezett: ,.A dombóvári határban Kovács István gépéhez azonnal küld jenek ki szerelőt, mert elromlott.’’ — Na. tessék! Ezt is a Gépjavító Vállalatnál javították. — mondja méregtől kipirult arccal Siszler elvtárs, a szerelőműhely vezetője. Meg kell még említeni, hogy azokkal a gépekkel, amelyeket a gépállomáson javítottak ki, koránt sincs annyi baj, mint azokkal, amelyeket a Gép javító Vállalatnál génét áloztak. Az 50 szántótraktorból, — nyolcat a Gépjavító Vállalatnál javítottak. Ezekből március lő-e és április 5-e között négy semmit nem dolgozott. Amit a gépállomáson javítottak, abból csupán egy áll. az sem a javítási hiba miatt, hanem a traktoros hanyag munkája miatt. Ámán Antal elvtárs a gépállomás új igaz gatója és Várailyav Béla elvtárs, a gépállomás párt’titkára iparkodnak jól dolgozni, a traktorosokat nevelni. De ezzel ugyan nem sokra mennek. Az agitáció, a meggyőző érvek egész sora hiábavaló, ha rossz a gép, a munka előfeltételét nem biztosították. — Azt a traktorost, aki. önhibáján kívül tétlenkedik, csak bosz- sz&ntja, ha azt magyarázzák neki, hogy miatta sereghajtó a gépállomás. Nem lenne teljes a kép, ha szó nélkül hagynánk, hogy mind ezek láttán, hogyan intézkedett a gépállomások megyei igazgatósága. Sajnos nem sokat tett. Annakidején minden gépet átvett a szemlebizottság, pedig nem lett volna szabad. Mindezt tetezi, hogy most vajmi' kevés segítséget ad a gépállomások megyei igazgatósága ahhoz, hogy a munkából kiesett gépeket sürgősen kijavít sík. Pedig orré volna most szükség! Ha annakidején szemet- hunytak a bajok felett, most intézkedjenek! Követeljék meg a Gépjavító Vállalat igazgatójától, hogy a rosszul kijavított gépek újra,javításához gyors segítséget adjanak. Két testvér — hét új tag a bút a széki Búzakalász issében A mcfelévő tsz-pártszervezetefcben is szükséges az új tagjelöltek és tagok felvétele. — a tamási járási pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője. Százhúszezer kilométer „Csepel*’ teherautóval főjavítás nélkül „Hbná/c Andrást keresi az elvtáirs? — Utón van, tegnap reggel ment el Tisza- püspökire, ma reggel leéli visszaérkeznie, ha vár egy kicsit, biztosan megjön” — ezzel fogadtak a Szekszárdi 25-vs Autóközlekedési Vállalatnál. Hosszú útra küldték. a keresett gépkocsivezetőt, de biztosak voltak benne, hogy pontosan, időben megjön. Nem is kellett sokat várni, tülleölés jelzi, hogy az YC 382-es Csepel megérkezett. Vezetője, Hanák András mögött hosszú és nehéz út van, négyszázhatvan kilométert tett meg és bizony útközben esővel, hózáporral kellett éjjel megküzdenie, most mégsem az az első, hogy hazamegy, kipihenje magát. — „Az úton nem kellett javítani, csak néhányszor megálltam, megnéztem a gumikat — mondja, — de mikor megjövök, mindig van valami javítanivaló. Majd ha minden rendben lesz, hazamegyek.” Meghúzza a motorház tető szorítócsavarjait, kissé meglazultak. A fékeken is van igazítanivaló, alighanem az egyiken a ferodo-t ki kell cserélni. Hanák elvtárs 1952-ben került ide segédvezetőnek. Tavaly márciusban kapta ezt az új Csepel D 350-es típusú kocsit és azóta százhúszezer kilométert tett meg vele nagyjavítás nélkül. Az akkor kapott- több kocsi már mind főjavításra szorult, de ez még kitart, nem is látszik rajta, hogy százhúszezer kilométer van benne. Szeretettel beszél róla a vezetője: „Ajánlottak már másik kocsit nekem, de nem kellett „Ez még nem csapott be, mindössze leétszter volt baj vele az úton, a szivaty- tyú adagolócsavarja tört el, aminek anyaghiba volt az olca.” A karosszérián egy repedés sem látszik, a kocsi festése is az eredeti, az akkumulátort sem kellett még leszerelni töltés, vagy javítás végett. — Hogyan sikerült 120 ezer kilométert megtenni főjavvlás nélkül? — „Nincs ebben semmi 'különös — válasvolja szerényen. — Nem akkor kell javítani, amikor már Izomoly baj van, hanem a kis hibák kijavításaiMl megelőzni azt. Ha nem -veszi észre a vezető, hogy egyik-másik csavar megUrzul, ezek a rossz utak bizony „szétrázzák” a kocsi I, megrepedezik a karosszéria,, hegeszteni Pe~ dig sokkal 'körülményesebb Ankétet tartottal«; az élenjáró kukoricatermelők Csütörtökön a megyei tanács mellett mf-jködő mezőgazdájáéi igazgatóság kezdeményezésére az élcnfáró kukoricatermelők bevonásával növénytermelési ankétet tartottak. Az ankéten 75 mezőgazdasági szakember, élenj.í ró termelőszövetkezeti elnök, kiváló dolgozó paraszt hallgatta, meg Czapári László, a Tengelici Kísérleti Gazdaság vezetőjének előadását. Az előadást élénk vita követte. 21 jelenlévő jelentkezett felszólalásra. A felszólalók helyeselték Cz/ipari László javaslatát, hegy az értekezlet résztvevői kezdeményezzenek mozgalmat, amely szerint harcba indulnak a 35 imázsás holdanként! kukorica átlagtermésért. A kezdeményezésbeB egyhangúan csatlakoztak a jelenlévők. Az értekezletre még visszatérünk, lapunk vasárnapi számában részletesen beszámolunk az élenj/iro kukoricatermelők ankétjan elhangzott előadásról és hozzászólásokról. és el is csúfítja a kocsit — mint időben meghúzni egy- egy csavart. A motornál legfontosabb a sebességváltó helyes kezelése. Idejében visszakapcsolni hegymenetben, nem erőltetni a motort.” További tervei Hanák Andrásnak? — „Még a nyarat kihúzom főjavítás nélkül — hetven-nyolcvanezer kilométert még vígan megteszek vele — mondja bizakodóan. — Persze ahhoz az is kell, hogy olyan váltótársat kapjak, mint Páli Miska volt, akit most tettek át autóbuszra. Mert a legfontosabb az, hogy a váltótársak jól megértsék egymást." J. J. legyen minden szükséges. Belépésük után a szövetkezet még lakást is biztosított nekik, amelybe beköltözött a fiatal házaspár. kiváló minőségért ! * 15 ÄSpÄ f Féter Ágnes és Péter Vilma a közelmúltban iéptek. be a bátaszéki Búzakalász tsz-be. Az idősebbik, az Ágnes a télen ment férjhez, ő tehát már az asszonyok soráb., lépett. Férje. Kajtár Ferenc a vasútnál dolgozik. De úgy tervezik, hogy az ősszel ő is belép a csoportba. Egyelőre szükségük van a havi keresetre, mert mint új házasok, most rakják meg a kis családi fészket. De arra is szükség volt, hogy a feleség is dolgozzon. U.gy találtán jobbnak, hogy ő már most belép a csoporfoa és ott dolgozik, mert az eddigi _ példákbó1 ^ látták, hogy a szövetkezetiek szép jövedelmet tudnak elérni, ha szorgalmasam dolgoznax. Vele együtt belépett a csoportba húga, Vilma is, és megkezdi a hozomány gyűjtését, hc-gv mire elérkezik az esküvő boldog napja, megMíiller Ferenc ifjúmunkás orrfoglaló a Bonyhádi Cipőgyár dolgozója, A felszabadulási műszakban 99.90 százalékos minőségi eredményt ért el. Látogatás a bogyiszlói begyűjtési hivatainá A bogyiszlói tanács begyűjtési hivatalának ajtókilincsét egymásnak adogatják a dolgozó parasztok. A nagy jövés-menés oka, a begyűjtés dolgozói a beadásra kötelezettekkel közösen megbeszélve most bontják a végleges terveket. Hajdú elvtársnő, a begyűjtési megbízott helyettese, Berka Istvánná 4 holdas dolgozó paraszt feleségével éppen az imént végzett. Berkáné nyugodtan kelt fel a székről, mert a közös megtárgyalás szerint teljesítheti majd a különböző terményekből az állammal szembeni kötelezettségét. Nyolcszáz beadási könyvecskébe kell részletesen bevezetni a beadnivalókat. Április 15-ig be kell fejezni a tervfelbontást. A hivatal 10-re végezni akar. A begyűjtési megbízott, Szító elytárs, a falut járja a hátralékosok elszámoltatása végett és azokat szólítja fel, akik nem jelentek meg a tervfelbontási meg beszélésen. Bár az utóbbi eset ritkábban fordul elő, do azért minden egyesi beadásra kötelezettel meg akarják tárgyalni a tervet. Nem akarnak egyetlen tervet sem „hivatalból” elkészíteni, mert az a tapasztalat, hogy ilyen esetben mindig utólagos kifogások merültek fel a beadásra kötelezettek részéről. — A begyűjtés általában jobban megy mint az elmúlt évben — nyilatkozik Hajdú elvtársnő. Ebben az évben szervezettebb a munka, ezenkívül a begyűjtési megbízottak sem cserélődnek állandóan, úgy, mint az elmúlt évben. A múlt héten begyűjtési hetet tartottunk. Népnevelőkből, jel teljesítő termelőkből, begyűjtési állandóbizottsagi tagokból összeállított brigádok mentek ki a faluba az első negyedévi hátralékosokhoz. A tizenkét brigád heti munkájának eredményeképpen a község tojásból 103 százalékra, baromfiból 100 százalékra teljesítette az első negyedévi begyűjtési. tervét. Eddig és ebben dicséretre méltó is lenne a begyűjtésiek és a tanács munkája, de az első negyedévi vágómarha, sertés és tejbeadás körül vannak bajok. Vágómarhából mindössze 12 százalékra, sertésből 45 százalékra és tejből 85 százalékra teljesítette a község az elmúlt negyedévi tervét. Az csak természetes, hogy a falu kulákjai csaknem kivétel nélkül a hátralékosok között van nak, jobban mondva, csaknem a kulá- kok tartozása teszi ki a hiányzó százalékokat. Rácz József 37 holdas kulák például 1012 kilogramm sertéssel és *105 liter tejjel adós. A kulák két év óta rejtegette tehenét, melyet most találtak meg. Kötelezték a 10 százalékkal fel- * vi.síízamenőteees teibeadási kötelezettségének teljesítésére. Liszkai István 25 holdas kuláknak is tekintélyes a tartozása, 549 kilogramm sertéssel, 15 kilogramm tojással, 10 kilogramm baromfival adós. A hátralékosokkal ás a kulákokkal szemben vannak becsületes és a kötelezettségeiknek eleget tévő dolgozó parasztok. Sőt vannak olyanok is, akik már egy éve előre teljesítették sertésbeadási tervüket, mint például K. Póta János II. típusú Búzakalász tszcs elnöae vagy Varga Júlianna tí holdas és Ladányi László 5 holdas dolgozó paraszt. A dolgozó parasztokkal is folytatott beszélgetéseink nyomán az volt az észrevételünk, hogy a bogyiszlói begyűjtési dolgozóknak és a tanácsnak az elmúlt évben jól előre, időben és úgy kellett volna a tej. a sertés és a vágómarhabeadás teljesítése kérdésében foglalkozni a község 800 beadásra kötelezettjével, mint most a végleges tervfelbontások során, akkor nem keilen» a különböző okokra hivatkozva ma- gyarázgatni a lemaradást. Bogyiszlón is meg voltak és meg » vannak a beadási kötelezettség teljesítésének feltételei, s reméljük a község nevével hamarosan a legjobbak közeli találkozunk.